Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
A hatalmas svédasztallal álltam szemben, összeráncoltam a szemöldököm és úgy bámultam az ételeket. Kagyló. Utálom a kagylót. Aztán nézzük csak.. van itt egy kis polip.. utálom a polipot! Olyan mintha.. mintha nem is tudom mit ennék, de azt tudom, hogyha még egyszer a számba kell vennem egy polip falatot, a halálomba hányom magam.. és van itt egy kicsi hal. A hal az tűrhető. Megeszem de nem a kedvencem. A rák? A rákot kifejezetten szeretem. Salátában, fokhagymás-chilis vajon sütve, tejszínesen, thais-osan, bundában, levesben, pogácsában, mártogatva, főzve, szendvicsben… de itt nincs rák. Egyáltalán egy esküvőn miért vannak ilyen ételek? Biztosan Regina nénikém ötlete volt, csak ő képes ilyen baromságokra. Nem értem, hogy a pasi aki elveszi a nénikém mint eszik a nénémen. Lehet, hogy bunkóság de Regina néni elég.. mindegy is. Sajnálatos, hogy pont nekem kellett eljönnöm erre az átkozott esküvőre. Anyu meghalt, pedig biztosan lett volna beleszólásba ebbe az egészbe. Apu, apunak pedig biztosan tetszett volna ez az egész, bírja a nénikém idióta ízlését, de neki Portlandbe kellett utazni, mert a húga most szenvedett egy hülye balesetet, és retteg, hogy ugyan az fog előfordulni, mint anyuval. Így rám maradt a nemes feladat, hogy részt vegyek ezen a csodás eseményen. Nem mintha nekem olyan sok bajom lenne az esküvőkkel, de mostanában olyan unalmasak.. Mindig ugyan azok a szövegek. Betegségben.. egészségben.. igen..igen.. csókolja meg a menyasszonyt… Unalmas. Halálra untam magamat, de nem ásítottam, az első sorban nagyon gáz lett volna, de a templomban olyanokkal voltam elfoglalva, hogy a rózsaablakot mennyi ideig csinálták, és, hogy ez az egész mennyibe fájt szegény pasasnak.. Arrébb sétáltam, megbámultam a salátákat, és erősen fintorogva pakoltam rá a tányéromra egy ismeretlent, ami ránézésre jól nézett ki. Lekaptam egy pohár pezsgőt az egyik pincér tálcájáról, és körbenézve elindultam a legtávolabbi asztal felé. A pillantásom egy fekete hajzuhatagon akadt meg, annál az asztalnál ahova éppen igyekszem. Merész ruha volt rajta és az újdonsült rokonom. A férj lánya. Nagyon dögös lánya. Olyan akit az ember nem csak bámulni akar, hanem dugni is.. nekem is pont ez az érzésem volt.. szép..szép, de meztelenül sokkal szebb lenne! Miközben az asztalokat kerülgettem, az embereket, le nem vettem a szemem róla, még találkozott is a tekintetünk, és amikor a szemembe bámult, egy halvány mosoly kúszott az arcomra. Megindult bennem valami, egy érzés, hogy meg akarom kefélni. Semmi érzelem, csak szex. Ez kell nekem! Lassan, sikerült odaérnem, a szemét nem engedtem el, még akkor sem amikor mellé ültem le. - Hello rokon! - Hatalmas mosoly ült ki az arcomra, miközben a pezsgőbe kortyoltam. Édes. Szeretem az édes pezsgőt. A villámra nyomtam a franciasaláta egy nagyon kicsi részét, és a számba emelve ízlelgettem. Nem rossz, de nem olyan jó, mint egy ráksaláta. - Látom te is éhezel! - Kuncogtam föl, és a nyakkendőmhöz nyúltam. Meglazítottam, és az ingem három felső gombját is kigomboltam. Egy célzás, egy apró célzás, hogy akarok valamit. Kinyújtottam a lábam az asztal alatt, éreztem, ahogy az övéhez ér, de nem húztam el. - Nem tudom apád mit eszik a nénémen? Annyira szánalmas. De sokat tűr, emlékszem az előző férje ötször csalta meg, és még akkor sem dobta ki.. - Vontam vállat. - Egyébként Noah vagyok, Regina unokaöccse!- Hajoltam közelebb, és egy finom csókot nyomtam az arcára. Megcsapott az édes gyümölcsös illat, amitől a hideg is kirázott. Ó igen, már most érzem, hogy ez a szex meg fogja érni nekem!
Na, ezt a napot is megértük... Apám és anyám alig egy éve váltak el, az öreg máris kerített egy új nőt. Valami... Rebekah? Rihanna? Nem tudom, nem is érdekel annyira. Még sosem láttam azt a csajt, apám nem igazán akarta bemutatni a menyasszonyának a lányát, aki kurvaként dolgozik. Igen, ezt ő mondta nekem. Köszi, apu, én is szeretlek. De legalább az esküvőre meghívott a hibbant öregember. Minek házasodik újra negyven évesen?! Semmi értelme. Már nem is néz ki jól... Anno biztosan nagyon szexi volt, elvégre én is elég jól sikerültem, de most biztosan nem futnék utána az utcán. De elég sok pénze van... Igen, biztosan ezzel hódít. A kis kéjenc. Na, mindegy. Ahogy megismertem a nőt, azonnal unszimpatikus lett. Szerintem valami nincs rendben az agyában, vagy az agyának a helyén. Egy szóval, egyáltalán nem bírom. Hoppá, ez kettő. Nem is nagyon társalogtam vele, inkább a svédasztalhoz indultam. Jó, ez egy jó pont nála. Imádom a tengeri herkentyűket, mindet, ami az óceán mélyén él. Meg is pakoltam a tányéromat mindenféle gyönyörűséggel, majd a legtávolabbi asztalt választottam ki, és leültem. Közben azért megfogtam egy pohár pezsgőt, hogy ne legyen annyira unalmas az este. Kortyolgattam, közben eszegettem a halat, a polipot és a kagylót. Utóbbi a kedvence. Nomeg a rák, de az nem volt. Pedig istenem, de szeretem a homárt! Bár azt nem nagyon lehet kulturáltan enni, legalábbis én nem tudom. Mindig olyan leszek vagy én, vagy valaki más. Az általában vicces, ha haverokkal vagyok, de nem egy ilyen nagy színvonalú eseményen, mint az apám esküvője. Miért is akarnék bármi bajt csinálni? Nem is értem... Szerencsére a nővéremet sikerült elkerülnöm, ha meglátom, biztosan megtépem. Kifejezetten utáljuk egymást, ő azért kezdett ellenségeskedni, mert én szebb vagyok, és ki tudja használni a munkámat arra, hogy szemétkedjen, én meg... Asszem, én csak szórakozásból és bosszúból szivatom. Jó móka, de tényleg. A gondolataimból egy kék szempár rántott ki, a tulajdonosuk pedig felém lépdelt. Alaposan szemügyre vettem, és mintha ismerős lett volna. Azt hiszem, apám új nejének az unokaöccse, vagy valami ilyesmi. Nem vagyok jó a családi kapcsolatokban. De szerencsére a srác nem vérrokon. Ahogy odaért, csábosan mosolyogtam rá. - Halihó! - köszöntem vissza neki, és ittam egy korty pezsgőt. Az alkoholtól mindig nagyobb lesz a szám, bár így sem mondható kicsinek. Mármint.. na, értitek. - Ha tudnád, hogy! - közben figyeltem, ahogy meglazítja a nyakkendőjét, és kigombolja az ingét. Ember, ennél nyíltabb nem is lehetnél. Az asztalra könyököltem, tudom, hogy bunkóság, meg nem illendő, csak kocsmákban, de így tökéletes kilátást kapott a melleimre. Ha ő ad, én is adok. Ez már csak így megy. - Nos, én sem tudom. Nem akarlak megsérteni, de a nagynénéd egy szánalmas alak - mondtam unott képet vágva. Áh, igen. Regina! Hát így hívják... Tipikus kishercegnő név. Ilyenkor áldom az eget, hogy Olivia lettem. - Liv vagyok - feleltem halkan, ahogy az ajkát az arcomhoz érintette. Picit arrébb fordítottam a fejemet, így az ajkunk majdnem összeért. Egek, ha most apám meglátna, azonnal kivágna. Hmm... valami csendesebb hely után kellene néznünk, azt hiszem. - Szeretnéd, hogy körbevezesselek? - kérdeztem felvonva egyik szemöldökömet. Azt hiszem, még nem rendezték át a gyerekkori szobámat. Talán arra várnak, hogy jókislány leszek, és hazatérek a régi lakosztályomba. A régi plüsseim még mindig ott vannak, sosem válnék meg tőlük. Egyet vittem csak magammal az új lakásomba, a többi nem fért be.
Csodás egy esküvő mit ne mondjak. Bár az összes esküvő ugyan olyan, én meg annyin vettem már részt, hogy simán lehetnék én a pap. Tényleg, ennél unalmasabb szertartás nem is lehetett volna. Egyszerűen nem értem, miért volt mindenki halálos csendben, és az eskető pap miért úgy beszélt, mintha egy temetésen lenne.. rejtély marad.. Bár azt nem iagzán értem, hogy Regina néném miért nem a „családi” papot kérte meg a szertartás lebonyolítására. Nemcsak, hogy az az öregember, adta össze a szüleimet, meg Reginát az előző férjével, de ő keresztelte meg Regina néni lányát, apám testvérének gyerekeit és engem is többek között. Bár arra én egyáltalán nem emlékszem, pedig két éves voltam, de állítólag a szertartásra a kedvenc sárga pokemonos sapkámban mentem, és amikor a keresztszüleim levették rólam, hogy a pap megkeresztelhessen, ordítani kezdtem, és végig ordítottam az egészet. Nem mertem azóta sem megnézni a videót.. Persze mióta anyám meghalt nem igazán voltunk templomban, pedig előtte minden vasárnap menni kellett a misére, szépen föl kellett öltözni, és a második sorban figyelni kellett, mert anya szigorúan vette, még huszonegy évesen is elrángatott engem, de mióta elhalálozott apu meg én nem megyünk gyakran misékre, sőt én az elmúlt években egyszer sem voltam.. majd máskor, egyszer tuti, hogy elmegyek, hogyha úgy érzem majd, hogy készen állok rá. Szex a gyóntatófülkében, ezt egyszer biztosan kipróbálom majd, csakhogy legyen mit később megbánnom Wayland tiszteletes úrnak, aki egészen biztosan szívinfarktusban fog elhalálozni. Igazából a legnagyszerűbb döntés volt, hogy odaültem újdonsült rokonomhoz, mert nemhogy dögös volt, hanem eszméletlenül kihívó, persze az öregemberek, akik szintén ezt a hátsó asztalt választották érdeklődve figyeltek minket. Jobb ha nem teszik, már ha nem szeretnék majd megbotránkozva végezni.. Rápislantottam, ő pedig csábosan mosolygott. Telt ajkain a vörös rúzs megcsillant, ahogy közelebb érve szemügyre vettem, és igazán nagy kedvem lett volna lecsókolni róla a sminket. Uram, kérlek ne olyan csaj legyen aki flörtöl, felizgat, aztán kijelenti, hogy van pasija. Kihúztam a széket és levágtam magamat, falatozni kezdtem, bár a saláta nem igazán a kedvencem, sőt egyáltalán nem laktat, de jobb, mintha korgó gyomorral akarnám döngetni a csajt, akinek mellesleg olyan fekete haja volt, mint az éjszaka.. Ahogy meglazítottam a nyakkendőmet, és kigomboltam az ingemet, ő is fészkelődni kezdett. A könyökét az asztalra helyezte, amitől melleire remek kilátásom nyílt. A szemeim rögtön felcsillantak, és a melleire siklottak. Ó Istenem, csak had fogdossam meg őket.. kérlek légy hozzám ma kegyes, és had szexeljek egy igazán jót! - Nem sértesz meg azzal, hogy ezt mondod, én csak háromszor mondtam már Reg néni szemébe, de ő háromszor mosolygott rajta.. - Vontam meg a vállamat, és a tányérra helyeztem a villát. Négy falat ebből bőven elég.. A pezsgős pohárért nyúltam, és egyszerre döntöttem le a torkomon az italt. - Nagyon szép neved van.. - Suttogtam, ahogy a puszi amit neki adtam az arca helyett a szája sarkába érkezett. Szóval így állunk? Hallottam, ahogy az idősek felhördülnek mellettünk, de nem igazán zavart, most csak az járt a fejemben, hogy a farkam mennyire szeretne már benne járni, de én tipikusan az vagyok, aki imádja a forró előjátékokat, sokáig húzni a dolgot az aktus előtt. A kezem észrevétlenül siklott a combjára, a mini ruha szegélyéhez, miközben ellenállhatatlan vigyor kúszott az ajkamra. Rámenős vagyok? Még jó hogy igen! - Körbe vezetnél kedves Liv? Tudod szeretnék lefürdeni, mert nagyon meleg volt abban a templomban! - A vigyorom nem olvadt le az arcomról, ahogy kiejtettem a szavakat a számon. Ez egy célzás volt magas fokon. Meg sem vártam, hogy nemet mondhasson, vagy esetleg zavarba jöhessen, bár szerintem, ez sosem történne meg.. Felálltam, és a hátsó ajtó felé indultam, egyszer hátrapillantva, hogy követ-e
- Atya világ - jegyeztem meg. Az a nő tényleg bolond, úgy tűnik. Nem csak én látom annak, a saját, vér szerinti rokona szerint sem százas. Nem is értem, apám mit szeret benne.. Bár az tény, hogy apám sem normális. Anyám miatta költözött el, és hagyott engem hátra az ostoba nővéremmel meg apámmal. Mondjuk, most már jobb a helyzet, ugyanis elköltöztem otthonról, de az utolsó néhány év katasztrofális volt. Én voltam a felesleges harmadik személy, mindig is ki voltam rekesztve, mert jobban hasonlítottam anyára, mint apára. A csodás nővérem bezzeg akár a hasonmása is lehetne... Végül is, mindketten kövérek. Őszintén, nem is illettem volna bele a képbe. - Köszönöm szépen - villantottam rá egy csodálatos mosolyt, amit anno Rachel-lel gyakoroltam a tükör előtt. A munkámhoz szükséges, hogy úgy tudjak mosolyogni, akár egy színpadra született színésznő. A külsőnk nagyon sokat számít, a megjelenésünk és a viselkedésünk legalább ugyanannyit. Így pontosan tudom, hogyan illik viselkedni egy ilyen rendezvényen, csak van egy kis gond... Jelenleg nem érdekel. Boldogan tönkreteszem apám esküvőjét azzal a kis bolonddal. De tényleg, ilyen buta nővel én még életemben nem beszéltem. - Éppen ez járt a fejemben - hazudtam félre döntött fejjel. De az igaz, hogy most már egy kiadós zuhany jár a fejemben, de természetesen nem egyedül. Ahogy felállt, felvontam egyik szemöldökömet, majd követtem. – Honnan tudod, merre van a fürdő? – kérdeztem gonoszan vigyorogva, mivel hogy rossz irányba indult el. Megfogtam a kezét, és az ellenkező irányba kezdtem húzni, a lépcső felé. A szobám az első emeleten van, közvetlenül mellette a saját fürdőm. Oké, azért van előnye annak, hogy az apám egy szívtelen dög. Elég sok pénzt keresett akkor is, és most is. Most ugyan már nem élvezem a feltétlen gazdagságot, de a saját keresetem sem kevés, bár a közelében sincs az övének. Ő sikeres üzletember, én meg sikeres escort lány vagyok. Gondoltam rá, hogy átmegyek luxuskurvának, ők is gyakorlatilag ugyanezt csinálják, de néha le is fekszenek a klienseikkel. Aztán elvetettem az ötletet. Azért az aktámban mégis csak jobban mutat az escort, mintsem a kurva, és a helyesebb ügyfeleimmel így is simán lefeküdhetek. Csak pénzt nem kapok érte, de az már annyira mindegy. Ha jó vagyok, úgyis több borravalót kapok. És én általában jó vagyok. Felcammogtam vele a lépcsőn, majd a fordulóban még körülnéztem, hátha valaki meglátott. Nem igazán örülnék neki,ha az egyik mindenlébenkanál rokonom rámnyitna, miközben… khm. Szóval az nem lenne jó, bár remélem, hogy a szobám kulcsa még mindig megvan a kis titkos ládikómban, aminek a kulcsa a szekrény alatt van. Micsoda rejtekhelyek… Ahogy a szobám elé értünk, idegesen nyitottam be. Tényleg remélem, hogy semmit nem pakoltak el. De amikor beléptem, megláttam, hogy minden a helyén van. A lila ágytakaróm, a rózsaszín szőnyegem, függönyeim, a plüssállatok. Régi festményeim a falon. Volt egy, amit a házról festettem, egy absztrakt, valamint egy Rachelt ábrázolta. Ezt még a gimiben csináltam, és nagyon jól sikerült. Teljesen visszaadta a legjobb barátnőmet, és akkor nagyon büszke voltam magamra. Gondoltam arra, hogy ezt a képet átviszem az új lakásunkba, de inkább festettem egy másikat helyette. Az jobb is lett, öhm… kicsit többet mutatott. Rach imádja azt a festményt, követelte, hogy a nappaliba tegyük ki, és a különköltözés után maradjon nálam, hogy sose felejtsem el. Mert amúgy nem vagyunk szomszédok… Édes Rach, annyira imádom. - Nos, ez lenne a szobám – tártam szét a karomat. – Vagyis, ez volt – tettem hozzá, és elindultam megkeresni a kincses ládámat. Meg is találtam, majd benéztem a szekrény alá. Le kellett térdelnem, így a ruhám mutatott egy keveset a hátsó felemből, de nem érdekelt. Kihalásztam a poros kulcsot, majd kinyitottam vele a ládikát, és abból kivettem a szobám kulcsát. Felpattantam, majd becsuktam Noah mögött az ajtót, és kulcsra zártam. - Még mindig megvannak a régi rejtekhelyeim – vigyorogtam rá, miközben eltettem a kulcsot az egyik fiókba. – Arra van a fürdő – intettem a fejemmel a másik ajtó felé. Megjelent arcomon az a tipikus szajhás mosoly, amit már tökélyre fejlesztettem. Eredetileg is szívből jött, nem nagyon kellett gyakorolnom, de azért kicsit jobb lett.
- Csak tippeltem, de akkor biztosan rosszul. Nálunk arra van! - Vontam vállat. A kezemet az övé köré kulcsoltam. A bőre puha volt, olyan selymes. Az ujjammal végigsimítottam a kézfején, arcomról pedig szinte lehetetlen lett volna levakarni az elégedett mosolyt. Megtorpantam az ajtóban és azon kezdtem el gondolkodni, hogy nincs-e Livnek egy kishúga, aki úgy körülbelül hét éves lehet. A plüssök, az ágytakaró, a falak, mind arról árulkodtak, hogy már nem lakik itt, és ezt nem csak a por miatt gondoltam így. A szoba rettenetesen gyerekes volt, és tényleg megfordult a fejemben, hogy Liv húga alszik itt. Nem szívesen akartam volna egy kislány szobájában szexelni. De a por elvetette ezt az ötletet. - Szép szoba! - Haraptam bele az ajkamba, miközben gonoszkásan elmosolyodtam. - Hány éve voltál itt utoljára? 10 éve? - Igazán jót szórakoztam magamon, és mikor az ajtó becsukódott mögöttem, összefont karral dőltem neki. A lábamat az ajtónak támasztottam, felvontam a szemöldököm, és vártam a következő lépést. A szemem végigfutott a testén, mikor hátat fordított, és amikor letérdelt, kinyomta a fenekét, a farkam is feléledt. Nagyot nyeltem, és akárhogyan s akartam, nem bírtam levenni szemem formás hátsójáról. Még bepillantást is kaptam, tökéletesen jól láttam, hogy a fehérneműje, épphogy semmit sem takar, és olyan merészen vörös, hogy az már szeméremsértő. Mármint olyanoknak, akiknek van ilyenje.. Ugyani nekem nincs, ilyenekkel nem igazán lehet zavarba hozni, inkább csak beindul az amúgy is piszkosul perverz fantáziám. - Szóval arra van! - Löktem el magamat az ajtótól, és rávigyorogtam. Kék szemem már rég levetkőztette. Egy pillanatig azt hittem, hogy azt hiszi inkább menekülök, és nem merem bevállalni a rokoni kapcsolatot, még ha szigorúan nézve nem is vagyunk rokonok. De nem, Noah Holloway nem olyan aki egy ilyentől megijed.. Nem, én olyan vagyok aki ezt simán, bárminemű szégyenérzet nélkül is bevállalja. Elkezdtem levenni magamról a háromrészes öltönyömet. Először a fekete zakót gomboltam le magamról, ejtettem a földre, aztán a nyakkendőtől szabadítottam meg magamat. A mellényt kicsit tovább tartott levennem, de attól is megszabadultam. Eközben nem szakítottam meg a szemkontaktust, kihívóan pislogtam rá, vártam, hogy elpiruljon, bár én magam sem láttam sok esélyét ennek. Végül az ingemhez nyúltam. Lassan gomboltam ki, és a földre hajítottam a többi ruhadarabom mellé. - Hát akkor majd gyere! - Elléptem mellette, kezem végigsiklott a karján, és vissza sem nézve léptem be a fürdőbe. Rögtön megengedtem a vizet, és amit találtam azt mind a kádba öntöttem. A kád szélén ültem, a kezemet a vízbe lógattam, hogy ellenőrizhessem a hőmérsékletét. A hideg kirázott, a levegő itt egészen hűvös volt, biztosan a légkondicionáló miatt. Vártam, hogy a víz folyjék, és míg folyt, én kicsatoltam az övemet, letoltam magamról az alsógatyámmal együtt a nadrágomat is, és kiléptem belőle. Arrább rúgtam a cipőmmel együtt, és a kádhoz léptem. Először a jobb lábamat dugtam bele, majd a balt, és mivel úgy ítéltem meg, hogy nekem nem elég forró a víz, melegebbre állítottam. Addig míg Liv nem mászott be mellém, lemerültem a hatalmas adag hab alá a vízbe, hagytam, hogy a forró víz miatt libabőrös legyek, hogy égessen. A víz alatt, a forrósága miatt nem bírtam olyan sokáig, így hamar a felszínre jöttem. Vakon zártam el a csapot, aztán sűrűn pislogtam, hogy a habos vízcseppek ne folyjanak bele a szemembe. A hajam a homlokomhoz, és az arcomhoz tapadt, a forró vízcseppek végigfolytak a testemen, a víz pedig éppen a mellkasomig ért, ha kényelmesen helyezkedtem el. Hát igen, kicsit túl sokat engedtem. Mindegy, szeretek fürdeni.. Mélyeket lélegeztem, de nem pislogtam az ajtó felé. Vártam, hogy Liv jöjjön utánam, azért még nekem is el kell felejtenem azt, hogy ő tulajdonképpen a rokonom..
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Ollie&Noah Hétf. Márc. 25, 2013 11:16 am
- Különleges építésű a ház. Apám egy sznob - feleltem mosolyogva a kijelentésére. Hajlamos mindent úgy csinálni, hogy az különbözzön mindentől. Jó, ez nem valami értelmes, de a lényeg benne van. Szereti a különleges dolgokat, mindig mást akar, hogy valamivel kiemelkedhessen a tömegből. Ezért is vannak olyan eszement ötletei, amikkel "feldobja" a házat. Szerintem pusztán hülyeség az egész, de az ő háza, nem az enyém. Nem is éreztem annak, amióta anya elment. - Ne röhögj, rég jártam itt - vigyorogtam rá, ahogy megtorpant az ajtóban. - Ja, kábé. Azaz, néha lejövök nyárra, de nincs kedvem átalakítani. Meg amúgy is, ez emlékeztet a régi szép időkre - mondtam, és ismét eszembe jutott anya. Alapjáraton könnyen túlteszem magam az elhalálozásokon, de anyuval annyira közel álltunk egymáshoz, hogy öt év sem volt elég hozzá. És most a fater újraházasodik valami ostoba libával. Mondjuk tény, hogy anya miatta halt meg, és szerintem nem is sajnálta. Talán ezért utáljuk mi ketten annyira egymást... Én nagyon hasonlítok anyára, mint külső, mint belső szinten. Ő pedig pontosan olyan, amilyen én soha nem akarok lenni, és amilyen a nővérem. Ezért utálom őt is. Vagy csak azért, mert idegesítő és csúnya. - Igen, arra. Menj csak előre - kínáltam fel neki a kihívást. Kíváncsi voltam, mennyire tökös. Hogy vajon túl hard-e neki az, hogy egy új rokonával feküdjön le. Nekem egyáltalán nem volt az, sőt. Minden vágyam volt keresztbe tenni apának eme csodálatos napon, amikor újranősül. Ez afféle bosszú a részemről, amiért gyakorlatilag megölte anyát. Még lehet, hogy le is videózom, aztán elküldöm neki. Micsoda revans lenne! Szememmel követtem minden mozdulatát, ahogy elkezdett levetkőzni. Én úgy éreztem, még várok, mivel mindössze két másodpercbe telne levenni ezt a ruhát magamról. Tekintve, hogy fehérnemű megint nincs rajtam. Úgy érzem, nagyon gonosz vagyok, de már szokásommá vált, hogy villantásokkal idegesítsem a papát. És ez általában be is jön, én pedig ilyenkor nagyon boldog vagyok. Ahogy ellépett mellettem, rápillantottam, majd hagytam elmenni. Had várjon egy kicsit, egy kicsit úgyis nosztalgiázni akarok. Ahogy eltűnt a fürdőben, levetettem magamat az ágyamra, aminek enyhén porszaga volt. Senki nem takarít itt? Bár szerintem apám be sem lép ide, nehogy megszállja valami gonosz. Mintha el lenne átkozva a hely, vagy démonokat tartanék dobozokban. Ostoba vénember. Magamhoz öleltem az egyik régi plüssállatomat, egyet, ami azok között volt, amiket nem vittem magammal. Hát... ez is jó büdös volt. Oké, egyszer ki kell takarítanom itt, mert ez így nem állapot. Szegény Mr. Nyuszifülnek nem lehet ilyen szaga. Felsóhajtottam, majd arrébb löktem magamtól, mert ezt már nem bírtam. Oké, szeretem ezt a plüsst, de ez a bűz sok volt nekem is. Kikeltem az ágyamból, megszagoltam magamat, hogy átragadt-e esetleg rám Nyuszifül szaga, de nem. A parfümöm mindent elnyomott, ami rontani szeretett volna az összképemen. Kicsit megigazítottam felgyűrődött ruhámat, bár sok értelme nem volt, hiszen nemsokára úgyis leveszem. Lerúgtam a cipőimet a lábamról, nem merek bennük a fürdőbe menni, valószínűleg akkorát zakóznék, hogy mentőt kéne hívni. Ezt nem akarom kockáztatni. Mezitláb indultam be a fürdőbe, ahol Noah már régen áztatta magát. Gőzfelhők voltak mindenhol, így alig lehetett látni valamit, de szerencsére úgy ismerem a szobát, mint a tenyeremet. Ügyesen kibújtam a ruhámból, és a földön hagytam. Óvatosan indultam el a kád felé, majd óvatosan beleérintettem a lábujjamat az üres oldalon. Még jó, hogy szerettem kiskoromban úszkálni, így hatalmas kádat vett nekem anya. Most látom csak igazán hasznát. Ahogy Noah-t elnézem, már bele is merült, a haja vizes volt. Elfojtottam egy mosolyt, majd bemásztam, vele szemben, és úgy helyezkedtem el, hogy az én lábaim legyenek kívül. A víz forró volt és habos, éppen, ahogy szeretem. Nem foglalkoztam azzal, hogy így tönkreteszem tökéletesen belőtt hajamat, de azt nem akarom, hogy a teteje göndör maradjon, az alja meg kiegyenesedjen a víztől, így én is alábuktam, majd fel is jöttem. Nagyon, nagyon forró volt.
A kádban ültem és bámultam ki a fejemből, vártam, hogy bejöjjön, hogy vörös haja belelógjon a vízbe, és nagy csillogó szemekkel nézzen rám, hogy ne takarja semmilyen ruha, hogy végre kielégítsük minden vágyunkat. Mert egészen biztosan van neki is, különben nem ment volna bele ebbe az egészbe. A szex a kádban egy olyan dolog amit az embernek minimum egyszer ki kell próbálnia az életében, mert ez csodás dolog. A víz simogatja az ember bőrét, a pára feltüzeli az érzékszerveket, az illatok pedig beindítanak. Kirázott a hideg, ahogy a bőrömhöz ért a forró víz. Jóérzés volt, bár az egész úgy hangozhatott, mintha sosem fürödtem volna azelőtt, pedig elég sokszor csináltam. Nem csak a szexet a vízben, hanem a fürdést is. Bár sokan mondják, hogy a vízben való szeretkezéstől nemibetegséget is kaphat el az ember én nem félek. Van orvosom, aki elég jól végzi a dolgát, vizsgál és eddig semmi bajom nincsen, teljesen épp és egészséges vagyok. Sőt semmilyen nemi problémával nem szenvedek, nincsen semmilyen nemi betegségem, nem vagyok impotens, és a farkam is jól reagál attól függetlenül, hogy annyit szexeltem már, hogy simán kiéghettem volna, bár ez nem fog velem előfordulni azt hiszem. Ráemeltem nagy kék szemeimet, amikor megláttam. Csillogó szemekkel ittam testének látványát. Csodás volt, és a hormonjaim is tudták, éledezni kezdtek a dolgok odalent. Megköszörültem a torkomat, és vad tekintettel követtem minden egyes mozdulatát. Néztem ahogy előbb a lábujját rakja bele, majd a bokája is eltűnik a víz alatt, később pedig velem szemben ül. A szemeimet nem tudtam levenni a melleiről, csak bámultam a csodás kebleit, szinte erőltetnem kellett, hogy a szemébe tudjak nézni. Az ajkaim elnyíltak, ahogy néztem, és a szemeim hol a melleire siklottak, hol pedig a szemeit bámulták ámulattal kevert vággyal. - Nagyon tetszik.. tetszik a.. hajad! - Nyögtem ki és szememet vörös hajára szegeztem. Még jó, hogy tetszik. Már el is képzeltem, hogy majd belemarkolok, és úgy mozgatom a fejét.. Édes Istenem.. A kezemet megmozdítottam és a lábára tettem, végighúztam az ujjaimat a lábszárán, és örömmel konstatáltam, hogy nem volt szőrös.. Ujjaim föl-le cikáztak puha bőrén, a bokájától fel a térdéig. - Milyen puha a bőröd! - Kiszaladt a számon, és elvigyorodtam. - Gyere fordulj meg megmoslak! - Pajkosan vigyorogtam rá, és a kezem már nyúlt is a kád szélén lévő tusfürdőért. Fogalmam sincs, hogy ez a darab mióta lehet itt, de nem volt poros, valószínűleg még jó volt. Különben is fogalmam sincsen, hogy egy tusfürdő meddig jó, de biztosan egy egész évig eláll, vagy többig. Ha egy konzerv jó minimum két évig, akkor biztosan ez a hülyeség is. - Közben mesélhetnél Liv! Mit dolgozol? - Csillogó szemekkel vártam, hogy megforduljon, és közelebb csússzon a kádban. A szívem izgatottan vert gyorsabban, kezemmel pedig türelmetlenül doboltam a kád szélén.
Noah valamivel szerencsésebb volt, mint én. Felsőtestem látványa elé tárult, még csak erőltetnie sem kellett magát, egyszerűen csak rám kellett néznie. Nekem viszont a víz alá kéne merüljek, hogy jól megnézhessem, bár a mellkasa sem semmi, a karjai is izmosak, de azért na... Nekem ez nem elég. Ráadásul a víz tele volt habbal és buborékokkal, ha tiszta lett volna, talán megleshettem volna Noah királyi méretét, gyanítom, hogy az van neki. Az ilyen helyes pasiknak általában a farkuk is nagy, csak hogy a csúnya emberek tovább oszthassák az észt a "belső értékekről". Tehát amit ebből akarok kihozni, az az, hogy ha valaki ilyen arcszerkezettel van megáldva, akkor odalent is kaphatott egy nagy adagot Isten szeretetéből. Én pedig idefentre kaptam, legújabb rokonom nem is tudja levenni a szemét a melleimről, és ez vigyorgásra késztet. Mi? Mi tetszik? - A hajam? - vontam fel egyik szemöldökömet, és vigyorom még szélesebb lett. Oké, tudom, hogy szép a hajam, merthogy természetes vörös. De nem hiszem, hogy a mellkasomat kicsit takaró fürtjeimet nézte olyan nagyon. Reméltem, hogy nem csak külsőre tűnt Noah határozottnak és nagy nőcsábásznak, belül pedig egy fiúcska, akinek meg kell mondani, hogy mit hova dugjon. Nem tűnt valószínűnek, de azért na, sosem lehet tudni. Találkoztam már olyannal, aki nagyon helyes volt, de nagyon félénk is. Bár ezt csak hallásból tudom, mert az egyik luxusprosti barátnőm mesélte. Szegénynek kellett gyakorlatilag megdugni a pasit, és nem fordítva. Jó kis pletyka lett belőle, és jót nevettünk rajta. - Köszönöm...? - feleltem mosolyogva a bőrömre tett megjegyzésére. Ujjai csiklandozták a lábamat, és a legszívesebben hagytam volna az egész előjáték dolgot a fenébe. Ráültem volna, és úgy megszexuáltam volna, hogy az egész fürdő ússzon a kifröccsent víztől. - Oké - mondtam, és az ajkamba haraptam. Lassan felálltam, mert ülve biztosan nem tudnék megfordulni, majd már neki háttal ültem le, és pontosan úgy helyezkedtem el, hogy hátamnál érezzem a férfiasságát. Hmm, rokon, formában vagy. - Escort vagyok. Idegesítő emberek kísérgetek el mindenféle ostoba rendezvényre, és közben szépen mosolygok - foglaltam össze röviden, hogy mit is csinálok. Valójában a feladatunk látszólag tényleg ennyi, viszont az előkészületek elég hosszúak. Azért bérelnek fel minket, mert gyönyörűek vagyunk. És annak is kell lennünk, ezért van mindig tökéletes ruhánk, hajunk és sminkünk. Előbbi kevés időt igényel, de az utóbbi kettő már jóval többet. - Na, és te? Mivel foglalkozol? - kérdeztem, és egyik kezemmel szórakozottan végigsimítottam a lábán, és finoman mozgattam az alsótestemet, ezzel is ingerelve. Őszintén kíváncsi vagyok, hogy meddig bírja. Én az ő helyében már régen megdugtam volna magamat, bár lehet csak azért, mert hatalmas egóm van. De nem, teljesen biztos vagyok benne, hogy jó vagyok. A testem kifogástalan, és nem a kések és plasztikai műtétek miatt olyan, amilyen. Sosem feküdnék kés alá, hacsak nem az életem múlna rajta, vagy az orvos írta elő. Mondjuk azoktól tartok is, meg a tűk. Jaj, azok a tűk... Amióta láttam egy Doktor House részt, amiben egy vékony tűt szúrt a srác szemébe... Na, azóta még oltásra sem merek eljárni, csak Rachellel. De még neki is fognia kell a kezemet, és hülye sztorikat mesélnie, különben elájulok. Hogy fogok én gyereket szülni... ?
Kezdőlap
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by 
Tárgy: Ollie&Noah