HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 The wicked sisters ~ Vic & Viv

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Cataleya Vivian Cordova

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 43
◮ tartózkodási hely : Vegas, baby!
◮ hozzászólások száma : 8
◮ join date : 2014. Feb. 02.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: The wicked sisters ~ Vic & Viv   Kedd Május 27, 2014 12:27 am





~ wicked is coming ~
Nehéz higgadtságot színlelni, miközben legbelül darabokra hullasz. Bár ez az én esetemben erős túlzás, hiszen én világéletemben a félelmet nem ismerő emberek táborát gyarapítottam, így értelemszerűen nem fogok kétségbe vagy pánikba esni. Ugyan, az ilyesmi nagyon távol áll tőlem, mégis hazugság lenne azt állítani, hogy minden rendben van, és hogy nem viselt meg az elmúlt egy hónap. Az életem a feje tetejére állt, továbbá vett még egy száznyolcvan fokos fordulatot is. Nem panasz, elvégre ez is csak megedzi az ember lányát, mindenesetre azért a férjemért akaratlanul is aggódom, hogy mi van akkor, ha esetleg mégis rosszra fordulnak a dolgok. Mi van, ha mégsem tudjuk tisztára mosni a nevét, és minden háttérben lévő munkálatom hiábavalónak minősül. Lassan már nem tudom megszámolni azoknak a nevét, akiknek a haláluk közvetlen vagy közvetve, de az én lelkemen szárad. Nem érdekel, mert úgy vélem, hogy megérdemelték. A család az első. A családért mindent képes lennék megtenni. Ez számomra olyan magától értetődő dolog, mint másnak a felkelés utáni fogmosás.
Márpedig a gyomot haladéktalanul és maradéktalanul ki kell irtani a kertből, és én pontosan így irtottam ki azokat az árulókat, akik besúgót játszottak a rendőrségnek. Nem tudom, hogy mi vezérelhette őket, mármint hogy végezetül ilyesmire fanyalodtak, de igazán nem is érdekel. Megkapták a méltó jutalmukat érte; meghaltak. Persze mindannyian különféle módon, de a végeredmény akkor is ugyanaz. Aki tanúskodni akar, annak vége. Nincs tovább. Az mostanra már a föld alól szagolhatja az ibolyát. Ha nincsenek tanúk, nincsen vád sem, nincs tárgyalás, nincs semmi. Akkor Freddie-t elengedik, és én minden erőmmel ezen vagyok, hogy így legyen.
Sosem akartam a nővéremet belekeverni a maffiaügyekbe, de jelen pillanatban most már én sem tudom, hogy mitévő legyek. Olyan mintha hadilábon állnék saját magammal. Victoria és Freddie a két legfontosabb személy az életemben. Mindkettőt védeni akarom, de ez most lehetetlenség, hogy mindkettőjüket ugyanúgy védjem, amikor ennyire patthelyzetben vagyok. Döntenem kell, hogy képes vagyok-e félretenni azt a csökönyös beidegződésemet, miszerint Vic nem fog tudni megbirkózni egy ilyen horderejű feladattal. Pedig tudom róla, hogy képes lenne rá, hiszen egy vérből vagyunk. Ráadásul nem csak arról van szó, hogy ugyanaz a vér csörgedezik az ereinkben, hanem még mindezek mellett ikrek is vagyunk, ami annyit tesz, hogy minket közös szív hajt előre. Együtt sírunk, együtt nevetünk. Legalábbis ilyenek voltunk régen, ami azért mostanra már némiképp megváltozott, de még mindig megvan ez a kötelék kettőnk között, hiszen ez a kötelék egy egész életre szól. Ezért sem tudom előle elrejteni az aggodalmamat. Ő még azt is megérzi, amit én nem. És ez fordítva is igaz… Rejtélyes világ a miénk…
- Victoria – rikkantom el magam örömittasan, miután megpillantom az irodája előtt. Direkt megvártam, amíg végez minden ügyfelével, hiszen bejelentés nélkül és váratlanul jöttem ide, nem egyeztettünk előre, nem szóltam neki róla, hogy ma meglátogatom. Voltaképpen én sem terveztem, egyszerűen csak így alakult. Szerintem nem is tudatosan történt, de akkor is muszáj volt idejönnöm, mert… mert szükségem van rá. – Remélem éhes vagy, mert elviszlek ebédelni – jelentem ki ellentmondást nem tűrve, elvégre ennie neki is kell. Úgyis olyan sokat dolgozik, igazán ráférne már egy kis lazítás.

Notes: sis ♥
Created by Blitzy of Caution 2.0

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Victoria R. Kenway

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas, baby.
◮ hozzászólások száma : 4
◮ join date : 2014. May. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: The wicked sisters ~ Vic & Viv   Csüt. Május 29, 2014 9:56 pm




Vivianne & Victoria

'A sister is someone who knows everything about you and loves you anyway.'


- A vádlott nem bűnös - jelentem ki higgadtan. Szinte sziszegve, ám minden szavam tökéletesen érthető, még ebben a tágas, visszhangos helyiségben is. Már hozzászoktam, hogy hallatom a hangomat, amit nem is olyan régen találtam meg újra. Egészen furcsa lehetett egy olyan nő, kinek a családja hírneve megelőzi őt, magát. Pedig az én családom pont ilyen. Eléggé sokan ismerik apámat, aki egy híres cég vezérigazgatója és alapítója. Ezért is lehetett kissé természetellenes a volt munkatársaimnak, és a barátaimnak, amikor a nagyhangú, magabiztos, akaratos, akadályokat nem ismerő nő egyszer csak elhalkult, és csak mosolygott. Olyan tökéletes voltam, mégis olyan... törékeny. Ezt persze nem hagytam, hogy észrevegyék. Kifelé próbáltam egy boldog arcot mutatni, egy olyan nő álarcát vettem fel, aki boldog házasságban él, végzi a munkáját és tervezi a jövőjét. Persze, akkoriban minden kilátástalan volt, és instabil.
- Ezt mégis mivel magyarázza?! Ms. Steel... - csattan fel az ügyész, a másik asztaltól. - Nézzen arra az emberre  - int a férfire éles, erőszakos mozdulattal. A régi önmagam erre már összerezzent volna. Ez? Csak az ügyész képébe mosolyog.
- Ezt a bőrszínére érti? - emelkedek fel könnyedén a székről, és indulok a vád asztala felé. A védencem fekete, erre értettem az iméntit. - Ugye nem rasszista? - suttogom, hogy szinte csak a számról lehessen leolvasni a mondottakat. A bíró felé fordulok, mielőtt még megszólalhatna a férfi, aki láthatóan nem bírja elviselni, ha egy nő fölötte áll. - Bíró úr, a vádlott nem bűnös - mondom, egyenes gerinccel állva, a terem közepe felé indulva, hogy a fekete taláros férfire nézhessek. - Ahogy láthatja, a vádlót testileg bántalmazták - mutatok a férfire, akit valóban alaposan helyben hagytak -, ez látszik is a röntgenfelvételeken. Ezzel ellentétben a vádlotton nem lehet semmilyen fizikai sérülést felfedezni. Se támadó-, se védekező jellegűeket. Mr. Williams röntgenfelvételei ezt az állításomat alá is támasztják. Elvégre... egy törött csont sem volt látható a képeken a kezén, mégis hogy okozhatott volna ilyen sérüléseket - vonom kecses ívbe a szemöldökömet. - Másfelől pedig egy bizonyos lopás is felmerült, de a vád nem akarta elmondani, hogy pontosan mi volt az a nagy értékű tárgy, aminek lába kélt. Talán nem valami tiltott dologról van szó? Esetleg drog, fegyverek? - fordulok most az ügyész és védence felé, felválta pillantva rájuk.
- Nem! Nem tudom, miről beszél ügyvédnő! - dől hátra ültében, és fonja össze karjait mellkasa előtt. Nos, valóban drogok voltak nála, de azt nem Williams lopta el, hanem az egyik embere. Valószínűleg annak az árából fog kifizetni, ha eladta, és, ha lezárult a per... de végül is mindegy, pénz, pénz, nem igaz?
- Valóban? Tudja, észrevettem, hogy milyen gyakran törli meg az orrát, és a vérben forgó szemei is eléggé sok mindenről árulkodnak... Mr. Aston - fordulok felé teljes alakommal és közelítem meg. Rám emeli pillantását, szeme fehérjében ezer apró, vörös ér fut végig.
- Nem csináltam semmi törvénybe ütközőt - mondja, mire képtelen vagyok elfojtani egy halk kacajt.
- Bíró úr, ez az ember kemény drogos - fordulok a fekete taláros felé, a pódiumon -, ha nem látja uram, tisztelettel, akkor vak - tárom szét karjaimat, mire az öreg összevonja szemöldökét, és kiürítteti a termet. Eléggé nagy zűrzavart keltettem, de ez volt a tervem, hogy utolsó mentsvárként felhozzam a drogos ügyet.
És végül ez adta meg Williams-nek a szabadságot, az ügyész és a vád nagy bánatára.
- Meg ne sértődjön, de remélem, nem találkozunk mostanában - mosolygok a fekete férfire -, legalábbis nem ilyen körülmények között. A névjegyem, vagy a telefonszámom megvan, ugye? Csak a biztonság kedvéért - mosolyodok el, az órámra pillantva. Érdekes érzés fut át rajtam, mintha késnék valahonnan. Pedig nem, a következő tárgyalásom egy óra múlva esedékes. Mindegy - hessegetem el a gondolatot.
- Igen, megvan, és nagyon köszönöm, Victoria! Hamarosan utalom a pénzt. Ha egy hónapon belül nem érkezik meg, pereljen be! - kacag. Nevetésének hangjai betöltik az egész előcsarnokot.
Az épület előtt elválnak útjaink. Ő jobbra megy - ki tudja, hova, milyen bűnös ügyletbe keveredik megint -, én pedig le a lépcsőn, miközben a telefonom képernyőjét figyelem. E-mail-ek, sms-ek, nem fogadott hívások... többnyire ügyfelektől.
Az ismerős hangra kapom fel a fejemet. Ezer közül is felismerném. Pontosan oda nézek, ahol a testvérem áll, és mintha csak tükörbe néznék.
- Vivianne - közeledve hozzá lelassítok. Istenem - nézek végig rajta -, mint mindig most is gyönyörű. Persze, én sem panaszkodhatok. Szinte ugyanúgy nézünk ki, itt-ott apró eltérésekkel, amiket csak régi ismerősök látnak, idegenek nem. - Jól nézel ki - állapítom meg, mielőtt meghívna ebédelni.
- Figyelj, rengeteg dolgom van, a munkanapom közepén vagyok éppen, még legalább két tárgyalásom lesz, és konzultációk, ügyfelekkel és csak egy kávéra ugrottam ki, és... - elhallgatok, és egy pillanatra belegondolok, hogy már eléggé régen töltöttünk együtt pár órát, vagy éppen egy étkezést. Mintha ezer éve nem beszéltünk volna, és most, hogy itt áll velem szemben Viv, jöttem csak rá, hogy iszonyatosan hiányzott.
Komoly vonásaim meglágyulnak, és elmosolyodok.
- De csak egy testvérem van, akit imádok. Vagyok olyan nagykutya, hogy késsek egy tárgyalásról - nevetek halkan. - Hova megyünk? - kérdezem, mielőtt bármerre is elindulnék.

MUSIC: Daughters of Darkness | NOTE: We'll live forever! | WORDS: 807
Vissza az elejére Go down
 

The wicked sisters ~ Vic & Viv

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Las Vegas :: Belváros-