HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Jessica Montgomery ||

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Jessica Montgomery

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 28
◮ tartózkodási hely : ∆ next to shirley
◮ hozzászólások száma : 2
◮ join date : 2015. Jun. 24.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Jessica Montgomery ||    Csüt. Jún. 25, 2015 12:37 pm

Jessica Imogen Montgomery
1988. 10. 11; Las Vegas
26
Fotográfus
Civil
Karen Gillan
Karakter személyisége
◆ pozitív tulajdonságok: egy roppant mód kitartó, céltudatos és szenvedélyes nő vagyok. Legalábbis voltam. Egy tragédia még ezt a határozott kiállást is képes volt megbolygatni... akárkivel csak találkozom, a szépségemet dícséri, így mondhatom, hogy rendkívüli szépség társul az utóbbi időben szegényesnek tűnő pozitív tulajdonságaim mellé. A szakmám megköveteli, hogy közvetlen legyek, mely ezen a szakterületen kétségeket kizárva fontos tulajdonság. A képeim viszont az utóbbi időben inkább a bennem rejlő keserűséget tükrözik... eltűntek a szép foltok a fotóimból, amelyeket annyira szerettek a megrendelőim...


◆ negatív tulajdonságok: Az egyik legnagyobb negatív tulajdonságomra csak az utóbbi időben jöttem rá. Önző vagyok... önmagammal foglalkozom, és nem érdekel, hogy mély gyászomban kit rántok magammal a semmibe. A fiam és férjem is egyszerre vesztették életüket, ebből nem létezik kiút. Azóta minden rossz tulajdonságom a felszínre tört. Mély depresszióban élek, amelyből még a testvérem sem tud kirántani.


◆ egyebek: Ha feltétlenül szükséges összefoglalnom három szóban belső tulajdonságaim zavaros halmazát, nem kell sokáig gondolkodnom: karizmatikus, határozott és rafinált. Nem ejtettek a fejemre gyermekkoromban, tudom, hogy mikor merre fúj a szél, és azzal is teljesen tisztában vagyok, hogy nem Disneyland-ben élek. Sokak számára nem egyértelmű a nagybetűs világ fogalma, míg én napi szinten szembesülök az előnyeivel, az áldásaival, majd a csapásaival... rám néznek, és azt hiszik, csak egy butuska cicababa vagyok, nem másért, mint azért, mert adok a külsőmre, az öltözékemre, és az esetek nagy részében tekintetem nem üres és semmitmondó, hanem beszédes, és mi több, értelemmel teli. Ez nem egoizmus, ugyan kérlek! Tisztában vagyok azzal, hogy ki vagyok, milyen vagyok, és nem engedem, hogy külső alapján ítéljenek meg. Bizonyítási vágyam az egeket verdesi, de mindezek mellett ott van az, hogy nyomot akarok hagyni magamból az utókornak. Nyomot, mely fémjelzi egy nő életét, ki sokat küzdött azért, hogy azzá váljon, kivé végül lett.
Mikor a nagy nehezen elért álmom összetört... mikor a férjem és a kicsi fiam meghalt, elveszítettem az állásomat. Összetörtem. Magamnak azóta is fényképezgetek, ám már eltűnt a fény, az élénk színvilág a fényképekből. Maradt helyette a nagy szürkeség, a fekete-fehér megközelítés.
Néha azon kapom magamat, hogy azon gondolkodom, a saját életemnek milyen könnyen lehetne véget vetni. És azon is, hogy... ha a családomnak meg kellett halnia, vajon miért nincs jogom ahhoz, hogy én is megfosszak embereket ettől? A napjaimat a kanapén töltöm, előre-hátra hintázva, néha eszem két falat müzlit, de a ruháimat nagy általánosságban három napig hordom... Shirley próbál rólam gondoskodni, de azt hiszem, előbb-utóbb rájön, hogy hiába mutatom a külvilág felé azt, hogy lassan megemésztem a történéseket, egyre inkább elveszítem a kapcsolatot a külvilággal. És a józan eszemmel is.  

Történet vagy szerepes példa
Minden ember elgondolkodik azon, miként fogja érni a halál. Hiszen a tudat, miszerint egyszer már nem fog verni a szívünk, a vér nem jut el testrészeinkbe, és az agy funkciói megszűnnek, mindenki fejében ott időzik hosszú évekig. Talán csak az apró, egészséges gyermekek a kivételek.
Gondolkodunk, de feleslegesen. A halál nem a mi kedvünk szerint fog elvinni minket. Nem akkor, mikor mi szeretnénk. A halál váratlan, és olyan módon jöhet, melyet senki nem mondhat meg előre. Jöhet egy autó, melynek irányítását elvesztette a sofőr. Jöhet egy végzetes betegség, melyet csak későn ismernek fel. Jöhet egy ember, aki nem az életedet, csak a pénzedet akarja, de az elvakítja, és nem hagy életben senkit. És jöhet olyan, aki szándékosan öl. Élvezetből.
Gondolkodunk, mert azt hisszük, a halál ténylegesen a vég. De csak ritkán ismerjük fel, hogy míg élünk is meghalhatunk ezerszer. Talán nem ismerjük fel, mert nem a a testünk haldoklik. A kislányból egyszer nő lesz, és nem hisz többé a tündérmesékben. És az élet sorscsapásai miatt elveszíti azt a gyermeki hitet, mely addig időzött a szívében, míg bele nem kóstolt a valódi élet előnyeibe és hátrányaiba. Egy házaspár gyászolhatja a soha meg nem született  gyermekét, hiszen az idő elszáll... s ők mégsem hagynak semmit magukból az utókor számára. A hajléktalan napról napra él, nem lát biztos holnapot maga előtt. És még az sem érezheti magát biztonságban, kinek mindene megadatott az életben, hiszen ő is csak egy ember. Ugyanúgy eljön majd a végzete, mint bármelyikünknek.
Meghalhatunk testileg... de meghalhat valami odabenn, a mellkasunkban. Ami fáj, szinte tép, éget és mar, de mennie kell tovább... mert ez az élet rendje. Ezerszer halunk meg, míg életben vagyunk... én pedig legalább ezerszer meghaltam... minden nap minden másodpercében... az elmúlt fél év alatt.

Fél évvel ezelőtt:

A magassarkú cipőm sarka kopogott a márványpadlón. A szokásos reggel. Az etikett megköveteli, hogy az udvarias „Jó reggelt”, „Legyen kellemes napod”, vagy éppen a „Sok sikert” mondatok két  másodpercente hangoznak el, ahogy eljutok az irodámig. De nem nehéz ezek mögé látnom. Gesztusok, melyek nem őszinték. Talán ostobának néznek, de teljesen tisztában vagyok azzal, hogy mit pletykálnak a hátam mögött rólam. Gyakran úgy érzem, ez nem is egy szerkesztőség, sokkal inkább egy pletykamagazin fő helyszíne, és minden héten én szerepelek a címlapon, mint Jessica Montgomery, a titokzatos fotográfus. Sokan már azt sem értették, hogy miért van itt külön irodám? De dolgoznom kellett azokon a képeken is, amiket - sokak szerint - csak "lekattintottam". De mi köze az életemnek ahhoz, hogy közben gond nélkül, sikeresen intézem az ügyeimet? Talán csak irigykednek. És ez nem egoizmus, de talán van is mire féltékenynek lenniük. Remek munkám van ilyen fiatalon, ráadásul egy tökéletes családdal is rendelkezem. Alig múltam huszonöt, de máris annyim van, ami másnak egész életében nem lesz. Egy szerető fiam és egy csodálatra méltó férjem. Sokan azt akarják tudni, mi a siker titka... de ezt nem lehet megosztani másokkal. Hiszen mi lenne a titok? Az a sok könyvtárban töltött éjszaka az egyetem alatt? Nem hiszem, hogy erre kíváncsiak.
Már fél órája azzal voltam elfoglalva, hogy tökéletes színt kapjon a magazin főoldala. Utáltam élő, mozgó modelleket fényképezni, még ha ez nem is tűnt fel senkinek. Annyira elkényeztetett, beképzelt senkiházik, akik abból élnek, hogy árulják a testüket néhány fénykép erejéig.
- W&W Szerkesztőség, Jessica Montgomery! - vettem fel a telefont, amely egy pár másodperce már csörgött, de nem tudtam időt fodítani arra, hogy felvegyem.
- Mrs. Davis? - kérdezte a túloldalon a hang, és rögtön kirázott a hideg. Ritka alkalmakkor használtam ezt a nevet, Jackson is tisztában volt azzal, hogy szeretném megtartani az eredeti családnevemet a munkám miatt.
- Igen... igen, az vagyok - löktem el magam végül az asztaltól. - Miben segíthetek?
- Kyle rendőrtiszt vagyok. Baleset történt a négyes főút mentén, két autó frontálisan ütközött - ecsetelte a szavakat, a gyomrom pedig összerándult. A pillanat, amelyre sosem vágytam, és éreztem, hogy remegni kezd az állkapcsom. - Sajnálom, Mrs Davis - tette aztán hozzá, én pedig csak álltam ott. Képtelen voltam felfogni. A fejemben csak egy hang ordított. Ez nem történhet meg... nem! Csak annyit fogtam fel, hogy a lábaim összecsuklanak. A székembe estem vissza, tekintetemet pedig homályos könnyfátyol borította be. Valóra vált rémálom. Minden megállt körülöttem. Még az imént berepülő, zümmögő légy is elcsitult. A fejemben biztosan.
Aznap végetért az életem... mikor megpillantottam a férjem és a fiam élettelen testét, miután behívtak azonosítani őket. Az utolsó pillanatig bíztam abban, hogy tévedésről van szó. De nem így volt... a fiam meghalt. A férjem meghalt. Ez nem normális. Hisztériát csaptam. Keservesen zokogtam... törtem és zúztam, ami csak a kezembe került abban a helyiségben. Már nem számított az ég világon semmi...

Aznap délután egy kórházi ágyon ébredtem. Le kellett nyugtatózniuk, mielőtt kárt tettem volna magamban. Shirley jött be hozzám elsőként. De nem voltam képes hálát mutatni felé... akkor sem, mikor felajánlotta, hogy költözzek hozzá. Szerettem volna azt hinni, hogy mindebből fel lehet ébredni. Hogy véget lehet vetni az üveges tekintetnek, a fájó érzéseknek, a falfehér arcnak... de nem.

Azóta fél év telt el... magamba vagyok fordulva. Az őrülettől pedig csak egy apró, halvány vonal választ el. Nemcsak a családomat veszítettem el... hanem az esélyt a boldog életre. A boldog öregkorra... és mindezek mellett a józan ítélőképességem is elveszett...  

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jessica Montgomery ||    Pént. Jún. 26, 2015 3:05 am

Elfogadva!
Miss Összetört!

Hát igen.. "Az élet nem válogat, csak keveri a bábokat!" Neutral
Hasonszőrű dolgok ezek, hidd el, tökéletesen megértelek, hisz én is próbáltam már mindent. Az idő?? Azt mondják nem az ellenséged, és igen, elhiheted hogy idővel könnyebb, mégis.. sokáig nem telhet el olyan nap vagy perc, mikor ha egy magányos helyre érkezel, megszállnak a könnyek, és Te újra és újra meg ne kérdezd: Miért pont Te!??
De ezt meg soha nem értheted... elfogadod.. belenyugszol.. továbbléphetsz.. egyebet nem tehetsz, de meg kell hogy mentsd a saját életed!
Mert ők is így akarnák..  Sad

Az előtörténet tetszetős, kellően mély, érthető, ezért szabaddá teszem az utad, menj, harcolj.. küzdj.. találd meg a kiutat(d), valami azt súgja mi még találkozunk! :)


Foglalni ne felejts!


Főoldal || Avifoglaló || Karakterkereső || Játékostárs kereső
Vissza az elejére Go down
 

Jessica Montgomery ||

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Jessica Drew / Póknő
» Lucy Montgomery
» Mrs. Willa Montgomery
» Jessica Stam

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterek :: Old-timers-