KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Legutóbbi témák
» Muzsika Tv
Gareth & Ana Icon_minitimeKedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Gareth & Ana Icon_minitimeVas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Gareth & Ana Icon_minitimeKedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Gareth & Ana Icon_minitimeHétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Gareth & Ana Icon_minitimeSzomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Gareth & Ana Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Gareth & Ana Icon_minitimeSzer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 10 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (43 fő) Hétf. Aug. 14, 2023 3:38 pm-kor volt itt.

Megosztás
 

 Gareth & Ana

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeHétf. Május 12, 2014 7:29 pm

A kezemben szorongatok egy vastag mappát, ahogy egy üres folyosó hideg falaki között lépkedek előre. Nem szenvedtem azzal, hogy kifejezetten csinos legyek, hosszú szőke hajamat egyszerű lófarokba fogtam, magamra aggattam egy fekete pólót, farmert és fehér tornacipőt. Nem kötelességem tűsarkúban és miniszoknyában járni és őszintén megmondva, sokkal könnyebben is végzem a munkámat, ha nem arra kell figyelnem, hogy éppen melyik barom nézegeti a combjaimat. A férfiak egyszerűek. Mind egyre gondol. Nem találkoztam még olyannal, akiből ne tudtam volna kiolvasni a gondolatait, aki rejtély maradt volna számomra.
Most, Gareth Saintwood irodájának ajtaja felé tartok. A póló felett egy mellény, ami alatt, a vállamnál rögzítve van a fegyverem. A csípőmön a farmer szegélyére a jelvényem van ráfüggesztve. Határozottan kopogtatok, végülis az FBI embere vagyok. Egészen addig nem ijedek meg senkitől és semmitől, amíg nincsenek szárnyai, véres szája és démoni alakja. De ilyesmi sosem fog előfordulni. Maximum a rémálmaimban.
Nincs válasz. Legalábbis nem hallom. Kinyitom az ajtót és belépek. Lazán, egy másodpercre az ajtónak támaszkodok, ahogy rámeredek. Illene elnézést kérni, amiért így zavarom? Munka közben? Nos…nekem nem szokásom. Ellököm magam az ajtófélfától, ahogy becsukom magam mögött az ajtót és felé indulok. Nem szemérmeskedek. Jó alaposan megnéznem mindenhol, aztán a tekintetét keresem. Megállok az asztalánál, kinyújtom felé a kezemet. Nem szeretem a formaságokat.
- Anastasia Petrovna. FBI. Hivatalos ügyben érkeztem Mr. Saintwood! Remélem, tud segíteni nekem.
Pofátlanul leülök vele szemben a kényelmes fotelba. Lábaimat keresztbe rakom, kezeimet összefűzöm a térdemen és kissé előre hajolva nézek mélyen a szemeibe.
- Nem erősségem a kertelés, így ha nem bánja rögtön kérdeznék is egyet.
Megnyalom az ajkaimat, kiszáradtak az adrenalin hatására, hiszen mint mindig, most is a torkomban dobog a szívem. Lehunyom egy másodpercre a szemeimet, hosszú pilláim összefonódnak. Gondolkodok, hogyan fogalmazzam meg a kérdésemet. Végül sóhajtok egyet és újra ránézek.
- Most pedig kérem, meséljen el nekem mindent, amit Joseph Saintwood-ról tud.
A háta mögött idegesítően kattog a falon az óra. Minden másodperc fontos.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

Gareth Ray Saintwood
Gareth Ray Saintwood

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 47
◮ tartózkodási hely : Las Vegas... mostly
◮ hozzászólások száma : 311
◮ join date : 2013. Aug. 14.

Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeHétf. Május 12, 2014 8:32 pm

Amióta visszatértem, elfoglaltabb vagyok, mint előtte. Rengeteg papírmunkát kell átnéznem, az új üzleteket sorba tennem, mikor és melyiket fogom meglátogatni, hogy leellenőrizzem az új titkárnőm munkáját, ami eddig tökéletes, és hiába keresem azt az apró hangyányi kis hibát, eddig még nem akadtam rá. Nem hittem volna, hogy ennyire érti a dolgát, de végül is megfizetem azért, hogy jól dolgozzon. Sehol nem kapna ennyi pénzt azért, amit én adok neki. Persze megérdemli, hiszen egy olyan hálózat, amekkora az enyém, nem kis felelősséggel és odafigyeléssel jár. Azt hiszem magam mellett fogom tartani, mert egyedül nem hiszem, hogy sokáig bírnám. Ez egy 24 órán munka, és nem hibázhatok. Főleg a múltkori ellenőrzés sorozat után még egyetlen apró radírral is el kell számolnom.
Fenn kell továbbra is tartanom a látszatot, hogy az én nevemnek semmi köze Joseph Saintwood nevéhez. Ezzel védem őt is, és az oly gondosan dédelgetett vállalatomat is, mert nem egy nap alatt nőttem ki magam a többi apró kis vállalkozás közül. Éppen egy telefonbeszélgetést kezdeményezek a barcelonai új üzlet vezetőjével, hogy számoljon rám, látni akarom az elmúlt két hónap minden kimutatását, és az alkalmazottak ajánlóleveleit is. Mintha újjászületnék, miközben dolgozom. Egyenesen felüdít, és belefeledkezem a beszélgetésbe, mikor kopognak. Nagyban tárgyalok a másik féllel, mikor a nő csak fogja magát, és szinte berobban az irodámba.
- Persze, jöjjön csak be, és foglaljon helyet nyugodtan... Ja már megtette Miss Petrovna - rakom le a telefont, és tisztelem meg a figyelmemmel a nőt az asztal mögül. Nem állok fel, feleslegesnek érzem. Arcom rideg, és nem hat meg, hogy honnan jött. Már jól betanult szövegem van, és az arcom sem rezzen meg, mikor Joseph nevét említi meg.
- Hogy mit tudok? Lássuk csak... - Teszek úgy, mintha gondolkodnék. Az élet eléggé megedzett ahhoz, hogy ne ijedjek megy egy FBI ügynök szilárdnak látszó nézésétől. Cigarettát veszek elő, és kérdés nélkül gyújtom meg, majd fújom ki a letüdőzött füstöt. - Azon kívül, hogy valami szerencsétlenség folytán egy a vezetéknevünk, nem sokat... De van egy olyan érzésem, hogy kettőnk közül Ön sokkal többet tud róla nálam. De ha így van, akkor miért nálam érdeklődik? - szegezem neki szigorú tekintettel a kérdést, majd újabb nikotinadaggal mérgezem a tüdőm, miközben hátra dőlök a kényelmes irodai székemben, amik jelenleg eltakarják a sötét fa bútor szépségét előlem. Tudom, hogy mit akar, de keményebb fából faragtak annál.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeKedd Május 13, 2014 6:26 pm

- Azt hiszem, Mr. Saintwood, nem érzi át a helyzet komolyságát!
Nézek rá összehúzott szemmel, fejemet kissé oldalra döntöm. Nem szeretem az ilyen férfiakat. Azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ, noha, ez koránt sincs így. Bár szeretnek mindent kézben tartani, bizony kicsúszhat az ujjaik közül az irányítás, akár az a fránya, idegesítő cigaretta, ami ott bűzölög a kezében. Előfordul, hogy alkalomadtán én is rágyújtok, de úgy érzem, ez nem más az ő helyzetében, mint pótcselekvés, a vallomás elodázása, ami pedig nekem, egyáltalán nem tetszik.
Kissé előre dőlök, hogy közelebb férkőzhessek hozzá, fedetlen kezeim a hideg íróasztalon pihennek. Úgy nézem, mintha képes lennék a lelkébe látni, s bár, ez nincs így, nagyon vágyom rá, hogy jó alaposan megszorongassam a pasast.
- Kezdjük az elejénél. Újra elmondom ki vagyok és mit szeretnék és ennek megfelelő tiszteletet is várok magától, mert nagyon hamar elintézhetem, hogy legközelebb egy házkutatási paranccsal térjek vissza, aminek gondolom nem örülne, Mr.
Pöcs. De ezt nem teszem hozzá, maximum gondolatban. Szinte elé köpöm a szavakat, a gúny marja a torkomat. Megrántom a vállaimat. Kapsz még egy esélyt. Elszúrod vagy nem? Szépen velem játszol egy csapatban,vagy ellenkezőleg? Hazudsz a hatóság egy emberének és minden titkodat a vér és a hamisság szennyezi továbbra is?
- Anastasia Petrovna. FBI. Tehát Mr. Saintwood, még egyszer megkérdezném, hogy mit tud Josephről…ilyen sallangoktól pedig kérem kíméljen meg, mint, hogy csak egyezik a vezetéknevük. Jól ismerem az aktát, millió plusz egyszer olvastam, nem kérek a lerázó szövegekből. S bár tényszerű bizonyíték, maga is tudja jól, hogy nem szolgál Ön ellen, higgye el nekem, meg tudom szorongatni.
A tökeit. De ezt sem teszem hozzá hangosan. Ideje lesz rájönnöd Gareth, hogy én nem olyan ügynök vagyok, aki legutóbb kikérdezett. Én nem jó zsaru vagyok és képes vagyok arra, hogy felforgassak mindent, amit csak lehet, hogy valamiféle fejlődést érjek el az ügyben. Nem fogsz együtt működni velem, ezzel tisztában vagyok, de jó lesz, ha legalább úgy teszel, mint aki képes rá.
Kinyitom a mappát, amit magammal hoztam és belelapozok, majd újra a férfira emelem a tekintetem. Figyelem. Azt akarom, hogy elszúrja. Hogy megránduljon a szép szájának a vonala, hogy az íriszei összeszűküljenek. Igen. Azt akarom, hogy úgy érezze magát, mint a ketrecbe zárt vad.
- Tisztában van azzal, hogy pár évvel ezelőtt sikerült DNS mintát szereznünk Joseph-től? Ugye tudja, hogy csupán a szájában kéne kicsit turkálnom magának és már is meg lenne a döntő bizonyíték?
Blöffölök. Hát persze, hogy blöffölök, de Ő ezt nem tudhatja. A tekintetem annyira hihetően komoly, az arcom hűvös, csak az ajkaim nyílnak kissé szét, ahogy lélegzet visszafojtva nézem.
- Nos, még mindig nem szeretne semmilyen információt megosztani velem?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

Gareth Ray Saintwood
Gareth Ray Saintwood

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 47
◮ tartózkodási hely : Las Vegas... mostly
◮ hozzászólások száma : 311
◮ join date : 2013. Aug. 14.

Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeKedd Május 13, 2014 7:08 pm

- Pontosan átérzem helyzet komolyságát. Nem elég, hogy beront ide, még meg is vádol... Mindennek ellenére nem rakattam ki, mivel ön a mi neme államunkat szolgálja, tehát nagyon is átérzem a helyzetet - nyugodt hangon beszélek. Arcom rezzenéstelen és hűvös. Nem szeretem, ha megzavarnak, főleg nem a telefonbeszélgetések közben. Nem tudom, hol volt a titkárnő, de ha nem szolgál megfelelő magyarázattal, új munka után kell néznie. Már kezdem megszokni, hogy időről időre felbukkan itt valaki, aki bizonyítani akar azzal, hogy majd jól megszorongat, hogy majd elárulom magam, hogy majd miattam az egész családi vállalkozás, amit Joe kiépített tönkre megy. Tudom, mit vállaltam, mikor beavatott, és tudom azt is, hogy mire kell figyelnem. Nem ma jöttem le a falvédőről és nem vagyok egy félős férfi, sőt sokakat megtéveszt a nagyképű egoizmusom. Szeretem irányítani a dolgokat, és szeretem elhitetni az emberekkel, hogy megfogtak, de ez még nem az a pillanat. - Várjon eszembe jutott... Joseph-nek van az a mennyei étterme? Csodálatos a Stroganoff bélszín, érdemes megkóstolni... - javaslom, és közben eljátszom, mint akinek most jutott eszébe az információ. Tudom, hogy ez nem segít, de a többi idióta kollégájának is elsütöttem. Volt, akinek tetszett. Mély levegőt veszek, majd ismét megszólalok.
- Én nagyon is tisztelem a törvény embereit Miss Petrovna, és tudja mit? Bármikor jöhet azzal a csodálatos házkutatási paranccsal akár ide, akár a házamba, legutóbb sem találtak semmit, nem hiszem, hogy ön találna. Tiszta vagyok, ahogy a lelkiismeretem is -ül ki egy gunyoros félmosoly arcomra, miközben én is közelebb hajolok hozzá. Tekintetem rideg és félelmet nem ismerő. Ha tudná ki is vagyok valójában, azt is tudná, hogy nincs lelkiismeretem. Nem félek semmitől, és már megedzett az a sok munkatársa, aki már a nyakamra járt előtte. Nem ő lesz az első és nem is az utolsó. Joe erre is felkészített. Tudom, hogy mit csinálok, és ahogy egy megköttetendő üzletnél sem engedek meg magamnak egy apró rezdülést az arcomon, úgy most sem. Jeges tekintetemet az övébe fúrom, miközben nyugodtan szívok a cigarettámból, majd az órára nézek. Lassan indulnom kell, ha időben oda akarok érni a gépemhez. Éjjelre érek oda, de holnap végig Barcelonában leszek, szóval talán lesz időm egy kicsit pihenni. Csak előbb rázzam le ezt az akaratos szépsége. Legalább nem egy kopasz izzadós fickót küldtek. Már-már szinte tetszik a változatosság. DNS? Ez nekem új, mivel én magam gondoskodtam arról, hogy egy apró szőrszál, vagy lehámlott bőrdarabka se maradjon egyetlen helyszínen sem, ami húzós volt, és 100%-os alapossággal tettem a dolgom, bár egy lefizetett rendőrfőkapitánnyal magam mellett nem is nehéz. Ő a kedvencem, hiszen bármikor segít, de nem hiszem, hogy erről a hölgyről tudott volna, mert akkor szólt volna. Ismét szívok egyet a cigarettámból, és sem a mosolyom, sem a ridegségem nem változik, egyetlenegy porcikám sem rezdül.
- Ez igazán érdekes, hogy valóban azt hiszi egy apró névegyezés miatt, hogy ez a Joseph Saintwood a rokonom, de az előző kollégája már elvégzett egy hasonló tesztet, és nem talált egyezést. Nem is mondta? - ki akar billenteni, de mi van, ha én is ezt játszom vele? Az arcomon egy cseppnyi érzelem nincs, mikor visszavágok. Nem félek a hatóságoktól. Joe-t sosem kapja el, és a DNS-emet sosem kapja meg. A meg nem erősített pletyka meg kit érdekel? Engem biztos nem, szóval jobban fel kellett volna készülnie. Így most át is eszem az irányítást, ha már egy kérdéssel élt. ÉS a kérdést úgy értelmezem, ahogy én akarom. Elnyomom a cigarettámat, majd a hamutálat visszateszem a fiókba.
- Éppenséggel lenne információm ön számára nem is egy. Tisztában vagyok a jogaimmal, de vajon ön tisztában van-e azzal, hogy az ismeretei elavultak, és cseppet sem helytállóak? Nem szeretem, ha megzavarnak tárgyalás közben. Gyerekkorom óta küzdök a saját üzletért, és nem hagyom, hogy megrágalmazzon, mert most ezt tette nem igaz? Vagy álljon elő a farbával, hogy mit keres itt, mit is akar pontosan, vagy fejezzük be ezt a kellemes csevejt, mert ismerem mér magukat. Nem Ön az első, aki megvádol, és nem is az utolsó, de csak annyit kellene tennie, hogy beleolvas azokba a papírokba, és megkímélnénk egymást a felesleges atrocitásoktól. Ha pedig kutakodni akar, hozza azt a parancsot, és nem állok útjába - dőlök hátra ismét a fotelban. Nem szeretem, amikor vádolnak, de nem érzem sarokba szorítva magam miatta. Lyukadjunk ki a látogatás eredeti voltára, vagy fejezzük be. Ennyivel sosem szoktak felkeresni, szóal nem veszem be, ha mást mond...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeSzer. Május 14, 2014 2:15 pm

- Igazán sajnálom, ha esetleg megzavartam valami fontos telefonbeszélgetésben. Természetesen nem állt szándékomban a profit maximalizálását a nullára minimalizálni.
Ó, dehogynem. De az a bűbájos, mézes-mázos hangnem, amivel illettem, bizony mind-mind arról tanúskodik, hogy szánom bánom a tetteimet. Bár igazán érdekelne, hogy mégis miről folyhatott a beszélgetés. Igazából minden érdekel ezzel a férfival kapcsolatban. Minden gondolata, az arcizmainak rándulásainak oka.
Annyira közel vagyunk egymáshoz, hogy akár meg is érinthetném, ha akarnám, de helyette, inkább kényelmetlenül hátrébb húzódok. Nincs jó érzésem a közelében és szeretek a megérzéseimre hallgatni. Ha az eszem általában nem is a jó iramot diktálja, a szívem a helyes útra terel.
Hátradőlök a székben és nem nézek rá. Legszívesebben átölelném magam a karjaimmal védelmezően, éget a pillantása. Idegesít a kezében a cigaretta és hálát érzek, amikor végre elnyomja, mert erős késztetést érzek arra, hogy kiüssem a kezéből. Látom rajta. Nevetve legszívesebben rajtam. Nem adom meg neki ezt az örömet.
- Gyűlölöm a bélszínt.
Újra közelebb hajolok, s ahogy az egyik kezem az asztalra simul ismét, ügyetlenül kiejtem a kezemből a mappámat, gyors mozdulattal kapva utána, de már a földről szedegethetem össze az iratokat. A másik kezemben ekkor bukkan fel egy apró fekete kis tárgy. Poloska. Határozottan, egyetlen másodperc alatt tapasztom az asztal lábának belső felére, épp, annyi idő alatt, hogy mikor rám pillant már sajnálkozó mosolyt vessek rá.
- Elnézést az ügyetlenségemért.
Lassan állok fel a térdelő pozícióból, ülök vissza a fotelba. Mosolygok. Annyira bestiálisan, annyira mohón, az ajkaira koncentrálva, hogy egyetlen apró szavacskát se felejtsek el megjegyezni a hazugságaiból. Jegyzetelnem kellene. Komolyan. Ha azt hiszi, hogy olyan vagyok, mint Fred vagy Ryan, akkor téved. Balfaszok. Erre a munkára én kellettem.
- Tehát úgy gondolja, hogy nincsenek meg a megfelelő információim? Nocsak ez kezd érdekes lenni. Azt hiszem ezt vehetem nyilvánvalóan az FBI megrágalmazásának, miszerint nem végzik megfelelően a kollégák a munkájukat. Kérem, Mr. Saintwood válogassa meg, hogy mit mond ki hangosan.
Ujjaim a mappán dobolnak, ahogy egy pillanat erejéig megfeszülnek az izmaim. Annyira eltökélt és nem veszi észre, hogy mintha tükröt tartanék elé. Nem látja még bennem a fenevadat, ami épp olyan vehemensen acsarkodik, mint, ahogyan Ő.
- Ne féljen, még ma megszerzem a házkutatási parancsot. Ahogy gondolja. Higgye el, élvezettel fogom megtenni!
Ajkaimról halkan peregnek a szavak. Akár a megfáradt festék, repedezve. Itt ülünk és macska egér játékot játszunk a másikkal. A kérdés az, hogy ki a vérengző cicamica és ki a gyáva kisegér?
Miaú.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

Gareth Ray Saintwood
Gareth Ray Saintwood

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 47
◮ tartózkodási hely : Las Vegas... mostly
◮ hozzászólások száma : 311
◮ join date : 2013. Aug. 14.

Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeSzer. Május 14, 2014 3:04 pm

Őszintén ezekbe a kis látogatásokba bele tudok fáradni. Néha csak kiszállnék, és az eddig megkeresett vagyonomból valahol névtelenül élnék, míg meg nem halok. Nagy felelősség van a vállamon azzal, hogy minden kis piszkos dolgot tudok Joe-ról. Szeretnék visszamenni az időben és meggátolni, hogy beavasson, talán akkor könnyebb lenne tudatlanul. Bár azt hiszem akkor rég eltávolodtunk volna, mert gyűlölöm a titkokat. Gyűlölöm, ha hazudik nekem, és így legalább közelebb érezhetem magam ahhoz, aki felnevelt. Hiszen mára szinte csak ő maradt nekem. A húgommal azóta nem beszéltem, mióta összevesztünk a rohadt munkája miatt, anyánk pedig... Talán egy felhőről figyeli, hogy a fia mennyire elkallódott.
- Tudja igaza van. De elhiheti, hogy kezdek belefáradni abba, hogy a nyakamra járnak valami miatt, amiről semmi fogalmam sincs... Elmesélek önnek egy történetet egy emberről, és akkor jobban belelát, rendben? -húzom magam közelebb az asztalhoz székestől, majd két kezem ujjait összefonom. Azt hiszem taktikát kell váltanom, és a mostani taktikám nem is áll messze az igazi érzéseimtől. Alig jöttem vissza, és olyan, mintha napok óta nem aludtam volna. Felfrissít a munka, de ha hazamegyek akkor semmi sem vár. Üres minden, és sosem lennék otthon. Persze attól még örülök, hogy kezdek visszarázódni, de ha minden héten a nyakamra jár valami FBI-os, vagy más, akkor aligha lesz élvezhető. Így most taktikát váltva nézek a nő szemeibe. - Volt egy kisfiú, aki idejekorán érkezett, az anyja csak 15 volt, az apja 22. Ahogy nőtt ez a gyermek, kialakult egyfajta rajongás a nagybátyja iránt, de ezzel egyidejűleg egy gyűlölet is az apja iránt, aki folyton verte, és az anyja iránt, aki ezt szó nélkül tűrte. Ezért folyton könyörgött a nagybátyjának, hogy vigye magával a csodálatos Las Vegas-ba, mert nem akar otthon élni. De ez jó darabig nem következett be - ezen a ponton nehéz eldönteni, hogy miről is beszélek, hiszen ez lehet egy olvasott sztori is, de a képbe beillik gyermekét verő apaként is Joseph, de ő ilyet sosem tett. Persze egyszer-egyszer elcsattant egy-egy pofon, de az jogos volt, és a mai napig így érzem. Mély lélegzetet veszek, és megvárom, míg összeszedi a papírjait. Addig beleiszok a rég kihűlt kávémba, majd ismét egy cigarettát kaparok elő. Nem gyújtom meg, csak az ujjaim között forgatom.
- De ez a fiú már akkor is megérte a pénzét, így mikor 14 lett, elbújt nagybátyja kocsijának csomagtartójában, mert nem akart megrekedni egy egyszerű névtelen senkiként, aki a földművelésen kívül mást nem tud. Persze lebukott, hiszen csak egy taknyos kölyök volt, de a nagybácsi nem küldte haza, hanem nevelni kezdte, üzleti iskolába járatta, és megtanította az életre. Minden fillérért meg kellett küzdenie, soha nem kapott anyagi támogatást, de a lelke is megerősödött, és tudta értékelnie, amije van. Így vette meg az első üzletét is. Egy kis kávézót, majd egy éttermet is - megint szünetet tartok, de tekintetemmel jelzem, hogy még nincs vége a történetnek, közel sem, hiszen a csattanóig még el sem értünk. Rágyújtok. Letüdőzöm. Benntartom. És csak lassan fújom ki. Végignézek a nőn, aki ha rám néz, csak egyet lát. Egy férfit, aki őszinte. Az arcom sem állít mást. Elterelem. Hogy mit? A figyelmét. Miért? Mert megtehetem. Mert kénytelen végig hallgatni, ha hallani akarja a csattanót.
- Ez a vállalkozás mind a mai napig él, és azóta közel száz csőd szélén álló vállalkozást vásárolt fel, amik mind sikeresek lettek. És mi a helyzet a nagybácsival? Él és virul, vezeti az éttermét... És az unokaöcs kezd belefáradni abba, hogy rá vannak szállva, holott semmi takargatni valója nincs. Mindezt miért? Egy szerencsétlen ügy miatt, amiben felmerült a neve... - most hosszabb hallgatásba burkolózom, hadd eméssze a hallottakat. A jelenlegi állás szerint nem én tűnök hazugnak és idiótának, akit meg kell szorongatni. Tekintetem őszinte, és egy cseppnyi fáradt csillanás tűnik fel benne. Arcvonásaim viszont hűvösek és ridegek.
- A történet bárkiről szólhatna nem igaz? De téved. Én vagyok az az unokaöcs, akit vert az apja, és Joe az, aki felnevelt, és megtanított a tisztességes életre - kiemelem a tisztességes szót, hiszen végül is nem hazudok. Hiszen nem azzal kezdte, mikor 14 voltam, hogyan lopjak, erről sosem volt szó. Apám emléke előtt tisztelegve faragott belőlem férfit, ha már szinte kibékíthetetlen volt közöttük az ellentét. - Utána nézhet a cégemnek, az üzleteimnek, és az étteremnek is, semmit nem fog találni. Fizetjük az adót is! Hogy mire volt jó ez a titkolózás? - Vonom fel a szemöldököm, miközben hátradőlök a székben, de komor tekintetem egy pillanatra sem változik. Szívok egyet a cigarettából, és lassan fújom ki a füstöt, ahogy eddig is.
- Mert unom, hogy szinte minden héten jön valami ügynök, és faggat olyanról, aminek utána is tud olvasni. Rákos voltam, árt a túlzott stressz az orvosaim szerint, szóval térjen a tárgyra, ahogy az imént is kértem - nézek rá ellentmondást nem tűrően. Nem akarom az időmet vesztegetni. Holott még a hölgyemény csinos is lenne, ha nem olyan ügyben keresne meg, amiben megkeresett, talán kedvesebb is lennék. Talán. Szóval én őszinte voltam, vajon ő az lesz?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Május 15, 2014 1:31 pm

Hallgatom és nézem. Csendesen. Gondolataimba burkolózva, amik jótékony palástként, láthatatlanná téve az érzelmeimet, takarnak el Gareth elől. Nézem. Úgy, mintha egy másik embert látnék és bár a nyomozói múltam hangosan rázza a vészjelző harangokat a szívemben, mégsem tudok rá érzelemmentesen tekinteni.
A munkám során kétféle dolog létezett mindig is, amit nehezen dolgozok fel. Az emberek brutalitása és pont az ellenkezője, amikor valaki kinyílva, olyan gondolatokat oszt meg velem, amit bár szeretnék tudni, mégsem tudok rá mit reagálni.
A mappám, amit eddig annyira magabiztosan szorongattam, most, védekezően simul az ölembe, ahogy tekintetem megenyhülve nyugtatom rajta. Mintha megsajnálnám. Hova tűnt az arrogáns, semmirekellő férfi? Hova tűnt az alfahím, a betörhetetlen magabiztosság? Jégfal csupán, vagy ez az igazi színjáték? Ennek az előadásnak kellene tapsolnom, majd végül magára hagynom, hogy leereszkedjen a színpadon a súlyos bársonyfüggöny?
- Tudnom kell valamit Mr. Saintwood.
Lassan nyílnak szét ajkaim és még lassabban érkeznek felé a szavaim. Teljesen jogos lesz a kérdésem és akármennyire akarok, nem feledkezhetek meg arról, hogy miért érkeztem hozzá ezen a furcsa napon. Miért viharzottam be az irodájába és támadtam le. Hazugságok hálója ez és nem vagyok benne biztos, hogy bármi is igaz, ami kettőnk között zajlik. Hiszen nem csak Ő hazudik. Én is. A hangom, a mimikám, a testtartásom, az, ahogyan nézem. Minden. Egy betanult sablon, egy magamévá tett harc eszköze. Ő pedig…vár és vár. Kivárja a pillanatot, amikor megsemmisíthet. Tudom, érzem, ott zubog az ereimben az adrenalin és legszívesebben újra közelebb hajolnék hozzá, hátha a közelségétől megérzem a hazugsága szagát, ami ugyan lehetetlen, de hátha…hátha történik valami, amivel megfejthetem a titkait.
- Miért nem osztotta meg velünk eddig ezt az információt? Ez büntetendő dolog, a hatóság elől elhallgatni dolgokat. Magán emberként megértem az álláspontját, de nyomozóként…tehetetlen vagyok ebben az esetben.
Hazudott. Olyan sok ideig hazudott az FBI-nak és most rajtam múlik, hogy mivel kezdek ezzel az infromációval. Hivatali kötelességem, hogy megosszam a kollégáimmal és a főnökömmel, de, ahogy itt ülök vele szemben…meging amit eddig tanultam. Az igazat akarom. Már csak az érdekel. Semmi más.
- Tudja, hogy jelenleg hol tartózkodik Joseph?
Egy pillanatra nem nézek rá. Végül mégis közelebb hajolok, mintha csak valami bizalmas információt készülnék megosztani vele, pont úgy, ahogy pár perce gondoltam. Megérzem a parfümjének az illatát. Egy másodpercre lehunyom a szememet és megrészegít az illat. Várom a válaszát.
- Hajlandó vallomást tenni és írásba fektetni, amit az előbb elmondott nekem?
Elhalkulok. Mintha csak a szél hozná a szavaimat. Gyengéden nézek rá, már-már túlságosan emberséggel. Elraktározok mindent magamban amit mond. Jöhetne az a perc, amikor előveszem a bilincset és elmondom a jogait. De érzem, még nincs itt az ideje, ez még nem a finálé. Hátráltassam hát a nyomozást?
- Megkötötte ezzel az információval a kezemet, Gareth, remélem, nem szeretné elhagyni a várost az elkövetkezendő napokban.
Nem mondom meg neki, hogy nem fogom megosztani ezt az információt a kollégáimmal. Nem mondom meg neki azt sem, hogy egyelőre ez a mi titkunk marad. Hogy miért? Mert hiába a vallomása, nincs tanúnk, nincs semmi, amivel ezt bizonyíthatom és nekem nem Ő kell. Én Joseph-re vadászok.
- Estére meg lesz a házkutatási parancsom, szeretném ha otthon tartózkodna. Nem szívesen túrnám szét a holmijait a jelenléte nélkül.
Nem erre az okra fogok hivatkozni amikor a főnöktől kikérem az engedélyt. Egyszerűen azt fogom mondani neki, hogy nyomon vagyok és végre elkaphatjuk Josephet. Igen. Nem fogok magam mellé kérni egységet. Úgy érzem, hogy egyedül is képes vagyok pár fiókot átnézni.
Nagyot sóhajtok.
Hátha ki tudom irtani magamból az emberséget.
Hova a francba tűnt a keménységem?
A fenébe is!
FBI ügynök vagyok.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

Gareth Ray Saintwood
Gareth Ray Saintwood

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 47
◮ tartózkodási hely : Las Vegas... mostly
◮ hozzászólások száma : 311
◮ join date : 2013. Aug. 14.

Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Május 15, 2014 2:32 pm

Néha könnyebb az érzelmekre hatni, mint a mellemet verni, hogy én vagyok az alfa. Néha - ahogy jelen esetben is -, elő kell vennem azt a felemet, amit senki nem látott még. De ez is színjáték? Természetesen. A keserű tekintet, a megfáradt arc. De a szavak azok őszinték. Igen, vert az apám, melyről évekig csak egy ember tudott. Ez volt Joe. Talán 30 éves koromra jutottam el arra a szintre, hogy beszélni tudjak róla, mert ez egy gyermeknek kihat a további életére is. Agresszív vagyok, rideg, kegyetlen, önző és egoista, de ezek olyan maszkok, amiket néha el kell dobni a sarokba, hogy felvegyek egy másikat, ami egy női hallgatóságnál többet ér el. Szeretik azt, ha egy férfi kifejezi az érzéseit, és nem csak keménykedik. Én pedig szeretem eljátszani a szerepem. Akár színész is lehetnék, hiszen tökéletesen illik rám minden szerep. Kivéve a hősszerelmes. Azt nem tudom hogy kell, hiszen nem volt előttem normális példa. Joe is megütötte párszor a nejét, és soha nem láttam, hogy érintkeztek volna, mint egy normális pár. Talán Steve azért lett ilyen elcseszett. De hogy lehetséges, hogy a férfi, aki engem emberré nevelt, kudarcot vallott a saját fiánál? Persze kérdezhetném azt is, hogy lehet, hogy egy apa, aki mindent megtesz a lányáért, az első gyerekét úgy verte, mintha kötelező volna, de egyik kérdésre sincs válasz. Csendesen figyelem Anastasia-t, hogy milyen hatást értem el, és tartom a szerepem, a megfáradt és egy kissé megkeseredett üzletembert.
- Kérem Miss Petrovna, én semmit nem hallgattam el ezelőtt. A kedves kollégái sosem kérdeztek rá konkrétan, mivel ők már tudták, szóval nem... Nem érzem, hogy vétkeztem volna - felelek határozottan. Sosem tagadtam, hogy ki nekem Joe. De mindig rokonként emlegetett mindegyik ügynök, aki ide jött. Azt, hogy milyen rokoni kapcsolatban vagyunk, gondoltam már utánanéztek. De úgy látszik a hatalmas FBI nem is olyan alapos. Vagy talán ez a csinos hölgyemény újonc, és nem volt kedve beleolvasni rendesen, vagy megnézni az anyakönyvi-kivonatokat. Már ha egyáltalán eszébe jutna ilyesmi. Nem tudom, valójában nem izgat. Lassan iszok még a kihűlt kávémból, ami még így is iható, és szívok egy utolsót a cigarettámból, majd kioltom a parazsát. Rossz szokás, de nem tudok megválni tőle. A hamus ismét a fiókban landol, meg nem mondom, miért tartom ott mostanában, de szerintem ez lényegtelen.
- Nem, fogalmam sincs hol van Joseph. Nem is olyan rég tértem vissza, mert gyógyultam, a gyógyuláshoz pedig nyugalom kellett, de a cégem nem működhet nélkülem nem igaz? Időm sem volt felkeresni őt - jelentem ki határozottan, ha nem látná, az asztalom tele van papírokkal, amik arra várnak, hogy átnyálazzam őket, ami kábé ezer évig fog tartani, de nem állhatok le. Ha nagyobbra akarom növelni a cégemet, ahhoz dolgoznom kell, járnom a világot, és figyelni az internetet, hol van olyan cég, ami csőd szélére került. Ebből élek, ehhez értek, semmi másom nincs. Csak a cég. Amit még hagyni sem tudok senkire, hiszen nincs örökösöm. Legalábbis nem tudok róla.
- Mit adjak írásba? Hogy vert az apám, én pedig egy csomagtartóban utaztam idáig? Vagy mire gondolt? Semmi olyat nem mondtam, ami állami titok lenne, de még bizonyítéknak sem elég. Az apám évekkel ezelőtt meghalt... - tárom szét a karomat, és felállok. Már elegem van az ülésből, nem nekem találták ki. Az ablakhoz lépek, és kinyitom. Nem akarok kiugrani, csak kell az a levegő ide. Fülledt, és megrekedt a cigifüst, amit még az elszívó sem kapott ki. Ha minden jól megy, nagyobb irodaházat veszek, ahová átköltöztethetem az egész céget. Mindegy, már úgyis untam. Kijelentésére visszanézek rá.
- Hölgyem talán vádol valamivel? Tudja az én munkámban elengedhetetlen az utazás. Mint említettem, egy év után most tértem vissza, így pontosan azt fogom tenni. Barcelonába megyek az egyik üzletemet fél éve vette a csodálatos helyettesem. Meg kell néznem, tudja vannak ilyen körutaim, ha utána járt... Olyan vagyok, akár egy filmsztár - nevetek fel, és ez a sok játék után őszinte. Furcsa belegondolni, hogy vannak, akik autogramot kérnek, és gratulálnak a sikereimhez, és miattam lépnek hasonló pályára. De ezek közül nem láthatja senki, hogy mivel foglalatoskodom. Csak egy ember vagyok, aki felküzdötte magát a lépcső tetejére. Lassan sétálok közel hozzá, majd vele szemben támaszkodom meg az asztalnál, és arcomon egy rosszfiús mosoly játszik. Hazai pálya sok lovat ad alám, képes vagyok mindenből csábítást csinálni, de persze jelenleg nem ez a célom. Neki ezt nem kell tudni. Higgye azt, hogy rámozdultam, attól még mókásabb lesz.
- Fontos lenne az utam, de ha szépen megkér, akkor talán elhalaszthatom reggelig. Ki nem állhatom, ha akkor kutakodnak a cuccaim között, ha nem vagyok ott - a mosolyom nem olvad le arcomról, de végig a nő szemeibe nézek, már volt időm a többi testrészét is megcsodálni még a beszélgetésünk elején, így maradok a szemkontaktusnál. Ha meg tudom olvasztani, akkor nyert ügyem van. És leszáll rólam, hiszen nőből van. Minden nő fantáziáját megmozgatják a rosszfiúk. Én egy vagyok közülük. Én tudom. Ő tudja. Mégsem tudja bizonyítani. Ez benne a szép...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Május 15, 2014 3:06 pm

Hirtelen vált át abba a férfiba, akit az elején is éreztem. Az erős, energikus, végtelenül rideg férfiba. Én pedig meg kell, hogy álljam, hogy ne kerüljek az uralma alá. Mert bizony, rám is hatással tudna lenni, ha akarna. De még nem. Hál istennek nem. Mindig volt valami vonzó az ilyen pasasokban. Talán az, hogy olyan dolgokat tudnának mutatni, olyan mocskosságokat, amiket csak a jó oldalról figyelek, de sose leszek részese. Kivéve persze, ha annak a nyomorult maffiózónak a közelébe kerülök egyszer. Ha közéjük tartozok majd, nem tudom, ki fogom-e bírni.
- Úgy gondolom, de. Hátráltatta a nyomozást és kedves, Mr. Saintwood, jó kedvemben talál, csak ezért nem döntöm az asztalra, bilincselem meg és viszem be a helyi rendőrösre. Pedig higgye el, igazán élvezném a helyzetet.
A kedves szót olyan mézédesen nyomom meg, hogy még a saját gyomrom is felfordul tőle és igen. Tényleg élvezném, ha rádönthetném az asztalra, ha a bilincs kattanna a csuklóján és egy másodpercre megérinthetném, nem csak látnám, milyen az, ha az izmok megrándulnak a testében.
Feláll az asztaltól és követem a példáját. Nem szeretem, ha lenéznek rám, nem érzem magam biztonságban, ha cápaként köröznek körülöttem és megtanítottak rá, hogy ilyen helyzetben sokkal kisebb az esélyem az önvédelemre.
Egymással szemben állunk. Magasabb, mint én. Hirtelen kicsinek érzem magam a 170 centiméteremmel. Viszont annál eltökéltebb vagyok és bár a külsőm nem mutatja, kemény izmok dolgoznak az én testemben is, de abban nem vagyok biztos, hogy hiánytalanul meg tudnám védeni magamat vele szemben, ha arra kerülne a sor.
- Tehát fel fogja keresni Josephet?
Itt az aduász a kezemben, szépségem. Erre vártam. Ezt akartam tudni. Idővel tehát tudni fogod merre jár és ez nekem kapóra jön. Megfogom tudni, ha erre sor kerül és ott leszek. Mostantól mindig ott leszek. Nem félsz tőlem…igaz? Még nem. Majd talán idővel fogsz.
- Azt, hogy pontosan milyen kapcsolatban áll Joseph Saintwooddal. Erre gondoltam Mr. Semmi másra. A rémes múltja az apjával, nem tartozik az FBI-ra…és igazából senki másra. Sajnálom, hogy ilyen dolgokat át kellett élnie, de én az ilyen mocskokra vadászok, mint az apja volt. Tegyen ellene, hogy elkaphassam Josephet!
Szinte összeér a testünk, ahogy közelebb lépek és elkap a vágy, hogy megérintsem a karját, ahogy itt áll előttem, de legyőzöm a késztetést magamban. Felnézek a szemébe és veszélyesen elmosolyodok.
- Nyugodjon meg, Mr. Saintwood. Nem kell, hogy szívességet tegyen, ugyanis felszólítom a hatóság nevében, hogy nem hagyhatja el az államot legalább három napig. Ha ezt megteszi, bűncselekménynek minősül és sajnálatos módon gyanúsítottként fogjuk kezelni.
Oldalra döntöm a fejem és mélyet szippantok a parfümjéből. Megdöbbenek egy pillanatra azon, ami ez után következik. Flörtöl velem? Lehetetlen. Na meg aztán, semmi közöm nem lehetne hozzá. Ha gyanúsítottá válik, nagyon csúnyán megüthetem a bokám.
Mi a fenéért dobban meg jobban a szívem és leszek hirtelen, szinte zavarban? Nézem és nagyot nyelek.
- Nem kell szépen megkérnem Gareth. Ha ott van, ha nincs én ma délután a vendége leszek az otthonában.
Megvillannak a fehér fogaim, ahogy rámosolygok. Csak egy centiméter választ el tőle és a józan eszem érdekében, hátrálok egy lépést. Így már sokkal jobb. Gyerünk Ana! Ne hagyd magad!
Az asztalhoz lépek, felveszem a mappámat, majd újra ránézek. Talán ideje lenne indulnom. Lehet, hogy mégis kérek magam mellé egy egységet? Legszívesebben felnevetnék magamon.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

Gareth Ray Saintwood
Gareth Ray Saintwood

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 47
◮ tartózkodási hely : Las Vegas... mostly
◮ hozzászólások száma : 311
◮ join date : 2013. Aug. 14.

Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Május 15, 2014 6:40 pm

Egy pillanatra elszakadok a tekintetétől, és úgy hallgatom, ahogy beszél. Eddig jó úton haladt ahhoz, hogy meglássam benne a gyönyörű nőt, és ne csak azt a rideg nyomozót lássam, de egy pillanatra a szavaival előhozza azt a gúnyos mosolyom, amit eddig oly szépen el tudtam nyomni előle.
- Mivel egy szót sem mondott arról, mi ügyben nyomoz, így nem tudom, miben kellene együtt működnöm, viszont... - a gúnyos mosoly egészen más fajta mosolyra vált át. Amolyan hamis és kétértelmű mosollyá, mielőtt újra megszólalnék. - Talán még én is élvezném a helyzetet, kivéve a bilincseket, túl szorosak - Hogy flörtölnék a törvény emberével? Megeshet, de nőből is van, és e mögött az álca mögött ott van az a nő, aki szereti az olyan külsejű férfiakat, mint én is vagyok. Adok is a látszatra, hiszen fekete bársony ingem néhány mozdulatnál látni engedi izmaim vonalát, és és farmerom is csak éppen annyira simul, hogy ne tűnjek homokosnak benne. Sosem szerettem igénytelenül megjelenni, és naponta többször zuhanyzom. És ugye a parfüm, ami a kellékeim között szerepel, hiszen rengeteg nő dönt a parfümök illata alapján. Olyasmi lehet, mint az állatoknál a feromon. De persze a felszedős technikámat is Joe tanította, és fénykorában ő sem volt jobb nálam.
- Hogy fel fogom-e keresni? Őszintén nem hiszem, hogy ezt el kellene mondanom önnek... - válaszolok, majd megint beszél. Szép és okos, de nem eléggé ahhoz, hogy ne előttem szidalmazza Joe-t, aki felnevelt, aki embert faragott belőlem, aki elérte, hogy ne csak túléljek, hanem élvezzem az életet. És ő még mocsoknak nevezi őt, az embert, akinek csak egy bűne van. Persze sosem mondtam, hogy szent volt, és a mai napig nem az, de nem fogom elmondani, hogy mivel foglalatoskodik az étterem címén, mert akkor megöletne, és őszintén inkább választanám ezt a módszert, mint a haragját...
- Az apám mocsok volt igen, de ne merje előttem szidalmazni Joe-t. Ő nem mocsok, ő az, aki felnevelt. És nem szeretem, sőt kifejezetten gyűlölöm, ha megrágalmazzák. Egyáltalán mit ártott Önnek? - kérdezem, miközben közelebb lépek, ahogy hátrál, és mélyen a szemébe nézek. Mintha bele akarnék látni egészen a veséjéig. Ha nem a törvény embere lenne, most megfenyegettem volna, de nem tettem, csak megvédtem, mint mindenki más teszi a saját rokonával. Nekem Joe van, és egy húgom, akit elzavartam. Akit lassan fel kell keresnem. De Joe akárha az apám lenne, ő is kiállt értem apám előtt is, és máshol is. Hiszen erre való a család nem igaz? Nem tudom mit akar Joe-tól, de ha ügyesen taktikázok, ő is el fogja felejteni. Csak ne lenne ilyen nehéz eset!
- Anastasia, hívhatom így? Mondja meg mivel vádol, és adja írásba, hogy nem mehetek innen sehova, és megígérem, hogy tényleg nem megyek sehová, de mivel még semmiféle vádról nem hallottam magától, csak majdnem fenyegetésnek beillő dolgokat, és a dolgok állása szerint ártatlan vagyok - az utolsó két szót suttogva ejtem ki lassan közel hajolva hozzá, egész közel a füléhez, hogy szinte ajkam a hajához ér, és erőteljesebben megérzem az illatát. Rózsa és csokoládé. Ez jut róla eszembe. Szokásom mindenkihez egy illatot párosítani, és így, ilyen helyzetben, mikor még fölényben vagyok, szeretem kiélvezni a rosszfiús sármomat, amire a legtöbb nő vágyik. Tagadhatják, de ott van a szemükben, és ez az, amit előszeretettel használok ellenük.
- Akár már most is indulhatunk, ha nincs ellenére egy rögtönzött vacsora a házkutatás közben - igen tudok főzni. Megtanultam, mert állítólag a nők buknak arra, ha egy pasi főz rájuk. Legtöbbjüknél bejött, de volt akinél odáig sem jutottunk el. Kívácsi vagyok, hogy e csinos szőkeség meddig képes ellenállni a személyes varázsomnak. Figyelem, ahogy felveszi a mappáját, és ahogy nem veszi észre, hogy egy papír a földön maradt, pontosan az asztal alatt. Lehajolok előtte, majd átadom neki úgy, hogy szándékosan ismét közel lépek hozzá, és úgy adom át a papírt, hogy egészen véletlenül kezemmel az ő kezét érintsem, és mindeközben szótlanul a tekintetét fürkészem. Nem vagyok egy szégyenlős alkat, és őszintén tetszik a helyzet...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Május 15, 2014 8:28 pm

Mintha elpirulnék egy másodpercre, de aztán arcomra visszaköltözik a szokásos hidegség. Hamar rendezem az arcvonásaimat, és úgy nézek rá, legalábbis nagyon próbálok, mintha nem mondott volna semmit érdekeset.
Úgy rezzenek össze szavai alatt, mintha legalább megütött volna. Nem számítottam ilyen kitörésre és nem is készültem rá lelkileg. Csak csendesen nézem és egy pillanatra elfelejtem, hogy a hatóság embere vagyok engem nem igen lehet megfélelmlíteni, még azzal sem, ha megemeli a hangját.  Lehet, hogy egy törékeny nőnek tűnök, aki megijed ilyesmitől, de nagyot téved ha ebben hisz.
- Sajnálom, ha esetleg valami bántót mondtam. Tudja, néha túlságosan ügynökként gondolkozok. Elfelejtem, hogy sokszor a gyanúsítottak rokonok, családtagok, akik fontosak embereknek.
Már itt van előttem. Annyira közel, hogy lezsibbadok. Hogy újra hátrébb kéne lépnem ahhoz, hogy tisztán tudjak gondolkodni, de mégsem teszem. Ahogy felemelem a kezem, hogy kisimítsak egy kósza hajtincset az arcomból, hozzá érek a mellkasához. Összerezzenek. Nem. Ezt nem szabad, ez egyáltalán nem helyes.
- Mr. Saintwood, rendben. Megtehetném, hogy bűnrészességgel vádolom. De még nem teszem meg. Ennek azonban hamarosan el fog érkezni az ideje.
Lehajtom a fejemet, már nem nézek a szemébe. Észrevétlenül élvezem a közelségét, a bőre melegét és azon kapom magam, hogy elképzelem az ingje nélkül. Beleharapok az ajkamba és észre se veszem, hogy leejtettem azt a nyomorult lapot. Hozzám ér és felrobban a világ. Hirtelen önt el a melegség és épp ilyen hirtelen lépek kettőt hátra, mintha megrázott volna az áram.
- Én…
Elakad a szavam. Mindenre számítottam, de erre nem. Erre az egyetlen dologra nem. Meghív vacsorára? Ezt nem hiszem el. Ez egy álom, egy borzasztóan rémes de szexi álom. Kibontom a hajamat és beletúrok, fáradtan. Az-az igazság, hogy napok óta nem ettem rendesen, minden időmet az irodában töltöttem és az aktákat bújtam. Nem egyszer aludtam el az asztalnál és nem sűrűn ettem. A kávé lett a legjobb barátom, de ihatok bármennyit, nem helyettesíti az étkezéseket.
Szinte megkordul a hasam, ahogy újra ránézek. Megadóan sóhajtok fel majd keresem újra a tekintetét.
- Egy házkutatáshoz nem kapcsolódik vacsora…
Olyan halkan búgok. Alig érteni. De igaza van. Nem tudom mivel bevinni az őrsre és igazság szerint, sosem merült még fel a neve gyanúsítottként. De ha kiderül, hogy mégis az, akkor hatalmasat hibázok, ha most elmegyek vele bárhova. Ördögi kettősség. Félelem? Nem…lelkiismeret.
- Rendben Mr. Saintwood. Együnk valamit.
Hasam hálásan kordul meg, ahogy kimondom a gondolatomat. A mellkasomhoz szorítom a mappámat, majd az ajtó felé lépek. Gyerünk Gareth, akkor menjünk. Mielőtt meggondolom magam. A bilincs itt lóg a farmeromon, ne akard, hogy használjam.
- Jön? Vagy esetleg csak tréfának szánta? Piszkosul éhes vagyok.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

Gareth Ray Saintwood
Gareth Ray Saintwood

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 47
◮ tartózkodási hely : Las Vegas... mostly
◮ hozzászólások száma : 311
◮ join date : 2013. Aug. 14.

Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitimeCsüt. Május 15, 2014 9:20 pm

Kellemetlenül érint, hogy így semmibe vette a történetet. Joe a nagybátyám, és legszívesebben a falnak nyomtam volna azért, aminek nevezte. Apámként tisztelem, és nem tűröm, hogy más ledegradálja, függetlenül attól, hogy mivel foglalkozik, hiszen a részese vagyok a világának. Az étterem mögötti világnak, mely magával ragad. A korrupció világának, ami szintén valamiféle mágikus vonzerővel hat rám. Nem akarok tőle megszabadulni. Kicsit egy régi film szereplőinek érzem magunkat, hiszen sokan tudják, mivel foglalkozik Joe, mégsem köpnek, mert tisztelik. Mindig is csodáltam azt a tiszteletet, ami körülvette, és csak remélni tudom, hogy egy napon rám is úgy tekintenek majd. Én fogom átvenni a helyét, és nem hiszem, hogy valaha is felérnék vele.
- Bántó volt, és egyenesen sértő. Ha a helyemben lenne, maga is felkapta volna a vizet, ha egy olyan rokonát rágalmazzák, akinek a jelenét köszönheti - válaszolok higgadtabban, hiszen nem akarom rontani a helyzetemet, és nem akarok kiesni a szerepből. Hiszen elvileg én semmit sem tudok Joe másik életéről.
Figyelem a zavarát, és elégedett mosoly játszik szám sarkában, mikor megérzem a kezét mellkasomon. Csak egy másodperc csupán, mégis tetszik .Férfi vagyok, és szeretem a szép nőket, akik tekintetében ott ül valamiféle szenvedélyes csillogás, ami miatt nehéz lemondanom azokról a gyönyörökről, amit az okoz, mikor látom, hogy sikerül levennem a lábáról valakit. Ahogy Anastasiát is. Talán tagadja, de minden porcikám érzi, hogy közel járok, hogy eltereljem a figyelmét, és még meg sem erőltettem magam. Ahogy kibontja a haját, így még jobban látom rajta a zavartságot. Nem hiszem, hogy sokan kérdezték meg tőle egy házkutatási fenyegetés után, hogy vacsorázzon velük. Ez tesz engem egyedibbé a többi férfinél. Túl sokat láttam, hogy tudjam, mivel okozzak meglepetést.
- Ez csak egy bónusz, hogy lássa, mennyire együttműködő tudok lenni - jelentem ki halkan, mintha valami világ legnagyobb titkát mondanám el, és nem bírom kihagyni, hogy meg ne érintsem a kézfejét, amíg el nem húzza. Különös hatásokat váltok ki egyes nőkből, ahogy látom Anastasia sem kapja meg a kellő figyelmet ilyen téren. Én megadhatom neki, még akkor is, ha ez csak hamis figyelem. Még akkor is, ha ez csak egy játék része, amiben egyenlő lapokkal játszhatunk. A beleegyezése viszont engem is meglep, és ledermeszt egy pillanatra, csak azt veszem észre, hogy visszaszól.
- A vacsorával nem szabad viccelni! Csak kevés reményt fűztem hozzá, hogy elfogadja-e.. Ne aggódjon, jól főzök, eddig nem volt rá panasz - a fiókomhoz lépek, és kiveszem a kocsim kulcsát, felkapom a zakómat, és a mobilomat is elteszem. Az irodámat bezárom, ahogy kiengedem az ajtón, de itt is közel lépek hozzá, nem akarom szem elől téveszteni. A garázsig nem szólalok meg, ahol még több autó is áll, de én a fekete '78-as Impala felé veszem az irányt.
- Mit enne szívesen? Ha van otthon, orvosolhatjuk az éhségproblémát - kérdezem, mikor kikanyarodtam a kocsival, mely hangja mindig magával ragad. Imádom a hangját, ahogy az úton megy, mintha csak repülne. Elegáns és kirívó. Alig negyed óra múlva vagyunk a házamnál, ami egy palotának is beillik, persze nem felvágásból hozom ide, vihettem volna a belvárosi kis garzonba is, de az nem hozzám illő. Ezt jobban szeretem. A medencét a hátsó kertben, a hatalmas hófehér hallt, amiből rálátunk az étkezőre, és ha nyitva az ajtó, a konyhába is belátást nyerünk. Az emeletre a nagy előtérből vezet fel egy lépcső, ahol a szobák üresen állnak, mert a lépcső alatti ajtó mögött van a dolgozószobám, és a hálóm is egyben. De egyből a konyhába megyek.
- Valami italt esetleg? Vagy még szolgálatban van? Tudja, említette, hogy felkutatná a házamat -eresztek el egy újabb mosolyt, miközben magamnak egy whiskey-t töltök, és belekortyolok....
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Ajánlott tartalom

Egeret ide és lenyílik!



Gareth & Ana Empty
TémanyitásTárgy: Re: Gareth & Ana   Gareth & Ana Icon_minitime

Vissza az elejére Go down
 

Gareth & Ana

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Archivált játékok-