HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 After the problems... - The new world is not reassuring

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szer. Dec. 03, 2014 5:23 pm

- Majdcsak kitalálunk valamit.. - vigyorgom sekélyesen, de még mielőtt válaszolna, már fenn is vagyok a magasban mellette.

- Majd énekelünk! Együtt! És pengetjük a húrokat! - ezt már odafenn beszélem, aaa.. második.. legkellemesebb dolog amit vele el tudnék képzelni... De aztán jön az ötlet meg a cigi!

- Mondtam én hogy jó hely! - vigyorgom meg - SŐT! Tökéletes.. - ezt már csak szinte suttogom ahogy figyelem a hegyeket, és eszemben sincs mások miatt aggódni. Kurvára isteni érzés ha nem találhat meg senki se!
Aztán kíséri egy másik is...

Ahogy a szemeibe nézek, nem kell beszélnem. Látom én a szemeiben, és a rövid.. talán megütközés?? Után szinte kisimul a tekintete. Muszáj elmosolyodjak röviden.
Rászorítok a kezére, amint megjelenik a kezemben. Segítem. Megtenni azt a pár, magaslati lépést, meg is van az oszlop, és.. már itt áll mellettem.

- Na?? Milyen érzés?? - kérdezem szemmel pásztázva a messzeséget. Csak aztán újra rá. - Ne.. ne le nézz.. - automatában kis híján szinte elengedem, csak hogy az álla alá nyúlva megemeljem a fejét, de még időben kapcsolok és inkább szorosabban szorítok rá a kezére. Jobb lenne ha tényleg nem esne le...
Aztán jön az a nevetés.
Nem tudom min nevet, de nekem is muszáj vele nevetnem. Csak figyelem, de.. egyre erősebben és nem érdekel a két idióta érzés..

- Mi.. Mi van..?? - sikerül csak pár szóra lecsendesítenem  - Mi tetszik ennyire? - ez már csak mosoly, de ja. Szinte a könnyeim is csorognak tőle.


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Dec. 04, 2014 1:30 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szer. Dec. 03, 2014 7:01 pm

Ének és zene?
- Egész nap? – heherészek fölfelé Ville-re. Nem sokra rá én is mellette termek a segítségével.
Egy darabig döbbenten, és szokva a magaslati levegőt állok. A szél úgy fúj és süvít körülöttünk, mintha azzal viccelődne, hogy lelök minket.
Hogy milyen érzés?
- Beszarás… – dünnyögöm az orrom alatt. Kiszalad a számon. - Vagyis… Csúcs! – kacagok fel aztán.
Ahogy lefelé esne a pillantásom, ugyanabban a minutumban Ville keze enyhén megrándul. Az ujjai mégis inkább rászorítanak az enyéimre.
- Nem… Nem nézek. – magyarázom még mindig mosolyogva. Reflexből megráznám a fejem, de lemondok a mozdulatról. Nem akarom Ville-t magammal rántani a mélybe. Még szeretnék élni. Van egy s más, ami miatt ragaszkodom az életemhez, és még sokáig szeretném azokat élvezni. Ráadásul rengeteg olyasmi is van, amit még megtapasztalnék. Szóval egyelőre nem nyiffanhatok ki.
- Fogalmam sincs. – vallom be széles vigyorral az arcomon. - Csak boldog vagyok... Minden különösebb ok nélkül… Vagy talán mert itt vagyunk. Vagy csak az, hogy olyasmit teszek, amit eddig soha nem csináltam. – beszélek bele a szélbe, miközben a szemeimmel a messzi tájra ragadok. Kellemes érzések járnak át, és nem könnyű szétválasztani őket egymástól. Mindnek ugyanaz a lényege, mind egy irányba mutat.
Óvatosan Ville felé fordulok. Mellette a nap lebukni készül. Mégsem sürgős, hogy induljunk.
- Legközelebb hozzunk magunkkal egy gitárt is. – búgom egy mosoly kíséretében. - Nem nézünk szét odalent?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szer. Dec. 03, 2014 9:35 pm

- Akár.. - fűzök hozzá csak ennyit, de minek annyi tervezés? Az élet majd rendezi a részleteket.
Odafenn mellettem mégis rendeződik az érzés. A szabadság érzése. Még ha ott is liheg a veszély a közeledben, hajlamos vagy nem tudomásul venni. És talán pont ez az Isteni benne...

Nevetnem kell. Rajta.. miatta.. teljesen tökmindegy, a lényeg az egész. Szabadnak érzem magam. Kurvára megfoghatatlannak, megtörhetetlennek vagy kifacsarhatatlannak, amilyennek már nagyon régóta nem! És talán.. ezt neki köszönhetem.
Vagy éppen saját magamnak.

Amint sikerül rendeznem a helyzetet, mégis meg kell kérdezzem mi volt ez a kitörés. Nem mintha zavarna, egy percig sem, egyszerűen csak érdekel.
Meg is kapom a válaszom amire muszáj megint mosolyogjak. Boldog.. Hát ja. Valami ilyesmi kereste az én fejemben is a kiutat.

- Akkor oda kell figyelni hogy sokszor legyél még boldog. - ezt már magyarázom csak a hegyeknek, de nem feltétlenül érdekel hogy őket érdekli e. - És legközelebb pár üveg sör se fog megártani. - itt már én is felé fordulok, és szemem lepillant az útra ott nem messze. Innen látom a végét. Egy szikla. Vagy inkább egy.. valamilyen kiszögellés.

- Már tudom hova megyünk. - szívom meg az orromat, és ha lassan lemászni kezd, megvárom míg földet ér, és csak ekkor ugrom le. A fa.. megrázkódik a talpunk alatt. - Nem szereti a hirtelen izgalmakat. - ránt mosolyra a szám, de aztán elérkezem a lépcsőhöz.

- Hölgyek előre.. - tárom ki a kezem mint ahogy valami hülye.. filmben láttam egyszer és ha nem ellenkezik, megvárom míg előre megy. Aztán őrült lovasságként rohanok utána. Vesszen ez a felépítmény ha leértem!


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Dec. 04, 2014 1:37 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szer. Dec. 03, 2014 10:15 pm

- A zenélés és az éneklés tesz hasonlóan boldoggá. – mosolyodom Ville-re. Jól ismerem a boldogság érzését, csak kevés dolog szabadítja így fel a lelkem.
Óh, a sör. Hát persze! Csak ekkor néz rám.
- Rendben! – nevetek halkan, miközben bőszen egyensúlyozok. - Akkor most le is mennék. – felelem, miután világossá tette, hogy Ő már tudja merre tovább.
Erősen kapaszkodom a tetőt tartó oszlopban, miközben óvatosan, lassan ereszkedni kezdek hátrafelé. Ville még mindig fogja a kezem, de nem szeretném lerántani. Úgyhogy amikor már közel leérek…
- Kösz, megvagyok. – mondom, s lefonódnak az ujjaim az övéiről.
Odafönt a korláton, amíg a tájra, a szélfúvásra, az alattunk elterülő veszélyes mélységre figyeltem, teljesen elfeledkeztem önmagamról. Azokról a dolgokról, amelyek a nap legnagyobb részében kitöltik a gondolataimat.
Hatalmasat sóhajtok, amint ismét megérzem a biztos talajt a lábam alatt. Szenzációs élmény volt a magasban, mintha kötélen táncoltam volna, de idelent mégiscsak nagyobb a biztonság. Jó visszatérni az ismerősbe, a megszokottba. Megnyugtat. Ugyanakkor még mindig átjár az újdonság varázsa.
Ha egyedül lennék, tuti eszembe sem jutott volna a lécen bravúrozni.
Az egész kilátó beleremeg abba, ahogy Ville leugrik. Dübörögve landol mellettem.
- Naná. Azt is hallotta, hogy le akarod bontani. – duruzsolom.
A lépcsőhöz sétálva Ville udvariasan előreenged. Húzhatnám a strigulákat, hogy ma hányadszor bújik elő belőle a gentleman. Eszemben sincs cinkelni. Szokatlan tőle, deee valahol jól áll neki. Inkább szélesen rámosolygom, aztán megindulok lefelé.
Ville vadul trappol mögöttem, mint valami túlméretezett gyerek a játszótéren. Nem kíméli ezt a fatákolmányt. Nem állom meg nevetgélés nélkül.
Lelépve az útra ismét kavicsok ropognak a csizmám talpa alatt.
- Valld be, hogy szíved szerint már most nekiesnél. – pillantok rá sunyin. - Mit eszeltél ki? Merre menjünk? - érdeklődöm aztán várakozással telve.
Nyakunkon a napnyugta, de még bőven belefér egy kis mászkálás és bámészkodás.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 1:24 pm

A zene és a dalok... Egyszer nekem is boldogságot jelentett...
De sokat ezen nem agyalok, még megárthat, inkább engedem el ahogy már biztonságos a terep és én is valahogy lejutok. A legegyszerűbb módon, bár már kurvarég csináltam ilyeneket.

Most se sikerül kitörni a lábam, vagy egyáltalán úgy bármimet, szóval jöhet a lépcső.
Előre engedem, mert így tartja az illem vagy mi, de aztán veszett vadként indulok utána és fogalmam sincs honnan ez az igyekezet. Mások azt mondanák megőrültem. De én csak annyit: boldog vagyok...

- Senki sem tökéletes.. - ezt még fenn mondom, és vigyorgok, de ha úgy lenne.. eszembe sem lenne nem alágyújtani az egésznek. Mégis.. egy erdőtűz azért meredek dolog.

- Hogyne. Csak adj egy szekercét! - biccentek rá egy tetemeset, de máris kiszúrom azt az előbbi utat, azt a korábbit, amit még az egész előtt kinéztem, és hirtelen kapva a kezére kezdem el húzni magam után. Haaaa.. meg nem állít vagy makacsolná meg magát, egészen a hegy széléig vezetem és átbújva a bokrok alatt a kitaposott fövenyen később meg is van az a sziklaperem. Na itt.. tényleg arcul csap a természetesség ténye!

- Vigyázz, le ne ess nekem! - csak ekkor engedem el, történetesen mert egy darab bokrot kell kihajtsak a számból hogy előrébb mehessek és ha ő is megtalálta mibe kapaszkodjon amíg átjön mögöttem, csak akkor engedem el.

- Na EZZZT.. hívom én kilátásnak.. - állok a sziklaperemtől alig 20 centire meg, és ha a korábbira mondta azt valaki hogy veszélyes, itt már elég egy rövid megingás és már tárt karokkal várnak az égiek. Mégis itt érzem magam otthon. Valamiért... Semmiért nem adnám ezt az élményt.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 2:35 pm

- És ha mindenki úgy tökéletes, ahogy van? – fordulok vissza Ville felé vigyorogva. Nem kötekedni akarok vele, csak csömöröm van a társadalom hülye szlogenjeitől.
Egy eddig ismeretlen, fura szó hagyja el Ville száját. Még sosem találkoztam vele. Hatalmas szemekkel, kissé értetlenül pislogok rá.
Szekerce… Szekerce… WTF?
- Az mit jelent, hogy szekerce? – tudakozódom Ville-től, erre hirtelen elkapja a kezem és meglódul az úton, amit benőtt a susnya. Megnyikkanni sincs időm, vagy tiltakozni. Nem mintha akarnék. Közel futólépésben megyek utána. Olyan hosszú lábai vannak, míg Ő egyet lép, nekem kettőt kell.
Ville-t a „természetesség ténye”, engem meg egy ág vág pofán, ahogy az összehajló bokrok közt bujkálunk.
Bassza meg de csíp.
Belevágott a szemembe. Könnyezni kezd. Az arcomat is összekarmolta. Ville meg csak menetel előre. Igyekszem tartani vele az iramot, mire meg is állunk valami sziklaszirt peremén.
Egyelőre még nem nézek körbe hol lyukadtunk ki. Helyette odanyúlok, ahol sajog az arccsontomon. Valami nedves melegségbe tapintok. Hunyorogva vizsgálgatom mi az. Vöröslik az ujjvégem. Alig egy kis vér szivárog a karcolásból. A fene megette. Lényegtelen apróság.
Jah, hogy le ne essek…
Ha még látnám is, hogy merre nem kéne leesni… Inkább nem teszek egy tapodtat sem semerre, amíg ki nem dörzsölöm a szememből az ág okozta homályfátyolt. Csak azután mérem fel a terepet, hogy kitisztult a látásom.
A pillantásom Ville-re vándorol. Muszáj elmosolyodnom. Tényleg élvezi, hogy itt van alig egy köpésre a semmi fölött, messze mindentől. Csodálkozom azon, hogy centikre a perem végétől nem szédül. Én csak óvatosan kandikálok le, a nyakamat nyújtogatom. Nem merészkedem a szikla szélére, lévén korlát egy szál se. Nem mondhatnám, hogy szuicid hajlam vagyok.
Végigfut a hideg a hátamon, és megborzongok.
- WOW! – hagyja el ennyi a számat. Nem vitatom, valóban gyönyörű a kilátás, ahogy a nap épp alábukik a hegyek mögött. Utolsó fénycsóvája valamiféle rejtelmes ragyogást von a szürke vonulatokra.
Megfeledkezem az időről, csak a most pillanata létezik, úgy elbájol ez a páratlan természeti jelenség.
- Ezt hívom én varázslatnak… – búgom halkan magam elé.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 3:39 pm

Filozófiai kérdések.. Pont ezt nem vártam tőle, de meg nem tudom mondani miért nem. Talán mert megítélem?? Azt kötve hiszem, mégis csak egy egyszerű vigyor a válasz, valahogy még visszatérünk erre...

Most mégis valami erősen dolgozik bennem. Nem düh, nem harag, és nem is a szokásos tompa indulat, most csak valami hajt, előre, mint akinél teljesen elmentek, mégis elkap még odalenn valamivel.

- Nem hallottad még?? - fordulok hátra vigyorogva a kezével a kezemben. Hol a fenébe olvastam!?? - Balta.. Baltát adj! Neked tudnod kéne.. - kacsintok rá, de nem állok meg, az az izé még mindig hajt előre és szinte éhezem az érzést.
És OTT VAN!
Olyan hirtelen állok meg, hogy ha az útközben elengedett kezével nem figyelne, elég lenne egy lökés.. egy véletlen mozdulat és nekem annyi lenne, de mégsem zavar az egész.
Mégis a hangját hallom mögöttem. A testét érzem.. mozgást.. a közelséget, félig mellettem, de én csak beletemetkezem az érzésbe. Volt olyan pillanatom ami megkísértett.. régen.. ugrani kéne, de ez most valami egészen más!
Olyan hirtelen döntök hogy még meggondolni sincs időm. Nem is kéne, hisz erről szól ez az egész, vagy nem??
A lány felé lépek, akaratlanul küzdve le azt a kis távolságot, két tenyerem kap az állcsontjába előttem és olyan hirtelen rántom magamhoz és csókolom meg, hogy még ellenkezni sincs ideje. Már ha ellenkezik. Vagy én hagyom benne, de ha lök rajtam egyet...

- Én meg ezt! - vigyorgom miután elengedem - Ötödik strigula! Smárolj le valakit a haláltól 20 centire…
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 4:48 pm

Ahha! Szóval balta. Így már minden világos. És hogy nekem kéne tudni? Nem az én anyanyelvem az angol.
Nincs időm ezen elmélkedni. Nem sokára átverekedjük magunkat a zöldön, és kikötünk egy sziklaperemen, közvetlenül a lélegzetelállító mélység fölött.
Ville hirtelen torpan meg előttem, de mégsem rohanok bele, hogy lökjek rajta. Még szerencse. Elvagyok a könnyező szemeimmel, és amíg nem látok rendesen, addig nem akarok semerre sem lépkedni. Ez a hely nem veszélytelen. Nem zakkantam meg. Én biztosan nem. Ville viszont néhány perce igen különösen viselkedik. Zsong. Rá már a tiszta levegő is úgy hat, mint az LSD? Ez a gondolat csak úgy átsuhan a fejemben.
Révetegen merengek a sziklán. Alig hagyja el a számat az a szó, hogy varázslat, valami olyasmi történik a pillanat törtrésze alatt, amire nem számítok.
Ville két tenyerébe kapja az arcomat, és a számra préseli az övét. A nyelve nem nyomakodik, de mégsem kapok levegőt. A döbbenet letaglóz. Minden porcikámban kővé dermedek. Másodpercekkel később aztán elereszt, elhúzódik tőlem, én meg csak óriási tányérszemekkel gúvadok az arcába. Megkukultam.
EZMEGMIAFRANCVOLT??? Nyíllal belém az éles kétségbeesés. A szívem olyan ütemet ver a bordáim közt, hogy beleszédülök. Elkap a pánik, ahogy az érzékeim felsorakoznak, és az agyam lázasan igyekszik feldolgozni az eseményeket.
Túl sok ez egyszerre. A közelsége, a lendülete, a hirtelensége, amivel áthatol az intim szférámon. A védőpajzsomon. Felborítja bennem a rendet, és olyan feszültséget kelt, amivel a szervezetem csak egyféleképp tud megbirkózni.
Strigula… smár… halál… Ville hangja elmosódik a fülemben. Mintha távolodna, én meg mintha zuhanni kezdenék valamiféle végtelen szürkeségben. A látásom egyre homályosul, végül elnyeli a tintafekete sötétség. Nem vagyok magamnál, és már azt sem érzem, ahogy a térdeimből elszáll az erő. Összecsuklok és elterülök a földön. Eszméletlenül heverek a hátamon.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 6:35 pm

Nem az fogad amit vártam. Ilyenkor.. általában vagy egy tetemes maflás a válasz - pont mint a szaunában - vagy egyszerűen követelik a folytatást. De a lány...
Gyanús szemekkel méregetem ahogy valami nem tetszik nekem. Szürkül..

- October, minden oké..? - kérdezem valamiféleképpen felkészülve, felkészülve valamiii...

- BASSZA MEG! - kiáltom el magam, de most a hegyek nem visszhangozzák. Olyan hirtelen dőlt el, hogy egy pillanatra fel se rémlik fejben, mi lett volna ha.. Ha a másik az irány...
Hirtelen ugrom térdre, egyenesen a feje mellé. Azonnal taperolni kezdem, a haját.. a fejét.. nem véres.. nincs kő.. mázli hogy füves terepre esett és csak ezután próbálom pofozgatni.

- Hé... Te lány... hallod!?? - próbálkozom, de egyelőre nincs jele hogy hallja e - Ilyen még nem történt velem hogy csak.. így kidőlt valaki mert rárepültem.. - egy belső nevetés kínoz, de még épp eléggé visszatartja valami más. Talán valamilyen aggódás. - Vagy talán csak egyszer.. - dünnyögöm, de ez most nem is lényeges.

- Hallod te lány.. ébresztő.. - ha még mindig nem reagál, mögé térdelek és a fejét az ölembe húzom. Bassza meg! Valahogy így láttam valami hülye filmben. - Kelj már fel, hallod? Komolyan kicsinálsz.. - szenvedem, de tényleg aggódom. Miatta. Asszem... Bassza meg!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 7:17 pm

Már nem hallom, ahogy Ville a hogylétem felől érdeklődik. Egyszerűen csak összezuhanok, és a testem elterül a füves talajon. A káromkodása is veszik a fülem mellett.
Pillanatnyi sötétség és Semmi. Leginkább így tudnám leírni ezt az... állapotot. Puszta nem-lét. Nem voltam senki és semmi, nem voltak gondolataim, sem fájdalmaim. Egyáltalán… nem voltam. Mintha néhány másodpercre teljesen megszűntem volna létezni. Pedig csak az eszméletemet vesztettem el.
Egy hang érkezik nagyon messziről. Egyre erősödik. Ismerem! Már hallottam. Magyaráz, de nem értem, az agyam nem fog. Kezdem visszanyerni az észlelés és érzékelés áldásos képességét.
A szemem behunyva. Érzem, hogy fekszem. Valami… puhán. De nem az ágyamban. Szörnyen sajog a fejem, a halántékom lüktet, az arcomon a bőr ég egy helyen. De miért?
Lassan nyitom fel a pilláimat. Homályos a kép, ami elém tárul. Lassacskán kitisztul, és már rémlik hol vagyok. Fent a hegyen egy kiszögellésen.
Zavaros tekintetem találkozik Ville-ével. Szép férfiarca az enyém fölött lebeg fejjel lefelé a lenyugvó nap aranyló fényében. Olyan hatást kelt, mintha az a különös, sejtelmes fény belőle áradna. Úgy veszi körbe, mint valami mennyei glória.
Kurvára beverhettem a fejem.
- Mitä tapahtui? Mi történt? – nyöszörgöm. Erre kezdenek felderengeni az utolsó emlékek. Ville volt az. Kicsapta a biztosítékot, mert nekem ugrott és lesmárolt.
- Olet hullu… Te őrült. – a hangom még mindig kásás.
Aztán kapcsolok, igaz, nem túl gyorsan, de megvan, hogy Ville nem ért finnül. Elvigyorodom.
- Most beszartam, hogy elfelejtettem angolul. – böffen ki belőlem a halk röhögés, miközben kiemelem a fejem az öléből és feltápászkodom ülőhelyzetbe.
- Cseszd meg... – dörmögöm. Arra, amit tett.
Még mindig ülök, és a karom a felhúzott térdemre fektetem, míg a másik kezemmel a földön támaszkodom.
Ville-t nézem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 9:22 pm

És valami történik! Mozog, ami már jó jel, vagyis.. úgy néz ki nem kell ide 911. Ha kéne is hogy a faszomba rendelném ide!?? Kibaszott telefonok...
A szemeibe nézek, a hajam a pofámba lóg, de addig már nem jut el a tudatom hogy levegőt hagyjak. Ha most kaparja össze magát talán nem szívesen nyelné be a loboncomat. Ez tudatosulva, 3 másodperc alatt fogom össze, a fejem mögött csavarok rajta egyet, aztán.. aztán ugyanúgy szétesik.

- Bassza meg..  - újabb kötőszó, de ezt már dünnyögöm. Hagyom amíg bevillan neki, a kép, a világ, akármi, de aztán hablatyolni kezd. Pont olyan fejjel nézhetek.

- Teee.. valami emberi nyelvet, nem értek üzbégül. - kerek még mindig a szemem, de lefogadom hogy mit szövegelhet, hallottam már szónokolni Bird-et. Ám aztán mégis segít rajtam.

- Én meg attól szartam be hogy ezt még sokáig kell hallgatnom.  - vigyorgom aztán már el, és hagyom amíg kitápászkodik. - Tutira mint az a Pukki! - folytatom - De legközelebb azért jelezd ha épp pihenni támad kedved hogy még idejében megágyazzak.  - lökök valami hülye szöveget, de csak hogy kisöpörjem a félelmeimet. Ám neki is van mondanivalója.

- Okééé, de ki a fasz gondolta hogy csipkerózsikát játszol!?  - vigyorodom el, mert.. most tényleg! - De ugye nem vagy terhes!??  - Tádááám! Az újabb nagyszerű ötlet!
Na nem mintha számítana.. Max Grid az, aki lehidalna tőle.
Tuti egyből rámkenné!

- Szóval!? - noszogatom, talán, fél szemöldököm a levegőben, de a kezem közben valami hülye kaviccsal játszik. Bazdmeg, miért érdekel ez engem ennyire!??
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Csüt. Dec. 04, 2014 10:21 pm

Hogy Ville meg a nyelvleckétől szart be?
- Marha vicces vagy. Tényleg. – dünnyögöm morózusan, de a szám fél sarkát kegyetlenül húzza egy kikívánkozó vigyor. Részben engedek a kísértésnek.
Már ücsörgök a földön és Ville-t nézem. Gyanakodva, bosszúsan, gondolkodva méricskélem. Nem tudom, hogy sírjak-e, vagy nevessek. Igencsak vegyes érzelmek kavarognak bennem.
Tudnám, hogy honnan vette a bátorságot, hogy… hogy..!!! Óh, hogy!!! pukkadozok lelkiekben. Mégha nem is fortyogok hangosan, a lángoló vasvillapillantás, amit felé lövellek, elég árulkodó. A hiszti mégsem szokásom. Lerendezem magamban. Legalábbis mindig ezen vagyok.
- Joulupukki. – teszem tisztába a dolgokat számára mintegy mellékesen. Az altom színtelen és mélyen zengő.
Meg Csipkerózsika… Miket nem mond?!
És a szitu csak egyre jobb lesz.
Terhes? Mi van??? Egy kurva nagy kérdőjel a fejem.
- Te most ugye szívatsz? – meredek rá értetlen, megrökönyödött képpel. Az ajkaim résnyire válnak egymástól. A hüledezés lassú fejcsóválásra késztet.
Szóóóval??? Mi az hogy szóval???
Erre már minden önmegtartóztatás ellenére elpattan bennem a húr és fürgén megered a nyelvem az idegtől.
- Mit gondolsz mi a frásznak nem randizom??? Képtelen vagyok ezeket a dolgokat kezelni! Meg... meg... ami utána jön!... Egyszerűen nem megy! Olyan, mintha belöknének egy kibaszott égő épületbe!
Kifakadok, de aztán el is hallgatok, lehiggadok, mert rádöbbenek, hogy miféléket dumálok el. Csak bámulok Ville-re. Bakker. Ezért utálom, ha berágok. Olyankor a szám előrébb jár, mint az agyam.
A francba az egésszel. Már mindegy.
Felsóhajtok. Az arcvonásaim kisimulnak, ahogy elcsendesedem a lobogó érzelmeimmel együtt.
Emlékszem. Egy olyan boldog kislányként jöttem a világra, aki rendben van önmagával és a világgal. Aztán az a tűzeset gallyra vágott mindent. És most itt tartok. Szájon csókolnak, erre bedobom a törölközőt.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Pént. Dec. 05, 2014 2:44 pm

Nem tetszik neki. Megértem. Épp most húztam le az egész anyanyelvét, de valamibe muszáj töltenem. A feszültséget...

- Bocs.. - veszek vissza, de vele már csak a szám széle mocorog. Mégse megy olyan jól a színészet. - Legközelebb majd.. - de aztán elrágom a végét. Nincs.. legközelebb. Vagy legalábbis nincs az az isten hogy hagyjam mégegyszer hogy elterüljön.
Aztán mégse veszi a viccemet. Már ha tényleg vicc volt egyáltalán, a hangja árulkodón cseng, és már nekem sincs kedvem annyira.

- Oké, akkor Pukki... - törődök bele, de fel se fogom az egyezéseket. Azt viszont tökéletesen hogy berágott rám, amire meg tompítanám a helyzetet. Csak egy kibaszott csók volt! Egy smár.. Nem másztam rá teljesen! Valahogy mégse úgy sül el a dolog ahogy kéne. Viccesen...

Hallgatok, de pont azért mert neki meg jár a beszélőkéje. Figyelem. Minden egyes rezdülést, minden mozdulatot, amit megtesz, ez most beütötte a fejét?? Biztos vagyok benne, a szavai mégis valahogy furcsán csengenek.
Elhallgat, de én még mindig csak őt nézem. Lassan kattannak helyükre a fogaskerekek és még annál is lassabban rakják össze a képeket. De aztán csak sikerül nekik.

- Te félsz!(??) - jutok az egyetlen következtetésre amit a helyzet megteremt. - És nem tőlem félsz... - megnyugtató?? A fene gondol bele, de akkor jön a következő darab. - Vagyis ez azt jelenti hogy.. ho.. - torpannak meg a fogaskerekek, pedig pont úgy tűnik ahogy - hogy te még soha.. senkivel... (?) - marad itt félbe, de még mindig bámulok a szemeibe - soha az életben?? -  Megerősítést várok. Vagy egyszerűen csak azt, hogy széles vigyorral vágjon hátba hogy.. "Héé, te barom ezt beszoptad!" Hát be. És mivel a szemeiből hiányzik az az igyekezet hogy csak viccelne, még mindig csak ülök ott mint egy sülthal.

Lassan húzom fel a térdeimet, és ölelem át őket terpeszbe. Ha nem beszél, beáll a néma csönd. Hogy emésztenem kéne?? Minek!?? Lényegében rohadtul nem számítanak a részletek, csak ha tudtam volna...
Akkor kurvára nem változott volna semmi se. Vagyis de.
Óvatosabb leszek...

- Ne haragudj.. - tör ki aztán rövid csönd után - Fogalmam nem volt róla hogy ez neked ennyit jelent. - biccentem meg, ha mázlim van a szemeibe, és minimum nem esik nekem. De ha nincs...


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 06, 2014 3:44 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Pént. Dec. 05, 2014 4:15 pm

Mit érdekel engem, ha Ville, vagy bárki lefikázza az anyanyelvem. Hidegen hagy. De nem az, ami az imént történt. Egyetlen meggondolatlan tettével átlépte azt a határt, aminek a peremén ott virít az óriási piros „Entry denied” és „High voltage” tábla.
Váratlanul ért. Sem időm, sem esélyem nem volt védekezni. És ez az, ami bosszant, a kiszolgáltatottság. Nem hibáztatom Ville-t semmiért, Ő nem tudhatta, mi játszódik le bennem és a körülményeket sem ismeri.
Ville hallgat. Nem vág közbe. Szerintem megijedt, attól, hogy eldobtam magam. A kitörésem meg talán meglepi. Hát igen. Ilyen sem sokszor történik.
A tekintetünk összeakad. Némán nézzük egymást, mire Ő töri meg a kettőnk közé beállt csendet. A következtetés gyenge, gunyoros vigyorra rántja a szám fél sarkát. Nem mond újat, tisztában vagyok a félelmeimmel. Más kérdés, hogy képtelen vagyok leküzdeni azokat.
Némi javításra szorul a megfigyelése.
- Nem csak tőled. – dünnyögöm egykedvűen, mire Ville továbbgondolja a helyzetet, és ráérez valamire. Mintha a vesémbe látna.
Ahogy faggat, merőn, rezzenéstelen arccal és hideg nyugalommal állom a pillantását. Lehet, azt várja, hogy elröhögöm magam és közölöm, ez az egész csak egy poén. De most valahogy nincs kedvem nevetni.
Nem vagyok mérges. Rá nem. Kizárólag magamra. Hogy lehettem ilyen óvatlan?
Ahogy a szeme engem pásztáz, abból gondolom, hogy választ vár. Mégsem felelek. Már megfejtette, kár ezt boncolgatni. Inkább felkelek a földről és leporolom a nadrágom hátul.
- Menjünk vissza. Sötétedik. – döngöm halkan. - Nem haragszom. – teszem hozzá megenyhült hangon, egy beletörődő mosollyal, miközben ellépek Ville mellett.
Ideje visszasétálni a motorhoz, ha még látni akarunk hegynek lefelé menet.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Pént. Dec. 05, 2014 7:28 pm

Nem válaszol. De a válasz hiánya valahogy túl beszédes. Beszédesebb mintha azt mondaná: "Igen, te fasz!"
Talán pont valamiféle zavaromban húzom fel a két lábamat, de az is lehet hogy csak úgy alapjába véve fingom nincs mit csináljak. Mit mondjak!?? Mondanom kéne egyáltalán valamit?? Pont ezért marad a néma csönd, egész addig amíg ő nem töri meg. Hülye egy helyzet...

- Oké. - biccentem és én is felrúgom magam. Veszett a korábbi jókedv, a helyét valami más vette át. Feszültség? Talán ő az aki feszültté tett. Talán a bűntudat, amiért az egész ilyen hülyén sült el. Bassza meg...

Mikor visszafelé lépkedek, már csak mögötte megyek. A fejem lóg, de nem mert valamiért kurvára búsulnom kéne, egyszerűen csak így hozza a helyzet. Aztán útközben, meglátom a korábbi doboz cigimet. Nincs messze.
Megállok, és szemvillanás alatt mérem fel a terepet. Nem rázós, messze még a szikla széle.
Átgázolok a susnyán, hogy ő addig előre megy e, azt nem tudom. De megkaparintom a kis csomagot, és szerencsém van, alig néhány kisebb kő fut le, én még egyben vagyok.

Újabb szó nélkül tolom az ajkaim közé a megmentett két szál szálat. Nem mindkettőt, csak az egyiket, a másik marad a dobozban és megy vissza a farmerzsebbe.
Az öngyújtó pont a másik oldalon, hamar felszáll a füst vége és ez némileg csökkenti a feszültséget.

Ha megvárt.. most beérem. Nem előzőm meg, megvárom hogy újra induljon és csak a motor mellett szívom meg az orromat.

- Akarod hogy én vezessek?? - a hangulat hideg. Rohadtul kihűtötte az előző cselekedet és nem mondom hogy nem sajnálom az egészet. Kurvára kár érte! Bassza meg...


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 06, 2014 3:57 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Pént. Dec. 05, 2014 8:30 pm

Csöndben ballagunk visszafelé az ösvényen. Nyomasztó ez a fagyos hangulat, ami mint egy varázscsettintésre telepedett ránk. Kurvára bánom már, amiért nem bírtam tartani a szám, és engedtem az indulatnak. Sajnálom, hogy tönkre tettem ezt a napot. Ville tök jól érezte magát, talán évek óta először most volt ilyen önfeledt és jókedvű (nem tudom, ez csak egy megérzés), én meg egyetlen pillanat alatt csesztem el.
Ahh… Pokolba az egésszel. Magamban dohogok.
Visszafelé menet Ville lépteit hallgatom. Mögöttem jön. De amikor észlelem, hogy távolodik, mintha irányt is váltott volna, megállok és megfordulok. A kilátó közelében vadássza össze a cigarettáját.
A kaviccsal felszórt, keskeny útról figyelem mit művel. Az hiányzik még, hogy megcsússzon, és leessen. Nem hagyom itt egyedül.
Csak akkor indulok tovább, mikor ismét felém tart. Bevárom, s csak aztán fordulok sarkon. A járgányhoz érve kézbe veszem a szörnypofás bukót. Nem megyek a kormány közelébe, inkább a kakasülő mellett álldogálok.
- Az… jó lenne. De csak ha van kedved. – duruzsolom halkan.
Persze, ha fáradt, vagy nem akar vezetni, megértem. Megoldom.
Mégis… Most valahogy kínosan érintene, és feszélyezne, ha átölelne hátulról. Inkább majd én Őt. Egyáltalán nem Ville személye ellen van kifogásom. Akárki ülne mögöttem, ugyanúgy zavarna a közelsége, a teste, ahogy hozzám simul.
Jól tudom, nem vagyok hülye; az efféle kényszerű fizikai kontaktus az utazással jár, elvégre idefelé is így jöttünk. Nem is volt vele semmi gondom.  Hanem ez a hirtelen történés… a frászt hozta rám. Meg a heveny pánikrohamot.
Kissé tétován babrálok a bukómmal, de mielőtt a fejembe húznám, még Ville szemeibe nézek. A pillantásom őszinte megbánásról árulkodik.
- Sajnálom. – búgom, és ezzel máris rajtam a sisak.
Ha nyeregbe száll, követem a példáját, és elfoglalom a helyemet. A lábaimat kényelmesen elrendezem a motor oldalán, miközben Ville törzsében megkapaszkodom.
Várom, hogy indítson.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Dec. 06, 2014 4:08 pm

- Nem probléma... - felelem még mindig hidegen, de rohadtul nem rá haragszok. A helyzetre. Ha valami baja esett volna.. Na meg én hülye!

A kezembe kapva a bukót, még kieresztek egy utolsó sóhajt. Nincs kedvem eldobni a cigimet, szinte minden szippantás lazít a véremen. Most mit nem adnék egy kiadós adag fűért.. Bassza meg hogy nem tartok magamnál!
Valahol ott akad össze vele a szemem, mikor kimondja az utolsó szavakat. A fején a sisak, nekem mégis muszáj beszélnem, és visszakoccintva az ülésre az enyémet, csak érzéssel dőlök a motornak.

- Nincs mit sajnálnod, October. Én sajnálom. Nem mértem fel jól a helyzetet. Nem számoltam vele hogy árthatok neked, én csak tettem.. - rövid szünet. - Amit az érzés diktált a fejemben. - fújom ki a füstöt, de nem nevetek. Pedig megtehetném. Szórakoztathatna a dolog, hogy nyáltól csorgó fogakhoz beszélek, én mégis valami mást látok. Az üvegen túl. A szemeit. És valahogy azok a szemek beszélnek.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Dec. 06, 2014 5:16 pm

Amíg Ville nem száll fel, addig én sem ülök a motorra. Nekitámaszkodik, én meg csak állok mellette. Nem sietek, ha el akarja szívni a cigarettáját, nyugodtan. Az a pár perc nem oszt, nem szoroz.
Ahogy beszélni kezd, a füst kígyózva szökik ki az ajkai közül.
Értetlenül pislogok rá a sötétített plexi mögül. Hallom mit mond. Ha nem lenne a fejemen a bukó, most reflexből nyúlnék a tarkómhoz, hogy megvakarjam, de így, le kell tegyek a mozdulatról. Helyette inkább felhajtom a rostélyt.
- Ne szabadkozz, Ville, semmivel sem ártottál. Nem akarom, hogy emiatt bűntudatod legyen. – búgok a bukó alól, miközben a szemeibe nézek. Sokmindent látok bennük. Tényleg sajnálja, és bosszús. - Te, Te vagy, én meg… Én.
Hű! Ez aztán a mélyenszántó filozófia, amit igazából a megnyugtatására és a helyzet élének tompítására vetnék be.
Az ijedtség sokkal nagyobb volt, mint a kár. És már vége. Túl vagyunk rajta, a kedélyek lecsillapodtak. Legalábbis engem ismét kezd megszállni az a kellemes nyugalom, ami kitörölhetetlenül beette magát a természetembe. Hála ennek, hamar túllépek az iménti áramütésszerű incidensen. Jah. Bassza meg, éreztem azt a kurva energiát.
- Nem tudhattad, hogy... – és ekkor böffen ki belőlem a röhögcsélés a helyzet abszurditásán. - …eldobom magam.
Valóban röhejes. Más lányok - a többség képviselői - a gyönyörtől vágódnak hanyatt, és nem a magas vérnyomástól, ha Ville Deadman Wallow kitünteti őket a figyelmével.
- Nem akartalak megijeszteni. – vonom meg a vállam. - Legalább kölcsönösen beszarattuk egymást. – kacsintok rá. - Deee... valahol megérdemelted.
Láthatja, hogy vigyorgom. Remélem nem tépődik sokat az eseten. Annyit nem ér. Vagy talán mégis jó volt valamire. Ennyivel többet tudok róla. Hajlamos a váratlan meglepikre. Legközelebb már résen leszek, és ügyesebb is, ha megint eszébe jutna hirtelenkedni.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Dec. 06, 2014 7:52 pm

Elvigyorodom. De valószínű csak mert ő is röhögésbe kezd, és ha így belegondolunk.. Na igen. Mégis hamar visszarántom az arcberendezésemet, lecsúszik az az utolsó slukk is, és egy telibenyomott sóhajjal válaszolok.

- Komolyan te vagy az egyetlen akinél elértem ezt a hatást. - már nem vigyorgok, de valamiféle szórakozottság még mindig ott játszik az arcomon. - Kivéve egy kiscsaj. De az megrendezett volt.. - szívom meg az orromat és most, hogy szent a béke vagy mi a fasz már belekapok a bukóba és elhajítom a csikket. Ideje lesz már menni.

Ha nem esik szó semmiről, semmi ami felettébb megvitatást érdemelne, már csatolom is az állam alatt, és dobom át a lábam a motoron. Vár még rám egy kiadós száguldás és azt semmi pénzért ki nem hagyom.
Amint megjelenik mögöttem, megemelem a két kezemet csak hogy kedvére átölelhessen, most nem taperolom csak ráfűzöm ujjaim a kormányra, és a kulcsra fordítva megadom a kezdő löketet.
Megadnám...
Ha az a szar nem csak makogna kettőt és nem menne semerre.

Első blikkre talán elcsodálkozom. Másodikra az villan fel hogy berozsdásodtam, béna vagyok, de megadom a következő löketet és még mindig nem történik semmi. Második.. harmadik.. sokadik, de nem marad más csak a néma kuss. Bassza meg autószerelőnek kellett volna mennem!

- Úgy néz ki.. egyelőre maradunk.. - szaggatom, nem szívesen, mert a sötét kurvára kezd rátelepedni a környékre, ami meg nálam van, egy szál meg egy doboz cigi, meg egy félig telt öngyújtó. Isteni lesz így megkeresni a hibát!

Ha leszáll, én is megteszem. Ha nem érti mi a helyzet, félig hátrafordulok és pontosítok egy "Valami gyíkja van.." szöveggel, de a végső cél, hogy megoldjuk a problémát. Valahogy....
Ahhoz meg legalább látni kéne.


A hozzászólást Ville Deadman Wallow összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Dec. 08, 2014 12:44 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Szomb. Dec. 06, 2014 9:23 pm

- Örülök. – dünnyögöm vigyorogva, aztán lecsukom a plexit.
Felülök Ville mögé, miután nyeregbe száll. Átkarolom a testét, és várom, hogy indítson. De valami furcsaság van a levegőben. Nem mozdulunk. Mintha a motor megmakacsolta volna magát. Guvadnak is a szemeim a csodálkozástól a bukó alatt. Csak várok, hátha mégis meglódulunk.
Nagyon nem tetszik a hangja. Kehesen krákog, ahogy Ville újra meg újra indulásra ösztökélné. Aztán már annyit sem mukkan meg.
Kérdőn megnyúlt arccal dőlök ki Ville háta mögül, hogy lássak valamit. A kijelzők fel sem villannak. Halott az egész. Ez bőven elég ok lenne a pánikra, de én nem ilyenektől borulok ki. Mint láttuk.
Ville kudarcba fulladó sokadik próbálkozásra úszik a remény utolsó szikrája is, és beletörődöm a szituba. Még maradunk…
Egy hosszú sóhajjal teszem le a lábam a talajra, megkapaszkodok Ville-ben, és leszállok a kakasülőről. Szembefordulok a járgánnyal, közben a szörnypofa lekerül a fejemről. Néhány másodpercig gondolkodva, tök higgadt képet vágva nézem a motort, aztán a következő pillanatban eszelős nevetésben török ki.
Előregörnyedek. A combomat csapkodom, úgy kell röhögnöm.
Ilyen nincs!!!
- Grid átka csak utolért. – nyögöm, miután képes vagyok beszélni. Jah, ez tuti Grid műve.
Hogy mi baja lehet a járgánynak? Fingom nincs. Műszerek és szerszámok nélkül nehéz megállapítani.
- Vagy tetszik neki a magaslati levegő és nem akar még hazamenni. – vonom meg a vállam, mintha az lenne a világ legtermészetesebb eseménye, hogy lerohadok egy kurva magas hegy tetején az egyik legközkedveltebb goth metal banda frontemberével. Basszák meg az égiek! Miért ne?
- Ne nézz rám. Szerszámok nélkül legfeljebb csak szemmel verhetem. – duruzsolom Ville-re bámulva. Majdhogynem megint felnevetek.
Vigyáztam rá, nagy gondja biztosan nincs. Mármint a mocinak. Valamiféle érintkezési rendellenesség léphetett föl. Legalábbis erre gyanakszom. De ezek után inkább elviszem egy szervizbe (amennyiben visszajutunk Vegas-ba), hogy nézzenek már rá. Nem szeretném, ha felvenné ezt az egyszer-indulok-aztán-bekaphatod magatartást. Hosszabb utakon, mint például a mai, kissé kellemetlen.
Egyik motorom sem hagyott még cserben.
- Miért nem tudtál simán defektet kapni? – tudakozódom most már a fekete BMW-nél. Költői kérdés. Ha tudna válaszolni, sem kéne neki.
Bakker. Eeősen sötétedik. Most jut el a tudatomig. Egyre hűvösebb van, és pisilnem is kell. A sok röhögés meghozta.
- Mindjárt… jövök… Hív a… természet… – alig bírok beszélni, mert megint elkap a jókedv. Levágom a nyeregre a bukót, és sarkon pördülök mint a villám. Ha nem sietek, becsurizok esküszöm.
Becsörtetek a susnyába a közelben, igyekszem nem ledögleni a szakadékba, végül könnyítek magamon.
Ha Ville még a járgánynál van, akkor perceken belül visszatérek hozzájuk. A mobilt előkapom, világít a kezemben. A térerőt csekkolnám. Ha lenne…
- Fasza. Ez is kuka. – mormogom, aztán zsebre vágom a ketyerét,
Ha Ville még azért próbál életet lehelni a motorba, és mégsem történne semmi, akkor…
- Most mi legyen? – kérdezem tanácstalanul. Hülyeség lenne gyalog elindulni lefelé a hegyről. Szart se fogunk látni, és nem is jutnánk messzire.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Vas. Dec. 07, 2014 10:56 pm

Örül... Na hát.. örülök hogy örül, akkor mindenki tisztára oda van meg vissza.
A nagy kibékülésre rakom is fel magam a motorra, a fejemen a bukó, de valami hiba csúszik a képletbe. Nem indul.. Vagy legalábbis.. csak felmakog az önindító és rohadtul nem húzza be a lóerőket. Itt valami nagyon nem jó... Bassza meg!

Érzem hogy kihajol mögöttem, talán őt is érdekli mi a helyzet, de jóval nem szolgálhatok. A gitárhoz értek, de fingom sincs a motorokhoz. Erre van a Sárga Angyal...
Aztán érzem hogy eltűnik mögülem a meleg. Ő az, nem beszél, csendben kerül meg, én mégis csak bambán nézek fel rá. Nem tudom eldönteni hogy most szuggerálja a gépet, vagy tényleg van róla fogalma és csak a fejében kattognak a fogaskerekek, de ahogy röhögésben tör ki, valószínű az én szemeim kétszeresére guvadnak.

- A lényeg a jókedv.. - húzom el a fejemet, amint a bukó már ott figyel a kezemben, de az hogy én nem röhögök, még nem jelenti azt hogy nem szórakoztat. Már az hogy ilyen jó kedve van. Végül is...

Továbbra is csak figyelem, ő meg beszél. Erős a késztetés hogy előhúzzam az utolsó cigimet, elvégre úgy néz ki nem megyünk sehova.. egyelőre, mégis ellenállok a kísértésnek.

- Vagy egyszerűen csak szereti szívatni a jónépet.. - egy elhúzott mosoly már nekem is belefért, habáár.. igazán nincs min röhögni. Úgy igazából.
Aztááán csak ráveszem én is magam, feladom a próbálkozást, vagy a reményt, hogy ez így egyszerűen menni fog, és én is kiengedem a lábaim közül a gépet. Most jött el a cigi ideje!
Csak figyelem, ahogy a motorral beszél. Más esetben azt mondanám elmebeteg, de magamat ismerve.. ne tegyek felelőtlen kijelentéseket, ezért csak villan a láng a cigaretta előtt.

- Úgy néz ki.. mégis a hátamon viszlek.. Vagggy.. - villan fel a korábbi részlet, de összerántom a szemem ahogy toporzékolni kezd, és olyan gyorsan tűnik el, mintha ott se lett volna.
Aztán már csak a csörtetést hallom. Én meg a cigim, remekül megvagyunk mi ketten, de azért eszemben sincs nem odakiáltani.

- De azért vigyázz a medvékkel! - villan egy féloldali mosolyom, de azért még mindig szórakoztat a tudat. Fasza lesz.. le az aszfalton kurva sötétben! Csak le ne fejeljek egy madarat!

Nem figyelem mennyi idő míg visszatér. Ami biztos hogy keresztbe vágja a gondolataimat, és a mobil fényével hadonászik.

- Nem azt mondtad már odalenn is hogy süket?? Hallellujah... - fejezem be egy elméssel, én már meg se próbálkozom vele. A mobillal. Nem hiszek a csodákban, sosem hittem.

A következő kérdésre viszont, kihúzva a cigarettát fordulok meg a tengelyem körül. Jó kérdés... Kurva gyorsan sötétedik, egy fia kocsit se láttam még erre, és a hideg is valahogy egyre elvetemültebben marja fel a hátamat. Vagy csak a nedves ruha...

- Én egyelőre két megoldást látok. - szívom meg az orromat, vele a cigarettát, az még legalább valami meleget ad. - Vagy elindulunk az úton.. - bökök fél kézzel irányba - aztán összetesszük a két kezünket hogy jöjjön erre valaki... De figyelmeztetlek.. nem hiszek Istenben, vagyis lehet kemény menet lesz - szívom meg másodszor, aztán a kép vissza az erdőre - Vagy felgyújtjuk azt a szart! Akkor tuti meleged lesz! - enged ki egy vigyor, de nem biztos hogy komolyan gondolom. Vagy igen? - Akkor talán valaki meglátja az S.O.S jelet. - most már csak mosoly, amit az egész kihúz a képemre, de sose voltam az erdők nagy mestere, vagy úgy pia nélkül a túlélésé. Elkényeztetett vagyok. Ez van! Szóval.. csak lépni kell valamerre...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 08, 2014 10:42 am

Ville nem osztja a jókedvem, de ez engem nem tart vissza attól, hogy sírjak a röhögéstől. Az a faarc, amivel kitüntet, nem tud lehűteni. Valahogy rohadt viccesnek tartom az egész helyzetet. Nonszensz! Ilyen csak a Walt Disney mesékben van! Ha nem a saját bőrömön élném meg, el sem hinném, hogy ilyesmi megeshet.
- Tényleg ennyire lovacskásat akarsz játszani? – kérdezem somolyogva az orrom alatt, miközben a bozótos felé tartok, hogy könnyítsek a problémámon.
Ahh! Ville erre beijeszt…ene Balu kapitánnyal és társaival.
- Te meg a farkasokkal! – kiáltom vissza gúnyosan röhögcsélve már távolabbról, aztán elnyelnek a bokrok. Asszem vannak erre bőven, más fajokkal együtt, mint kígyók, békák… Ez épp eléggé motivál, hogy gyorsan tologassam föl-le a gatyámat.
Mint a szél, úgy iparkodok vissza Ville-hez és a motorhoz.
A mobilt bizgerálom visszafelé menet. Ville odadörmög valamit, gondolom poénnak szánja. A vicc az, hogy nem értem. Már lent mondtam volna ilyet? Próbálom helyre tenni fejben ezt a megjegyzését, de csak a fél szemöldököm mászik fel a homlokomra. Mindegy.
A hideget én is érzem. Nem sokára csontig fog hatolni. Rohamosan csökken a hőmérséklet. Éjjel fagypont körül fog mozogni, Főleg itt fönt a hegyekben. Baszki! Éh-, és fagyhalál rendel.
Ma csak reggeliztem. A gyomrom hangosan megkordul. Mit kordul! Szabályosan bömböl és tüntet. Kábé olyan hangot hallat, mintha egy kanos jeti itt ólálkodna körülöttünk. Mondjuk egy kurva éhes kanos jeti.
Ville felvillantja; neki van pár ötlete. Ez tereli el a figyelmem arról, hogy ne akarjam megzabálni. Na jó, igazából nem fenyegeti veszély, csöppet sem kultiválom a kannibalizmust. De ki tudja, mire nem vesz rá Vegas.
Belekezd, én meg türelmesen várom a javaslatait. Muszáj elvigyorodnom. Megint.
Méghogy kemény menet lesz…
- Én is csak papíron vagyok keresztény. Úgyhogy duplán szarik ránk a Nagyszellem. – dünnyögöm heherészve.
Istenről teljesen más elképzelésem van, mint amit az egyház alkotott róla. Megkérdezhetném, Ville mit ért Isten alatt, csakhogy ugyanarról a fogalomról beszéljünk. Mégsem ásom bele magam.
Helyette inkább mérlegelem a lehetőségeinket.
Felsóhajtok.
- Tudod mit? A kilátó érdekében induljunk el lefele. – búgom. Sötét van, de a hanghordozásomból kihallatszik az a mosoly, ami kiül az arcomra. Nem hiszem, hogy képes lenne felgyújtani. Ha mégis, nem akarok a tűz közelében lenni. A gyalogtúra valahogy vonzóbb.
Odalépek a motorhoz, semmi pénzért nem hagyom itt. Egy mocit már elvesztettem, és nem hagyom a történelemnek, hogy megismételje önmagát. Az ujjaim ráfutnak a kormánya, és ha Ville is benne van, elindulhatunk a lejtőn. Lassan poroszkálok. Óvatosan lépkedek. Minden egyes lépést alaposan megfontolok, lévén az orrunkig sem látunk. Nem szeretnék leesni a szakadékba, és a járgányt sem akarom a kőfalnak navigálni, hogy meghúzza.
Aztán valami csak-csak motoszkál a fejemben. Visszatér az iménti gondolat, csak nem hagy nyugodni.
- Van valami különösebb oka, amiért nem hiszel a Nagy Rendezőben? – faggatózom merőn bámulva a lábaim elé, próbálom kivenni az utat, merre kanyarog ebben a hülye vaksötétben, illetve merre nem. Szinte semmi nem látszik. Legalább a motor fényszórója működhetne, de nem!
Ropognak az apró kövek a kerekek alatt. A következő lépéssel rátaposok egyre, és kibicsaklik rajta a bokám. A csizmám talpa nyikorogva siklik le róla. A járgányt kis híján magamra rántom. Végül mégis sikerül korrigálnom a botlást, a szarvakat bőszen markolom, és megállok.
- Kuuupari kynnet puu vihellystä kierros vitun enkeli…! Aaazt a rézfánfütyülős-körmönfordulós-kurvaéletbe-rézangyalát! – sziszeg elő a fogaim közül halkan a zamatos, finn anyázás, miközben apró szikrák pattognak a szemeim előtt. Igazán visszafogtam magam. Sajog a bokám. Próbálgatom ezt a lábam, ráhelyezem a testsúlyom, de baromira kellemetlen a benne feszítő lüktetés.
A fekete égbolt felé emelem az arcom és rábámulok a csillagokra.
Köszi, fiúk! Jó vicc volt!
A vállaim rázkódnak, ahogy újult erővel rám tör a nevetés. Ha sántikálva kell megtennem a mérföldeket, akkor is hazajutok. Bassza meg mindenki!
Ami beüthetett, be is ütött. Ennél már aligha jöhet rosszabb.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 08, 2014 2:04 pm

Először nem tudom mire érti. Ráncolom is a szemeimet, de aztán leesik mire gondol.

- Háttt.. - húzom meg - nem lehetsz több 90 fontnál(45 kiló).. - fut végig rajta hátulról a szemem, nem mintha ne ismerném már minden négyzetcentijét - egy darabig menni fog. - biccentek rá már csak a sötétnek, ő már valahol benn, a bokrosban kajtat - De maratont azért ne futtass velem.. - mellékes megjegyzés. Igazából nem is lényeges, csak magamat szórakoztatom. Ha már másképp nem lehet...

A farkasokra rövid mosoly fut át a képemen, talán el is gondolkozom. Ha rávicsorognék párat... De aztán megjelenik mellettem és előáll az újabb helyzet: Hogyan.. tovább...

Aztán a gyomra belekordul a beszédbe. Meg is állok, de nem mert megijedek, na ja. Ha bármi ehető lenne.. de aztán mégis folytatom.

- Akkor ez dupla krach. - jegyzem megint mellékesen, de ettől még nem jobb a helyzet. Aztán mégis előjön belőle valami.

Először egyetértően biccentek, de amikor rákap a motorra muszáj egy pillanat alatt megtorpanjak.

- Te most azt komolyan hozni akarod?? - villan ki a szemem a sötétben. - És ha megindul a lejtőn lefele majd lobogsz utána a sötétben amíg fejest nem ugrasz egy fa közepébe? - a hangom nyugodt, de azért látom a buktatót az egészben, ezért a kezére kapok, és ha tudom, lefejtem a kormányról.

- Rohadtul nem jár erre senki. Csak.. - hagyom félbe a megkezdettet, és ha nem ugrik a hátamra hogy ellentmondást nem tűrően ütlegeljen, fogom a gépet, és ahogy pár kiadósan száradt ág szájba vág közben, betolom a susnyába. Itt kurvaisten hogy senkinek nem szúr majd szemet!

- Majd visszajövünk érte. - biccentek rá, végül is.. egy mentővel nem olyan nagy cucc felpakolni a trailerre mégis, holnapig se érünk emberi környezetbe ha még ezt a szart is magunkkal cipeljük.

Ha beleegyezett a műveletbe, - ha nem - , elindulunk irányba le. Bomlik az újabb doboz, halk neszezést vet a fólia a sötétben és ahogy nyílik a teteje, hagyatékként hullik mögénk az útra.
A cigi a számban, láng az orrom előtt, így már kellemes, és ahogy a két bakancs halkan koppan fel minden lépésnél a sötétben, legalább tudom hogy itt van mellettem. Egyelőre.
Aztán jön az a kérdés..

Felé kapom a fejem, először nem igazán tudom mit akar tőlem, de aztán csak összerakom az apró részleteket.

- Ja. Az hogy nem létezik. - szívom meg a cigimet és valahogy szűkre sikeredett az egész, de ez van. Nem tudom miért nem beszélek, de valahogy így van. Sose foglalkoztatott ez a filozófiai kérdés.

Valahogy tovább lépkedünk, de aztán azt is hallom hogy valami történik. Irányba kapom a fejem, de ami vele jár, valami istentelen.. na jó, megint az a hülye mikulás.

- Egyben vagy? - kérdezem valahogy közelebb rendezve magam hogy ha segíteni kéne.. Elvégre nem fogom itthagyni eltanyázni. Megint..
De aztán újra nevetni kezd és az egészet nem tudom mire véljem.

- Örülök hogy jó a kedved, de én nem értem amit összevakerálsz. - hozom tudtára a részleteket - Szóval.. mi van!?? - próbálom bambulni a sötétben, de csak foszlányokat látok. Érzek.. hangokat.. Csak le ne fejeljem!
Az még betenne...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 31
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 865
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 08, 2014 2:54 pm

- Igazad van, de nem szívesen hagynám itt. – magyarázom Ville-nek. - Ciki lenne ezt is elveszíteni.
Erre tovább győzköd, és rámarkol a kormányra. Engedek neki. A kezeimet kihúzom az övéi alól.
- Oké, rendben. – sóhajtok beletörődve, hogy a gondjaira bízzam a motort.
Be kell lássam, bőven van logika abban, amit mond. A kutya sem jár erre. Legfeljebb holnap. Meg aztán a böhöm járgány nélkül kényelmesebb lesz az út lefelé, nem húz a súlyánál fogva. Hááát… Ville igazán életszerű képet festett a becsapódásomról. A sztori megelevenedett a lelki szemeim előtt.
Ville betolja a lefulladt kétkerekűt a bokrok közé. Hallom, ahogy szorgalmasan rendezkedik az ágakkal, majd egy idő után ismét felbukkan mellettem.
Lassan poroszkálunk lefelé a kanyargós úton. Ropognak, zizegnek a lépteink alatt a kavicsok.
Lobban a láng, jótékonyan megvilágítja Ville arcát egy pillanatra, aztán felparázslik a szájában a cigaretta. Végre, valami fényforrás a fejünk fölött pislákoló csillagokon kívül.
A válasza nem lep meg, mondjuk hosszabbra számítottam, de így is megteszi egynek. Épp faggatóznék tovább, hogy akkor miben hisz, amikor óhatatlanul rágyalogolok egy kődarabra és megbicsaklok. Intő jel, hogy ne kíváncsiskodjak.
- Megvagyok... De azt hiszem, kiment a bokám. – dünnyögöm. A nevetésem már elcsitult, valamennyit mégis őriz az emlékéből a szám.
Egy helyben álldogálok. Tornáztatni kezdem a jobb lábfejem körbe-körbe. Valahogy rohadtul nem esik ínyemre a fájdalom, ami közben átjárja. Rá bírok lépni, de mégsem az igazi.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ville Deadman Wallow

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 42
◮ tartózkodási hely : mindig máshol
◮ hozzászólások száma : 674
◮ join date : 2014. Sep. 16.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   Hétf. Dec. 08, 2014 3:19 pm

- Hát ez fasza... - dünnyögöm, de nem is neki szánom. Inkább a helyzetnek. Az újabb.. helyzetnek...
Aztán nagyot sóhajtok, nem telik alig pár pillanatba amíg gondolkodom és közelebb lépek. Méég.. közelebb.

- Akarod hogy megnézzem.. - guggolok le, persze nem végeztem orvosit, kurvára nem tudom mi az ami jót tenne, pláne taperolva a sötétben. - vagy marad a lovaglólecke.. - egyenesedem fel, már ha a vizsgálatra nem kér belőlem és élesen nézek oda, ahol a szemeit sejtem. Végül is.. Ki gondolta hogy bejönnek a szövegelések. Mégse bánom. Illetve...

- Nincs más ötletem. - tárom szét a két kezem és most vagy.. félreteszi az újabb ájuldozósdit és jutunk valamire, nem harapok, vagy lecövekelünk itt az egyik szikla mellett és várjuk a mennyei mannát. Vagy a farkasokat... Ha már.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: After the problems... - The new world is not reassuring   

Vissza az elejére Go down
 

After the problems... - The new world is not reassuring

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
3 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

 Similar topics

-
» Soldier World Tour
» Welcome to the new world, daddy's lil monster ❤ [+16/+18]

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-