Nem tudok teljesen kilépni a prostituált múltam árnyékából, de azért próbálkozom. Annyit már sikerült elérnem, hogy lecsökkent az ügyfeleim száma, alig van már kettő-három, de ők is csak akkor ha megszorulok. Havonta egyszer kétszer. Bevallom őszintén nagyon nehéz volt kilépnem a „ főnököm ” Tj kezei alól. Nem akarta, hogy az egyik legjobb árú a piacon visszalépjen. Én viszont nem akarok már többé, hal lenni a hatalmas óceánban. Én ennél több vagyok, én Evangeline Maya Webster vagyok. Egy nap én leszek Las Vegas legjobb és leghíresebb tetoválója. Eminemnek, Rihannának, és a többi bájolgó, színpadon ugráló művésznek én leszek a mestere. Bizony. De ehhez még idő kell. Még várnom kell arra, hogy a világ megismerje a nevem. De türelmes vagyok. Nem számít, hogy kiken kell majd átgázoljak, hogy mennyi időbe fog telni, de megszerzem. Már egy hete felmondta a szolgálatot a tetoválógépem, így minden időpontot át kellett rakjak a jövőhétre. Azt reméltem, hogy addig a kocsmában annyi borravalót összeszedek, hogy meg tudom javíttatni, de tévedtem. Több pénzbe kerül a javítása, mint ami nekem rendelkezésemre áll. Így hát kénytelen vagyok fogadni a bejövő hívásokat, amiket privát ügyfeleim intéznek felém. Már nem állok ki az utcára a többi prosti mellé, a legpénzesebb ügyfelek majdnem felének odaadtam a számomat, hogy nyugodtan hívjanak, ha extra szolgáltatás kell. A kurvák világában ezt is lehet. Aki gyorsabb, szebb és jobban teljesít azt csak úgy ostromolják a férfiak. Nekem nem lehetne, én kiszálltam a bizniszből, tehát ez teljesen illegális. Ha elkapnak nekem annyi.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, miközben ruháimat válogattam. Végül egy fekete combközépig érő, spagettipántos selyemruhára esett a választásom. Derekamat átfogtam és bordópiros övvel, hajamat laza kontyba tűztem és már indulhatok is. Az egyik kedvenc régi ügyfelemmel van a találkozóm, akit nevezzünk csak P.-nek. Fő a diszkréció ugyebár. P. Egy előkelő család egyetlen gyereke, ügyvéd s emellett még valami köze a politikához is van, de az már nem érdekel. A szülei belekényszerítették egy házasságba amit sem ő, sem a lány nem akart, így mindkettő szabad életet él. A feleségéhez állítólag minden nap odamegy a szeretője, amíg P. Dolgozni van. Ő pedig meglátott engem az utcán, felébresztettem benne férfiasságát és azóta is hűséges katonám. Ha lehet így fogalmazni.
Tehát, most éppen ehhez a titokzatos P.-hez igyekszem a külvárosba. Gyalog megyek. Minél később érek oda annál később esek megint bűnbe. Mosolyt erőltetek az arcomra és kicsit gyorsabban szedem a lábaimat. A sikerért ennyi áldozatot hoznom kell. Fontos nekem a szalon, tehát megcsinálom. S amúgy is P. Egy gazdag, jóképű férfi. Mindene megvan, amitől egy nő jól érezheti magát mellett. A harmincas évei elején járhat, magas, szőke, izmos, udvarias, figyelmes, gyengéd...és csodákra képes. Szóval tulajdonképpen nincs semmi okom, hogy undorodjak ettől a mai randitól. Amikor meglátom a kocsma ajtaját megszaporázom a lépteimet és belépek. Egyből megcsap a meleg, amint belépek. Minden szempár felém szegeződik, ahogy ez lenni szokott ilyenkor. Megigazítom a hajkoronám és szememmel a férfit keresem. Szinte azonnal megpillantom az egyik sarokba húzódva, mosolyogva felém integet. Odabillenek mellé és két puszival üdvözlöm, majd leülök mellette álló székre, háttal a bejáratnak.
P! Örülök, hogy felhívtál, már nagyon vártam, hogy megkeress. – simogatok végig kissé borostás arcán és szemrebbenés nélkül hazudok a szemébe. – Mondd csak mi tartott ennyi ideig, talán találtál más játékszert? – kérdezem ismét de ezt már a fülébe suttogom.
Időközben odajön az asztalunkhoz a pincér és két pohár whiskeyt rak le az asztalra. P. Már gondoskodott az italainkra. Kezembe veszem az áttetsző poharat, elegáns csuklómozdulatokkal körbeforgatom benne a narancssárgás italt és belekortyolok.
- Köszönöm P. Te mindig olyan figyelmes vagy. – ajkam pedig az övére tapasztom. Szenvedélyesen csókoltam, ő pedig ugyanolyan hévvel csókolt vissza, kezeit pedig vágyakozón fonta át a derekam körül. Mikor abbahagytuk szenvedélyes csókolózásunkat kissé megtörve a romantikát megszólalok.
- P. Tudod, hogy imádlak, imádok veled szexelni, de nekem ez a munkám. És, most, hogy kiszálltam a piacról, és saját magamnak üzletelek egy kicsit növekedtek az árak. Ugye nem probléma?

Érzem, hogy nyert ügyem van ennél a P.-nél. Nem számít neki, hogy 1-2 ezerrel növekedtek az árak úgy is a magáénak akar tudni. Ez nagyon jó érzés, legyezgeti a hiúságomat. Olyan vagyok számára mint a kábítószer. Függővé tettem. Nem mondja, de tudom, hogy amikor éppen nincs ideje vagy pénze rám akkor is velem akar lenni. Ez amolyan kurva megérzés, vagy volt prosti megérzés. Így is úgy is lehet nevezni. Szóval, elegánsan keresztbe fonom a lábaimat, vigyázva arra, hogy a ruha kellőképpen felcsússzon a combomon, megmutatva neki a fekete harisnyakötőmet. Pályafutásom alatt mindig vigyáztam arra, hogy a megjelenésemmel már felkeltsem az ügyfelek érdeklődését. Hiába utálom az ilyen jellegű dolgokat most muszáj. Szükséges, ha el akarok érni valamit. Nekem pedig most kell pénz, még pedig nem is kevés. Említettem már, a céljaim eléréséért mindenre képes vagyok. Huncut mosoly jelenik meg az arcom szélén és vágyakozón harapdálom a férfi fülcimpáját.
- Na, P. Mi a véleményed? Benne vagy a dologban, megér neked ez a test még egy kicsivel többet a megszokott összegnél? – mutatok végig magamon és kezét végighúzom a combjaimon. Remélem, hogy nem változott a véleménye, remélem, hogy még mindig megérem neki a pénzt. Újra megcsókolom de most még az előzőnél is szenvedélyesebben.
Belemarkolok a hajába és próbálom szenvedélyesebb utakra vinni a dolgokat, de egy ismerős hang szakít félbe tevékenykedésemben. Ahogy felismerem az egykori főnököm Tj hangját összerezzenek. Eszembe jut az az eset, amikor ki akartam szállni, nem volt könnyű dolgom. Nála semmit nem lehet csak úgy a semmiért elérni. Mindennek oka van és mindent viszonozni kell. Lassan kibontakozok az egyre vadabbul követelőző férfi öleléséből és felpattanok. Farkasszemet nézek a volt munkaadómmal és próbálom enyhíteni a feszült helyzetet. Megigazítom kissé gyűrött ruhámat és próbálok sértődött arcot vágni, bár sosem voltam jó színésznő.
- Tj, válogasd meg kicsit a szavaidat jó? Ne feledd, én már nem vagyok a kurvád. Azokkal beszélj ilyen hangnemben, akik a te jóindulatodból élnek rendben? Én független és szabad nő vagyok!– el is felejtettem, hogy ez a kocsma, akárcsak a közeli sarkok és sikátorok ehhez a kis szarrágóhoz tartoznak. Most ember kell legyek a talpamon, hogy kimagyarázzam ezt a helyzetet. Eszemben sincs sem ágyba bújni vele, sem pedig hónapokig ingyen dolgozni neki. Na azt már nem.
- Ugyan már Tj, kicsit félre érted a helyzetet. Ez az úr itt nem az ügyfelem...hanem....az udvarlóm, és éppen randizni vagyunk. Tudtommal ez nem tilos még itt sem. Ez vicces. Ha valaki végignéz a széken meghökkenve ide-oda bámuló férfin, majd rajtam látja, hogy szó sincs itt randiról. Az ilyen férfiak, mint P. Sosem állnának szóba az olyanokkal mint én. Nem vagyok sem túlt előkelő, sem túl művelt. Mim van nekem? Egy nemrég nyílt szalonom, szépségem, egy kis sütnivalóm, kitartásom és pinám. Ezen kívül semmit nem adhatok senkinek. Talán, majd lesz valaki, akinek ez elég, de az tuti, hogy nem az ilyen P. Szerű gyerek lesz. Inkább olyan lesz, mint Tj. Még mindig zavartan pislogok egyik férfiról a másikra. P.-n látszik, hogy egyáltalán nem tetszik neki ez a helyzet, Tj arcán pedig diadalittas mosoly tükröződik. Hihetetlen, az az érzésem, hogy ez nem az én napom. Kicsit közelebb hajolok P.-hez és a fülébe suttogom.
- Ne haragudj édesem, de a mai randevúnk sajnos el marad. Van még egy kis dolgom ezzel...ezzel...az úriemberrel itt. – mutatok az ex főnököm felé és apró puszikat nyomok a hoppon maradt kliensem ajkára. – Remélem azért nem haragszol, megígérem, hogy egy éjszakára ingyen a tied leszek, kárpótlásul ezért a napért.
Figyelem ahogy az említett fél még néha hátrapillant de elhagyja a helyiséget. Mikor hallótávolságon kívül ér idegesen meredek Tj-re.
- Mi volt ez? Mikor szállsz már le rólam? Nem vagyok a tulajdonod. Üvöltöm a képébe és dobbantok egyet a lábammal. Utálom.

Próbálom a laza csaj szerepét játszani, de a szívem a torkomban dobog és alig tudom leplezni idegességem. Amikor végre nagy nehezen kiszállok ebből az undorító melóból, villámként csap le valami balszerencse. Ha ne adja be az unalmast az a masina, akkor most nem ücsörögnék itt, és nem néznék farkasszemet Tj-vel. Már lassan három éve annak, hogy sikerült elkerülnöm ezt az embert, és mindent, ami hozzá kapcsolódik. A helyeket, a lányokat, a többi mocsok nőgyalázó faszkalapot. Olyan boldog és felszabadultam volna. Azt a néhány üzletet, amit nagy ritkán muszáj volt elvállalnom a saját  otthonomban csináltam, távol Tj, hatalmas és kegyetlen kezétől. P. Viszont abba a kategóriába tartozik, akit nem vihetek csak úgy fel a lakásomba. Nem kockáztathatjuk meg, hogy bárki is meglásson, neki a hírneve forog kockán. Átkozom a percet, amikor eszembe jutott ez a kocsma. Én ajánlottam, hogy jöjjünk ide, itt garantált a biztonság. Az ő körei biztosan távol tartják magukat az ilyen helyektől. De nem jutott eszembe Tj, elfelejtettem, hogy ez a kocsma az „ő” tulajdona. Idegesen kopolok az ujjaimmal az asztal lapján, és üveges szemmel bámulok előre. Az agyam kerekei folyton az kattognak, hogy hogyan lehet ilyen hülye és meggondolatlan. Kicsit félve ugyan, de elveszem a felém nyújtott cigit és elfogadom a tüzet. Mélyet szívok a cigiből és élvezem ahogy a füst végigjárja a torkomat, majd célt ér a tüdőmben. Szinte gépiesen ismétlem meg ezt a mozdulatot még négyszer és csak utána szólalok meg, higgadtságot erőltetve a hangomra.
- Tj, ezt te sem gondolod komolyan ugye? Én szabad és független nő vagyok, nem tartozok senkihez. Legfőképp hozzád. Ezelőtt három évvel, tisztességesen lepengettem neked az ötezer rongyot amit kértél, akkor egy szóval sem említetted, hogy ez egy fél évi szabadságot jelent. De, - simogatok végig a férfi borostás arcán – mivel elbasztad nekem ezt az üzletet, ami legalább hétezret hozott volna a kasszámba, kvittek vagyunk. Nem?
Kioltom a cigit az előttem heverő hamuzóba és pajkos mosoly jelenik meg az arcomon.
- Egyébként is, te egy hatalmas barom vagy. Mit gondolsz, hogy azt tehetsz velem amit akarsz? Hát nagyon tévedsz. Nézz rám! Ez a test, - állok fel ültömből, végigmutatok magamon és még egyet pörgök is. – többet ér mindennél.
Kacsintok rá játékosan és az ölébe huppanok. Próbálom nem felidegesíteni magam szavai hallatán és lehető leglazábban reagálni minden hülyeségre amit össze-vissza hord.
- Huszonötezer? Ez komoly? Ugyan már Tj. Ne viccelj velem. Az rengeteg pénz. Szerinted én honnan szedjek elő ennyi lóvét?– kérdezem miközben fészkelődök egyet az ölében.
Nem hiszem el. Hogyan rázzam le ezt az idiótát? Mit csináljak vele? Itassam le? Drogozzam be? Vagy tegyek neki üres ígéreteket és lépjek le? Á, ez nem jó. Úgyis megtalál és akkor még rosszabb lesz. Azt hiszem csak egy választásom maradt. Elcsábítom és beengedem combjaim közé. Ez miért ne válna be. Ha mások képesek több ezer dollárt adni azért, hogy örömüket leljék bennem, akkor neki is elég jó leszek. Hogy mit ne mondjak még túl jó is.  Kinek képzeli magát? Lehet, hogy nekem nincs pénzem, nincsenek csicskáim, nem ér el sehova a kezem, de a legnagyobb fegyver mégis nálam van. A férfi – mindegy hogy mekkora és hány éves – a pináért ölni is képes. Hiába undorodom már a gondolatától is, hogy ágyba bújjak vele, megteszem. Meg kell tennem, hogy levakarjam magamról.
- Tj...van egy kifogástalan üzletem számodra. Tudom, hogy neked van üzleti érzéked...- harapok rá alsó ajkamra és mindkét kezemmel végig cirogatok az arcán. Néhány hosszú másodpercig csak mosolygok és tekintetemmel magamra vonom a figyelmét, majd ajkamat az övére tapasztom. Vadul csókolom, megjátszva azt, hogy ő a legkívánatosabb férfi akit valaha láttam. Testemmel szorosan hozzá tapadok, ami nem nehéz, hiszen még mindig az ölében ülök. Karjaimat átfonom a nyakán és tovább csókolom. Kíváncsi vagyok, hogy ráharap-e az üzletre. Egy éjszakát kibírok.

Ebben a csatában nem maradhatok alul. Mindent be kell vetnem a siker érdekében. Nem akarok megint visszatalálni abba az undorító világba ahonnan sikerült kimásznom. Nem kerülhetek a padlóra. Én erős vagyok. Felálltam és megmutattam az egész kibaszott világnak, hogy velem nem lehet szórakozni. Minden faszfejnél erősebb vagyok. Én Evangeline vagyok, aki képes volt a szülei és saját magam által teremtett mocsokból kiszállni. Én téglafal vagyok. Ilyen gondolatokkal próbálok erőt venni magamon és nem összetörni. Nem szabad látnia Tj-nek, hogy fölém kerekedett. Nem láthatja rajtam, hogy mennyire bosszant, hogy a csábításomnak ellenáll. Mert igenis bosszant. De melyik nőt nem zavarja az, hogyha feltálalja magát egy férfinek az meg nem reagál rá. Ez hihetetlen. Ha nem tudnám, hogy kinek az ölében ülök még azt mondanám, hogy impotens. De ez lehetetlen hiszen nekem már volt alkalmam vele dugni – mert másnak nem lehet nevezni – és akkor az első érintésemtől úgy állt neki mint a cövek. De most valami akkor sincs rendben. Egy árva hang nélkül hallgatom a férfi elmélkedését, okfejtéseit de már felhagytam a kényeztetésével. Ezzel nála nem érek ma célt. Dühösen mászok le az ölébe és levetem magam a székre. Ujjaimmal idegesen dobolok az asztallapon és azon gondolkodom, hogy milyen érveket sorolhatnék még fel, hogy jobb belátásra bírjam. Az a baj, hogy annyira hülye, hogy egyetlen normális érvvel sem lehet visszaválaszolni neki. Mindegyiket már startból visszautasítja. Olyan módszerekkel kell hatnom rá, ahogy ő beszél másokkal. Egész egyszerűen meg kell zsaroljam, fenyegessem. Talán ezekből a módszerekből majd tanul. Mindeközben, hogy idegességem leplezzem intek az asztalunk mellett elhaladó bárosnak, hogy hozzon már egy sört, de meg sem hallja a kérdésem. Úgy látszik ez a paraszt is levegőnek néz mindenkit kivéve Tj.-t. Idegesen fújok egyet és elsétálok a pulthoz. Felkönyökölök és néhány másodperc múlva szólalok csak meg.
- Ne haragudj...az előbb kértem egy sört, de úgy tűnik süket vagy. Na, de ha már elfáradtam idáig és magára hagytam a partnerem – direkt rámutatok Tj-re – adnál nekem egyet? Megrebegtetem a szempilláimat és várakozón nyújtom felé a kezem. A tag először rám pillant, majd az asztalnál egyedül maradt férfira, majd ismét rám. Megvonja a vállát és a következő pillanatban már a kezemben a sörrel az asztalunk felé tartok.
- Idióta. – morog az orrom alatt és belekortyolok az üvegbe. – Ez egyáltalán nem nőies, nem divatos és nem is szép, de leszarom. Ezek közül egyik sem érdekel. Ezalatt a néhány perc alatt volt időm átgondolni a helyzetet. Itt szexel ma nem érek el semmit. Az az érzésem, ha meztelenre vetkőzöm és széttárt combokkal fekszem előtte akkor sem keltek fel benne semmiféle nemi vágyat. Még egyet kortyolok, majd én is rágyújtok egy cigire, ami idáig a táskám mélyén lapult.
- Tj. Mikor tanulod meg életem, hogy ne játssz a tűzzel? Te egy jelentéktelen senki vagy. Csak arra vagy jó, hogy megfélemlítsd az ártatlan nőket. Egy gyáva gazember vagy. – Szavaimban semmi indulat nincs. Úgy beszélek vele, mintha a legbarátibb sörözgetésen vennénk éppen részt. Mondókám után szemébe fújom a füstöt és felkönyökölök az asztalra.
- Na, akkor ha jól értem a szavaidat akkor választási lehetőséget adsz nekem. Nagyon kegyes vagy – gúnyos mosolyra húzódik a szám. – Szóval, vagy végigbaszok a fél városon, vagy kerítek magam helyet egy idiótát, aki hajlandó lesz neked dolgozni. Igaz? – kioltom az időközben elszívott cigimet majd megcsóválom a fejem.
- Mondok neked valamit. Tévedsz. Itt neked van választási lehetőséged. Felvázolom, hogy megértsd. Vagy megelégszel azzal amit idáig kaptál tőlem és mindenki végzi a saját dolgát, vagy nem. Ebben az esetben viszont te fogsz rosszabbul járni aranyapám. Ne felejtsd el, hogy jártas vagyok ezekben a körökben én is. Ismerek néhány büdös stricit rajtad kívül is, és akad barátnőm szinte bármelyik sarkon. Ha nem akarod, hogy beszéljek szegény agyonkefélt kurvákkal és átirányítsam őket egy jobban fizető stricihez akkor elfelejtesz engem. Értve vagyok? Különben néhány héten belül erősen meg fog csappanni a munkásaid száma. Gondolom ezt nem akarod. Rengetegen vannak a lányok között, akik másra sem vágynak, mint megszabadulni tőled. Én megadhatom nekik a lehetőséget.
Elégedett mosoly húzódik végig az arcomon és belekortyolok az italomba.
- Kezdjem mondjuk Rebeka-val, ha jól tudom amióta kiléptem, azóta az övé a legjobban kereső pina. Úgyis találkozom vele este, s rá is térek a témára.
Mélyen belenézek Tj szemeibe. Most kerekedtem felül.