HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd. Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd. Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Sean & Lacey in LA

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Sean & Lacey in LA   Kedd. Jún. 17, 2014 6:57 pm

Kézfejére helyezi az állát, szürke színű íriszeit kétségbeesve próbálja az üres lapon tartani, ismét egy újabb dolgozat, ismételten egy elkönyvelhető rossz jegy, édesanyja nem fog örülni neki. Nem érti, hogy hogyan lehetséges, hogy mindenből jó jegyeket tud szerezni.... kivéve a matematika, ha fejbe vernék sem tudná megoldani ezeket a bonyolult feladatokat. Igazság szerint amúgy is hülyeségnek tartja ezeket a bonyolult feladatokat, az életben úgy sem ezekre lesz szüksége. Pláne... nem neki, nem az a vágya, hogy matematikus váljon belőle, sokkal inkább a gonosztevőktől szeretné majd egy nap megpuccolni a világot.
-Okés, nos kérném a papírokat...- mielőtt Lacey észbe kaphatna, a tanárnő kezeibe is veszi a dolgozatát. Keserű sóhajjal indul el kifelé, a barátnője, Amanda tartja vele az irányt, évek óta ő a legjobb barátnője, pontosabban egy éve amióta Los Angelesbe költöztek az anyjával. Eddig Illionisban éltek, ott született, imádja azt a várost a mai napig, hiányoznak az ottani barátai, az éjszakai lógások, annyi baromságot csináltak együtt. Egészen addig a pillanatig, míg végül egy nap a rendőrség kopogtatott az ajtajukon azzal a hírrel, hogy édesapja többet nem fog haza jönni. Amilyen hamar tudták el hagyták a kis várost és Los Angelesbe költöztek, a könnyebb boldogulás reményében. Attól a perctől tudta a fiatal lány, hogy nyomozó akar lenni, többek között azért, hogy egyszer rá leljen apja gyilkosára és megbosszulja azt. Nem is érti, hogy hogyan volt képes valaki egy olyan kedves embert, mint őt megölni, ehhez tényleg nagyon gonosznak kell lennie valakinek. Édesanyja már lassan betölti a negyvenhetedik életévét, próbál ott segíteni ahol tudd, mert nagyon beteg szegény. Szülei később tudták össze hozni a tizenhét éves energikus Laceyt, mivel ő az egyetlen gyerek, úgy vigyáztak rá mint a szemük fényére.
-Lac... mi lenne ha ma elugranánk megnézni azt a Statham-es filmet... tudod azt hallottam, hogy nagyon király,- karol bele a szőke hajú, magas termetű Amanda Laceybe. Ő csak mosolyogva rázza a fejét, ahogy belépnek a lépcsőház ajtaján.
-Sajnálom, de nem tudok menni... nincs időm, Seanhoz kell mennem, tudod, és azt mondta, hogy később segít a mateknál is... hátha okosabb leszek,- vág egy kis fintort, aminek köszönhetően fittos orrán ránc keletkezik,- na nem mintha sikerülne, kész csőd vagyok.
-Megint...? Minden nap Mr. Walkerhez jársz, kezdem azt hinni, kihasználja naivságod...- cukkolja a barátnőjét ahogy elindul a lakásuk ajtaja felé.
-Amanda... először is kapok érte pénzt, ami nem jön rosszul, sok mindenre elég, és anyán is kell segítenem, nem tudom meddig fog tudni még dolgozni járni. És az is jól jön, hogy néha segít a leckében, így talán nem bukok meg. Holnap találkozunk....- jelenti ki ahogy elindul a lift felé, miközben azon gondolkodik, hogy szegény kutyának hogy adhatott valaki olyan nevet, hogy Spock...? Nevetséges....
Mikor felér a kulccsal kinyitja az ajtót, majd első dolga az, hogy a kutyának enni ad, míg nézi ahogy a kutya eszik, agyal mivel is kellene kezdenie, végül a mosogatás mellett dönt, így lassan el is kezdi.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Csüt. Jún. 19, 2014 2:29 pm

Most is mint mindig, holt fáradtan esek be a kapun. A mai is egy "olyan" nap volt. Egy olyan ahol a fejtágítások egymást követő sorozata, sokkal kimerítőbb mint a tényleges akták vizsgálata és az ötletelés mi-hogyan is történhetett. Egy pillanatra elcsábulok, kezemben a kulcsokkal megállok az előttem feszítő liftaknánál, vizsgálgatom a gombokat, de most nem az jár a fejemben hogy mennyi mocskot, vírust és ujjlenyomatot tartalmazhat, sokkal inkább eljátszadozom egy gondolattal.
De NEM! Erős leszek! - határozom el, és meglépve az első néhány lépcsőfokot felrémlik a fejemben, hogy ugyan a cigarettával szemben miért nem tudok ilyen határozott lenni...
Felérek a negyedikre, kiköpöm a tüdőm. Muszáj kigombolnom az öltönyömet, és a bal kezemben feszítő táska fülén is megizzadt a tenyerem de ezért nem mást, csakis a dohányzást okolhatom.

- Aaa rohadt életbe..  - szűröm a fogaim között, miközben jobbal már a kulcscsomón fityegő ominózust keresgélem, és elérve a már unalomig ismert ajtót, beillesztem a zárba. Amiii... nem jön össze.

- A fenébe..  - használom már másodszor csak egészen más szavakkal, amikor a kulcsot megzörgetve rájövök, hogy belül is figyel egy. Szóval ez a lány itt van.

- Lacey! - teszek le az előbbi tervemről, elvégre idekintről ha akarnám se tudnám orvosolni a helyzetet - Lacey.. odabenn vagy!?? Már megint az ajtóban hagytad a kulcsokat! - zörgetek.. kopogok, szakaszosan és minden mennyiségben, de korántsem emelem a hangom erőteljesre, szegény lány.. örüljek hogy egyáltalán itt van nekem, nem hogy még egy ilyen apróságért a fejét is leszedjem.

- Lacey.. - zörgetek megint amire már Spock ugatása is becsatlakozik keservesen és egy pillanatra azért az is felrémlik a fejemben, hogy ha most betörő lennék, besunnyogva csendesen, a kutya mikor jött volna rá, hogy igen, jelezni kéne. Ennyit a házőrzésről!


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Szer. Júl. 02, 2014 3:20 am

Ahogy Spock hatalmas csámcsogások közepette falja a kutyatápot, Lacey lassan befejezi a mosogatást. Bár az igazsághoz hozz tartozik, hogy nem kellett túl sokat mosogatnia, mivel Sean egyedül él, és mint ilyen nem nagyon szokott piszkolni. Sőt néha nem is szokott enni, sokszor fordult elő, hogy a lány addig beszélt míg nem volt hajlandó rá. A férfi hajlamos túlságosan is a munkájának élni, ami jó is meg nem is. Jó, mert biztos, hogy felelősségteljes emberről van szó, de könyörgöm az élet nem csak a munkából áll. Lacey ezt nagyon jól tudja, és habár mindenáron az az álma, hogy rá leljen apja gyilkosára és bosszút álljon leginkább ezt rendőrként képzeli el, de ha arról lenne szó, hogy esetleg törvényen kívül szolgáltasson igazságot... megtenné, az hogy apja békében nyugodjon. Lacey pörgős, életvidám fiatal lány, ha valaki közelében van akkor általában átragad rá, mindenkit megtud mosolyogtatni.
Miután a kutya jól lakik, tölt neki egy tál hideg vizet, miközben lefetyeli a hűsítő folyadékot, megcirógatja szőrös hátát. Végül úgy dönt, hogy megnézi milyen állapotban van a nyomozó szobája. Háborúra számított amikor lenyomja kilincset, viszont, majdhogynem ki lehetne jelenteni, hogy rend van. Ami nagy szó, sokszor még egy poharat sem rak arrébb. Nem hiába vette fel a fiatal, szomszéd lányt, ami jól jön a lánynak is: plusz pénz a konyhára, és matekból is korrepetálja alkalom ad tán egy kicsit. Legalább három percen keresztül áll, a puha perzsaszőnyegen, míg végül úgy dönt, hogy a fürdővel kezdi a dolgot. Már épp indulna abba az irányba, amikor is rájön, hogy nagy a csönd. Mivel a telefonja le van merülve, a tv készülékhez lép, szinte hallja a fejében Sean hangját amint azzal, jön, hogy ne piszkálja a dolgait. De egy vállvonogatással megoldja a dolgot, nagy műgonddal lép a cd-polchoz, de ahogy végig szaladnak szürke színű íriszei szemöldöke a homloka közepére fut.
-Hányadik században él, Mr. Walker? - teszi fel hangosan a kérdést, fitos orrát ráncolva, nem mintha válaszolna, hiszen nincs itt. Legalább még két órán át nem érkezik meg, addig bőven befejezi a dolgát és kiélvezheti a zenélés adta örömöket. Inkább csak a zene tévére kapcsol, majd a hangfalakat szinte teljesen felhangosítja. Felkap egy ócskának tűnő égszínkék pólót, és elkezdi törölgetni a porcicákat a remek műgonddal össze válogatott bútorokat. Közben felrémlik édesapja arca, amint mocskosan, fáradtan esik haza a munkahelyéről. Talán hat éves lehetett, tisztán emlékszik a bőrkabátja illatára, fáradt szemeire, de akkor is ahogy betoppant az ajtón a kislánya volt az első. Az, hogy felkapja a picit, karjaiba zárja, agyon puszilgassa. Végül nem törődve azzal, hogy bűzös, koszos, becipeli egyetlen lányát az ágyába, majd jól betakargatja, és apró homlokára lágy puszit lehel ajkaival. Kezébe kapja Lacey egyik kedvenc mesekönyvét..... Szépség és a Szörnyeteget, elkezdi hangosan felolvasni a közepétől kezdve. Igaz, még a második lapnál sem jár, amikor kislánya elkezd hangosan szuszogni.
Utoljára még egyszer érdes tenyerével végig simít a gyerek puha, bársonyos arcán. Ha tudta volna, hogy másnap már nem ér haza, akkor lehet munkába sem ment volna. Ha tudta volna, hogy többet nem látja odaadó feleségét, gyönyörű gyermeke életvidám kacagását, inkább beteget jelentett volna.
Annyira bele merül az emlékekbe, hogy következő zene vad basszusa riassza fel. Gyorsan kezd eljárni apró keze, miközben teljesen át adja magát a zenének, hangosan énekel együtt a férfi együttes frontemberével, miközben laza riszálásokkal követi teste a zene ritmusát. Nem tehet róla, ha meghall egy jó számot akkor bekapcsol nála valami, ami azt jelzi, hogy táncolnia, mozognia kell.
Annyira bele éli magát, hogy először fel sem tűnik semmi, azután is csupán a kutya hangos ugatása, és az is csak a reklám idejére, gyorsan kikapcsolja a készüléket.
-Mi van már megint, Spock? Nem hiszem el, hogy még kajás lennél...- kiabál ki a szobából, ahogy elindul a kutya irányába portörlőnek befogott pólóval a kezében. De amint a folyosóra ér.... rájön miért ugat olyan keservesen a házőrző. Érzi a gazdáját az ajtó túloldalán. Először le sem esik neki, hogy Sean nem tud belépni a lakásába, ijedten ugrik az ajtóhoz, fordít a záron, majd lenyomva a kilincset, Sean mérges arckifejezéssel találja magát szemben.
-Izé... Sean,- nyögi ki meglepődve, halvány mosolyt varázsol arcára.... ez általában bejön a fizika tanárnál is, talán nála is működni fog.
-Nem is gondoltam volna, hogy ilyen hamar végzel,- találja meg végre a hangját, arrébb tipeg, hogy be tudja engedni a gazdáját. Vajon a zenét is hallhatta?- morfondírozik magában miközben követi őt.
-Nem rég értem ide.... és a kutyád már kapott enni, inni,- még mindig mosolyog, miközben jobb kezében tartja a portörlőt.- Öhm... fárasztó napod volt? Nem vagy éhes?- próbálja belé fullasztani a szavakat, hiába kérdezz folyamatosan, még egy pillanatnyi előnyt sem hagy neki, hogy megszólalhasson.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Szer. Júl. 02, 2014 11:40 pm

Nem történik semmi.. Egy darabig. Még az is megfordul a fejemben - a munka átka - hogy valami baja esett, de aztán ahogy jobban fülelek, a kiszűrődő zene megadja a válaszokat.

- A fenébe.. Lacey.. - súgom csak az orrom alatt, de nem azért mert egy percig is mérges lennék, csak...
Aztán szemvillanásra nyílik az ajtó, én meg meglepődésemben csak állok ott mint a faszent. Spock viszont azonnal kapva kap a helyzeten, kirontva  a lakásból vagy háromszor körbeszaladgál, de én csak a lány szemeit nézem, na meg a hirtelen beállt néma csendet.

- Vannak jobb napok.. - dünnyögöm csak színtelenül, de ahogy félreáll, magam is belépkedek a lakásba.

- Nem megkértelek, hogy ne hagyd a kulcsot a zárban..!? - fordulok aztán meg, a kézitáskát csak levágva a nappali kanapéjának ülésére, és figyelmen kívül hagyva az útközben beesett kis locsogást. Jól tudtam én honnan fúj a szél! De nem voltam mérges. Egyáltalán nem. Sosem haragudtam rá, csak... - És köszönöm, nem. Ma ettem már egy fánkot. - sikerül egy kieresztett fáradt sóhajjal karöltve, egyrészt hogy tudja nem, nem vagyok mérges, másrészt egyben válaszolva is a kérdésre.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Pént. Szept. 05, 2014 2:06 am

Lacey számára sokat jelent a zene többek között, elég valami dalban egy kis dobszólam és máris ringani kezd a csípője a zene ütemére, lábaival egyetemben. Bár nem igazán szereti az ilyen, olcsóbb fajta tucatzenét, de természetesen, ha kell azt is el hallgatja. Sokkal jobban szereti édesapja kedvenceit hallgatni, mert azzal is úgy érzi, hogy itt van mellette, vigyázz rá, figyeli minden lépését. Már legalább egy éve annak, hogy otthonukba az a rendőr bekopogtatott, ismerős arc volt, hiszen apja társa volt. De sose gondolta sem ő, sem az édesanyja, hogy valaha ezeket a szavakat kell hallaniuk. Amikor a férfi elmesélte, hogy balul sikerült akciónál sajnálatos módon kapott egy lövést a szívébe, halálos volt, azonnal elpatkolt. Édesanyja azonnal összetört, alig volt lelkiereje a temetést is elintézni. Rögtön másnap pedig azonnal rendezkedett: szerzett ápolónői állás Los Angelesben, majd egy hét múlva már költöztek is. A véletlen úgy hozta, hogy pont két emelettel Sean alá költöztek, amikor össze futottak, a férfi felajánlotta, hogy némi pénzért kitakaríthatná a lakást, rendezhetné a kutyáját amikor ő éppen nem ér rá. Mivel Lacey-nek jól jött a plusz pénz, mindenáron segíteni akart édesanyján, hiszen tudta nagyon jól, hogy egy kórházi ápolónak nincs túl nagy fizetése, és mint egy olyan normál környéken is, mint az övékké baromi drága a los angelesi élet, ezért mindenáron segíteni akart. na persze jól jött azért néha az is, hogy matematikából nem valami fényesen áll, így jó dolog, hogy néha besegít, talán így sikerül átvészelnie az utolsó évet és bejutnia az egyetemre. Minden vágya, hogy apja nyomdokaiba lépve ő is tökéletes rendőr legyen, valamint nem utolsó sorban, hogy megbosszulja édesapja halálát. Ezt még a sírjánál megfogadta és ha az lesz az utolsó tette is ebben az évben, akkor is megfogja tenni, addig nem fog nyugodni amíg nem tudja biztosan, hogy sikerrel járt. Természetesen az anyja erről mit sem tud, különben egész nap veszekedne vele, de ő nem értené meg az okot amiért ezt akarja tenni.
Gondolataiból a kutya ugatása riasztja ki, rájön, hogy miért ugat annyira hangosan, bizonyára érzi a gazdiját. Lacey, immár a héten harmadszorra sikeresen bent hagyta a zárban a kulcsot ezzel megakadályozva, hogy a férfi a saját lakásába akadálytalanul tudjon bejönni.
Spock kiront, szinte feldöntve a lányt, aki zavaros mosollyal pillant fel a férfi szemeibe. Pár másodpercig nem történik semmi, csak pislog tágra nyílt szemekkel Sean szurok színű szemeiben elmerülve, végül zavartan pillant félre, majd arrébb is áll, hogy ő be tudjon jönni. Zavarában össze vissza hebeg-habog, ahogy a nyomozó ledobja a táskáját a kanapéra, Lacey halkan lépked a nyomában, nincs is nehéz dolga a tornacipőben, ami rajta van. Amikor Sean megfordul véletlenül neki ütközik.
-Bo… bocsánat,- lépdel azonnal hátra, ahogy bele túr sötét barna tincseibe,- szóval… igen tudom, majdnem minden nap elmondod, de kicsit szétszórt vagyok mostanában. – böki ki keresztbe fonva karjait a mellkasa előtt. Majd amikor közli, hogy mennyi mindent evett, azonnal elindul a konyha felé.
-Atya Isten…. ugye nem gondolod, hogy elfogsz hízni? Az az egy darab fánk jót tesz majd a sörhasadnak,- feleli vigyorogva oda szúrva neki amint oda ér a hűtőhöz, azt kinyitva fedezi fel, hogy mi mindent lehetne össze ütni.
-Van itt egy három napos spagetti…. fúj,- vág egy fintort,- de találtam tojást és virslit, meg sajtot. Ha gondolod össze üthetek gyorsan egy rántottát vagy valamit. muszáj rendesen enned különben a fegyvered sem tudod felemelni majd.- majd választ sem várva, gondolkodás nélkül kezdi kipakolni a hűtő tartalmát.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Pént. Szept. 05, 2014 11:58 am

Hirtelen fordulok. Nem tervezem, talán ezért is sikerül olyan élesre, hogy csaknem fellököm a lányt.

- Oh, én bocs. - kapom el, mielőtt elesne, de úgy látszik áll a lábán és tartja a tisztes távot. - Tényleg.. ne haragudj csak a munka.. - és jönnek megint a kifogások ahogy megdörzsölöm kézfejemmel a homlokom. Az iroda.. az ügyek.. mind magántermészetű következmények, egy percig sem okolható pont ez a lány...

- De azért kérlek figyelj oda... - eresztek le egyenesen  szemeibe, amikor jön az a nagyszerű kérdés.
Egy fánk.. naná, hogy egy fánk, semmi több, az pont elég lesz, de a következő megjegyzésre azonnal a homlokomra szalad a szemem.

- Nem mondták még neked hogy néha egy kicsit szemtelen vagy? - kérdezem, de útközben alig bírom visszatartani a nevetésemet, hát még akkor amikor kifelé pakol a hűtőből, egy tetemes sóhajjal leengedve a munkát, közelebb lépkedek.

- Nem is tudom mi lenne velem nélküled. - mosolyodom meg, közben bontva a nyakkendőt, nem, nem veszem le, csak így sokkal kényelmesebb, és lehúzva a zakót és elterítve a közeli fotelen, megcélzom a vele szemközti pultot. Micsoda teljeskörű kiszolgálás!

- Azt a spagettit az egyik megtalált fiú nagyanyja hozta.. - jegyzem úgy mellékesen - Hálából... De valahogy.. nem volt időm megenni.. - húzódik meg az orrom, a rántotta ötlete viszont máris sokkal jobban hangzik.

- Az tökéletes lesz! - felelem, és két alkarom egymás elé fűzve, máris megtámaszkodik a pulton.
Csak figyelem.. Ahogy tüsténkedik, és komolyan.. irigylem mennyi életerő van ebben a lányban.

- A matekleckéd kész van? - kérdezem aztán a semmiből, miközben fél kézzel kiigazítom a mandzsettámat. Nem kell az már ide. - Vagy ütemezzem be a ma estébe.. - rossz szándék egy szemernyi se. Panasz.. Én vállaltam az egészet, és amit megígértem, hát megígértem! Egy percig se lesz hogy ellenkezzek!


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Szomb. Szept. 13, 2014 5:18 am

Figyelmetlenségének hála azonnal a férfinak ütközik, de szerencséjére már határozottan áll lábain, na meg azért kellő segítség volt a rendőr erős kezeinek is. A következő pillanatban már két lépéssel arrébb helyezkedik el. Sean is elkezd azonnal bocsánat kérni, a férfi is ugyan olyan szétszórtnak tűnik, mint ő maga. Bár azért a kettő egyáltalán nem egyeztethető össze…. még csak kicsit sem hasonlít. Tudja nagyon jól, hogy milyen nehéz egy nyomozó élete, sok mindennel jár. Nem mellesleg pedig nagyon komoly felelősséggel jár, igen tisztában van vele. Hiszen édesapja is az volt, míg egy balul sikerült akció során nem vesztette el az életét. Lacey számára az a pillanat volt a döntő életében. Elhatározta, hogy nyomdokaiba lépve ő is nyomozó lesz, de nem ez az első számú szempont. Először is bosszút akar állni azokon a bűnözőkön akik miatt az apjának meg kellett halnia. Akik miatt egy fiatal lány apa nélkül kell felnőnie, akik miatt egy szerető feleség özveggyé vált. Igen minden egyes percben, amikor édesanyja szemeiben megpillantja a fájdalmat, egyre biztosabb benne, hogy szeretné megtalálni őket, hogy megkapják a megérdemelt bűntetésüket. Bár a lány azt sem bánná, ha illegálisan, egyszerűen csak megérdemlik. Nem szabadna létezniük a földön ilyen gonosz embereknek, vagy legalábbis elkülönülve kellene élniük a jóktól, mert egészen biztos benne, hogy megfertőzik őket. Habár Lacey az iskola mellett segít Sean-nak a lakásában és amikor nem ér rá, foglalkozik a kutyájával is, amiért kap némi pénzt, de nem elegendő, hogy az anyja ne dolgozzon annyit. Ő már akkor sem tartotta jó ötletnek, hogy Los Angelesbe költözzenek, de hát az anyjának felejtenie kellett, sőt még a mai napig kell. Így legalább okkal temetkezhet a munkájába, tudja a lányát nem kell féltenie, okos kislány ő. Na meg azért a szomszédban a főfelügyelővel azért nem sokan mernek betöréssel meg ilyenekkel próbálkozni. Lacey idejét amúgy is elveszi az, hogy be segít, a tanulás, na meg, hogy titokban motorozni jár, amiről eddig csak a barátnője tud. Ha az anyja tudomást szerezne, szegény szívrohamot kapna.
-Miért nem mész el szabadságra? Ahogy látom rád férne,- feleli miközben összevont szemöldökkel bámulja a szinte kongó hűtőt, és még csak nem is enyhén fogalmazott, ugyan is egy romlott spagettin, egy tálca tojáson, sajton kívül semmit sem talált benne… és felnőtt férfiről beszélünk.
-Jó, jó rendben,- inti el, ahogy az egyik szekrényből tálat halászik elől, mindig elmondja, Lacey megígéri, de valahogy mindig elfelejtkezik róla, aztán újból kezdődik az egész. Legalább senki benne nem jut a lakásba, mindennek a pozitív oldalát kell nézni, nem?
-Néha? És igazából annyit mondtak, hogy ebből fakad a személyes varázsom, - kacsint rá ahogy beképzelten emeli fel az állát, majd nem bírja ki kuncogás nélkül. Végül míg a férfi lepakolja a zakóját, ő elkezdi felütni a tojásokat, közben be is fűszerezi. Majd egy serpenyőbe olajat tesz fel a gáztűzhelyre melegedni, hogy addig ő feldarabolja a hagymát és lereszelje a sajtot.
-Hát… tudod, nagyon hálátlan dolog volt tőled, sajnos ezt nem eheted meg, ,- azzal mielőtt bármit is tehetne már ki is dobja a kukába. Ha rajta múlna, félő, hogy talán soha nem kerül le a szemetesbe onnan.
Amikor a matekleckéje kerül szóba pár pillanatig meg fagy, hát ha valamit a férfiról el lehet mondani, az az, hogy mindent lelkiismeretesen csinál legyen szó a munkájáról, a kutyájáról, vagy… a dohányzásról, meg persze az ígéreteiről.
-Hát izé… még nem nagyon, de igazából nem sürgős, rá ér, amúgy is fáradtnak tűnsz, és biztos sok a dolgod meg minden…- próbál hárítani, majd inkább a hagymát bele teszi a serpenyőbe megpirítani, az egyik fiókból előkap egy fakanalat, hogy azzal kavarjon bele néha.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Vas. Szept. 21, 2014 1:37 am

Megdörzsölöm a homlokom. Megint.

- Azt kéne.. - húzódik meg a szemem, de máris jön a kifogás - De most nem lehet túúl sok a munka. - élek a ténnyel, és még ha így is van, ha ezt nézem itt akár meg is gebedhetek. - Na meg.. - kifogás kettő - Mindegy.. - legyintem el, jól tudom hogy ez már nevetséges, de mégis valahogy együttélek vele.

- Jó.. jó.. igaz. Ebben egyet értek. - egyezem bele hisz jól ismerem. Mégse zavart soha a szemtelensége, és helyet foglalok a pultnál. Jól esik ez a kis nyugalom és a kellemes csevej, és ahogy tovább beszél, és Spock is megjelenik a lábam mellett, lassan felé nyúlva a fejét vakargatom miközben rá figyelek.

- Megesik.. - újabb panaszos sóhaj, de nem is a spagetti a legfőbb lényeg, a kellemes illatok viszont belepik a konyhát útközben és hallom megkordulni a saját gyomromat.
Viszont.. talán pont hogy elterelve a figyelmet, előhozom a következő kérdést. Nem árt tudnom hogyan tervezzem az estémet, nem mintha bármi halaszthatatlan dolgom lenne, csak átnézek pár aktát, Spockkal bevetjük magunkat a tv elé egy épp útba eső filmre, és ha úgy esik.. talán még egy kukoricát is mellékelek.

- Nem, egyáltalán nincs dolgom. - ugrik a szemöldököm fel, ahogy Spock valamit nagyon ügyköd oldalt a zsebembe és ki is kapja onnan a dobozt. - Az isten verje meg ezt a kutyát.. - szitkozódom, de ugrok is mindjárt a székről fel, ahogy a kutya azonnal szaladni kezd, és én csak sejtem, milyen élvezettel is rágcsálná el, az utolsó két megmaradt szálat.

- SPOCK! Spock! - kapom végre el - Add ide.. Hallod?? Add már ide.. - tépem a dobozt, már vagy könyékig nyálas vagyok, mégse érdekel a jelenet. Aztán.. mintha egycsapásra változna minden az a sok fog enged, és végre megkapom a harci sérülést szenvedett cigimet.

- Hát ez nem igaz.. - rázom a kezemet mintha az egyáltalán bármin is segítene. - Komolyan.. vagy nikotinfüggő ez a kutya is vagy csak irigyli tőlem.. - jár a szám már a konyhából, ahogy Lacey-t kikerülve megnyitom a csapot és megmosom a kezemet, a pultra terítve a megmaradt egyetlen szál darabot. Kissé lapos.. de nem érdekel. Jó lesz az még ma estére!




A hozzászólást Sean Walker Holmes összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 04, 2014 9:33 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Szomb. Okt. 04, 2014 3:51 pm

Tágra nyílt szemekkel bámul rá, mikor azt mondja, hogy nincs ideje. Jó… tény, hogy valószínűleg egy főfelügyelőnek sok dolga lehet, pláne Los Angelesben, ahol minden második percben történik valami bűnügy. De az embernek pihennie is kell… alkalomadtán, pláne, hogy a munkán kívül azért vannak más dolgok is ami fontos. Mint például, hogy néhanapján alszik az ember, minimum hat órát, esetleg még szórakozni is elmehet az ember… néha kikapcsolódni is remek érzés, és legalább annyira felemelő, mint például megtalálni egy elrabolt kislányt, vagy rács mögé dugni egy drogdillert, esetleg egy gyilkost. Sőt, ha valaki nem Superman második kiadsa én nem táplálkozik kriptonittal… akkor akár még ennie is muszáj. Legalább napi egy kaja még senkinek sem ártott meg, maximum talán segített. Sean néha hajlamos elfelejtkezni ezekről a dolgokról és úgy kezei az egészet, mintha nem lennének neki emberi szükségletei, pedig vannak, minden embernek vannak. Habár olykor vicces, hogy Lacey-nek kell emlékeztetnie ilyen apró dolgokra, azért aggasztó is hogy sokszor annyira bele merül a munkájába. Persze szép és jó dolog, hogy ilyen lelkiismeretesen csinálja a dolgát, néhány rendőr tuti, hogy példát vehetne róla. De a munka nem minden, az ő apja is oda meg vissza volt a munkájáért, de azért tudott egyensúlyt tartani a kettő között, sőt előfordult bizony, hogy még táplálékot is juttatott a szervezetébe. A családján, és a munkáján kívül a pocakját szerette a legjobban a világon, egy jó kis, zsírtól, koleszterintől csöpögő finomságra sohasem tudott nemet mondani, bár őszintén szólva nem is akart. Lányát is arra nevelte, hogy szeresse a pocakját kényeztetni. És egész jó munkát végzett, mert egy jó kis kávéval vagy netalán egy kis édességgel az illetőnek máris nyert ügye van. Kedvenc innivalója a forrócsoki, ami nélkül nem hajlandó este lefeküdni aludni, viszont a koffein-függősége…. már az egekbe szökken, de izgatja, jó kávé nélkül viszont nem is indulhat a nap.
-Igen… elhiszem, de gondolom ott van helyettesed neked, és pár napig minden bizonnyal tudnának nélkülözni, amíg valami klassz parton süttetted a hasad,- válaszolja neki mosolyogva, miközben várja, hogy elkészüljön a rántotta. –Na meg mi?- kíváncsian fúrja szürke színű lélektükreit a férfi sötét íriszeibe. Tudhatná, hogy ennyivel nem ússza meg, nem lehet őt lerázni egy mindegy-el, ahhoz túlságosan makacs és hajthatatlan. Mindig eléri amit akar, legyen szó motorról, vagy csak a válaszról amit tudni szeretne.
-Meg lássuk be, ha néha nem szemtelenkednék… akkor nem lenne mivel felvidítsalak és mindig olyan komor képet vágnál, a végén begörcsölne az arcod.- ugratja vigyorogva, hátha kicsit sikerül elterelnie a férfi gondolatait a munkájáról, mert biztos benne, hogy most is azon agyalhat. Akár Lacey, az ő agya is folyton kattog, csak nem éppen erről, hanem arról, hogyan fog átbukdácsolni matekból. Mert ahhoz, hogy az utolsó évet elvégezze és egyetemre tudjon menni… nos akár akarja, akár nem ez elengedhetetlen hozzá. Inkább kibújna alóla, eltemetne a homok alá jó mélyen, de hát az élethez hozzá tartozik, és vagy sikerül átmennie vagy nem…. de így, hogy Mr. Walkers néha napján korepetálja, akkor csak nem lesz olyan nehéz dolga. Végső soron lefizeti a tanárt a nem létező pénzéből. Nem mintha tenne ilyet, mert soha életében, ahhoz túl tisztességesnek tartja magát, nem tenné meg. Na meg ahhoz rengeteg pénz kell, amiben ő és az anyja nem túlságosan bővelkednek… lássuk be.
Mikor közli, hogy az ég adta világon semmi, de semmi dolga, amit a lány nehezen tud el hinni, se munka, se nő, se semmi? Felvont szemöldökkel bámul rá, miközben elméjében kergetőznek a kifogások miért is utálja a matekot és miért is nem akarja, hogy ezzel teljen az estéje, de a vizsgán át kell mennie, ha valamit el akar érni az életben… ami nem más, mint hogy remek nyomozó legyen… és ehhez ez is kell.
-Nos… akkor ha ennyire nincs dolgot meg semmi, akkor akár gyakorolhatunk is,- böki ki halkan, nem olyan nagy kedvvel mintha mondjuk filmet kellene nézni, vagy motorokról társalogni.
-Ne bántsd…- kezd bele ahogy látja, hogy éppen megverekednek az utolsó két szál cigiért, a helyzet komolytalanságát látva, kibukkan belőle a nevetés, olyan hangosan, hogy alig bírja visszafogni magát. Míg ők a cigiért harcolnak, addig a lány kipakolja tányérra az elkészült ételt.
-Vagy csak utálja a bűzét és nem akarja, hogy a gazdija ilyen függő legyen,- vágja oda szemtelenül ahogy leteszi a tányért az asztalra, a serpenyőt meg vissza a tűzhelyre. Hirtelen eszméletlen ötlet ver gyökeret a fejben, és tudja nagyon jól, hogy ezt nem fogja megúszni, de úgy d9nt, hogy szövetkezik Spock-al, míg a férfi kezet moss, addig a lány elrejti a hátsó zsebébe a cigarettát, majd lágy mosollyal az arcán dől neki a pultnak.
-Szerintem edd meg, míg nem hűl ki, mert úgy nem olyan finom…- szólal meg őt figyelve.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Kedd. Okt. 14, 2014 6:14 pm

- De jó is lenne.. - csak egy cinikus nevetés, ennyire futja, de nagyon is jól tudom hogy én vagyok az oka az egésznek. Én magam! Én vagyok az aki nem engedi el a gyeplőket, és nem érdekel az hogy a főnökeim mennyire szeretnek.. amiért mindig én vagyok az akit bármikor ugrasztani lehet, az egész valahogy... belülről jön. Mintha nem tudnék élni nélküle...

- Lace, most lépjünk túl ezen, oké!?? Nincs most kedvem veled vitatkozni. - rázom meg a fejem, de valahol jól tudom hogy ez menekülés. Igaza van. Neki mindig igaza van!
El is nevetném a gondolatot, az érzésre, hogy olyan nekem mintha az anyám lenne. Vagy egy feleség... Én meg... - gyorsan megrázom a fejem, kiszórva belőle minden efféle hülyeséget, és sokkal inkább koncentrálok az illatra. Az lesz a legjobb az egészben!

Talán ő is megértett, ahogy újabb kifogás kerül terítékre. Itt már nevetnem kell, mert megint igaza van. Még a végén a fejemre nő ez a lány! Ezúttal viszont szabadon is engedem, és "elhűlten" rázom a  fejem, de képtelen vagyok letörölni a vigyoromat. Egészen addig amíg az a kis.. tolvaj.. véghez nem viszi a gaztettet, és én első körben ugrom!

- Nemm.. bántom één! - nyökögöm útközben, de félig a kutyára figyelek, annak meg eszében sincs engedni nekem. - De akkor is.. ez az.. ENYÉM!! - sikerül rántanom egyet az egészen, a seggemre esek, de mégis.. legalább megvan az a bizonyos zsákmány.
Nagyon szusszanva az egész végeztével, résnyire húzom a szemeimet ahogy lefogadom.. teljesen biztos vagyok benne hogy a kutya a pofámba nevet, én mégis csak feltornázom magam. Ideje lenne megfürdenem..
Túlzok, mint mindig. Egy kiadós kézmosás elég lesz, viszont az ingemnek lőttek. Nyáltól csöpög az egész, így amint végre megtisztítom a kezeimet, bontom a mandzsettát és elkezdem hajtogatni felfele.

- Én se akarok sokmindent.. mondjuk hogy ne pisáljon a sarokba ha épp úgy tartja kedve, mégse kötök csomót a pöcsére... - jön úgy zsigerből az egész, aztán hamar észbe kapok. - Bocsánat. - húzom meg a szám bűntudattal, habár semmit nem láthat belőle, mégis csak lerázom a kezeimet, és egy konyharuháért kapva hamar megtörlöm.

- Istenien néz ki! - vonul fel éktelen mosoly a képemre, elég az egészből csak egy szemernyit látni, mégis hamar megjön a kedvem.
Nem is teketóriázom sokat, kerülöm megint a pultot, és visszarakom magam az előbbi helyemre, azonnal magam elé húzva a tányért.

- Te.. nem eszel!?? - pillantok fel a szemeibe, mert már hogyne.. társaságban mégis kellemesebb, és ha kér, felé tolom a pult alatti másik széket, hogy lerakva magát felé nyújtsam a villámat.
Hölgyeké az elsőbbség.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Kedd. Dec. 30, 2014 5:26 am

Felvon szemöldökkel hallgatja cinikus nevetését, majd nem bírja ki, hogy ne forgassa a szemeit erre a reakcióra. A férfi olykor túldrámázza a dolgokat, oké… természetesen főfelügyelő, szóval evidens, hogy ilyennek kell lennie. De azért mindenkinek jár a pihi meg a szórakozás, főleg valaki olyannak, aki ilyen megerőltető munkát végez… vagy igen hamar végzi diliházban. Esetleg a lány lenne túl negatív, ki tudja, de az biztos, hogy Sean-nak szabadságra, kikapcsolódásra lenne szükség, legalábbis egy pár nap mindenképpen, nem is érti miért olyan makacs, bár biztos nem esik jól ha egy tizenéves ad tanácsot egy idősebb férfinek, pláne ha még igaza is van a tetejében.
-Tudod, nem olyan bonyolultabb dolog, minden csak akarás kérdése, és a kapitány sem omlana nélküled, nem te vagy a világ közepe, a tetejében üdén, frissen vághatnád magad bele a munkába…- válaszol ő is neki szintén ugyan olyan cinizmussal, még csak most kezd bele jönni, de Sean máris félbe szakítja, azonnal belé fagyasztva a szót. ajaki nyitva maradnak, majd pár pillanatig csak némán bámul rá, végül dacosan csukja össze száját, arcáról semmiféle kifejezést nem lehet leolvasni, íriszei keményen csillannak meg, mikor megszólal hangja hűvösen, ridegen cseng, mint a téli, csípős hideg a hóesés után, ami sikamlóssá varázsolja a földet.
-Oké… elnézést, nem szóltam, semmi jogom bele ütni az orrom mások dolgába,- böki ki vállvonogatva, majd inkább szótlanul tér vissza amit addig csinált, vagyis valami kaja félét varázsoljon a férfinek, mielőtt éhen veszne. Semmi köze hozzá, ez az igazság, csak hogy nem bírja nézni ahogy tönkre teszi magát, a pihenés mindenkinek kell akit nem Clarck Kent-nek hívnak, vagy nem Robotzsaru… ez az igazság, akár fáj neki, akár nem.
Kicsit olyan a helyzet, mintha a felesége lenne, a gondolatra bibor vörösbe borul tejfehér arca, szerencse, hogy hátal áll neki, így a férfi semmit sem vehet észre az egészből, még csak az hiányozna. Viszont a levakarhatatlan vigyor ami a képére mászik felengedi a lány fagyos hangulatát, már épp utat engedve kíváncsiságának rá kérdezne, de közte és a kutya között kirobbanó balhé következtében ki is megy a fejéből. Keresztbe font kezekkel, nevetve nézi őket, mikor felötlik benne, hogy mi lenne ha felvenné videóra és beküldené a kandikamerába, biztos egy marék pénzt nyerne.
-Ugye tudod, hogy marha nevetségesen festesz, és úgy nézel ki mint egy öt éves gyerek akitől elvették a játékát?- vonja fel a szemöldökét évődve, mikor meghallja kitörését most nem gubózik be, a kutya a szívéhez nőtt, ezért egy pillanatra mérgesen villannak a szemei.
-Hát tudod az a különbség köztettek… gondolom, hogy míg te emberi lényként gondolom normál, felnőttviselkedésre is képes vagy, míg ő, szegény kutya… csak kutya ezáltal neki elnézzük az ilyesmit.- mosolyog haloványan.
-Azért ne ess túlzásba, nem valami gasztronómiai különlegességet csináltam,- alig észrevehetően pirul el a bóktól, jól láthatóan jól esett neki azért. Mikor felajánlja hogy csatlakozzon hozzá, pár pillanatig csak áll, végül helyett foglal mellette, gonosz módon tudva, hogy az utolsó szál cigarettája a farzsebében össze fog lapulni. Teketóriázva veszi el tőle a villát, és szúr rá egy kis darabot, miközben ajkaihoz emeli, halvány mosoly ragyog az arcán, szürke szivárványhártyáit a férfiéba fúrja és ott is felejti.
-Nem lett olyan rossz…- suttogja miközben farkasszemet néz vele, majd a következő adag tojást felé nyújtja a villán.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Szer. Jan. 07, 2015 3:14 am

Mások dolgába.. - ennyi ami még visszajátszik az egészből és igaza van. Mármint nem ebben, főként annyiban hogy tényleg fogalmam sincs hol lesz ennek a vége, hogy egyszer vége lesz e, és mégis mikor érek a végére mikor a testem azt mondja: ennyi volt! Nem hiába figyelmeztettek az orvosok alig pár hete...

Mégis valahogy a semmibe vész minden. Nem válaszolok, pedig tudnék, hosszan fejtegethetném neki hogy mit-miért nem lehet, de félő, hogy egy, hamar belebuknék a saját fejtegetésembe és kettő.. csak nem fogok leállni vitatkozni egy tizenévessel!??

Aztán Spock hirtelen döntéssel dönt romba mindent. Az a kutya valahogy sejti, hogyan bírhat mozgásra engem és most is bejött a hirtelen reakció.
Visszakaparintva a cigimet - vagyis annak megmaradt hamvait - az utolsó két szálat egyengetve térek vissza némi tisztálkodásra, de ahogy épp elérem a mosogatót nem messze a lány mellett, annak újabb okfejtegetésbe kell kezdenie.

- Tudom hogy ezt sértésnek szánod, de nem hatsz meg. - a képemen nincs mosoly, de jól tudja nem miatta bosszankodom, és a szavai se bosszúsággal érnek, mégse vagyok képes most vigyorogni.
Ki is tör valami aminek nem kéne, pont.. a gyerek előtt, ezért igyekszem nyomatékosítani valami bocsánatkérés félét, de ő valahogy egészen másképp gondolja a hallottakat.

- Jól van-jól van.. tudom hogy te úgyis mindig a pártját fogod. - rázom le a vizes kezeimet és már épp fordulnék valami.. kéztörlő fele, amikor megint belé ütközöm.

- Bocs! - nyögöm ki, aztán inkább kerülök, és csak útközben kapok fel valami kéztörlésre alkalmas darabot, úticélnak kitűzve hogy leüljek.
Meg is történik..
Akárcsak ahogy hangot adok az elismerésnek, ahogy a látvány és az illat.. el is feledtetik hogy az előbb még nem voltam éhes, mégis a tisztesség diktál első körben.

- Attól még kellemesebb mint bármelyik kör menza a héten. - mosolygok a szemeibe ahogy leül mellettem és már felé is nyújtom a villát. Végül is.. minden nagy embernek van előkóstolója, de aztán csak mosolyogva megrázom a fejem a hülyeségre.
Azután viszont csak figyelem. Ahogy belekóstol, nem mintha gyanakodnék bármire, mégis megkordul a gyomrom.

- Bocs.. ne haragudj.. - nevetem el, de ahogy a következő körben az ételt felém nyújtja, valami hideg felismerés villan bennem.
Eltépem a szemem, de vele együtt azonnal csúszok is le a székről.

- Egyél csak.. majd én szerzek egy másikat. - beszélek csak az orrom alatt, és ahogy megközelítem a fiókot nem messze, a zsaruszimat valami vészjelzőbe fulladt.
Mi a fene nem tetszik itt nekem!??
Rámarok a villára, valahogy mégse megyek vissza. Csak hátat vetek a pultnak és úgy figyelek vissza a szemeibe.

- Szóval akkor mit mondtál hol is tartotok matekból!?? - elterelés?? Talán. Talán csak hogy a félreismert nyilvánvaló a messzibe süllyedjen. De az is lehet csak bűntudat. Olyan, amit azért érzek, hogy ez eleve megfordult a fejemben.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Csüt. Márc. 26, 2015 11:41 am

Sean hallgatása egyértelmű, és leginkább válasz a lány szavaira, többek között az, hogy nem akar vitába szállni egy tizenévessel, bár miért is tenné? Holott mindketten tisztában vannak azzal, a lány most igaza van, de Lacey azt is nagyon jól tudja hogy igazából nem szólhat bele, nem osztogathat tanácsokat senkinek sem, legfőképpen az idősebbeknek nem. Habár az anyja az más, ő ki szokta kérni a véleményét, mióta az apja meghalt felnőtt, kénytelen volt hiszen az édesanyja nagyon sokat dolgozik, alig van otthon, éjjel nappal dolgozik, hogy fent tudja tartani a lakást, és megélhessenek. Lacey ezért gondolta úgy, hogy besegít a háztartásba, ezért vállalta el, hogy takarítja Sean lakását némi pénzért illetve azért, hogy segítsen a házinál olykor.
Végül valami kandikamerába illő jelenet szemtanúja lesz, mikor a férfi elkezd veszekedni a kutyájával, Spockkal, és nem akar, de akaratlanul is mosoly költözik az arcára, amikor látja, felvont szemöldökkel nézegeti őket, azon morfondírozva, hogy egy felnőtt ember hogyan képes valaminek a rabjává válni ilyen módon, hogyan képes leállni veszekedni a kutyájával, csak, hogy azt az egy szálat vissza szerezze, kezeit a mellkasa előtt keresztbe fonja, és az ajkába kell harapnia, hogy nehogy kitörjön a nevetés belőle, bizonyára nem tetszene neki. Általában a sziporkázó humorával mindenkit jó kedvre tud deríteni, de ahogy látja ez most nem jön be, Sean arcán a mosolynak még csak az árnyéka sem fut át az arcán, állja a pillantását ahogy lassan megszólal.
- Egyáltalán nem annak szántam, de most hogy mondod, Kevin, az unokaöcsém biztos, hogy nem kezd el harcolni egy kutyával…- feleli halkan csöppnyi szarkazmussal megfűszerezve a szavait. Aztán ujjai gyengéden cirógatják meg a kutya füle tövét ahogy védelmébe veszi akaratlanul is, a szívéhez nőtt ez az állat, úgy szereti mintha a sajátja lenne, ha nem áthatná többé, biztos nagyon szomorú lenne, nem is érti Sean hogy képes vele civakodni, olyan aranyos mindig.
-Én nem is fogom a …- kezdené ismételten megvédeni önmagát, meg a kutyát, mikor a férfi ismételten neki ütközik, olyan hirtelen jött, hogy majdnem elvesztette az egyensúlyát, szerencse, hogy ott volt a konyhapult.
-Izé… én vagyok láb alatt ma úgy néz ki,- -jegyzi meg motyogva, fülig vörösödve. -Köszönöm,- feleli mosolyogva, azért jól érzéssel tölti el, hogy valamit amit készített, legyen az bármi is, úgy örülnek neki, mintha valami hét fogásos vacsora lenne a Hiltonban. Bekapja az leső falatot, és habár nem valami nagy dolog, de nem égette oda, és ez jó pont, ehető legalábbis.
-Mi az, kajás lettem?- kezdi el törölgetni az ajkát, mikor megérzi a férfi pillantását magán, kissé megsértődik mikor azt mondja, hogy nem.
-Szerinted leprás vagyok vagy mi?- vágja oda neki szemtelen hangon, pimasz mosollyal a szája szegletében, kissé oldalra billentett fejjel fixirozza, és csak most tűnik fel neki, hogy tulajdonképpen milyen jóképű, hogy milyen szép sötét íriszei vannak, hogy milyen jó illata van a parfümjének, ami elkábítja… keményen rázza meg a fejét, atya isten, hogy jutott ez az eszébe, és miért, Sean…. Az apja is lehetne, nem gondolhat róla ilyeneket. De egy kisördög azt suttogja, hogy lehetne, de nem az, valami ma nagyon nem stimmel vele…
-Izé… mi? Öhm, először egyél aztán majd megmutatom, és ezt nem magamnak csináltam, hanem neked, szóval edd meg mielőtt kihűl.--játékosan ráparancsol ahogy a tányér felé biccent.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Szer. Ápr. 15, 2015 5:05 pm

Egy kósza mosoly... Igen, ennyit sikerült elérnie, és magam se tudom hogy a fenébe is tud mindig megmosolyogtatni ez a lány. Mégis az étel volt a teríték, és ez az illat.. Mmmm.. meg is keveri a gyomromat, de megint sikerül bakot lőnöm.
Miért nem lep meg!??

- Dehogy.. - méreg nélkül mérgelődöm - Nézd el, én vagyok egy kicsit feszült.. - rakom le magam a pultnál átellenben, de mielőtt belekóstolnék, őt előreengedem.

Nem tetszik ahogy néz.. Valami gyanús benne, és ahogy megvillan valami.. valamiféle veszélyt jelző lámpa odabenn, hirtelen tolom el magam a pulttól hogy inkább levadásszak egy másik evőeszközt.
És akkor jön utánam az a hang..

- Ne beszélj már zöldeket, Lace.. - nem nézek rá, csak a fiókot matatom, és elő is rántok egy újabb villát. Valamiért mégse akarózik visszamenni mellé. Kényelmetlen...
Hát akkor jöjjön egy újabb kérdés!

És meg is kapom a válaszom. Vagy valami olyasfélét, de ami tiszta, hogy nála sem ez a kedvenc téma. Mosolyognom kell. Előjönnek a régi emlékek, amikor én meg a bátyám.. De aztán muszáj kiszórni mindent, ennek nem most van itt a pillanata.

- Igazad van.. - kiadós sóhajt veszek, de az előbbi pillanat emléke még mindig otthagyja a mosolyt a fejemen amikor csak visszakerülöm a pultot, kezemben villa és enni kezdek. Vagy inkább tömni..
Valljuk be, amíg meg nem kóstoltam, magam se hittem hogy ennyire éhes vagyok.

- Majdnem olyan jó mint az illata.. - beszélek teli szájjal, de most nem érdekel. - Vagy sokkal jobb annál! - mosolygom el, és valahogy az a korábbi vészhelyzetet jelző sugallat, szemvillanás alatt tűnt el a semmibe. Na de hogyan is tovább ezzel a nappal..

- Megvagyok! - vágom le a villát a tányér közepébe, nem néztem az órát, de szerintem hamarabb eltűnt az egész mint az elkészítésének az ideje, mégsem érzem magam bűnösnek.

- Szóval akkor.. - kapok el két szalvétát a pulton nem is olyan messze.. - Matek?? - emelkedik a szemöldököm a szemeibe, és igen. Sejtem én a dörgést, mintha az ember a kivégzésére készülne!
De lesz ennél rosszabb is még az életben..

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Pént. Ápr. 17, 2015 6:32 am

Ez a mai nap nagyon fura, - fut át a lány agyán a gondolat, olyan dolgok tűnnek fel neki amik eddig soha nem tűntek fel, de legalábbis nem nagyon izgatták. Barátnője mindig azzal piszkálja, hogy hogy a fenébe létezik az, hogy még mindig nem esett át a kereszttűzön, hogy a fenébe létezhet, hogy még mindig nem lett nagy lány olyan téren. Amanda már tizenöt, vagy tizenhat éves korában lefeküdt a hapsijával, viszont Lacey eddig nem nagyon érdeklődött a másik nem iránt. Nem igazán érdekelte, ráadásul a korabeli fiúk az összes éretlen és idióta. Meg amúgy is az sokkal fontosabb neki, hogy bejusson a megfelelő egyetemre, hogy rendőr válhasson belőle.
-Talán nem ártana ha el lazulnál néha,- kacsint rá viccesen,- tudod talán mégis meg kellene fontolnod azt a bizonyos szabit, biztosan te is élveznéd a tengerparton süttetni a hasad miközben a tengerbe lógatod a lábad, én tuti,- kuncog fel halkan, egy pillanatra elképzeli ahogy valami divatos bikiniben fekszik a meleg homokban, a nap bizsergetve cirógatja a hátát, közben pedig egy napernyős piát iszogat. Hmm, ez az az álomkép ami talán sose fog beteljesülni, anyagi helyzetüket tekintve semmiképpen, hacsak valami csoda folytán nem pottyan az ölébe az ötös lottó nyereménye. Bűntudat kezdi mardosni az előbbi gondolataiért, amik ki tudja hogyan is juthattak eszébe? Zavarában piros pozsgás pír lepi el tejfehér pofiját, inkább pimasz szavaival próbálja elhessegetni a dolgot, és leplezni.
-Akkor talán büdös vagyok?- mosolyog még mindig vidáman,- előfordulhat, három napja nem kerültem víz közelébe,- viccelődik vele tovább, miközben feltűnik, hogy változik meg a férfi viselkedése, és.. mintha kicsit feszélyezve érezné magát, de inkább nem foglalkozik, ilyen baromságokkal. Lehet megsütötte a nap? Felvont szemmel nézi, hogyan is kezdi el szó szerint Sean tömni magába azt a dolgot, amit ételnek aligha lehetne nevezni. De most legalább érti, hogy anyja miért szokott attól olyan boldog lenni, ha evés után megnyalja még az ujját is, annyira élvezi a dolgot. Akaratlanul is csillogva bámulja a látványt, sőt nem bírja ki, hangosan, csilingelő hangon nevet fel, mire a kutya felkapja a fejét és elkezd figyelni, hogy mi történhetett ismét.
-Jó… oké, elég a dicséretből, igazán örülök, hogy ennyire ízlik, de nyilván főztek neked már jobbat is,- pillant el róla zavartan, feje el is vörösödik, mire szégyenlősen bámulja a kutya fejét.
-Ez nagyszerű,- vigyorodik el újfent, majd amikor ismét felhozza a témát az amit annyira utál, mert sík hülye hozzá, lehet utcaseprőnek kéne mennie, ahhoz biztos nem kell atomfizikának az agya, hogy felvegyék. Nem mintha olyan nagyon vágyna rá, mert egyáltalán nem, csak hát ami nem megy azt nem szabad erőltetni, ugye?
-Szóval akkor előtte szerintem elmosom ezt, rend a lelke mindennek,- vágja rá gyorsan, ahogy máris felpattan, majd a tányérral együtt masírozik a mosogató felé, hogy így is tegyen.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Csüt. Ápr. 23, 2015 12:07 am

Tenger.. napsütés.. szabadság.. Álomba illő szavak, mégis csak egy félmosollyal intézem el, mielőtt az előttem feszítő tányérnak nekilátok. Vagyis nekilátNÉÉK.. de előbb engedek az illemnek, hagyom hogy ő legyen az aki belekóstol, aztán a dolgok mégis valahogy más irányt vesznek. Mert valami itt nemtetszik nekem...

- Lace, mondtam hogy semmi baj sincs veled, a belső kis.. információkat meg nem biztos hogy az én orromra kéne kötnöd. - való igaz. Nem mert nem érdekel, egyszerűen csak.. nem helyes, és amint letudtuk a 'mateklecke' körüli megbeszélteket, valahogy a semmibe is vész az az érzés.
Magamba tömöm az ételt...
Közben felcseng Lace hahotázó nevetése, de csak egy pillantásra méltatom.

- Ne becsüld le.. a menza utáni előnyöket.. - ezt már csak az utolsó falatok letolásával folytatom, de aztán jöhet a következő napirend. Aaaaa.. MATEK!
De hárít. Én meg nem csodálkozom ezen, egy mindenttudó mosoly kifut a képemen, és amíg ő félig háttal nekem tevékenykedik, feltolom magam a pulttól. A cigarettám kell..

- Jól van.. - dünnyögöm, azzal meg is közelítem a helyet, nem messze Lace-től ahol a korábbi két megmentettet letettem, de sehol se találom. Hol lehet!??

- Lace.. Nem láttad itt az előbb.. - ráncolom a szemeimet, és végigtapogatva szemmel a pultot, keresem. - Itt tettem le. Épp mielőtt.. - marad félbe a vége ahogy újra a szemeibe nézek. Valami itt gyanús nekem.

- A cigarettám! Nem láttad véletlenül? - emelkedik fél szemöldököm a szemeibe, de rossz zsaru volnék, ha az a valami nem szúrna szemet. Márpedig szemet szúr!
De a kérdés.. vajon hogyan folytatódik tovább a történet...(?)

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Kedd. Ápr. 28, 2015 5:01 pm

Miután Sean haza érkezett, és látva sápadt arcát, valamint rossz kedvét, kimerültségét, valamint a hűtőszekrénye állapotát, jobbnak láttam, ha legalább egy kis rántottát juttat be a szervezetébe, talán ha evett is valamit, az is a fánk lehet. De lássuk be, az ember nem lakik jól az édességgel, pláne akkor nem lakik jól az édességgel, ha olyan munkát végezz mint ő. Miután sikerült hamar össze dobnom, még nem is égettem oda, és úgy láttam elég ehetőnek tűnt. Sőt, mi több a férfinak ízlett, szó szerint ízlett. A dicsérete lassan viszont kezdett terhessé válni, hiszen… azért nem lett jó annyira, hogy agyon keljen dicsérnie.
-Úgy látszik, hogy ma nem vagy vevő a poénra, ezt viccnek szántam tudod, az emberek nevetni szoktak rajta, - jegyzem meg enyhén pimasz hangon ahogyan rápillantok. Azt hiszem itt be is fejezem próbálkozásomat, hogy felvidítsam, vagy legalábbis jó kedvre derítsem. Ha valaki nem vevőre, akkor nem lehet kényszeríteni a jókedvre, mert az már nem számít annak. Aztán végül olyan témára érünk azután az igazán fura pillanat után. Egy másik kényes kérdés, mármint oké ő ajánlotta fel, hogy korepetál belőle, és ha tényleg rendőrsuliba akarok menni akkor nem fog ártani… ha mondjuk nem bukok meg még idén, tehát igen meg kellene köszönnöm neki, és tényleg hálás vagyok is érte, csak hát ha valaki hülye valamiből akkor lehet nem kellene erőltetni, azt szokták mondani, nem?
Amikor rám pillant ahogy kitör belőlem a nevetés, már igazából nem is tudom mi okból, de ahogy megérzem magamon a sötét pillantását, abból arra következtetek, hogy ő ezt nem így gondolja, inkább ezért megpróbálom elnyomni magamba. Sőt azonnal terelésbe is kezdek, hiszen tudom én, hogy kell a matek, meg nem ártana gyakorolni, d eközben még sem akarok még bele kezdeni, addig el akarom hanyagolni amíg lehet, egészen az utolsó pillanatig, mert ezzel így vagyok, nem is értem a barátnőm, hogy olyan okos és neki miért megy annyira, amikor köbö nem is érdekli az egész dolog.
-Ó… szóval csak azért olyan finom, mert szar a kaja menzán?- cukkolom felvont szemöldökkel ahogy elveszem tőle a tányért, majd a mosogatóba téve el is kezdem serényen mosni, ezzel is meghosszabbítva pillanatokkal a szabadságom a matematika ellen. Miután azzal végeztem, az edényt is tisztára súrolom ahogyan azt kell, és újabb dolog után akartam nézni, ahogy meghallom Sean hangját. Ajjaj!
Felé fordulva döntöm hátsómat a mosogató kagylónak, arcomon átfut egy pillanatra a bűnbánat jele, de azonnal köddé is válik, mintha meg sem történt volna.
-Valóban?- fűzöm össze kezeimet a mellkasom előtt,- talán…. Izé, nem láttam,- elgondolkodva mélyednek fogaim alsó ajkam húsába amint valami épkézláb hazugság után kutatok,- talán Spock eljátszadozott velük, ő sem akarná, hogy a gazdája tüdőrákban haljon meg.- vágom rá komoly hangon, a mosoly ami az arcomra kívánkozik, megpróbálom eltüntetni, azzal a tudattal, hogy a cigarettája jelenleg a hátsó zsebemben lapul, talán össze nyomorodva, mert az előbb ugye rajta tehénkedtem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Kedd. Ápr. 28, 2015 11:41 pm

Nagyot sóhajtok.

- Bocs.. Tényleg.. - ez kellemetlen, de tényleg ennyire kimerültem volna?? Nem pazarlok több energiát az ilyen kérdésekre, helyette viszont a késődélutáni ebéd végeztével keresem inkább a cigimet. Megéheztem a  torkomat betöltő érzésre...

- Oké.. megfogtál. - sóhajtom a másodikat, de már nem az a panaszos féle, sokkal inkább valami mosoly is vegyül az egészbe, ahogy feltolom magam és megkerülve a pultot kajtatni kezdem a cigimet. Ott, ahol az előbb hagytam. Alig néháány.. szóval oylan max 15 perce!

- Lace! - emelem meg a hangomat, de egy cseppet sem vagyok ellenséges, csak amolyan.. "úgyis tudom hogy ebbe benne van a kezed!" fenyegető hátszéllel elvégre.. mindig ráng a szemének jobb sarka amikor hazudni kezd. Talán ő nem is tud róla hogy így tesz.
Spock.. ezt a pillanatot választja hogy végigszáguldjon a lakáson és megcélozzon engem, és ha már.. leülve előttem pofájával most a tenyerem alá akar bújni.

- Spock.. - utasítanám rendre, ha egyáltalán figyelne, a fene a belét miért nem rendőrkutya ez!?? Aztáán.. csak kénytelen vagyok engedni a késztetésnek, kicsit megvakargatom, pont a feje búbját, amire meg csukott szemekkel dörgölőzni kezd..

- Nem értem ezt a kutyát.. - sóhajtom, de megadom magam de csak méég egy rövid percnyi időre aztán vissza a lányhoz.

- Lace!?? - kérdő hangsúly, újabb szemöldökemelések, vallomásra várok?? Talán. Talán hogy őszinte legyen, elvégre.. most már tuti biztos vagyok hogy ebben benne van a keze! Megeszem a kalapom ha nem!
Pedig nem is hordok fejfedőt..

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Hétf. Máj. 18, 2015 8:03 pm

Akaratlanul is mosoly költözik a szám sarkába, amikor azóta, hogy belépett a lakásba talán harmincadszor sikerül elnézést kérnie, vagyis jó, kicsit túloztam, de öt percenként teszi, látom rajta, hogy valóban pihenésre lenen szüksége, és hiába ki vagyok én, hogy tizenhét évesen megmagyarázzam egy felnőtt embernek? Az oké, hogy amióta apa meghalt sikerült felnőnöm? Szüksége is volt anyának rám, és ha továbbra is olyan kislányos lennék, mint annak idején valószínűleg nem merne magamra hagyni olyan sokszor, pedig kénytelen, mert kell a pénz, sokat dolgozik, és a tetejében még beteg is, nagyon beteg. Ezért gondoltam úgy, hogy segítek neki a háztartásba, hogy legalább egy kis aprópénzzel be tudjak szállni a költségeinkbe. Az a heti pár alkalom amikor a főfelügyelő lakásán takarítok jól jön, plusz volt olyan kedves és felajánlotta, hogy ha szükségem van akkor korrepetál bármiből. Minden vágyam, hogy én is nyomozó legyek, hogy végre megbüntessem majd apa gyilkosait, de ahhoz hogy ezt elérjem először is nem fog ártani, ha szépen ügyesen eljutok az egyetemre, ahhoz pedig elengedhetetlen ez a hülye matek, valahogy abból a tárgyból mindig is rosszul álltam. Nem igazán csípjük egymást, és Sean előtt le a kalappal, hogy mégis van türelme hozzám, mert én legszívesebben felgyújtanám az ezzel kapcsolatos könyveimet.
-Ja, tudok róla,- vigyorodom el, látom rajta, hogy elkezd kutakodni keresgélni valami után, valami olyan után amire a dohányosoknak nagy szükségük van rá. Hát most nem fog az uraság rá gyújtani, ugyan is amikor éppen el volt foglalva Spock-el, akkor én gonosz, vagyis talán a szemeiben gonosz módon el loptam az orra elől azt az egy vagy két szél cigit ami még épségben maradt, és jelenleg is ott lapul a hátsó zsebemben, immáron össze lapulva és nyomorogva, annak köszönhetően, hogy eddig szépen, ügyesen rajta terpeszkedtem. Gondolatban vállon veregetem magam, amiért vigyázok az ő egészségére, meg mondjuk a sajátoméról nem is beszélve, pláne, hogy a cigarettától büdös lesz az ember, szóval igazából hálás is lehetne nekem, vagyis csak akkor ha tudná, hogy nálam van az amit annyira keresgél.
Amikor kiejti a nevem, nos a hangsúlyból úgy tűnik, hogy mégis sejti, hogy bizony én vagyok a ludas a dologban, és nem csak elkeverte valahova a véletlen folytán. Keresztbe font kezekkel a mellkasom előtt dőlök neki a mosogató acélos szélének, ahogy felvonom kérdőn a tekintettem.
-Tessék, Sean?- mosolyodom el mézes mázosan, de kibuggyan belőlem a kuncogás, mikor Spock elterelő hadműveletként szépen ügyesen oda megy a férfihoz simogatást kicsikarni belőle. Ügyes fiú, ezért később kapsz egy jutalomcsontot, haver. Habár nem az én kutyám, de annyira a szívemhez nőtt, hogy annak érzem, jó barátom lett azt hiszem, aminek csak örülni tudok, kevés ilyenem van.
-Csak… szeretetre vágyik a gazditól,- veszem védelmembe azonnal Spocok-ot, de aztán újból én kerülök a középpontban, hát tőlem aztán nem fogja megtudni, hogy nálam van, erre akár mérget is vehet.
-Igen…? Nincs nálam, nem tudom hova tetted, talán elszívtad csak nem emlékszel, tudod, az öregek hajlamosak erre,- válaszolom neki roppant szemtelen módon, ahogy játékosan mutatóujjammal megütögettem a halántékom, mintha azt akarnám jelezni, hogy kezd amnéziás lenni, pedig nyilván nem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Pént. Máj. 29, 2015 12:20 am

Ééés játszik velem! Máskor... szórakoztatna a tudat, ha nem lennék ilyen fáradt, SŐT! Most is megteszi, és fáradtnak tűnőt sóhajtok, de legbelül.. valahol itt benn, mégis féktelenül mosolygok, mindig is bírtam ha szemtelen velem. A kevesek egyike..
Már... ha nem a bűnözőket nézem...

- Szeretetre, de mindig összenyálazza az öltönyömet.. - mérgelődöm, de nem is komolyan.. soha nem tudnék mérges lenni Spockra, habáár.. a heti tisztítószámla árulkodik rendesen, mégse lehet haragudni egy ilyen.. tüneményre..

- Lace, ne szórakozz velem..! - a hangom próbálom szigorúan tartani ahogy közelebb lépek, közel, egyenest a szemeibe, valamiféle.. fenyegetést színlelve, de a szemeimben megbúvó szórakozottság ténye, erősen gátolja a színjátszást. - Jól tudom hogy ideraktam a mosogató mellé. - intek kézzel-fejjel egyetemben az említett helyre, SŐT, a pontosság kedvéért még arra is nézek, és csak aztán vissza a lány szemeibe. - Spock nem érhette fel, vagyis csak egyetlen csibész kerülhet a képletbe, az pedig.. - rövid a szünet - csakis te lehetsz.. barátocskám.. - kopogtatom meg a mellkasát mutató ujjal, még mindig próbálva rájátszani az egészre, de lefogadom.. a szemeimben kiütköző csillogás.. a szám sarka már görbül, érzem, erősen gátolja hogy bármit is elérjek. Miért nem megyek le egy újabb dobozért egyszerűen??

Ezek az ésszerű kérdések..


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Kedd. Jún. 09, 2015 8:19 pm

Azt hiszem kezdek lebukni, mármint zsaru, és nem is akármilyen, a legjobbak egyike, ami annyit jelent, hogy nyilván ért ahhoz, hogy kiszagolja, hogy ki az aki hazudik a szemeibe és ki az aki nem. De ahhoz bizonyítania is kell, hogy én voltam a tolvaj, és azt ugye nem tudja, szóval kedves rendőr bácsi, ez zsákutca lesz. Apám is mindig azt mondogatta, hogy ne játsszak a tűzzel, mert hamar megégethetem magam, én szeretem a tüzet. Meg amúgy is, azt hiszem most roppantul örülhet a fickó, ugyan is igazából védem az ő és nem véletlenül az én fejlődésben lévő szervezetemet. Nem mintha egy kis füst kár tudna tenni bennem, de azért szerintem ez egy kedves gesztus tőlem, nem? Ha Sean nem is, de Spock mindenféleképpen egyetért velem, hiszen nem véletlenül megy oda dörgölőzni a gazdájához, minthogy szép ügyesen elvonja a figyelmét rólam. Nem is tudom, hogy mi okból tettem zsebre azt az egy szál cigijét, talán mert féltem az egészségét? És ideje lenne leszoknia, viszont ezt egy felnőtt képébe nem vághatod, mert akkor aztán biztos, hogy neki fog feljebb állni. Én aztán tudom, anya is mindig azt csinálja, ha éppen valamivel kapcsolatban kifejtem a véleményemet. És nem mondom, hogy mindig, mert mindig nem, de legtöbbször, vagy inkább néha azért nekem is igazam szokott lenni. És mióta apa meghalt azóta igazán felnőttem, úgy értem,, muszáj volt érettebben gondolkodnom, anyának szüksége volt rám, marha sokat gürizik, hogy legyne hol laknunk, és legyen mit együnk. Éppen ezért próbálom meg némi pénzzel támogatni őt, konkrétan annyival amennyit Sean-tól kapok amiért rendbe teszem a lakását és vigyázok Spock-ra ha kell, nem mintha ez nekem kötelesség lenne, inkább szórakozás, kikapcsolódás, egyszerűen imádom ezt a kutyát. Szerintem nem is létezik, olyan ember a földön aki nem így vélekedne róla, ha mégis akad egy akkor bizony ő nem más, mint valami gonosz némber.
-Ő így mutatja ki, hogy mennyire imád téged…- kacsintok rá önfeledten amikor látom, hogy megvakargatja a kutya füle tövét. Mikor meghallom szigorú hangját egy pillanatra a magasba szalad az egyik szemöldököm, oldalra billentett fejjel vizslatom és próbálom nem elnevetni magam. Gondolom, ha ezt megtenném…. Biztos, hogy rosszabb lenne minden, ugyan akkor csokoládé színű lélektükreiben megcsillanó jókedv ront az összhatáson. Tudom, hogy nem gondolja komolyan, hogy csak játszik velem ő is.
-Úgy nézek én ki mint aki szórakozik veled?- vágom oda neki tettettet sértettséggel, majd felé tartom mindkét tenyeremet, egyenesen a képébe nyomom.
- Talán látod itt ? Mert…. Én sem,- bököm ki dacosan felemelt állal. De tudja hogy igazából nem vagyok egy hisztis liba, sosem voltam, és inkább elmegyek egy kosármeccsre, mint nyávogni a barátnőimmel a legújabb divat, és a suli állítólagos legmenőbb srácai után.
-Arra nem gondoltál, hogy legurult, vagy valami? És ez aljas rágalom…. -amikor közelebb lép hozzám orromat megcsapja fanyarú parfümjének kellemes esszenciája, és egy fél pillanatra el is akad a lélegzetem.
-Lehet, hogy egy szellem volt,- vonok vállat vigyorogva,- nálam nincs…- ismétlem még mindig önmagamat, habár azt hiszem mindketten tisztában vagyunk azzal, hogy hazudok.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Sean Walker Holmes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : LA/LV
◮ hozzászólások száma : 93
◮ join date : 2013. Dec. 12.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   Szer. Jún. 10, 2015 3:53 pm

- Kimutatja.. - dünnyögöm, de aztán annyiban is hagyom az egészet. Tudom jól.. hogy csak szeret, én nemkülönben, akármennyire is bosszant fel néhanapján a téren, most mégis valami egész.. másvalami miatt vagyunk itt. Vagyis a kivégzésen!

De aztán neki áll feljebb! Miért nem lepődöm én meg ezen!?? Egy fél kézzel.. összegyúrnám, egy másikkal meg.. megráznám hogy ébredjen fel, ez itt a való ÉLET! De aztán rájövök.. talán én vagyok az aki keveset élhet, és én az, aki nem képes elengedni a szigort, a tartást, és a szilárd odafigyelést egyetlen percre sem, még ha egy ilyen kis cserfes kislány is hívja fel rá a figyelmet.
Munkahelyi ártalom..

A tenyere a képemben térít észre. Pontosabban ránt ki a félresiklott gondolatok közül, és az előadás amit leművel.. Lehet hogy hiszek neki!??
A legurult résznél, az biztos hogy valami zavar támad a fejemben, talán elgondolkozom.. Túúl mesteri az a színi előadás, a korábbi elhelyezés irányába fordítom a fejem, aztán a padló, majd..
És akkor következik a szellem.. eskedés..

- Na persze..  szellem.. - sóhajtok nagyot lemondóan, pedig látható hogy a szememben vidámság játszik. Hogy számíthatok e még a cigarettámra?? Egy nagy.. és kimondatlan NEM!.. a válasz. Ismerem a lányt, ha egyszer belekezd, megtörhetetlen, vagy pedig pont én.. vagyok az aki nem tart ki sokáig az ilyesféle játékok mellett, és feladja a próbálkozást.

- Még az a szerencse.. - lépek el aztán mellőle, és alig pár lépés, a szemben álló komód fiókja kicsúszik, és máris kerül elő belőle az utolsó mentsvár.. azaz utolsó adag, leszokás esetére, és arra a kellemetlen.. már számtalanszor próbált jelentre, amikor éjjel 3-kor.. zihálva ébredek, mert a tüdőm már nem bírja az elhatározott füstmentességet.
Egy utolsó szál a mentsvárban.

Rámarok a dobozra, és továbbra sem szólva egy megveszekedett szót sem, lépek vissza a konyha részbe, a lányt - ha még mindig háttal áll nekem - úgy közelítve meg hogy súgjak a fülébe, ha nem, akkor csak álcázott véletlenszerűséggel állva meg vele szemben, a füléhez hajolok és belesuttogok.

- Még szerencse.. hogy a szellemeknek nincs tudomása mindenről.. - egy kósza sóhaj, elálcázva egy zsigeri nevetést vele, és már húzódom is el, hogy kilépkedjek az erkélyre, és kihalásszam a nadrágom zsebéből, a még délután benne hagyott öngyújtót.

Isssssssteni ez az érzet.. - sóhajtom fel kellemesen és most, ebben a percben a dologgal én is egyet kell értsek.
A világ.. soha nem lehet ennél tökéletesebb!


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTéma: Re: Sean & Lacey in LA   

Vissza az elejére Go down
 

Sean & Lacey in LA

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Sean lakása

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Las Vegas :: Külváros :: Lakóterületek-