HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd. Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd. Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Finland's got talent

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Finland's got talent   Csüt. Jan. 29, 2015 4:39 pm

Finland’s got talent
Birdie & October
2006 nyár.
Fél éve alakult meg a Ragnarok Tomi, Niclas, Pasi, Pekka és az én részvételemmel. Néhány hete hülyeségből bedobtam, hogy indulnunk kéne a helsinkii tehetségkutatón, hátha felfedeznek minket, erre a fiúk lelkesen kaptak az ötleten. Jelentkeztünk, és most itt tobzódunk a meghallgatás elődöntőjén. A légkondis váróterem zsúfolásig van emberekkel, a résztvevőkkel és a kísérőikkel. Pekka-t és Niclas-t a barátnője kísérte el, Pasit a húga és egy haverja, nekem meg Esther nagynéném mobilon keresztül szurkol, ugyanis ma ügyeletes a kórházban.
Vannak, akik a hűvös, fényesre nyalt padlón ücsörögnek, gyakorolják a magánszámaikat, mi meg a srácokkal úgy ülünk egymás mellett a műanyag székeken, mint a verebek az áramvezetéken. Pasi tök ideg. Vadul járnak a térdei ide-oda, erre Niclas rácsap a combjára az ütőkkel.
- Mi van már?! – mered rá Pasi, és a lábai megállnak.
- Nyugi! Baszod, én is mindjárt ideges leszek tőled.
Hallom, hogy ezek ketten mit csipognak a bal fülembe. Középen ülök. A másik oldalamon Tomi meg Pekka.
- Nem tehetek róla. – nyavalyog Pasi. – Tisztára olyan érzésem van, mintha az óvodai színjátszókörrel lépnék fel.
Én meg csak ülök lecsúszva a helyemen, a jobb bokám a térdemen pihen, a tarkóm meg a szék támláján. Sík nyugodt vagyok. A spotlámpákat számolgatom a narancssárgára mázolt mennyezeten.
- Octi, te nem is izgulsz? – bök oldalba Pasi.
Lassan fordítom felé az arcomat és szélesen rávigyorgok.
- Mi a frászért? A fele bagázs akkora tálentum, mint az a tag, aki reggel óta babkonzervet zabál, hogy elfingja a zsűrinek a himnuszunkat. Erős a mezőny. Valóban izgalomra ad okot… – sóhajtom somolyogva.
- Ez a fingás nem is rossz ötlet. – horkant fel röhögve Niclas. – Kár, hogy nem nekem jutott eszembe.
- Jellemző! – hajol előre Tomi a másik oldalról vigyorogva, hosszú barna haja előreomlik a vállán. – Engem kihagynál? Pedig tök jó páros lennénk. Te! Nem lehet jelezni, hogy változott a műsorszámunk?
- Tiszta hülyék vagytok. – mormogom nagy vigyorogva az orrom alatt. - Ezzel a pukkantós duettel kénytelenek lesztek jövőre indulni.
- Csoda, hogy még nem szarta össze magát a tag. – röhög közbe Pekka. – Te, Octi, hányadikak is vagyunk?
- A szerencsés 13.-ak. Mééég várhatunk.
- Remélem mi a fingoska előtt jövünk. Nem szeretnék utána bemenni a meghallgató terembe.
- Most, hogy mondod… Nyomozd ki milyen sorszámot kapott.
Pekka látványosan gondolkodóba esik és hosszan bambul a széksor végén kajáló kopasz fickóra.
- Na, asszem dobok egy sárgát, aztán visszafelé meginterjúvolom az ürgét.
Pekka ezzel feláll a helyéről és óvatosan átverekedve magát a tömegen, megcélozza a mellékhelyiséget. Niclas is felpattan és a nyomába ered egy elkiáltott VÁRJMEG!-gel.
Még egyszer végighordozom a tekintetem a bátor jelentkezőkön. Van itt mindenféle ember. Kicsi, nagy, öreg, fiatal, férfi, nő, fekete, fehér. De ahogy látom, nem mi pályázunk egyedül zenei műfajban. Egy másik bandát is kipécézek, az egyik tagjuknak csatokkal meg tollakkal van teletűzdelve a haja. Önkéntelenül is rávillantok egy rövid vigyort, de aztán elkapom róla a pillantásom, nehogy azt higgye kikezdek vele, vagy valami.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Csüt. Jan. 29, 2015 5:29 pm


October & Birdie

Én nem értem, miért kell ilyen kibaszott korán rendezni a tehetségkutatókat? Hát nem tudják, hogy ide zenészek, művészek járnak? Délután 4 órára már be is kellett jönni, nem tudom, hogy minek, mikor még 13-an vannak előttünk. A többiek simán el tudták volna intézni, de mindegy, toljuk a banda szekerét, felkeltem. Mert felkeltettek. Tiszta mázli, hogy egy kocsi hátsó ülésén aludtam a tegnapi illegális autóverseny után. Délután már megindult az élet, mentek haza a csajok fura járással, mert jól megtömködtük őket, hehe.
Szóval felkeltettek és itt vagyok az egész bandával együtt. Mostanában egyre királyabb bulikat adtunk, visszajártak az emberek, főleg a csajok, tele voltak a klubok ismerős arcokkal. A koncertszervezőnk javasolta ezt a tehetségkutatót, hogy ha megmutatjuk magunkat, az jó ugródeszka, komoly zsűri előtt és akár lemezszerződést is kaphatunk. Nekem ez kellett, a népszerűség, úgyhogy mindenkit rávettem. Kiperkáltuk a nevezést, leadtuk a demót és készültünk egy ütős műsorral. Meg imidzzsel. A többiek feketében, én fehérben, mert a szerelem sötét oldala mellett a világosat is felvillantjuk, én, a szólóénekes képviselem ezt. Birdie, a Madárka, tollakkal a hajában, mint mindig. Plusz egy kis gótos szemfesték mindenkinek, karláncok és bakancs. Végignéztem, kik a versenyzők. A tűznyelőket bírom, őket meg fogom nézni tutira. A többi nem túl érdekes, kivéve a fingó zenészt, az komolynak ígérkezik. Pár zenekar is van még, egy-kettővel játszottunk, a többiről még nem is hallottam. Mivel reggel 8-ig versenyeztünk, beszívva és piásan, pokolian fáradt lennék még du. 4-kor is, szóval benyomtam egy kis gyorsítót. A srácoknak épp ecsetelem, mit fogunk ezzel elérni, ők meg vihogva hallgatják az előadást.
- Gyerekek, a Galactic Loveballs holnaptól nem egy fura nevű zenekar az ismeretlenségből, hanem az egyik legjobb felfedezett lesz! Ott ül a zsűriben Anderson, a finn popszakma pápája és össze fogja hugyozni magát attól, amit csinálunk. Tuti, én mondom! Ne legyen többet vodkásüveg a kezemben, ha nem így lesz!
Ez nagyon komoly ígéret, mert hozzámnőtt a pia, nélküle nem létezem. Legfeljebb elveszítem, ottfelejtem valahol, de a vágy megmarad. A többi banda jól elvan magában, belsős beszélgetéseket folytatnak. Valahogy nem közösködnek. Pedig én azt mondom, haverkodjunk, nem kell egymáson áttaposni ahhoz, hogy mi nyerjük meg. A produkció legyen korrekt, a színfalak mögött miért ne dugjam meg a konkurrencia csinos csajait? Mondjuk sokat nem látok ilyenekből, csak egyet. Az meg rámvigyorog. Tök kedves arca van, nem irigykedik. Ezt meg kell ismernem! Mellbebököm Emppu-t, a basszusgitár poszton jeleskedő tagunkat és rászólok:
- Időnk, mint a tenger, barátkozzatok ti is! És valaki hozzon nekem egy vodkát, mert úgy siettem, elfelejtettem.
A zenekar legelvetemültebb tagja a mostani felállásból. Tudom, hogy egy fél raktárnyi szeszfőzde van a kocsijában. Csak be kell hozni. Kell a hangulat a színpadhoz. És a felfogott hajú szakállkirály egy vállbaverés után indul is a cuccért. A földön ücsörgők között átmegyek és ehhe a bandához slisszolok. Töben vannak, emlékszem, csak kettő elment valahova. Persze, hogy a csajt szólítom meg.
- Cső, baby! Birdie vagyok - nyújtom a kezemet. - Honnan érkeztetek?
A többiekkel is lekezelek és a hátsó zsebemből előveszek egy vicces cigit. Picsába, a gyufa! Ottmaradt a vodkásüveg mellett...
- Tűz? Víz? Sör? Adok majd vodkát, mindjárt hozza a basszerünk!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Pént. Jan. 30, 2015 2:48 pm

Finland’s got talent
Birdie & October
A srácok nyerni jöttek. Ahogy mindenki más a jelenlevő pályázók közül. De én azt mondom, hogy nem csak egy díj van. Nem dől össze a világ, ha nem mi leszünk az elsők, ettől függetlenül apait-anyait beleadunk, hogy jól odategyük magunkat. Engem nem érdekel a díj. Ha minden jól megy, felfigyel ránk egy menedzser és felkarol minket, hogy elindulhasson a bandánk a kiteljesedés útján. Én csak ezt szeretném. Ha ez sikerül, máris nyertünk. Persze a díjat sem adnánk vissza, ha mégis mi nyernénk.
Ahogy elnézem, vannak különleges, érdekes magánszámmal indulók, vannak igen tehetséges emberek, de ezen a pukkantós ürgén csak-csak fennakadok. Csoda, hogy egyáltalán beengedték. A zsűri legfeljebb szellőztet.
Szerényen rávigyorgok a madártollas rocker srácra, mire megindul felénk. Mikor ideér hozzánk, széles mosollyal az arcomon viszonzom a kézfogást.
- Szia! October. – mutatkozom be. Jó határozott a markának a szorítása. - Ők itt Tomi és Pasi. – biccentek a többiek felé.
- Csá haver! Mi helyiek vagyunk. És ti honnan jöttetek? – tudakozódik Tomi a kezét előrelendítve, hogy ő is megszorongassa Birdie-ét.
Birdie aztán előkapja a farzsebéből a cigarettát. Nem úgy fest, mintha zavarná a többi ember jelenléte. Majd kiszavazzák, ha nem tetszik nekik amiért idebent füstölög.
Tüzet tőlem ne kérjen senki, én nem dohányzom, és magával a tűzzel is komoly problémáim vannak. Szóval felejtős. De Pasi korrigál. Készségesen előkap egy öngyújtót, és Birdie felé kínálja.
Jah, mi sem vagyunk köcsögök. Vagy Pasi csak a vodkára hajt. Hehehe. Na jó. Nem. Még versenyhelyzetben sem a konkurenciát látjuk a többi zenészben, hanem a művészt, az embert és a havert. Mi ilyen kis rendes metálosok vagyunk.
- Ha a vizet komolyan gondoltad, azzal meg én tudok szolgálni. – somolygom sandán a tollas srác szemébe, mert nem hiszem, hogy a vodkát lecserélné. Valószínűbb, hogy humorizál. Ha mégsem, akkor felveszem mellőlem a citromos ízű, bubis ásványvizet és odapasszolom neki.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Pént. Jan. 30, 2015 11:23 pm

Annakidején én beneveztem egy vetélkedőre egyszer még a szülővárosomban. A produkcióm az volt, hogy az ábécét végigböfögöm egyre emelkedő hangfekvésben. Szerintem egyedi volt. A haverok közül többen tudtak ennyit böfögni, de nem így! Kurva nagy tapsot kaptam, mégis kiszórtak. Most már komolyabban veszem, a zenét véresen komolyan veszem, mert nagyon sokat jelent nekem. A fődíj kell, a kisebb összegű hangszerutalvánnyal meg a többi aprócska nyereménnyel nem érném be. A közönség szeretete, az elalélt zsűri a cél. Addig pedig az, hogy jól érezzem magam, úgyhogy indulok is a hasonszőrűekhez.
- Helló, helló, helló! Helsinki banda vagyunk mi is. Galactic Loveballs, talán már hallottatok rólunk. Amúgy én Kitee-ben nyomultam régebben egy heavy bandában, csak ott beálltunk, mint öreganyám térdekalácsa. Most dark metalban utazom. Ti mit játszotok?
October. Ilyen névvel kurva nagy gót sztár lehetne belőle, ha véletlenül énekesnő és kurva jó hangja is van. Ezt majd kiderítjük. Nekem túl hosszú ez a név, rövidíteni kell. Octi? Az nem olyan. Oci lesz a nyerő. Barátságos bagázsnak tűnik amúgy. Pasi a dohányos, meggyújtja a cigimet és már kezdődik is a mai felemelkedés. A színpadra nem lehet felmenni csak úgy. Kell valami plusz, hogy a közönség a nyakamba boruljon.
Nagy slukkot tüdőzök le és kifújom a füstöt. Nem a pofájukba, nem vagyok olyan bunkó. A szagból érezhetik, hogy nem hagyományos dohányáru ez, hanem vadított anyag. Nem zavar, hogy gyerekek is vannak a teremben. Én is gyerek voltam, mikor kezdtem és mi bajom lett tőle? Felszántom a színpadokat, megtaláltam az életemet, ennyi. Octoberen jót nevetek.
- Á, azt majd másnaposságra, kösz, Oci! Hoh, pillanat!
Csapódik a terem ajtaja és meglátom a mackós mozgású havert, Emppu-t, aki most jön be a szatyorral. Kint már meghúzott valamit szerintem. Nem hiszem, hogy kihagyná. Elrohanok ezektől itt és a termen keresztülvágtázva segítek a barátomnak. Az egyik vodkásüveget elkobzom én, a többin osztozzanak meg. Látom, hozott sört is meg valami ásványvizes flakonból kettőt, amiben fene tudja, mi van. Valami kerítésszaggató noname pia lehet, ami szokás szerint nagyot üt. Visszarohanok, jó társaság és gyorslábú haver vagyok. Bontom az üveget és körbekínálom.
- Voilá! Húzzátok meg nyugodtan! Fő a hangulat!
A zenésztársaim közben szintén eloszlanak, ismerkednek, beszélgetnek. Mi tudunk kapcsolatokat építeni és nem érdekből tesszük, hanem tényleg ilyen lazák vagyunk. Most már pia is van, innentől erősödnek a közös élmények.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Szomb. Jan. 31, 2015 12:35 pm

Finland’s got talent
Birdie & October
- Ezért voltál olyan ismerős. A neved legalábbis. – mosolyodom Birdie-re. Szóval ők is földiek. - A gothic metált képviseljük. Mi vagyunk a Ragnarok.
Ekkor még nem gondoltam, hogy ez a név mennyire baljós, és kábé 8 év múlva oszlásnak indulunk.
Közben a szemem a pukkantós fazonra esik, aki feláll, és közelebb pozícionálja magát a folyosón a zsűri meghallgatótermébe vezető ajtóhoz. Hála az égnek, hogy sokkal előbb megy be, mint mi. Egy apró, gunyoros mosoly suhan át az arcomon.
A srácok még nem jöttek vissza. Fene tudja mit művelnek párosban a mosdóban. Talán ők is szívnak valamit kedvcsinálónak. Vagy már rég kijöttek és el kezdtek bratyizni a tömegben, esetleg csinálnak egy villám bemutatkozó-felvételt magukról, mielőtt színpadra lépnénk. Nem is rossz ötlet. Lehet ráveszem a fiúkat, hogy támadjuk be mi is az erre a célra szentesített kamerát. Az időnkbe bőven belefér.
Ha nem, hát nem kell ásványvíz. Sejtettem, hogy Birdie inkább kultiválja a páleszt.
Tomi és Pasi cinkos pillantást váltanak körülöttem, aztán lelkesen elfogadják az italt, miután Birdie visszatér és megkínál minket.
- Miért is ne! Kösz haver! Egy korty nem árt meg. – bólintanak szinkronban.
- Kösz, én inkább majd kifelé jövet öntök fel a garatra. – hárítom kedvesen az ajánlatot, de ha a srácok fel akarják magukat hangolni, csak nyugodtan.
A folyosón mozgás van. Valaki kijött AZ ajtó mögül. Egy vézna, langaléta srác, előre kiálló fogakkal. Még Angelina Jolie is megirigyelné azokat az ajkakat, amik neki vannak.
Teljes a felháborodás.
- Hülye zsűri! Mit képzelnek? Írjanak jobb dalszöveget, mint én! - nyavalyog a többieknek, ők meg csak néznek utána, ahogy elhalad.
Megesik az ilyesmi. Biztos javasolták neki, hogy gyakoroljon még egy kicsit. Szegény zsűri. Nem lennék a helyükben. Ilyenkor még az összes gyógyegér itt van, mindenkinek megadják az esélyt a bizonyításra. Most vagy istenesen lezsibbadtak odabent, vagy fetrengenek a röhögéstől, bár nem láttam a srác produkcióját. Viszont élénk a fantáziám...
- Nah, jó! – csapok mindkét tenyeremmel a combomra, aztán felegyenesedem a székről. - Nincs kedvetek pózolni egyet a kameramannak? Mondjunk egy hellót a külvilágnak. – érdeklődöm a fiúknál. - Na? Naaa? Senki többet?
- Nekem most tök jó itt. – így Pasi.
- Dettó. Majd a műsor után elmeséljük mekkora királyok vagyunk és hogy megyünk a középdöntőbe.
- YEAH! – rikkant Pasi, és nagy vigyorogva összeöklöz Tomival.
- Oké, ahogy gondoljátok. – hagyom rájuk egy könnyed sóhajjal, de a mosoly nem veszik az arcomról.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Szomb. Jan. 31, 2015 4:33 pm

Tetszik nekem, hogy ilyen tájékozott a csaj. Vannak olyan bandák vagy inkább bandatagok, hogy negyedszerre is bemutatkoznak és negyedszerre is el kell mondani, hogy már játszottunk közös koncerten. Én az arcokra legalább szoktam emlékezni.
- A neved is tiszta gothic! Nem te vagy az énekes véletlenül?
Látom, a fingóművész közben sorra kerül. Keresem a képernyőt, ahol láthatjuk, mi megy bent. Hova rakták? Még nem vettem észre, de ezt a produkciót meg kell nézni. Á, dehogy kell, most jött meg a pia, az fontosabb! A szaladgálás után körbemegy az üveg náluk. Oci nem kér, a kis vegytiszta, hehe.
- Szavadon foglak! Csak nem tudom, fog-e még maradni...
Elég jó a huzatom és a többieknek is, úgy látom. Közben a fogtündér berzenkedik. Valahogy az az érzésem, hogy már megtörtént. A zsűritagok írtak már jobb szövegeket, mint ő, ez rí le róla, nem a tehetség.
- Ocikám, én benne vagyok. Mutassuk meg, hogy mi nem utolsó vérig küzdünk egymás ellen, hanem itt barátságok szövődnek! Na, srácok, tuti, nem jöttök? - kérdezem a Ragnarokosokat.
Jó a nevük egyébként, drámai. Tényleg kíváncsi vagyok, mit alkotnak, nem csak udvariasságból mondtam. Én olyat nem szoktam.
- Emppu, gyertek, pózoljunk egy bemutatkozósat! Hozzátok az üvegeket is!
Büszkén vállaljuk, hogy iszunk és füstölünk. Jó lenne a két zenekar együtt, az kafa pillanat lenne és király videó. A vodkát jól meghúzom, amíg kitalálják, hogy mi legyen. Már csak a fele van meg. Na, még egyet, aztán egy slukk a cigiből és mehetünk pózolni. Ajjaj, mi készül ott a háttérben? Egy fiatal, olyan tizenéves forma csaj egy nagy fatáblával, amibe szegeket vert. Fakírműsor? Azt is látnom kell!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Hétf. Feb. 02, 2015 11:40 am

Finland’s got talent
Birdie & October
Igen, a szüleim remek nevet választottak. Sosem volt vele semmi bajom. Ugyan nem októberi születésű vagyok. A mai napig nem tudom miért ezt a nevet választották.
Birdie kérdésére szélesen vigyorogva bólintok.
- De, én. Veled mi a helyzet? – lefogadom, hogy ő a frontember a bandájukban. Megérzés. Ránézésre is 10x olyan nyüzsgő és nyughatatlan, mint a többiek együtt. Duracell muki. Ő lehet a fő a húzóerő.
- Annyi baj legyen. – döngöm arra somolyogva; nem biztos, hogy marad a piából.
Ocikám? A lelkes becézgetésre felszalad a fél szemöldököm. Kurta nevetést hallatok. Csöppet sem zavar a dolog, csak furcsa a fülemnek. Nem szoktak így becézni, még a saját srácaim sem.
- Megdumáltatok. – csap a térdére Tomi, mire felnyomja magát a székről. – Gyere Pasi, kaparjuk össze a többieket is.
- Helyes! Végre! – magyarázom, és finoman beleboxolok Tomi felkarjába.
A kétbandányi ember biztosan befér valahogy a kamerás kis fülkébe. Majd bepréselődünk így vagy úgy. Jó móka lesz.
Tudom hol lehet bemutatkozni, láttam másokat is, úgyhogy elindulok kifelé a széksorok közül. Igyekszem nem összetaposni a többi pályázót, mire kiérek.
Pekka és Niclas épp szembejönnek velünk. Úgy vigyorognak, mint a jóllakott óvodások. Ezek tuti szívtak valamit, máskülönben nem tart ennyi ideig az a sárga. Lobog mögöttük a hajuk, ahogy öblös léptekkel közelednek.
- Hová ilyen sietős nagylány? – tudakolja Niclas. A szája fültől fülig vágja a képét a szőke hajzuhatag alatt. Most már tuti, hogy elfüstölt valami lazítót. – És ők kik? – biccent Birdie-ékre.
- A Galactic Loveballs. Ő itt Birdie és bandája. Míg ti csuriztatok, mi barátságokat kötöttünk. Ennek örömére megyünk fotózkodni. – Birdie pillantok. - Ők Pekka és Niclas. – tudom le röviden az illemet.
- Csőváz! – köszön szinkronban a két szökevény jómadár.
- Höhö! Kiirályság! Menjünk cimbi! – röhögcsél Pekka, mire átkarolja Niclas széles vállát és irányt váltanak, hogy velünk tartsanak a folyosón felállított ideiglenes bódé felé.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Hétf. Feb. 02, 2015 5:51 pm

Mondom én, teljesen passzol a stílusukhoz a csaj neve. Nagyot vigyorgok, hogy ő az énekes. Vajon milyen hangja lehet? Szerény arcnak tűnik, szerintem nem az a magamutogató, de tehetségtelen fajta. Egy komoly, képzett hangot társítok hozzá és majd meghallgatom őket. Ez tuti! Piával együtt megyek a nézőtérre, mikor következnek, nehogy lemaradjak, mint a fingósról az előbb.
- Na, akkor egymásra találtunk! Én vagyok a zenekar arca, a nyughatatlan Madárka.
Csinálok is egy szárnymeresztgető mozdulatot és egy keselyűs vijjogást hallatok. Aztán még egy korty. Hehe, nemhogy a Ragnarok utánra nem marad pia, már elfogy, mielőtt ők következnének. Nem baj, Emppu hozott egy nagy szatyorral és szerintem ez még nem az egész.
- Ez a beszéd, tökik! Még egy kört? - kínálom az üveget a társaságnak.
Csak egy kis plusz nyaggatás kellett és már benne is vannak. Hozzám is csatlakoznak a társaim. Gyorsan bemutatom őket.
- Emppu, a basszer. Ő hozta a piát, őt kell nagyon szeretni - mutatok röhögve a termetes szakállasra.
- Jens, a bőrök püfölője és a zenekar másik Tuomas-a, gitáros, sofőr, szerelő, ezermester.
A rövidhajú és a borostás lófarkas visszaköszönnek, lekezelnek mindenkivel. Tuomas most nem iszik, mert vezetni fog, a másiknál sör van. Emppu-nál meg egy üveg vodka és a szatyor, amiben még csodák rejtőznek. A másik két tag jól érzi magát, láthatóan ismerik a rock and roll életérzést. Megtalálta zsák a foltját, már most szimpatikus az egész banda.
- Szasztok! - bokszolok a vállukba vagy ha lazák, akkor öklök összeütésével köszönök.
Körbekínálom a piát, Emppu is ezt teszi. Ő már végzett az egyik vodkásüveggel, be is hajítja a szemetesbe, nagyot csörömpöl az az üres tárolóban az üveg. A szatyorból előhúzza az ásványvizes üveget. Halvány, rózsaszínes lé van benne.
- Eperből erjesztették valami közel-keleti recept szerint. Hm?
Már bontja is és aki kér, kap. Természetesen nekem kell belőle.
- Tyű, az áldóját, ez igen! - kurjantok, mert erősen fejbever a pia.
A folyosón hamar elérjük a bódét. Ki kell találnia a koreográfiát. Oci és én leszünk középen, a két frontember. Mi visszük a vállunkon a bandákat, nekünk van a legnagyobb hangunk valószínűleg.
- Na, kapaszkodjunk össze! Ha borulunk, mindenki bevágja a seggét, hehehe!
Hölgyeké az elsőbbség, úgyhogy Oci-ra nézek, megadom a szót, miközben a nyakamban két banda van egymás hegyén-hátán. Ez főleg az üvegekkel néz ki jól.
- Baszki, Emppu! - szólok rá a mackósra, mikor annyira helyezkedik, hogy fejbebasz a flakonnal és kihullik az egyik tollam is.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Hétf. Feb. 02, 2015 9:43 pm

Finland’s got talent
Birdie & October
Bezárkózunk a kis fülkébe. Én csak Talent Box-nak hívom.
Nagy röhögések közepette csukjuk magunkra az ajtót. Szinte úgy préselődünk be a négy fal közé. Birdie meg én állunk elöl. Érzem, hogy valaki a hátamhoz nyomódik. Hátrapillantok a vállam fölött. Tomi, Pekka meg a többiek fészkelődnek és helyezkednek. Milyen jó, hogy mindenki magasabb nálam! Még a végén elkap a kisebbségi komplexus.
A kamerába belenevetve emelem fel az öklöm és formálok villát kiegyenesített kis- és mutatóujjammal. A srácok is így tesznek.
A madárka anyázik. Ezt már veszi a kamera, én meg röhögcsélve nézek rá. Vannak kétségeim afelől, hogy össze tudná szedni a kihulló tollait.
- Te, Birdie, ezt most inkább ne próbáld meg felvenni, hacsak nem akarsz egy szappanleejtős élménnyel gyarapodni, vagy bódéval együtt borulni.
Olyan szűken vagyunk, hogy bármi megeshet. Szembe fordulok a kamerával és belevigyorgok.
- Sziasztok! Ez itt a Ragnarok! – kezdem, mire a fiúk mögöttem egy emberként kiáltanak föl. Az ovációt szerintem még a folyosón is hallják, mert a helyiség vékony falai fix átengedik a ricsajt.
Birdie-ék meg piás üvegekkel zsonglőrködnek körülöttem. Ők isznak, az enyémek meg belőve. Szépen festhetünk így együtt. Hehehe.
- Ééés épp bratyizós featolást nyomunk a Galactic Loveballs-szal. – körbenézek. Végighordom a tekintetem a két bandán. Röhögnöm kell azon amit művelnek. Visszatérek a kamera felé.
- Ehh… Nagyon úgy fest, hogy én vagyok itt egyedül döntéshozó állapotban. – nevetek élénken. - Szia Esther néni!!! – kezdek integetni vadul. - A döntőig meg sem állunk! Drukkolj!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Kedd. Feb. 03, 2015 1:00 am

Préselődünk itt, alig férünk be. Azért megcsináljuk, betuszkolja magát a két banda és felhőtlen a hangulat! Tényleg Oci a legkisebb közöttünk, még nálam is alacsonyabb, pedig nem vagyok egy égi meszelő. Villázok vele együtt és nyújtom a nyelvemet is, grimaszolok. A srácokat se kell félteni, egyik kezükkel ördögvillát nyomatnak, a másikban az üveg, kivéve Empput, aki nem villázik, hanem szorongatja azt a hülye szatyrot. Ezen óriásit röhögök.
- A lónak is két füle van, mégse szatyor! Tedd már le azt a szart, tesó!
Jens és Tuomas is jót röhögnek, Emppu pedig meghúzza az üveget. Ez gyönyörű mutatvány, mivel engem a hóna alá kap és a fejem körül van a karja, úgy szlopál. Jó, hogy össze nem roppantja a nyakamat! A szatyor hangos csörömpöléssel kerül a földre. Nem folyik semmi, asszem, nem tört össze. A basszerünk vigyáz a piára...
- Hull a Madárka tolla, főleg ha fejbeverik mindenféle gyanús flakonnal - szólok vissza Ocinak.
A mi bandánkat se kell félteni, körbehujjogjuk a Ragnarokot olyan ordítós kocsmahangon, mint egy vitéz viking különítmény.
- Üdv, népek, helló, Finnország, szevasztok Helsinki lakosok! Birdie vagyok és rajtam csimpaszkodik a már említett Galactic Lovebaaaaalls!
A srácok megint ordítanak és rázzák az üvegeiket, ki is lötyög a pia. Már nem fogok rájönni, ki öntött fülön. Gondolom, Ragnarokék is kaptak belőle.
- Ahogy Oci mondta, a bepréselt társaság másik fele a Ragnaroook! Mindkét bandáról sokat fogtok még hallani, ezt én garantálom és... Srácok, hova tettem a cigimet? Nem láttátok?
Most jutott eszembe, hogy szívnék egyet belőle. Hol hagytam el? Emppu bökdösi a vállamat, hogy térjek vissza a valódi világba. Elfelejtettem, hogy most szereplés van. Gyakran előfordul, figyelemzavaros vagyok gyerekkorom óta.
- Szóval Anya, Apa, öcsi, te kis csirkefogó, Anna, aki otthon vár, Fredrik, a szervezők gyöngye, a tekee-i hokicsapat, valamint Hans bácsi a sarki pogácsázóból és Mabel néni a legjobb finn szaunából meg mindenki a kamera egyik és másik végén, alatta, benne, fölötte, körülötte és rézsútosan mellette, szurkoljatok és élvezzétek a bulit! Banzááááj!
Hans és Mabel fiktív személyek, csak gondoltam jól hangzik egy ilyen figyelmesség. Anna-t tegnap este dugtam meg és biztos ma is várja. Én nem ragaszkodom hozzá egyébként, de bemondtam. Lehet, hogy megígértem neki, nem emlékszem, ettől függetlenül mondtam be. Az utolsó kiáltásra meghúzom az üveget. Leszarom, mekkora reklám, a címke belebaszódik a nézők képébe, láthatják, hogy milyen tiszta finn vodkát iszom. Emppu meg a műanyagba töltött durvulatot, a másik sört vagy fene tudja. Bemutatkoztunk. Érzem, hogy dőlünk. A szemeim kerekednek kifelé és próbálom megtartani az egyensúlyomat. Az üveget természetesen nem engedem el, inkább félrenyelek...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Kedd. Feb. 03, 2015 12:54 pm

Finland’s got talent
Birdie & October
Baromi jó a hangulat ezen a másfél négyzetméteren. Mert kb ekkora lehet ez a doboz, amibe bepréselődtünk. Akik elől állnak, azoknak az arca szinte a kamerába tunkolódik. Birdié meg az enyém.
Röhögcsélve pillantok Birdie-re, ahogy magyaráz. Valami különös wellness programnak hódol: duma-cigi-duma-pia. Nem vágok közbe, hadd magyarázzon, meg csapongjon. Vannak ilyen fura fazonok akik egyik témából váltanak a másikba. A madárka kissé túlpörög. Whatever. Embert én még nem láttam ilyen megvilágosult transzmámorban vodkát inni.
Az én srácaim is rákontráznak a kocsmai zsibongásra. Úgy óbégatnak a fejem fölött, mint egy egész stadionnyi focidrukker. Asszem sikerült bemutatkoznunk. Hehe.
Egy pillanatra megmerevedek, és nem azért, mert szokatlan dolgokat érzek hátulról, hanem mert mintha instabillá vált volna körülöttünk az ideiglenesen felállított bódé. Addig mocorognak, tolongnak meg forgolódnak benne a fiúk, míg a szerkezet megelégeli.
Egy ajjaj-t nem tudtok kinyögni, olyan hirtelen dől ki a Talent Box oldala ajtóstul. Hatalmas robajjal csattan a folyosó padlóján. Mi meg ahányan vagyunk, borulunk, hogy kicsi a rakást játszunk.
Valakire ráesem, vagy több valakire is. A mellkasába épül az arcom. A szagából ítélve az enyém. Mármint a srác, akire estem. Nincs alkalmam lecsekkolni a kilétét, mert ahogy felemelném a fejem, már zúgnak is rám a többiek, és teljesen lenyomnak. Mit ne mondjak, van súlyuk.
Csak a bal karom látszik ki az emberhamburgerből. Vagy nevezzük inkább stratégiai álcázásnak.
- Hééé… – nyunnyogom bele tompa hangon a férfiúi testbe alattam, miközben megpróbálok a kilógó kezemmel integetni. Nem rúgkapálok, nehogy valakit tökön trafáljak a bakancsommal. Csak ernyedten fekszem a srácok között. Na, azt hiszem, bármelyik csaj megirigyelne egy ilyen grupit, én azonban alig várom, hogy kiszabaduljak.
Megfulladoook!!! Segélykiáltás helyett csak röhögésre futja tőlem. Közben úgy érzem, mintha csurogna valami hideg az oldalamon. Talán Birdie piája? Csodás. Nem hoztam váltásruhát.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Kedd. Feb. 03, 2015 1:49 pm

Sok jó ember kis helyen is elfér és kis helyen még könnyebb jó hangulatot csinálni. Nem veszik el a térben a buli. Ragnarokék méltó partnerek a bemutatkozásban és a rock and roll életérzésben. A frontleányuk szolidabb kiadás, de ő is tele van dinamikával, csak másképp adja ki magából. Ő az ész a bandában, mint nálunk Tuomas. Érzem, hogy az egyensúlyozás nem megy, pedig még nem is ittam annyit. Még nem volt elég. A vodkámat még tartom, nyelem, aztán kapaszkodom a többiekbe. Ennyi húsra esve csak nem lehet bajom. Mondjuk, aki hátul állt, azt nem irigylem, de hé! Ez az igazi buli! Merjük megcsinálni azt, amit korábban nem, háhá!
Köhécselek és kicsit fuldoklok is, de az igazi hős katona harcol az utolsó pillanatig. Rámtekeredve egy kar, egy láb a lábamon, a többit nem tudom megállapítani, hogy van. Mintha egy polip szorított volna le. Ebből írok egyszer egy szöveget. Hatalmas sláger lesz. "Szabadulás a szerelem polipjának karjaiból." Most kiemelem a vodkásüveget a húskupacból, győzelmi zászlóként lengetem és a kidől oldalú bódéra nézek. Jó hangosan kiabálok:
- Ezt még vettétek, ugye? Buli vaaaan! Kicsi nekem ez a ház, kirúgom az oldalát...
A többiek is beszállnak a nótába és ahogy kászálódunk, segítjük a többieket (pontosabban segítik, mert én épp nem érek rá, elvégre énekelek átszellemülten, becsukott szemmel), szól a folytatás megvadult bölénycsorda hangján.
- Ha kirúgok, berúgok! Ha kirúgtam, berúgtam!
Nem is így van, de mi így szoktuk énekelni a srácokkal. Mikor mindenki rendben van, akkor Ocit még kézen fogva megpróbálom visszavezetni a kamera elé. Nekünk még dolgunk van ott.
- Köszönjük a lehetőséget és még egyszer: szavazzatok ránk, hogy ez a két banda elnyerje a neki járó szerepet a világhatalmi ranglétrán! Ragnarok és Galactic Loveballs, yeaah!
A végén elkapom az arcát és ha engedi, óriási cuppanósat nyomok rá. Olyan szép kis pofikája van. Nézem is, ahogy fogom két kezemmel, az egyikben a hideg vodkásüveget is hozzányomva, mert azt természetesen nem engedtem el. Hű, alig maradt benne! Remélem, megittem, nem kilötyögtetés áldozata lett!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Kedd. Feb. 03, 2015 2:59 pm

Finland’s got talent
Birdie & October
Mások is jöttek volna bemutatkozni a kamerának, de aztán döbbenten konstatálták a folyosón zajló eseményeket. Két banda nagyban fetreng a placcon, a Talent Box meg leamortizálva. A romokat majd feltakarítják. Minden ott van a felvételen; nem szándékos rongálás történt, véletlen baleset volt.
A fiúk röhögve kászálódnak le rólam, érzem, hogy enyhül a nyomás. Pekka fekszik alattam, ahogy ránézek, szembe vigyorog velem.
- Jól vagy, October?
- Jah. – döngöm heherészve, mire valaki felsegít a másik táborból. - Köszi.
Közben Birdie dalra fakad. A hangjával nincs semmi gond, sőt! Csak azt hiszem kissé átköltötte azt a valamit, amit épp énekel.
- Ő mindig ilyen? – kérdezem Emppu-t.
Felemelem a karom és megnézem mi ez a furi rajtam. Nedves lett a fehér ingblúzom. Olyan, mintha oldalba hugyoztak volna. Na de mindegy, majd megszárad. Az énektudásomat különben sem befolyásolja egy kis piafolt.
Erre Birdie elkapja a kezem és visszahúz a kamera elé. Azt hiszem ebből egy életre szóló barátság lett. Vagy legalábbis van egy olyan érzésem, hogy nem ma láttam utoljára a srácot. Szó szerint ledöntöttük a falakat.
- Világhatalmi? – sandítok somolyogva a madárkára. - Mit szólnál inkább az intergalaktikus terjeszkedéshez? - ha már Galactic Loveballs.
Az arcomra nyomott cuppanós elől nem húzódom el. A művelet közben balommal átkarolom Birdie nyakát és belenevetek a kamerába.
Ezt a bemutatkozást tuti nem vágják ki a szerkesztők.
Szabad jobb kezemet felemelem és megint ördögvillát mutatok vele.
- Sziasztok! – búcsúzom el szélesen vigyorogva. Elvégre ideje menni. A többi pályázó itt tobzódik az „ajtó” előtt, és időközben egy biztonsági ember is felbukkant, hogy felmérje a terepet.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Kedd. Feb. 03, 2015 4:06 pm

Valahol a horizonton, fél szemmel észlelem, hogy mások is pályáznak a helyre. Sose zavart, mit akarnak mások, az első az, hogy én jól érezzem magam. Szerencsés esetekben ez egybeesik azzal, hogy másokat is szórakoztatok. Most ezek nem túl boldogok. Pedig nem kell kilincset lenyomni, csináltunk helyet, hogy könnyebb legyen közlekedni. Tiszta haszon, nem? Ezen röhögök magamban, biztos komplett idiótának néznek.
Tuomas kihúzza Emppu-t és Jens-t. Ezen már ő is csak röhögni tud és persze nyomatja a nótát velem együtt. Csalánba nem üt a ménkű, mindenki megúszta. Még a piákat se törtük össze. A basszerünk röhögve válaszol Ocinak, a mutatóujjával jelezve, hogy ez nem akármi:
- Nem. Most még finom angol úriembert játszik. Láttad volna a tegnapi autóversenyen!
Erre kiszakad a bagázsból az eget-földet megrengető hahotázás. Beszívva vezettem valami tragacsot, mellettem Emppu ült és úgy mentünk a kocsival, hogy a szinuszgörbe az utunkhoz képest vonalzónak minősült volna. A kipufogót szétráztam, letörtem valahogy és ma reggel tudtam meg, miket meséltem közben. Hát az se semmi. Ahogy a csajt berántom a kamera elé elköszönni, látom, hogy foltos lett. Ó, egyem a szívét, hogy bántja! De hősies heroinaként áll a közönség elé. A kamera épségben van, mindent rögzített. Ez a felvétel egyszer még aranyat fog érni. Elérem, hogy így legyen. Hiszek benne.
- Az hát, az intergalaktikus világba megyünk és egy zöld kacsamintás szörfdeszkáról rúgjuk seggbe az ufókat, hogy dobják el a lézerpisztolyt és táncoljanak már ők is!
Ez most bevillant, valami flash lehet egy régebbi utazásomból. Olyan ismerős. Déjá vu-m van. A cuppanós után lelkes integetéssel jövök ki és a csajhoz fordulok:
- Nem találkoztunk már valahol? Most, hogy mondtad a szövetkezést, olyan ismerősnek hangzik. De lehet, hogy más mondta. Cool, az a lényeg!
Hat már a vicces cigi. Kár, hogy elvesztettem, beleszívnék megint. Körbenézek a srácokon.
- Gyerekek, ez nagy show lesz, már most látom - osztja az észt Emppu a másik két tagnak, aztán Pekka-hoz szól vagy nem tudom, mi a neve annak, akin Oci feküdt. Nem semmi, ilyen fiatal és már ő volt felül.
- Srácok, még kurvára nem hallottam a zenéteket, de muszáj...
Én fejezem be a mondatot, ahogy odarohanok és középreugrok egy békaszerű szökelléssel.
- ...együtt játszanunk! Szívemből szóltál, haver! Na, srácok, 3 hét múlva lesz egy jó fizetős bulink, ahonnan kiesett a társzenekar. Elutazott a dobosuk Mongóliába ösztöndíjjal. Tegnap szóltak. Jó, mi? Jöttök? A cuccokon megosztozunk, az énekládákat én adom, a többit boltoljátok le!
Kész tényként kezelem, hogy rábólintanak. Emppu-val együtt megláttuk bennük azt a pluszt, ami kell egy barátzenekarnak. Ha kutyaütők, azt is leszarom, mert óriási arcok és öröm lesz utánuk, előttük, velük színpadra állni. De szerintem tudnak zenélni.
- Zsuga fifty-fifty. Vagy zseton, izé... A söröket meg
Hirtelen elfelejtem, mit akartam, mert a csajra nézek. Lerántom a pólómat egy nagyon idétlen mozdulattal. Hát persze, hogy fennakad a hajcsatokon és a tollazaton. Mennyit is tettem ma fel? Hatot vagy hetet? Nem sok, de tuti, hogy mindbe beakadt a cucc. A felsőtestem már szabadon van, csak a fejemen tépem a pólót.
- Oci, segíts, elkaptak az oroszlánok! - kiabálom, ahogy próbálok kievickélni a ruhadarab fogságából.
Hallom a többiek röhögését. Nem segítenek, mert tudják, hogy megoldom magam is, csak csinálom a műsort előtte. Naná, mert oda akarom adni Octobernek ezt a fehér pólót. Nehogy már azzal bassza el a tehetségkutatót, hogy szaftos ruhában áll ki. Melltartóban nem merne, hát kap rá egy felsőt tőlem. Leszarom, hogy nem női, jól fog mutatni rajta.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Csüt. Feb. 05, 2015 11:06 am

Finland’s got talent
Birdie & October
Emppu válaszára sötéten elvigyorodom. Van az a sanda gyanúm, hogy jóóóval több van a madárkában, mint amit most kienged magából. De ha még ennél is több van benne… Hajaj! Több energiát áraszt, mint egy kvazár. Csak maradjunk stílusosak, ha már galaktikusnak nevezik magukat.
Birdie haverjai éktelenül röhögnek. Kár, hogy nem láttam azt az autós mutatványt.
- Nekem is régi nagy álmom, hogy felvegyem a kapcsolatot a földönkívüliekkel. – döngöm vigyorogva. - Hé! Béreljünk egy rádióantennát, és sugározzuk a zenénket az űrbe. Hátha vevők lesznek rá az idegenek.
Miért ne? Nem cikibb vegytiszta művészetet kisugározni a csillagok közé, mint Pepsi reklámot és a periódusos rendszert. Ahogy James Bond mondaná: „A világ nem elég.” Nem hát! Irány a világűr.
Birdie-ékkel most találkoztunk először, úgyhogy a feltételezésre megcsóválom a fejem.
- Biztosan nem. Rád emlékeznék, madárkám. – bazsalygom.
A fiaink közben egyezkednek és felmerül egy igen érdekes ötlet. Ahogy elnézem a sajátjaimat, a szemük felcsillan az ajánlat hallatán. Hevesen bólogatnak.
- Naná, hogy benne vagyunk, haver! – vágja rá Niclas.
Ha már itt a remek lehetőség, eszünkben sincs elszalasztani. Talán nem véletlen volt ez a találkozás. Ki tudja hova vezet. Épp kapóra jön az egész. Nekik is, nekünk is.
- Rendben, cimbi, megdumáltuk. – így Tomi. – Összedobjuk, amink van.
Birdie-nek hirtelen megint a pián kezd járni az esze, de aztán félbeszakad a gondolatmenet, és vetkőzni kezd, ahogy felém fordul. Felvont szemöldökkel, végtelen türelemmel figyelem a cirkuszt, amit leművel. A haverjai megint röhögnek mögöttünk. Öregem… Kell a gyerekhez türelem.
Ja? Hogy segítsek? Ám legyen… Sejtem mi a terve, de nekem jobb ötletem támadt.
Megfogom a pólója alját, és szépen visszahúzom a felsőtestére. Az a torzonborzos feje ismét kibukkan a nyakkivágásból.
- Kösz. Aranyos vagy. – duruzsolom banditamosollyal az arcomon, aztán kihívó cinkossággal rákacsintok. - De hagyd csak.
A blúzom Bördis, de a tehetség megmarad. Akár reklámszlogen is lehetne. Szóval nem jövök zavarba egy kis folttól az oldalamon. A magabiztosságom szilárd alapokon nyugszik.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Pént. Feb. 06, 2015 2:05 pm

Emppuéknak is bejön a csaj, nem csak a szépsége, hanem például ez a mosolya, amit most elereszt. Jó arc, ahogy a banda többi tagja is. Megint olyat mond, ami ötletes és tényleg meg kell csinálnom!
- Ez kurva jó! Egyszer megcsináljuk, jó, Oci! Komolyan!
Most nagyon fellelkesültem és már agyalok, hogy lehet ezt technikailag megoldani, 10 perc múlva már nem is fogok emlékezni rá, mert máshol járok. Magamat ismerve ez reális lenne. De most pörgök rajta, mint a ringlispil.
- Megkérdem öcsémet, hátha taxizott már csillagvizsgálóhoz is vagy ismer valakit, aki ilyennel foglalkozik. A taxisofőrök mindent tudnak, nekik kéne a tudományos akadémián ülni.
Az öcskössel már kibékültünk, rég elfelejtettem, min kaptunk össze. Ő nem, de meg tudtuk beszélni. Már nem láncolom oda a radiátorhoz, hehe. A srácokkal összepacsizok, hogy áll az alku és mehet a közös koncert meg ivászat, szívás, mert ezek együtt járnak. Szóval nem Oci mondta. Pedig már biztos hallottam ezt így, de akkor ki volt? Fogalmam sincs.
A segítség más irányt vesz, nem lecibálja rólam a póló, hanem visszahúzza. Erre nem számítottam, hogy szerénykedni fog. Ránézek és megfogom a ruháját ott, ahol leitta valamelyikünk, valószínűleg én.
- De így nem lehet a zsűri elé menni! Ne basszál már ki a bandáddal, baby! Srácok, valaki adjon már legalább egy pulóvert, amit a derekára köthet!
Tuomas ugrik is, megnézi és hozzászól:
- Van egy skótkockás pulcsim kint a kocsiban, mindjárt behozom.
Én közben köszöntöm azokat, akik jöttek a kamera elé.
- Gyertek, gyerekek, csináltunk helyet, könnyebb lesz bemenni, hahaha!
Eztán a két bandához fordulok megint:
- Srácok, bemegyünk megnézni a versenyzőket? Az a fakír engem nagyon érdekel!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Szomb. Feb. 07, 2015 6:53 am

Finland’s got talent
Birdie & October
- Naná! még szép, hogy megcsináljuk! – vigyorgok Birdie lelkesedésén. Én speciel totál komolyan gondolom, hogy kisugározzuk a zenénket az űrbe a kis szürkéknek. Hadd halljanak ők is valami jót. Ha már itt tartunk, érdekelne, hogy náluk milyen a talp alá való.
- jó ötlet, kérdezd. De vannak olyan cégek, akik vállalják, hogy X összegért cserébe kiküldik az üzenetet. – jah, éppenséggel rá is guglizhatunk, ha már összezenéltük az intergalaktikus projektre a lóvét.
Megakadályozom Birdie-t a vetkőzésben, mire elkapja a blúzom alját és kiadja az ukázt. Igazán kedves srácok, amiért így igyekeznek segíteni, de tényleg nincs semmi gond. A folt megszárad, és a karom alatt alig látszik. Nem az oldalamat fogják nézni. Erre Tuomas felajánl egy skótkockás pulcsit. Nevetve csóválom meg a fejem. Komolyan… Ha ennyire ragaszkodnak hozzá, hogy felöltöztessenek. Épp nyitnám a számat, erre a hangosbemondó felrecseg a fejünk fölött.
- A 13-askákat várja a zsűri a színpadon! Halló-halló! 13-asok gyertek gyorsan! – zúg a hangszórókból egy idősebb, kedves női hang. Megmosolyogtat ez a stílus.
- Te, October, ezek nem mi vagyunk? – mered rám kérdőn Tomi.
- Hű, baszki! De! – kapok észhez. – Kösz, madárka, imádlak titeket, de ahogy hallom, jelenésünk van.
Még mielőtt elsietnénk a tett helyszínéről, az ujjaimmal finoman elkapom Birdie állát, és gyengéd erőszakkal elfordítom az arcát, hogy egy cuppanóst nyomjak rá.
A srácokkal a meghallgatóterem felé igyekszünk, de még futtában megpördülök, hogy visszaszóljak Birdie-nek.
- Ha végeztünk, megnézhetjük a fakírt! – dumálok nagy vigyorogva, de Niclas tovább tuszkol a bejárat felé.
- „Octikám”, később udvaroljatok. Inkább menjünk, mielőtt még lemondanak rólunk és kizárnak a versenyből. – magyaráz cinikusan. Azt hiszi nem tudom minek Octikámozott le. A piszok.
Menet közben felkapják a hangszereiket. Nem bántotta őket senki, míg távol voltunk.
Izgatottan zsibongva nyitunk be azon a bizonyos piros ajtón, ami mögött sokak vesztőhelye van. Besétálunk a fényesre nyalt színpadra. Előtte a széles asztalnál háromtagú zsűri dönt életről és halálról.
- Sziasztok! – köszönünk kórusban a srácokkal, ahogy bevonulunk a gitárokkal.
- Szervusztok! Kihez van szerencsénk? – érdeklődik a női zsűri. Ő ül középen.
- A Ragnarok-hoz. – felelem.
Gyorsan pozícionáljuk magunkat a mikrofonok mögött és a srácok az ölükbe vonják a gitárokat.
- És mit adtok elő?
- Egy saját dalt, a címe Heaven’s a lie.
- Tessék. Tiétek a pálya. – kapjuk meg a végszót, mire a fiúk lágyan, imádattal játszani kezdenek a húrokon. A számhoz emelem a fekete mikrofont és a dallamokat követve csatlakozik hozzájuk a mély altom. Közben Niclas baritonja is beszáll a refréneknél, hogy kontrasztot adjon a vokálnak.

Oh no,
here it is again
I need to know
when I will fall in decay

Something wrong
with every plan of my life
I didn't really notice that you've been here

Dolefully desired
Destiny of a lie

Set me free
your heaven's a lie
set me free with you love
set me free, yeah

Oh no,
here it is again
I need to know
why did I choose to betray you

A nő szélesen int mindkét karjával az asztal fölött, jelezve, hogy állj, aztán odafordul a mellette ülő fickóhoz. Minden szavuk tisztán hallatszik.
- Ez nagyon jó. Nekem tetszik.
- De várjál már! – nevet rá finoman a társa. - Hallgassuk még egy kicsit őket.
Mi persze nem akadunk meg, nem hagyjuk abba egyetlen pillanatra sem. A fiúk zenélnek, én pedig a mikrofon szerelmeseként éneklek és teljesen átadom magam a dalnak, míg véget nem ér.
Előbb a mi hangunk hal el, szép lassan kivonódva, aztán a megpengetett húrok csitulnak el.
- Na jó, hát ez nagyon megy. – hümmint a férfi.
- Nem kérdés, hogy továbbjutottatok. Vééégre egy igazi előadást hallhattunk! – így a nő.
Gondolom kész felüdülés lehet hozzánk hasonló művészeket fogadni a sok amatőr próbálkozó után, akik csak azért jönnek, hogy kiharcolják a 15 másodperc hírnevet és elmondhassák; szerepeltek a TV-ben.
Amúgy a fingossal nem tudom mi történt, de tutira veszem, hogy szellőztettek utána.
- Figyeljetek, ha most elküldtek volna, én megyek veletek. Annyira jók vagytok. – szól a legfiatalabb zsűri tag. Laza fickónak tűnik.
Erre kollektíven elvigyorodunk.
- Köszönjük szépen!
A szőke nő meglengeti a továbbjutásunkhoz szükséges papírlapot, és egy csomószor rányomja a pecsétet. A bizgentyű hangosan kattog a tenyere alatt.
- Viszlát a középdöntőben!
- Hű! – szaladok oda hozzá fülig érő szájjal, hogy elvegyem tőle. - Köszönjük!
Elbúcsúzunk tőlük, és amilyen gyorsan bejöttünk, úgy is masírozunk ki a folyosóra, hogy jöhessen a következő jelentkező. Nem lopjuk egymás idejét. Itt még gyorsan szanálnak, hogy mielőbb túllegyenek a rengeteg produkción.
- ÁÁÁÁ!!!! – sikkantok élénken, és a fiúk nyakába ugrom. Szorosan megölelgetnek. – Továbbjutottunk!!!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Hétf. Feb. 09, 2015 3:09 am

Vigyorgok, mint a tejbetök és hevesen bólogatok. Ha megcsináljuk, akkor arra kihívom a sajtót is, mert ilyen névvel tuti nagy esemény az űrüzenet. Oci tele van ötletekkel, ez bejön nekem. Nem felejtem el ezt a csajt és azt hiszem, a jövőben még sokszor találkozunk. Ha nem pattanok le az ajtajáról, akkor lesznek még itt közös koncertek, hepajok meg még ki tudja, mi. Ha rendesen megpuhul, a lényeget is megkaphatom tőle, ami minden jó nőtől kell, tőle is. Majd harcolok, addig meg buli van, mint most is!
- Rendicsek, de akkor meg is hirdetjük és sajtótájékoztatót hívunk össze! - mondom be a nagy marketingötletemet.
A tag elrohan a pulcsiért, Ociék meg a terembe rohannak be. A puszijától majd elolvadok és mutatom a győzelem egyezményes jelét egy fogvillantós mosollyal. Aztán hátbavágom ezt a sürgető kedvű Niclas-t, csak őt érem el.
- Kalap kaki, kéz és lábtörés meg hasonló jók! Ügyesek legyetek! Megyek is szurkolni!
Már el is felejtettem a foltot, mert én is rohanok. A nézők közé megyek, mert látnom kell a bandát. Intek a többieknek is, akik hozzák a piát, kézben, szatyorban és bevonulunk, mint három szeszkazán. Niclas megjegyzése nem volt túl barátságos. Oci a legjobb arc közülük, a többivel se volt bajom, de az ünneprontást nem szeretem, mikor ilyen fapofával ledorongolnak. A fal kidőlésénél ő is ott volt velünk és a piát is elfogadta, szóval azért nem reménytelen a gyerek.
- Te, Birdie, hol kell itt bemenni a nézőtérre? Egyáltalán be lehet menni? - kérdezi Jens.
- Biztos be lehet! Nincs sok ajtó, mindet végigpróbáljuk! Gyertek, tökik!
Ahogy mondtam, úgy is teszek. Először valami takarítóhelyiséget találok ecetszagú felmosóval meg vödörrel. Azt a felmosófejet meg kell néznem. Király, ez még kelleni fog. Elviszem.
- Ez a higi. Tovább, tovább, kocsmadalra cimborák! - éneklem a ballagási induló általam átírt változatát.
Á, megvan. Beszivároghatunk a zsűri mögé a háttérbe. Nyüzsögni fogunk, koccannak az üvegek és már megy a muzsika. De milyen muzsika! Alacsony lány kurva nagy hanggal és masszív zenei aláfestés, minden a helyén. A szövegre is figyelek, mélyértelmű, sokszor meg kell hallgatni, hogy minden réteget lefejtsünk. Ez az, ilyeneket kell írni, egy a stílusunk. Könnyen megfogható, de mögé is lehet nézni és nem csalódik a közönség. Én tapsolok a végén és hujjogok, Jens kocogtatja az üveget. Csak mi vagyunk a nézőtéren. Basszus, ennyire nem kíváncsiak egymásra a művészek? Ociék kibaszott jó kritikát kaptak. Nem botfülűek az ítészek, de ezt tudtam is, ezért neveztünk be.
- Kérjük a 14-es számú versenyzőt, fáradjon a színpadra! 14-es, 14-es következik - szól nagyanyám hangján a bemondó.
Ez murisan hangzik, jót röhögök rajta, mikor Jens oldalba vág:
- Baszd meg, mi jövünk, Birdie!
Ránézek és leesik, hogy tényleg! Felpattanok és a zsűriasztalok mellett futok el kezemben a felmosófejjel, mögöttem a többiek, kivéve Tuomas-t, aki biztos minket keres a skótkockás pulcsival, aminek már semmi haszna.
- Hölgyek, urak, mindjárt jövünk, csak hát ugye hangszer is kell! - kiabálok oda, ahogy átfutok a helyiségen a bandával.
Én vagyok az egyetlen, akinek pont nem kell hangszer, mert mikrofont ugye adnak. Mindegy, már erre a bevonulásra, beköszönésre is emlékezni fognak, tutira veszem. Nincs még egy olyan banda, mint mi. A folyosón meglátom az ölelkező Ragnarokot és nekifutásból én is a nyakukba ugrom egy hangos "Ááááá!" kiáltással:
- Fasza volt, gyerekek! Már most imádom a zenéteket! Megnéztek minket?
A többiek már rögtön a cuccokhoz mentek és indulnak is befelé. Végre felbukkan Tuomas és hozza a pulóvert. Röhögök rajta és hasamat verem a csodálkozó fején. Nem tudja, mi van?
- Bocs, csak annyi minden volt a kocsiban, hogy keresnem kellett meg pakolnom és közben igazoltattak is.
Hehehe, ez nem semmi. Nem ivott ma, nincs mitől tartani, csak az idő ment a rendőrök akciójával.
- Jó, figyelj, a pulcsi már nekem kell, te meg fogd a cuccot és rúgjuk seggbe a zsűri hallójáratait! Jipííí!
Tuomas elképed és Niklas-hoz szól olyan vigyorral, amit már ismerek. Ilyenkor a legőszintébb:
- Bassza meg, lemaradtam rólatok! Legközelebb ott csápolok majd az első sorban!
Én is berohanok és a felmosót a legrövidebb hajú tagunk fejébe nyomom. Rőzse helyett legyen valami hasonló, mint az én tollaim. A doboson ez nem fog megállni, már most látom, pedig még nem is játszik, csak röhög az egészen, attól rázkódik a feje.
- Tuomas, van nálad ragtapasz? Kettő kéne.
A sofőr és gitáros uraság elkezd röhögni és a zsebébe túr.
- Melléd mindig egy zsákkal hozok. Tessék!
Mellbeöklözöm a srácot, aki mindig felkészült. A ragtapaszokkal beslisszolok a szerkó mögé és a sírva röhögő Jens fejéről lekapom a felmosót. Bontok két tapaszt és rögzítem velük a takarítóeszközt.
- Egész pofás lettél így! - heccelem a srácot.
A dobosunk beint nekem és még mindig röhög, de már kezdi beállítani a dolgait. A többiek is megvannak, én beéneklek, kopogtatom, skálázok a mikrofonba. A skótkockás pulcsit a derekamra kötöm Axl Rose-osan. Legyen haszna, ha már behozta a haver. Megvárom, míg elkészülünk és már szól is a zsűri:
- Sziasztok! - szól a vigyorgó fiatal zsűritag. - Ki ez a vidám társaság?
Széttárom a kezeimet a bandára mutatva:
- Mi vagyunk a Galactic Loveballs és egy saját dallal jöttünk, szóljon a First Day of My Life!
A zsűri egyöntetűen bólogat. A csaj a nevetését próbálja visszafogni, míg a dobost nézi, a másik kettő vigyorogva bólint, hogy kezdhetünk. És kezdünk is, én pedig megkerdült búgócsigaként forgok, ugrálok, mígnem következik az énekrész. Akkor a szokásos, magas szólamomban elővezetem a szöveget:

Feel like I'm stoned
wanna be alone, just for a while, unknown
Weeks on the road a long way from home
just shut off the phone

And you say I'll heal you,
I'll always be yours
and you say I'll kill you if I do something wrong
yeah, yeah, yeah ,yeah, yeah, yeah

Still feels like the first time
to stand here by your side
together regardless
we'll walk through the darkness
Still feels like the first day of my life


Közben csápolok, mutogatok, egy fél tesiórát előadok a színpadon és a többiek se a cipőjüket nézik, hanem rázzák a fejüket, sőt derékból bólogatnak. A dobos úgy üt, mint aki haragszik a hangszerére. A hangulat fokozódik, a közepén lecsitul, aztán újra odacsapunk. A végén, mikor beleerősítünk és a srácok nagyon zúznak a gitáron, én berohanok Jens-hez és letépem a fejéről a felmosót, majd elkezdem rázni, mint a pompomot szokták a meccsek előtt. A zsűri női tagja ekkor van teljesen kész, már most tapsol és szakad a röhögéstől. A többiek csak vigyorognak. Valamit mondtak is, de arra nem tudtam figyelni, úgy lekötött a produkció. Majd a többiek elmesélik, mi volt, amíg én vittem a bulit a hátamon. És utolsó hang, utolsó leütés, befejeztük. Én ugrom egyet és guggolásba érkezem, kb. olyan pózba, mint a Terminátor film elején Schwarzi. Felnézek és tapsáradatot látok-hallok.
- Srácok, azt kell, hogy mondjam, találó a nevetek - kezdi a fiatal tag. - Titeket elvittek az ufók, de szerencsére visszahoztak. Azt hiszem, az énekes volt kint a világűrben legtovább.
A csaj hangosan kacag ezen és ő veszi át a szót:
- Nagyon tetszett, hogy lélekből zenéltetek, plusz a megjelenést se felejtettétek el. Ez az improvizáció a parókával, amiből pompom lett, külön csoda!
A harmadik tag nem túl bőbeszédű, de ő mondja ki azt, ami nem csak szívet-lelket melenget, hanem a legjobb hírt is jelenti:
- Most menjetek pihenni, még a középdöntőre is készülnötök kell.
Vigyorogva mondja, nem lekoptatás ez. Bokszolok egyet a levegőbe és ugrom is, aztán még egy utolsót hozzászólok.
- Jessz! Köszönjük és ígérjük, készülünk mindennel!
A zsűrinek nem hoztam piát, de lehet, hogy legközelebb már hozok. Nem befektetésként, hanem hálából, mert elismerték, hogy kurva jók vagyunk. Belőlünk még lehet rockisten, popsztár, ők pedig meglátták és segíthetnek is ebben. Úgy megyek ki a teremből, hogy mutogatok a levegőbe jobbra-balra és még mindig táncolok. A többiek leszerelik a hangszereiket, én addigra már újra megszállom a piás szatyrot. Az előző üvegemet elhagytam valahol, kell az utánpótlás. Meg egy cigi is. A számba veszem és túrom a zsebemet a tűzért. Közben keresem Ociékat csillogó szemekkel. Vajon merre vannak?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Szer. Feb. 11, 2015 8:03 pm

Nagyban ugrálunk és harsányan sikongatunk a fiúkkal a folyosón, amikor Birdie ránk vetődik. Szorosan magamhoz ölelem, talán még a fülébe is belevisítok örömömben, erre kiderül, hogy ők jönnek.
- Kösz! – vigyorgok rá a dícséretre, aztán elengedem, hadd menjen. . Naná, hogy meg! Hajrá srácok,egy kalappal! – szólok még utánuk, aztán forgolódok, hogy megkeressem, merre is kell bejutni a nézőtérre.
Birdie-ék is ott csápoltak nekünk a zsűri mögött. Szerencsére nem rájuk figyeltem, különben elröhögöm magam éneklés közben, és az ritka szarul vette volna ki magát a dal alatt.
A Loveballs míg a hangszereket transzportálja befele, mi addig futólépésben, egymást taszigálva benyomulunk a nézőtérre. Ezek a hülye srácok először valami béna szertárba löktek be. Ugyancsak megdöbbentünk.
- Rossz helyiség. – dörmög a fülembe Tomi.
- Nem mondod… – dünnyögöm kelletlenül, benn állva a vegyszerek közt, hátam mögött a fiúkkal. - Hátra arc! – ezzel továbbrobogunk, és betalálunk.
Birdie-ék rázendítenek. Nagyon durván zúznak. Az energiák csak úgy szikráznak és ostoroznak a levegőben.
Az öklöm a magasban üti a levegőt. A többiek is velem csápolnak, őket is elragadja a muzikális élmény heve. Birdie-ék produkciója egyenesen drog a fülnek. Olyasvalamit alkotnak, amiből nem lehet eleget kapni.
A dobosuk kegyetlenül néz ki azzal a felmosófejjel, vagy mi van ráragasztva. Na mi van? Ők is megfordultak a takarítóhelyiségben? És Birdie, amilyen műsort levág! Kész… Képtelenség röhögés nélkül bírni. Mázli, hogy a zene jó hangos. Teljesen betölti a teret.
A zsűri nem fukarkodik a dícsérettel. Mi sem.
A számba dugom az ujjaimat, és kegyetlen éleset füttyentek, a fiaim meg vadul tapsolnak. Tudunk örülni mások sikerének. Ami frankó, azt el kell ismerni.
Intek Birdie-nek és a bandájának, hogy jöjjenek a nézőtérre, dobják le magukat. Ha odajönnek…
- Úristen! Mekkora királyok vagytok. – nevetek Birdie-re. A dicséret azonban mindegyikőjüknek szól. - Jó kis közös koncerteket fogunk mi összerittyenteni.
- Az ám! – bólogat Niclas. – Már várom.
- Hé, maradjunk itt, ha ráértek, és sasoljuk a többieket, mit alkotnak. – javaslom. - Mi nem sietünk sehova.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Csüt. Feb. 12, 2015 12:41 am

A műsorunk azért is sikerült ilyen jól, mert feltöltődtünk előtte. Cigivel, piával és barátsággal meg jó hangulattal. Mikor kicsi a rakást játszottunk és Oci megölelgetett, aztán a fülembe sikította az örömét meg hogy mikor elkezdtük, már az egész bandája a nézőtéren ült, az nekem nagyon sokat jelentett. Bolondos fickó vagyok és ezekben emberemre akadtam, azt pedig nagyon szoktam értékelni. Láttam közben is, hogy jól szórakoznak. Oci pont úgy reagált, mint a zsűris csaj, csak neki szabad volt végig nevetni, nem kellett nagy szakmai véleményformálással foglalkozni. A végén kirohanunk, mert kint van a pia és a hangszereket is le kell tenni valahol. Aki ilyen tehetségkutatón lop, az meg is érdemli, hogy soha ne vigye többre, úgyhogy szerintem semmi nem tűnik el. A többiek szerint se, úgyhogy viharzunk vissza a Ragnarokhoz.
- Kösz, bébi! Jaja, miénk lesz a világ! - mondom és odahajolok, hogy megint rácuppantsak.
A hátát is megölelgetem. Emppu Niklas-szal barátkozik, behozta az egész szatyrot és együtt böngészik, mit igyanak. Jens vakarja a fejét és Pekka-nak meséli:
- Ez a hülye talált egy felmosófejet, amit "kölcsönvett". Képzeld el, hogy ráragasztotta a fejemre ragtapasszal. Ez még hagyján, jót röhögtem, de mikor koncert közepén letépte és pompomozott vele, azt hittem, hozzávágom a dobverőket.
Megbökdösi az oldalamat is, rámkacsint azzal a "De hülye vagy, de így szeretünk" tekintettel, aztán már csendben kell lenni, mert jön a fakír.
- Fiúk-lányok, nagyon szép dolog a hangos öröm, de még vannak páran, tiszteljük meg őket a figyelemmel! - szól hátra a legidősebb zsűritag.
Koccintok az üvegekkel és Oci szájába nyomom az egyiket. Azt mondta, fellépés után már jöhet. Ez csak vodka, nem más. Az nálunk olyan, mint a víz máshol. Tuomas csendben ül a sor végén és szelíd pofával mosolyog. Az ezermester úr nem iszik, mert még vezetni fog. Azt mondják, kell egy ilyen arc a bandába. Nem szar arc amúgy, ki is rúgnám, ha az lenne. A Galactic Loveballs-ban csak tökös gyerekek lehetnek, merev mérnökök nem kellenek. Neki is intek, hogy kurva jó volt és én is leülök.
- Naná, hogy megnézzük őket, mi se rohanunk sehova! Te, ez hány éves? 16-17? - kérdezem Ocit, aki elé becsüccsentem.
A bemutatkozást átizgultam, már biztos megvolt, csak nem figyeltem. A fiatal lányka nekikezd. Bejátszanak valami hastánczenét, ő pedig kissé ügyetlen kígyózó mozgásban ráereszkedik a szöges ágyra. Aztán ott fekszik rajta. Elfordul jobbra-balra és a végén minden végtagját a levegőbe emeli. Van hasizma, az most kiderül. Ez bevállalta, már nagyon bökheti a derekát a sok szög ebben a pózban, ami nem is gyertya, hanem durvább. Csak a csípője van lent. A női zsűritag keze az arcánál, be van szarva, hogy mi lesz még itt. A fiatal srác kiabál be elég zaklatott hangon:
- Deeyah, az ott vér a táblán? Ezt légy szíves, hagyd abba!
A kislányt megzavarják és kidől oldalra. Elhúzom a számat, mert tényleg vörösre festette a szöggel kivert fatáblát. A derekát összebökdöste, mehet a balesetire, ide meg jöhetnek a takarítók, azt hiszem. Az idősebb tag az arcába temeti a kezeit és mikor felnéz, egyetlen kérdést tesz fel a feltápászkodó lánynak, aki fájdalmas és egyben reményteljes arccal várja a véleményt:
- Mit akartál ezzel?
A kislány elkámpicsorodott arcot vág. Mit kell itt alázni? Béna volt, na, de ez egy tizenéves, még előtte az élet, megtanulhatja! Én tapsolok, mert megérdemli. Bevállalta. Nem különleges, nem túl ügyes, de edzett, bátor és az is nagy szó. Egy elismerőt már szerzett, engem. Most a nő kontráz rá egy finomabb válasszal.
- Nagyon fiatal vagy még és India csodálatos világ, de azt javaslom, mélyedj el inkább a kultúrájában, a szellemi mondanivalóban, amit az igazi fakírok ismernek. Ha csak bántod magad, az önmagában nem érdem.
Deeyah meg se várja a 3. tagot, elpityeredik és arrébb rúgja a táblácskát, majd sírós hangon bekiabál egyet:
- Akkor elmegyek kurvának, ha ennyire nem vagyok fontos.
Emppu rögtön be is szól innen hátulról:
- Nem mindegy, hogy kurva fiatal vagy fiatal kurva, höhöhö!
Aztán meghúzza az üveget. A zsűritagok hátranéznek, hogy ki ez az állat, aki ilyeneket mond. Én mutogatok, Emppu is, a középső ujját nekem. A homlokukat törölgetik és a fiatal tag odaszól az idősebbnek meg a nőnek:
- Azért ez erős volt. Én sajnálom a lányt...
Hát ez a Deeyah...művésznév lehet, mert olyan fehér, mint én. Még gyerek, lehet belőle akármi. Ha nem gyakorol, nem lesz jobb, hanem tényleg kurvának áll és ugyanilyen bevállalós marad, akkor én egyszer biztos meg akarom hajtani. Addig meg szóljon a taps, amit megérdemel. Ha majd kimegyünk, hátbavágom, hogy klassz volt.
- 15-ös, 15-ös, várjuk a színpadra a következőt! - szól be a nénike és a színpadon megjelenik egy huszonéves fekete srác egy plüssbagollyal. Világít a nagy nyúlfoga, mikor vigyorogva köszön be:
- Sziasztok! M'bembe vagyok és hasbeszélő számmal készültem.
Hű, erre inni kell! Magasba emelem az üveget és koccintok, akivel lehet, aztán figyelem a műsort. Azt hiszem, ő lesz az utolsó vagy talán még utána egyvalaki van.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Csüt. Feb. 12, 2015 8:13 am

Birdie-ék bevágódnak hozzánk.
Szólnék a zsűriző nőnek, hogy oké, bocsi, csöndben leszünk, erre hirtelen egy üveg nyomódik a számba és forrasztja a szót a torkomra. Kis híján megfulladok. Gúvadó szemekkel pislogok a madárkára.
- Kösz. – mondom, miután kihúzom az üveget. Megnézem a címkét, mivel tömne tele. Vodka. Belefér. Műsor után vagyunk, és nem én vezetek, úgyhogy jöhet.
Bevonul a fakír kiscsaj. Birdie megsaccolja a korát.
- Szerintem még annyi se. – vonom meg a vállam, és kényelmesen hátradőlök a széken.
A srácok nyüzsögnek körülöttem, döngve adnak hangot a tetszésüknek, hogy mit hogyan csinálnának a lánnyal. Csak vigyorogva csóválom a fejem. Lököttek.
A zsűri nem bírja nézni se, a fiaim meg felbátorodnak és hangosan behuhognak.
- Hagyjátok. Ne legyetek bunkók. – bököm könyökkel oldalba, akit érek.
Aztán Deeya komolyan befenyít. Hogy kurvának áll? Hajrá. Egyéni probléma.
Emppu nem bírja megállni szó nélkül és bevisít. Ezek itt mutogatnak körülöttem, én meg lejjebb csúszok az ülésen, miközben a kézfejemmel támasztom a halántékom. Nem ismerem ezeket a fiúkat. Hehehe.
Birdie legalább tapsol, én is beszállok, míg a kiscsaj kimasírozik a színpadról.
A hangosbemondó nénike eltévesztette a sorszámot. 15? Felugrik a szemöldököm. Megint visszahívná a fakírbigét? Na neee! Egyszer elég volt. Ahh, nem ő jön, hanem egy néger hasbeszélő a baglyával.
- Higgadjatok már le. – dünnyögök a fiúkra. Mindjárt lepofozom őket. Úgy viháncolnak mellettem, mintha muszáj volna. - Ki fognak minket vitetni, figyeljétek meg.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Csüt. Feb. 12, 2015 12:33 pm

Ocit váratlanul érte, hogy tartom a szavam. Megígértem, hogy betartatom vele, amit mondott, hogy az adás után el kell fogadnia a piámat. Csak meglepetést okozok, botrányt nem, látom én, hogy örül a vodkának. Jó kis hazai termék, ezt mindenkinek szeretnie kell. Mikor a kislány bejön a színpadra, Ragnarokék kitárgyalják, hogy már most adnának neki jobb ágyat, mint az a szegecses és persze társasággal. Tényleg lököttek. Én ilyesmire nem is gondoltam. Ez még gyerek! Aztán huhognak meg őrjöngenek. Ocinak kellemetlen, látom, hogy ő a legtisztább, még mindig, gondolom, ez nem szokott változni. Együtt tapsoljuk meg Deeyah-t, aki azért megérdemli ezt.
- A színpad a tiéd, tessék! - mondja a feka srácnak a zsűrisrác, miközben itt hátul dúl a hangulat.
Kivételesen nem én hangoskodom, mert érdekel, mit alakít a gyerek. Tök ügyes, először bagolyhangokat utánoz és bábozik a plüssel. Aztán előad egy kis történetet:
- Hölgyeim és Uraim, kisfiúk és kislányok, nagyfiúk és nagylányok, Bagoly Bácsi mesét mond nektek! Egyszer egy sűrű, sötét erdőben a bagoly bácsi kilesett egy biciklist. A kerékpár gurult végig az erdőn azon a vékony drótszamáron, rajta ült egy termetes ember zöld ruhában. Zsák volt a hátán, tele levéllel és szakáll az arcán. Ő lehetett volna a Mikulás, ha pirosba öltözik. És akkor jött a farkas. Meg kellett állnia a postásnak, mert megijedt. A farkas pedig megkérdezte tőle...
A srácnak egész eddig nem mozgott a szája és tök ügyesen, magas, idétlen hangon, már-már mesemondósan adta elő. Baromi jó. Most mélyebb hangon, igazi néger torokkal csinálja. Nem tudom, hogyan, de kurva tehetséges. Szóval most jön a farkas!
- "Nagyon sietsz át az erdőn, postás úr?" A postás szinte kővé meredt és remegő hangon válaszolt...
Újabb hangnemváltás, most rekedtes és ijedt hangot üt meg.
- "Egy beszélő farkas és meg akar enni!" Erre a farkas közbevágott: "Nem eszlek meg, postás, csak szólni akartam, hogy meg kell állnod, ugyanis jön a himnusz!"
És most a srác elkezdi énekelni a himnuszt, először a narrátor hangján, aztán a farkasén, majd a postásén. A száját még mindig nem nyitja ki, profin, hamis hangok nélkül adja elő. Én eldobom az üveget, ami hangos csattanással törik szét, miközben tapsolok, mint egy vadállat. Még fel is állok, mert hát a himnusz szól. A zsűritagok egy szót se mukkantak, csak egymásra néztek közben a győzelmi jelet mutogatva. A csattanásra hátranéztek, de láthatják, hogy senki nem halt meg. Most pedig ők is állnak. M'bembe meghajol és hatalmas tapsot kap a zsűritől meg a srácaimtól is. Figyelem, hogy tetszik-e a Ragnaroknak is?
- Kedves M'bembe! Egy jó tanács a jövőre nézve: ne mondd, hogy ez hasbeszélő produkció. Színészi, énekesi teljesítmény is és mindenben elképesztő voltál. Várunk vissza a következő fordulóba! - mondja a többnyire szűkszavű zsűrielnök.
A nő folytatja:
- Nagyon kedves kis történet volt és tényleg sokoldalú vagy. Nagyon örülök, hogy te is bekerültél és igen, még látjuk egymást.
A fiatal srác nagyon nevet és csak a tarkóját látom, de tuti, hogy könnyekkel is küszködik.
- Ma láttunk már olyan csapatot, akik nem erről a bolygóról jöttek és úgy látom, még egy marslakó van közöttünk. Hozzáteszem, hála istennek! Mióta gyakoroltad ezt?
A néger srác nem tud elpirulni, mert hát nem olyan, de nagyon meg van illetődve. Sír. Tök aranyos, szerény gyerek. A mikrofonhoz hajol és nagyon megható, amit mond:
- 4 éve csinálom és ez az első verseny, ahová mertem jelentkezni. Nagyon szépen köszönöm, ez rengeteget jelent nekem! Jupííí!
Én is belekönnyezek. Erről kell szólnia egy tehetségkutatónak. Fiatal talentumokat felfedezni. Még nálunk is fiatalabbakat akár. Ez a srác is kap majd egy gratulációt és nekem lesz megtisztelő, hogy vele egy színpadon mehetünk a 2. körbe. Hujjogok, tapsolok és a többiekre nézek. A Loveballs részéről vastaps van. Csak Emppu nem tapsol, de ő is azért, mert nem engedi el az üveget, hanem azt kocogtatja a szék oldalának, mikor épp nem iszik belőle.
- Oci, ez félelmetesen jó volt! - kiabálom oda a csajnak.
M'bembe elköszön, integet, a zsűri ugyanígy tesz, a hangosbemondóból pedig ismét megszólal a nénike, most már ő is megkönnyebbült, hogy vége:
- Köszönjük a részvételt mindenkinek! Hamarosan eredményhirdetés, kérjük, maradjatok velünk az épületben!
A zsűri feláll, hogy megtornásztassa elült tagjait és én is felpattanok. A fiatal srác hátranézeget. Szerintem most veszi szemügyre, kik visongtak itt végig és a csattanás okát is keresi a szemeivel. Elindul felénk. Tényleg könnyes a szeme és állandósult rajta a vigyor.
- Na, srácok? Mi legyen? Teszünk egy kört a folyosón? Én már nagyon sokat ültem, kell a mozgás! - kérdezem örökmozgóként.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Csüt. Feb. 12, 2015 3:31 pm

- Adj már egy kortyot. – tépi ki a kezemből az üveget Tomi, és meghúzza. Közben előáll a hasbeszélő srác.
- Hé! – nézek az üveg után vigyorogva, persze hagyom, hogy elvegye. Szájában a piával legalább csöndben van.
Az afroamerikai pályázó beleveti magát a mesteri előadásba. Komolyan tudhat valamit. A fiaim egyből bekussolnak, mi több, szájtátva hallgatják.
- Azt a kurva! Basszátok meg, hogy a faszba’ csinálja???
Ejgen. Pekka-ban egy nyelvész veszett el. Ettől eltekintve, lenyűgözi a fiúkat. Amikor a hasbeszélő megpendíti a himnuszt, a srácok felpattannak és egyenesbe vágják magukat. Azt hiszem, nem is olyan reménytelenek. Szorult beléjük némi kultúra.
- Hééé! Király vagy, öreg! – üvölt be középre Niclas, még mielőtt a zsűri megnyikkanna véleményt osztani.
Én közben ölre megyek Tomival a vodkáért. Röhögve tartja el tőlem, fel a magasba. A szemét tudja, hogy nem érem el. Olyan, mintha az oviban lennék.
A zsűri kérdez, és a fekete srác vallomást tesz. Én felállok a székre és tölcsért formálok a kezemből a szám előtt.
- Tudod mit, M'bembe? – szólok jó hangosan. - Remélem te nyered meg a versenyt!
Hat a pia. Többek közt ezért nem iszok gyakran, de főleg nem sokat.
A Ragnarokosok egy emberként kapják rám a pillantásukat. Egészen elképedtek. Ha látnák milyen hülye fejet vágnak… Hehehe.
- He??? Na neee! – hördülnek fel egyszerre, és leszednek a székről, én meg csak röhögcsélek.
- Na, ezért nem kapsz többet. – okít Tomi, és megint jól ráhúz az elprivatizált piára.
Megvonom a vállam. Ezért még úgyis számolunk, csak ő még nem tudja hol és mikor. Majd a legváratlanabb pillanatban lepem meg.
- Húzzunk. Levadászom a büfés nénit. Rákívántam az extra strong és ultra hot wasabis chips-re. Nyamiii. Utánam bébibogyók! – ezzel megindulok kifelé a széksorok közt.
Niclas odahajol Birdie-hez.
- Te, haver, biztos, hogy csak vodka volt abban az üvegben? – tudakolja óvatos, de gyanakvó hangon.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Tuomas "The Birdie" Jörg

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Turnébusz
◮ hozzászólások száma : 134
◮ join date : 2014. Oct. 07.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Csüt. Feb. 12, 2015 4:31 pm

Ocitól elkobozzák a piát, sőt parázs veszekedés alakul ki. Én csak vigyorgok ezen, nem is nagyon figyelek, mert leköt a produkció. Ritka pillanat, hogy én vagyok a legcsendesebb, pedig így van. Egyszerűen nem jutok szóhoz. A himnusznál már együtt állunk és a kisfiú igazán tündéri, hogy örül nekünk a szemeivel.
- Gyerekek, ezen nem múlik semmi! - szólok be a Ragnarokosoknak, hogy ne hurrogják le a frontleányt.
- Menjünk inkább bulizni meg gratulálni! Meg gratulákat fogadni, mert biztos van még, aki minket vár.
A kis optimista szerepét játszom. Biztos lesz ilyen. Ha csak udvariasságból mondja valaki, az is jólesik. Oci már tudja is, mit akar. Tetszik, hogy előjött belőle a partiördög. Csak a fellépés előtt volt visszafogott, mert nála az kell, hogy jól teljesítsen a színpadon. Nekem meg az ellenkezője, ki kell adnom magamból mindent, mert ha nem így teszek, szétrobbanok. Meg se merem próbálni.
- Hóó, hajrá, aztán mi leszünk a hétfejű tűzokádó sárkány! Vagy hányan vagyunk? Kilencen. Azt hiszem.
Nem vagyok diszkalkuliás, csak itt mindenki mozog és olyan nehéz megszámolni őket. Niklas-on jót röhögök és visszasúgok, mintha olyan nagy titok lenne:
- Sajnos csak az. De neki elég, úgy látom.
A fiatal zsűritag ideér közben a bandákhoz és Emppu-t találja be:
- Srácok, nem számítottunk rá, hogy ilyen lelkes közönség is lesz mögöttünk. Jó lett volna, ha már az elejétől benn vagytok.
Cseszd meg, a tűznyelők! Most kapcsolok, hogy lemaradtam róluk. Ha már vége van, rég sorra kerülhettek. Valamit megint elnéztem. Emppu kínálja a piáját, nem is mond semmit. A srác feltartja a kezét, hogy kösz, nem, nem akar korrumpálódni és továbbáll.
- Nekem valami sült húsos szenya is jó lenne. Emppu, neked nem kell ilyen apróság, mi? - kérdezem röhögve.
Jobbjában a méregerős palackos pia, a másikban ott hozza a szatyrot, amiben már csak egy üveg van. Minden mást megittunk, kiosztottunk, pedig tele volt. Zsebreteszem a kezemet és...végig itt voltak a cigik nálam? Ezt nem hiszem el. Na, egyet gyorsan elő is kapok.
- Ad valaki tüzet? És hogy érzitek, ki lesz a díjnyertes? Csak őszintén, úgy a jó.
A dobosunk lapul, somolyog, Tuomas higgadtan közli:
- Hát biztos nem a fingós. Meg nem is a fakír.
Nagy röhögés, aztán oldalba bökdösöm, amíg megyünk a büfébe. Ha adtak tüzet, akkor szipkázom a cigit. Természetesen nem a sima, hanem a környezetbarát, zölddel teli fajta.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
October Soininen

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : In the state of Creativity
◮ hozzászólások száma : 869
◮ join date : 2014. Sep. 30.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   Kedd. Márc. 10, 2015 5:12 pm

- Hű! A többiek! – kapok észhez. Birdie jó, hogy mondja. Teljesen kimentek a fejemből, úgy elvoltam a két bandával. Jó társaságban csak úgy repül az idő. Néhány haver kísért el minket, meg a srácok csajai. Biztosan keresnek bennünket agyba-főbe.
- Tessék haver.  – dugja Niclas az öngyújtót Birdie orra alá, mire pattan a láng.
Hogy ki nyer? Baszki, ahhoz keveset láttam.
- Csak azt tudom, hogy a két banda állati király volt. - vigyorgom kifelé menet. - És ti kértek valamit? Van valami különleges óhaj-sóhaj? – tudakolom a sajátjaimtól már odakint a nyüzsgő folyosón. A népek belefeledkeztek az örömbe, a gratulációkba, a nagy ölelkezésekbe, élénk csevejekbe, egyesek meg a sírásba és panaszkodásba. Némelyek pedig kifelé szivárognak az épületből.
- Nekem hozhatsz két hambit, kicsilány! Meg egy zacskó sósmogyorót! – kiált oda hozzám Tomi az arra járó emberek feje fölé nyújtogatva a nyakát, ő az ellenkező irányba indult el a többiekkel, hogy összeszedjék a pereputtyot.
- Oké, mindjárt jövök! – s ezzel sarkon fordulok, hogy betámadjam a büfét.
Kisebb sor kígyózik arra.
Ha Birdie esetleg velem tartott, beállok a sor végére. Felé fordulok.
- Este csapunk egy „kis” kerti bulit nálunk. Lenne kedvetek eljönni? – kérdezem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTéma: Re: Finland's got talent   

Vissza az elejére Go down
 

Finland's got talent

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» Finland's got talent

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Alternatív játékok :: Jelen-Múlt-Jövő-