HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Csüt. Május 28, 2015 11:54 pm

Ha most lenne egy párna az autóban már a fejemre húztam volna. Takaró? Vödör? Most mi vagyok én? UFO, mert éppen nincsen csajom?
- Még két hétig kibírom így is.
Eszembe jut a csók a night klubban. De az csak egy "hála"-csók volt, amiért megmentettem a szülei haragjától. Egyébként sem vagyunk egy súlycsoportban.
- Aztán majd eldöntöm, hogy merre hajózok. - teszem hozzá kibontva a képet, ha már megalkottam.
Lehet, hogy nem azonnal bontok vitorlát, először kialszom magam. Egy hétnél tovább nem fog tartani.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Uriah Joachim Rappold

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Las Vegas, félévente pár hétre New York.
◮ hozzászólások száma : 451
◮ join date : 2014. Jun. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Május 29, 2015 5:03 pm

Röviden elneveti magát, szolidan még a fejét is megcsóválja közben.
– Folyton ezek a határidők – sandít a fiúra. – Persze, hogy nem nagy idő az a két hét, de a nők esetében nem szabad… – sóhajt. – Csak ragadd meg az alkalmat, ha kínálja magát.
Nagyjából ennyi most elég a témából. Ha Emilio hozzá akar tenni még valamit, hát Rappold nem állítja meg. Ellenben egyre inkább kezdi úgy gondolni, hogy nem egyszerű egy mai kamaszgyerekkel megértetnie magát.
Ennyire elszállt volna az idő felette? – Nem… azért annyira még nem kivénhedt ő sem. Talán csak a kérdések nem voltak jók, bár nehéz úgy kérdéseket feltenni, hogy a fiú váratlanul robban, ha támadást érez. Csak azért sem fogja a srácot hibáztatni, akkor már azt is mondhatná, hogy „bezzeg az én időmben”.
Még nagyjából öt perc az út a szerkesztőségig.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Május 29, 2015 5:15 pm

Ez a fickó még mindig roppant jól szórakozik, és azt hiszi, tényleg velem van a baj. Hogy tutyimuti vagyok, béna lúzer. Még lejjebb csúszom az ülésben, az utat már nem i látom, igaz nem is érdekel. Csak ez az egész annyira fárasztó, nem testileg, hanem lelkileg, csak éppen az most nálam már konkrét testi gyengeséget is eredményez. Vagy egyszerűen csak kialvatlan vagyok.
- A határidők azok, amik tartják bennem a lelket. Még két napot kell kibírni, még két hetet, még négy órát ... Ha nem látnám a végét már világgá mentem volna. Az egész életem alkalmak megragadásából áll most. Kinél lehet éppen füvet nyírni, ki szeretné lefestetni a kerítését, ki akarja, hogy a hétvégi bulira tiszta legyen a medencéje ... Ha tud valami ilyen melót, csak szóljon!
Megcsinálok én mindent, ha kifizetik. Ezekhez nem kell semmilyen puccos végzettség, csak meg kell fogni a szerszám végét. Még élvezem is, hogy ezek a feladatok, ha fárasztóak is, de egyszerűek. A fű nem osztályozza, hogy hogy megyek végig rajta, csak szépen megadja magát a pengéknek. A kiszedegetett levelek sem szökdösnek vissza  a medencébe.
Szerintem Mr. Rappold még mindig nem érti, mivel telnek a napjaim. Igaz mások se. Az osztálytársaim közül páran szintén kisegítenek itt-ott, ők egy részét értik. De ők a zsebpénzükért dolgoznak, és hétvégén bulizásra költik.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Uriah Joachim Rappold

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Las Vegas, félévente pár hétre New York.
◮ hozzászólások száma : 451
◮ join date : 2014. Jun. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Május 29, 2015 6:28 pm

A folytatást hallva Rappold egy ideig csendesen szemléli az utat.
A forgalom újra lassít, többen dudálnak, amiből az következhet, hogy valaki vagy lerohadt az egyik sávban, vagy szimplán elbambult, s ez most nem tetszik a célja elé igyekvő népnek.
– …még kb. tíz órát… már itt és velem ennyit kell kibírnod, ezt se hagyd ki a sorból. Ugyan, kölyök! Én itt a bigékről beszéltem. Te mindent támadásnak veszel? Oké, az apád kicseszett veletek… szar ügy, és hidd el, sajnálom, de ezt ne rajtam verd le… Viszont, ha úgy gondolod beszélnél róla, akkor tedd meg, vagy ha én bököm a csőröd, akkor azt mond meg! De ne utalgass, és ne próbáld ellenem fordítani a szavaim, mert mindkettőt elég gyorsan kiszúrom.
Önkéntelenül is keményebb hangot üt meg, s míg beszélt sűrűn pillantott a fiú felé, de végig nem tarthatta rajta a szemét, hiszen a bedugult sávot muszáj volt elhagynia.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Május 29, 2015 7:26 pm

Eh, nem lesz jó, mert így összeveszünk. Nem akarok még egy haragost.
- Elnézést kérek! Nem akarok tahó lenne, de én ezen malmozok már pár hónapja. Miből gondolja, hogy tudja a megoldást az én problémáimra fél óra beszélgetés után? Nem én hozakodtam fel a problémáimmal, Ön kérdezett. Mivel nem akarok olyan üres dolgokat hazudni, hogy ó, minden rendben, ezért elmondtam ki a helyzet. De nekem úgy tűnik, azt gondolja, hogy nem teszek meg mindent, ami tőlem telik, vagy túl buta vagyok, hogy lássam mit kéne tennem, és ez engem irritál.
Hiába mondom, hogy beszéljünk csak erről a mai napról, visszakérdezget.
- Jelenleg anyám úgy is néha kölcsönkéreget, hogy én a keresetemet hazaadom. Apám nem csak nem ad semmit, de beperelt minket, és még ő követel pénzt rajtunk, amit nem tudunk megadni szerintem.
Azt, hogy egy DNS tesztre is kéne pénz, mér nem is említem.
- Nem fér bele a jelenlegi költségvetésünkben a tandíjam, és mivel a jegyeim leromlottak, így ösztöndíjas sem lehetek.
Próbálom röviden és tényszerűen összefoglalni, mi van, és csak némi keménység érződik a hangomon, ezzel tartom most kordában az elszabadulni vágyó érzelmeimet.
- Rohadtul nem érdekelnek a csajok, amikor a kaja meg a lakbér a tét. - teszem hozzá a végén. - Lesülne a bőr  a képemről, ha bulizásra költenék. Én vagyok most a legidősebb férfi a családban. Én nem leszek olyan felelőtlen, mint az apám.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Uriah Joachim Rappold

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Las Vegas, félévente pár hétre New York.
◮ hozzászólások száma : 451
◮ join date : 2014. Jun. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Május 29, 2015 10:13 pm

A bocsánatkérésre lassan bólint, közben áthaladnak egy újabb útkereszteződésen. Emilio szavait nem akasztja meg, s miután újra elindult a forgalom, már nagyon ideje sincs a srácra nézni. Egyébként is hirtelen túl sok infót közöl a gyerek, s Rappold nem tudja, melyikre lenne igazán érdemes rámenni… egyáltalán mi sülne ki abból, ha rákérdezne pl. arra, hogy miért is pereli őket a srác apja. Pedig a válasz érdekes lehet.
– Kissé túlfejlett az igazságérzeted, ami tökéletes érthető azok után, amin a családod átment. Különben ez a tulajdonság a mi pályánkon erény, de csak addig, míg nem kezdesz konteók gyártásába. Azért kérdezgettelek, hogy jobban megismerjelek, ha már egy napot együtt töltünk és azért mert foglalkozási ártalom – újságíró vagyok – itt vet egy jelentőségteljes pillantást a srácra, s ugyancsak jelentőségteljesen elmosolyodik. Majd visszafordul az út felé. – Gondolta a fene, hogy ezt zokon veszed. Viszont határozottan kíváncsi lettem egy valamire… Utána, ígérem, nem baszogatlak se a sulival, se a munkával, se a csajokkal, és beszélünk csak a feladatról.
Rövid szünetet tart. Ha beleegyezik a fiú, ha nem, folytatja.
– Ennyire nincs semmi, amiről szívesen beszélsz? Nem most, hanem úgy általában. Bármilyen téma előkerült ez elmúlt negyed órában, mindig visszatértünk arra, hogy neked melóznod kell, mert felelősségteljes ember akarsz lenni. Félre ne érts, ez nemes dolog, a világért se kicsinyelném le, de még húsz sem vagy. Valami csak van, ami érdekel, amiben az örömöd leled. Még akkor is, ha jelenleg nem művelheted, mert nincs lehetőséged rá. És sem a blogolást, sem a kézimunkázást nem fogadom el válasznak.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Május 29, 2015 10:27 pm

Nem a kérdésekkel volt baj, hanem a véleményekkel. NA, jó, először a kérdésekkel is, mert nem szívesen mondom el, hogy mekkora nagy sz@rban vagyok. Ez egyszerűen nem az én stílusom, én inkább megpróbálok láthatatlanná válni, minthogy ríjak fűnek fának.
A mit szeretsz csinálni, az viszont egy jó kérdés.
- Szeretek távoli helyeket nézegetni a neten. Megkeresem a térképen is. Régen sokat játszottam utazósat, amikor kinyitottam a világatlaszt, és elképzeltem, merre fogok menni, mivel utazom, és így tovább. Néha még a menetrendeket is kinéztem hozzá. Most már azért ebből kinőttem. Mostanában webkamerákat szoktam nézni, amik szerte a világban ki vannak rakva mindenféle helyekre.
Hogy ez passzív dolog? Lehet, de legalább pénzbe nem nagyon kerül, főleg, ha nem otthon nézem, hanem a suliban a könyvtárban. Most is viszem az atlaszt, keresgélek, esetleg egy útikönyvet is hozzá, hogy tudjam mit látok.
- Persze az is tervbe van véve, hogy egy-két helyre eljussak, de ez még a nagyon távoli jövő.
Egyre távolabbi. Már a horizonton sincs.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Uriah Joachim Rappold

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Las Vegas, félévente pár hétre New York.
◮ hozzászólások száma : 451
◮ join date : 2014. Jun. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Május 29, 2015 11:03 pm

– Örülök. Ez egy korrekt válasz volt, és jó cél. Köszönöm szépen! Ismeretlen helyeket felfedezni jó dolog – s itt abba is hagyja, elvégre az ígéret szép szó. Rappold pedig megígérte, hogy csak a feladat lesz, ha a srác válaszol a kérdésére.
Emiatt jó időre el is hallgat, elvégre a feladatról, amit eddig tudott, elmondott, túlbeszélni felesleges, amíg a következő programot nem veszik sorra, az pedig délnél előbb nem fog bekövetkezni, hacsak hirtelen be nem jön valami.
A szerkesztőség épülete mellett hamarosan leparkol az autó, s Rappold kiszáll, majd bezárja, miután Emilio is hátrahagyta a verdát.
– Meghívlak egy kávéra, odafönt azt nem lehet inni, csak valami kávénak nevezett rettenetet – sandít a fiúra, s elindul befelé az épületbe, majd a földszinti büfé felé veszi az irányt. Magának (és ha a srác inna valamit neki is) kér egy kávét elvitelre, csak eztán mennek fel a negyedikre.
A liftben Rappold megnézi a némára állított telefonját, mire jópár hívás/SMS beérkezett, de ezeket még nem kezdi nézni/olvasni/visszahívni. A fiúhoz is csak akkor szól először, miután átléptek az üvegajtón túlra.
– Az lesz – kezdi – hogy én beszélek a főszerkesztővel, tartok neki egy kis élménybeszámolót, aztán leugrom a tördelésre és megkérdezem, hogy tudnak-e fogadni minket. Te addig a sajtótájékoztatóról írsz egy tudósítást az asztalomnál. Használhatod a gépemet is. Szeretném látni, hogy mennyire megy az írás, mennyire tanították meg veletek a műfajt… ez alapján tudok segíteni a beadandóddal.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Szomb. Május 30, 2015 9:53 am

És még mindig minősíti! Olyan jó neki, hogy nem kételkedik magában, és lepereg róla amit mondtam. Aztán csendben marad én meg jobb híján kicsit feljebb csúszom, hogy rendesen kilássak az oldalsó ablakon, és azt bámulom, ami a szemem elé kerül, mindegy mi  is az.
Végre megérkezünk, ez nekem most már nagy megkönnyebbülés. Az autója első üléséhez kínos pillanatok tapadnak mostantól. A kávé viszont jól fog jönni. Ritkán iszom ilyesmit, de a mai napon végig megfelelő szinten kell koncentrálnom, különben úszik a jegyem.
Amikor aztán közli a következő időszak programját, hamar bele is kortyolok, és kicsit rémültebben pislogok rá. Nem számítottam arra, hogy most mindjárt írnom kell. Nem mintha nehezen írnék, általában az már könnyen megy, de azért, mert mire géphez ülök, fejben a nagy részét összerakom. Most viszont nem ezzel foglalkoztam idefelé jövet, mi több, a sajtótájékoztatót sem úgy figyeltem, hogy arról kell nekem tudósítást írni, hanem hogy ő mit csinál. Ez egészen más szemszög. De ha most ez lesz a feladat, akkor ezt kell teljesíteni.
Odabenn elkezdenek visszapörögni az események, hátha utólagosan meg tudom változtatni a látószögemet. Úgy kell most elképzelnem magam, mint egy önálló újságírót, aki elment arra a sajtótájékoztatóra, és végzi tovább a munkáját, megírja belőle a tudósítást. Hát nem két pillanat lesz ebbe a szerepbe átlavíroznom.
- Öhm. Értem. - bólintok egyet, de ennél több értelmeset most ne várjon tőlem, mert az agyi kapacitásokat más foglalja le.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Uriah Joachim Rappold

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Las Vegas, félévente pár hétre New York.
◮ hozzászólások száma : 451
◮ join date : 2014. Jun. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Vas. Május 31, 2015 4:56 pm

A riadt pislogásra felvonja mindkét szemöldökét, de inkább nem szól semmit. Az most konkrétan nem fordul meg a fejében, hogy rendesen elvághatta magát a srác előtt, sőt! Elégedett, amiért a szavait nem követte szemrehányás Emilio részéről, ráadásul a kávét is elfogadta a fiú, amit Rappold betud egyfajta kiegyezésnek…
Az asztalhoz érve az újságíró bekapcsolja a gépet, majd megnyitja a szövegszerkesztőt. A box másik asztalánál Nielsen telefonál, s egy Sziasztok! Na, mi volt?-tal fogadja őket, de jobban figyel a vonal túloldalán lévő illetőre, így Rappold Amit vártam, majd mesélek mondatára látszólag nem is figyel, de némi fáziskéséssel mégis biccent feléjük.
– Rendben, Emilio – fordítja a székét Rappold a srác felé. – Nagyjából fél órád lesz arra, hogy megírd – s az asztalra támaszkodva visszafordul a gép felé. Megkeresi, majd elindítja a sajtótájékoztató meghívójának kinyomtatását, miközben a diktafonról felvett anyagot bemásolja a gépre. Végezetül egyetlen üres dokumentumot hagy futni a gépen, amibe a srác dolgozhat. – Ha valamire nem emlékeznél, hallgass bele az anyagba amit felvettem. Bár, ha jól láttam, te is rögzítettél sokmindent… Hozom az írásos anyagot – azzal otthagyja a fiút egy két perc múlva visszaér az asztalhoz a meghívóval, valamint a városházán kiosztott sajtóanyag fénymásolatával.
– Legfeljebb fél óra és itt vagyok… ha addig bármire szükséged lenne, szólj Mr. Nielsennek. Sietek vissza.
Természetesen még kivárja Emilio válaszát, közben magához veszi a diktafont és a sajtótájékoztatón készített jegyzeteit, csak eztán indul el a főszerkesztő irodája felé.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Hétf. Jún. 01, 2015 7:55 am

Az első meglepetés után azért már összeszedem magam, és sokkal élénkebb de kevésbé rémült tekintettel figyelek Mr. Rappoldra. A fél órától megint kicsit bepánikolok, de ez már kifelé annyira nem látszik. Szoktunk írni mindenfélét, de általában házinak kapjuk meg, és ott nincsen ilyen időhatár, hogy fél óra múlva pikk-pakk kész kell lenni vele.
- Értem, köszönöm! - bólogatok, ahogy megmutatja a lehetőségeimet.
Kérdésem nincs, mert most én is arra vagyok kíváncsi, hogy saját erőből mire leszek képes.
Amikor ő távozik, először átgondolom mit is tehetek. Arra nyilván nincs lehetőségem, hogy az egész anyagot újra meghallgassam, az nem fér bele az időbe. Azért elindítom, és nekiállok kimazsolázni pár fontosabb részletet, ami csaj zaj, és süket duma, azt átpörgetem. Aztán elolvasom a meghívó szövegét, és végül csendben ülök egy pár percig, mielőtt nekiállok írni. A koncepció ez alatt megszületik bennem, kérdés sikerül-e kiviteleznem.
Megpróbálok egy nagyon tárgyilagos, vagy inkább annak tűnő szöveget létrehozni, amiben a meghívóból indulok ki, mint felvezetés, hogy erről szóló sajtótájékoztatót hallgattam meg, megpróbálok érdeklődést felkelteni a meghirdetett téma iránt. Aztán szépen felsorolom és kibontom az elhangzott kérdéseket és a válaszokat, és megpróbálom úgy írni, hogy az olvasóban is valamifajta hiányérzet maradjon az történtekkel kapcsolatban. Végül sajnálkozásomat fejezem ki, hogy magáról a felvetett témáról jóval kevesebbet tudtam meg, mint amennyit szerettem volna, és amennyi szerintem szükséges lett volna.
Nem mondom, hogy teljesen elégedett vagyok az eredménnyel, de talán nem is lett túl silány a termék, ami kiadok majd a kezemből.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Amy Lynn Cooper

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : Wonderland
◮ hozzászólások száma : 60
◮ join date : 2014. Oct. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Hétf. Jún. 01, 2015 11:25 pm


Esküszöm a forgóajtó a fotocellás példány mellett az egyik legkirályabb dolog a világon! Hála a pörgőforgó csodának különösebb erőfeszítés nélkül lavírozok be a szerkesztőség épületébe, s nem kell acélbetkós bakanccsal berúgnom az ajtót. Pedig! No nem mintha épp törhetnékem lenne, épp csak nem vagyok Shiva leszármazottja, s mint átlag földi halandó nekem is csak két kezem van, ebből a kettőből pedig kettő pont tele is van. Egyik mancsomban a telefon, a másikban pedig egy tortás doboz figyel. Elvégre mégsem jöhetek üres kézzel, nem igaz? A recepciós kislány tekintete megakad rajtam én pedig villantok felé egy bűbájos mosolyt, s a dobozt megemelve intek felé csak amolyan otthonosan, ahogy a liftek felé veszem az irányt. Magamhoz képest kiábrándítóan konszolidáltan festek – egy elegánsnak mondható ruha, fekete combfix és egy húsz soros bakancs. A kamera egy nagyobb táskában átvetve a vállamon, a hajam pedig egyenletes babarózsaszínben virít. Minimáldizájn, amit kénytelen voltam egy kellően feltűnő hajdísszel ellensúlyozni. Az elvek ugyebár...
– Jól van, Ficak. Leteszlek. Érezd jól magad és csezd meg. – búcsúzom kedélyesen vigyorogva Nicktől. Elvégre ez mégiscsak az ő nagy napja... már ha még mindig annak mondható. Bizonyos szempontból mindenféleképpen. A telefont becsúsztatom a táskám egyik zsebébe, hogy egészen biztosan ne találjam meg ma többet, majd némi gondolkodás után benyomom a harmadik emelethez tartozó gombot. Az ajtó bezárul, egyedül utazom fel a harmadikra, majd ahogy kinyílik az ajtó kérdőn pillogok a folyosóra.
– Bazz. – foglalom össze a látottakat. Ez legutóbb még nem így nézett ki, ami csakis két dolgot jelenthet. Ad1:  pár hét alatt a komplett folyosót átalakították, ad2: cseszettül rossz emelettel szemezek épp. Kizárásos alapon, nomeg lustaságból próbálkozom az egyszerűbb verzióval, s bepöccintem az összes felfelé veszető emelet gombját, az egyik csak jó lesz alapon.
– Yay! – lépek ki felcsillanó szemekkel a következőn. Legalább nem nagyon néztem be a dolgot, s a liftre várakozók sem ugranak akkorát, ahogy a levegőbe boxolva lengetem be eléjük a dobozt. Széles vigyor az arcomon, ahogy elképzelem Rappold fejét, amint meglát. Komolyan mondom, az az ember folyamatosan képes feldobni a napom!
– Csáo Matt! Jól áll neked a telefon. Rappolddal van randim, de nyugi, odatalálok. Köszi! – kacsintok a srác felé, aki épp a telefonon lóg, s felpattanva próbál leinteni. Sikertelenül. Az ajtót belökve indulok kedvenc újságíróm helye felé a boxhoz érve viszont...
– Jujj, nagymama! Te hogy összementél, mióta nem láttalak! – vigyorgok rá szélesen a kölyökre, majd dobok egy csókot Nielsennek aki szintén erre kapta a fejét.
– Hello, Kölyök. A főnök valahol a környéken lebzsel? – érdeklődöm egyiktől, másiktól, tekintetem mégis a fiún, majd a válla fölött behajolva pillantok rá a monitorra, hogy min is ügyködik ilyen szorgosan.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Kedd Jún. 02, 2015 8:29 am

Teljesen elmerülök az alkotásban, így és a hely is zajos, így nem nagyon tűnik fel, hogy még egy hanggal több vegyül a környezet morajába. Amúgy is, amikor a hátam mögött szólal meg, akkor is van okom kiszűrni, mert a nagymama megszólítás biztos nem nekem szól. Bár, ha jól belegondolnék, senki másra sem passzol a környéken. Aztán a kölyök szó is elhangzik, és élek a gyanúperrel, hogy mégiscsak hozzám intézi a szavait a női hang gazdája.
Rábökök az egérrel arra a pontra, ahol tartok a visszaolvasásban, hogy ott villogjon nekem a kurzor, ha folytatnám, és fordulás közben válaszolok.
- Mr. Rappold mindjá ... - itt látom meg a lányt, meg főleg a ruháját, és egy pillanatra elakadok, - ööhhh .. huh ... mindjárt jön vissza. - fejezem be egészen kicsi fáziskéséssel, aztán nyelek egyet.
Aztán azért az első döbbenet elmúlik, és már egészében tudom szemlélni a jelenséget, hajastul, és bakancsostul.
- Azta! Téged beengednek ide ilyen szerkóban?
A sulinkban elég szigorú szabályok vannak az öltözködésre, onnan úgy küldenék haza a hölgyet, hogy még megmelegedni sem lenne ideje a széknek alatta. Ez a szerkesztőség jó hely. Egyre inkább tetszik nekem a munka világa.
Aztán azért rádöbbenek, hogy ezek a szavak értelmezhetőek úgy is, hogy én esetleg kifogásolnám az öltözékét, és gyorsan megpróbálok korrigálni.
- Mármint nincs vele semmi baj ... tökre ... dögös.
Ennél már volt jobb szövegem is. De még mindig a sajtótájékoztató jár a fejemben, a fele agykapacitás még minimum azon kattog. Vágok egy fancsali képet, amolyan mentegetőzésképpen, és inkább gyorsan témát váltok.
- Szóval elment beszélni a főnökével, meg le a tördelésre, de azt mondta, fél óra múlva visszajön, és abból már csak ... - az órámra pillantok - ... kb. nyolc perc van hátra.
Persze senki nem állítja, hogy pontban akkor itt is lesz.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Amy Lynn Cooper

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : Wonderland
◮ hozzászólások száma : 60
◮ join date : 2014. Oct. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Szer. Jún. 03, 2015 12:01 am


És elakad a szava. Hát kívánhatnék ennél többet? Alig húzódom csak hátra, ahogy megfordul, így pár centiről szemezünk egy darabig. Akár az orrát is megnyalhatnám, ha akarnám.
– Ahham. – húzódik széles vigyorra a szám, ahogy felegyenesedek, majd érdeklődve billen a fejem oldalra a kérdés hallatán. Miért ne engedtek volna, mégis?
– Téged is beengedtek ilyen fiatalon, nem? – mérem végig és valóban, alig lehet húsz éves a kölyök. Jó eséllyel még annyi sincs. De hogy a ruhámmal mi baja lehet? Elvégre Nick csekkolta tegnap és egészen teljesen biztos vagyok benne, hogy se a melleim nem lógnak ki belőle sem a fenekem. Várjunk, azt szemből amúgy sem láthatná! Egy sanda oldalpillantást vetek Nielsenre, de szegény pára teljesen bele van gyógyulva a monitorába. Munkafüggő. Aztán mégis javít a kölyök, ami lássuk be, kedves tőle.
– Kössz. A dögös pont jó. – nézek újra végig rajta, majd egy sóhajtással kerülöm meg, tolom félre az asztal széléről az ott sorjázó magazinokat és egyéb vackokat és ülök fel rá. A dobozt ledobom magam mellé egy kellően egyenletes részre, ahonnan ha mázlink van még leesni sem fog. Kár lenne érte. Egész prettyn néz ki.
– Egye kutya. Megvárom akkor. – a lábaim keresztbe fűzve lógázom, de a tekintetem még mindig a srácon. Előre hajolva támasztom meg az állam a tenyeremen.
– Szóóóóóval, mi a sztorid, Mazsola? Valami hozd el a gyereked a melóba nap van? Kizárt, hogy itt dolgozz. – mosolygok rá, majd tekintetem újra a monitorra téved. Az iromány határozottan beleillik a környezetébe. Ő viszont... – Vagy máris eladtad a lelked a cégnek? – Nyolc perc... rengeteg idő. Valamivel mégiscsak kénytelen vagyok elfoglalni magam és a manó kellően érdekesnek néz ki jelenleg.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Szer. Jún. 03, 2015 8:33 am

"Mazsola"
Erre a megszólításra vágok egy fintort. Ezt azért tíz év felett alkalmazni valakire ... És mg ami utána jön ... Persze, mért nem mindjárt kinevez itt valakit a bébiszitteremnek.
A csaj feltűnő jelenség, nem hinném, hogy Mr. Rappold vele járna. De akkor mit is keres itt? Persze nem én vagyok az, aki ezt a kérdést felteheti neki.
Az a feltételezés, hogy eladtam a lelkem már sokkal jobban tetszik.
- Hát pedig de. - bólintok szomorkása arcot vágva. - Látod, már ilyen fiatalon dolgoztatnak. - úgy döntök elsírom neki a "bánatomat". - Én írom Mr. Rappold helyett a cikkeket, ha éppen nem ér rá.
Tódítok persze, de a körülmények engem igazolnak. Itt ülök, a gép bekapcsolva, rajta a mai sajtótájékoztatóról szóló tudósítás, és én itt ültem, és ezen dolgoztam.
- És ha még fizetnének érte, de sajnos nem. - csóválom meg a fejem lemondóan. - Egy rabszolgának érzem magam.
Ha csak öt másodpercig hezitál rajta, hogy elhiggye-e már megérte. Roppant jól fogok szórakozni. Ráadásul nagyrészt igazat mondtam, tényleg cikket írok, és tényleg nem fizetnek érte. A részletekben vannak némi csúsztatások, de hát ez talán elnézhető egy ... hmm ... mazsolától.
- MI van a dobozban? - teszem fel a kérdést flegmaarccal mint aki nem is akar tovább erre az egészre szót vesztegetni, beletörődött a sorsába, és meg sem fordul a fejében, hogy a másik nem hisz neki.
Azért belül feszít a kíváncsiság, hogy mi lesz ebből.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Amy Lynn Cooper

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : Wonderland
◮ hozzászólások száma : 60
◮ join date : 2014. Oct. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Vas. Jún. 07, 2015 5:41 pm


Tekintetem a kölykön, ajkaimon pimasz mosoly, s csak alig emelem meg egyik szemöldököm, mikor színt vall. Hogy lódít csak? Nem is kérdés. De ahogy teszi azt .... tetszik nekem a kölyök.
– Ohh, te szegény, elnyomott tehetség! – affektálom túl ahogy tekintetem el nem szakítanám az övétől. – És eddig még csak nem is hallottam rólad egy szót sem. – kontrázok rá színpadiasan, ami lássuk be, nem is akkora meglepetés. Dehát játszunk, nem? Tekintetem lesiklik a kezeire, s egy ujjal végig is simítok a csuklóján. – Nem látom viszont a láncaidat. Vagy valami mással tart Mr. Rappold maga mellett téged? – kerekednek a szemeim szinte rémülten. Hátha előadja a hattyú halálát, s még kiderül, hogy meg is kell szöktetnem. A fene sem tudja mi elől, de mostmár érdekel meddig tart ki a meséje.
– Viszont elég jó lehetsz, ha itt mer hagyni egyedül. Ahogy ismerem, elég válogatós a fickó. – vigyorgok rá újra, majd egy laza vállrándítás után folytatom. – Noss, ha bármikor szükséged lenne egy fotósra, valamelyik cikkedhez, vagy egy önálló projecthez – hagyom félbe, s egy rövid ragadozó vigyort villantok rá, majd tekintetem az asztalra siklik. Felveszek egy tollat a tartóból, próbaképp ráfirkálok a kezemre, majd a srác kezéért nyúlok, s ha nem ellenkezik felvésem a karjára a telefonszámom – csörgess meg, kisfőnök! – fejezem be, s még egy kacsintást is kap mellé.
Tekintetem érdeklődve siklik a dobozra, mintha csak most látnám először én magam is.
– Meglepetés a Főnöknek. Vagy akár ... Neked. – vigyorgok a fiúra, s már nyitnám a szám, hogy válaszoljak is neki, de meggondolom magam. Ez akár még mókás is lehet. – Mit gondolsz, mi van benne? – nézek rá kihívón, s csak lopva pillantok vissza a teljesen átlagos dobozra, ami láthatóan nem mocorog és még csak nem is ketyeg. Lássuk, mire tippel a kis újságíró palánta. Mire számít tőlem?


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Hétf. Jún. 08, 2015 12:30 pm

Nemhogy öt percig, de öt másodpercig sem tart ki a sztori, látom, de sebaj, mert azért veszi a lapot kócerájország bálkirálynője.
- Az a helyzet, hogy zsarol. - jelentem ki gyászos képpel. - Ha nem írom meg ezt a cikket rendesen, anyám megtudja, hogy bukásra állok egy tárgyból.
És hogy ez mennyire, de állatira teljesen igaz! Na, így kell hazudni!
Közben persze a feladat egyre nehezebb, mert a cinkos pillantások, az érintések egészen más irányba terelik a gondolataimat. A telefonszáma meg aztán végképp.
Jóleső borsódzás fut végig a hátamon, amíg ír, és a karomon is. Egészen elbűvölve lesem a műveletet, és még jó pár pillanatig egy légüres térben lebegek, ami roppant kellemes, csak éppen nem teszi lehetővé a mozgást, és a beszédet, a gondolkodás is nagy nehezen csak.
S mért írt a kezemre, amikor ez egy szerkesztőség, és tele van minden papírral? Nyilvánvalóan ez az első kérdés, ami eszembe jut, és nagyjából sejtem is a választ. Ki akar velem kezdeni. Pontosabban úgy tesz. Az kizárt, hogy a mazs9ola és egyéb jelzők után ezt komolyan gondolja. Szóval jobb, ha én sem lovalom bele magam. Akkor viszont valami frappáns válasz kell.

- Egy pillanat - előkapom a diktafonomat, vételre állítom, és ... - Munkatársi telefonszám ... fotós .. - bediktálom a számokat a kezemről, és aztán leállítom a vételt, és egy elegáns, magabiztos mozdulattal elrakom a kis kütyüt. - Tudod, az elektronika korában ez már egy kicsivel célszerűbb. - pillantok rá egy ravasz mosollyal.
Aztán viszont jól feladja a leckét. Nézem a kérdéses dobozt, és nyilván halvány sejtelmem nincs róla, mi lehet benne.
Közelebb hajolok, megszagolom, hátha ... mondjuk tortaszaga van. Bár akkor nem dobálná ilyen könnyedén. Fotók? Valami a munkához?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Amy Lynn Cooper

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : Wonderland
◮ hozzászólások száma : 60
◮ join date : 2014. Oct. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Hétf. Jún. 08, 2015 7:55 pm


– Noss, ha van amivel zsarolni tud... – hagyom félbe a mondatot, s csak rántok egyet a vállamon. Nem kezdek kamasznevelő áriákba, főleg mert semmi közöm hozzá és mert amíg kötelező volt járnom én is folyton bukásra álltam a legtöbb tárgyból. No persze ha nincs kinek árulkodni az megint más tészta.
Érdeklődve figyelem ahogy kiszakad a fantáziavilágból s visszatalál a valóságba. Nem is rossz, bár hogy valakit ennyire elbűvöljön egy érintés és néhány szám az ő korában.... de ki vagyok én, hogy... Szemöldököm a homlokomra szalad, ahogy a kütyüjével játszik, de kivárom. Ha neki így a kellemes, hát tegye. De szó nélkül mégsem hagyhatom a sértést. Tekintetem követi magnó útját vissza a kabátja belső zsebébe. Épp a szíve fölé? Mily’ romantikus. De vajon tudja a kölyök mekkora fába is vágta a fogpiszkálóját?
És az alkalom sem várat magára. Mi több, épp tálcán nyújtja elém, épp csak nem csenget mellé elegánsan. Szélesedő vigyorral figyelem, ahogy közelebb hajol a dobozhoz, s hajolok vele együtt én is.
– Wuff! –ugatok rá  hirtelen s a hitelesség kedvéért még fintorgok és morgok is mellé. A fogaim csattintom felé, de azért igyekszem úgy helyezkedni, hogy ha meg is ijed ne fejeljen állba nagyhirtelen. Az azért nem hiányzik. – Vigyázz vele! Még megtámad, ha nem vagy elég óvatos. – húzódnak pimasz, kihívó mosolyra ajkaim, ahogy felé hajolok, s el nem kapkodva veszem elő a dzsekijéből a diktafont.  Vételre állítom, s kiegészítem a kis jegyzetét.
– A fotós preferálja az Amy megszólítást. Vigyázat, időnként harap! – diktálom rá, s lekapcsolom a masinát majd ugyanolyan ráérősen csúsztatom vissza a kütyüt a zsebébe, ahogy elővettem. Hacsak nem tesz valamit, ami ezt megakadályozná.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Kedd Jún. 09, 2015 10:58 am

Az viselkedése meglep. Azt nem mondanám, hogy megijedek, de azért furcsán nézek rá, amolyan "eddig még egészen normálisnak tűntél, most mi lelt?" arckifejezéssel.
- Hát én most nem a csomagtól tartok. - jelentem ki távolságtartóan, de attól még nem akadályozom meg, hogy elvegye a diktafont. Széttárom kicsit a kezeimet, amolyan fegyvertelen vagyok, nem fogok ellenállni pózban, és várom, mit kezd vele. Azért ha megpróbálná mondjuk letörölni az anyagaimat, arra én is harapok. De csak a nevét közli, és visszakapom a kis kütyümet.
- Örvendek, Amy! Én viszont nem merem megmondani a nevemet, mert ha te is zsarolni kezdesz, akkor már fotóznom is kell.
Ha már játék, akkor vigyük végig a történetet!
Amúgy is jó piszkálási alap, hogy az ő munkáját is el tudnám végezni. Pedig nem is. Valószínűleg nem. Illetve biztos nem olyan jól.
- Elárulod, mi váltja ki belőled az agresszív magatartást? Csak hogy nehogy véletlenül esetleg megint Rád törjön ... Ha valaki közel megy a dobozodhoz az zavar? - folytatom, mintha egy állat mindenféle szokásáról beszélgetnénk, vagy egy dilinyós ... Szóval mintha egy nagyon türelmes és toleráns pszichológus próbálná beszéltetni a betegét.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Amy Lynn Cooper

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : Wonderland
◮ hozzászólások száma : 60
◮ join date : 2014. Oct. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Kedd Jún. 16, 2015 11:09 pm


Tekintetem a kölykön ahogy féloldalas mosolyra húzom ajkaim. A kihívó tekintet mit sem változik, mikor válaszképp még egy kisebbet ugatok rá.
– Talán tőlem? Pedig irtó barátságos vagyok ám. Még pacsit is tudok adni, nézd! –villogtatom a skilljeim, ahogy pacsira nyújtom az egyik kezem. A levegőbe, vagy a kezébe, ha tartja. Nem válogatok. – Csóválni..... na jó, ahhoz még nem ismerlek eléggé. – nevetek rá. Asszem csípem a kölyköt. – A bilétám mondjuk pont otthon hagytam. De totál be lettem oltva veszettség ellen is. – fűzöm az ujjam a nyakamban feszítő szegecses nyakörvre. A plecsnit még Alextől kaptam múlt nyáron. Ha jól rémlik egy másik nyakörvön feszít éppen.... valahol a nappaliban. Vagy nem.
A szavaira újra megemelem a szemöldököm. Nem rossz, bár mintha egy csöppet elszámolta volna magát.
– Miért gondolod, hogy zsarolni akarlak? Illetve... miért gondolod, hogy szükségem lenne a nevedre, ha netán mégis ilyesmivel próbálkoznék? – villan rá egy komolyabb ragadozóvigyor, ahogy magam elé fordítom a táskámat, s kibontva azt kiveszem belőle a gépet.
– Ugyan kérlek. Az én dobozom a te dobozod. – tolom elé fél kézzel az említettet. Szolgálja ki magát, ha óhajtja. A kérdése viszont... komolyan pszichomókust akar játszani velem ez a mazsola?
– De hogy agresszív magatartás? Hmm... Most, hogy így kérded..... Azt hiszem három éves lehettem. Kinn sétáltam a kertben, az egyik rózsabokornál. Szépek voltak. – merengek el, de figyelmem a gépé, ahogy helyére pakolom az objektívet, majd elveszek a menüben pár pillanatra. Nem lesz tökéletes, de nem is az a cél. – Nem vettem észre, hogy ott van. Csak közelebb hajoltam, hogy megszagoljam a virágot és akkor rám támadt. Megharapott!  - Pár gyors beállítás és kész is vagyok. – Azóta is rühellem az imádkozó sáskákat. – irányul felé az objektív.
– Mosolyogj, kisfőnök! Megörökítelek az utókornak. – vigyorgok rá, de a kamera már az arcom előtt, s akármit is reagál kattan a gép. Ha mázlija van, csak ő lesz a képen, ha nincs, vagy ha megpróbálná elvenni a játékom hát fél lábbal tartom távol. Mindenki játsszon csak a saját kütyüjeivel!


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Szer. Jún. 17, 2015 11:10 am

Hát akkor pacsizunk. Én már mindenféle felszólítás nélkül is vigyorgok, akár van kamera előttem, akár nincs. Ez a lány egészen jól kezeli a depressziómat, sokkal hatásosabb, mint az iskolapszichológus. Az a muksó egyszer behívatott, megpróbált lelket önteni belém a maga stílusában, és utána úgy két órán át komolyan azon gondolkodtam, hogy most kössem fel magam, vagy ráérek az után is, hogy bezúzom a kocsija szélvédőjét. Aztán persze megmenekült a szélvédő is, meg én is, de drámai két óra volt.
Kíváncsian várom, mit hoz ki ebből a fotó dologból.
- Szerinted van bármi kompromittáló abban, amit most teszek? - kérdezek vissza. - Vagy ezzel a fotóval Mr. Rappoldot akarod zsarolni?
Meghallgatom, mi mindene van, mint kutya. Szóval ez nem valami hirtelen ötlet volt, hanem régebb óta tartó mánia?
Aztán rátér az agressziója okaira, és komolyan bólogatva hallgatom.
- Akkor nem fogok előtted imádkozni, rendben. - vonom le a végkövetkeztetést, ami persze "teljesen logikus". - A füled tövét megvakargathatom?
Jaj, hát én is tudok ám zavarba ejtő dolgokat kérdezni, de lehet, hogy ez még kispályás fokozat nála. Még a végén megengedi, és akkor jön a csóválás? Na, izé, ez a gondolatmenet már túl messzire vezet.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Amy Lynn Cooper

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : Wonderland
◮ hozzászólások száma : 60
◮ join date : 2014. Oct. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Pént. Jún. 19, 2015 1:00 am


Kérdőn, szinte értetlenül nézek rá pár pillanatig, majd lassan megrázom a fejem.
– Nincs. – vigyorodom el végül. – De már mondtam, hogy nem akarok zsarolni senkit. – kacsintok rá, ahogy leeresztem a kamerát az ölembe. Nem kapcsolom ki, még nem, bár.. konkrét cél? Nem hiszem. Nincs sok. – Csak szeretek fényképezni. – vigyorodom el újfent, ahogy aprót rántok a vállamon. Nem kell mindig mindenhez okot keresni. Van ami szimplán csak jó.
– Szerintem is az volna a legbölcsebb. – bólintok nagykomolyan..... legalábbis annak indul(na) de csak visszaszökik a vigyor a képemre, pláne a kérdését hallva. – Nem félsz, hogy leharapom az ujjaid? Elvégre... lehet, hogy csak hazudtam az előbb. – fúrom tekintetem az övébe pár pillanatig, s lassan hajolok közelebb csak hozzá. Fordítom a fejem s csak hogy ne legyen olyan könnyű dolga halkan felmorranok, ami inkább hasonlít doromboláshoz, de annyi baj legyen. Cicásan dörgölöm az arcom a kezéhez, ha elég bátor volt, s röviden fel is nyávogok, amire Nielsen ismét hátrapillog ránk. Egész ügyesen bírta eddig. Én meg lassan egy komplett állatkertet felvonultatok a kölyöknek.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Uriah Joachim Rappold

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 37
◮ tartózkodási hely : Las Vegas, félévente pár hétre New York.
◮ hozzászólások száma : 451
◮ join date : 2014. Jun. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Vas. Jún. 21, 2015 11:41 am

Az elmúlt valamivel több, mint fél óra eseményei nagyjából Rappold várakozásainak megfelelően történtek. A főszerkesztő az első öt percben csak egy-egy hümmentéssel szólt hozzá Rappold beszámolójához, majd a fejét csóválva vonta le a következtetést, amelyet már az újságíró is, hogy a városházán újfent hülyének nézik a sajtót, s rajta keresztül az olvasóikat, egyben saját választóikat. Többre nem volt szükség, s a Rappold által várt döntés született, miszerint ez a nevetséges bohózat kerül be az újságba…
– Ha ők így játszanak, akkor mi sem fogunk másképp! Nyomd meg jó erősen azt a tollat!
Rappold egy félmosollyal bólintott majd hátrahagyva a főnökét a tördelés felé vette az irányt.
Több mint húsz perce volt hátra a fél órából, s a tördelőszerkesztő nem volt ellene annak, hogy Emiliot körbevezessék az osztályon. A fennmaradó időt Rappold kávézás közben kényelmesen elbeszélgette Maggie-vel és a fent említett úriemberrel, s mikor újfent az órájára nézett, látta, hogy az eredeti fél órára vagy öt percet sikerült ráhúznia, így még megvárta, míg Maggie befejezi az aktuális gondolatát, aztán elköszönt tőlük, s visszaindult az asztalához.  

Ugyan némi csacsogást már menetközben idefelé is hallott, de arra már kevésbé számított, hogy egy rózsaszín pamaccsal többet talál az asztalán/asztalánál a megszokottnál és – jelen esetben – a szükségesnél. Amennyiben Amy még az ominózus bútordarabon ülne, úgy Rappold a lány hátára teszi a kezét és gyengéden letessékeli őt onnan. (Feltéve, hogy nem ütközik túl nagy ellenállásba.)
– Szia, Cooper! – köszön oda neki közben, mert az udvariasság fontos. – Hogyhogy itt?
Majd a fiúra sandít egy rövid időre, hogy felmérje annak látható állapotát, de egyelőre nem áll neki kérdezősködni, hogy sikerült-e megoldani a feladatát, az ráér akkor, ha megtudta mit keres itt a fotós.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Emilio de la Cruz

Egeret ide és lenyílik!


◮ tartózkodási hely : Las Vegas
◮ hozzászólások száma : 78
◮ join date : 2015. May. 06.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Vas. Jún. 21, 2015 1:35 pm

Nem gondoltam volna, hogy hagyja. Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy azt akarja hogy hozzáérjek. Ez olyan ... bizalmas ... Amikor közel hajol, a szememben csak a meglepetést és az ezzel együtt éledő kíváncsiságot látja, amit nem a szerep indokol, ez most őszinte és kicsit önfeledt, még ott van benne a gyermek rácsodálkozása a felnőttek furcsa, sőt néha bizarr, kiismerhetetlen, illogikus, de mégis nagyon törvényszerű világára.
A kezemet lassan emelem, és amikor a nyakához érek, alig érezni azt a kis érintést, amiből garantáltan nem lesz vakarászás. Mintha egy különleges, s nagyon kényes virághoz nyúlnék. Aztán megszólal Mr. Rappold a hátam mögött, és úgy kapom el a kezem, mintha forró lávába nyúltam volna.
Az arcom színe vészes gyorsasággal kezd el a főtt rákéhoz hasonlítani, és hamar visszaülök a székembe, és a monitort kezdem bámulni. Ott villog a kurzor, ahol abbahagytam az olvasást, és most megpróbálok visszazökkenni abba a feladatba, amit kaptam. Nyilván nem megy azonnal. Egyenlőre még a betűket se látom, annyira meg vagyok zavarodva.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Amy Lynn Cooper

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 30
◮ tartózkodási hely : Wonderland
◮ hozzászólások száma : 60
◮ join date : 2014. Oct. 08.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   Szer. Júl. 15, 2015 8:52 pm


A kölyök alig érintése leginkább csak veszettül csiklandós, pláne ahogy a kontyból kilógó tincsek macergálják a nyakam. Ezer wattos mosoly virul a fejemen de nem, csakazértsem nevetem ki. Még beletipornék a bimbózó férfiúi önbecsülésébe az pedig egy ilyen mazsolánál komoly dráma. Node hamar elillan a helyzet intimitása ahogy egy jóval magabiztosabb kéz igyekszik letolni az asztalról. Tekintve pedig, hogy eddig senkit nem zavart, hogy itt fönn esz a fene....
– Szííííjjjjjja, Fönci! – köszönök, ahogy meghallom a hangját is. No nem mintha eddig kérdés lett volna, hogy ki tart ekkora igényt a bútordarabra. Pedig én csak melegen tartottam neki! Node ha már így megadta a kezdőlökést is akkor azzal a lendülettel fordulok felé, egy fél lépés előre, s kezeim felemelve csimpaszkodok a nyakába. – Hiányoztál! – vigyorgom a nyakába, de hogy az érzés mennyire kölcsönös...? Én azért kitartóan kapaszkodok pár pillanatig akár levakarna magáról akár nem. Fél acélbetkós bakancsom talpa a plafonnal szemez, mint az igazán romantikus filmekben, én meg cuppantok egyet az arcára majd kissé vonakodva, de kimászom az aurájából.
– Fel akartalak hívni, de úgyis erre volt dolgom, úgyhogy inkább beugrottam. Örülsz? – villan rá egy mosoly, s hogy épp csak a kérdésére nem válaszoltam? Annyi baj legyen. Én veszettül ráérek.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.   

Vissza az elejére Go down
 

Mi vagyunk a közelben az egyedüliek, akik nem teljesen idióták? II.

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

 Similar topics

-
» Ma éljjel egyedül vagyunk! - [Wanda&Tony]
» Új mutánsok (párhuzamos állandó - ingyen njk kaland)
» Akali Amikwa (Vörös Fülemüle)
» Menedék

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Las Vegas :: Belváros-