HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Fred & Danny - Instincts..

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Fred & Danny - Instincts..   Kedd Aug. 27, 2013 2:46 pm


Alig néhány nap telt el. Talán egy hét, vagy kettő..? Úgy suhannak a napok, mintha itt se lennének. Nem mintha odabenn.. a napok mindegyike ne lett volna ugyanolyan, ott évek telnek el, észre sem véve a szemed előtt, de itt.. más. És nem tudom megmondani hogy miért, talán mert itt érzem hogy élek. Vagy legalábbis valamit kéne éreznem.
Nem voltam nyugodt. Voltak olyan napok amikor az egész úgy egyszerre nehezedett a fejemre, az éjszakai felijedések.. a veszély.. egyetlen hirtelen mozdulat és egy kés a vállba.. a vesébe, bárhova csak ne támadhasson meg, és aztán a magánzárka sötétje. De ott legalább nyugalom volt. Csend.. És habár a csendben előjöttek teljesen más emlékek, mégis szerettem ezt a csendet.

A már sötétedő utcát jártam. Nem tudom mikor gyújtottam rá a cigire, csak élveztem a karcos, mardosó füst, végigsimító hőjét a torkomon, és élveztem hogy valami megszokott. Régi.. Újabb léptek, nem is tudom hová, csak előre, csak hogy kiszellőzzön a fejem, eltűnjenek az egészen más ívű emlékek, és ekkor botlottam bele egy képbe. Egy kereszt. Majdnem hogy teljesen elállta az utamat, hófehér.. talán világított, talán csak a szembenfekvő pizzázó fénye világította meg, én mégis jelnek véltem. Isteni jelnek.. holott soha nem hittem Istenben. De egy idő után.. az ember megtanul hinni a rácsok mögött. Akármiben! Bármi ami nyugalmat adhat és eltökéltséget.
A templom lépcsőit koptatva már nem voltam benne biztos hogy ez jó ötlet, mégsem fordultam meg. Eldöntöttem. Bemegyek! És hogy mi a fenét akarok ott benn? Az teljesen mindegy. Csak átlépni a hatalmas ajtók küszöbét, csak keresni a.. reményt, hogy egyszer jobb lesz.. Ez az egész.. Az érzés.. a fájdalom.. a bűntudat, vagy egyszerűen a hit hogy ők már jól vannak. Ott már nem fáj semmi sem... Hogy egyszerűen hinni tudjak..

Néma csend volt benn, ez mégsem tántorított el semmitől. Gyönyörű volt.. ahogy körülnéztem. Nem is emlékszem.. talán az esküvőm napján jártam utoljára templomban? Igen, talán akkor lehetett, azóta felé se néztem, mert egyszerűen.. nem kellett. Nem hittem én az isteni csodákban, abban hogy valaki mááás..  majd mindent megold helyettünk, nekünk csak le kell ülni és összefonni a kezünket, most mégis valamiért itt voltam. Talán mert nyugalmat vártam tőle. Megnyugvást.. békét.. bármit, csak valami jobbat, és bár nem tudtam hogy gyónhatnám meg.. 12 gyilkosságot, és a családot.. az elvesztegetett perceket amiket inkább a munkámnak töltöttem, mégis a gyóntatószék felé lépkedtem, és hangosan felnyikordulva az ajtó előttem, beraktam magam a székre.
Zavarban voltam. Úgy elsőre mindenképpen ahogy végigtapogatta a szemem, nem szerettem a bezárt helyeket. A szűk.. helyeket. Már egy ideje...

- Nem igazán tudom mit kéne mondanom, életemben először vagyok ilyen helyen. - beszéltem mikor hallottam az oldalról beszűrődő lélegzetet. Valaki volt ott. Az biztos. És vissza kellett kényszerítenem az esetleges támadástól való feszült félelmemet. Ösztönök..
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Fred & Danny - Instincts..   Csüt. Aug. 29, 2013 10:59 am


Fogalmam sincs, mi ütött belém az elmúlt pár napban. Folyton csak vedelek, vedelek, végeláthatatlanul döntöm magamba az alkoholt, és mindig úgy esek haza, hogy a fél ruházatom leszakadt rólam valahol félúton, a pénztárcám pedig egyre soványabb. Rettentően fájnak a zúzódásaim, és a szúrás a vállamban sem gyógyul valami szépen. Ahhoz képest, hogy összevarrták, csúnyán begyulladt, és ha nem harapok a fogaim közé bőrövet fürdés közben, végigsikítom azt a húsz percet kíntól. Mindig átkopognak a szomszédok, hogy ugyan… miért is szenvedek ennyire hangosan? Nem tudom nekik elmagyarázni, hogy véletlenül beleállítottam a karomba egy kisebb tornamutatvány kíséretében a húsvágó kést, mert azzal kellett vakaróznom, mert nem hiszik el. Olyan hihetetlennek tűnik a sztori, hogy jószerivel csak az hiheti el, aki ott volt. Jelen esetben én. Én márpedig mindent elhiszek, ugye?
Most sem tiszta az agyam. Szörnyen pocsék volt a napom, és a végét természetesen az egyik helyi bárban töltöttem el, hogy berúghassak, mint a szamár. Nem sikerült annyi alkoholt a szervezetembe vinni, mert mire eljuthattam volna odáig, hogy a harmadik pohár tiszta whiskymet leküldhetem végre, egy izomagyú vadállat belém kötött.
Nem úsztam meg minimum három durva zúzódás nélkül, és a piát sem fizethettem ki, mert mind engem kipenderítettek, a harcos partnerre meg zsarut hívtak, ugyanis kiderült, hogy eléggé kapós manapság a börtönben, mint ügyeletes pedofil és nőverő. Az volt a mázlim, hogy engem nem fogtak ott, amiért bunyózni kezdtem egy nívós lokálban. Mellesleg itt ismerkedtem meg Israellel…
Kicsit kókadozva botlok be a templom ajtaján. Az oltárnál lágyan pislákolnak a fények, megvilágítják Jézus Krisztus egyszerre szenvedő és békés arcát, és a szemeiből csordogáló vérpatakokat.
Kiráz a hideg, ahogy újból végigsvenkelek az egész szobron a tekintetemmel, és megállapodok a vérkönnyeken.
Valaki túl sok Doctor Who-t nézhetett. Az angyalok sírtak és remegtek, és a vandál, aki ezt művelte, próbálta ugyanezt a hatást elérni Jézus Krisztusnál. Levakarhatatlan festékkel alkotott, és nem felejtette el a monogramját is odapingálni, amivel nem mentünk sokra, tekintve azt, hogy rengeteg DM monogramú ember él Las Vegasban. Igazából nem is nagyon érdekelte a zsarukat a dolog, és annyiban hagyták két nap után. Nem haragszom érte, hiszen így sokkal szebb, szemet kápráztatóbb az alkotás, mint eredetileg volt. Hátborzongatóan gyönyörű.
Gyengén csoszogok egy gyóntatófülkéig, elhúzom az ajtót, és leülök. Pihegve támasztom a homlokomat a válaszfalhoz, aprókat sóhajtok, hogy lenyugodhassak. Pocsékul érzem magam. Egyáltalán minek jöttem be ilyenkor?
Nincs kedvem hazamenni. Nem lakom messze… vagy igen? Nem tudom… fogalmam sincs. Csodálkozom, hogy egyáltalán képes vagyok összeszedetten gondolkodni ilyen állapotban. De ha beszédre kerülne sor, biztos vagyok benne, hogy a nyelvem összeakadna.
Nem tudom, mikor voltam utoljára rendesen, másnap nélkül józan. Esküszöm, nem emlékszem már arra a napra, mikor nem fájt a másnaposságtól a fejem. Mikor nem hánytam ki a belemet azért, mert az alkohol szétcseszte a szervezetemet.
Fogyok és fogyok és fogyok, egyre csontosabb vagyok, és nem tudok ellene mit tenni. Szétestem teljesen. Tönkretesz engem valami. Nem tudom, mi. De nekem így jó. Nem tudok, de nem is akarok ellene mit tenni.
Valaki megjelent. Beült a szomszédos fülkébe.
Mélyeket lélegzek, hogy lecsillapítsam háborgó gyomromat. A francba is! Valamit mond. Alig értem. Erősen kell koncentrálnom, hogy tényleg értsem.
- Az szuper… először… mi? – értetlenkedem, mert nem tudom, mit akartam mondani.
Szedd össze magad, Payn! Nem megy. Szétestem, mint egy kibaszott kártyavár.
- Kezdetnek… mondja el, mit visel – vigyorodom el, de aztán gondolatban pofán is csapom magam. Mi a franc, kussolj már… ne rontsd el ezt az egészet, rendben?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fred & Danny - Instincts..   Csüt. Aug. 29, 2013 5:16 pm


Meglepnek az oldalról betörő szavak. Vagy csak a hülye fejem játszik velem? Már nem hiszek semmiben. Emlékszem még a zárkában.. ha elég ideig vagy benn, képes vagy bármit megjeleníteni a sötétben. A múltadat.. a jövődet, minden jót és minden keserűséget, de ilyenre nem emlékszem. Vagy mégis!?

- Igen.. - válaszolok, de nem igazán tudom miért. Zavarban vagyok. Még mindig és ez biztos. Már bánom hogy eljöttem, hogy bejöttem, mégis még mindig itt ülök a seggemen és nem vágom ki az ajtót hogy hazahúzzak végre, visszafulladjak a fejem keltette sötétségbe és leülve egy sarokba sajnáljam magam. Ahogyan régen. Valami itt tart. És úgy éppenséggel fogalmam sincs róla hogy mi az. Hit!? Megváltás!? Mindig is üres szavaknak véltem, de most hogy érzem hogy ez az egész.. szétszakít itt benn, mégis muszáj valami kapaszkodó. Egész addig míg az előbbit újabb szavak nem követik.

- Hogy mi? - kérdezek vissza, de valahogy automatikusan nézek végig magamon, farmer.. póló.. egy katonazöld kabát mégse emlékszem arra hogy a tiszteletes aki néha belátogatott a börtöntemplomba akár egyszer is mondta volna hogy ez lényeges. - És ez hogy tartozik a tárgyhoz? - kérdezem már szűkített szemekkel, egyszerűen kíváncsi vagyok, tudatlan, na meg értetlen is, de mindig kész voltam a tanulásra. Mindig több leszel! Ezt már belém verték a sitten, és mindig is próbáltam ehhez tartani magam. Másban már nem bízhatok.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Fred & Danny - Instincts..   Vas. Szept. 15, 2013 1:50 am


Be vagyok rúgva. Szánalmas lettem.
Már nem telik el úgy éjszaka, hogy ne rúgjak be teljes mértékben. Fiatal vagyok még a magam harminchárom évével, de a májam már annyira tönkrement, hogy nem lennék jó donorutánzatnak sem.
Érzed már, érzed már? A szívem dobog, a szívem dobog – hangzik fel a fejemben az a szöveg, amitől általában kifekszem, amint meghallom. De most mégis máshogy reagálok rá.
Miért is iszom? Mitől jobb ez nekem így? Hiszen teljesen megölöm magam. Tönkremegyek lelkileg, testileg. Nem fogom túlélni, ha még egy éjszakát végigalkoholizálok.
Vagy azért, mert kirabolnak, megkéselnek – vagy azért, mert elüt egy autó, amikor részegen kitántorgok az út közepére.
Bármi megtörténhet.
De ha itt, a templomban alszom el, akkor még van esélyem arra, hogy túléljem az éjszakát. Persze, gazdagodnék egy remek megfázással, de az már más tészta. Annyira fejlett már a mostani orvostudomány, hogy felírnak nekem egy gyógyszerkoktélt, és pikk-pakk kigyógyítanak belőle. Szedem két napig, és minden tökéletes lesz.
A velem szemben ülő férfi nyilvánvalóan meghökkent azon, amikor feltettem a kérdést, miszerint: mi van magán?
Végül is, ha jó éjszakát akarok magamnak… talán ezzel kellene kezdeni.
Használtam már szextelefont, és utána hónapokig azt nyögte a pénztárcám. Nem ettem miatta egy hétig, és mikor ételhez jutottam, azt hittem, menten meghalok a gyönyörűségtől.
Egy kiló kenyérért ölni lettem volna képes, csak hadd egyek! Hadd egyek egy egészséges ételt, különben beleőrülök a szegénységbe!
A szextelefon nagyjából azzal kezdődött, hogy mi minden van rajtam. Meglehetősen illúzióromboló volt a férfias hang, ami felhangzott a vonal túlsó végéről, de annyira magányos, annyira kiéhezett voltam már, hogy igazából nem érdekelt az, ki van a túlsó végen. Felőlem akár maga Churchill is csavarhatta volna a fejemet, csak ne villantsa meg a sörhasát, mert akkor, azt hiszem, megvakultam volna.
Most arra vagyok kíváncsi, mit visel, mit kell róla lecibálnom, amint átjutok a szomszédos fülkébe… elvileg hamar meg tudom kerülni, ha most kizuhanok az ajtón, és két másodperc alatt feltápászkodom. Bár, itt nem az számít, mennyi idő alatt botorkálok át. Hanem inkább a delikvens hajlandósága.
Szerintem nem sok szorult belé. Biztos valami homofób rohadék. De akkor szétverem a fejét kalapáccsal.
Kínosan felnevetek.
- Ugyan már! – legyintek, mintha a fal mögül mindent láthatna. Megköszörülöm a torkomat.
- Congrand tiszteletes vagyok – mutatkozom be, bár ennél sokkalta kásásabb hangon, mintha víz mélyéről beszélnék.
Nehezen formálom a szavakat, szinte zavartan, és olyan, mintha egy vastag rongycsomót tömtek volna le a torkomon, hogy felszívhasson minden egyes deci bevitt alkoholt a szervezetemből.
- Mesélje el, mi van magán – kérem halk, duruzsoló hangon, és legszívesebben tényleg átrohannék, hogy minden egyes ruhadarabját leszedjem róla.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fred & Danny - Instincts..   Vas. Szept. 15, 2013 7:38 pm


- Örvendek. – válaszolom inkább zsigerből mint szent meggyőződéssel hogy itt be kell mutatkozni. Mintha itt pont a névtelenség volna a lényeg vagy nem!? De azért én tudhatom a nevét.. Miért ne tudhatnám.. Congrad tiszteletes.. – ismétlem el magamban fejben, nem mintha bármit is számítana, de valahogy így jönnek az események. Csak hogy megjegyezzem.
Valami viszont van itt. Valami biztos hogy van, mert érzem. Itt a zsigereimben. Hogy valami rendellenes. Hát persze, az, hogy én itt vagyok, itt ülök és egy pingvincuccba öltözött fazontól várom a megváltást. Idegen ez nekem. Pokolian! Mégis valami más.. valami más van itt. Valamiii…
És még akkor sem ugrik be mi az amikor újra jön a kérdés, egy percig sem fogalmazódik viszont át, én meg..  Ő csak tudja, ő a pap.. - tágra nyílt szemekkel kezdek sorolásba.

- Farmer, póló, kabát. – zárom le egyszerűen mert.. mert egyszerűen ennyi. Viszont valami még mindig érdekel. – De miért fontos ez? – sikerül már kérdőre, végre tényleg úgy ahogyan gondolom, sikerül azt a kíváncsi élt is belecsempészni ami amúgy véletlen, mégis tükrözi hogy mennyire érdekel. Aztán mégiscsak hárítok.

- A tiszteletes a börtönben nem mondta hogy ez fontos lenne. – bugyborékolom már.. talán.. vagy csak egész résnyire nyitott ajkakkal beszélek, de biztos a zavar csinálja ezt, én meg képtelen vagyok hogy befolyásoljam. Ezért inkább hallgatok. Már nem is próbálkozom. Ő az aki tudja mit csinál.. én meg csak mondjuk hogy igyekszem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Fred & Danny - Instincts..   Kedd Szept. 24, 2013 3:13 pm


Jézusom. Nem nekem való már ez a szakma. Nagyon nem. Utálom, rühellem már. Ki akarok lépni. Meg akarok dögleni. Rendes hírnevet alkottam már magamnak sárból, itt, Las Vegasban, és szerintem amilyen könnyen felépült, olyan hamar össze is fog roskadni, ha belerúgok. Márpedig én ma éjjel belerúgni készülök a kis magánattrakciómmal, amit tervezek a szomszédos fülében lévő úrral.
Utálom magam. Meg úgy mindenkit ezen a Föld nevű bolygón. Tudom, hogy az érzés mindenkitől kölcsönös, hiszen ki szeretne egy hozzám hasonló embert? Aki fűvel-fával lefekszik, mert épp olyan kedve van? Legyet röptében, krumplit gurultában, mi? Szánalmas és undorító, de már nem tudok változtatni az életstílusomon. Gusztustalan dög vagyok, akit igazából meg kéne taposni, nem pedig tutujgatni, mert éppen bőgni támadt kedve. Márpedig nekem a legtöbbször már bőgni van kedvem a bájmosoly villogtatása helyett. Manapság már csak a bájmosoly a nyerő, amit az emberekre villantunk, mielőtt megkezdődik a gyóntatás – és más egyebek.
Fel akarok mondani. Le akarom rakni a reverendát, hogy végre normális életet élhessek ebben a kicseszett városban, a sok villódzás, a cucc- és visszérparádé sűrűjében. Egyedüli, örök agglegényként nekem ez már igazán kijárhatna, hiszen az élettől rengeteg megpróbáltatást el kellett már viselnem. Nehogy már a tiszteletes ne szívja meg az élettel!
Most is képtelen vagyok már egy épkézláb mondatot kinyögni, annyira elködösítette az alkohol a tudatomat. Legutoljára, mikor berúgtam… nem a tegnapira értem… hanem még korábbira, volt egy jó éjszakám. De most valami bizsereg bennem a kitörni készülő kaján kívül. Talán a csontjaim, az inaim, és azt jelzik: Payn, ma ki sem kellett volna kelned az ágyból. Igen, nyilvánvalóan nem lett volna szabad kiszabadulnom a hálószobából sem, és akkor nem jutok el a kocsmába, nem iszom magam kancsalra, le egészen a sárga földig, és nem keveredek ide, a templomba. Isten házába. Utálom magam. Meg akarok halni.
Homlokomat a fülke falához szorítom annak reményében, hogy lehűtöm a saját fejemet ezzel. Biztos vagyok benne, hogy fölösleges dolog ezt csinálni, de mégis csinálom, afféle… pótcselekvésként. Hátha ezzel… helyrerázom magam. Szörnyen szétcsúsztam. Ha lehet, ennél is jobban. Pedig már azt hittem, lesz menekvés számomra, de valószínűleg a detoxban fogom végezni a következő alkalommal. Sőt, szinte biztos vagyok abban, hogy ott fogom végezni. Ha máshogy nem, hát hülyére vedeltem magam, és készülök beledögleni a rengeteg alkoholba. Remélem, ez fog velem történni, és ha átszállítanak a kórházba, nem tudnak megmenteni. Nekem már nincs is helyem ebben a kibaszott világban, és oké, tudom… sajnáltatom magam, de már nem tudok máshogy gondolni magamra. Egy rakás romhalmaz vagyok, és még csak tenni sem tudok ellene.
Halkan sóhajtok, és megdörgölöm az orrnyergemet.
- Az sok. Nincs melege? – kérdezem, meglegyezgetve magam. Márpedig nekem rohadtul melegem van.
Kibújok a reverenda felsőjéből, és kivágom a fülke ajtaján, hadd repüljön. Érzem, ahogy a gyenge szellő meglegyinti az arcomat, de ez… ez még mindig rohadtul kevés! Levegőhöz akarok jutni!
- Nem akarja levenni? Megsülök, ha… csak arra gondolok, magán mennyi ruha van – nyögöm, és lehunyom a szemeimet. Hogy én mennyire undorító vagyok! Most sem vagyok képes kikapcsolni magam… Pedig nagyon kéne.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Danny Doyle Haynes

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 40
◮ tartózkodási hely : Vegas
◮ hozzászólások száma : 448
◮ join date : 2013. Aug. 21.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Fred & Danny - Instincts..   Szer. Szept. 25, 2013 1:29 am


Valami koppan. Egész halk csak a koppanás, mégis hirtelen rezzenek össze. Talán a fülke sötétje, vagy az emlékek... Kis.. sötét lyuk.. Hányszor és mennyi időt töltöttem én ott el, néha énekelgettem, néha meg… A gyerekek.. – sóhajtok nagyot összehúzott szemekkel ahogy megdörzsölöm a szemöldökömet. Nem akarok rájuk gondolni. Most… nem. Pedig kéne. Mert épp hogy azért vagyok itt, hogy megszabaduljak... Fogalmam sincs mitől.. – sóhajtok megint, az előbbi koppanást követve most az én fejem döccenve vissza a hátsó keményfa burkolaton, de egy percig sem érdekel. Csak válaszolok. Nem tudom mit.. nem tudom minek.. csak jár a szám.. válaszolok a hülye kérdésekre, és egy percig sem akadok meg azon hogy most mi az isten ez… Ha már helyben vagyunk, csak az áporodott piaszag tölti be a csöndet.
Nagyot szippantok belőle, habár egyáltalán nem kívánom. Mégis sikerül és mivel én nem ittam.. arról egészen biztosan tudnék ha csak egy áldott csepp is legurult volna a torkomon, valahol felrémlik az egészben hogy ez csakis odaátról jöhet.
Nabasszameg…

Azonnal rá is kérdezek, persze nem arra hogy mi az istenért bűzlik ha már az lenne a dolga hogy az embert felmentse.. vaggy… hogyismondják, sokkal inkább az érdekel, hogy végül is mi az amit akar tőlem, mégsem jönnek egyértelmű válaszok.

- Ööö.. nincs. Asszem. – beszélek, mellette guvad a szemem ahogy valami kirepül mellettem és megközelítve az apró ablakot, kinézek. Valami fekete. Hát jó. – rántom meg a vállam, egyelőre nemigen érdekel, abban meg tökéletesen biztos vagyok hogy kedvem.. meg mégannyira nincs elgondolkozni azon hogy az mi lehet és... Meleg.. és kirepülő ruhadarabok – piaszag viszonylatban odaát mi is történhet, de már rééég nem az jár a fejemben amiért egyáltalán idejöttem.

- Nem, kösz. – beszélek még mindig némileg zavartan, kezd egyre abszurdabbá válni a helyzet és ez nekem.. több, mint szokatlan. – Talán mert én nem nyakaltam be vagy.. – szagolok a levegőbe, a régi piás már simán felismeri a benne terjengő zamatokat – fél üveg ír whisky-t némi vodkával is körítve. – térek a lényegre, és most van az a pillanat hogy erősen elgondolkozom hogy lelépjek e vagy.. bohóckodjak még itt ezzel a bohóccal mert ami lejött úgy elsőre, hogy ma, megváltást nemigen várhatok. Hülye voltam hogy idejöttem.. – fészkelődök meg, csak ellenőrizve a cigarettásdobozt a hátsó zsebemben és a feszültségre a tüdőm megint füstre szomjazik.

- Még nem mondták magának hogy Isten szeme mindent lát!? – példálózok, nem mintha bármi jelentősége is lenne vagy olvastam volna valaha a Bibliát, de ez az egy dolog valahogy megragadt a fejemben. Legalábbis ezt mondják. – Szégyelhetné a pofáját hogy így tárulkozik elő a vigaszt kereső embereknek. – kerül elő a dobozom, forgatja meg két ujjam a benne figyelő 3 szál egyikét, és csak vizslatva a sötétben azon jár a fejem, hogy egy szemvillanás alatt kitépjek vagy… vagy várjam meg mi is lesz a "tiszteletes" reakciója. Mert mi lesz ha egy gyerek téved be ide  következőre..!?
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Fred & Danny - Instincts..   

Vissza az elejére Go down
 

Fred & Danny - Instincts..

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» [Speciális játékos küldetés] Five Night at Fred's

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-