HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd. Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd. Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Danny & Monica

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Monica Chewers

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 7
◮ join date : 2014. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Danny & Monica   Csüt. Aug. 07, 2014 3:47 pm




Danny & Monica

'You bleed, we crawl like animals, but when it's over, I'm still awake.'


Sok-sok éve már. Talán igaz sem volt. De mégis. Persze, hogy igaz volt, hogy ne lett volna?! Nagyban megváltoztatta és befolyásolta az életemet, óriási változásokat teremtett körülöttem, bennem, formált, rombolt, pusztított, épített, összerakott, szétszedett, szélnek eresztett, a földre rángatott, hogy aztán törött szárnnyal is megtanítson repülni. Danny Doyle Haynes életem egyik kulcsfontosságú szereplője. Régen a felettesem volt. Mondhatni, a kisfőnök. A rendőr, aki felügyelt rám, aki terelgetett. Aki szinte felelősséggel tartozott értem; a gondolataimért, a döntéseimért, a szavaimért, a tetteimért és a cselekedeteimért.
Las Vegas külvárosában hajtok végig a fekete autóval, melynek fekete bőrrel fedett kormányába markolok. Ideges vagyok. Késő este van már, munkából jövök. A digitális órára pillantok: 22.19. A gyomrom öklömnyire szorult, már régóta. Pár hete határoztam el, hogy el kell jönnöm, és szembe kell néznem a múltammal. A közös múltunkkal, és egyben Danny-vel is. Már napok óta halasztom a dolgot, és próbálom eltemetni magamban a dolgokat, próbálok túllépni és felejteni, de ez nem ilyen... egyszerű. Nagyon bonyolult és fájdalmas procedúra, és az a baj, hogy nem bírom már. Sok éve megbántam, hogy nem voltam ott, többek között, én sem, amikor Danny mélyre került. Emlékszem, amikor láttam a hírekben a mészárlást. Megrémültem. Kétségbe voltam esve, de nem tettem semmit. Úgy éreztem, megfagy a vér az ereimben. Képtelen voltam mozdulni, megbénultam, azt hiszem, egy röpke pillanatra lélegezni is elfelejtettem. Könnyek marták a szememet. Emlékszem rá, mivel nagyon ritkán érzek így. Akkor határozottan a padlóra kerültem, bár ezt nem mutattam.
Kétszer voltam a kórházban. Azt gondoltam, hogy majd könnyű lesz. Hogy majd besétálok, egyenes gerinccel, csak úgy, ahogy szoktam, hogy felszegett fejjel a kórterembe megyek és... fogalmam sem volt, mit akarok tenni, vagy mondani neki. Az ösztöneim azt súgták, oda kell mennem. De, amikor megpillantottam a magába roskadt nőt, a feleségét, és az idegesen fel-lejárkáló rendőrt, megtorpantam. Meg akartam nézni, hogy mi van Danny-vel, de valahogy az, hogy kontaktusba kell lépnem két olyannyira meggyötört emberrel, mint amilyenek ők voltak akkoriban, képtelenségnek tűnt. Így elmentem. Hátat fordítottam a várónak és Haynes kórtermének, és hanyatt-homlok menekültem. Egy hét múlva mentem vissza, hajnalban. Az alvó ara és munkatárs mellett osontam be, majd fél óra múlva távoztam. Pontosan emlékszem rá, hogy mit mondtam neki. Nem tudtam, hogy hallja-e egyáltalán, vagy sem, de voltak dolgok, amiket el kellett mondanom neki. És megtettem. Könnyebb volt, és könnyebb is úgy élni, abban a tudatban, hogy elmondtam. Hogy ő tud-e erről, vagy sem, hogy hallotta-e, vagy nem, azt megpróbáltam eltemetni magamban. Abba a hitbe ringattam magam, hogy én elmondtam, amit akartam.
Azonban mostanában újra felszínre törtek bennem az emlékek, és az, hogy valószínűleg nem tud semmit Danny. Nem tudja, hogy ott jártam, aznap hajnalban, és nem tudja, hogy mit mondtam neki. Pedig tudnia kellene.
Lassítok, és megállok egy romos, düledező ház, kiégett füvű kertje előtt. Kiszállok a bőrülésből, miután a biztonsági övet kikapcsoltam, hogy aztán bevágva magam mögött a fekete ajtót, megindulhassak a kövekkel kirakott úton. 'Tetves náci, takarodj' - valósággal rám ordít a felirat a ház faláról, melyet valószínűleg Danny-nek szánt valaki. A kertben minden tiszta szemét, mocsok és bűz. A falon rohadt paradicsom telepedett meg, mely már penészesedni és sárgulni kezdett, nem sokkal messzebb egy tojásnak gondolt valami ragadt a vakolatra.
Reccsen a három lépcső, amint egyesével szedem őket, hogy a verandára lépve bekopoghassak.
Reccs. Reccs. Reccs. Kipp-kopp. Csönd. Csak a saját lélegzetemet hallom, amint levegőt veszek, és belső fülemmel szívem heves kalapálását, amint erőteljesen pumpálja a vért a testembe, hogy amaz a fülemben is lüktethessen doboló szívem ritmusára.
Hamarosan nyílik az ajtó.
Komoly ábrázattal fürkészem a rég nem látott, megfáradt arcot. A kemény vonásokat fürkészem, keresve benne a férfit, akit régen ismertem és elismertem, akire felnéztem, és aki egykor formált. Nem találom. Ez a Danny csak árnyképe, sziluettje régi önmagának.
- Szia - köszönök halkan, miközben ujjaimat tördelem magam előtt, súlyomat egyik lábamról a másikra helyezvén. - Rég láttalak - teszem hozzá. Arcom komoly, tekintetem elszántan csillog. - Bejöhetek egy percre? - kérdezem végül. Arra számítok, hogy inkább látná vendégül magát az ördögöt, semmint engem. Engem, aki épp úgy, mint mindenki más, hagytam lecsúszni a lejtőn. Pedig én aztán tényleg sokat köszönhetek neki. Be fogja vágni az orrom előtt az ajtót, és elküld anyámba - gondolom, miközben még mindig állhatatosan nézek rá, és tekintetét keresem.

MUSIC: Silhouettes | NOTE: Darkness becomes me | WORDS: 693
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Danny & Monica   Pént. Aug. 08, 2014 1:54 pm


Éjjel... Mindig az éjjelek a legnehezebbek. A sötét.. a külső zajok.. az emlékek. Már hónapok teltek el, pontosan kettő.. ha jól számolom a naptárba jegyezve, de még mindig előjönnek a képek. Azok.. a képek. Félelmek.. érzések.. pánik.. amiért bármikor rád törhetnek.. amikor sosem tudhatod kiben bízhatsz meg, és ki az aki az életedre tör, akár a következő pillanatban törve be a sötétbe. Sötét volt.. Mint minden éjjel, az óra halk, sorozatos ketyegése tölti be a csendet, és én a nappali díványán fekszem. Most is. Valamiért egy ideje nem akaródzik bemenni a hálóba. Talán az ottani emlékek, talán a régi.. elfeledett nevetések visszhangja az ami nem hagy nyugodni, talán az ébredés. Egy álomból, ahol újra az vagyok aki régen. Akit a felkelő nap első sugara ver fel, aki egy csókot nyom a vállra, ha mozdul mellette a felesége, és akire hirtelen tör rá két viháncoló gyermek, zajos birkózásba terelve át az egészet.
Szerettem ezeket az álmokat.. Annál kevésbé az ébredést! És most is.. az idő lassan már az új napot kezdve, vontatottan vánszorgott át azon a bizonyos számon.
Ekkor hallottam meg az ajtócsapódást.

Mint mindig, ahogy az elmúlt hat évben, minden érzékem kifinomultan várakozott. Figyelt.. minden felmerülő neszre. A hang nem folytatódott, nem hozott magával újabb csörömpöléseket, csak egy alakot pillantottam meg, kinn, a ház előtti füvön, egyenesen tartva a bejárat fele.
Az első gondolatom az volt, hogy valakinek most jut eszébe szórakozni. Magam is láttam már a külsőségeket, mindennapos a nemtetszés amiért kijöttem, sokan nem értenek vele egyet: hat év.. megfizethet 12 emberéletet, de én megtanultam nem foglalkozni vele többé. A hangok lassan elmúltak.. a feliratok messzire hirdették a véleményeket, de én.. ugyanaz maradtam. Ugyanaz az ember.. aki egyszer eltöltött itt egy egész életet.
Aztán az árny, megáll az ajtó előtt. Én is megdermedek, azonnal átfutnak fejemben a részletek, hol van a késem.. hol találom a fegyvereket, amikor kopogás hangzik fel.
Megdermedek. Már másodszor, de alig néhány pillanat telik el, mire a kés már a hátam mögött, a gatyám derekánál elrejtve, megigazítom a pólót, és ráteszem a kezem a kilincs fémjére. Nagyot fújtatok. Egy... kettő... HÁROM!
Az ajtó megnyílik előttem, az az arc viszont.. Nem az az arc amire számítottam.

- Hát te?? - jön véletlenszerűen a kérdés, nem tervezem mégis ez az első gondolatom. Köszön... Aztán folytatja tovább, a kitárt ajtó kilincsét még mindig nem engedem, de minden egyes idegszálammal rá figyelek.

- Igen.. elég rég.. - csempészek valamiféle nyugalmat is bele, örülök.. nem egy újabb kötözködő seggfej, és valahogy.. jól esnek azok a régi emlékek. - Gyere csak be.. - tárom ki az ajtót még szélesebbre, és egyetlen lépést téve meg félre, hagyom hogy előttem belépjen.

- Bocs aaa.. rendetlenségért.. - intek a kopott bútorok fele, megviselt a szoba, még nem kezdtem bele semmibe sem. - Ülj csak le! - húzok elő egy kopottas széket, egyenesen a kanapéval szemben fektetem, és én magam, ha ő is megtette, visszaülök a félbehagyott ágyon.
Vissza az elejére Go down
 

Danny & Monica

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-