HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Nem én kezdtem, hanem ő!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Dorothy Lynn Dilworth

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 12
◮ tartózkodási hely : Las Vegas kertvárosa.
◮ hozzászólások száma : 48
◮ join date : 2014. Sep. 13.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Nem én kezdtem, hanem ő!   Pént. Okt. 02, 2015 1:04 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
Dr. Webb és DL

M ár majdnem itt van az idei tanév vége! Már majdnem! Semmiből nincs bukta, Shelly is büszke lehet rá: a következő évben DL végre a várva várt negyedikbe lép és még ki sem csapták! Erre az a majom Adam Thorne csak beleköt a mi kis hősnőnkbe, aminek igencsak az lesz a vége, hogy…
…nos, ami mindig…
BUNYÓ!
A verés esete most azért sem áll fent (a művelet első 5 percében legalábbis), mert Adam három fogdmegjéből kettő már most délelőtt fél tizenegykor büntetésben van, egy pedig betegeskedik – Milyen kár!
– Azt te sem gondolhatod komolyan, pulykatojás, hogy csak úgy, büntetlenül rám borítod a spenótot a kajáldában?! – így a fiú (akit köv. évben már egy középsuliban szívatnak a nagyok), s egy nagyot taszajt DL-en.
– Véletlen volt, mondtam már! – hátrál a lány, de dühösen kiált a fiú képébe, aki még egyet lök a vállán.
A közelben gyerekek vegyesen, de nagyon beleszólni nem mernek a fehérek vitájába. (Ez a helyzet az állami sulikkal: nagy részük ugyanis feka, illetve latin gyerekekből tevődik össze, s átlagban a tanulók mindössze 10-15%-a fehér.) Adam az a nagyfiú, akitől fél a srácok többsége: nagy, erős, fegyelmezetlen és fegyelmezhetetlen, ráadásul kétszer ismételt évet, így nem tizenkét, hanem tizennégy évesen ballag a közeli junior high schoolba… bár sok tanárnak komoly kételyei voltak, hogy egyáltalán tovább tanul a balhés hülyegyerek. És itt van DL, aki majd' tízéves lány létére többet kerül bajba, mint bármelyik fiú, mégis sikerült nem kicsapatni magát innen…
…eddig…
– Mégse kértél bocsánatot, kis görcs!
– Cseszd meg!!! – reagál DL, s már lendül Adam ökle, ami egyenesen eltalálja DL járomcsontját a bal szeme alatt.
Az egyik közelben álló néger kislány, Ruanda – DL osztálytársa – felsikít, majd elfut a biciklitárolóktól, aminek közelében zajlik a bunyó… ő talán az egyetlen, aki távolodik, mert egyre több srác gyűlik Adam és DL köré, s emiatt csak idő kérdése, hogy a szünetben az udvaron ügyelő tanár is felfigyeljen az eseményekre… Ruanda tutira keres egyet.
Mert az kell még ide…! Egy pedagógus, aki beleszól a dolgokba… de addig még van/lesz pár percük.
DL a fejét ért ütéstől megszédülve tántorodik hátra, s háta a suli falát éri. De nem adja meg magát! Profi bokszolóként emeli mindkét kicsiny öklét az arca elé, s ádáz pillantást vet Adam-re, aki újra üt, de a lány ezúttal szemfülesebb, s elhajol jobbra, minek következtében Adam ökle teljes erőből csapódik be a suli falába, majd a fiú felordít, s gyomrához húzva a sérül (immáron törött, vagy reped) végtagját összegörnyed a földön.
A körülöttük álló csoport felmorajlik, néhányan felröhögnek, míg mások összesúgnak, megint mások, főleg az Adam-hez közel állók némán bámulják a folytatást.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nem én kezdtem, hanem ő!   Pént. Okt. 02, 2015 10:11 pm

Egy utolsó pillantást vetettem az aktára, ami az ölemben nyugodott. Milo Green. Egy parányi gyerek, akinek már most annyi problémája volt az életben, mint egy felnőttnek sem. Ahogy az arcát néztem visszatükröződve a fényképen, elkapott a szomorúság, s ujjammal simítottam végig a hajvonala mentén. Most kezdett visszanőni neki. Egy hónapja tünetmentes volt. Nem ilyen jelent és jövőt érdemelnének a gyerekek - jutottam el ismételten egy olyan gondolathoz, aminél a legszívesebben ráordítottam volna a rák elleni gyógyszer kutatóira, hogy csinálják, hogy robotoljanak. Ilyen kicsiny életek is tönkremehettek, akik előtt ott volt még az egész élet.
- Huszonöt dollár, kishölgy - fordult felém hátra az úr, s kikaptam a megfelelő összeget és még tíz százalékot a tárcámból, egy mosollyal és egy nyugodt köszönömmel háláltam meg a szolgáltatásait, s már ki is szálltam az autóból. Sheila Hartley volt az, aki felhívott, az itteni pszichológus már nem bírt a gyerkőccel és muszáj volt segítséget kérni. Esther pedig kapva kapott az alkalmon, hogy egy kicsit Nick-kel egyedül lehessen az irodában, így én kaptam meg az ügyet, de nem is bántam. Muszáj voltam segíteni.. mindkettejüknek. Az akta elsüllyedt csendben a táskámban, a cípőim sarkainak felkoppanása pedig végigkísérte az utamat az udvaron egészen addig, ameddig egy kislány belém nem szaladt a fordulójánál és csak az utolsó pillanatban sikerült elkapnom a karját, mielőtt elesett volna. Hirtelen vonta ki magát az érintésemből, és riadtan nézett végig rajtam.
Bizonytalan volt. És felettébb zaklatottan nézett rám. Ahelyett, hogy megszólalt volna, csak félve pislogott hátrafelé, ahonnan jött.
- Tudok neked segíteni, kicsi lány? - mosolyogtam rá, mire a feje automatikusan igenlő mozdulatsorba kezdett és a karját felemelve irányt mutatott nekem, de hagytam, hogy végül meginduljon, hogy követhessem. A szemöldökeimet is összevontam a sok gyerek egy helyben való hangoskodására, és bocsánatot kérve léptem először közéjük, aztán a kicsik közt átfurakodva a vörös hajú kislányt pillantottam meg. Az arca vöröslött (?), a mellette álló fiú pedig.. fogalmam sem volt, mit csinált, de abból, hogy a gyerekek egyszerre hallgattak el és merőn néztek, inkább megint a kis vöröskére néztem.
- Jól vagy... tok? - érdeklődtem komolyan először a kislánytól, majd a fiúra is ránéztem hosszabban, és ha nem távolodott el a kis vöröske, egy-két lépéssel közelebb mentem hozzá, hogy közelebbről is lássam, hogy milyen volt az arca. Egyelőre még nem értem hozzá.
- Cordelia a nevem. Téged hogy hívnak? - továbbra is a kislányt figyeltem, annak ellenére, hogy láttam a gyerekek zizegését. Mégis ott volt az a nyugodt, barátságos mosoly az arcomon, ami most kellett.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Dorothy Lynn Dilworth

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 12
◮ tartózkodási hely : Las Vegas kertvárosa.
◮ hozzászólások száma : 48
◮ join date : 2014. Sep. 13.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nem én kezdtem, hanem ő!   Szomb. Okt. 10, 2015 7:30 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
Dr. Webb és DL

Óvatosan elsasszézik a fal mellett minimum két lépés távolságra Adamtől. Az ökleit még mindig az ütéstől monoklis arca magasságában tartja, s alsó ajkát beszippantva/rágicsálva próbál kitalálni valamit. Valamit, ami következő lépésként éppen elég vagány lesz, hogy srácok előtt a hírnevét – mint az iskola legvagányabb tanulója – megtartsa, ugyanakkor ne zárja büntetéssel, vagy inkább kicsapással ezt az évet is, amennyiben feltűnne egy felbőszült tanító.
Nem-nem-nem! Nem lehet ebből kirúgás! Nem és kész!
A gyerekek közben utat engednek Webb doktornőnek, s a nyomában lépkedő Ruandának. A kedves hang nyomán kevésbé feszélyezett a légkör, s a zizegés egyre erőteljesebbé válik a háttérben.
DL lassan leereszti a kezeit, durcás képet vág, ahogy ránéz a földön görnyedőre, majd az ismeretlen, de mindenképpen felnőtt hang irányába kapja a fejét. De éppen csak egy pillanatra.
– Fáj… a kezem… nagyon… fáááááj…! – nyöszörgi közben Adam.
– Te…! Te magadnak csináltad! – válaszolja remegő hanggal DL, s újfent a mosolygós arcra tekint, akinek a gazdája látszólag nem azért jött, hogy őt büntesse.
Igazság szerint ezt a nénit DL még egyszer sem látta. Nem, az ennyire szép és elegáns tanítók(?) nem ebben az iskolában tanítanak. Nem mintha nem lenne pár mesésen szép és fiatal tanárnő, aki után még a kis görcs fiúk is forgolódnak, de minimum nagyon kedvesek velük… Ők valahogy mégsem rínak ki innen annyira, hiszen többnyire az épülethez öltözködnek, az iskolához, az ide járó bajkeverőkhöz…
– DL – érkezik a kurta válasz.
Adam pedig időközben ülő helyzetbe tornázza magát.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nem én kezdtem, hanem ő!   Kedd Okt. 27, 2015 12:02 am

A szemöldökeimet a kíváncsiságtól és a gyerekek közti vitából fakadóan összébb húztam, de nem kérdezősködtem. Egyelőre még. Csak figyeltem a kislányt, és a fiút tőle távolabb. A kiskölyök erősebb fájdalma pedig odaragasztotta a pillantásomat az említett kézre, ami vöröslött, és talán egy kissé be is dagadt.
Amint a kislány megszólalt, s elárulta a nevét, csak egy halovány biccentés volt a válaszom, és meggondoltam magam. A szemeibe nézve csak egy kicsit hosszabb időre fordultam el tőle, s aztán vissza is, de csak egy pillanatra:
- Maradj kérlek itt, DL - kérleltem őt halkabban annál, mintsem minden gyerek hallja a szavaim. Türelmesen végignéztem a többieken, akik összeverődtek a konfliktus során, hogy szélnek eresszem őket. - A többieknek pedig hamarosan órája lesz. Úgyis hallani fogjátok a következményeket, menjetek nyugodtan - mosolyogtam rá némelyikre, és habár nem mozdult meg mindegyik fiatal, én megtettem.
Egészen a sérült, már az ülő fiúig léptem, aki előtt leguggoltam, a táskámat a lábam mellé raktam le a földre is, kinyújtva a kezemet, és ha felém nyújtotta a sajátját, akkor csak finoman húztam végig előbb az ujjaimat a kézfején, az ujjain zúzódást vagy törést keresve a porcok és csontok mentén.
- Jég kell rá, aztán az ápolónőhöz megyünk, rendben? - néztem bele a szemeibe, és amennyiben bólintott, vagy bárhogy lereagálta, felsegítettem őt állásba. - Keress egy tanárt, és mondd meg neki, hogy Miss Webb kért téged meg erre. Utána találkozunk - mosolyogtam rá mindenféle rosszallást száműzve a hangomból és a pillantásomból, remélve, hogy megteszi azt, amire kértem. Nem véletlenül hagytam ki azt az apró részletet, hogy pszichoizé, vagy agyturkász vagyok. Legalábbis ritka volt az a gyerek, aki ki tudta mondani a pszichológus foglalkozást.
És ha mindez megtörtént, csak akkor fordultam vissza DL felé.
- Te hogy vagy? Neked is kellene jég. A szemed alá - kaptam fel a táskámat, hogy felé lépjek, de ne túl közel, nehogy megijedjen. - Mi történt? Elmondod? - a többieket, ha maradtak is, többször már nem kértem arra, hogy távozzanak. Akik maradtak, ők úgyis bíráskodni fognak, amint DL megszólal. Vagy egyet értenek azzal, amit mond a kicsilány, vagy pedig hangos ellenkezéssel nyilvánítanak véleményt. Vagy így, vagy úgy, de valahogy az igazságot úgyis meg fogom tudni. Nem mintha szándékomban állna bárkit is büntetni. Részben nem azért voltam itt, másrészt nem olyan voltam. Sosem.

//100. postom a neked írt reag ♥️ :fff: //
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Dorothy Lynn Dilworth

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 12
◮ tartózkodási hely : Las Vegas kertvárosa.
◮ hozzászólások száma : 48
◮ join date : 2014. Sep. 13.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nem én kezdtem, hanem ő!   Kedd Okt. 27, 2015 3:20 pm

[You must be registered and logged in to see this image.]
Dr. Webb és DL

D DL lassan bólint a nő kérésére, nem is tehet mást. Nem mehet máshova, muszáj végigcsinálnia, különben gyengének látják. Ennek a történetnek menthetetlenül az egyik főszereplőjévé vált, amikor belekötött Adam. Lassan fordítja a fejét Cordelia után, miközben Ruanda melléje lép és belecsimpaszkodik DL jobb karjába.
A körülöttük álló gyerekek feszülten figyelnek, hátul pusmognak, néhányan odaszólnak, hogy Adam megérdemelte…! elvégre jövőre már nem tanul itt a srác, azt a bő egy hónapot pedig kibírják az uralma alatt. Most sokkal jobban kell tartaniuk DL-től, hiszen kvázi ő volt az egyetlen, aki rendre szembeszállt az erős, fehér fiúval.
Meglehet, ha egy Cordeliához hasonló pszichológus néni egyszer felmérést készítene egy állami iskola diákságának hierarchiájáról, hasonló következtetésre jutna, mint az a szakember, aki a börtönhierarchiát, vagy éppen a Legyek urát veszi górcső alá: minden az erőről szól… meg a szerepekről… meg az elvárásról, de főleg arról, hogy egy rendes ember kerülje el a börtönt és az állami sulikat is!  

Adam sűrűn nyüsszen, ahogy a nő végigtapogatja a kezét, törés nincs, de repedés lehet, hiszen egy-egy tapintásnál hangosabban nyög fel a srác, s láthatóan rendesen feldagadt a végtagja is. Miután a nő felsegíti, Adam elárvult kölyökkutyaképpel néz fel Cordeliára, majd dühös szemvillanással vissza DL-re, de a keze annál jobban fáj, hogy itt maradjon emberkedni. A karját babusgatva elindul a nővérszoba felé. Néhányan utánaerednek, s néhány gyereket a pszichológusnő szavai sikeresen visszaindítanak az osztálytermeik felé, azonban a társaság fele továbbra is a helyszínen marad.
– Ki ez a néni, DL? – súgja a néger lányka a vörösnek.
– Nem tudom – válaszolja ez utóbbi, majd vesz egy mély levegőt, ahogy Cordelia tekintete az övébe fúródik, s DL már azon van, hogy hátralépjen, de a nő megáll.
Pár pillanatnyi hallgatás, s a szabad keze lassan érinti meg az ütéstől kipirosodott, felduzzadt pofiját.
– Annyira nem is… – felszisszenés – …nem is fáj.
Ezt követően megfeszíti az állát, majd rövid hallgatás után folytatja… vagyis folyatná, de Ruanda közbekotyog:
– Adam Thorn egy szemétláda, aki mindenkivel verekszik! – Jön ki a kislányból egy szuszra, s már bújik is be félig DL mögé, aki durcásan néz le rá.
– DL kezdte, mert nekiment Adam-nek! – kiabál be valaki a gyerek gyülekezetből. Mire páran elnevetik magukat.
– Véletlen volt! – így egy másik hang.
– Nem is volt az véletlen! – mondja egy harmadik.
– Fogjátok be, ott se voltatok! – így a vörös, mire hihetetlen zsivajgás lesz úrra a gyerekeken. Nagyjából az ott maradt, nagyobb osztálynyi 7-9 évesek egyszerre kezdenek beszélni, s két fiú elkezd az első sorban egymással lökdösődni.



Dejó! Köszönöm szépen! Jubilálunk!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Nem én kezdtem, hanem ő!   

Vissza az elejére Go down
 

Nem én kezdtem, hanem ő!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Mayakashi Kaen agglegény lakása
» Mystic Falls utcái

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Archivált játékok-