HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 After the problems... - The new world is not reassuring

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Nov. 27, 2014 8:25 am

Mit csinálok… Mit csinálok… visszhangzanak Ville szavai a fülemben.
Semmit waze.
- Birdié számít? – kiabálok vissza Ville-nek röhögve. Ejgen… A madarat is sikerült pucccéran beszkennelnem. Egy élmény volt. Főleg, hogy mögöttem ült a mocin. Még azt is magamon éreztem, hogy működésbe indul a hangyász sünje hidraulikája. De a helyzet sürgőssége a nyakunkban lihegő oroszokkal megkívánta, hogy leküzdjem a lányos zavart.
Gonoszdin elvigyorodom. Nem az én fejem szorul tisztításra.
- Az enyém mindig tiszta. Ez a titkom. – viszi a szél a hangomat.
Ville kérdésére kiböffen belőlem a nevetés. Az ígéretére csak megforgatom a szemeimet.
Jah, persze, nem nézel…
Nem is tudom mi tart vissza attól, hogy csobbanjak. Nincs nálam fürdőruha, és nem vagyok az a fajta lány, aki imádja mutogatni magát. Nem csak a hegekről van szó, bár tény, nem szeretem közszemlére kitenni őket. A dokik egész jó munkát végeztek, de a hátam közepe a mai napig úgy néz ki, mintha belehímezték volna Európa térképét. Ráadásul, az a terület, amit beterítenek az égési sérülések és a műtét nyomai, majdhogynem teljesen érzéketlen.
Néhány másodpercre elgondolkodom. Menjek, ne menjek? Mennék.
Szétnézek, hogy a biztonság kedvéért meggyőződjek róla, közel s távol mi vagyunk itt egyedül. Nem látok egy árva lelket ezen a szakaszon.
- De csak ha tényleg nem nézel ide. – vigyorgok, miközben kizipzárazom a csizmám szárát, majd egyiket a másik után lehúzom, aztán felkelek, és leporolom a hátsóm.
Mielőtt kibújnék a dzsekiből és ledobnám a kövekre, kiveszek a mellzsebéből egy fekete hajgumit, hogy lófarokba fogom vele a hajam. Kioldom a fekete farmert tartó öv csatját, mire letolom a nadrágot, és kibújok belőle. A fekete garbó is lekerül. A ruhahalom tetején landol.
A fekete francia bugyi és a fekete melltartó következne. Erre komolyan erőt kell gyűjteni. Hatalmasat sóhajtok. Tudom, hogy nem kötelező, magamon is hagyhatnám őket, de akkor teljesen megszívnák magukat vízzel. Nincs nyár, hogy percek alatt megszáradjanak. Ebben az egész helyzetben kihívás van.
- Most jön az a rész, hogy elfordulsz. – kiabálom Ville-nek, de még a mutatóujjammal is körzök, hogy vegyen egy 180 fokos fordulatot.
Ha megteszi, és már háttal áll nekem, gyorsan lekapkodom magamról az alsóneműt. Mint a villám, úgy gázolok be a vízbe. Szapora lépteimet egy-egy csobbanás kíséri.
Hogy Ville mit csinál, merre néz, nem tudom.
Nem is értem mi a fészkes fenét művelek. Egyáltalán hogyan mehettem ebbe bele. Én sem vagyok 100%-os. A kúúú…. Ez de hideg!
A folyékony kékség először derékig nyel el, aztán ahogy egyre beljebb nyomulok, már csak a vállam és a fejem látszik ki. Jótékonyan eltakarja az ikreket és egyéb domborulatokat.
Körülbelül 2-3 méterre állhatok meg Ville-től. Most döbbentem rá, mekkora baromságot csináltam.
Meztelenül nincs színjáték, csak a sebezhetőség.
Az hagyján, hogy bejöttem. De hogy megyek ki??? Megint elkap a röhögés. Érzem, hogy tetőtől talpig elönt a forróság. Amolyan zavaros szégyenérzetféle. Csak a tó ne gőzölögjön el körülöttünk.
- Ez legyen a legnagyobb baromság, amire rá tudtál venni. - dünnyögöm vigyorogva. - Kifelé is Te mész majd elsőnek.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Nov. 27, 2014 11:29 am

Hogy Bird?? Szerintem mindenkié számít, és most pont nem vagyok abban a helyzetben hogy végiggondoljam hogyan is.. BIRD!??? Mind ismerjük Bird-öt.. Azt hiszem...

Mégse fontos hogy visszaválaszoljak, vagy mert el vagyok foglalva a hideggel ami.. igen, hát valljuk be, egész kicsire szorít.. mindent.. mégis mérhetetlenül élvezem, vagy mert nem lényeges.
Amikor jön a nagyszerű ötlet, már nem elsőre.

- Igen, hát lehet hogy pont ott a gond... - ezt már csak dünnyögöm, az orrom alatt és vigyorogva, messze van, hogy bármit is hallott e belőle az már nem az én asztalom.
Aztán megint nevet..  Még mindig tetszik a nevetése, kétszeresére is elvigyorodom alig pár hosszt téve meg előre, de aztán megint visszafordulok. Hát naná! Naná, hogy nem lesek, vagyok én olyan?? Vagyok.. Máskor, de hogy most... (?)

- Bízz bennem! - küldöm felé még egy vigyorral, csak egy szemvillanásra nézve ki a tenyerem mögül, amit kitörölve a pofámba locsolt vizet újra feltettem, szigorúan elővigyázatosan a következő nyelésre. De hogy lesek e?? Az elején biztosan, ahogy fél kezem azon van hogy azért ne süllyedjek el, de a másik.. a másik szigorúan tartva magát előre azért megnyílnak az ujjaim.. csak hogy szemrevételezhessem aaa.. csizmás-lehúzós időszakot.

- Igenis.. vettem ..- kiabálok vissza, már két kézzel kapálózva mellettem, mert ugye ahhoz két kéz kell. De azért egy futó vigyor még belefér. - De ha még sokáig húzod tényleg idefagyok! - kiabálok már háttal neki, a hegyeknek és tényleg valami csodás ez az érzés. Varázslatos.. - így emlegetik a mesékben, na meg.. igen, néhány kör LSD után is volt már fogalmam a varászlatos szó fogalmáról.

Aztán már mögülem hallom, valahol a háttérben, közeledik.. egyre közeledik, érzem, és csakis akkor amikor veszettül röhögni kezd fordulok csak meg.

- Na mi van...(?) Neked ez tepsi.. Jégvilági lány! -  húzódik az én fejem is szélesre, elvégre valljuk be, nem tiszták ezek a finnek! Kibaszott forróságból a jegesbe...

- Ne aggódj, lesz ez még rosszabb is... - kacsintok rá, alighogy megállok, alig egy métert leküzdve tőle, és megint a hegyek felé fordulok.

- Láttál már ilyen szépséget?? Ennyire csendest és tökéleteset. - szívom meg az orrom, nem mert a taknyom elcsöppenni készül, egyszerűen így jön az érzés. - Tudnék élni.. ott! - bökök fejjel a hegyekre, elvégre.. ki ne szeretne kiülni egy oromra, csak nézni a messzeséget, órákig.. magányosan, és elfelejteni ezt a kibaszott világot körülötte. Nagyszerű egy érzés lehet...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Nov. 27, 2014 12:56 pm

- Sietek, nyugi. – vigyorgom Ville sürgetésére. Ő a fagyhaláltól parázik, én meg attól, hogy meglátnak anyaszült meztelenül. Mekkora mázli, hogy nincsenek errefelé emberek. Látom is magam előtt a legújabb szenzációt a Daily Star címlapján: „A finn énekesnő Mickey Vallejo után Ville Wallow-wal melegíti fel a téli estéket”. Aztán hallgathatnám Vespa okosságait megint. Lenne össznépi zúgolódás a bandában.
- Grid kinyír, ha megfázol és hetekre elmegy a hangod. – heherészek, miközben berongyolok a vízbe. Alig várom, hogy ellepjen.
- Karácsonyra, esküszöm… – szűröm ki a vacogó fogaim közül, miután odaérek Ville közelébe. - kapsz tőlem egy „Bízz bennem!” feliratú pólót.
Nem úszkálok ide-oda, csak egyhelyben pancsikolok. Látni akarom merrefelé tekereg. Ha egy mód van rá, nem téveszteném szem elől.
- Jah… Tepsi. Ne vigyorogj. – dünnyögöm somolyogva, és egy apró kézmozdulattal Ville felé fröcskölök.
Eltelik egy kis idő, mire a testem hozzászokik a hideghez.
Méghogy lehet rosszabb. Mégis mitől? Sandán méricskélem Villet, ahogy egy méterre tőlem lubickol.
- Miért? Vársz valakit? – kérdezem.
Arra nézek, amerre Ő fordítja a tekintetét. A hegyek felé.
- Valóban szép. – mosolyodom el. Finnország is gyönyörű, de ez a hegy nem nálunk van. A szürke ormokról Ville profiljára vándorol a tekintetem.
- Tényleg élnél ott? Nem hiányozna a városi élet? – faggatózom kíváncsian, aztán egyszercsak egy mocsok, sunyi vigyor sejlik fel az arcomon. - Odafönt nincsenek nők, Ville. Hamar megunnád.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Nov. 27, 2014 6:13 pm

- Ne fossál te Grid miatt.. - dünnyögöm megint a vízbe, még mindig háttal neki, a hegyeket nézem, de a fülem attól még ott van. Jórészt teljesen.

De aztán megfordulok. Pont akkor amikor a fogai olyan veszettül kattognak és muszáj még hozzáfűznöm valamit. Elvégre neki bírni kéne a hideget vagy nem!? Munkaköri kötelesség.. Vagggy.. genetika vagy mi a tök.

- Miért ne!? Ha egyszer szórakoztat.. - folytatom tovább a vigyoromat, és félre hajolok ahogy felém csap. Nem fosok, csak természetes reakció. Mondjuk nem feltétlenül vonz az a része amikor víz tölti ki a tüdőmet, de ez még piszok messze van attól.

- Én ugyan nem. - rántom meg az egészet - hacsak te nem beszéltél meg randit a tó közepére, csak ismerlek. - rövid, mindenttudó vigyor - és ismerem magam... - na ez már jóval halkabb, pont mert valahogy belefordulok és a messzeségbe ragad a tekintetem. Minden olyan kurvára nyugodt. Mégsem az a szürke, torkodon lenyomott néma homályos kuss, hanem vonzó. Valahol.. valamiért.. vagy legalábbis engem odatapaszt a képre.
Valahogy mégis beszélek. Nem is igazán gondolom végig miért jár a szám, de így van. Amire meg az ő hangja szűrődik be, először oké, de aztán...

- Nők mindenhol vannak. Megfizethetők.. – térek aztán a lényegre – De csak pillanatnyi gyönyör a fakuló szürkeségben...- vissza a szemeibe, de aztán tovább folytatom - Fogalmad nincs róla mennyire magányos tud lenni az ember, tömegben. – hajtom csak magam alatt a vizet, aztán ránézek – Vagy talán mégis.. – mosolyodom el, de aztán megint a hegyek és elég a lelkizésből!

- Föl akarok menni! - jelentem ki. Egyszerűen és eltökélten, nem színezem ki, nem kezdek valami faszom.. ecsetelésbe, föl akarok menni.. és föl is megyek. De hogy vele vagy nélküle...
Inkább az elsőt akartam hallani...


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Nov. 27, 2014 11:04 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Nov. 27, 2014 8:27 pm

- Örülök, hogy jól szórakozol. – döngöm vigyorogva. A víz, amit játékosan Ville felé fröcskölök, el sem ér hozzá. Nem az a cél, hogy az arcába lökjem. Ő mégis megijed. A mozdulat, amivel kitérne, nem kerüli el a figyelmem. Kissé túlreagálja. De eszemben sincs szóvá tenni, csak némán megmosolygom az orrom alatt.
- Nem randizom. – vágom rá komisz, magabiztos somolygással a képemen. Hátra lököm magam a vízben, és a karjaimmal evezni kezdek a felszín alatt. Arra ügyelek, hogy a mellkasom ne bukjon föl. Az idomaim továbbra is rejtve maradnak. Ha egyedül lennék, hanyatt feküdnék a vízben. Ezt viszont most kihagyom.
- Óh… Ha már így összelegóztál mindent a kettőnk ismérvei alapján... – fúrom a pillantásomat merőn Ville tekintetébe. Egy helyben tempózok. - Elárulod mire számítsak?
Erre Ville figyelmét ismét a hegyek ragadják meg. Látszik rajta mennyire elkápráztatja a messzeség, a csend, a nyugalom. Tényleg ennyire elvágyódna Vegas-ból? Az emberek közül?
Tovább beszél. Engem csöppet sem zavar. Nem bánom, ha magyaráz. A ritka alkalmak egyike, hogy a nyelve így megered, hát hagyom, és hallgatom. Legalább világossá teszi; számára mit jelentenek a nők és a testiség. Tök mindegy mi az álláspontja és mire használja a „megvásárolható” lányokat, nem ítélkezem.
Csak mosolygom és elméletben megrántom a vállam. Engem az ilyesmi nem érint. Nem izgat. Makacsul legyűröm az efféle vágyakat. Önvédelmi reakció.
Hosszan fogva tartom Ville szemeit. Vajon van fogalma róla milyen hideg fény gyúl a halványzöld íriszeiben, ahogy a magányt emlegeti?
Hogyne ismerném ezt az érzést. Pokolian egyedül voltam, mikor betettem a lábam az USA-ba. Hiába kerültem be a bandába, életemben nem éreztem magam olyan istentelenül elhagyatottnak és nyomorultul magányosnak, mint a kezdetekkor. Mára ez az állapot jócskán javulásnak indult. Szert tettem néhány barátra.
Nem felelek semmit, de az ajkaimon derengő okosdi félmosoly sokat elárul.
- Ha felköltözöl, néha meglátogathatlak? – kérdezem tök komolyan, mégis terebélyesedni kezd egy lapos vigyor az arcomon.
Ville a hegyvonulat felé fordul. Határozottan csendülő kijelentése valamiért nem lep meg. Fogalmam sincs miért. Talán akklimatizálódom a hirtelenségéhez.
- Oké. Az én napomba belefér. – felelem. - Gondolom nem gyalogtúrát tervezel. – döngicsélem gunyorosan.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Nov. 29, 2014 5:02 am

- Én is. - vigyorgom pofátlanul, de tényleg szórakoztat az egész. Most az, hogy csak sikerült berendelnem, vagy az hogy neki is befagy a segge, az számomra még nem derült ki.

Aztááán.. szóba kerül a következő dolog. Hogy honnan veszi azt, hogy várunk még valakire, fingom nincsen, de azután mégis sikerül meglepnie.

- No! - lepődöm meg guvadó szemekkel - És miért is nem!?? - ez a része érdekel, de nem tudnám megmondani mi is az ami megfog benne. Továbbra is csak egyhelyből figyelem ahogy távolodik tőlem, de le nem veszem róla a szemeimet.
De hárít... Vagy legalábbis egyelőre, én meg kóbor mosollyal térek a lényegre, miszerint..

- Arra számíts, hogy megmutatom neked ezt a világot... - kacsintok rá sebtiben - Ahol rohadtul nincsenek szabályok. - úszok oda egyetlen karlendítéssel, de mielőtt beérem, tisztes távolságban úszom inkább körbe. - És ahol nem fog érdekelni ha valaki mégis megszabja őket.. - vigyorgok már szinte bele a vízbe, de ha nem követ a szemeivel, egész addig mozgok amíg újra elölről be nem érem.

- Feltéve... ha akarod. - állok meg alig előtte, és sunyi mosolyt villantok a képébe.

Hogy a hegyek hogy jönnek, az már valahol félúton kiesett. De tényleg.. Imádnám ott azt az életet, és hogy a nők... A nők csak szükséges kellékek, némi élvezettel tölteni meg ezt a faszszopó életet, de hamar ugrik az egész. Mert a magányosoké a világ...

Ahogy azt a fényt látom a szemeiben, muszáj elmosolyodjak. Valami tetszik benne, és ahogy az elhatározással élek, nem lep meg a kitérő válasza.

- Jobb ötletem van. Gyere velem! - szélesedik a vigyor a fejemen, de nem hagyom sokáig terjedni. - Nem majd.. MÉG MA! - térek a lényegre, ahogy meg is jön a válaszom. Elégedett vagyok.

- Nem.. úgy gondoltam felviszlek! - magyarázom bele - Akár a hátamon is, de két keréken gyorsabb. - bökök fejjel a motor felé - Már ha nem akarod ott lehúzni velem az egész éjszakát. - vigyorgom meg - Grid tuti értékelné! - de nem is ez a lényeg. Mármint.. Hogy is volt az a randi téma??
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Nov. 29, 2014 9:34 am

Ó, igen. Összeugrott a segglyukam. Nem mintha ezt bárki orrára kötném. Sajna nem fagyálló csordogál az ereimben. Vagy ha mégis, egészen máshogy érezteti a hatását.
A kérdésre jelentőségteljesen Ville halványzöld lélektükreibe döföm a pillantásom.
- Mert nem érdekel. – felelem szárazon. Olyan hidegen, hogy ha nem vigyáz, jegesedésnek indul körülöttem a tó, és ő is belefagy. Méghogy randi, szívügyek, meg miegymás, ami ezekkel jár… Ez a hajó rég elment. De nemhogy elment, a közelembe sem engedem.
Oldalra lököm magam a vízben. Kényelmesen, ráérősen, lassan úszkálok Ville közelében. Aztán megállok, és csak hagyom, hogy a hullámok lágyan ringassák odalent a mélyben a testem.
Mindvégig Ville-n tartom a tekintetem. Elcsípem azt a rejtélyes mosolyt, amivel belekezd.
- A Te világodat? – dünnyögöm somolyogva, miközben farkasszemezünk. Csak a fejem fordul arra, amerre épp tart. Nem fordulok meg még akkor sem, mikor a hátam mögé kerül. Nyakig merülök a vízben.
Úgy köröz körülöttem, mint a cápák. Ahogy felbukkan a másik oldalamon, arra nézek, hogy lássam.
Akarom-e?
Elengedek egy rövid, halk sóhajt.
- „Majd meglátjuk.” – sötét banditamosolyt vetek rá. Most nyúltam le a kedvenc szövegét, ami lassan szállóigévé izmosodik. Talán ismerősen cseng neki. És némi finom gúnyt is kihallhat belőle.
Ville megáll előttem, mire előrukkol egy újabb ötlettel.
Erre a „Gyere velem!”-re először az ugrik be, hogy arra kér, én is bútorozzak fel az egyik barlangba. Persze csak addig, amíg fel nem húzok egy csini kis faházat. Mi finnek gerenda- és rönkházakban kurva jók vagyunk.
Látom, érzem rajta a pezsgő lelkesedést. Ville… mintha életre kelt volna és elhagyná a középső nevét, amit úgy visel, mint valami billogot.
Én speciel ráérek. Ennél a nudis pancsikolásnál meg nagyobb marhaságot aligha tudnánk ma művelni, úgyhogy…
- Kedves tőled, de én is a motorra szavazok. És nem az éjszaka miatt. – bazsalygom vigyorogva. - Naná, hogy értékelné. Amekkora géniusz, ebben is meglátja a lehetőségeket. Még felzavarja az egész bandát a hegyekbe csapatépítés címszóval. Akkor aztán lőttek a magányodnak. – magyarázok heherészve. Mulattat a gondolat.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Nov. 29, 2014 2:12 pm

Mert nem érdekli.. Ezt most értenem kéne? Vagy biztosan, vagy egyszerűen a téma nem tetszik neki, mert ezt még idáig is érzem. Hát oké! Akkor lépjünk tovább.

Ahogy visszakérdez muszáj elmosolyodjak.

- Ez nem az én világom.. Ez mindenkié... - való igaz. Mindenkié aki szabad.. És akinek van fogalma róla milyen a szabadság érzése. Részegítőőő... Óva intenek ne menj a közelébe, és ha mégis megteszed.. Úgy rákapsz hogy többé el sem engeded..

Tetszik ahogy szemmel tart, mint prédáját a vad, de elég sanszos hogy itt inkább ellentétes a felállás. Mégse akarom bántani. Megsérteni, vagy felborítani, és egyszer majd talán ezzel ő is tisztában lesz.

Nem kerüli el a figyelmemet a kis.. szókép, amit bejátszik útközben. Vigyorognom kell, de nem engedem hosszan szabadon, helyette megemelem az egyik szemöldököm a szemeibe.

- Hát akkor majd meglátjuk.. - döng a hangom.. mélyen, habár nem egyszerű rájátszani az egészre, úgy hogy a golyóim kockára fagytak közben.

Az új ötlet ami felmerül nekem is tetszik. Hát naNÁ, hisz az én fejem szülte, de a válasza, egyértelművé teszi hogy ebből még akár valami jó is kisülhet. Ki tudja mit hoz a holnap..!!?

- Grid minden faszomban csak pénzt lát.. - fordulok csak egy félfordulatra el - Kibaszott egyesek és nullák. Pont ezért is ekkora seggfej. - a hangom már nyugodt, nem vigyorog meg, de nem is húzom fel magam. Ha a kis görény.. bemászna a személyes terembe, egy nyisszantással vetnék neki véget. Egyszer talán meg is teszem..

- De hogy is volt az a randi téma!?? - csapok aztán megint a mélyvízbe, nem mintha ne lenne elég mély.. és hideg, de mégis érdekel a téma. Én azt hittem.. a naagy.. "mindenki tartsa magát távol tőlem" játék csak a mesebeli lányregényeknek szól, nagy ház.. fehérre mázolt kerítés.. és ebben a részében valami hibát érzek. Csak megérzés...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Nov. 29, 2014 3:44 pm

Mindenkié. Persze. De mindenki mást választ. Innen a szabadság. Én is választottam. Mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja. Miért lenne egyik választás különebb, jobb, vagy rosszabb a másiknál?
Nem ásom bele magam filozófiai mélységekbe, nem válaszolok semmit, de a mosoly, amivel Ville szemeibe nézek, elárulja, hogy nem vagyok süket a szavaira.
A nagy egyetértésre kibukik belőlem egy kurta nevetés.
- Jah. Meg. – döngöm halkan. Benne vagyok a hülyeségekben, én is szeretek szórakozni, de van egy határ, amit sosem lépek túl. Úgy már soha nem tudnám elereszteni magam, mint ahogy Ville szokta.
- Lényegtelen Grid mit lát bennünk. Sokkal fontosabb mi mit látunk. – duruzsolom mintegy mellékesen. A hideg víz rohadt bölccsé tesz.
Szerintem mostanra Ville is istenesen összefagyott odalent. Hehehe. Inkább nem érdeklődöm nála. Még félreérti és felhívásnak veszi. Csak csendben vigyorgok az orrom alatt és lassan hajtom a vizet, ahogy elsiklom oldalra előle.
A kérdésére viszont nekem vándorol fel az egyik szemöldököm. Megint Ville-re nézek. Szinte megütközve, némileg értetlenül. Az arcára tapad a tekintetem. Hogy-hogy hogy volt? Egyszerűen nem randizom. A miértek meg rám tartoznak. That’s all. Most miért kell ezen lovagolni?
- Sehogy nem volt. És sehogy nem is lesz. – morgom. Az állam a vízben ázik, ahogy egy helyben tempózok.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 01, 2014 12:08 pm

Csak sóhajtok a szavaira. Ami elég kényelmetlen, a hideg víz kezdi felemészteni a tüdőmet, mint egy jel, hogy ideje tenni valamit. Inni valamit.. csinálni valamit, vagy egyszerűen csak kihúzni a retekbe a partra és futni egy kört a kibaszott nagy köveken. Bassza meg de rég éreztem már azt az érzést!

Mégis becsúszik helyette valami régi. Újra, egész egyszerűen mert.. mert érdekel. De ugyanaz a válasz. Ami ha kétszer szájbavernek, csak a hülye ugrik neki mégegyszer. Pont olyan hülye mint amilyen én vagyok. Voltam... Egyszer.
A feje mögött a partot bámulom, és csak azután nézek vissza rá.

- Vagyis álljak le.. fogtam. - egy nyúlfarknyi mosoly, ennyi amit mellékelek, de nem az a fajta vagyok aki könnyen feladja. - De akárhogy is.. - szívom meg az orromat - nem tudom te hogy vagy vele, de én már rendesen kockára fagytam vagyis vagy innunk kell, vagy összebújni, vagy pedig eltolni egy löketet, de mivel az utóbbi kettő elég valószínűtlen, az a három korty sör meg már nem segít azon hogy ne szűküljön össze a seggem ezért mit szólnál ha azt mondom jöhet a következő állomás?- sandán-gyanúsan nézek rá. Hogy miért? Jórészt nem sok célom van vele, de tényleg. Itt fonnyadni már nem kihívás, lépjünk a következőre! Mondjuk nézzük meg mennyi a moci végsebessége...

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 01, 2014 1:27 pm

- Rengeteg energiát megspórolsz vele. – döngöm. Ville-re kacsintok, miután rám néz. Merőn somolygom a szemeibe. Már-már gúnyosnak is hathat a kifejezés, amit az arcom ölt.
Amilyen lányokkal eddig láttam, világos, hogy a könnyű, gyors dolgokért van oda. Végülis igaza van. A fene ítéli el ezért.
Nálam meg tök fölösleges köröket futnia egy numeráért, mikor ugyanazt megkaphatja kevesebb ráfordítással másoktól is. Legalább tisztáztuk. Mégha nem is ez volt az eredeti célja a beszélgetésnek.
Ahogy Ville ecseteli a lehetőségeket, vigyorra görbül a szám, végül halkan elnevetem magam. Már épp megkérdeztem volna tőle, hogy nem fagyott-e még össze eléggé. A jelek szerint de.
Ezt az „eltolni egy löketet” nem egészen értem. Ez biztos valami vegasi metál szleng. Hogy a dugás, vagy a szívás szinonimájaként használják, egyre megy. Részemről mindegyik tök esélytelen. Ville ráérzett. Nem is fűzök hozzá semmit.
Különös, ahogy méreget. Nem kerüli el a figyelmem, és nem tudom hova tenni. Talán csak a frászt akarja rám hozni, vagy össze akar zavarni.
- Benne vagyok. Mehetünk. – felelem. Még mindig ott dereng az előbbi halvány vigyor a képemen. Kíváncsi vagyok hogyan bánik a motorral.
A part felé intek a kezemmel.
- Csak utánad. – magyarázom. - Nyugi, nem fogok kukkolni. – röhögcsélek az orrom alatt. Tényleg nem tervezek efféléket. Meg aztán Ville-t pont nem olyannak ismertem meg, mint akit hű de nagyon izgatna, ha nézik.
Ha elindul kifelé a vízből, úgy úszkálok, hogy háttal legyek neki.
- Csak nyugodtan, Ville! De szólj, ha kész vagy! – kiabálok a vállam fölött hátra.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 01, 2014 5:58 pm

Bizonyíték. Így is mondhatnám a következő jelenetet, épp ezért nem áll szándékomban forszírozni. Pedig kíváncsivá tett...

Pont ezért jön a következő ötlet, miszerint lépjünk tovább, keressünk valami élvezetet, és ahogy kinéz, neki sincs túl sok ellenére.
Bólintok ahogy nyugtáz, és ahogy folytatódik a jelenet..

- Pedig épp készültem összeszarni magam.. - kacsintok rá, de aztán megindulok kifele. Nem tökölök, nem kényeskedem, habár az időközben megindult hideg szél, már erősen figyelmeztet, hogy jó lenne valamit belülről is fűteni.
A tökömről a víz csurog.. a hajam is csimbókokban lóg, de én csak pitbullként megrázom a fejemet, és leszórok magamról mindent amit csak le lehet.
A felöltözés már kevésbé smafu, mint ahogy az lefelé ment. A cucc, rendesen tapad a vízen, de aztán csak sikerül felrángatnom mindent, kicsavarom a hajam, a bőrkabát a vége, de mielőtt magamra rántanám gondolok egyet és teszek egy félfordulatot hátra.

- Biztos hogy nem kell segítség? - üvöltök befele, a bőrkabát két vállába kapaszkodva a kezem, és a belsejét felé tartom. Elvégre legalább a szél ne fújja meg amíg didereg. - Becsukom a szemem... - jelzem, még mindig tartva a kabátot, de ha nem jön válasz hogy "oké" vagy egyszerűen hogy "kopjak le", fél perc után a felét kinyitom, csak hogy tudjam hogy akkor most mi van!???
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 01, 2014 7:19 pm

Méghogy kezdte összeszarni magát… Jó viccei vannak.
Elvigyorodom.
- Jól is teszed. Tőlem aztán marhára kell félned. Tényleg! – magyarázom nevetve. Valóban komoly veszélyt jelentek Ville-re... Ekkora képtelenséget!
Még mindig a partnak háttal úszkálok. Hallom, ahogy Ville kifelé igyekszik a vízből.
Perceket várok. Csak mikor már biztosra veszem, hogy felkerült a nadrágja, akkor bátorkodom oldalra fordulni, és vetek egy óvatos pillantást rá. Megint vigyorogni támad kedvem. Jah, majd én is megküzdöm az öltözés örömeivel törölköző híján.
Ville mindig meglep valamivel. Ott áll a dzsekijével a kezében és felajánlja a segítségét. Egy lovag keresi a kiutat ebből a srácból. Nem akarom szóvá tenni, sem megváratni, meg aztán nekem sincs melegem itt a tó közepén.
- Rendben! Kimegyek! – kiáltom. Kétséges, hogy hallotta a feltámadó szélben.
Azután emelkedek ki a vízből, hogy meggyőződtem róla, tényleg becsukta a szemeit. A vízből kifelé iparkodva kicsavarom a copfba fogott hajam.
Kiérek a partra, mire a kezeimmel gyorsan lesöpröm magamról a vízcseppeket, majd sprint a motor felé. Futás közben még pereg a víz a csupasz testemről. A karjaimat szorosan összefonom a mellkasomon, hogy takarjam és lefogjam a domborulatokat.
Érzem az éles köveket a talpam alatt, ahogy mezítláb egyre közelebb csattogok.
- Ville! – pirítok rá röhögcsélve, mert épp fél szemmel kukucskálva méri a terepet. - Ne merészeld!
Hogy mit látott és mit nem, nem akarom tudni. Megfenyegethetném, hogy ezért még számolunk, de jelenleg sokkal fontosabb, hogy végre hozzájussak a cuccaimhoz.
- K-k-kösssz… – vacogom dideregve már a bőrkabátja takarásában.
A bugyit és a melltartót mint a villám kapom magamra. A garbó a következő ruhadarab. Ezzel viszont meg kell küzdenem, mert felcsavarodik az anyag a hátamon, ahogy lehúznám, és még a fejem is beleragad a magasított nyakrészbe. Azért csak sikerül kibukkannom belőle. A fekete farmer hasonlóan tapad a combjaimon.
Ha Ville eddig nem nézett volna fel, akkor szólok neki.
- Kinyithatod. – mondom előtte ugrándozva. Igyekszem magamra rángatni a nadrágot. A zokni és a csizma semmiség.
A dzsekimbe belebújva és a zipzárját felrántva óriásit sóhajtok. Istenem, milyen kurva jó érzés felöltözve! De merő víz vagyok még így is. Az összes ruha feszül rajtam. Mókás érzés.
A bukót kézbe kapom a motor nyergéről. Ville felé nyújtom, elvégre Ő lesz a sofőr.
- Te mutatod az utat. Hadd szóljon. – búgom somolyogva. Teljesen rábízom magam. Várom, hogy elvegye a fekete sisakot. Most rajtam a sor, hogy szabadon bámészkodjak az utazás alatt.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 01, 2014 10:07 pm

Elvigyorodom. Csak lazán húz balra a szám egyet, de még mindig kifelé tartok, nem állok meg.
Odakinn.. nagyobb a cidri mint hittem, vagy csak tuti túl józan vagyok és azért érzem, ezért nem tökölök sokat a ruhákkal. Amikor végzek viszont..
Beugrik hogy ja.. neki is tuti befagy a feneke, ezért jön a mentő ötlet. Félig.
A szememet lehunyom, de a szél belekap a hajamba és a pofámba sodorja az egészet. Muszáj köpködnöm, persze a kabátot nem engedem el, de valahol fingom nincs hogy is zajlanak az események, pont ezért engedek meg egy kukkantást.
Sivítani kezd... Újra becsukom, de muszáj röhögjek. Nem parasztul és nem is teli torokból, de aztán csak sikerül valamit művelnie, legalábbis a fogai vacogásából azt szűröm ki. Aztán fura hangok...

- Segítsek?? - kérdezem minnnden jó szándékkal, csak egy rövid, újabb kémlelést eresztve meg, és bár a hátán a cucc egy halom csomó, mégis mire intézkednék megoldja a dolgot. Ügyes lány...

Aztán csak előrébb van a dolog, vagy legalábbis feljebb, a bakancs már csak sebtiben és ezt a részét én is csak most rántom fel.

Ahogy a bukó kis híján a tüdőmben landol, újabb feles vigyorral veszem el. Van egy ötletem.. Deeeeee...

- Oké! - vágom rá, és magamra is rántom sisakot miután átrakom a lábam a motoron. Megvárom míg felmászik mögém. Már ha megteszi, és amint a kezei átfutottak a hasamon, végigcsúszva a karjain ellenőrzöm rendesen kapaszkodik e. Aztááááán...

Úgy dübörög föl az az ördögi gép mintha kötelező lenne. Régi érzéseket kelt fel bennem, régi.. elfeledett, valami mégis megreszket egy pillanatra. De nem törődök vele. Csak rászorítok a kormányra előttem és vagy még kettő, kövéret beleeresztek. Szabályosan bizserget. Nekem is kell egy ilyen...

- Megvagy..? Mehetünk? - veszek egy félfordulatot hátra, de fogalmam nincs a bukó mögül mi az amit hallhat belőle. Mégis várok egy jelre. Hogy beszéljen, vagy egyszerűen megszorítson jelezve, hogy aztán megengedve a kuplungot, elcsorogjunk az út felé.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 01, 2014 10:30 pm

- Jól áll. – bazsalygom vigyorogva, amint Ville a fejébe húzza a fekete bukósisakot.
Míg ő elfoglalja a motor nyergén a helyét, én addig állig rántom a bőrdzsekim zipzárját, majd megkapaszkodom a derekában és felszállok mögé.
A törzse köré fonom a karjaimat, aztán érzem a kezét, ahogy kitapintja magán a fogásomat.
Csak ez után börrögteti meg a járgányt. Kóstolgatja a kicsikét. Igen. Valóban istenes a hangja, ahogy felbőgnek az acélban rejlő lóerők.
A bukó tompítja Ville baritonját, de kiszűrődnek a szavai alóla, miként hátra pillant.
Közelebb hajolok a füléhez.
- Naná! Csapj a lovak közé! – mondom hangosabban egy bólintás kíséretében.
A kétkerekű csodajárgány ezzel elfordul a tó mellől és visszatalál a neki való végtelen aszfaltcsíkra.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Kedd Dec. 02, 2014 4:15 pm

Elmosolyodom. Semmit nem lát belőle, de nem is neki szánom, automata. Hát akkor húzzunk! - rántom meg rendesen, először odakapva, de aztán már érzéssel csorgatom ki a járgányt az aszfaltra.

Három év, semmi. A vele járó emlékek már annál inkább elegek arra hogy visszatartsanak, de sosem voltam a saját félelmeim rabja. Se jég, se érzések, és igaz, hogy az egész kokainnal valahogy sokkal könnyebben megy, de ez a mai az újdonságok napja.

Alig távol a tótól az egész áthajt már kellemesbe. Még nem érzem teljesen, de egyre inkább egymásra találunk én meg a kicsike, és én szeretek érzéssel.. bánni a gondjaimra bízott szépségekkel. És ami igaz, azt meg kell hagyni. Mind a kettő tökéletes!  

Már nem számolom hány mérföldön vagyunk túl amikor jön az az újabb kút. Annyi biztos hogy irányba a hegyek fele, már minden porcikámban az illat, a levegő íze, és éhezem a csendet, a látványt.. a magányt... Mégse nélküle.
Aztán valami hirtelen szúrja ki a szemem. Túl a parkolón engedem a gépet lassabbra, aztán kis híján állva csak meg, a  biztonság kedvéért egy pillantás hátra, szabad a terep, és ellentétes irányba fordítom a motort. A lány talán nem tudja mit művelek, de nem is állok le magyarázatokra. Ami kell belőttem, és újabb gázlöket, csak amíg becsorgok a parkolóba, az ott álló másik kettő mellé.
A motort nem állítom le, csak leteszem a lábaimat, és ha kérdez, csak annyit mondok: "Maradj... "
A farmerzsebemben turkálok. Egy kicsit muszáj hátradőljek, de csak érzéssel mielőtt csúnyán sülne el és lefejelem, de máris sikerül kitúrnom azt a pár papírdarabot. Kétszáz dolcsi. Ez az én formám.

Visszatúrom a pénzt, de fél úton meggondolom magam és az egyiket lefektetve a tankra előttem előrántom a kabátom belső zsebéből azt a filcet, amit még az egyik dedikáláson nyúltam le és felkarmolok egy számot. Grid örülni fog.. - vigyorgom meg a sisak mögött, de már kinéztem. Kupak vissza.. a filcet csak visszatömöm a zsebembe, és kisimítva szépen a százast, a mellettünk dekkoló motor tankjára fektetem.

- Mikor szólok.. markolj rá..! - magyarázom a lánynak, csak remélem hogy megértett, a mellettünk feszítő Honda 600-as ülésén figyelő bukósisakra értem. Nekünk nagyobb szükségünk van rá mint nekik lenne!

- MOST! - bököm ki az utolsó percben, amikor látom a tag épp a pisáldából tart kifele, és ha a lány ügyes, még anélkül hogy leszednének, éles gázzal tépek ki és meglépünk a fenébe. De ha nem...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Kedd Dec. 02, 2014 6:11 pm

Ahogy Ville hátának dőlök, a testemen érzem a rezdüléseit, a karmozdulatait, amivel a járgányt irányítja. Szépen dorombol a kezében.
Az erős menetszélben végigcikázik rajtam a hideg. Megrázkódom. A hajam és a ruhám is teljesen megszárad száguldás közben.
Ville jóval magasabb nálam, még így is, hogy az utas ülés magasított. A hátának döntöm az arcom, nem éri a szél. Ábrándosan meredek a rohanó tájra. Egész kellemes így. Az egésznek szabadság íze van.
Egy benzinkút mellett robogunk el, mire Ville visszaparancsolja a motort. A hirtelen irányváltásra már felemelem a fejem. Azt gondolnám, hogy cigit, sört, vagy valami egyebet szeretne, de begurulva a parkolóba egy Honda mellé, mégsem száll le, csak lábbal kitámaszt.
Felegyenesedem, hogy hátra tudjon dőlni, míg matat a nadrágja zsebében. Fogalmam sincs mit akar, mégsem faggatózok.
Érdeklődve figyelem mit művel. Keresgél a kabátjában. Nem vagyok benne biztos, de mintha írna valamit. Aztán látom, hogy egy 100 dollárost tesz a másik motor tankjára.
Ahh… Grid száma… Gunyoros félmosolyra fut a szám, amint felismerem a zöldhasúra firkantottakat. Múltkor én egy buzi rendőrnek adtam meg. Ha így folytatjuk a menedzserúr telószámának az osztogatását, le fogja cserélni.
Ville baritonja felbúg a bukó alatt. Felugrik a fél szemöldököm. Azonnal összeáll a kép, mire játszik. Nem szólok, nem hüledezek, nem tiltakozok, nem erkölcsizek. A hideg nyugalom egy komisz vigyort mázol a képemre. Eszemben sincs beleköpni ennek az őrültnek a levesébe.
Más már rég félreértette volna ezt a „Markolj rá!”-t. De nem én. Határozottan az a szörnypofás, guszta bukó a célpont. Némán biccentek Ville-nek. Bemérve.
Egy tag bukkan elő a budiból, felénk tart. Pont szembebámulok vele, erre Ville száját elhagyja a kurta parancs. Villámgyorsan kapom le a bukót az arcrészbe belemarva, mire a tulaj odakiált egy felháborodott „Hé!!!”-t.
- Indíts! - sikkantom.
Nem érdekel, ha a fickó felismert. Grid majd kárpótolja a veszteségért.
Nem állom meg nevetés nélkül. Vadul rázza a mellkasom. Sisaktolvajok lettünk. Törvényen kívüliek. Hell yeah!
Fél karral kapaszkodom Ville felsőtestébe, miközben elsöprünk a benzinkúttól. Úgy megrántja a gázt, hogy muszáj jobban belekarolnom, nehogy ledögöljek mögüle. Másik kezemben ott szorongatom a nyers húson élő bukót.
Ha Ville lassít, menet közben húzom a fejembe, és ezzel a kiéhezett pofával nyáladzok a nyakába. Mintha tarkón akarnám nyalni. Nagyon komoly… Megtartom.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Kedd Dec. 02, 2014 7:06 pm

Ügyes lány! És élvezi...!
Muszáj elvigyorodnom a hangjára, de sokkal fontosabb most hogy ne rántsanak le, vagy ne rugdossanak össze a retkes bőrfejűek, na meg az se utolsó szempont hogy a párja ne érjen utol. Ezért is húzok le egy mellékúton, aztán egy még kisebben, még egy.. és egy futó patak mellett húzok rá a fékre és állok meg.
A motor még morog, két lábbal támasztom ki, amikor felcsapom a rostélyt és hátranézek.

- Ezt kamatoztathatnánk az olaszoknál is. - vigyorgom, és várok amíg magára rántja a cuccot. Reméljük a kopaszok nem köpködték nagyon meg.

Ha nincs szüksége segítségre, amint megint a hasamon a keze, újra indulok. Valami egészen más úton térek ki megint a főre, a tagok nem követnek, vagy legalábbis elég nehéz bukó nélkül száguldani.
Innen már veszett az óvatosság. Érzem a testemen hogy rendesen szorít, nem esik le, ezért már én is jóval kövérebb gázra engedek és megkóstoljuk közel a végét. Segítségemre van egy hosszabb egyenes, de elérve a kanyart már nem vigéckedek. Három év az három év.

Az orrunk elé kerülő szerpentin már rázósabb menet. Lassabb.. legalábbis mindenképpen, nem nézem a tájat, nem figyelem a látképeket, egyetlen hely a cél. A tető...
És alig fél órával később, már meg is látom a kilátóhelyet.

Becsurogva a parkolóba, most már végleg pihenésre intem a jószágot. Vagy legalábbis egy időre, a parkoló tök üres, és egy keskenynek tetsző út vezet le, a tábla azt mondja kilátó, de jobb lenne tesztelve.
Meg is szakítom a hangot. A motort még két lábbal támasztom, de a bukót csak akkor rántom le, ha a lány már leszállt mögülem.
Itt azért jóval hidegebb van.

- Na látod most már megvan a harmadik strigulád! - vigyorgom rá sebtiben, aztán lemászok én is a nyeregből és az ülésre húzom a bukót. Remélhetőleg a bőrfejűek nem tévednek pont erre...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Kedd Dec. 02, 2014 8:20 pm

Letérünk egy mellékútra, majd megállunk egy patak mellett.
- Gyűjtsünk bukókat? – nevetgélek hátul. - Már így is van három.
Egy, amit Ville lakásán hagytam anno, és most ez a kettő.
Inkább nem gondolok bele mit köptek, vagy nem a sisakba. A fejembe húzom, aztán ismét Ville köré fonom a karjaimat. Indít.
Tetszik, ahogy vezet. Magabiztosan irányítja, de mégsem hősködik. A kanyarokban vele együtt dőlök.
Felfelé gurulunk a Black Mountains kígyózó meredélyén. Ville itt már óvatosabban vezet. Elvagyok itt hátul. Nézelődöm, ahogy egyre magasabbra jutunk. Magamon érzem az egyre csökkenő hőmérsékletet.
Előttünk a távolban feltűnik a kilátó, végül begurulunk a kirándulók számára kialakított parkolóba.
A motor elhallgat, mire megkapaszkodom Ville derekában, és leszállok mögüle. Ellépek a járgánytól, hogy ő is kényelmesen lepattanhasson a nyeregből.
Lerántom a fejemről a vicsorgó bukót. Csini darabnak tartom.
- Nocsak… – döngöm somolyogva Ville szemeibe. - Számon tartod?
Körbehordom a tekintetem a magaslati tájon, aztán visszafordulok Ville felé.
- És? Hányadik után jár a piros pont? – vigyorgok rá sunyin. A bukót közben én is a motorra teszem.
Széttárom a karjaimat, mintha végigmutatnék a néma környéken. Sehol senki.
- Íme. Egy adag magány rendel.
Végülis, Ville ezt kívánta.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Kedd Dec. 02, 2014 9:05 pm

- Amennyire én hallottam ott a táskák, és a spéci fotócuccok a mennek, de.. - rántom meg a vállam - kinek mi az élvezet. - mosolygom a végébe, de már nem várom meg a választ. Mert nem is válaszol, húzok rá a gázra, és irány a hegy!

Útközben nem gondolkozom. Nem is hagyom hogy bármiféle gondolat beférkőzzön a fejembe, csak érzem a gépet.. az út minden négyzetcentiméterét, ahogy a fizika törvényeinek engedelmeskedve hajtja meg az egészet, és valahol újszerű ez az érzés. Régen soha nem figyeltem a részleteket. Talán mert nem is éreztem őket a fehér por adta gyönyörben.
De ez valami egészen másfajta gyönyör...

Amint eltűnik a test mögülem, én is engedelmeskedem. Hííív a vadon! - ha valami ócska genny filmből kölcsönözném a szöveget, de van benne valami. Valami hideg.. valami szabad és valami rejtélyes. Még soha nem kóstoltam ezeket az ízeket...

- Azt mondtam végigvezetlek az úton vagy nem? - lépek mögé rövid mosollyal és csak alig messze tőle állok meg. A feje fölött vizslatom a terepet, pici.. de ez eddig még soha nem zavart.

- Minden darab egy pirospont ha magadba nézel. - figyelek vissza rá, ahogy megfordult előttem és belekacsintok a szemeibe. Elvégre így van.

- Iiigen, itt kéne letáborozni.. - lépek el előle... mellőle vagy mögüle, attól függően épp merre forog, és megindulok lassan a kövekkel kiszórt út felé. A bakancsom csikorogva tapossa őket. - Vagyishogy ott! - intek fejjel oldalra az orom fele, ahogy visszafordulva a szemeibe nézek. Jön.. nem jön.. az övé a döntés. Részemről csípném ha megosztaná velem azt a képet...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Kedd Dec. 02, 2014 10:36 pm

Ville mögöttem terem.
- De. – helyeslek döngve, és somolyogva rápillantok a vállam fölött. Eddig valahogy nem tűnt föl, hogy vagy egy fejjel magasabb nálam. De amilyen colos égimeszelő, mellette nem nehéz bokacirkálónak tűnni.
- Nem vagyok valami szorgalmas gyűjtögető. – magyarázom, és felsejlik az arcomon egy banditamosoly. - Nem gyúrok különösebben a piros pontokra.
Legalábbis az effélékre. Néha mégis becsúsznak. Főleg ha olyan haverjaid vannak, mint Birdie és társai.
Ville erre ellép mögülem, és a szerpentinen a kilátó felé veszi az irányt. Távolodó alakját a tekintetemmel követem.
- Hát akkor verjünk tábort. – hagyom rá, s közben a kezeim becsúsznak a farmerom zsebeibe. Kényelmes léptekkel indulok meg én is, hogy beérjem.
Talpunk alatt szaporán zizegnek az apró kavicsok. Nem kell sokat gyalogolnunk a kilátóig. Hamar ott tornyosul előttünk. Fából építették és három szintje van. A legfölső fedett.
- Ha ez nem lenne itt, megkérnélek, hogy vegyél a nyakadba. – röhögcsélek halkan. - Felmegyünk? – kérdem.
Nem tudom Ville hogy dönt, én minden esetre szedni kezdem a lépcsőfokokat felfelé, és a legfölső szintig meg sem állok.
Ha tériszonyom lenne, leszédülnék innen. A szél az arcomba csap. A környék legmagasabb pontján vagyunk. Innen a lenti világ olyan aprónak tűnik. És pokolian távolinak.
A kilátás csodálatos. A szomszédos és az azokon túli hegyek is látszanak, lent pedig az elszórt, környező települések. A tiszta időnek hála a látóhatár messze visz. Varázslatos.
Felkönyöklök a korlátra, s hatalmasat szippantok a friss levegőből. Mondhatni letüdőzöm a látványt, mely szinte egyenlő a végtelen szabadsággal. Átjárja minden porcikámat, miközben csak bámulom a horizontot.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Kedd Dec. 02, 2014 11:31 pm

- És ponnt.. ezért vagyok én itt.. - szívom meg az orromat, de szemem közben már szuggerál a bokrok közt megjelenő keskeny úttal előttem és valahogy szó nélkül indulok el az irányba. De pár lépés után mégis visszanézek. Őt figyelem. Jórészt azt, hogy jön e utánam vagy állóhelyet váltott, dekkol még itt egy keveset, de úgy néz ki mégis megindul.
Ahogy elhalad a mellkasom előtt távoltartok egy darab ágat, úgy tűnik nem most jártak erre utoljára, de onnan már nagyjából szabad az út.

Nem telik 10 percbe mire elérjük azt az.. azt az izét. Nem mondom, reméltem hogy itt nem találkozunk a népbutító társadalom fondormányos eszközeivel, de úgy tűnik ez is egy olyan hely.
Megállok, de ő még mindig mozog. A távolba nézek, alig messze a lábtól, kiszúrok egy vékony utat a sziklaszélen, de ő mégis megindul irányba.

- Ez.. nem jelenthet akadályt.. - villan a mosoly csak nagyon röviden, de aztán elindulok utána.
Az izé.. nem kopog.. nem mocorog, csak néha nyekken, és ha most azt mondanám beszari vagyok, tényleg tele lenne a gatya sötétben.
Az utolsó emelten érem be. Ő már a korláton könyököl, és nem mondom, azért vetek egy pillantást a kidomborodó részlegre.

- Ezt kár lett volna kihagyni. - lépek aztán be mellé, és csak vizslatom a terepet. Itt még a levegő is édesebb.. hangosabb.. életet adó magányosabb, és határozottan tetszik itt.

- Itt.. lebontani ezt a szörnyeteget, és ide egy faház. Terasszal... A gitár hangját visszaverné a szél, a dalokat meg a hegyek. - vigyorgok meg az érzésre, pedig az egész még csak a fejemben játszódott le. És ekkor jön a második kör...

Az hogy ő mit csinál, az még kérdéses. De engem hív a táj.. a füst.. és... talán a veszélyérzet.
Megtaperolom a masszív fát rendesen, megdögleni nem akarok.. ííígy.. nem.. aztán hirtelen véve a távolságot a korlát közti fára lépek, és megkapaszkodva az oszlopban a korlátra a következőre. Ekkor érzi csak az ember igazán az egészet...

Hogy ő tiltakozik avagy nem, az még mindig kétséges, de egy pillanatra sem eresztve a fát a kezemmel, jobbal elővarázsolom a doboz cigimet, számmal egy szálat húzok ki belőle, de ahogy az öngyújtóval ügyeskedem a doboz kiesik a kezemből és lehullik a földre. Le... a földre.

- A kurva életbe.. - szitkozódom a szál a számban remegve, de aztán hamar lépek tovább. Megint a tűz.. mélyre szívom vagy kétszer a füstömet, jó az háromnak is, aztán..

-And she'll be right here in my arms
    So in Loooove..
    She'll be right here in these arms
    She can't let gooo...


Aztán csak hallgatom ahogy szinte perceken át visszhangzik.
TÖKÉLETES! Nem is lehetne ennél tökéletesebb...


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Dec. 03, 2014 9:57 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szer. Dec. 03, 2014 8:28 am

Áh! A piros pont felügyelő… Ezen muszáj sunyin elvigyorodnom.
- Jobb lesz veled vigyáznom. Ki tudja mire sikerül még rávenned. – döngöm, aztán  tovább megyünk a kilátó felé.
Ó! Hogy nem akadály? Ville válaszára nem mondok semmit, csak egy komisz pillantást lövellek rá, mielőtt fellépkednék a meredek lépcsőfokokon.
Odafönt a korláton támaszkodom. A festői mélységről aztán Ville-re vándorol a tekintetem. Egyet értek vele. Tényleg elképesztő a látvány és… jó itt.
- Ez a nap fénypontja. – mosolygom. - Vagy kereshetünk egy másik helyet, ahol nem kell a bontással szórakozni.
Továbbra is a korláton könyöklök, erre Ville egy hirtelen ötlettől vezérelve artistának áll és kihívja a gravitációt. Oldalra fordítva a fejem figyelem, ahogy megkapaszkodik az oszlopban és felszökken a korlátra. Én aztán nem szólok rá senkire, mindenki azt kezd magával, amit akar. Lezúgni úgysem fog. Gondolom nem ez a célja. Remélhetőleg. Meg aztán jelenleg még tiszta a feje, a szárnyalás nem fog eszébe jutni. Hanem valami más. Előkerül a zsebéből a cigaretta. A doboz meg megéli mi az a free falling.
Ühüm. Vigyorászom sunyin az orrom alatt. A szemem követi a röptét.
- Ügyes… – döngöm gúnyolódva. De Ville nem vesztett sokat. A doboz megvárja a kilátó lábánál. Valahol. Elsodorta a szél. Majd visszafelé menet összeszedjük.
Ville dalra fakad, és a baritonját visszhangozni kezdik a hegyek. Minden irányból az Ő hangja jön. Némán nevetek alatta. Nem csatlakozom hozzá. Kár lenne belerondítani az előadásba. Különben is. Szeretem a hangját. És ez a dal is favorit. Az egyik legjobb.
Csak az után szólalok meg, hogy már nem énekel.
- Első osztályú a környék akusztikája. Már csak ezért megérné felbútorozni.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szer. Dec. 03, 2014 3:05 pm

Csak egy rövid mosoly. Ennyi az amivel válaszolok amíg elhalad előttem, de fejben simán megvannak a válaszok. Semmi olyanra amit ő nem akar...

A helyre felérve be kell vallanom.. lentről akármennyire is ronda, idefentről azért tényleg emészthetetlen ez az érzés.

- És még hol a vége.. - dünnyögöm, habár a napot így elnézve igencsak 3 óra felé jár. Vagy 4... Nem mintha számítana, nincs halaszthatatlan ügyem.  - Hááát.. ha tényleg felcuccolunk ide, muszáj lesz! - vigyorgom aztán el, én is megkönyökölve mellette - De persze a pénz beszél, szóval.. - és ekkor jön az a hirtelen ötlet. Talán két percbe se telik, mire hirtelen fellököm magam. Csak néhány újabb, mire már fenn taposom a széles falécet és stabil ez az érzés. Kivéve a cigimnek, ami hamar tanulta meg milyen is az, ejtőernyő nélkül a mélybe.
Mégse hat meg. Sokkal inkább a gyenge szél, ami belecsap a cigimbe, élesen parázslik fel a vége, hátrafújja a hajamat, így már sokkal egyszerűbb bejátszani a lényeget. Kieresztem a hangomat...

A visszhang.. az ember kezére játssza az ütemeket. Hihetetlen egy érzés. Aztán megint a hangja töri meg az elhalványuló foszlányok után beállt csendet, amikor..
Hirtelen visszatúrom a cigit a számba és félig hátrahajolva felé nyújtom a kezemet. A szemeibe nézek. Egy szót se szólok, csak az orrom előtt felszálló füst töri meg a képet, de a szemem beszél helyettem. Azt akarom hogy itt legyen velem. Hogy jöjjön fel! Nem esik baja. Szorosan tartom majd a kezemmel, na meg ott az a másik oszlop. Ezt neki is ki kell próbálnia!
Valami isteni amikor szinte a mellkasodban érzed a visszacsapó hangok zöngéjét. Egészen újszerű érzés.. Bizsergető! Még a talpad is csiklandoz tőle!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szer. Dec. 03, 2014 4:42 pm

Aha. Bútorozunk? Sandán somolygom Ville-re.
- És mivel töltjük az időnket? – érdeklődöm mellette könyökölve. Tényleg kíváncsi vagyok, Ő hogyan képzeli ezt az utópikus életet.
Sürgős dolgom nekem sincs. De nem sokára alkonyodik. Ilyenkor, a téli napokon fél 5 környékén áll be a szürkület, ráadásul a magas hegyvonulatok hamarabb elnyelik a napot. Közvilágítás persze nincs.
Ville fent terem a korláton, és éneklésbe kezd. A hangja mintha még az én belsőmben is továbbterjedne és megrezegtetné a bordáimat. Nyugodtan kivárom a performance végét.
Farmerom zsebéből ekkor húzom elő a mobilt. Csakhogy lecsekkoljam hány óra felé járhatunk. 15:47. Nem közlöm Ville-vel, nehogy azt higgye, hogy sürgetem. Szó sincs róla. Tisztáztuk még a tóban, hogy egyikünknek sincs randija.
Aztán valami más is feltűnik a kijelzőn. Elvigyorodom. Senki nem fog minket zaklatni.
- Errefelé zéró térerő. – mondom mintegy mellékesen, aztán visszacsúsztatom a lapos készüléket a helyére.
Ismét felnézek Ville-re. Hátra fordul, mire találkozik a pillantásunk. Kinyújtja a kezét, nekem meg kérdőn felszalad a szemöldököm. Értem mit akar.
Hogy én? Oda fel?
Szavak helyett beszél a tekintete. Ismerem ezt a nézést. Mintha arra kérne, hogy bízzak benne.
Mi bajom történhet? „Pici” vagyok, kicsit esek. Fő az optimizmus.
Félmosolyra szalad a szám sarka, és balommal megmarkolom az oszlopot, jobb kezem pedig belesiklik Ville ujjai közé. Már lépek is fel a korlátra. Először az alsó peremére, majd a tetejére. Először egyik lábbal, aztán a másikkal. Miközben erősen kapaszkodom, felhúzom magam a magasba.
Kiegyenesedem, és lenézek a lábam előtti mélységbe. Nem kellett volna. Az ütő megáll bennem. A lélegzetem is elakad. Inkább felemelem a fejem, hogy előre meredjek. A szél az arcomba fúj. Nem olyan vad, hogy légszomjat okozzon, de hallom, ahogy süvít.
Oké, Ville ezerszer virgoncabb idefönt nálam. Moccanni sem merek, nehogy elveszítsem az egyensúlyomat. Hogy mit érzek? Szabadsággal elegy tériszonyfélét. Élvezem, de egyáltalán nem vágyom szárnyakra, hogy levethessem magam innen.
Aztán mégis kitör belőlem a nevetés. Úgy állunk itt kéz a kézben, mint két öngyilkosjelölt. A jókedvemnek mégsem csak ez a gondolat az oka.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   

Vissza az elejére Go down
 

After the problems... - The new world is not reassuring

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

 Similar topics

-
» Soldier World Tour
» Welcome to the new world, daddy's lil monster ❤ [+16/+18]

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-