Csak tudnám, miért van szüksége ilyesmire. Persze ki vagyok én, hogy ítélkezzek, főleg, ha annyi pénze vagy, hogy fél világot megvegye, de azért... jó, műkincs gyűjtő is lehet akár, vagy az asszonynak, mit tudom én, de ennek ellenére is értetlenül pislogva állok a tény előtt, hogy kivel fog összesodorni a sors nem sokára.
Ilyenkor folyton megdöbbenek, mennyire széleskörű is az "alvilág", én meg még csak csekélyke részt láttam belőle. Nem mintha nem lett volna az éppen elég, még most is szégyellem magam, hogy konkrétan a nővérem ellen dolgozok, még ha nem is közvetlenül. Nem hittem volna, hogy ennyire gallyra tud vágni ez az ellentétes életvitel, holott a múltkor is valami apró nézeteltérésből kerekedett egy vitánk. Imádom, tényleg imádom, jobban, mint saját magam, csak kezd szemet szúrni, mennyi mindent látunk másképp, amitől azért egy kicsit félek.
Oké, a család fontos, főleg, hogy már csak ketten maradtunk egymásnak, de az a kapcsolat törékenyebb, mint bármi, és én hiába próbálom óvni, mikor lehet, azzal teszek nagyobb kárt benne.
Most is úgy igyekszem a férfihez - furcsa lenne, ha egyszer egy nővel találnám szembe magam, ami azt illeti, kezdem is kicsit hülyén érezni magam -, hogy a telefonom kikapcsolva fekszik az anyósülésen, mert tudom, Liznek marha jó érzéke van ahhoz, mikor hívjon.
Nem tudom azt se, miért az erdő közepén van a viskó, bár halvány fogalmam van arról, az ilyen dolgokat nem kéne zsúfolt helyen tartani, vagy mindenki szeme előtt. Az se biztos, hogy itt tárolja őket, csupán csak megbizonyosodik róla, nem valami elvetemült illető vagyok. Persze nem vagyok, nem ragadok fegyvert csak úgy, ahhoz ok kell, de akkor valahogy kikapcsol minden, ami az empátiám irányítaná, és nem nézem, ki az illető.
Kiszállok a kocsiból, és felvéve a napszemüvegem, haladok a ház felé, persze nem védtelenül, annyira botor nem vagyok, de miért is kelteném a feszültséget már az elején?
- Üdv, a főnökömnek fontos dolga akadt, így most velem kell beérnie - küldök egy bájos - mintha nekem az menne - mosolyt a férfi felé, mihelyst megtalálom. El is gondolkozok rajta, ideje lenne beújítani a köszönési formulám.