És akkor itt befordulunk, rendben? Tutira nem hallja, be van nyomva, mint a térképtű. Hát így bulizzon ezekkel az ember! Ugyan, hagyjuk már, Carolnak is csak a szája nagy, hogy bírja az italt, ahelyett, hogy inkább gyíkot keresne a nadrágomban vele. Ja, hogy ezt hangosan is kimondtam? Bazd meg Mick, rohadj meg! A szokásos, de letojom, nem érdekel, hogy mit akar, játssza csak a nagymenőt. A koncert nagyon király volt, akár csak én, úgyhogy…
…
Valami szúrja a szememet, és iszonyatosan benne áll egy csákány a fejemben. Hangos zajok, nem csak a szél fütyül, hanem a tömeg zsong. A szemhéjamra is ólomszempillákat növesztett valaki, mert alig nyílnak. A derekam is ki van ütve, kábé ráült valaki. A szemem végül kinyílik, de kurva erős fény csap bele és ki akarja égetni a rohadt retinámat.
- A kurvafaszba – kapom a szemem elé a bal kezem. Kapom? Hát valami olyasmi, de tuti meglegyintem vele magam. Viszont az mintha támasztékot adott volna, ugyanis, megbillenek és zuhanni kezd, a rohadt életbe! Nem tart sokáig, de rohadt nagyot nyekkenek, és kurvára fáj. Most nem a fogam, hanem tényleg fáj.
Lassan mégis kinyitom a szemem, kisöpröm a hosszú tincseim előle és rádöbbenek az évszázad felfedezésére. Nem otthon vagyok, basszus! Talán a Central Parkba? Ja, azt kötve hiszem, ez Vegas… mondjuk attól lehet itt is olyan, de… valami park és egy pad, meg emberek, meg zsivaj, meg madarak, meg… egy rohadt jó nő tipeg felém, bár biztos nem azért jön, hogy segítsen.
Azért feltápászkodom és hunyorgok még egy sort a melleire, leporolom magam (minek?), és aprót vigyorgok. Majd leülök a padra, mondjuk nem magamtól, csak húz a gravitáció.
- Helló, ez itt Mickey Valejjo ingyenes utazási irodája a Föld körül. Épp most szálltunk le, de úgy látom, magának van beszállókártyája és el tudom vinni még egy körre – röhögök fel, bár megmondom őszintén, lenne mit dolgoznia a kicsikének velem, mire fél hatról délre állítaná az órámat.

Háh, humorérzéke van a csajnak, még ilyet! Talán mostanában túl jól megy nekem, hogy nem egysíkú kis ribancokkal hoz össze az élet. Vigyáznom kell, ki tudja, mikor fog ez a visszájára fordulni. Persze felnevet, hiszen egészen nagy baromságot sikerült összehoznom, még szerencse, hogy olyan sokan nem látnak… és ami a legfőbb nem ismernek fel. Különben holnap –vagy már ma – Mákvirág jönne is menetrendszerűen szívatni ezzel.
- Miért? Odapislantott egy kutya? Hogy látsz te el idáig, amikor így süt a nap? – hunyorgok még mindig, de azért ránézek az említett helyre. Semmi extra, ugyanolyannak tűnik. Végül leülök, ahogy kell, de ha már itt van ez a nő, ne menjen el Mick bácsi jókívánságai nélkül.
- Ahová akarod, ha nem unalmas. De ahhoz nekem fel kell ébrednem. Sajnálom, hiába vagy jó bőr, nem vagyok még kész a szexuális kapcsolatunkra – tárom szét a kezeimet, mintha valóban sajnálkoznék. Megigazítom a loboncomat, dörzsölgetem a szememből a csipát. Körbetapogatom a zsebeimet: tárca, mobil, kulcs megvan, laposüveg… Kapkodva taperolom magam végig, hát az bizony nincs a helyén. A rohadt anyját, valaki lenyúlt, amíg aludtam!
A cicuska bemutatkozik, hogy egyem a szívét és még mellém is ül. Milyen bátor, pedig nem vagyok valami jó formában.
- Szeva! Amúgy… hol vagyunk? Úgyis feszt a mobilodat nyomkodtad – bezony, nem csak a melleidet bámultam -, adhatnál valami támpontot – pillantok fel a gyönyörű szemeibe. Hát ja, eléggé ki tudja magát nyalni, és alapból is szép lehet, az álca alatt. A körmei is rendben vannak, szóval vigyázni a szemekkel, nehogy kaparósorsjegynek nézze valamiért. Nézegetem tovább, nem túl diszkréten, de mit tegyek? Nem vagyok épp teljesen józan és egyébként is olyan ruhában van, amit direkt azért vesznek fel a nők, hogy nézzék őket, akkor meg?
- Nem félsz, hogy valami állat rád támad és megrángatja hátulról a derekad? Ilyen ruhát, ezt külön neked varrták, vagy úgy esett rád a polcról valami? – nézem tovább, majd magamra pillantok. Hát ezzel a bőr cuccal én sem vagyok a legszebb.
- Van egy cigid? Egy kávé is jól esne. Ráérsz? – villantok rá egy Vallejo mosolyt, amit úgy szeretnek a csajok. „Papus már megint csajozol, mi?” szólal meg a fejemben, riadtan pillantok körbe, de csak a vadító szépség üldögél mellettem. Mondjon igent, és ha úgy szeretné, még fizetek is neki egy kávét.

Azért bírom, hogy vannak még olyan idióták, mint én. Persze jó értelemben, akiket még nem fertőzött meg az unalom, az egykedvűség. Akik nem zárják ketrecbe magukat, nem akarnak mindenáron megfelelni a társadalomnak, na azok a fasza gyerekek, vagy éppen csajok, mint ez a kifestett szépség. Gondolom, smink nélkül is marha jól nézne ki, de a jó nők, még ezen is tudnak dobni, ezzel azzal, kurvára nem értek hozzá, csak látom. Az is lehet, hogy a mellei nem is ekkorák, de vannak praktikák, amivel kiemelheti őket, a franc se tudja. A lényeg, hogy az összhatás kívánatos, nem beszélve arról, hogy még némi humorérzék is szorult belé, na, meg ahogy az előbb mondtam, nem unalmas.
- Ha csak ez a baj, nem kell a teszt. Pont elég nagy – nevetek fel, aztán azt gondol, amit akar, hogy én mire utalgatok. Simán el tudnám intézni a fűben is, ha arról van szó, nem kell nekünk pad, hehe. Bár az sem lenne elvetendő ötlet, csak éppen nem vagyok formában így másnap, nyugodtan mondhatjuk. Az alkohol, meg a fű, meg a mittomén’ még, hogy mi, nem igazán alkalmasak arra, hogy a használatukat követő nappal formába kerüljön bárki is. De hát ez van, a pillanatnyi örömöknek is megvan a maguk helye.
Azért csak megtudakolom, hogy éppen hol vagyunk, hátha be tudom tájolni, hogy hol voltam, jó, mi? Passz, gőzöm sincs, hogy hol van ez a park, legalább nyolcvan park van Vegasban, de lehet, hogy alá is becsülöm most a számukat. Az viszont biztos, hogy ezt nem ismerem, még csak lövésem sincs, hogy hol vagyok.
- Há’, valami olyasmi lehetett – vonom meg a vállam most már, mit tudom én, hogy ki az a fószer, akiről beszél. Az a biztos, ha ő azt hiszi, hogy tudom, miről beszél, de tényleg fingom sincs, talán egy biciklis, vagy hajós? Passz.
Folytatom az egyáltalán nem szokványos diskurzust, csak úgy mondom, ami eszembe jut. Nem akarom, hogy azt higgye, hogy nem vettem észre, hogy milyen jó csaj, szóval muszáj elmondanom neki. Biztos maradt még valami a tegnapi szerek hatásából, azért pereg ilyen könnyen a nyelvem, ilyen hülyeségekről.
- Ha fürdőruha, persze, bár ezek sem rosszak. De nem ám a legdrágább butikokba, nem vagyok én Krőzus, angyalom – na ja, Ravin szokott elvinni ilyenekbe, aztán meg csak a pofám szakad le a számlákon. Aztán elmegyünk egy turkálóba, és ott is megszedi magát, negyed áron. Ki érti a nőket? Nem mintha nem tudnék bármit megvenni, de nem akarom a kisasszonyt elkapatni, mindenért meg kell dolgozni, még egy kurva kulcstartóért is. Nem vagyok az a pénzszórós fajta sem, ez van, lehet utálni érte. Ravin szokott is.
Kár – tapogatom rögtön körbe magam, de semmi, nincs nálam cigi. Aztán Velia cuncus kiönti a kávéját, ki érti ezt? Hát, normális az ilyen? Igen, miután meghallom az okot. Okos kislány!
- Mi van? Mit is dolgozol te? – tátott szájjal bámulok rá egy pillanatra, majd becsukom a számat, még a végén azt hiszi, hogy annyira szép, hogy azon csodálkozom. Viszont gyorsan továbblép a problémán, én is így teszek, mert nem értettem, hogy mire utalgatott az előbb. De legalább őszinte.
- Oké, benne vagyok. A kávézóba lehet rendelni pizzát is, nem? Vagy a pizzériába kávét – vonom meg a vállaim, és úgy néz ki, hogy Velia útra kész, még a mobilját is elrakja, nahát. Pedig tudom, hogy most mindenki azt szereti buzerálni, mert minden rajta van, az időjárás jelentéstől, a legjobb pasikig/csajokig a közelben. Mondjuk tény, hogy neki itt vagyok én, ki lehetne jobb nála?
- Bazzz, szórakozol? Persze, hogy fel tudok állni – fel is pattanok hirtelen, ami igencsak nem jó ötlet, és belekapaszkodom Veleiába, hogy ne essek vissza, az egyik kezem ugyan a melle alá fog, de elnyerem az egyensúlyom végül és lemászom róla.
- Bocs, egészen jól fogható vagy. Viszont az állással van egy kis bajom, több értelemben is. Menjünk, hátha jót tesz – indulok el egy irányba, azonban hamarosan megtorpanok.
- Ö, izé, merre is van a kajálda?