Manchester, Anglia, 1984. január 28. 30 Bérgyilkos Maffia Harry Lloyd

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: nyugodt, precíz, megfontolt, humoros, adaptív, jó megfigyelő

◆ negatív tulajdonságok: érzéketlen, manipulatív, kegyetlen, szadista, könyörtelen

◆ egyebek:
-> Mesélhetne magasztos, vagy éppen mélyenszántó történeteket a feltett “Miért?”-ekre , de nem fog. Azért lett bérgyilkos, mert élvezi.
-> Hallható akcentusa van – brit földön született.
-> Mindig szakít időt bármilyen élethelyzetben egy csésze forró teára. (Még célzás közben is.)

Történet vagy szerepes példa

Gyere be, gyere csak be. Ne ácsorogj odakint, kár fülelni; az ajtó hangszigetelt. Megkínáljalak egy kis brandys teával? Szeretnéd? Ne mondd, hogy rossz házigazda lennék… De miért is jöttél? A lotyó miatt a hotelben, vagy X. cégvezető neked is tartozik? A tarifám kicsit magas a te zsebednek, de erről majd ké… Hallottad már azt a mondást, hogy “Aki kíváncsi, hamar megöregszik!”  ? A helyedben óvatosan forgatnám azokat a szavakat a számban, nehogy olyasmi csússzon ki rajta, ami golyót repíthet a fejembe… De legyen, kérdezhetsz, megengedem! A mértékre viszont ügyelj!
Áh, igen, az akcentusom; ha hozzászámítod a csésze brandys teát... de kérlek, nem vagyok ausztrál. Nem, brit földön születtem és erre mérhetetlenül büszke vagyok. A brit vérhez fogható nincs még egy a földön. Hogy melyik részéről származom? Nem gondolod, hogy tolakodó egy ilyen kérdést egy hozzám hasonló személynek feltenni? Majdnem annyira illetlen, mint megkérdezni egy nőtől, hány éves. Találd ki, sok sikert hozzá. Bizonyos szavak alapján könnyen meghatározhatod persze, de mi a garancia, hogy még mindig használom őket?
Nem, nincs testvérem, vagy ha van is, igen jótékony módon még nem futott össze velem. Ártalmas lennék az átlagéletkorára- ha érted, mire gondolok. Egyébként meghökkentően banális kérdéseid vannak; hiányolom a kreativitásod, kedvesem. Ha így folytatod, kénytelen leszek orosz rulettel elütni az időm. Ugyan, ne vágj ilyen arcot; magadtól sétáltál be az aknamezőre.
Ami a neveltetésem illeti, magad is tapasztalhatod, úriemberként tartanak számon még ebben az igencsak ... mocskos üzletágban is. Megadom a kellő tiszteletet az áldozataimnak, hogy viszonylag nyugodt szívvel leheljék ki a lelkük. Zokon venném, ha a jövőben panasz érkezne a Túlvilág révészétől a sok zaklatott, lyukas fejű ember miatt. Árt az üzlet jó hírnevének, természetesen.
Ó, nem említettem volna? Nem a mai kliensed vagyok... Ugyan, ráérsz gyónni Odaát...

Monológunk főhőse Manchester '84-es telén jött világra. Eleve nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre róla, de azt pontosan állíthatjuk, anyja árvaházba adta még csecsemőkorában, apja pedig ismeretlen (éljünk nyugodtan a gyanúperrel, hogy egy futó kaland gyümölcse). A városban élt és nevelkedett tizennyolc éves koráig, ezután Cambridge-be került és a színészképző befejezése után nyoma veszett. Állandó társa és egyben bizalmasa Colette Delafonte volt, aki vele együtt szívódott fel a világ forgatagában egyazon napon, napszakban. Utolsó publikusan ismert helyük a cambridge-i pályaudvar.
A Nathaniel Galawayként ismert fiú felszívódott a köztudatból, helyette megszületett az Amerikai Egyesült Államok földjén Eric Rutherby kissé megváltozott külsővel, fabrikált adatokkal, koholt múlttal. Bérgyilkosi pályafutását tömören az anyai nagynénjének köszönheti, ugyanis Rebecca Maison vezette be a fertő ezen ragadós bugyrába, a fémes íz és a ragadós pirosság sosem múló tivornyájába. Azóta itt maradt (a jamaikai-brit jardikban leginkább), nem szándékszik távozni, drágán, de minőségin dolgozik és a maffia berkeiben kimondottan "családiasan" érezné magát, ha képes volna emocionálisan felérni a szó lényegét. Ha elsőosztályú szemétládát keres, kérjük ne feledkezzen meg a Galaway-pontosságról! Specialitásunk lyukat fúrni megfelelő árért oda is, ahova nem kellene!