HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Hero & Lola

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Hero & Lola   Csüt. Júl. 03, 2014 1:07 am



Hero & Lola

Szegényes ruhadarabok, kopottas padló, omladozó vakolat. Mi ez? Mi ez az életnek nem nevezhető valami? És ez a hely? Nem, nem az otthonom. Sosem volt az.
Ott az ablak, közeli, hívogató. Elszökhetnék. Igen, azt kéne tennem. El kellene szöknöm innen olyan messzire, amennyire csak lehet. Eltűnni a világ színéről is, hogy szabadulhassak végre már ebből a földi pokolból. Földi pokol és földi mennyország. Nem tudok szabadulni a saját démonaimtól. Fogva tartanak, béklyókba vernek, nem engednek. Nincs már számomra megváltás, hiszen az a magamfajta lányoknak nem jár.
Néhány csótány sietősen távozik mellőlem, úgy fest, hogy már nekik sem vagyok elég jó társaság. Pedig már csak ezek a kis gusztustalan lények maradtak nekem. Sőt, néha azon kapom magam, hogy velük társalgok. Némelyiket még el is neveztem, bár azt nem tudnám megállapítani, hogy pontosan melyiküket. Nem is lényeges.
Ólomnyi súlyként nehezednek rám a percek és soha véget nem érő lassúsággal telik az idő. Nem akar véget érni ez a véget érhetetlennek tűnő pillanat. Másodpercek telnek el vagy órák? Ki tudja már. Annyira nem tudom már érzékelni az időt, hiszen mikor is volt már az, hogy odakint járhattam friss levegőt szívni? Idejét sem tudom már annak.

Szomjan halok a forrás vize mellett;
Tűzben égek és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok;
Csupasz féreg, díszes talárt kapok;
Hitetlen várok, sírva nevetek;
Az biztat, ami tegnap tönkretett;
Vig dáridó bennem a bosszúság;
Úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek;
Befogad és kitaszít a világ.

És ott az ablak, olyan nagyon hívogat még mindig. Nincs rajta rács, talán kimászhatnék, de… nem, nem lehet. Nem hagyhatom itt őt, nem lehetek hálátlan, szüksége van rám. Mint ahogyan nekem is szükségem van ő rá. Ez már csak ilyen hálátlan szerep mindkettőnk részéről.
Éhes vagyok, éhezem és szomjazom. De ami még ennél is szörnyűbb, hogy nem ételre és/vagy italra. Nem, valami egészen másra, valami veszedelmesre. Mikor kaptam meg az utolsó adagomat? Szükségem van rá! Nem bírom tovább…
Itt gubbasztok ebben a sarokban, már ki tudja mióta és várok. Várok, várok, és csak várok. Ez talán a legrosszabb az egészben; a várakozás. Hogy állandóan várni kell valamire vagy valakire, nem vagyok önálló. Szalad a lakás, én mégis képtelen vagyok megmozdulni, mint ahogyan képtelen vagyok arra is, hogy kijöjjek ebből a végzetes állapotból, amibe csaknem két éve már, hogy belecsöppentem. Nem tudok kijönni belőle, de már nem is akarok, mert mint ahogyan azt már mondtam; nincs remény az olyan lányoknak, mint amilyen én vagyok.

szószám: passz || zene: kill me || megjegyzés: ellentétek
¤
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Héctor "Hero" Perez

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 33
◮ tartózkodási hely : Vegas mocska (külterület)
◮ hozzászólások száma : 44
◮ join date : 2013. Sep. 28.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Hero & Lola   Csüt. Júl. 03, 2014 11:57 pm

Hangosan csapódik az ajtó a hátam mögött. Reggel 7 van. Az esti adagok kiszórva rendesen, végre szabad vagyok! - sóhajtok nagyot szemközt nézve a retkes fallal. A konyhába lépek és kihúzom a farmerzsebemből a pénzemet. Leszámolom egytől egyig a tenyerembe, kattannak a gombok az oldali kis széfen, szépen befektetem, elfér a többi anyag mellett és vágom is az ajtót az egészre. Otthon vagyok. Vééégre...!
Csendes a lakás. De most nem is vágyom több hülyére, több nyálzó gennyes faszfejre aki a csomagokra szomjazik. Ma.. egy mázlista nap volt. Senki nem akart kinyírni.. - kocogtatom meg a kihúzott szálat a cigarettásdobozon és betolom a számba. A gyújtó! - taperolom végig a bőrkabátom, de seholse találom. Körbeforgok. Sehol nincs. Pedig nálam volt, azt hiszem. Aztán jobb híján lekapok egy doboz gyufát a szekrényről és most nem kekeckedem, egy pillanat alatt gyújtok a szál alá. Ekkor tűnik csak fel a néma csönd. Néma csönd...

- Bassza meg..! - szűröm a fogaim között, az eszembe jutva hogy a kis tündérke ma még nem evett. Dobok is egy serpenyőt a tűzre, bele két tojás fél kézzel, isten ments hogy darabos és csontos legyen, a csontos áru nem kell senkinek! A hamu lehullik a tűzhelyre, de nem érdekel. Lesz majd aki rendbeszedje, és már zárom el a gázt, kapok fel egy ott száradó darab kenyeret, és belekapaszkodva a serpenyő nyelébe, húzok el a szoba felé. A nyakamból vadászom a kulcsot, be a zárba, megforgatom, betolom az ajtót és belépek.
A lány.. a sarokban gubbaszt, és egyből lejön hogy inkább valami más kell neki, nem étel.

- Szép reggelt, szépségem! - húzom ki a cigarettát a fogaim közül fél kézzel. - Itt a reggelid. Ha jókislány leszel, megkapod a desszertet is! - kacsintok rá, de hogy az egészet fogja e, nem vagyok meggyőződve, de azért fordulok is félre, hogy letegyem a serpenyőt, benne a kenyérrel az asztalon.

- Egyél!


Vissza az elejére Go down
 

Hero & Lola

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-