HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd. Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd. Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Hunt me down, slowpoke

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Baptiste Hugo Naviaux

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 32
◮ hozzászólások száma : 57
◮ join date : 2015. Aug. 17.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Hunt me down, slowpoke   Csüt. Szept. 10, 2015 11:19 pm

# Ricky L. S.
Mots: 461
#huntmedown
Egész biztos benne, főnökei nem röstellnék egy golyóval megszüntetni a róla szóló adást. Ám Baptiste nem akar bajt hozni a konyhára.
Csontjait ropogtatva nyújtózkodik, mélyet szippant a szmogtól bűzös levegőbe. A szabadság illata olykor felemelő. Az őrs előtt ácsingózó kamerások, diktafont szorongató pletykagyártók várják epekedve prédáikat. Baptiste nagy ívben szarik rájuk, kurvára nem áll szándékában a sajtó áldozatául esnie. Ugyan van ki elintézze hogy ne szerepeljen benne. Egyetlen telefoncsörgetésbe kerülne, és akkor még a kisujját sem mozdította érdemben.
A tapló amerikainak iszonyat nagy hír mikor nemzetükön kívüli, bevándorló csigazabáló selyemkandúr gyilkost jófejségből szabadlábra helyeznek. Na igen. Rohadtul hasznára válhat az embernek ha akad ikertestvére. Ki ráadásul partner a bűnben és ugyanolyan mocskos fantáziával rendelkezik mint szebbik hasonmása! Újabb nevet rótt fel a kihasználni valók listájára gondolatban.
- Putain, putain, putain! - káromkodik flegmán anyanyelvén. Az ég felé mereszti középső ujjait, azzal ajándékozva meg az iránta kíváncsiskodókat. Nemtörődöm image-hez már csak egy szál, szájában hanyagul füstölő cigaretta hiányzik.
Szaporán, kettesével szedi a mészkő lépcsőfokokat. Az egyik fa árnyékában várakozik feka gnóm haverja. Annak nyakába aggatott, igazinak vallott aranybizsuk súlyban többet nyomnak mint a cingár maga. Baptiste undorodó fintorral fogadja a krapekot, ki lyukas nejlonszatyorba hozott patyolat tiszta göncöket.
Elfogásakor csupán egy szakadt farmert viselt. Plusz az alsógatyáját. A zárkában örökölte átmeneti cellatársa egyikének izzadságtól bűzös trikóját. - Legalább három számmal kisebb rá.
Még mielőtt szeméremsértésért visszarángatnák a vadállatok ketrecébe, egy bokor mögé bújva öltözik át és fél flakon dezodort fúj magára. Az erős illat alkotta permettől aligha megfullad, köhécsel. Mégis úgy érzi reinkarnálódott.
- Húzd el a beled! - jelzi kézfejével is. Kotródhat a nigger. Baptiste hálátlan: természetesnek veszi a neki való segítést. Addig cimbi mindenki míg az ő oldalán állnak. - Évek óta így van ez.
Még mielőtt eltakarodna a girhes, egy meglepetés hissatsu-t nyújt át francia lakótársának, amit rögvest bakancsába rejt.
- Majd beugrom éjszaka. Vagy reggel. Meg ne próbálj kajtatni utánam. - hangszíne fenyegető, közben erősen markol a törpe vállaiba és hűvös pillantásokat vet rá.
A pár másodpercnyi farkasszemezés után elválnak útjaik.

Céltalanul elindul, ám gyomra úgy korog hogy azt az út túloldalán is hallani - ergo megvan úti célja. Napok óta nem evett egy jóízűt. A zárkában a benne rejlő kannibál szólalt fel néha, de türtőztette magát. Néha megszánták kedvenc gyümölcsével, de akkor már egy hisztis picsává vált. Azért vágtak hozzá vélhetően az őrök egy poshadt banánt.
Kibaszott éhes, de lóvét ’elfelejtettek’ neki adni. Egy árva fitying sem csilingel zsebeiben. Ennek ellenére a pénznél nagyobb értékkel rendelkezik, mit úgy hívnak: ész. Az már külön történet hogy nemigen tudja használni. Ha mégis, bajt hoz rá, de néhány árus kizsebelése, kisebb boltokból való lopások nem jelentenek neki problémát. A tojáshéj ott csüngött seggén, szinte kotkodálni kezdett már mikor űzni kezdte a tolvajlás nevezetű sportot.
Aranyszabály: éhes embert sose bőszíts fel!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ricky L. Spencer

Egeret ide és lenyílik!


◮ hozzászólások száma : 13
◮ join date : 2015. Sep. 02.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   Szomb. Szept. 12, 2015 1:10 pm



Hangulat


Kifújom a füstöt és a tabletet bámulom, rajta a helyi tévé közvetítését. Mióta ilyen nagy hír az ilyen? Ja, hát igen, kevesen végeznek valakik úgy az áldozatukkal, mint ez a fazon. Nem is ez csípi igazán a szemem, habár ugyancsak kiestek, amikor láttam a tárgyalási anyagokat – még szép, hogy illegálisan megszerezve – sokkal inkább az, hogy hogy a fenébe került ez szabadlábra? Ki lehet az a csókos tartozója a nagykutyák közül, aki miatt kikerülhetett innen egyáltalán? Ki ő egyáltalán a nagy sakktáblán, ennyire fontos lenne? De milyen szempontból?
Arrébb dobom a tabletet, ahogy elhagyja a tömeget, a válaszát én nem kommentelem, csak vigyorgok egy jót. Családi sznob nevelés eredménye, hogy nem csak az angolt tolom, pár holt nyelv mellett még legalább három élőt, egész jó szinten. A kezem a teleobjektíves masina felé nyúl és lesem a távolból, hova is húzott el a kismadárka. Lehet, hogy jobban festene inkább a kalitkában, a rácsok mögött. Ismét.
- Ez meg mi a szart csinál? – kapom le a gépet a szememről, majd újra fel, és most tényleg kukkolok, vigyorogva. – Mondd, hogy piros szívecskés a gatyód! A büdös életbe, hogy a bokrok ilyen édesek...
Kiszállok a Cadillac Eldorado Biarritzból, a géppel a kezemben, a csomagtartóba helyezett táskába rakom bele és becsukom. Nem kell mindenkinek mindent tudni, a mobilom meg elég bármihez is, ha arról van szó. A kocsit még apám pakolta össze, tinikorában, és tizenhét éves koromban megkaptam tőle, mint szülinapi ajándék. Persze, sokat kellett érne tennem, de megérte a szépségért. Még a hajóutat is kibírta és Vegasban sokkal inkább otthon érzem magam benne.
Találkozni akarok vele. Sok lehetőség felbukkan a fejemben: kezdő zsebtolvaj, aki meg akarja zsebelni, vagy gyakorlottabb, amivel simán lebuknék. Viszont nem vagyok ilyen típus, még ha a szám hajaz a bécsi kapuéra is, egy profi simán levágja, mi a szitu. Önmagamat adom, részben. Fekete, rövidujjú póló, a dögmeleg ellenére is, vastagabb szövésű, zöld hosszúnadrág és kényelmes tornacsuka, napszemüveg és az elmaradhatatlan cigi.
Vadat akarok becserkészni, méghozzá ragadozó vadat, az ártatlan kisfiús mosolyommal itt semmit sem fogok elérni. Nekikezdek a veszélyes keringőnek, és mintha átlagos gyalogos lennék, elé, menetiránnyal szemben sorolok, érzékelhető, de tisztességes távolságban, s hagyom, hogy a tempó faragjon belőle. Rágyújtok, és bár a kirakat nézegetése is tökéletes, főleg egy kirakott tévén nézni az adást. Azért azt ki nem hagynám, hogy cigifüstöt ne fújjak egészen véletlenül ki, mikor elhalad mellettem.
- Frissebb a levegő, mint bent, nem igaz?
Ezzel még sok mindenki lehetek, ezek közül a firkász az egyik lehetséges és még sok más is.
- De, mintha nem így néztél volna ki még pár perccel ezelőtt. – majd meglengetem a kezem magam előtt. – Magadra borítottad a kölnis üveget? Egy szolidabb márka jobb lett volna.
Még mindig nem fordulok meg, csak a fejem fordítom felé, félvigyorral.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Baptiste Hugo Naviaux

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 32
◮ hozzászólások száma : 57
◮ join date : 2015. Aug. 17.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   Kedd. Szept. 15, 2015 12:21 am

# Ricky L. S.
Mots: 408
#whotheeffru
Mivel momentán esélytelen a maszk mögé rejtőzés, a kajáldából való szökés gondolata meg sem fordul fejében. Felismernék pofáját, harmadjára is cellában kötne ki - vérben, takonyban, izzadtságban úszó debellák társaságában. Inkább vállalná a halált!
Lépteinek tempóját mondhatni egyre jobban korgó gyomra diktálja, ámbár a maga kényelmes ütemében szedi. Kerüli a szemkontaktusokat. A földet fixírozza nehogy lencsevégre kapják arcának ‘különös’ rezzenéseit, mikből a furfangos firkászok olyan pletykákat kreálnak, amiktől Amerika java szörnyethal. Baptiste-nak az internetes sajtóval nem gyűlne meg a baja. A nyomtatottal annál inkább!

Nem igazán ismeri ki magát a környéken, de messziről látni egy gyümölcsösbódét. Pillanatnyi éhségét egy-egy elkobzott vitaminbomba csillapítaná. Pontosan evégett indul annak irányába. Olcsó mulatság mit kieszelt. Azonban kevésbé veszélyes.
Néhány röpke perc múltán mintha egy elromlott párakapun lépne át, miből a permet vize a csatornák legmélyéről származna. Bűzös füstfelhő veszi körül borostás képét. Mindezt egy ismeretlen kósza hang kísér. El sem jut Baptiste füléig a mondandó, csupán a méregköd miatt szitkozódik. - Mintha ő nem dohányozna… -
- Anyádat szennyezd! - álszent módra dünnyögi miközben hessegeti maga előtt a levegőt. Továbbhaladna, ha a második lépésénél nem torpanna meg a titokzatos idegen kijelentésének hallatán.
~ Ez meg ki a tököm?! Egy mitugrász az őrs környékéről?!
Nem szól semmit, csupán a hang irányába fordul. Végigméri a hangforrás hátát, aki újból szóra nyitja száját. A szöszke csak nem agybajos és nem az ablakra tükröződő önmagát fikázza önfeledten!
Baptiste tűri. Szó nélkül megvárja az előadás végét. Ahogy elcsitulni hallatszik a srác, Baptiste fölényesen felhúzza jobb szemöldökét amihez lenéző mosolya párosul. Kettőt lépve immáron mögötte áll - hacsak nem mozdult tova, akkor árnyékként lesz nyomában.
- Örülök hogy ennyire rajongsz értem. - jobb karja landol Anonymus nyaka mögött, a marka alá eső vállát erőteljesen megszorongatja. Pusztán ‘baráti’ közeledés.
- De ha jót akarsz magadnak, akkor kurva gyorsan elkotródsz közelemből és nem koslatsz utánam. - suttogja utasítását. A fenyegetés legrosszabb formáját alkalmazza, ám ha ennyire jól ismeri a szőke, akkor biztosan tisztában van azzal: Baptiste mindenféle lelki izé nélkül képes kicsinálni valakit - ha épp olyan kedve van.
Nem ereszti a vállát. Ha gúnyolódója menekülőre fogná, hirtelen elkapva karját rántaná vissza maga elé.
- Esetleg részletezzem mi történne ellenkező esetben?! Vagy rájössz segítség nélkül is? - halk, ördögien hallatszó kacaj hagyja el ajkait miközben szinte teljesen a másik aurájába tiport.  Mindössze néhány centiméternyi rés rejlik közöttük.
Remélhetően bájcsevej-partnere hangos nyeléssel reagál  félelmét, aggodalmát kifejezve. Mindenesetre - választól függetlenül - Baptiste egyelőre elengedi, és az őt csalogató zöldséges felé indul.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ricky L. Spencer

Egeret ide és lenyílik!


◮ hozzászólások száma : 13
◮ join date : 2015. Sep. 02.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   Kedd. Szept. 15, 2015 3:15 pm


Sosem tudom, mennyire vágom nagy fejszébe a fejem, amikor nekikezdek egy-egy melónak. Még az utózöngét sem tudom teljességgel megállapítani, előre megjósolni. Ilyen az, amikor darázsfészekbe nyúl az ember. Tuti betalálják, de hogy mikor és hol, azt sosem, csak ha már megtörtént.
- A ködös Albionnál mi lehet szennyezőbb? – vágom vissza egyből. A kiejtést hamar megtanultam, de hamar átváltok hazaira.
Megállt, félsiker, már csak valahogy itt kéne tartanom. Tök mindegy mivel, vagyis nem tök mindegy mivel, vagy kattant és azért jön rá turpisságra, vagy nem kattant és azért.
Éppen ellépnék, amikor ő is mozdul, ezzel szinte adom a lehetőséget, hogy kedélyesen az ölelésébe csusszanjak. Izmos, széles vállat találnak az ujjai a poló alatt, éljen az evezőversenyek unalmas edzései és a sznob társaságok töppedt szórakozásai. Azért tudom, hogy az ujjainak nyoma ott fog maradni halványan pár napig. Elpöccintem a cigit, és szinte az arcába fújva, nem szinte, pont oda fújva, replikázok.
- Legközelebb inkább fürödj, mielőtt ennyire intim kapcsolatba lépsz bárkivel is. – elvigyorodom. Nem érzek semmi zavaró illatot, a kölnijén kívül, mindössze, cukkolom. - Annyira rajongok érted, hogy még közös filmet is készítek veled. Mosolyogj a kamerába. – vigyorodom ismét el és mutató ujjal mutogatni kezdek a bolt kamerája felé. Az már teljesen más kérdés, hogy voltaképpen a tarkóm hátul veszélyesen bizseregni kezd, az adrenalin kúszik fölfelé, hogy az üss vagy fuss metódushoz bármikor hozzá nyúlhassak. Azért láttam én azokat a helyszíni fotókat, hogy teljesen kiboruljak tőle. És az a kéz most éppen a vállamon van.
- Nehéz eldönteni, hogy valóban el akarsz-e üldözni. Olyan kétségbeesetten kapaszkodol a vállamba, mint gyerek anyuci szoknyájába. – biggyesztem le a számat, az újabb fenyegetésre pedig, mivel már vele szemben vagyok, feltolom a napszemcsit és belevigyorgok az arcába, közelebb hajolva hozzá, teljesen áthidalva a semmi távolságot, nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyva a kérdéseit.
- Éhes vagy? – azért a nadrágom gondolatban kezd tele lenni. – Isteni almáspite van a Falodában. – pillantok a bisztró felé. - A süketek is felébrednek a gyomrodra.
Nagyon rágyújtanék még egy szálra, de akkor kezdene remegni a kezem igazán. Inkább a Faloda felé veszem az irányt, ha nem tesz semmit, s valóban elenged, látványosan indulok neki. Megállok az ablak előtt, hogy kérjek, kezembe veszem a tárcám és magamban elnyomok egy szitkot. Még holnap sem fogom tudni rendesen mozgatni a karom. Igazi barbár. Vagy én ficsúr?
- Három almás pitét. – az éhség nagy úr, mondják, én még nem tapasztaltam, sosem volt benne részem. Várom, hogy mellém sorolja magát, magam ellen hívva ezzel akár a saját sorsomat is. De kell az infó. Akarom.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Baptiste Hugo Naviaux

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 32
◮ hozzászólások száma : 57
◮ join date : 2015. Aug. 17.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   Pént. Szept. 18, 2015 12:40 am

# Ricky L. S.
Mots: 559
#applepieismine
~ Milyen albínóról makog?!
Halk morranással reagál az általa értelmezhetetlen kérdésre. Nem kenyere mindenféle jöttmenttel - főleg angolul szövegelőkkel - cseverészni. Megveti az összeset. Pontosan emiatt nem tulajdonít különösebb figyelmet a fölös zagyvaságra. Azonban a tejfelesszájú semmiből való felbukkanása roppantmód bőszíti. A szöszke figyelte, és mikor ezt Baptiste tudatára adta, abban a szent minutumban rajzolódott fel egy halálkereszt homlokára.
Ámde ha kiakarja belőle csikarni követésének szándékát, kénytelen lesz összehaverkodni vele - legalábbis testbeszéde arra utal, ‘oltári jó cimbik’ lesznek. Barátilag karolja át nyaka mögött és erős marka bíztatólag szorongatja a valamelyest izmos vállat miközben újabb füstfelhő súrolja a francia pofázmányát.

Sikerült hamar leszűrnie: végtelenül pimasz a tróger. Felvilágosító szavai leperegnek róla, hidegen hagyják. Egyik fülén be, másikon ki. Félúton sem ragad meg az infó. Válaszra sem méltatását be lehet tudni francia anyanyelvűségének, mit legerősebb fegyvereként alkalmaz olykor.
- Tanuld már meg elfordítani a satnya fejed! - tenyere vadi új ismerőse fejbúbján terül el, kissé erőszakosan (már amennyire ezt hagyják) mutatja be miként kellene cselekednie mihelyst társaságban pöfékel. Ezt követően csúszik vissza karja előbbi pozíciójába, nem eresztve a markában levő emberpalántát. Ámde a kamera szó hallatán megriad. A srác tarkójánál összecsippenti a lágy bőrt, megragadja és egy hirtelen mozdulattal rántja magával. Kikerülnek a kütyü látóteréből. Tömérdek lóerő tartja vissza Baptsite-t attól, nehogy hidrogénszőke hajszálak és vérpacnik ékesítsék az üzlet kirakatának üvegét. Szabad markát ökölbe szorítja, így próbálja levezetni a benne tomboló feszültséget.
- Ne szívózz velem öcsifej! - önmagához képest csodásan fogalmazott: trágár szavak nélkül. Fenyegetően emeli jobb mutatóujját a szöszi képéhez, szinte orra hegyéhez nyomva azt egészen úgy, hogy ha közelről ráfókuszál a srác, bandzsítson. Baptiste bal karjával az üzlet melletti falon támaszkodik, szüntelenül lesve a reakciókat.
- Kurvára nem csípem mikor egy magadfajta pöszméte a képembe vigyorog. - caffant, enyhén oldalra döntve fejét fürkészi újdonsült haverjának töretlen(?) mosolyát. - Vagy megcsillant szemeimben a majomképed? Az ilyen mulatságos? - kósza vigyort enged meg miközben elereszti a gebét és 1 lépést hátrál, ugyanis azt sem bírja Baptiste, mikor fizimiskájába másznak. Mindazonáltal még így is meglehetősen közel áll érdeklődőjéhez, ki nem hagyja elmenni.

Meglepetten fogadja a kérdést, mit vélhetően gyomra közbeszólásának köszönhet. Éhes e?! A srácot képes lenne megenni, ha még 10 percig nem hagyja békén.
- Ehhez semmi közöd. - közli normál hangerejével és a benne rejlő túlzott magabiztossággal. Tekintete ridegséget, komolyságot sugall. - Engem pedig rohadtul nem mozgat mi van ott. - flegmázik, majd egy intéssel a Falodától ellenkező irányba indul el. - Mit sem számít ha a gyümölcsösbódé kiesik látómezejéből!
Amint megbizonyosodik arról, nem követik: megkönnyebbülés gyanánt a hajába túr és sarkon fordul. Tekintetét a peckesen járó, seggét enyhén riszáló fekete pólóson legelteti mielőtt nyomába eredne.
Baptiste-nak KURVAGYORSAN KAJÁHOZ KELL JUTNIA, ha nem akar helyben megmurdálni! Ennek dacára nem válik a szöszke sziluettjévé. Kellő távolságot tart. Isten áldja az ösztövért ha eddig sosem jelentkező paranoiája tör elő belőle és olykor hátra les. Baptiste vészjósló tekintettel int felé. ~ Fogócska?
Félúton megáll. Mikor leadja rendelését a szőke, közben már maga mögött hallhatja Baptiste szorgosan szedett csoszogását.
Amint célba ér, a becsomagolt pakkot elemeli a srác elől míg fizet.
- Kösz! - tépi fel a zacskót és az épület oldalához sétálva leül törökülésben a földre - hacsak nem akadályozzák meg ebben.
- Tartsd távol magad a nagyok ügyeitől. - maga elé meredve mondja jótanácsát, miközben kétpofára tömi magába a pitét. Apró morzsák terítik be felsőjét. A földet egyaránt.
Szándékában sincs visszaszolgáltatni az édességet. Ahogy megköszönni, osztozni sem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ricky L. Spencer

Egeret ide és lenyílik!


◮ hozzászólások száma : 13
◮ join date : 2015. Sep. 02.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   Pént. Szept. 18, 2015 1:13 pm



Á, jól van, jól van, foglalkozik ám velem. Csak ne foglalkozzon majd túlzottan. Lehet, hogy tojáshéjon előbb tanulok meg táncolni, bár azt a vonaglást, ha valaki végignézi. Koncentrálj.
Elcsapom a kezét, ahogy a fejem tetejére akarja tenni a tenyerét.
- Nem festett, nyugi, eredeti angol szőke. – villantok egy fogpaszta mosolyt, füst az már kijött, aminek ki kellett jönnie, s hagyom, hogy úgy higyjem, a hajamat akarta megpiszkálni.
Nem enged el, ez egyrészt nagyon jó hír, nem fog olyan könnyen elengedni. Ami rossz hír, hogy nem fog könnyen elengedni. A kamerától való megrettenést látom az üvegen visszatükröződni, és jóóó, már tudom, hogy ez tényleg gyenge pont. Mondjuk, melyik hasonszőrűnek ne lenne, istenem, te is okos tudsz lenni Ricky.
Halkan nyikkanok fel a meglepetésszerű bőrcsipentéstől, és basszusállat, pont ott fogta meg, ahol, ha bármi lenne a kezemben, azonnal elengedném. A torkomtól kicsit feljebb ugrik a szívem.
- Hé, mi a ... ?! – ennyit még ki tudok nyögni magamból, ahogy elveszi a tarkómról a kezét.
Marha mázli, hogy a cigit már elpöcköltem, különben égő helyzetbe kerülnék most. Nem kéne hagyni, hogy itt megakadjunk, de, mit csináljak? Kapok az alkalmon.
- Ricky. Örvendtem a szerencsének... – nyitva hagyom a névnek a helyet, ha már bemutatkozunk egymásnak. Ezzel egyidőben a mutatóujjas akcióra úgy teszek, mint aki kézfogásnak veszi és megrázom, ahogy kézfogásnál szokás. Tenni az idiótát, én teljesen hülye vagyok, valamit tenni kell, mert ez így totál kudarcba fullad, főleg, hogy a nadrág, aaaz kezd nagyon szűk lenni, de tényleg.
- Ühüm. Meg a napszemüveg is azért van rajtam, hogy a fejemben honoló sötétséget kijebb ne engedje. -  vigyorgok töretlenül, kisebb szünetekkel, ami jelzi, hogy figyelek is azért. Na meg persze, a bátorságomat kaparom össze. A hátrébb lépésnél némi kontrolt vesztek, ettől meglepődök egy szemhunyásnyi időre, hiába tapasztalatlan kiscsikó vagyok még sok tekintetben és ebbe az arcmimika uralása is beletartozik, s ha máshol nem látni, hát a szemem villanásából talán mindenképpen.
- Te tudod. – vonok vállat. Ha éhen akar halni, akkor tegye.
Fú, de jó, hogy hátat fordíthattam neki! Nem szerencsés, valóban nem szerencsés hátat fordítani neki, de muszáj vagyok összekapni magam. A meg lehetne fulladni egy torokban dobogó szívtől, akkor nagyjából egy perce halott lennék. Néz, érzem, hogy néz, kapd össze magad Rick! Nem merek még vissza se pillantani, és mégis várom, hogy utánam jöjjön. Akarom az infot, hogy legyen valami halvány érdeklődése felém, legyen meg a kapocs. A felcsendülő csoszogástól mégis majdnem a gatyámba tudnék csinálni, ha annyira papír lennék, bár az orrom előtt a zacskók felé nyúló kézre azért megakad bennem a levegő. Nyugi, nem para, megy ez szépen. Megnyertem ezt a kört, vagy tovább léptem egyet, oly mindegy, de utánam jött!
- Az egyik... – az enyém lett volna, de inkább visszafordulok az ablak felé. – Még egyet kérek. – mosolygok bájosan az eladóra. – És két kólát is kérek.
Valahol mégis kezdek megnyugodni. A versenyek megtanítottak az adrenalin kezelésére, és ez kivételesen nagyon kapóra jön. A kezem remegése most már az árnyékban sincs, a magabiztosság is visszatér, amit hirtelen ledobtam, idefele jövet.
Vele szemben támaszkodok meg a kukának, és az egyik kólát felé dobom. Remélem nem fejbe. A pillanatnyi csend a kérdés előtt azért jelzi, hogy tudom, miről beszélünk.
- Mit értesz alatta pontosan? – feltépem a zacskó tetejét, nem akarok papírt is enni és beleharapok a sütibe. Ez tényleg finom. - Hogyhogy nem várt senki? – harapok egy újabb falatot. – Miért adsz nekem jótanácsokat? – nem bírom magamban tartani ezt a kérdést, csak kibukik.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Baptiste Hugo Naviaux

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 32
◮ hozzászólások száma : 57
◮ join date : 2015. Aug. 17.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   Szomb. Szept. 26, 2015 12:05 am

// Nôi énem kacsintva ejt egy ‘hmm’-t profilképed làtvàn. ((((: //

# Ricky L. S.
Mots: 610
#daddywannabe
~ Eredeti szőke. Most lehülyézte magát?
Megannyi tényező biztosítja a nyegle szerencséjét: fényes nappal van, a ‘kutyaház’ zavaróan közel, Baptiste nem szülőhazájában dekkol - ha helyben leütné a mitugrászt, fingja nem lenne merre léceljen le. Hiába találékony.
Hátrányossá téve helyzetét még az a kurva kirakati kamera is közrejátszik. Érti a viccet. Csak nem szereti. Ezért cselekednie kell hogyha nem akar ‘megszakítjuk adásunkat’ típusú hírré válni. Megint?
Noha agyvize buzgón bugyog, továbbra is mellőzi az erőszak durvább formáit.
- Szóval Ricky. - ízlelgeti eme bűvös nevet. Ő mégis miként mutatkozzon be? Baptiste a nevem, lecsap a kezem? Szólíts Noir-nak, gyere, bemutatlak apámnak?!
A ficsúr biztosan naprakész mivoltjával kapcsolatban, éppen ezért marad idézőjelesen anonim. Áááácsi! Elvégre néhány igazságügyis kivételével senki nem tudhatja. SENKI! Talán ez az anyaszomorító sincs képben, csak hallott némi pletyifoszlányt.
Kirántja ujját az ölelő marok közül - fordított esetben gondolkodás nélkül törné el a ‘ropit’ -, aztán elröhögi magát. Kínjában? Szánalomból? - Mindkettő. Nemigen hozza nyilvánosságra, de veszettül tetszik neki a srác önkritikája, ami a benne levő koromsággal kapcsolatban mutatkozik. Csípi ha valaki őszinte: mind vele, mind önmagával szemben.

Míg akaratán kívül ‘szórakozik’, gyomra szüntelenül könyörög. Ez fület is csap Baptiste rajongójának. Hiába a felajánlás, büszkeségből sem akceptálja. Amúgy sem fogja magát leégetni egy senkiházival.
Gőgös gúnár módjára hagyja ott Ricky-t majd mégis lealacsonyodik hozzá. - Szégyen!
Hirtelen, váratlanul jelenik meg mögötte, lecsapva forró pitékre. Arrébb slisszol és a földre ülve lát neki a lakomának.
Tudja, lesz társasága. Azonban ennek miértjét neház kisilabizálni.

Elkapja a feléje repülő üveget és nagy hévvel kezdi lecsavarni annak kupakját. Mintha a kiszáradás fenyegetné. Szisszen a palack és úgy kezd vedelni akár egy napokig talpon levő málhás szamár kis szusszanásnyi idő közepette.
A széndioxid megteszi jótékony hatását, Baptiste oltári nagy böfögést ereszt a levegőbe. Amit egy másik követ. Aztán egy harmadik.
- Ez a szabadság igazi hangja! - kommentálja figyelemfelhívását csaknem széttárt karokkal, aztán reagál a kérdésbombára. Meg is lepődött volna ha nem nyaggatással üdvözlik újonnan. Hiába Baptiste óvó megjegyzése, az is kíváncsi szavakra lel. Azt sem tudja Ricky miről van szó. Akkor miért is kellene konkrét válaszokat kapnia?! Jobb, ha kétségek közt éli keserves életét.
- Erről beszéltem! Kicsi vagy te ehhez. - csak fejét csóválja, a második csomagot teljes hosszában feltépve szabadítja ki az édességet. Soha, semmilyen körülmények között nem képes köpni saját falkájáról. Jó, meglenne amaz pillanat mikor megtenné. Szerencsére ez nem az!
- Amúgy ha csak feleannyira lenne több eszed mint amekkora szád, - teli szájjal kezdi meg bókkal fűszerezett szövegét - akkor simán kitalálhatnád. - nagy nyeléssel küldi le a falatot, már-már megakad torkán. A morzsák lavinaként hullanak a földre, ellátva a helyi hangyabrigádot 1 hétre.
Enyhén megjátszva köhécselni kezd mikor szóba kerül, ki várta vagy annak ellenkezője. Ez a Ricky...a faggatózás joga kurvára nem az övé!!
- Hiába vagy egy senki, vártál rám. - igyekszik mélyre hatni szavaival a kukaőrzőnek, de ő amennyire hebrencs, olyannyira fogja leszarni az egészet. - Szóval ki vele, mit akarsz? - mindvégig komolyság vetül arcára, az idegesség parányi szikrája sem fedezhető fel rajta.
Valójában kíváncsi miért lett szimat tárgya, miként vélekednek róla a nyálas, pletykaéhes angolul hablatyolók. Galacsint gyúr a zacskómaradványokból, Ricky felé hajítja. Elkapja, vagy a földre hull, tök mindegy.
- Kölyök, kölyök. - csak nyammog és nyammog, hosszas másodpercekig nem válaszolva. Mégis milyen jótanácsról mekeg? Hallott itt egyáltalán olyat valaki?! - Ez nem tanács. - drámai szünet. - Fenyegetés. - szúrós tekintetével pillant a szinte kukán kotló szöszkére. Nem egyhamar fogja lekoptatni magáról, ellenben addig sem a feka görénnyel kell osztoznia a levegőn. Az meg sem fordul fejében, hogy hasznára is válhat. Mert hát mi módon?!
- Amúgy meg minek apáskodsz? Adoptálni akarsz? - érdeklődik heccből. Vegye úgy Ricky, ez a köszönöm franciául.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Ricky L. Spencer

Egeret ide és lenyílik!


◮ hozzászólások száma : 13
◮ join date : 2015. Sep. 02.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   Szomb. Szept. 26, 2015 5:24 pm



- Igen. – várakozva nézek rá, hogy végre kibökje a saját nevét is, nem, mintha nem tudnám. És mert a kis morcanás segít abban, hogy a nadrágot újból az én méretemnek megfelelően érezzem.
- Neked nincs neved? Elvitte a cica? – lelkes érdeklődéssel vágom be a kérdést. Elvégre a valóságban csak annyit láthattam, hogy kijön onnan, nem vagyok köteles a nevét tudni.
A röhögésre egy rejtélyes mosollyal igazítom meg a napszemüveget. Lassan körvonalazódik, mivel is tudnám lasszó használata nélkül is „megtartani”. Önmagam leszek. Úgy valamelyik a sok közül.
Azért is jó, hogy kérek még egy adag pitét és kólát, mert addig legálisan támaszthatom meg magam a pultnak dőlve, mert ez a hátulról vércse lecsapás, előtte a Cápafilm főzenéjeként közeledő csoszogás ugyancsak a frászt hozta rám. A versenyszellem elő, mély levegő és jön az evezői bajnokság rutinja!
Az egyik ablakpárkányra ülök le, ha nem tetszik a tulajnak, majd elküld a fenébe, vagy összevesz a Falodással, az már nem az én gondom lesz.
- Nem. Ez a gyomrodból áradó univerzum hangja volt. – legyezgetem megint magam előtt a levegőt, holott még légvonalban sem vagyok. A nevelést nem lehet levetkőzni, a tartásom és az étel fogyasztása is mutatja, lazaság ide vagy oda. Nem tudom áldani ezért a családom, mert nem tudom levetkőzni magamból.
- Mihez? – nyelem le a falatot előtte. – Sefteléshez? Narkóbizniszhez? Kártyaszámoláshoz? Vagy leszámoláshoz?
Na igen, ezt sem nevezhetném nyuszinak a bokorból, de a rím vagy az odavezetés biztos jó volt, még ha nem is nyerem meg a fődíjat. Érdeklődés felkeltésnek megteszi, amiben annyira biztos nem vagyok. A pitére nézek, majd húzok egy jót a lecsavart kólából, előtte kicsit felráztam és hagytam kiszisszenni a felesleges légnemű részt rajta keresztül.
- Honnan tudod, hogy ez a legnagyobb méretem? – mutatok a szám felé. - Sherlock bácsit Londonban hagytam, most veled beszélgetek. Lilám nincs, mire gondolsz, még csak úgy kábé most futottunk össze.  – hunyorítok rá félig mosolyogva.
Az baj, ha kezd szimpi lenni? Egész jó dumái vannak és nagyszerű mumus is, király kombó.
- Te futottál belém. – kacsintok egyet, amire a napszemüveg megadja magát és le akar esni a fejemről, utána kapok, majd reflexből elkapom a felém száguldó gombócot is. Kiskutyának érzem magam, akit éppen idomítanak. Miután magamhoz szorítottam a kettőt, kihalászom a gombócot a kezem és a szemüveg közül és visszavágom Baptiste felé.
- A pitét megenni. – harapok bele a pitébe, jelezve, hogy mit akarok. Lenyelem a falatot, majdnem félre, muszáj vagyok ráinni. – Beszélgetni veled. A véletlen összefutások sosem történnek véletlenül. – főleg akkor nem, ha ezt az egyik fél gondosan megtervezi előre. A bukásom első tényezője az lesz, ha így haladok, hogy amilyen gondosan megterveztem (annyira nem) az összefutást, annyira nincs vér a pucámban a lényegre térésre.
A beleharapás után nem kezdem megrágni a falatot, hanem figyelek a drámai szünetre. Fenyegetés? Felnevetek, félre is szalad a falat, neki is kezdek a fuldoklós, röhögős, életemért küzdő köhögésbe, főleg, hogy még félre is hallom az adoptálást, amputálásnak. Hát ez kész, komolyan, most vagy dilis újságíró leszek, vagy paranoiás. Egyiknek sem szándékozom, a laza irányvonalat szeretném követni. A fürge lapulóssal együtt. Hajrá Rick, szedd össze magad és dobd be a vezérhangyát!
- Várjál... várjál.. várjál. Szóval azt mondod, hogy kölyök vagyok, kicsi ehhez. És utána megfenyegetsz. Tudod... – vakargatom az állam sokat sejtetően, mert én már tudom, hogy mivel fogom folytatni. – fenyegetni csak a potenciális ellenfelet szokták. Baptiste. – kis szünetet hagyok a neve előtt, hogy legyen még jobban foganatja, hacsak előbb nem mondta a nevét, mert akkor buktam, de oda se neki. Majd a számmal egy fintort vágok, amolyan flegmásat, végül kacsintok egyet.
– Ha szeretnél baromi unalmas etikett és illem órákat venni, támogatlak. Legalább nem alszom egyedül el unalmamban a zsámolyon.
Vehetném távozóra a figurát, mint gyáva kisnyúl, visszaugorhatnék a bokorba. Azonban az idegesítő és levakarhatatlanabb megoldás felé indulok. A vajon utánam jön-e trükköt már bevetettem és legyen akármi az oka, utánam jött, a második eljátszásra kutya és terméke lenne a végeredmény, így leszek a kullancs.
- Aki mer az nyer.  – kapom be az utolsó falatot és megiszom rá az újabb negyed kólát.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTéma: Re: Hunt me down, slowpoke   

Vissza az elejére Go down
 

Hunt me down, slowpoke

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Las Vegas :: Belváros-