HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...   Kedd Aug. 27, 2013 4:07 am


A nap élesen sütött be az ablakon. Még mindig nem szoktam hozzá.. - emeltem a szemeim elé a kezemet és gyenge hunyorgással hagytam csak megnyílni őket. A kanapén feküdtem. Nem volt túl kényelmes de amíg rendbe hozom a terepet bőven megfelelt. A magánzárkák után meg pláne. - toltam fel magam ülőbe, és úgy elsőre összedörzsöltem a kezeimet. A térdeimen támaszkodtam. Még mindig nem szoktam meg ezt az egészet. Vége. Nincs több kés, nincs több éber alvás, és nincs már meg a veszélye hogy ha nem figyelsz egy pillanat alatt szúrnak gyomorba vagy mossák fel veled a zuhanyzó kövét. Köhögnöm kellett, de nem köhögtem. Átkozott emlékek.. - löktem föl magam hogy elinduljak és kiszellőztessem inkább a fejemet. Kell.. az a friss levegő!

Nem tudom hogy kerültem a város szívébe, de nem is igazán érdekelt. Csakis lépkedtem. Előre. Nem érdekelt hogy hányan vesznek körbe, habár a szemem még mindig rendre folyamatosan figyelt. Megszokások.. - húztam fel a pulóverem csak hogy megnézzem az órám, nem mintha az idő bármit is számított volna, mégis valamiféle pótcselekvés. Mert megtehetem. - ütközött belém valaki, valami féreg, amire az ösztön azonnal dolgozott, minden izmom készenlétbe, ugrásra készen, de nincs veszély...

- Bassza meg.. - suttogom csak a fogaim között, és igyekszem leereszteni. Nincs veszély.. Dan higgadj már le..! - eresztek ki egy sóhajt, és lépkedek tovább. Ekkor már a falat nézem. Először a színeket.. ahogy a napfény újra és újra megcsillan az üvegen, egész.. szokatlan, aztán már a feliratok. Mintha egy élettel ezelőtt lett volna amikor még itt kinn.. fagyiztam.. a családdal.. nevetgéltünk.. - költözött egy régi emlék a fejembe, de aztán megjelent valami más is. Egy épület. Egy nem is.. akármiylen épület, egy bár. És nagyon is jól tudtam milyen bár ez...

Mégis beléptem. Minden egyes ösztönöm azt suttogta húzzak innen a fenébe, a múlt elmúlt, jobb nem kísérteni a sorsot, az eszem.. alkoholizmus! Ez villogott a fejemben, meg az a sok.. szar amit a pszichiáterek vagy fééél éven keresztül belétömködtek. Mégsem érdekelt. Mégis valahogy megléptem azt a lépcsőt.. egy.. kettő.. három.. és már benn is voltam. Fa belrészek. Csakúgy mint régen. Ez a hely semmit se változott.. Kivéve hogy már hat.. éve.. nem ide járok leinni magam minden nap és minden este és nem itt okádom össze néha magam, néha bármi mást és fordul az egész végül dühöngő keserűségbe. Rég volt... - mélázom el egy  fojtott sóhaj kíséretében, de mielőtt újra elkap a géplánc, már fordulok is ki hogy kilépjek, aztán jön egy másik ötlet.
Fogalmam sincs miért fordulok újra és aztán már állok is ott a pult előtt, az amögötti tükröt bámulva, vagy sokkal inkább a saját tükörképemet, de jól tudom hogy most.. nem teszem meg! Most.. nem! - szajkózom tovább fejben, hátha ez segít, amikor lassan ülök fel az egyik bárszékre, elkényelmesedem és intek is a pultosnak, hogy..

- Egy vizet.. lesszives.. - hallom a saját hangomat ami úgy alapból jóóó.. mert úgy néz ki már random helyesen működöm, de a veszély még nem múlt el. Mégsem mozdulok egy tapodtat sem. Se felállni, lábra, és eltűnni innen a fenébe, semmi.. Úgy egyáltalán. És úgy néz ki akármi is van, ebbe bele kell törődjek..
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...   Pént. Okt. 25, 2013 1:26 am

Kell a szabadság, kell a szünet, kell, hogy legalább egy kicsit fel tudjak lélegezni, amihez az kell, hogy legalább egy óráig Alex mentes legyek. Hogy miért akarok annyira az lenni? Kell a gondolkodás.... legalább egy nap. És le kell gyűrnöm a kényszert, hogy azonnal el hagyjam még az államokat is. Nem tudom, hogy mi a fenét akar... vagyis de igazából tökéletesen tisztába vagyok az egésszel, csak éppen próbálok nem gondolni rá. Abban tisztában vagyok, hogy kéne valami vagy inkább valaki segítség. De ugyan kitől kérhetnék ilyesmi segítséget? Itt senki sem tudd még csak a létezéséről sem, és ugyan kinek mesélhetném el... hiszen undorodom és rettegek a saját nagybátyámtól. Ugyan akkor szívesen adnám vissza a fájdalmat amit okozott nekem és egy csomó embernek. Félek, hogy jobban hasonlítok rá, mint amennyire szeretnék. Azt mondta teljesen az ő temperamentumát és tulajdonságait örököltem. Amit nagyon nem szeretnék.... hiszen ő egy romlott és mocskos lelkű ember. Cöhh... még hogy lelke, van egy olyan érzésem, hogy valahogy neki az a része a szívével egyetemben hiányzik. Biztos vagyok benne, hogy valaki kioperálta belőle, mert olyan nem létezik, hogy valaki ennyire gonosz és kegyetlen legyen mint ő. nem is tudom hogyan lehetünk rokonok, mindig reménykedtem abban hogy talán nem is ebbe a családba születtünk és csak hogy véletlenül kerültünk a Di Salvetore családba. Hát a remény hal meg utoljára, nem de?
Ezért éppen Agatha úgy gondolta, hogy ideje lenne végre olyan csajos vásárlós napot tartani, ahol végre kikapcsolhatok. Nos hát tudni kell, hogy nála egy ilyen barátnős nap sem unalmas. Utálok vásárolni, vagyis nem a vásárlást utálom, sokkal inkább a sok próbálgatást, ideg ölő és rém unalmas. De nála ez is más, főleg, hogy nem vesztegette az időt, nem hagyott ki percet, hogy ne érjen hozzám, ne fűtse bennem a vágyat, vagy pedig ne lopjon tőlem csókot. Kellő képen feltüzelt, hagyva hadd égjen a saját poklomban a vágytól ködös tüzében. A nap végére már annyira kimerült és mérges lettem, hogy ezt én nem kikapcsolódásnak nevezném. Van egy érzésem, hogy inkább azért találta ki, hogy kellőképpen idegesíthessen. A nap végén addig nem hagyott békén míg el nem fogadtam amit venni akart nekem. Ami nem volt más mint egy sötétkék szűk szárú farmer, egy hosszú szárú, fekete magassarkú csizma, amibe a farmer szára bebújtatva, egy hozzá illő lila, ejtett vállú felső. Addig nem hagyott békén míg meg nem mutattam neki.... komolyan néha én sem értem. Úgy volt, hogy még vacsizni si meg hív, de valahogy egyedül akartam lenni, így át tettem holnapra. Gyalog indultam haza felé, a bőrdzsekim felkapva, mert igen csak hűvös van már. Ahogy haladok, megtorpanok egy kocsmafélesség előtt, a lábam akaratlanul is el indul a bejárat felé. Alig voltak bent emberek, de akik voltak... azok sem épp üzletember kinézetük volt. Egyenesen a pulthoz sétálok, egy magas, kopasz férfi mellett szabad a szék, felcsüccsenek rá. A pultostól kérek egy kólát, majd a férfi felé fordulok.
-Hello,- mosolygok rá halványan ahogy leveszem a táskám, és izgatottan nézek körbe. Még sose voltam ilyen helyen, azt sem tudom hogy miért jöttem be, talán mert nem is magányra hanem idegenek társaságára vágyom? Akik elterelik a figyelmem zaklatott gondolataimról?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...   Pént. Okt. 25, 2013 9:01 pm



Frannie & Danny & Jaime


Hihetetlen, hogy már az egész kibaszott életemet Ő irányítja és hogy ennyire lehetetlennek tűnik minden, ha nem tudom mikor kivel és mit csinál, ha nem velem van. Tudni akarok minden lépéséről, minden lélegzetvételéről, mely megemeli gyönyörű kebleit. Milyen szívesen tartanám tenyeremben minden apró porcikájával együtt, de miért kell ilyen rossznak lennie? Miért nem tudja egyszerűen elfogadni, hogy mennyire kívánatos nő és hogy szeretem. Velem lehetne minden nap, minden órában. Rajta akarom tudni a jelemet, hogy Ő az enyém, de túl makacs. Ez pedig sajnos még vonzóbbá teszi és kívánatosabb lesz tőle, ha ellenkezik. Nem mondom, hogy túl szadista lennék, de szeretem, ha uralkodnak rajtam szex közben és azt is, ha én tehetem meg mással.
Némán lépdelek a falak árnyékában és követem Őt. Rosszabb vagyok, mint egy féltékeny férj, de igen az vagyok, féltékeny. Sötét bőrkabátom félig van csak felhúzva, alatta pedig egy fekete póló van rajtam. Sötét farmer, boxer stb. Kezeim a kabát zsebeiben pihennek és kissé idegesen gyürkészek egy tiszta zsebkendőt. Ha megint azzal az Alex-el találkozik, komolyan szétverem a képét és elintézem, hogy ne legyen képes közösülni többé egyetlen nőnemű emberi lénnyel sem. Tudom, hogy Frannie-nek fájdalmat okoznék vele, de majd megbékülne. Ki engesztelném azzal amit ő szeretne. De ha látná mit teszek, lehet nem lennék képes megtenni, mert nem akarok fájdalmat okozni az én Francicámnak. Érte bármit megtennék, még a feleségemet is elhagynám. Várjunk csak, hiszen épp azt teszem. Elhagyom a feleségemet, de nem válok meg a fiamtól. Őt magamhoz veszem az anyja meg nem érdekel. Tudom, hogy minden gyereknek anyára van szüksége, de van jelöltem erre a szerepre. Már csak az a kérdés, hogy ő mit szólna hozzá. Abba biztos nem menne bele, hogy eltartsam, ahhoz túlságosan önálló szeret lenni és ezt tiszteletben tartom, nem is várom el, hogy otthon ülő típus legyen Frannie, de azt igen, hogy ott hagyja a jelenlegi munkáját. Biztosítok én neki sokkal kellemesebb állást és jóval több fizetést is, csak váljon meg attól amit most csinál. Azt hiszem az még izgató is, mikor látom őt egy másik gyönyörű nővel, de a férfiakra halált hoznék ...
Most nincs nálam semmi amivel kárt okozhatnék másban, szóval talán ma mindenki megússza. Talán. Egy pillanatig megállok az épület előtt.
- Érdekes választás. - nyugtázom halkan magamnak, majd belépek az ajtón. Nem tolakodok, nem megyek jól látható helyre, inkább meghúzódok az ajtó közelében egy sarokban.
- Frennie, Frennie mit csinálsz te itt? - hátamat a falnak támasztom és le sem veszem a szememet az angyalkámról.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...   Szomb. Okt. 26, 2013 7:14 pm


Egy nő.. Egy nő ül le mellém, nem is kicsit dögös és el is mélázom fejben hogy mikor érinthettem nőt utoljára. Már piszok régen volt. Amikor még Esther.. – csap a keserű emlék fejbe, de nem hagyom elhatalmasodni, még idejében kitépem, segítségül csak félig lopva jár végig a testén a szemem, és be kell lássam, igen. Valóban kirívóan gyönyörű.

- Helló. – szólok vissza, de ez nem az az igazi csajozós dumám. Egyáltalán van nekem olyan!? Már hogyne lenne. Volt.. Valamikor.. régen. Amikor még kis takony voltam kinn a téren, rúgtuk a bőrt, mint a nagyok és azt hittem az élet semmiből nem áll csak az élvezet. Hát tévedtem. Messzemenően, legalábbis eddig nemigen bánt velem kesztyűskézzel. - Mi járatban erre!? - sikerül a következő, ami még mindig több mint rozsdás szöveg, de ha egyszerűen egyelőre ennyi tellett. Nyolc év házasság, na meg hat év koplalás a legmagasabb szinten, hamar kitöröl az emberből minden gyakorlatot és emléket.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...   Kedd Jan. 28, 2014 4:52 am

Ha az ember életében sok minden össze jön, akkor igen hamar kerül az őrület határához.... de vajon mi választja el az őrültséget a józan észtől? És egyáltalán létezik olyan dolog ami kiváltja még a legnyugodtabb emberből is a legelvetemültebb tetteket? Egyáltalán... hogyan tudd valaki harcolni egy olyan ember ellen aki egész életében megkapott mindent, nem számít mennyire alantas, mocskos, törvénybe ütköző, beteges, perverz vagy netalán szadista is legyen? Frannie sokat gondolkodott az elmúlt pár napban, hogy mit is kéne tennie, de még nem sikerült rá lelnie a tökéletes megoldásra. Talán azért.... mert egyáltalán nem is létezik. Vagyis.... de létezik, viszont akkor le kellene süllyednie Alessandro szintjére. Néha annyira sötétek és legelvetemültekké válnak a gondolatai, hogy kényszert érezz arra, hogy fogja magát meg a kis pénzét amit nehezen kuporgat össze.... oké nem annyira nehezen, de könnyen jött pénz könnyen megy. Szóval fogja magát, illetve a pénzét és besétáljon valami fegyverszaküzletbe, de az még jobb lenne ha valami olyan arcot találna akik tiltott pisztolyokkal foglalkozik, nem lenne túlzottan nehéz feladat, már a családi hátteret nézve, egy régi telefon egy régen hallott unokatesónak és már meg is lenne. A probléma eleve ott kezdődik, hogy még csak a kezében sem volt soha ilyen, de azt tudja, hogy a vérében van, benne kell lennie, szóval ezután igazán nem lenne nehéz dolga, minden fejben dől el....
De ő nem akar le alacsonyodni a csúszómászók szintjére, vagy arra, hogy olyan, legyen mint ő, mivel lenne különb ha simán lepuffantaná, feltéve, hogy képes lenne rá. Az emberek nem tudják, hogy mire sarkalhatja őket a végtelen düh, vagy az elfojtott gyűlölet, igazán megdöbbentő tettekre. A tetejében még a hugicája is felszívódott, mintha a köd nyelte volna el, pár napja elutazott Olaszországba valami munkaügyben.... és azóta nem is hallott felőle, fél ha nem sokára nem jön legalább egy kósza hívás tőle, vagy egy sms.... akkor kénytelen lesz a nyomába bukkanni. Valami azt súgja neki, hogy talán bizony az a helyzet, hogy mivel Alessandro ide jött, ezért Chiara oda ment.
De most inkább a mellette ülő idegenre koncentrál, hátha sikerül elfeledtetnie zűrzavaros élete kétségbeeső megoldásait, mert kell hogy valami kevésbé.... drasztikusnak is léteznie, csak még nem jött rá.
A szívószálat halvány rózsaszínben pompázó, húsos ajkaihoz emeli, lassan szívja meg azon keresztül a hideg kólát, lassan lenyeli, ezzel együtt vállat von.
- Azt hiszem.... felejteni, vagy csak megoldást lelni, nem is tudom, megláttam a helyet és úgy éreztem be kell jönnöm.... tudja.... még sosem jártam ilyen helyen,- halvány mosollyal fordul a férfi felé.- És Ön.... mi járatban erre,jajj el is felejtettem,- porcelán színű kezét nyújtja a férfi felé, egy valami sose volt: udvariatlan,- Francesca vagyok,- ibolya színű íriszekből süt a kedvesség.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...   

Vissza az elejére Go down
 

Francesca, Danny and Jaime - Dangerous Liaisons...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-