HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 So you need a job?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: So you need a job?   Hétf. Okt. 20, 2014 2:07 am

Halk, lágy zene hangzik fel a szobában, Lily pedig álmosan fordul az oldalára és szidja a felmenőit mindenkinek, aki ilyen hajnali órákban képes őt felébreszteni. Csukott szemmel tapogatja ki a telefont a feje mellett, nyomogatja meg random helyeket majd fekteti a fülére a készüléket, mert tartani valahogy túl fárasztónak tűnik. Néhány morcos „Halló” és a nem halkuló zene után már neki is feltűnik, hogy valami nagyon nem stimmel. Résnyire nyitja szemeit, újra a kezébe veszi azt az átokverte nyavalyát, pillog párat a kijelzőre mire felfogja, hogy csak az ébresztője ilyen veszettül kitartó.... nem véletlenül. Lilyt felkelteni nem egy egyszerű  dolog. Félálomban de folyékonyan káromkodva mászik ki az ágyból és szidja a telefont, saját magát, amiért nem állította át az ébresztőt az este, a telefongyártó céget, az alkalmazást, amiért nem tudja fél mozdulattal elhallgattatni ezt az a hülye ricsajt, a papucsát, amin keresztül esik majd fogja a jó előre beállított vonalkódot a hűtőről s végre jó helyen megnyomva a telefont bescanneli, a zene pedig végre valahára elhallgat.
Elégedetten mosolyogva, még mindig alig nyitott szemekkel veti a hátát a hűtőnek s csúszik le ülésbe a hideg járólapra. Újabb lapos pislogással próbálja beazonosítani hány óra is lehet, de olyan veszettül világít a telefon kijelzője, hogy nem győz hunyorogni a szöszke.
8:05.
Határozottan embertelen időpont. Pláne ha az ember 4 körül zuhan be az ágyába annyira kómásan, hogy még a másnapi ébresztőt is elfelejti átállítani. Még pár pillanat, vagy perc mire hajlandó felkelni a kőről s vadászni egy pohár almalevet magának. Csak ekkor tűnik fel neki az alkarját teleszövő iromány, de ennek a megfejtéséhez már kénytelen lezuttyanni a konyhaszékre. Egy telefonszám! Fejti meg magát meghazudtoló leleményességgel a kislány majd veszettül elkezd agyalni, hogy ugyan mégis miért és ki írta fel a telefonszámát a kezére fekete szemceruzával az este. Emlékszik, ahogy odasétál hozzá egy macska.... nem... egy lány volt, de jelmezben. Persze, tegnap mindenki jelmezben volt, s még csodálkozott is a szöszi mit is akarhat tőle az a lány. Nem mintha nem lett volna csinos -keskeny csípő, hosszú lábak, világos szemek, hosszú barna haj- de mintha most nem sikerült volna leszbire innia magát a szöszkének. Vagy mégis?
-Ha érdekelne egy meló, ha szeretnél elszabadulni a társadalmi normáktól, és valami különleges helyen dolgozni.... Hívd fel ezt a számot. – fogta meg Lily karját és írta fel rá a most már kissé elmosódott számjegyeket.- Beszélj Lady Estherrel és mondd, hogy Belle ajánlott.
Ha nem lenne a telefonszám a karján két névvel – mert ahhoz határozottan ragaszkodott, hogy a neveket is felírja Belle – akkor szent meggyőződése lenne, hogy csak álmodta az egészet. De most mégis itt van, s az utolsó számjegy már határozottan olvashatatlanná kopott. Határozottan minimális gondolkodás után kezdi el feltárcsázni a telefonszámot, majd a cirka nyolcadik próbálkozásra mintha sikerülne jól betippelnie az elmosódott számjegyet is s nem rázzák le nagyon morcos emberek, amiért hajnal 8kor zavarni merészeli őket.
-Jó reggelt! Lady Esthert keresem. –mondja a telefonba, majd megfogadja, hogy ez lesz az utosó kísérlet. Azt sem tudja egyáltalán miért próbálkozott újra és újra, miután elsőre közölték vele, hogy téves szám és egyébként is mit képzel magáról, hogy....... Biztos a tequila a hibás....
-Egy pillanat türelmét kérem Miss.... –válaszolja a hang a túloldalon, s Lily határozottan meglepődik, amiért tényleg sikerül elérnie valakit a megadott névvel, a megadott számon. Biztosan valami tréfa.
-Hallo? –szól bele egy határozottan kellemes női hang a telefonba kiszakítva a szöszit mindenféle összeesküvés elméletek szövögetéséből.
-Jó reggelt. Lily Claire Demian vagyok és Belletől kaptam meg tegnap a telefonszámát. –Magyarázza ügyesen puskázva vissza a macskanő nevét az alkarjáról. –Úgy hallottam volna szabad állás Önnél. – Hangja jelenlegi állapotához képest meglepően határozottan cseng, de a beszélgetés fonalát egyértelműen a vonal túloldalán levő hölgy vezeti. Nem is csoda. Másnaposan és kialvatlanul senki nincs a a topon.
-Ma 14:00? –lepődik meg látványosan és abszolúte nem színészkedve.
-Nem, nem gond. Csak nem gondoltam, hogy már ma...... Egy címet kaphatok? –kérdi el is felejtkezve mindenfajta ellenkezésről vagy másik időpont ajánlásáról. Ha a Lady délután 2kor óhajtja őt látni ugyan ki ő, hogy ellent mondjon neki. Pláne ilyen állapotban....
Lejegyzeteli a címet és a nevet még egyszer, majd elköszön, s a híváslistából kiírja a helyes telefonszámot is, majd elnyúlik az asztalon, s újból elalszik.

***

Pár perc múlva ébred fel újra arra, hogy veszettül fázik a talpa és kegyetlenül elnyomta a seggét a konyhaszéken. Álmosan pillog a telefonjára....
11:15..... qrvaélet....!
Úgy tűnik az az öt perc mégsem öt perc volt. Erre persze kipattannak a szemei, majd átrongyol a lakáson a fürdőszoba felé. Levetkőzni sem áll meg, menet közben szórja le magáról a hajába gabalyodott maszkot, a tegnapi szoknyát, derékfűzőt, inget, melltartót, neccharisnyát s zuhan be a zuhany alá szinte szó szerint ahogy kibuktatja magát a harisnyával. Néhány pillanat vacogás míg felmelegedik a víz, de ez pont kell is ahhoz, hogy funkcionálisan elkezdjen- ugyan csak alapjáraton, de üzemelni a szöszi s képes legyen abszolválni a zuhanyzás és hajmosás rendkívül bonyolult műveletét. Röpke fél óra alatt végez s vonul át törölközőbe csavarva az ágyba a laptopjához, hogy megkeresse hova is kellene neki eljutnia  2 óra múlva, majd meglátva az erőteljesen külvárosi címet inkább hív egy taxit.

***

13:50
Kellemesen időben gurul be a taxi a külvárosi villa elé s száll ki belőle a szöszke. Immár két kávé után egészen humanoidnak érzi magát, s első ránézésre annak is tűnik. Haja a szokásos lágy hullámokban omlik le a vállára, öltözéke szerinte elegáns – tunika, cicanaci, blézer, magassarkú szandál kombó, avagy a fene sem tudja hogy öltözzek fel, mert nem tudom milyen interjúra is jövök szerelés. A hajszárítás, reggeli, kávé és ruhaválasztás mellett már pont arra nem maradt ideje, hogy utána nézzen mi is ez a kastély, de... majd kiderül, nem?
Táskáját a vállára veszi majd kifizeti a túlzottan is kommunikatív taxist majd felsétál a kastély bejáratáig és becsönget. Pár szívdobbanás csak, így kinyílik az ajtó.
-Jó napot! Lily Claire Demain. Lady Estherrel van találkozóm 14kor. –mondja kissé idegesen szinte egy szuszra, s kezdi érezni milyen végtelenül ostoba ötlet volt reggel telefonálni és nem utánanézni a helynek, de most már itt van, nem tud mit tenni. lehetőségeihez mértem magabiztosan mosolyog az ajtóban állóra, majd ha beengedik bemegy az előtérbe, vagy a lakás azon helységébe ahova irányítják őt.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Esther Broughton

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 36
◮ tartózkodási hely : ◈ Las Vegas ◈
◮ hozzászólások száma : 82
◮ join date : 2014. Jul. 04.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Kedd Okt. 21, 2014 1:04 pm


For the lines that I take,
I'm going to hell.
Amikor a taxi sofőr megáll a megadott cím előtt, rájössz, hogy a Kastély talán nem is hangzott annyira eltúlzott jelzőként. A ház, amely előtt most megáll, méreteit tekintve valóban hatalmas – még ha nem is vetekszik az igazi kastélyok méreteivel, mégis egyértelműen kilóg a lakónegyed házai közül. A divatos vajszínek, és kockaformák helyett egy igazi ódon épület néz veled farkasszemet. Még az is lehet, hogy láttál már hasonlót horror filmek vásznain. Gyönyörű és mégis magában rejt valami titokzatosságot.
Ahogy fel is fedezted, a kapu nyitva áll előtted, és akadálymentesen jutsz el a bejárati ajtóig. Ha ismernéd ezt a környéket, és idevalósi lennél, talán furcsállhatnád is ezt a fajta nyitottságot.. elvégre szeretne az emberek bujkálni, vastag falakat húzni maguk köré, és kizárni a külvilágot, ezzel megvédve magukat és a felhalmozott értékeiket, melyek földi javak csupán.
Csengetsz, és egy jellegzetes dallam hangzik fel. Nem is kell sokat várnod, hamarosan fel is tárul az egyébként nagyon is hétköznapi ajtó. A túloldalon egy nagyon is ismerős alakot vélsz felfedezni. Hosszú, hullámos barna haj, meg leomlik a keskeny vállakra, hosszú, vékony lábak, és a világos szempár, amely farkasszemet néz Veled. Csak most maszk nélkül. Ennek ellenére a lány hajában most is ott van két macskafül, a szemei fekete tussal vannak kihúzva, hasonlóan mint tegnap este. Fekete bordázott fűzőt visel, csillogó, fekete latex nadrággal, és életveszélyes tűsarkú csizmával. Ó igen, ez a lány nagyon is az a macskalány, akivel tegnap este találkoztál. Az egészben viszont az a legfurcsább, hogy még alig múlt el dél, és már rég vége van a jelmezes bulinak, Ő mégis olyan… nem hétköznapian van felöltözve. De hát ez Las Vegas, igaz? Furcsaságok mindenhol vannak, de ebben a városban hemzsegnek!
– Örülök, hogy eljöttél. – ajkai ravasz mosolyra húzódnak, szemei pedig úgy tapadnak rád, mint ahogyan a ragadozó vadállat méregeti a kiszemelt áldozatát. – A Lady már vár. Gyere, elviszlek hozzá. –
Dorombolja, és félre áll az ajtóból, hogy belépj. Az előtér, ahová kerültél hatalmas, és impozáns, két lépcső vezet fel az emeletre, pont mint a filmekben. Mindenhol vörös bársonyt, hatalmas, falra akasztott képeket látsz, és a fejed fölött egy méretes csillár leng, csepp alakú, gyémántnak tűnő kövek sokaságával díszítve. Az ajtó becsukódik mögötted, halk puffanással újra a félfába simulva.
Belle halad előtted, ringó csípővel, és most, hogy látod hátulról is, ott lóg egy hosszú plüssfarok, ráerősítve az egész furcsa megjelenésére. Talán már meg sem lepődsz.. ahogy azon sem, hogy az előtér után már nem is érzed furcsának az egész időutazást. Mintha egy barokk kastély belsejébe csöppentél volna, ahol minden pontos precizitással lett berendezve. A függönyök, a csavaros lábú székek és asztalok, a most sötéten ásító kandallók, az olajfestmények, a többi kis kiegészítő apróságot nem is említve. Több szobán is keresztül haladtok, amikor az ebédlőn át végre eljuttok egy folyosóra, amelynek végén egy újabb hatalmas faajtó áll. Belle kinyitja, és először nem is látsz be, mert megáll előtted.
– Megérkezett. – csak ennyit mond, és egy perc szünet után félrelép az ajtóból, is ismét rád mosolyog. – Kerülj beljebb. –

Kényelmesen belekortyolok a kávémba, és tekintetem az előttem heverő terveken pihen. A személyes stylistunk pont ma reggel hozta el nekem a terveit, melyek a fotózásra készülnek. Szeretném a legjobb formánkat nyújtani, ha már bekerülünk egy olyan neves újságba, mint a Reale Scorta. Nem beszélve arról, hogy a lányok már egy ideje rágják a fülemet, hogy szeretnének új ruhákat. Úgy gondolom, ez most egy igazán remek alkalom arra, hogy minden igényt kielégítve újabb kollekciót rendeljünk be. Kézzel készített egyedi darabokról van szó, melyek elképesztően gyönyörűek. Minden nő örülne neki, ha hasonló darabokban dolgozhatna.
Halk kopogás üti meg a fülem, és felpillantok a vázlatokról, és meglátom Bellet. Bólintok egyet, és letéve a kávés csészémet, állok fel könnyedén az íróasztaltól.
Mint minden más helyiség, ez is abban a stílusban került berendezésre. A falak mélyvörösek, a szőnyeg újszintén. A falnál többnyire méretes szekrények, könyvespolcok található. A falak szabad felületén aranykeretbe foglalt festmények, melyek buja jeleneteket tartalmaznak, ízlésesen lefestve a férfi és a női nemet is. A szoba leghangsúlyosabb része a hatalmas, tölgyfaíróasztal, amely középen terpeszkedik. Előtte két fotel, mögötte pedig egy szinten hatalmas, trónszékhez hasonlatos ülőalkalmatosság áll.
– Üdvözlöm. Velem beszélt telefonon. Jöjjön be bátran.  – egy kedves, de mégis visszafogott mosollyal az arcomon üdvözlöm a belépő fiatal lányt. Talán kicsit megilletődött a fogadtatásról. Igen, ilyen az amikor Belle igazán lelkes. Talán visszafogta magát annyira, hogy ne kezdjen el dorombolást mímelni. Ha A fiatal hölgy belép a szobába, az ajtó becsukódik mögötte, én pedig megkerülve az íróasztalt, elé megyek, és a kezemet nyújtom felé. – Esther Broughton vagyok, örülök, hogy megismerhetem. –
Kézfogásom határozott, de nem túl erős, ellentétben a megjelenésemmel. Ugyan nincs még este, még is a megjelenésem kihívónak is nevezhető, de látszik rajtam, hogy ez a legkevésbé sem zavar. A fűzős felső hűségesen követi az alakom, egészen a térdem föléig. Alacsony termetem ellenére nem tűnök kicsinek, mivel fekete, platformos lábbelit viselek, amivel nem kevés centimétert nyerek.
– Ön valóban nagyon csinos teremtés. Belle egyáltalán nem túlzott. – állapítom meg, miután végigmérem, és még csak nem is palástolom a dolgot. – Foglaljon helyet kérem. –
A kezemet felemelve mutatok a két fotelre, amelyből bármelyiket elfoglalhatja, kedve szerint.
– Megkínálhatom valamivel? Ásványvíz, kávé, tea, vagy valami üdítő? –



A hozzászólást Esther Broughton összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Nov. 16, 2014 9:18 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Pént. Okt. 24, 2014 12:34 pm

Látható meglepetéssel az arcán méri végig az előtte álló lányt, a tegnapihoz annyira hasonló ruháját, a hajában figyelő cicafüleket, tekintete végül megállapodik Belle szemein, amik a fekete tustól szintén cicás hatást keltenek.
-Elég... rendhagyó volt a meghívód. –találja meg a megfelelő szót, s mosolyodik el ő is, bár sokkal visszafogottabban, mint a cicus. A lányról viszont azonnal siklik is tovább a tekintete a kastény belsejére ahogy belép. Nem is meglepő, a hely gyönyörű. Ragyogó, kíváncsi tekintettel méri végig a hallt, a lépcsőket, a mindenhol domináns vörös burkolatot végül pedig a csillárt. Elegáns és grandiózus. Az ábrándozásból Belle cipősarkainak koppanása szakítja ki, így ő is elindul a lány után. A cicafarkat meglátva ismét elmosolyodik, majd újra a berendezést kezdi el szemlélni. Fogalma sincs mi ez a hely, de ha nem kell levetkőznie, akkor ő itt akar dolgozni. Ez körülbelül a harmadik szoba után már egészen biztosan tudja a lány, s egyre éberebb, egyre kíváncsibb. Egy biztos, Belle különleges helyet ígért neki, a Kastély pedig ennek tökéletesen megfelel. No de mi is volt a társadalmi normákkal?
Az ajtó előtt megáll, majd egy Köszönöm és egy mosoly kíséretében halad el a cicalány mellett, mikor az beljebb invitálja. A szobába belépve már az őt üdvözlő nőre igyekszik koncentrálni a  figyelmét, több kevesebb sikerrel. Sokat segít, hogy a Lady legalább annyira különleges és figyelmet követelő, mint a Kastélya, így Lily is tartja a korábbi mosolyát s viszonozza a kézfogást a nőéhez hasonló határozottsággal és erővel.
-Jó napot! Lily Claire Demian. Részemről a szerencse.–köszön ő is és mutatkozik be egy szuszra. Izgul és ez meg is látszik rajta. Gyorsan végigtekint a nőn, s kezdi határozottan alulöltözöttnek érezni magát. A nyaktörő cipőben cirka egyforma magasak lehetnek, így Lily könnyen tartja meg vele a szemkontaktust. Esther öltözéke abszolút nem feszélyezi a szöszkét, sőt, meg kell állapítania, hogy kimondottan jól áll a nőnek ez a stílus. Viszont mindez együtt, a Lady, a cicalány és a ház maga egyre kíváncsibbá teszik a lányt.
-Köszönöm. –mosolyodik el a dicséret hallatán, majd a kérésnek megfelelően helyet foglal a jobb oldali fotelban. Táskáját letámasztja maga mellett a földre, majd kényelmesen elhelyezkedik, s keresztbe fonja lábait.
-Egy pohár mentes ásványvizet elfogadnék, ha van. Köszönöm. – mondja még mindig mosolyogva. Bárhol máshol kávét kért volna, de most kellőképpen felcsigázták a lány érdeklődését, hogy koffein nélkül is teljesen kinyíltak már a szemei. Amíg  a nő kitölti az ásványvizet csak körbepillog ebben a szobában is.
-Gyönyörű háza van. –jegyzi meg hangosan s valóban így is gondolja. Az egész környezet, a vörös összhatás, a hatalmas bútorok és a festmények is, mind pompázatosak és varázslatosak a lány számára.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Esther Broughton

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 36
◮ tartózkodási hely : ◈ Las Vegas ◈
◮ hozzászólások száma : 82
◮ join date : 2014. Jul. 04.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Szomb. Nov. 01, 2014 6:52 pm


For the lines that I take,
I'm going to hell.
Csak egy bólintok egyet a szavaira, és a fal mellett lévő szekrényt kinyitva láthatóvá válik a beépített bár, amelyben nem csak a felsorolt alkoholmentes ilatok sorakoznak, hanem sok más is, amihez még egyelőre korán van. Ezért sem ajánlottam fel szeszes ital lehetőségét. Arról nem is beszélve, hogy szeretem, ha nem csak én, hanem a beszélgető partnerem is józan. Főleg ha munkát ajánlok neki. Egy üveget veszek elő, melyet egy fémnyitó segítségével bontok ki. A következő mozdulatommal a katonás rendben sorakozó kristálypoharak közül veszek ki egyet. Az üveg tartalmát a pohárba öntöm, és Lily felé fordulok, majd odalépek hozzá, és átnyújtom neki a poharat.
– Köszönöm. Mindig örömmel hallom, ha más tetszését is elnyeri az otthonom sajátos stílusa. – az apró kis mosoly továbbra sem tűnik el a vörös ajkakról, és miközben beszélek, végig a szemeibe nézek. Ha elvette az általam nyújtott poharat, akkor megkerülöm a robosztus íróasztalt, és visszaülök a székemben. Hátradőlök, és kezeim a karfára fektetem, miközben a fiatal lányt fürkészem.
– Belle ajánlotta Önt. Elmondása szerint az egyik népszerű szórakozóhelyen figyelt fel csinos megjelenésére, de leginkább testének különleges mozgása keltette fel a figyelmét. – kezdek el beszélni. Ez nem egy szokványos interjú lesz, és van egy sejtésem, hogy lassan a velem szemben ülő lány is ráébred erre. Nem fogok ostoba kérdéseket feltenni, mint például „Mondjon három jó és három rossz tulajdonságot”. Cseppet sem érdekel a betanult szöveg, és az a megannyi hazugság, amit ilyenkor összehazudnak az emberek. Mindezt egy jó pozícióért. – Tudomásom szerint nagyon jól táncol, és egészen beletud feledkezni a zene lüktető ritmusába, kizárva teljesen a külvilágot. Igaz, saját szememmel nem láttam, de hiszek Bellenek. Áruljon el nekem valamit. Ez egy vele született tehetség, vagy bele is kósolt a táncművészet világába? –
Természetesen a kettő nem zárja ki egymást, hiszen mit sem ér az elme pallérozása, ha nincs meg a spiritusz! Én pedig ezt keresem. Tisztában vagyok vele, hogy Belle nem mondta el, pontosan milyen munkáról is lenne szó, és elnézve a fiatal lány ártatlan tekintetét, jogom van azt feltételezni, hogy nem is tudja, pontosan milyen helyre is csöppent. Annál izgalmasabb az ügy, és bármilyen kimenetele lehet.
– Mire vágyik a legjobban Miss Demian? – kérdezem tőle. Tekintetem még mindig Őt figyeli, ls egyetlenegy percre sem engedem el a pillantását. Ha már kellemetlen és zavaró számára a szemkontaktus, és elkapja a tekintetét, akkor is Őt nézem. Minden apró kis rezdülését és reakcióját. – Mi az, amit el szeretne érni az életben? –



A hozzászólást Esther Broughton összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Nov. 16, 2014 9:18 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Hétf. Nov. 10, 2014 2:52 am

Érdeklődve figyeli a Lady ténykedését, ahogy nyílik a szekrény, s feltárul a bár.... Tetszetős. A poharat egy köszönet kíséterében elveszi tőle majd belekortyol s kezeit lassan leereszti az ölébe.
-Szóval ez az Ön otthona? –kérdez vissza automatikusan, kissé csodálkozva s újra körbetekint a szobán. Nem is tudja miért lepődik meg ezen annyira, pedig tény, hogy a kastély egész megjelenése valahogy illik Estherhez. Mégis, azt hitte ez csupán a nő munkahelye.
Tekintete hamar visszatalál a Ladyéhez, s a dicséretre büszkén elmosolyodik. Még akkor is, ha kissé rendhagyó csomagolást kapott ez akkor is dicséret, s Lily imádja, ha a tánctudásával kitűnhet mások közül.
-Táncos vagyok. –válaszol mosolyogva a kérdésre, majd apró szünetet hagyva hozzáteszi. –Kiskoromtól kezdve tanulok balettezni. Lehetőségem volt több stílusba is belekóstolni azóta és..... a tanáraim szerint mindhez volt érzékem.
Pimasz, magabiztos mosoly ül ajkain. Láthatóan szeret erről beszélni, de túlzottan áradozni sem szeretne róla, így aztán egyelőre ennyiben hagyja a dolgot, hacsak Esther nem erőlteti a folytatást. A következő kérdések viszont határozottan meglepik, s ez látszik is rajta. Nem csak a ház, Belle és a Lady szokatlan kinézete, de maga az interjú is elég rendhagyónak tűnik. Ami talán nem is baj – a szokásos kérdéssoron mindig elhasal a szöszke.
Nem válaszol kapásból, viszont eszébe sem jut elbohóckodni a kérdést. Egyszerűen csak megpróbálja átgondolni, s magában elkülöníteni a két dolgot. Vagy csak neki tűnik úgy, hogy a két kérdés határozottan más választ igényelne?
Tekintete összefonódik a nőével s most kezdi csak igazán érezni, hogy mekkora ostobaság volt úgy idejönnie, hogy semmit sem tud se róla, sem a kastélyáról. Kortyol még egyet a vízből, bár ez mér inkább csak időhúzás, s ezt ő is nagyon jól tudja.
-Imádok táncolni. Ez az, amiben megtaláltam önmagam. Amiben kiteljesedhetek. –kezd bele kissé elgondolkozva a lány, s próbálja úgy csavarni a szavakat, hogy Esther is megértse mire gondol.
-Mindenképpen szeretnék ezzel foglalkozni. Nem feltétlenül profi szinten, viszont nagyon kevés olyan munka van, amiért hajlandó lennék feladni ezt a szenvedélyt. Akármilyen gyönyörű is a leendő munkahely, vagy szimpatikus a leendő főnök. –mosolyodik el. Talán nem épp a feltett kérdésekre válaszolt, vagy nem úgy, ahogy Esther azt várta volna, de ennél jobb sajnos nem jut az eszébe a lánynak. Ha valami másra kíváncsi a Lady akkor úgyis felteszi másképp a kérdéseit. Valami azt súgja Lilynek, hogy ebben a tekintetben nem kell nagyon félteni a nőt.
-Persze, ha olyan a munkaruha, mint Bellé.... –szélesedik a mosolya ahogy félbe hagyja a mondatot. Azt mondjuk őszintén nem tudja, hogy ez előny vagy hátrány lenne, mindenesetre a cicalány öltözéke érezhetően megragadta Lily fantáziáját.  
-Mondja, milyen munkát ajánl nekem, Miss Broughton? –kérdi lágyan, érdeklődő hangsúllyal a nőtől, hiszen egyre biztosabb kezd lenni benne, hogy nem táncosként szeretnék őt itt alkalmazni, az pedig, hogy a sötétben kell tapogatóznia határozottan kezd nem tetszeni a szöszinek.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Esther Broughton

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 36
◮ tartózkodási hely : ◈ Las Vegas ◈
◮ hozzászólások száma : 82
◮ join date : 2014. Jul. 04.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Vas. Nov. 16, 2014 10:37 am


For the lines that I take,
I'm going to hell.

Hallva a meglepett kérdését, egy pillanatra szélesebbé válik a mosolyom, de csak pár másodpercig tart csupán.
– Igen, ez az otthonom és a munkám egyben. Az életem. A Kastély teljes egészében az én tulajdonomat képzi. – válaszolok a kérdésére. Sokan azt gondolják, hogy egy gazdag külföldi ember befektetése ez az egész, engem pedig megválasztottak a cirkusz porondmesterévé. Nehezen tudják elképzelni, hogy egy látszólag törékeny, szőke nő álljon a Club élén. – Külön lakrészek vannak elszeparáltan kialakítva. Mindamellett több alkalmazottamnak nyújtok lakhatási lehetőséget. –
A Kastély hatalmas, és az egyedi kialakítása lehetővé teszi, hogy több funkciót is elláthasson. Egyrészt van egy teljesen külön lakrész nekem, van az alkalmazottaknak kialakított rész, amely leginkább egy egyetemi lányszövetség épületéhez hasonló, és van maga a Kastély szíve, ahol a különféle játékok folynak. Azt nem tudhatom, milyen lehetőségei vannak az előttem ülő fiatal nőnek, és még azt sem tudom, dolgozni fogunk e együtt egyáltalán, de az sosem baj, ha tisztában van, mit tudok biztosítani a nálam dolgozóknak.
Csendben figyelem, hogyan hatnak dicsérő szavaim Lilyre. A testbeszéde árulkodó. Büszkén húzza ki magát, és a tartása sokkal magabiztosabb lesz, mint eddig. A non-verbális kommunikáció épp olyan fontos a számomra, mint a kimondott szavak. Ezek az apró jelek is részei a munkának, elvégre, ha domináns szerepet akar betölteni, minden porcikájával a felsőbbrendűséget kell sugároznia. Rendíthetetlenül. Csak egy aprócska megingás, egy pillanatnyi bizonytalanság elég ahhoz, hogy az irányítás kicsússzon az ember kezei közül. Csak bólintok a szavaira, és tekintetem megpihen a pimasz mosolyán. A témát ebben a formában nem feszegetem tovább, csak elraktározom a látottakat és hallottakat. Lám-lám.. elég volt két kérdés ahhoz, hogy a magabiztosságból kibillentsem, és jól látható meglepettség és csodálkozás ül ki az arcára. Nem sürgetem a válaszadást illetően. Türelmesen várok, és zavarba ejtően világos tekintetem rajta pihentetem. Időnk mint a tenger, és számomra pozitív, hogy nem vágja rá azonnal a választ, ami nem több egy elcsépelt mondókánál. Átgondolja, hogyan formálja a szavakat, és ez tetszik, ennek viszont jelét nem adom. Arcom, és vonásaim akkor is márványszerűek maradnak, amikor burkolt dicséretet kap a Kastély, és a személyem egyaránt. Talán szigorúnak tűnhet ez a reakció, főleg, hogy a mosolyát sem viszonzom, de valójában ez is csak a játék része.
– Ritka, amikor az ember ilyen fiatalon megtalálja az élete célját. – töröm meg a csendet, ami az én részemről hosszúra nyúlt. Hagytam, hogy Lily beszéljen, és eszemben sem volt közbevágni. Csak akkor szólalok meg, amikor érezhetően a mondandója végére ért. – Igazán dicséretes, hogy ilyen hévvel és átéléssel beszél a táncról. Még ha akarná, sem tudná letagadni azt, mennyire fontos ez az Ön számára. De képes lenne ezért az álomért mindent feladni? –
Kérdezem, és talán kissé furcsán hathat a kérdésem. Egyik kezemmel adok a másikkal elveszek. Egyik pillanatban dicsérek, másikban pedig teljesen más irányba viszem a beszélgetés fonalát.
– Las Vegas a hírességek városa, hírnév és csillogás, de még itt sem tud mindenki érvényesülni, még akkor sem, ha született tehetség. Senki sem kér Öntől, hogy mondjon le a szenvedélyéről, de miközben arra vár, hogy végre eljöjjön az Ön pillanata, addig is élnie kell valamiből. –
Egyetlen pillanatig sem vagyok kioktató, vagy támadó. Hangom teljesen tárgyilagos. Elvégre ez egy interjú, nem de? Még ha rendhagyó formában is folyik. Szép dolog, ha az álmainkért élünk, de abból nem lehet kenyeret és tejet vásárolni a közértben. Ez egy anyagias világ, és ha a lánynak nem lenne szüksége munkára, és abból adódóan pénzre, akkor most nem ülne itt, velem szemben. Lehet, hogy én könnyedén beszélek, elvégre a saját álmaim megvalósításaként ülök most ebben a székben, de ez sem volt mindig így. A kérdését hallva most elmosolyodom, majd egy percnyi csendet hagyva válaszolok.
– Én csak egy lehetőséget kínálok, Miss Demian. Az már Önön múlik, mit kezd vele. Nálam nincsenek szerződésbe foglalt pozíciók. Belle is azért lett az, aki, mert így akarta. Ő így teljesedik ki, hogy egy állat vonásait magára ölti. –  tisztában vagyok vele, hogy a válaszom talán csak a számomra egyértelmű, de amit mondok, az igaz. Viszont a kérdéséből biztosa tudom, hogy nem tud semmit a Kastélyról. – Sokféle ember fordul itt meg, politikusok, színészek, átlagemberek, vagy éppen híres producerek. Ki tudja? Lehet, hogy a szerencse pont itt mosolyog Önre.. az, hogy milyen hely a Kastély, nem elég pár szóval jellemezni, inkább megmutatom Önnek.  –
Itt az ideje, hogy egy kis ízelítőt kapjon abból, hová is csöppent. A székben kiegyenesedve nyúlok az asztalon lévő telefonért, majd benyomva az egyik gombot, emelem a fülemhez a kagylót.
– Hozd be kérlek. –  röviden és tömören fogalmazok, végül leteszem a telefont, és tekintetem Lilyre emelem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Vas. Nov. 16, 2014 10:08 pm

Érdeklődve hallgatja a Lady válaszát, s apró bólintással veszi tudomásul a hallottakat. A ház gyönyörű és hatalmasnak tűnik kívülről és belülről egyaránt. Nem csoda, hogy több embert is el tud itt szállásolni Esther, mégis.... ott ébredni, ott élni ahol dolgozik az ember majd ugyanott lefeküdni aludni. Nem a szöszi világa. Valahogy olyan kollégium életérzés az egész. Bár akkor ez lehet a világ legkirályabb kollégiuma. De akkor is túl zárt.
-Szerencsém van. –egy apró megjegyzés csupán, s tényleg így is érzi. Persze, rengeteg kislány álma, hogy balerina legyen, de hányan vannak, akiket valóban beíratnak a szülei egy csoportba, akinek tudják fizetni az óráit, aki a saját élvezete miatta tanulhat és nem pedig anyuci igyekszik megvalósítatlan álmait megélni a csemetéjében, nem külső elvásásoknak akar megfelelni, hanem tud szívből és az élvezetért táncolni? Az mondjuk már Lily fejében is megfordult nem egyszer, hogyha tánc helyett zenélni kezdett volna el vajon most a zongorákról vagy a hegedűkről áradozna-e ilyen szerelemtől csöpögő hangon....de ezt úgysem fogja megtudni soha. Neki igenis szerencséje volt, hogy azt csinálhatta és olyan formában, ahogy  ő szerette volna. Hisz akármennyire is imádja a táncot, ez akkor is csupán egy hobbi. És hogy kész lenne-e  mindent feladni érte?
-Ne értsen félre, nekem nem célom megélni a táncból. Ahhoz túlságosan is szeretem. –nevet fel röviden, jókedvűen, s ha ellentmondásosnak is hat amit mondott egyelőre nem fejti ki jobban.
-Nem, nem adnék fel érte mindent. Ahhoz viszont, nos, nem is tudom mi kellene ahhoz, hogy abbahagyjam az egészet. -Lágy mosoly marad az ajkain, s egy pillanatig sem zavarja Esther tárgyilagos hangja, vagy az, ha ismét nem viszonozza a nő a mosolyát. Nem látja értelmét annak, hogy az alapvető személyiségében másnak mutassa magát, mint amilyen. Nyilván, egy megbeszélésen, főleg egy állásinterjún mindenki igyekszik a leginkább megfelelni a leendő főnökének és ha Esther pont egy csendes, komoly lányt keres akkor számára is hamar nyilvánvalóvá válhat, hogy nem Lily az ő embere. Színészkedni egy pár órás interjún egy dolog, de napi 8 órában.... lehetetlenül kimerítő.
Figyelmesen hallgatja a folytatást, s Belle cicaruhája is értelmet nyer így, vagy csak azt hiszi, hogy érti? Mindenesetre ha Esther ilyen szabad kezet ad az alkalmazottainak és hagyja őket kiteljesedni ez akár a világ legjobb munkahelye is lehetne. Mégis, egyre jobban várja a szöszi azt a bizonyos csapdát, aminek egyelőre csak a létezését érzi, de vagy túl naiv, vagy túl kevés kávét ivott még ahhoz, hogy észrevegye. Apró bólintás ismét a bemutatóra, majd kérdőn szalad fel a szöszke lány szemöldöke, ahogy Esther berendel a szobába egy.... egy mit is? Kíváncsiság csillan szemeiben, de néhány pillanatig még a Lady tekintetét keresi. Persze a női természet és a kíváncsiság briliáns kapcsolatáról sem véletlenül szól annyi történet – Lily sem bírja sokáig, s csak elszakítja tekintetét a nőétől és hátrapillant az ajtóra.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Esther Broughton

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 36
◮ tartózkodási hely : ◈ Las Vegas ◈
◮ hozzászólások száma : 82
◮ join date : 2014. Jul. 04.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Vas. Nov. 23, 2014 11:17 am


For the lines that I take,
I'm going to hell.

Valójában tetszik az, hogy az előttem ülő fiatal lány percről percre oldódik. Annak ellenére, hogy én kissé tárgyilagos vagyok, Ő nem zökken ki a szerepéből, ami azt tanúsítja, hogy nem játssza meg magát. Kedvelem az őszinte, életvidám embereket, és Lily számomra ilyen. Világos íriszeiből némi huncutság csillan meg időről időre, ami teljes kontrasztban áll azzal az ártatlansággal, amit látni vélek. S itt nem az ártatlanság szó szoros értelmére gondolok. Egyre biztosabban tudom azt, hogy ez a hely nem Neki való, legalábbis nem egy olyan munkakör, ahol emberek felett kell uralkodnia, és a kérésükre megaláznia azokat.
– Értem. – nyugtázom a hallottakat, de nem mondok többet. Számomra ellentmondásos mindaz, amit mond. Először azt állítja, hogy a tánccal szeretne foglalkozni, és kevés olyan munkát fogadna el, ami azzal járna, hogy lemondjon róla. Most pedig azt mondja, hogy valójában nem akar a táncból megélni. Elképzelhető, hogy csak én nem látok igazán eme gondolatmenet mögé, de nekem ez ellentmondásos. Ha éppen úgy lenne, rákérdezhetnék, de nem teszem. A táncolás témakörét éppen eléggé kimerítettük.
Ahogy a telefonkagyló visszakerül a helyére, tekintetem összetalálkozik Lilyével. Ajkaimra egy apró mosoly kúszik.
– Felkeltettem az érdeklődését Miss Demian? –  a kérdés inkább költői, hiszen a tekintete, és enyhén felszaladt szemöldöke erről árulkodik, megadva a választ. Tekintete az ajtóra siklik, de az egyelőre zárva marad. Lassan felállok a székemből, majd ráérős léptekkel kerülöm meg az íróasztalt, tekintetemet le sem véve a fiatal lányról. – Ahhoz, hogy itt dolgozhasson, többre van szükség, mint egy jó önéletrajz vagy egy csinos arc. Fontos, hogy nyitott legyen. –
Megállok egy pillanatra, végül elindulok az ajtó felé, és megfogva a kilincset, szélesre kitárom az ajtót. Először Belle már ismert alakja jelenik meg. Ha a cicalány tekintete összeakad Lilyével, akkor rákacsint. Ahogy jobban megnézi az ember, akkor látja, hogy a jobb kezében egy lovagló pálcát tart, a másik karja pedig eltűnik maga mögött. Végül elindul befelé, és ekkor válik láthatóvá a férfi. Középkorú, barna haja és éjfekete szemei vannak. Olyan 190 centiméter magas lehet, de nem lehet pontosan megmondani, hiszen a földön áll négykézláb. Egy apró latexből készült alsónadrág van rajta. Nyakában egy szögecses póráz, melyben a fényes fém befelé van fordítva, így minden alkalommal, amikor megrántja Belle a pórázt, a húsába marnak a hegyes szögecsek.
– Innen átveszem, köszönöm. – – nyújtom a kezem Belle felé, aki először a pálcát adja ide, utána pedig a kezembe kerül a póráz vége is. Belle huncut mosollyal az arcán távozik, és az ajt becsukódik mögötte. Így maradunk hárman a szobában; én, Lily és az ismeretlen kiszolgáltatott férfi. – Gyere. –
Mondom a férfinak, de ő makacsul ellenáll, és mozdulatlan marad. Egy szempillantásnyi idő telik el, és a pálcámmal rásuhintok a hátára, mire Ő kéjesen, és a szájpeceknek köszönhetően artikulálatlanul felnyög. Végül elindul, és egészen Lily lábához vezetem. A férfi megáll, majd felnéz Lilyre és ha találkozik a tekintetük, a lány láthatja, hogy semmiféle szenvedés nem csillan meg azokban a fekete íriszekben. Helyette a kéjes élvezet lángja lobog bennünk. De nem kapcsolódik sokáig össze a tekintetük, mert újból lecsapok a pálcámmal.
– Nem adtam engedélyt arra, hogy Rá nézz. – hangom kemény, és rideg, mégis van benne valami borzongató. Válaszul valamit morog a férfi, de alig érthetően. Odahajolok hozzá, és kicsatolom a szájpecket. – Beszélj te kutya, de jól gondold meg mit mondasz. –
– Elnézést.. – ahogy elhallgat, újfent végigvágok a hátán, mire újfent felnyög. - E..e.. elnézést úrnőm. –

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Kedd Nov. 25, 2014 12:58 am

Tekintete Esther arcán pihen, s a mosolyra egy mosollyal válaszol.
-Nagyon is. –mondja ki a nyilvánvalót, hisz egész lényéből süt a kíváncsiság. De ahogy nem nyílik az ajtó ő is újra visszafordul a fotelben, tekintete az előtte helyet foglaló nőn állapodik meg, majd ahogy a házigazda feláll s elindul ő is felkel. Nem tudja mire számítson, s Esther megjegyzése is csak tovább tetézi az amúgy is rengeteg kérdést a Kastéllyal és a munkával kapcsolatban. Nyitottság? De mégis mire? Mégis csak bólint egyet válasz helyett. Tekintete újra végigpásztázza a szobát, majd a Ladyn állapodik meg ismét, ahogy a nő elindul, s kinyitja az ajtót.
Végigfuttatja tekintetét az ismét előkerülő cicalányon, s a kacsintásra jókedvűen elmosolyodik. Újra végigméri a lányt, s csak így másodjára tűnik fel neki a pálca és Belle hátul tartott keze, s kezd az az egyre határozottabb elképzelése lenni, hogy a lány mögött van az a csapda, aminek a felbukkanására már számított a szöszi. És micsoda húsvér csapda ez? Egy felnőtt, jól megtermett férfi követi a cicalányt egy póráz végén látható elégedettséggel, s Lilynek mégis az az első gondolata, ahogy meglátja, hogy még ezen az öleben is több latex van, mint szerény személyén. Pedig a pasi igazán nincs túlöltözve.
A döbbenet csak pár pillanattal később zubog végig rajta, ahogy Esther átveszi az irányítást a férfi felett, s Belle elköszönésénél már Lily meglepett, kérdő tekintetével találkozhat a cicus. A szöszi tekintete gyorsan siklik vissza a tiszteletére rendezett magánszámra, s enyhén megrándul az arca, ahogy csattan a pálca a férfi hátán. Az a nyögés viszont..... akármilyen artikulálatlan is, nem a fájdalomról árulkodott, sokkal inkább volt... élvezettel teli? Ahogy a tekintete is, mikor elindul Lily felé. Lassan, lépésről lépésre követi a lány a mozgását, képtelen elszakítani a tekintetét a férfitól. Szemei és arca lassan hagyják maguk mögött az érzelmeket, s mire összekapcsolódik a tekintetük már tökéletes pókerarccal néz a férfi szemeibe a szöszi. Nem mozdul a helyéről, nem akar, vagy talán nem tud, csak áll a fotel mellett, ahova korábban lépett, s figyeli ezt a furcsa jelenetet.
A második csapásra már a szeme sem rebben, viszont az a gyönyör, amit az ismeretlen szemekben lát újra meglepi. Ő pedig hagyja lehullani a pillanatokkal korábban felépített falat, amit az újdonság kizárására, az érzelmei magába fojtása miatt emelt maga köré. Esther hangja még erőteljesebben csattan, mint az ostor, s Lily újra a nőre emeli a tekintetét. Szemeiben a kétkedés, és megannyi kérdés mellett ott csillan a kíváncsiság apró lángja is.
A szájpecek lekerül róla, a férfi pedig megszólal, s Lily nem tudja nem azt gondolni, hogy a pasi akarattal szegül ellen Esther óhajának. Akár azzal, hogy húzatja magát, akár azzal, hogy szándékosan rosszul válaszol, amivel egy újabb csapást, jutalmat(?) zsebelhet be az Úrnőjétől. Nem is figyel a mozgásra, csak elindul a lány s lassan, nagyon lassan körbejárja a furcsa párost. A törékeny, szőke nőt aki olyan magabiztosságot és hatalmat áraszt magából mint kevés férfi, s az előtte meghunyászkodó ölebet, s lassan a helyére kerülnek a fejében is a dolgok. Abban mondjuk teljesen biztos, hogy valahol a bejáratnál nagyon csúnyán benézhetett egy „Mély víz! Csak úszni tudóknak!” táblát. Tekintete tartózkodó, mégis kíváncsi, de nem szólal meg amíg vissza nem ér a helyére, a fotel mellé.
-Ez a Kastély, az Ön otthona, egy exkluzív fétis klub. Ön pedig lehetőséget kínál, hogy itt dolgozzam, mint... domina? –hangszíne nyugodt, inkább kijelentéseket közöl, ahogy összefoglalja a nőnek az eddigi következtetéseit. Csak az utolsó szót kérdezi, hisz abban sem teljesen biztos, hogy egyáltalán jól használta a kifejezéseket. Tekintete csak a domina szó elhangzásánál siklik újra a Lady arcára, s néz most az ő szemeibe várakozón, kérdőn. Abban ugyan teljesen biztos, hogy ez nem az ő műfaja, mégsem utasítja el kapásból az ajánlatot, bár ő maga sem tudná megmondani miért nem. Talán csak a kíváncsiság, talán valami egészen más az, ami itt tartja még a lányt.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Esther Broughton

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 36
◮ tartózkodási hely : ◈ Las Vegas ◈
◮ hozzászólások száma : 82
◮ join date : 2014. Jul. 04.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Hétf. Dec. 22, 2014 9:33 pm


For the lines that I take,
I'm going to hell.

Látszólag minden figyelmem a lábam előtt meghunyászkodó férfié. Árgus szemekkel figyelem, mikor hibázik, és amikor ezt elköveti, megkapja a kihágásért járó büntetést. Arcomon most nem játszik az a könnyed kis mosoly, mely a vörös ajkak szegletében bújt meg még percekkel ezelőtt, amikor a fiatal lánnyal beszélgettem. A finom vonások egészen rideggé válnak, és a hófehér bőr szoborszerű hatást kelt. A világoskék szemek sem mutatnak mást, mint magabiztosságot és tudatosságot. Egy olyan megfoghatatlan erőt, amely talán bármelyik férfit meghunyászkodásra késztetné. De most nem azért vagyunk itt, hogy az ismeretlen férfit - melynek a nevét sem tudom, de annál jobban ismerem a lelkét -, eljuttassam a vágyott gyönyörig, hanem hogy felhasználjam eszközként ahhoz, hogy Lily megismerje a mi világunkat. Az én világomat.

A terv beválni látszik, hiszen a kezdeti döbbenetet kíváncsiság veszi át. A lány lassan feláll, és körbejárja a mi furcsa és első pillantásra groteszk kettősünket. A kör bezárul, ahogy ismét eléri a fotelt, ahonnan elindult. Tekintetem most felemelem a férfiról, és egyenesen a szemeibe nézek. A világos íriszekbe, melyben ugyan azt látom, amit annak idején a sajátomban. Tartózkodás és kíváncsiság furcsa egyvelegét. Ez persze még nem jelent semmit. Mégis szimpatikus első reakció, és ezt az érzést csak erősíti a kérdés, amely egy jól megfogalmazott mondatként születik meg.
– A látottak alapján úgy érzi, hogy domina szeretne lenni? – kérdésre kérdés a válasz, ami már önmagában nem túl illendő, de ez az interjú már régen nem tartozik abba a kategóriába. Tekintetem most újra a lábam előtt térdelő férfira esik, aki lehajtott fejjel néz maga elé. Háta bőre vöröslik az imént kapott ostorcsapásoktól.   – Rengeteg élvezetet rejt magában, amikor a kezünkben lehet az irányítás, és megtehetünk a másikkal azt, amit csak akarunk. –
Fűzöm hozzá, és az ostor végével a férfi álla alá nyúlok, és felhúzva a pálcát utasítom arra kimondott szavak nélkül, hogy nézzen fel ránk.
– Szeretnéd, hogy Miss Demian megalázzon? – a kérdésben ott van az engedély is, hogy most már rá is nézhet a férfi a lányra, és a barna tekintet Lily égkékjébe fúródik.
– Igen, úrnőm. – válaszolja, és még mindig a lány szemeibe néz. Nem méri végig, nem pásztázza a csinos alakot, mint ahogyan sok férfi tenné. Fegyelmezetten viselkedik, mint egy hűséges kutya aki a következő utasítást várja.
– Mond el, mire vágysz. – a férfi tekintete most a lány lábaira esik, és egészen megigézve nézi a formás lábakat. – Hogy megnyalhassam a cipőjét.. –
– És még? -
– Rámlépjen.. – mondja elfúló hangon, mint akit már maga a gondolat is földöntúli örömot okoz. Az ostor csattan, de most nem egészen a hátát, hanem az oldalát érve.
– Ismételd meg érthetően! – a férfi megremeg, miközben kapkodja a levegőt. Összeráncolja a szemöldökét, annyira koncentrál, hogy a számára feladott feladatot teljesíteni tudja. – Gyerünk! Mielőtt még elvesztem a türelmem.. –
– Örömöt okozna nekem, ha Miss Demian végigsétálna rajtam tűsarkú cipőben. – adja meg a választ.
– Ügyes fiú. Most pedig légy veszteg, egészen addig, amíg mást nem mondok! – felelem, és a dicsérő szavaknak is megvan a sajátos éle. Jobbom felemelem, majd a tűsarkú fekete cipő a hátába fúródik. Alig kell erőt kifejtsek, ahogy lenyomom a férfit a földre, az pedig engedelmesen fekszik le a lábaim elé. A lábam ott marad a férfi hátán, én pedig újra Lilyre pillantok.
– A következtetése mindenesetre kiváló Miss Demian. Ami pedig a betöltendő pozíciót illeti, Önön áll, mit szeretne. Lehet domina, aki az utasításokat adja, és irányít. Lehet sub, aki a passzív, szenvedő szolga. Ha pedig mindkettő szerepet egyaránt kedveli, betölthet egy úgynevezett Switch szerepet is. – teljes természetességgel sorolom a lehetőségeket. – Ahogy Ön is mondta, A Kastély egy exkluzív fetish club, mely a BDSM kedvelőinek ad lehetőséget, hogy megéljék titkolt vágyaikat, elbújva a társadalom elítélő árgus tekintetei elől. A létesítmény teljesen legálisan működik. A foglalkozások során nem történik semmilyen szexuális közösülés. –
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Szer. Dec. 31, 2014 12:39 pm

Tekintete felváltva siklik végig Estheren és a lábai előtt térdelő kutyuson. A párosból talán a férfi lehetne az különösebb, a hivalkodóbb Lily figyelmét mégis a nő köti le jobban.  Érdeklődve figyeli ahogy a gyönyörű arc átlényegül –igaz a kettejük beszélgetése során sem volt egy tipikus ovónéni a nő, de most… Tökéletesen idomul bele a szerepébe, s ha nem lenne mellette a férfi akkor sem volna kétséges, hogy Esther melyik szerepet hivatott képviselni. Egyszerre rémisztő és csábító, Lily pedig egyre biztosabb abban, hogy szeretne ezzel a nővel együtt dolgozni, és hogy semmi esélye sincs megszerezni a felkínált állást.
A kérdést hallva apró, alig mozdulattal rázza meg a fejét s már nyitná a száját, hogy válaszoljon is, de Esther folytatja, Lily pedig figyelmesen hallgatja a morzsányi részleteket egy olyan világról, melynek a létezéséről tudott ugyan, még a fantáziáját is megmozgatta, de amit sosem érzett igazán a sajátjának.
Gondolatai elkalandoznak egy pillanatra, elképzeli saját magát a Lady testre simuló latex ruhájában, kezében lovagló pálcával és egy pórázzal, egy vadidegennel, aki lesi minden szavát, rezdülését. Aki akarattal szegül ellen neki, nem mert ne élvezné a helyzetet, hanem mert vágyik a büntetésre amit a kihágásáért kaphat. Tekintete lesiklik a kutyus vágyakozó tekintetére, s elképzeli hogy ő osszon neki parancsokat s az ő ütése okozzon vörös csíkokat a hátán.
Tekintete összekapcsolódik a férfiéval ahogy az a pálca mozdulatának engedelmeskedve felemeli a fejét, s válaszol úrnője kérdésére. A válasz pedig… több, mint zavarba ejtő. Az iménti gondolatok, képek újra átcikáznak a fejében, a kérdéssel, hogy vajon ő vágyik-e arra, hogy megalázza ezt a férfit. Vágyik ő arra, hogy megalázzon bárkit is? Teljes uralmat gyakorolni a másik felett… Igen. Látja a vonzerőt a lehetőségben, de van egy olyan sanda gyanúja, hogy ez sokkal többről szól, mint amit eddig látott, vagy amiről tudomása lehet.
Önkéntelenül lép hátra egyet, ahogy a cipői kerülnek az érdeklődés középpontjába. Alapvetően nem tartja magát sem prűdnek sem ítélkezőnek vagy épp fantáziátlannak, de ha valamit sosem tudott megérteni az az ilyen cipő – vagy más egyéb tárgy fetisizálása volt. Az pedig hogy ő végiggyalogoljon a pasi hátán? Tűsarkú cipőben?
Tekintete továbbra is érdeklődő, bár már felsejlik benne a lemondás apró szikrája ahogy újra a jégkék tekintetet kezdi fürkészni. Apró, udvarias mosoly ül ajkain, majd meglepődve kerekednek el a szemei, ahogy Esther a szub szerepet említi, kínálja a lánynak. Meg sem fordult a fejében, hogy az ő nyakára is kerülhet a póráz, s a döbbenet látszik is az arcán.
-Értem. –jegyez meg csak ennyit első körben, de ez valahogy túl kevés. Tudja, hogy el kellene utasítania az ajánlatot, hiszen annyira de annyira nem az ő világa mindez, valahogy mégsem fűlik hozzá a foga. Lassan rázza meg a fejét még mindig kissé kételkedve, döbbenten.
-Nem hiszem, hogy a szub szerepe nekem való lenne. –siklik végig újra a férfin, a hátának nyomódó cipősarkon és a nyakörvön, majd visszavezeti a tekintetét Estherre. –És ami azt illeti a dom szerepét sem éppen rám szabták. –mosolyodik el őszintén. Tekintete és hangja kissé lemondó, de koránt sem ítélkező vagy távolságtartó.
-Köszönöm az ajánlatot Önnek és Belle-nek is, de….. ez nem az én világom. –vallja be végül még mindig azzal a barátságos mosollyal az ajkain. –Ön egy nagyon szimpatikus nő Lady Esther és szívesen dolgoznék Önnek ha valami más pozícióba keresne embert, de ezt a munkát nem vállalhatom el.
Egy apró csavar, egy próba hátha, hisz tényleg tetszik neki a Kastély és Esther is, de nem lenne értelme hazudnia csak hogy megkapja a munkát. Ahogy az interjú elején is próbálta önmagát adni, most még nagyobb ostobaság volna másnak tetetnie magát, mint aki valójában. Kérdőn, érdeklődve fürkészi a nő vonásait, tekintetét és vár. Egy lehetőségre, vagy elutasításra.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Esther Broughton

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 36
◮ tartózkodási hely : ◈ Las Vegas ◈
◮ hozzászólások száma : 82
◮ join date : 2014. Jul. 04.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Pént. Jan. 30, 2015 4:03 pm


For the lines that I take,
I'm going to hell.

Figyelmem mindenre kiterjed. A lábaim előtt heverő férfira, aki éppen most testesíti meg mindazt, amit a Kastély képvisel. Arra, hogy a fiatal lány, akinek egy nem mindennapi munkát ajánlottam fel imént, hogyan reagál, s arra is, hogy az én arcvonásaim azt tükrözzék, amit ilyenkor kell. Ez utóbbira kell a legkevesebb energiát ölnöm. A szerep, amelyben jó magam is élvezetet lelek, a sajátommá vált. Egy darab belőlem, egy önálló én.

Miss Demian válaszát már akkor tudom, mielőtt még kiejtené a szavakat. Az, ahogyan elhátrál egy lépéssel kettősünktől, beszél helyette. Ahogyan az arca, és világos íriszei is. Ugyan a kíváncsiság és a nyitottság ott csillog a szemeiben, de ez sajnos nem elég a felsorolt posztok betöltésére. Fenn áll a lehetősége annak, hogy az ösztöneim becsapnak, s mégis szeretné megpróbálni, ez viszont nekem nem elég. Régebben még vállaltam, hogy az arra érdemes embereket, akik önként jelentkeztek, s láttam rajtuk azt, hogy akarják, bevezettem ebbe a világba, és megtanítottam őket arra, hogyan hozzák elő legbelső vágyaikat. De azóta már évek teltek el, s vendégeket is nagyon ritkán fogadok már. Így kizárt, hogy úgy vegyek fel egy új alkalmazottat, hogy az „betanítást” igényel. Hosszan tartó tanítást, nem pedig csak az „alapok” átvételét.

– Igazán nincs mit megköszönnie Miss Demian. – szólalok meg, miközben még mindig ott állok Lilyvel szemben, és egyik lábam a férfin tartom végül. – Úgy gondolom ha Belle kicsit többet elmondott volna erről a lehetőségről, és nem csak a saját szimpátiája és vonzalma alapján invitálja el Önt hozzám, megspórolt volna Önnek egy utat. –
Szavaim nem szemrehányóak, csak egyszerű tényt közölnek. Most, hogy Lilyhez beszélek, vonásaim egy pillanatra enyhülni látszanak. Azt nem tudom, pontosan miként és hogyan ismerkedtek meg Bellelel, de ismerem az évek óta nálam dolgozó lányt, akit gyarkan az öszteni vezérelnek. Hibáztatni mégsem tudom, hiszen az előttem álló lány csinos, és rendelkezik egy sajátos bájjal, amit nem mindenki mondhat el saját magáról. Nem csoda, hogy Belle szemet vetett rá.
– Mindazonáltal értékelem az őszinteségét. – folytatom, és közben leveszem a lábam a férfiról, és a pórázán rántok egyet, hogy felegyenesedjen. Lehajolok hozzá, hogy a nyakörvéhez erősített fém karikából kicsatoljam a pórázrészt. – Nyiss ablakot, aztán gyere vissza hozzám. –
A férfi kérdés nélkül pattan fel, és siet oda az ablakhoz, majd tárja szélesre azokat. Mindeközben én szórakozottan dobom a Lily fotelje melletti ülőalkalmatosságba a pórázt, majd kerülöm meg az íróasztalt, hogy mögé érve leüljek a hatalmas székbe. Előtte még a kezemmel mutatom Miss Demiannak,  némán kérve, hogy nyugodtan foglaljon helyet. Itt még nem fejeztük be a beszélgetést.
– Ismerni, és felvállalni saját határainkat nagy erény. Ön most ezt tette. Persze úgy gondolhatja, hogy ez magától értetődő, de a legkevésbé sem így van. – immáron helyet foglalva a székemben, húzom ki a fiókot, majd veszek egy csinos kisebb méretű fémdobozt. A funkciója hamar kiderül, ahogy felpattintom, és katonás sorrendben vannak berendezve egymás mellé a cigaretta szálak. – Ön dohányzik, Miss Demian? –
A válasznak megfelelően cselekszem, mielőtt újra bezárnám a kis dobozt, megkínálom, de ha mégsem kér, akkor egyszerűen a  fiókom mélyébe süllyesztem vissza azt. A férfi most a földre térdel mellém. Még csak ki sem kell adjam a következő utasítást, már a kezébe is veszi a gyújtót, és az általa előcsiholt tűzet felém nyújtja. Vörös ajkaim közé veszem a vékony méreg rudat, melyből a következő pillanatban mélyet szívok, és úgy dőlök hátra a székben, és nézek újfent a fiatal lányra.
– Sokakat vonz a pénz, és emiatt képesek elnyomni saját akaratukat úgy, hogy végül behódoljanak másnak, ezzel elérve vágyott céljukat. Persze ez csak ideig-óráig működik. Képtelenség, hogy az ember a szerepét tökéletesen játssza a nap huszonnégy órájában. Nem beszélve a vendégekről, akik megérzik ezt. – jelen esetben természetesen erről szó sincs. Egész egyszerűen csak adok egy körítést mindannak, amit mondok. Hogy valójában miért is értékelem a lány viselkedését. Sok csalóval összehozott már a sors. – Mindazonáltal nem kerülte el a figyelmem az, hogy nem először emelte ki személyemet. Ez már önmagában is roppant hízelgő, de most kíváncsivá tett. Miért szeretne nekem dolgozni, Miss Demian? Ettől az egésztől pedig vonatkoztassunk el. – kezemmel egy kisebb kört írok le a levegőben. A történtekre gondolok, a domés sub szerepre. A mellettem lévő férfi még mindig ott vár csendben arra, hogy némi figyelmet kapjon, és ez meg is történik. Tenyereit behajlítja, és egymás mellé helyezi, ezzel egy kis tálkát formálva, és nyújtja felém. Szemeim még akkor is Lily kékjeit nézik, amikor egy kecses mozdulattal belehamuzok az emberi hamutálba.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Vas. Feb. 08, 2015 8:24 pm

Tekintete a Ladyn pihen, s az első mondatára csak még szélesebb mosolyra húzódnak a lány ajkai.
-Nagyon valószínű. –ismeri el szinte gondolkodás nélkül, s még egy aprót bólint is mellé. Igen. Ha a cicalány részletekbe menően is mesél a felkínált munkáról, akkor több, mint valószínű, hogy nem jelentkezett volna rá. Bár...... a kíváncsiság nagy úr. – Belle elég meggyőző volt. De nem bántam meg, hogy eljöttem. –teszi még hozzá s húzódnak játékos mosolyra ajkai.
Tekintete újfent lesiklik a férfire, ahogy egy rövid időre újra ő kerül a főszerepbe. Figyeli ahogy lekerül róla a póráz, a fizikai valójában látható póráz, de ez mit sem változtat a szerepén. Pár lépésig követi csak tekintetével, majd figyelmét visszavezeti Estherre. Csöpp zavarodottság tükröződik csupán a testbeszédén, a vonásain és a mozdulatain. Nem is csoda. Új és merőben furcsa még neki ez a szituáció – talán mindig is az lesz és.... őszintén a leghalványabb elképzelése sincs, hogy hogyan kellene kezelnie a pasast.
Tekintete a fotelbe hajított pórázra siklik, majd vissza Estherre, akinek láthatóan még Lily válasza ellenére sincs kedve befejezni ezt az interjút, ami meglepő? ..... megnyugtató? Manó sem tudja, az viszont biztos, hogy kíváncsisággal tölti el a lányt. Vajon mit akarhat még tőle Esther?
A kérésnek megfelelően újra helyet foglal a fotelban, lábait keresztbe veti s némán vár az újabb vizsgára. A dicséret viszont váratlanul éri és kissé túlzónak is találja azt. Ennek ellenére tetszik neki, hogy a nő pozitív véleménnyel van róla, s nem is siket őt kijavítani.
-Nem, köszönöm. -utasítja el apró bólintással a cigarettát, majd figyeli a rituálét, ahogy a jól idomított férfi kérés nélkül is kiszolgálja az úrnőjét. Különös és a legkülönösebb az egészben, hogy olyan természetes hatást kelt ez a páros. Valahogy összeillenek – hiszen hogy is lehetne valaki úr, ha nincs mellette senki, aki szolgálja? Lágy mosolyra húzódnak a lány ajkai a gondolatra.
Figyelmesen hallgatja a magyarázatot, könyökeit közben megtámasztja a fotel karfáin, s az ölében összekulcsolja az ujjait. Apró bólintással jelzi csupán, hogy érti Esther szavait, sőt, egyet is ért velük, bár szerinte közel sem takarja a teljes magyarázatot vagy épp a valóságot az, mit a nő leírt neki. Nyitná is a száját, hogy válaszoljon, de kénytelen visszanyelni a szavakat, ahogy a Lady folytatja a mondandóját.
Magabiztos mosolyra húzódnak ajkai a kérdést hallva, mégsem válaszol rá kapásból. Szüksége van pár lélegzetvételnyi szünetre, hogy összeszedje a mondandóját, hisz hogy is magyarázhatná el azt, hogy egyszerűen csak szimpatikus neki a nő?
-Első benyomásra Ön őszinte és egyenes nő és ez határozottan tetszik. –kezd bele. – Tudja mit akar és hogy mit vár el az alkalmazottaitól. Azt kínálja amit el akar adni és nem a sorok közül kell kiolvasnom a velem szemben támasztott követelményeket, ami frissítő újdonság egy állásinterjún. –húzódik szélesebbre a mosolya, majd tekintete újra lesiklik a férfire, s szemeit összehúzva szisszen fel, ahogy Esther a tenyerébe hamuzik. Noss igen. A Lady meglehetősen kevés kérdést bízott Lily fantáziájára.– A munkája, a Kastélya és Ön is elgondolkodtat és.... zavarba ejt, mégis....  nem, ez így nem lesz jó. Megrázza a fejét, majd zavart mosollyal az arcán folytatja.
-Táncos vagyok és nem egy olyan állásinterjúba futottam már bele, ahol a leendő főnök nem csupán a színpadi tehetségem miatt szeretett volna alkalmazni. –fogalmaz finoman, bár nincs kétsége afelől, hogy Esther érteni fogja a célzást.
-Igaza van. Sokakat vonz a pénz, viszont sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy ne nyomják el a saját akaratukat és ne idomuljanak bele egy elvárt szerepbe. Akár egy domináns szerep eljátszásáról van szó, akár a fellépések utáni privát öltáncról a főnök szobájában. –húzódik keserű, cinikus mosolyra a szája. Igaz, hogy az ő szakmájában sem feltétlenül ez az általános hozzáállás a lányokkal szemben, de saját tapasztalata szerint és barátnői beszámolói alapján is egyre több az a hely, ahova már nem is jelentkeznek dolgozni.
-Köszönöm a bókot és az elismerést, bár inkább azt mondanám, hogy szerencsés vagyok, hogy van lehetőségem válogatni a munkák közül. –lassan szelídül a mosolya. Nem mond többet egyelőre, nem is tudja hirtelen, hogy mit tehetne még hozzá az eddigiekhez. Kissé kihúzza magát ültében, tekintete Esther kék szemeit keresi. Fogalma sincs mennyire sikerült azt lekommunikálnia a nő felé, amit akart, de a kimondott szavakat már úgysem tudja visszaszívni. Zavartan harapja be az alsó ajkát, de nem kel föl a fotelből. Tökéletesen tisztában van vele, hogy ennek az interjúnak majd akkor lesz vége, ha a Lady úgy nyilatkozik, hogy befejezték.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Esther Broughton

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 36
◮ tartózkodási hely : ◈ Las Vegas ◈
◮ hozzászólások száma : 82
◮ join date : 2014. Jul. 04.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Szomb. Feb. 28, 2015 4:59 pm


For the lines that I take,
I'm going to hell.

– Ezt örömmel hallom. – a beszélgetésünk folyamán talán most először lágyulnak el arcvonásaim, a fiatal lány válaszát hallva. A mosoly, mely most megjelenik telt, vörös ajkaimon, sokkal inkább kedves, mintsem kimért. Még ha Lily egy illedelmes választ is adott, melyet a ki nem mondott protokoll kíván, tudom, hogy őszintén mondja ezt. Ámbár én kissé csalódott vagyok, még akkor is, ha ennek az érzésnek nem hagyom, hogy utat törjön, és bármilyen formában megmutatkozzon rajtam, szavaimon, vagy viselkedésemen. Elvégre reménykedtem abban, hogy Belle talált egy új munkaerőt. Az utóbbi időben az érdeklődés megnőtt, ami önmagában fantasztikus, csak az úgynevezett emberi erőforrások nem éppen a legideálisabbak. Milyen furcsán is hangzik ez az iménti gondolat, de mégis teljesen igaz. Bármennyire is furcsa, ez is egy munka. Csak más, mintha pénztárosként dolgozna az ember. – Én is örülök a találkozásnak Miss Demian. A mai alakoskodó világban mindig üdítő élmény találkozni egy olyan őszinte, és tiszta emberrel, mint Ön. –
Hozzátehetném azt is, hogy igenis komolyan gondolom a szavaim, nem pedig udvariaskodásról van szó, de egyáltalán nem érzem a szükségességét. A felesleges fecsegés nem az én reszortom, és erre már a fiatal lány is rájöhetett. Így amit mondok, azt úgy is gondolom.
Hátradőlök a fotelomban, és fürkésző tekintetemmel az előttem ülő lányt nézem. Beszélni kezd, én pedig csendben hallgatom, miközben újra és újra beleszívok a vékony, cseresznyés dohánnyal töltött szálba. Kezem a karfán pihen, míg a másik egy-egy mozdulattal a férfi kezébe hamuzik, aki teljesen csendben, lehajtott fejjel, mozdulatlanul térdel mellettem.
– Nagyon jó meglátásai vannak, és ez tetszik. – szólalok meg, amikor úgy érzem, Lily befejezte az elkezdett gondolatmenetet. – Mindazonáltal pontosan tudom, miről beszél. Hiába az emancipáció, az egyenjogúság, nekünk nőknek a mai napig kemény harcokat kell folytatnunk azért, ha elakarunk valamit érni. -
Nem tartom magam feministának, és a legkevésbé sem gyűlölöm a férfiakat, és azzal is tisztában vagyok, hogy az elmúlt évtizedekben milyen sokat változott a nők helyzete és megítélése a társadalmunkban. De, mert mindig van egy kis de, az tagadhatatlan tény, hogy a férfiak könnyebben, és gyorsabban érnek el sikereket, mint a nők. Ezt nem egy tanulmány is kimutatta.
A cigarettám végére értem, és az izzó csikket a férfi tenyerében nyomom el, akinek a keze enyhén megremeg.
– Menj, nincs már szükségünk Rád.  Belle kint vár Rád. – a szavak egyértelműen a mellettem térdelő férfinek szólnak, aki most felnéz rám, majd bólint egyet, és sietve áll fel. Alig pár másodpercen belül újra kettesben maradok a fiatal lánnyal. Hátradőlök a fotelban, felkönyökölve a karfára, illesztem ujjbegyeim egymásnak. Elgondolkodva nézem Lilyt, de még pár pillanatig nem szólok egy szót sem. Tekintetem most az asztalon pihenő papírokra esik. Látszik, hogy valami nagyon foglalkoztat. Az, hogy mi, hamarosan ki is derül.
– Nemrégiben leszerződtem egy magazinnal, amely a Kastélyt fogja bemutatni teljes valójában. A cikk mellé képek is fognak készülni. Korábban még sosem szerepeltünk nyomtatott sajtóban, sőt.. valójában még senkit sem engedtem be ide, a média emberei közül. Kettőnk között szólva nem túlzottan szívlelem őket. – beszélni kezdek. Szavaim ráérősek, mintha csak mesélni akarnék a lánynak, holott semmi okom nincs rá. Szemeim ismét Rá emelem, és úgy folytatom. – A Kastély még sosem volt ennyire felkapott, és ennek örülök. Ebbe a cikkbe is ezért mentem bele, mert az érdeklődés fenntartását nagyon fontosnak tartom. Mindazonáltal ez roppant sok munkával és elfoglaltsággal jár. –
Újfent tartok egy kis szünetet, mintha arra várnék, hogy mindaz, amit mondok, tudatosuljon a lányban.
– Annak a híve vagyok, hogy az a legjobb munka, amit én végzek el, Mindazonáltal be kell lássam, hogy ez az egész kezd túlnőni rajtam, és már nem tudok mindent egyedül elvégezni. – ez a felismerés nem új keletű. Valójában már Mr. Rappoldal való találkozásom előtt is így volt. Az, hogy most egy újabb feladat hárult rám a Kastély ügyes bajos dolgaival együtt, csak plusz teher. – Szükségem lenne valakire, aki nyitott, elfogadó, dinamikus, energikus és fáradhatatlan. Dolgozott már korábban személyi asszisztensként? –
Ugyan sok mindent mondtam az elmúlt néhány percben, még sem tettem konkrét kijelentést. Mindazonáltal Miss Demiannak is világossá válhat az, hogy talán van más betöltendő új pozíció a Kastély falain belül. És még csak ostort sem kell fogni hozzá.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Lily Claire Demian

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 26
◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 403
◮ join date : 2014. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   Hétf. Márc. 02, 2015 1:56 am

Laza, szolid mosoly ül ajkain ami csak egy cseppet szélesedik, mikor a Lady is előbújik az álarca mögül. Érdekes mennyivel másabb hatást kölcsönöz a nő arcának, vonásainak és az egész megjelenésének egy lágyabb, természetes mosoly, mégsem érzi igazán Lily, hogy a domina szerep igazán álarc lett volna – az ugyanolyan természetesnek tűnt tőle, mint ez a mostani lágyabb vonal. Mindkettő Esther személyiségének szerves részeként hat, mintha a dominancia nem is csak egy szerep lenne a nő számára. Talán nem is az.
– Köszönöm. – mosolyodik el szélesebben és emeli meg kissé kérdőn a szemöldökét. No nem azzal van a problémája, hogy bókra bókkal felel a Lady, sőt! szinte teljesen biztos benne, hogy a nő nem fecsérelné ilyen kötelezően ajánlott udvariassági formulákra az időt, vagy a levegőt, ha nem gondolná komolyan. A riposzt könnyedén lehetne alakoskodás, vagy bókba csomagolt sértés is, de Lily semmi ilyesmit nem érez mögötte. Az viszont, hogy valaki az ő természetét és szókimondó jellemét mint üdítő élmény jellemezze... Ezért már önmagában is megérte eljönnie erre az interjúra. És ez az, amit feltétlenül el kell mesélnie a barátainak. És közben levideózni a reakcióikat.
Hátradől a fotelben és érzi ahogy izmai szabályosan ellazulnak, ahogy befejezte a beszédet. Észre sem vette mikor hajolt előrébb. A téma láthatóan nem új Esthernek sem, bár van egy olyan sejtése, hogy egyetlen nőnek sem volna az, aki valaha valamit is el akar érni a szakmájában. Legyen szó akármilyen területről, a férfiak magasan a nők előtt járnak – talán csak az ápolónők esetében lehet kivétel. Manó sem tudja.
A választ hallva aztán újra elmosolyodik és csak bólint egyet. Ehhez már nincs hozzáfűzni valója, s nem is azért ülnek itt, hogy terveket szövögessenek a világ megváltásáról. Az talán majd egy másik délután lesz.
Lily újra a figyelméből eddig sikerrel kizárt férfi felé kapja tekintetét ahogy a csikk a bőréhez ér. Az emberi hamutál ugyan csak egy remegéssel felel, Lily viszont ismét élesebben szisszen fel a mozdulatot látva. Igyekszik újra tudatosítani magában, hogy a férfi azért van itt, mert itt akar lenni. Azért visel latex alsót és nyakörvet, mert erre vágyik. Lady Esther pedig azért lép a hátára a finomnak korántsem nevezhető tűsarkaival és azért nyom el egy csikket a bőrén, mert a férfi ezt várja el tőle. Lilytől mégis olyannyira idegen ez a szerep, ez a fajta önkéntes, teljes kiszolgáltatottság, hogy képtelen megérteni miért teszi ezt valaki saját magával? Hogyan tudja élvezni ezt a bánásmódot?
Tekintete a férfin, annak felemelkedő alakján, majd az eddigi helyén pihen. Szemeiben röpke értetlenség, mégsem követi a lány, a távozó alakot. Tekintete mindaddig az Esther melletti helyet pásztázza, amíg a nő meg nem szólal.
Érdeklődve emeli fel a fejét, fordul újra Esther felé és hallgatja a szavait. Aprókat bólint, bár nem igazán érti hogy jön ide most ez a cikk, de tulajdonképpen eddig sem igazán tudta követni hogy mi miért történik, így ez az aprócska váltás már igazán nem tudja kizökkenteni a lányt. A történet lassan, de egyre határozottabban alakul, Lily szemeibe pedig újdonsült kíváncsiság költözik, ahogy elkezdi sejteni merre is igyekszik alakítani a nő a beszélgetés fonalát.
– Egy rövid ideig. Mint kiderült a főnök csak az önálló munkavégzést részesíti előnyben. Az önálló gondolatokat már kevésbé. –feleli s cinkos mosolyra húzza ajkait. Az Esther által támasztott követelmények nagyrészt a szokásosak az említett pozícióhoz, annak viszont nem érzi szükségét, hogy a kompetenciáját bizonyítandó kezdjen kampánybeszédbe a lány. Az eddigiek alapján úgy sejti Esther nem ajánlaná fel neki ezt a pozíciót, ha nem érezné alkalmasnak rá Lilyt.
– Fél évig tolerálta, hogy az ő húsz éve jól bevált módszereit megpróbáltam megreformálni. – teszi még hozzá, s hogy ezzel plusz pontokat szerez Esthernél vagy épp a fát vágja maga alatt.... nos az rövidesen el fog dőlni. Mindenesetre a nő nem tűnik egy begyöpösödött őskövületnek, akinek csak az és csak úgy a jó, ahogy az ősrobbanáskor a legelső asszisztensével kialakította azt.
– Milyen feladatokat tervez kiadni a kezéből? És milyen időre? –érdeklődik, s a kíváncsiság a hangján is érződik. – Csak a cikk elkészüléséhez volna szüksége egy asszisztensre, vagy hosszabb távon és szélesebb munkakörben gondolkozik? – konkretizálja kissé a kérdést, már ha Esther nem gondolta meg magát Lily első reakcióját hallva. Ez az újonnan felajánlott munka mindenesetre határozottan kedvére való volna a lánynak, s a lelkesedés egyértelműen látszik is rajta.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: So you need a job?   

Vissza az elejére Go down
 

So you need a job?

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Las Vegas :: Külváros-