HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Jer & Nora

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Jer & Nora   Vas. Szept. 15, 2013 6:55 pm

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Gerard Michaels, mert így hívták azt a majmot, akinek a keze lassan indult lefelé a hátamon, önelégült mosollyal nézett végig a termen. Oké, hogy munka, és a legfantasztikusabb limuzinban vitettem végig a hátsómat a fél városon egy irdatlanul drága francia pezsgő kíséretében, de semmi kedvem nem volt végighallgatni Mr. neandervölgyi kéjelgését, azt, hogy már csak a látványra is szinte elélvezett örömében. Nem sok boldogság lehet az életében, annyi szent.
- Nuria, ez lesz életed legjobb estéje - ütögette meg már a fenekem tömpe ujjaival a negyvenes fickó, aki felett a tűsarkú cipőimben úgy elláttam, mint a makkot kereső mókus a letarolt erdőben. Felsóhajtottam halkan, végül is ez is hozzá tartozott a munkámhoz. - Gyere szépen, kislány, be kell mutassalak néhány öregembernek - fintor jelent meg az arcán, ahogy a kezemért kapva elkezdett húzni maga után, és még azt is elfelejtettem neki megemlíteni, hogy legközelebb válasszon magának Mauglit, ha még a nevemet sem képes megjegyezni.
Nem a legkönnyebb egy törpe mellett lépést tartani, aki a terem legfontosabb emberének tartja magát, miközben a kötelező bájmosolyomat kellene villantanom, mint az egyik friss csirkéje,de megtettem mindent, egészen addig, ameddig a tekintetem meg nem akadt egy fiatal férfin, akit úgy rajongtak körbe a nők és a férfiak, mintha kihalófélben lévő faj képviselője lett volna. Kíváncsian néztem még utána, még akkor is, amikor még több férfi gyűrűjébe vonszolt be Michaels, és ahogy végre sikerült is elszakítanom a pillantásom a kisebb látványosságtól, valóban három ősz, alig pár szál hajjal rendelkező férfiak közt találtam magam.
- Nala - nyúlt meg a tekintetem az új névre, amit rám aggatott, ugyanabban a pillanatban, amikor a fenekembe markolt - nagyon hálás teremtés - nevetett fel mind a huszonöt fogát megvillantva a népes tábor előtt. - Ők pedig, Nala - itt végre sikerült eltalálnia hatásszünetet tartva, látványosan végigsimítva az oldalamon a melltartó nélküli, nyakpántos, hát nélküli fekete koktélruhám varrása mentén - hadd mutassam be Jake Fisher-t, Mike Hamilton-t és Alessio Florentino-t.. - rájuk mosolyogtam a kiosztott szerepem szerint.. aki új barátnő, még abszolút nem jártas a hírességek közt, és a totál tudatlant, már ami a jó zenét jelentette. Nos, elmondhatom, hogy nem igazán nyűgöztek le az őskövületek.
- Nora.. - suttogtam oda egy kedves mosoly kíséretében Gerard-nak. - Nora Raynhood a nevem, uraim - csusszant ki a számon az igazi nevem, ahogy bemutatkozva egyesével kezet fogtam a férfiakkal, de nem akartam rossz fényben feltüntetni Michaels-t, hagyni, hogy azt higgyék, csak egy kurvával, akinek a nevét sem volt képes megjegyezni, jött volna el a fogadásra. - Édesanyám nevezett Nalának. Szerinte az sokkal tündérmesésebb - mosolyogtam az idősebb férfiakra, végül félig Gerard felé fordulva, egészen közel hajoltam hozzá, kezemmel hátranyúltam az övéért, hogy lefejthessem magamról minél előbb. Lehet, hogy mosolyognom kellett volna, bájosan elfecsegni az időt az angol időjárásról, vagy éppen a lombikbébi programokról a "dórémífászót" mantrázgatva, jobbnak láttam, ha egy időre lelépek. Legalább egy adag alkohol legyen bennem és akár képes vagyok népdalokról is társalogni!
- Elnézésüket kérem, de muszáj vagyok magukra hagyni pár percre Önöket. Biztos vagyok abban, hogy nélkülem is tökéletesen.. el tudnak beszélgetni mindenről - meggyőzően rámosolyogtam mindenkire, megengedve magamnak, hogy.. ha már tisztes barátnőt kellett alakítanom, Gerard szája sarkára is nyomtam egy puszit... amihez még nekem kellett lehajolnom?! Mondtam már, hogy utálom, ha egy pasi törpe? Mielőtt még tiltakozhattak volna, már a fekete magas sarkú cipőim visszhangos koppanásaiban siettem a bárpult felé, ahol az első teli pohárnyi alkohol (?) után nyúlva már öntöttem is le a torkomon azt.
- Bocsi. Azt hiszem porzott már a torkom - mosolyogtam rá az áldozatomra. - Ez.. jól esett. Kaphatok még egyet ebből? - vezettem végig rajta a szemeimet leplezetlenül, elgondolkodva azon, hogy vajon minden itt jelenlévőnek akkora képzeletbeli farka van-e, mint amilyen seggfej volt Gerard. De akkor jutott eszembe, hogy én őt már láttam.. percekkel korábban. - Hol hagytad a falkád? - utaltam széles mosollyal a rajongótáborára.



♣ Ha mégsem Te szeretnél lenni a leszólított, azt is megoldjuk ♥ ♣


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Hétf. Szept. 30, 2013 1:22 am

Munkavacsora... Valahogy így szólt a felhívás ha jól emlékszem.. "Jerry.. vegyél öltönyt, a legjobbikból, és ma este, összehozlak néhány emberrel. A mi szakmánkban nem lehetsz elég szemfüles, az egyik percben a közönség éltet, a másikban már taposnak a kihűlt tetemeden, ezért nem árt jóban lenni néhány magát befolyásosnak hívő fickóval. De én elárulom neked! Mindenük ami nagy, az a bankszámlájukon szereplő összeg utáni nullák száma! A többi csak mese.. De szeretik ha nagy nevek veszik őket körbe. És ahol nagy neveket keresel, ott jóóók is a kapcsolatok." - kacsintott rám még az ajtóból visszanézve, én meg.. háttt.. engedelmeskedtem. Nem számított hogy a tegnap hosszúra nyúlt az éjjel, hogy a szemem leragad mert alig aludtam 4 órát, a fejem karikás, mintha a mosógépből rántottak volna elő, de... ott voltam. Pontban 8 órakkor az általam annyira utált harci díszben. Dehát... a karrierem.. - használta ezt a szót is Dave mielőtt kilépett én meg hitem neki. Mást nem tehettem. Neki köszönhettem mindent! Az elmúlt fél évet, és ha ő nincs.. én még mindig a kis kölyökszobámban pörgetem a lemezeket és képzelem magam egy akkor teljesen elképzelhetetlen helyzetbe. Hát most itt vagyok. És alig fél órával később már ott voltam...

Nem érdekelt a fényűzés! A limuzin.. a bejáratnál csápoló tömegek, de azért néhány aláírást elszórtam, nem mert jót tesz az üzletnek hanem mert... szépen mosolyogtak.
A terembe beérve már a korábbiaknál is hülyébben éreztem magam. Persze voltam már pár összejövetelen, lemezcégek.. menedzserek.. kiadók, sora csapott mindig valahol partyba, csak mosolyoooooogj! Ez volt az ukáz és én megtettem. Mosolyogtam. Ahogy csak tudtam. De ez.. hát ez valami hihetetlen nagy traccsparti volt, körülöttem olyan emberek akikről azt se tudtam isznak e vagy esznek, mindenhol magasan az orrok, hát még azok a pókerparty fejek, én meg.. eléggé elveszettnek éreztem magam. Mosolyogj.. - még mindig ez játszott a fejemben ahogy Dave mellett lépkedtem mint valami hűséges öleb és mosolyogtam. Amikor kezet nyújtottak bólogattam, aztán már csak folytak a fülem mellett az összegek, és minden más amibe én inkább nem akartam belefolyni. Talán ezért is volt hogy alig fél óra után egy zakórángatás mellett Dave-vel, közöltem hogy körülnézek. Azt mondja ne menjek messzire. Okéééé.. persze majd jegyet váltok egyenesen a Stockholmi reptérre, ezért csak egy nagy sóhajjal és némi lépkedéssel próbáltam életet verni a fejembe. Italok.. sorba. Nem voltam egy nagy ivós, de ami jobban tetszett az a svédasztalnál felsorakoztatott ételek. Ilyeneket még nem is láttam! - léptem oda kitágult szemekkel ami pont hogy jól jött, ha a cél az ébrenlétem és letapogattam a kínálatot.
Izék.. Eddig biztosan eljutottam valami kenceficék, némelyikük egész.. érdekes színekben játszott mégis érdekfeszítőbbnek ígérkezett mint a hátam mögött folyó üzletek, alig néhány lépésnyire tőlem. A gyomrom hatalmasat kordult.. na igen, jelzendő hogy már vagy 20 órája biztosan nem ettem és akár trutymó, akár színes, mégis az első kezembe kerülőt belőttem, és megmártva egy darab.. nemtudommilyen keksszel ami ott hevert mellette, már toltam is a számba, amiiii.. mint kiderült nem volt jó ötlet mert veszettül.. ERŐS! - guvadt ki a szemem vagy kétszeresére, mert oké, ébresztőnek elég volt, de az első nyelés után azonnal köhögni kezdtem, enyhén könnyező szemekkel felmérve a terepet és úgy vetődtem be a bárpultnak tűnő helyre hogy kis híján taroltam az egész terepet.

- EGY KÓLÁT! - vágtam még oda utolsó levegőmmel és remélve hogy a fiú abbahagyva a bámulást előttem, teljesíti amire.. na jó, nem kértem de ez most vészhelyzet! - Még ma.. - sikerült fuldokolva útközben mire úgy tűnt csak visszajött az esze és sebtiben kaptam az orrom elé az üveget meg a.. poháááár???
Nem telt két másodpercbe mire az egész a gyomromban végezte együtt egy tapasztalatnyi előnnyel: Többé NE.. egyél bele abba, aminek nem tudod mi az eredete.
Alig néhány perc telt el. Az üveg még mindig a kezemben, már üresen, de az tuti hogy még könnyes a szemem amikor meredten bámulom és meghallok egy hangot nem messze tőlem.

- Hogy mi!? - kapom fel a fejem és egy igencsak csinos lány áll a közelben aki úgy tűnik hozzám beszél. Hacsak nem áll mögöttem.. - fordulok hátra hogy hátranézzek, de nem. Senki.

- Te hozzám beszélsz? - kérdezem csak enyhén szétcsípett torokkal, de már legalább forgatni tudom a nyelvemet. Mértékkel.. de megy. Legalábbis azt hiszem.. - nyelek újra nagyot hogy csökkentsem a rekedtséget.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Vas. Okt. 13, 2013 3:10 am

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Mikor is hallucináltam utoljára? Biztos voltam abban, hogy Garfield - ha már lúd legyen kövér alapon - bolygatta meg a fejemet annyira a hülyeségeivel, hogy már nem tudtam, mit beszélek. A drága, francia pezsgő is lehetett volna az ok, vagy éppen a hajhagyma nélküli vetetlen kert, ami az öreg bácsikák fejbőrén fénylett. Elfintorodva nyaltam végig a számat gyorsan, ameddig a szöszi forgolódott egyet.
- Igen-igen, hozzád beszélek - néztem előbb a szemeibe, majd sikerült alaposan megvizsgálnom a pultban engem bámuló férfit is, mire csak egy pillanatra bizonytalanodtam el. - Azt hiszem. De tudod mit? Maradjunk annyiban, hogy.. igen - bólintottam hirtelen, ahogy visszanéztem rá, de valami nagyon nem stimmelt vele, ezért egy perc néma csendet szenteltem annak, hogy rájöjjek mi volt az, amikor a háttérben egy unalmas szimfóniáról áttértek valami polkás baromságra, nekem pedig muszáj volt letennem magam, mielőtt még rosszul lettem volna a zeneválasztásra, de azért annak örültem, hogy egyik régiség sem volt annyira elvetemült, hogy a táncparkettre akart volna pörgetni. Valószínűleg megint csak az foglalkoztatott volna, hogy vajon nem csak a fejükön kopaszodnak-e az öregek.
- Szóval amit iszol, az ott van a kezedben, vagy legalábbis annak a maradéka - állapítottam meg Sherlock-ként egy jóval szelídebb és kevésbé őrült mosollyal az arcommal, végre, székkel a fenekem alatt, a lábaimat pedig nem lóbálva inkább csak a bokáimat keresztezve hölgyként nyugodtan rápakoltam a keresztlécre. - Tehát most valaki másnak a nyála került a számba és bármiféle fertőzést elkaphatok. Már úgyis régen volt hüvelygombám, igaz is - folytattam a már megkezdett monológomat  - nem mintha közük lett volna egymáshoz - és a kimondott szavakra még az én szemöldököm is felhúzódott enyhén, meg is köszörültem gyorsan a torkomat, mintha semmit nem mondtam volna, legalábbis érdemben biztosan nem. Látszólag sztrájkoltam, mert nem a fiatal férfi felé pislogtam, hanem mereven fixíroztam egy ideig a pult mögött sorakozó alkoholsereget, ujjaimmal eltolva magamtól az addig még mindig tartogatott idegen nyállal elkevert italos poharat. Elgondolkodva azért megkockáztattam egy oldalpillantást mégis, csak hogy nem-e sokkoltam őt annyira, hogy ameddig én nézelődtem, szépen lelépett, de nem.. ott volt még.
- Csak néha vagyok dilis, ez nem általános állapot - engedtem meg magamnak egy bátorító mosolyt felé, ahogy megmoccantam a széken, hogy félig a férfi felé fordulhassak. - Szoknom kell, hogy bárhogy is hívjanak, mindenre hallgatnom kell. A szenilitás virágkorát éli itt.. - mutattam valamerre arra, amerre Gerard lehetett a tarfejűek találkozóján. - Amúgy nem szoktam sokat beszélni, csak hát.. a nyál tette ezt velem. Amúgy Nora vagyok. A legtöbbször - fintorodtam el ismét nem tetszően, erőt véve magamon pedig sóhajtottam egy hatalmasat, csak hogy befogjam végre. Nagyon. Mert kellett már végre, mielőtt sikoltva szaladt volna el előlem az, akit amúgy letámadtam. Teljes mértékben megértettem volna, ha egy szó nélkül fogta volna magát, hogy valami csendesebb környéket célzott volna meg.
- Te mihez gyűjtesz erőt... kólával? - sikerült mégis csak továbbra is beszélnem, na meg akkor is folytattam ezt a szokást, amikor a pultostól kértem mojitot. Lehetőleg más nyálától menteset.



♣️ Kissé hülye korszakomban kapod a reagot, de a zene tehet róla Very Happy Remélem sikerül azért kicsit megmosolyogtatnom Wink ♣️


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Csüt. Okt. 17, 2013 11:36 pm

A kezemre néztem, nem tudom miért, szerintem csak automatikus reakció ahogy azt említette, de aztán vissza a lányra. Nem mondom hogy láttam már furábbat nála. A szövege.. Csak egy percre kapott el a fintor, de aztán emlékeztettem magam Dave szövegére, "akármi is van, mosolyoooogj!" ezért hamar eltepertem az ellenérzéseket és remekül hoztam az eszetlen pudli formát. Még így is, részben könnyesen.
Egészen addig amíg felém nem fordult. Megint beszél.. szinte folyamatosan, én meg figyelek. A torkom egyre kevésbé éget, de azért nem fog megártani még egy.. ebből! - emelem meg az üres üveget a kezemben, ez is csak véletlenszerű reakció, de mintha a pultos értené a dolgát - még ha az előbb nem is tette - lassan húzza ki az ujjaim közül, csak szemöldökkel megerősítést kérve és ahogy zavartan bólintok már tűnik is el az üveg és érkezik egy teli, egy újabb tiszta pohárral helyette. Akkor ez rendben van. - tör ki egy sóhaj, nem is tudom mi esik nehezebben az hogy nem alhatok, vagy az hogy még mindig fáj ha beszélek, ha beszélnééék.. ezért csak az irányba pillantok amerre az őrült lány mutogat, nem látok semmit se csak fejeket, de abból akad itt még jónéhány. Szóval erről ennyit.

- Jerome. - bólintok mellé mikor kérdez, na jó, az erős túlzás hogy kérdezett de valahogy így szokás. Aztán megint a kezemben lévő már teli üveget nézem, valószínű mert megint említette, és ha egy percre is épp azon kapom magam hogy hová is fog vezetni ez a beszélgetés, aztán a következőben rájövök, hogy ez egy party. Tele őrült és pénzes emberekkel, és úgy néz ki, én kifogtam az egyiket. Nahajrá!

- Mondjuk hogy.. - sikerül valami érthetőt is kipréselnem és tényleg! A nyelvem már egyre kevésbé zsibbad, de le merném fogadni hogy erről nem a kóla tehet. Sokkal inkább a gyomrom, most valahogy abból az irányból érzem kevésbé kellemesen és remélem hogy nem fogom ezt a tengernyit beszélő lányt csak úgy kapásból leokádni. Na erre innom kell! - kaptam fel az üveget olyan intenzitással és gurítottam be, mintha az csak garancia lenne hogy amíg megy lefele, addig vissza biztosan nem jöhet.

- Szóval.. - tettem le az újabb kiürült üres üveget, de ekkor jön a második baki. És olyan amit már képtelen vagyok visszatartani vagyis böfögök egy tetemeset.
Meglepődtem. Nem csak én, az egész környezetem, néhány szem rám szegez, én meg... inkább nem nézek körbe, csakis a lányt figyelem, mielőtt Dave valami istenesen nagy leszúrást eszközölne, inkább mintha mi se történt volna, észre se veszem.

- Bocs.. - nyelek egyet csak félhalkan megsemmisülve és tudom hogy na nála.. már tuti rendesen elvágtam magam.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Kedd Okt. 22, 2013 1:16 am

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Valahogy ledöbbentem, amikor meghallottam a nevét. Na nem azért, mert bemutatkozott, hanem mert nem az én hangomon tette. Úgy látszik, sokkolt az, ha nem én beszéltem, vagyis nem, nem az, inkább még mindig az volt botrányos, hogy másnak a piáját öntöttem magamba, ki tudja, milyen nyálösszetevőkkel. Na nem mintha -névlegesen ismeg ismert - Jerome nyála jobban esett volna, de akkor is.. Fújjj!
- Francia őseid vannak? Vagyis.. olyan vagy. Oké, nem találkoztam sok franciával azon kívül, hogy elherdálják az összes pénzüket olyan puccos izéken, mint ez, de a neved nagyon francia. És nekem meg szükségem van piára, az én részecskéimmel - pislogtam már fel a pult mögött ácsorgó férfire, gyorsan berendeltem nagylelkűen ugyanazt az "erőset", mint amit Jerome is ivott. Elment a kedvem az erősebb shot-októl, annak ellenére is, hogy rám fért volna, nagyon is. Talán úgy kibírtam volna a golyófejűek találkozóját ott, a hátam mögött. Akár bowling-ozhattam is volna velük, de ahhoz le kellett volna tépni a nyakukról a fejüket. Oké, lehet, hogy nem is olyan sokára megtehettem volna, mert halálközeli korban voltak már jócskán, és nekem azt a csókát kellett összenyalnom... fintorodtam el hirtelen, hogy a következő gyors pillanatot kihasználva már teljesen a mellettem ülő - amúgy egészen csendes szöszire néztem, aki nem vitte túlzásba az áradozást. Na mindegy, én beszéltem helyette is eleget.
Teljesen felkészülten, kíváncsian néztem őt végig, már én is a kezeim közt szorongatva egy jégkockákkal, kólával teli poharat, amikor nem több, mint három teljes szót kaptam.. rákészülve még közelebb hajoltam, de azért nem másztam az ölébe, hogy folytassa, én nem zavarom meg és nem hozom rá a frászt, amikor legnagyobb megdöbbenésemre büfizett, hogy még az ebben versengő ovisok is irigykedtek volna rá.
Igyekeztem leplezni a mosolyomat, először szigorú pillantással mértem végig a körülöttünk lévőeket, lassan hátrébb húzódva, csak hogy kényelmesen kiegyenesedhessek a székben már ismét a bárpult felé fordulva, de már nem tudtam nem köhintéssel álcázni a nevetésem, és miután rendeztem az arcvonásaimat, már csak egy széles vigyorral köszörültem meg a torkomat, ahogy ismét Jerome felé néztem.
- Semmi gond. Én inkább felcsaptam volna legszívesebben a középső ujjamat másoknak, de hát nem vagyunk egyformák - nevettem el magam, felemelve a poharamat is, hogyha akart, koccinthasson velem. - Szóval elárulod végre, hogy miért itt múlatod az időd ahelyett, hogy mindenféle agyatlan csirkével társalognál.. vagy pedig idős, perverz, cukrosbácsik ballonkabátjaira vigyáznál? - mosolyogva kérdeztem tőle, meglóbálva a bárszéken a lábaimat csak úgy, céltalanul, belekortyolva egy nagyot a jéghideg italba is, csak hogy lemoshassam a korábbi alkoholt a nyelvemről. Jól esett, annak ellenére, hogy azt terveztem, hogy leiszom magam a sárgaföldig, és akkor vicces lesz az, amint Gerard érdekfeszítő sztorizgatásba kezd. Mondanom sem kell, hogy jobban kedvelném akár a Jeti kalandozásai című hőskölteményt is, de hát.. az régen rossz lenne, ha odáig süllyednék, hogy egy olyan szőrös dzsungellel akarjam tölteni az estémet.
- Fogsz amúgy szerepelni ma, mint valami... pingvinjelmezbe belezsúfolt fickó, vagy te is inkább csak mint kirakati bábu vagy itt? - érdeklődtem tőle kíváncsian, mert hogy én mi voltam, azt pontosan tudtam. Jelenleg egy nagyon hűtlen, hüvelygombáról beszélő barátnő. Pfejjjj!



♣ Hát, ez ilyen lett most, ne haragudj. A következő remélhetőleg jobb lesz :)A zene pedig.. Delta Spirit volt. ♣


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Kedd Okt. 29, 2013 12:57 am

- Francia!??- tágul ki útközben a szemem - Nem.. nem.. dehogy. - sikerül csak ennyi, ami azután következett viszont most vagy betudható a még mindig idegesítő szereplésnek vagy egyszerűen csak az a zöld valami okozta a hatást, de.. ennyi. Nincs ezen mit magyarázni. Én csak Jerry vagyok. Egy átlagos fiú Svédországból, csak.. Jerry. - sóhajtok nagyot ahogy elszabadul az incidens, na igen, otthon még minden annyira más volt. Ott mindent lehet, de itt.. - nézek még fürkészve körbe, szemeimmel Dave-et keresem, lesz e ebből újabb fejmosás, de ahogy elnézem visszamerült a kézzel-lábbal kapálózó beszélgetésbe, vagyis egyelőre ezt megúsztam. Egyelőre.
Ez a lány.. a lány viszont csak nem adja fel. Amit már mondhatnák, miért nem szokom meg, de ez vagyok én. Jerry. Még mindig. Aki piszkosul fáradt, mégis igyekszik túltenni magát az érzésen.

- Dave meg is ölne.. - fordulok vissza a pulthoz, csak fél könnyékkel megtámaszkodva magam előtt és végigdörzsölök tenyeremmel a homlokomon. – És ha engem kérdezel a legszívesebben most kifeküdnék a szobámban a Ritz-ben, de.. kötelesség. - hangsúlyozom ki a szót - Vagy legalábbis Dave a menedzserem így emlegeti folyton, amikor kirángat az ágyból egy-egy hosszú éjszaka után. - dörgölöm meg az orrom úgy hogy észre se veszem, de abban biztos vagyok hogy nem voltam gusztustalan vagy figyelmetlen, egyszerűen csak viszketett. - Nem bírom én ezt a felhajtást. – ráncosodik össze a szemem, mert igaz hogy Dave folyton azzal nyüstöl, hogy ezt vagy épp azt mondjam a nyilvánosságnak, nyilatkozzak.. az hozza a nagy pénzeket, de nem hiszem hogy ez a szövegláda lány itt velem szemben különösebb veszélyt jelenthet. – Vagyis mondhatjuk hogy jól fogalmaztál. Egy pingvinjelmezbe bújtatott kirakati bábu. - emelem meg a rajtam feszengő kényelmetlen öltöny zakójának jobb oldalát.

- De remélem hamar vége lesz. – húzom félre a szám, nem tudom miért bízom benne, mert talán lefogadom hogy szédült?? Igen, nem sok ilyen lánnyal találkoztam még errefele, otthon.. otthon minden más volt. Na meg akkor én nem kerültem milliókba és értem a többszörösét minden kedden és nem is nagyon akadtak ilyen.. csinosan.. felöltözött lányok a környéken.
Még azt mondanám, meglepő.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Csüt. Okt. 31, 2013 3:24 pm

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Na és akkor mi van, ha tévedtem? megesik velem is. Vállaimat megvonva nem lovagoltam a nevén a továbbiakban azon gondolkodva, hogy az én hibám-e az, hogy Jerome nem igazán veszi a fáradtságot, hogy beszéljen nekem. Persze, ha rákezdene a violinkulcsos hülyeségekre, az tuti, hogy abban a pillanatban viszlátot mondva, a csülkeimmel eltipegtem volna tőle. Másra sem vágytam, mint a komoly és ráadásul üzletemberes beszélgetésektől távol lenni, ezért sem sürgettem magam a karattyolásom befejezésével, és ahogy végre megeredt a fickó nyelve, elégedetten kortyoltam bele egy embereset a kólába - fintorodtam el egy egész másodpercig, amiért ilyen gyereklöttyöt sikerült kiválasztani a mellettem ülő pingvinnek.
- A Ritz-ben? - szökött fel meglepetten a szemöldököm. Na nem, ezzel nem vett meg engem, de el nem tudtam volna képzelni, hogy egy szénsavas gumit szürcsölő fickó akár olyan helyen szállna meg, ami elvezetett engem ahhoz a gondolathoz, hogy mégis... Ki ez a Jerome?! - Szerintem már az is maga a felhajtás. Nem szeretem, ha kinézik a számból a kaját és minden izével zaklatnak, meg azt nézik, hogy rendesen bepelenkáztam-e magam egy-egy mosdólátogatás után, mert hujuj - szövegeltem tovább, és lehet, hogy ezzel a lelkébe gyalogoltam, de nem izgatott. Nem ellene szólt, hanem a pénzes fickók ellen, akik sokszor már csak egy kis lóvét meglobogtatva rengeteg nő ölébe úgy vágódtak be, mint maci a málnásba.
Elvigyorodtam a saját hülye poénomon, és rácuppantam megint a szívószálra, mert ugye a nőknek jár, kell gyakorolni a szívást, nem vagyunk elég profik benne, ugye. Egy hirtelen gondolattól vezérelve egy újabb korty után már én fújtam bele, vissza a kólába a levegőt, amitől  buborékok lepték el az innivaló tetejét. Csodás szórakozás lenne, ha nem azt várnák el tőlem, hogy egy hajatlan golyófejű, árkos bőrű fickóval enyelegjek, mindenféle undor nélkül az arcomon. Oké, én választottam ezt a munkát, de egyszer nem akarna valaki olyan is, aki még nem a kaszással pókerezik?
- Amúgy ha már Pingvinek közé álltál, nem kéne körbejárkálnod, hogy minél többen megismerjenek, Topi? - szélesen mosolyogva hívtam őt direkt így - Tudod, a csitriknek, középkorú nőknek meglengethetnéd a Ritz Hotelt, biztos, hogy sikongatva dobnák le érted a gyémántgyűrűiket is akár, a tundrabugyijaikról nem is beszélve - vigyorogtam szöszire hirtelen, tenyereim közt görgetve a kólával teli poharat is ismét felé fordulva a székemben, de csak azért, hogy jobban ráláthassak az emberek alkotta káoszra. Mint a hangyák, úgy zsongtak, csak ezek ráadásul idegbetegek voltak, abszolút nem tudták, merre és hogyan mászkáljanak.
Hirtelen csúsztam le a székemről, sikerült úgy, hogy közben a combom az övéhez súrolódott, a ruhám pedig felcsúszott kissé, de ameddig nem mutogattam a tangába "bújtatott" fenekem, addig nem zavart.
- Velem jössz, Jerome - néztem a szemeibe, kezem felsiklott a karján, egészen a nyakáig, ahol hátul, az ujjaimat becsúsztatva a zakót fogtam meg. - Nem kell fekete-fehér madárnak lenned - magabiztosan kissé lefelé kezdtem húzni az anyagot, és ha nem akart velem megharcolni, engedve nekem közösen leszedtem róla a zakót, amit aztán az eddig alattam feszítő székre pakoltam. A következő lépés az volt, hogy az ujjaim a hajába merültek, de csak hogy az eddig szépen megfésült és rendezett haját egy kicsit összeborzoljam, és ahogy elhúztam a kezeimet, felnevettem. - Bocs.. nem vagyok fodrász - eligazgattam a haját az arcából azért, mert nem emozunk be azért. Annyira még nem szomorú ez az esemény, hogy érfelvágó orgiát rendezzünk.
- Elnézést, ha nem szereted, ha taperolnak, de muszáj volt. Így jobb. És a nők is érted fogják a nyálukat csorgatni, nem a Télapó típusú fickókra. Különben meg ne legyél ennyire befeszülve, nem meghalni készülsz, magadat kéne eladnod. Ha már a Ritz-ben szeretsz az ágyon fetrengeni - végigmértem őt, a szőke hajától kezdve, le, a kék szemeikig, aztán a nyakára tévedt a tekintetem, majd a mellkasára, az ölére, végül pedig a combjait is végignéztem egy elismerő bólintással. - Nincs veled semmi gond, nagyon is rendben vagy - ezt már a szemeibe nézve, mosolyogva mondtam, elorozva a kóláját a pultról is egy ellenállhatatlanná váló mosollyal az arcomon. - Ígérem, vigyázok rád, de emeld meg a feneked és gyere velem. Utána visszajöhetsz, ha nem tetszik az ötletem, megengedem, nem leszek rád mérges. De inkább te legyél talpon, mint a krikettező Beethoven-ek - utaltam a matuzsálemi korú fickókra. - Ha azzal győzlek meg, többé nem hallasz a hüvelygombáról, vagy gátmetszésről és egyéb női nyalánkságról sem - eleinte komolyan néztem rá, végül felnevettem, mert csak vicceltem. Nem terveztem őt többé sokkolni. Ma biztosan nem.



♣️ Kicsit megkéstem, ne haragudj érte, remélem, hogy kiengesztellek a reaggal ♥️ Mondj igent! WinkÉs ha igen, akkor akár el is menekülhetsz (egyedül), vagy Norával is mehetsz xD Zene is volt, mégpedig ez. Wink♣️


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Csüt. Okt. 31, 2013 5:07 pm

Nem kerüli el a szemem amikor visszakérdez. Igen, pontosan én is így reagálnék. Sőt! Hasonló képet vághattam alig fél éve, amikor először borult a bili, robbant a bomba, és kaptam a nagy hírt, irány Amerika.. és aztán egy világkörüli turné is befigyelne. Na neeee...ne...ne..NE! Pont így álltam a dolog előtt, csak már azt nem tudom hogy nem hittem el, vagy csak az első sokk vágott tacsra teljesen ott és akkor, amikor megjelent az a fickó az öltönyében. A világot.. Na igen, a világot jelentette ez akkor nekem, a szám az égnek szaladt, le se lehetett törölni a vigyoromat, olyan boldog voltam. ÉN! JEROME! A világ előtt zenélhetek, mégis aztán bebizonyosodott hogy mint minden mesében, itt sem adják olyan forrón azt a kását. Vagy hogy van az a mondás.. - ráncoltam a szemeimet, de nem éreztem szükségét hogy pontosítsak. Nem tudja ki vagyok!? HURRÁ! Végre valaki ezen a földkerekségen aki nem belőlem akar egy darabot. Hogy is folytatódhatna rosszul ez a tökéletes történet..
Aztán ez az elmélet megint borul, ahogy a lány újra szövegel, és igen.. valami útközben már azt súgja nekem, hogy AZÉRT.. nem ismer mert talán valamelyik öltönyös pénzeszsák eszement lánya. Dilis.. Szentül meg voltam róla győződve, amivel csak egy baj van, hogy ha gazdag.. az biztos hogy apuka szeme fénye, aki valószínűleg szintén nem lehet túl messze, és az ilyenek..  Neeeem szerettem amikor fotók előtt kell pózolnom és a nyakamban lógtak a szellemi fogyatékos gyerekek.

- Te mindig ennyit beszélsz?? - kérdeztem aztán mégis hirtelen, na persze nem vártam épeszű választ, már ha.. egyáltalán megállja a helyét az elméletem és a lány nem csak valami.. ismeretlen szert vett be, hallottam ám róluk eleget, és eleget ahhoz hogy nekem eszembe se jusson kipróbálni.
De aztán újabb változás... Megint, és a két lehetőség közti átmenet még mindig nem engedett pontosan következtetni. Hova megyek?? - húztam össze a szemeimet, mikor megint a szemeimbe nézett, mert gyanús volt. Egészen gyanús. Mi van ha tényleg dilis.. és a földhözcsapkodva magát apuka megvon minden támogatást mert a drága kislányának keresztbe tettem!?? Dave, tuti megölne érte, vagy ha csak drogos... mi a biztosíték, hogy nem néz hirtelen egy nagydarab szőrös egérnek és ránt elő egy kést, hogy legyilkolva a megszállókat engem is a földdel egyenlővé tegyen, hadd pusztuljanak az idegenek, mégis.. hagytam. Nem léptem le. Hogy hülye vagyok? Valószínűleg. Vagy csak annyira elkeseredett hogy jórészt már bármit megtennék csak egyetlen percre szabaduljak innen. Szabaduljak ebből a megjátszós világból...

Még akkor sem fogtam gyanút vagy cselekedtem amikor a keze végig a zakómon tapogatni kezdett, de mivel nem szeretem a hirtelen lépéseket hagytam. Csak megment valaki ha mégis ölni támadna kedve, de helyette a zakóm látta kárát, ami nem mondom hogy nem esett kellemesen.
Aztán amikor a keze már a hajamban turkált.. na igen, már nem is érdekeltek annyira azok az előző elméletek, a szemem ottragadt a szemeiben, csak figyeltem, de erős a gyanúm hogy már nem is annyira a szellemi épsége foglalkoztatott. Pedig valami baj van vele. Az tuti! Éreztem, mint ahogy azt is hogy ennek nagyon nem lesz jó vége, mégsem mozdultam továbbra sem. Hagytam. Hogy azt csináljon velem amit akar. Pedig még nem volt példa erre. Sosem.

- Ha nem vagy fodrász akkor mi vagy.. - sikerült már egész higgadtra vele szemben, de ami biztos, hogy a pulton feszítő kólás üveget, szinte észrevétlenül fojtogattam a kezemben, és nem mondom hogy.. nem voltam hálás amiért eltávolodott tőlem.
Aztán az üveg eltűnése volt ami ébresztett. Okééé, nem aludtam de azért rendes hatással volt rám nem is annyira a szöveg, hanem a többi.. De most mi az istent smúzolok ezzel!? Semmivel nem több mint a sminkesek amikor torokra mennek, most mégis annyira meglepő volt ez az egész.

- Hová akarsz vinni? - sikerült aztán végre mégis kérdőre, és az üveg után az előbb még szorítón ottmaradt kezem csak ekkor csúszott le a pultról és összedörzsölve magam előtt csak valami pótcselekvésként indult meg. Akarom én tudni?? Nem vagyok biztos benne!


A hozzászólást Jerome Brightman összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Nov. 01, 2013 1:22 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Csüt. Okt. 31, 2013 6:33 pm

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Hogy miért beszélek annyit? Talán ha mások is lépést tartanának velem, akkor könnyebb lenne csendben maradnom. De csak talán. Amúgy pedig ha szabad utat kaptam, sosem voltam az a némán elücsörgő típus, a véleményem pedig mindig is az enyém volt, amit sosem hagytam magamban, mindig el kellett mondanom azt, ami akkor és ott a fejemben volt.
- Nem, van, amikor többet, vagy kevesebbet, ez igen változó. Nem tudom, hogy mikor melyik jön össze - nem kérdeztem rá arra, hogy túl sok-e az neki, amit összehordok. Szokja meg, vagy lépjen le, de ameddig a közelemben marad, el kell viselnie ezt. Legalább én nem a menopauzáról beszéltem neki, vagy a legújabb hajhagyma sokszorosító újabb készítményekről, amit a dörgöl-dörgöl-suvickol ritmusra alkalmaztak az öreg bácsikák.
Még több beszéd és önálló taperolós hadművelet következett a részemről, amitől Jerome-nak már egészen emberi formája lett, aki ráadásul huszonegyedik századi is. Az itteniek többsége visszamaradt Humphrey Bogart érájából, ugyanazzal az öltönyös fizimiskával, viszont Topi ki fog tűnni, így biztosan. Elbűvölten figyeltem őt, amikor végre önszántából is kérdezett, mire röviden rámosolyogtam.
- Escort. Olyan, aki kísérgeti a megrendelőket, valakit alakít a szerepében. Feleség, szerető, barátnő, családtag, vagy csak olyat, aki meghallgat. Néha olyan, mintha családsegítők lennénk, az ügyfelek boldogok, ha azt kapják, amit szerettek volna, mi pedig a munkánkért kapott pénznek örülünk, amiből meg tudunk élni. Nem fizet olyan rosszul, csak jól kell színészkedni. Shakespeare büszke lenne ránk - és persze, sikerült most is egy kisebb beszédet összehoznom, de hé, ő kérdezte, én csak megválaszoltam, ami őt érdekelte. - Itt, most barátnő vagyok. Akinek nagyon elege volt abból, hogy a nevemet sem képesek megjegyezni egyetlen estére - ezt némiképpen morcosan, de azért nem túl nagy jelentőséget tulajdonítva az ügynek, egy vállrántással intéztem el.
Egészen belejöttem abba, hogy taperoltam őt, de persze megint egy kérdés, amire egy sóhajtással felmosolyogtam rá. A spontán jótékonykodás ezek szerint nem az én asztalom, de nem baj, majd maximum szépen lassan ráveszem őt arra, hogy az amúgy egészen dögös pultos kölyökkel a haverkodás nem az igazi, főleg, ha mint hivatásos már csak félpingvinként önmagát kellene bemutatnia másoknak.
- Ne aggódj, van alkoholmentes puncs is - felnevettem halkan, ahogy egy kicsit húztam, de csak azt akartam, hogy végre ne citromba harapott képpel mászkáljon az este folyamán. - Meg kell ismerned a "nagyokat" - macskakörmöztem a levegőbe emelve az ujjaimat, miután visszapakoltam egy pillanatra a pultra a poharat. - Különben is, hogy tudnád őket megdumálni a pultnál ülve? - mosolyogtam rá, de valami még nem tetszett rajta. Újabb kérdés nélkül, hogy egyáltalán lehet-e, az ujjaim a nyakkendőjére siklottak, hogy kicsit lazíthassak rajta, amivel lehetőleg több levegőt is kapott, és a felső gombot is kibújtattam a lyukból az ingén.
- Ráadásul éhes vagyok, és utálom, ha csak engem néznek árgus szemekkel, amikor kritizálom a burzsuj kajákat - elnevettem magam hirtelen, ami mosolygássá szelídült, kedves tekintettel nézve, hogy vajon sikerült-e őt meggyőznöm végre.



♣️ Nora nem bolond, hékás xD Zene pedig ez volt. Wink♣️


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Szomb. Nov. 09, 2013 12:02 am

Ééés megint! Vagy még mindig, mégsem álltam neki kötözködni vele, egészen egyszerűen mert.. valami azt súgta nem nyerhetek. Sosem voltam az a.. mások hasába lukat beszélő fajta, de úgy tűnik egyszer eggyel csak összehozott az élet.
Mégis az újabb manőver.. a zakómtól való megszabadulás, de sokkal inkább a keze a fejemen mégis rávezetett valamiféle lényegre, hogy tényleg nem ufó. Emberből van és.. na igen csak nem az a megszokott féle.
Kérdésre válasz. Így megy ez a jobb körökben és én.. kérdeztem mert miért is ne. Most már tényleg érdekelt hogy mi is a sürgés-forgás oka és ahogy hamarosan jöttek is a válaszok, nem mondom hogy nem döbbentem le.

- Escort!?? – kérdeztem vissza valószínű kitágult szemekkel, na mert nem mintha ne hallottam volna még róla, hisz ott a tv! Az újság! Az internet, egész Amerika tele van ezekkel a.. postán rendelhető lányokkal, de odahaza Svédországban azért ez nem volt olyan elfogadott menet.
- Szóval te.. prosti vagy? – kérdeztem a következőt, na igen, levontam egyes következtetéseket és az is igaz hogy miközben az én gondolataim messze kattogtak ő továbbra is hebegett, de mint mindig, őszinte legyek, nem is igazán figyeltem. Escort.. – hangzott fel megint a szó fejemben és próbáltam összerakni az apró darabokból a képletet. Lány.. megrendelhető lány. Pénzért. Nekem van pénzem. Naná, de még mennyi hogy van! Szóval akkor akár az enyém is lehetne. Egy órára. Vagy egy egész estére. De ki tudja meddig bírnám ki anélkül hogy zsongana a fejem?? Pláne most.. – dörgöltem meg helyette valahogy véletlenszerűen a két szemem, mert a kiélezett figyelemmel egyre inkább erőt vett rajtam az álmosság.
De aztán mégis újabb ötlet. Menjek vele? Hogy mi van? – tágul megint a szemem, de kezdem ezt már megszokni a közelében, viszont ahogy a karomba markol valamiért mégse érzem szükségét ellenkezésnek, csak húz.. én meg megyek, először a székről mászva le aztán hallgatva ahogy tovább beszél, bomlik a nyakkendőm valahogy útközben torpantva meg aztán csak húz tovább valószínűsítem kitűzve egy nem is olyan távoli célt.
Naszépesténkleszmegint..

- Hé! Hé! Várj! – ellenkezem aztán mégis, már akkor amikor már majdnem célt ért a menet, de één.. megmakacsolom magam mert miért is ne! Nem vagyok az a féle aki szeret.. hülyeségekről eszmecserélni vagy úgy egyáltalán aki tud is, én csak.. bábu vagyok! Egy marionett, aki azt mondják egy zseni ha elé teszik a gépeket, de csak egy senki ha épp smúzolásra kerülne a sor. Nem voltam jártas ebben. Eddig mindent Dave intézett, és én nem is akartam szakítani a hagyományokkal. Egyáltalán nem volt hozzá kedvem. – Hé.. – húztam aztán közelebb már valamivel csendesebben – nem mehetnénk inkább el.. innen valahová!? – talált a szemem a szemeibe, kérlelőn? Talán. De bármit megadtam volna! Tényleg.. BÁRMIT! Ha most.. ebben a percben ez az egész helyett leléphetek.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Kedd Nov. 12, 2013 2:24 am

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Még akár fel is háborodhattam volna a kérdésén, de mégsem így történt. Azért nem mondom, hogy nem akadtam meg egy pillanatra az amúgy is kusza, de annál pattogósabb gondolatmenetemben, na de azért erős túlzás, hogy prosti lennék. Ha ezt egy évvel ezelőtt kérdezte volna, egykedvű bólintással és némi ribancos öltözékkel alá tudtam volna támasztani, na de most?! Persze, úgy öltöztem, mint egy dögös huszonéves, aki barátnőként volt mutogatva, mint valami idétlen múzeumi tárgy. Néha idegesítő tud lenni.
- Néha előfordul - bólintottam egyet csak úgy a mihez tartás kedvéért, megvárva a reakcióját, de aztán felnevettem, mielőtt még útszélinek gondolna. - Viccelek! Nehogy elhidd - kacsintottam rá egyet folytatva a magyarázatot. - Nem tudom, hogy vannak a többiek, de elvileg az escort nem szexel, ha dolgozik. Nem vagyunk prostik. Vagyis... elvileg nem, az más kérdés, hogy néha, ha megkövetelik, egészen jól elő tudjuk adni a szédült, szexéhes tyúkot. De csak ha olyat kérnek a megrendelők. De ne másokról beszéljek.. hmm.. szóval én nem vagyok prosti, szexelni a magam szakállára szoktam. Amikor nem dolgozom kísérőként. Vagyis ha kedvem van. Ami elő szokott fordulni ugye. Szeretem a szexet. Jó feszütséglevezető és élvezem is. Nagyon - egyre szélesebb mosollyal, pimasszá válva beszéltem, felkészülve arra, hogy megint kiakasztom, de én már csak ilyen voltam.
De akármennyit is beszéltem, néha úgy éreztem, nem teljesen figyelt rám. Ez a gond a pasikkal. Beszélsz-beszélsz, de ők csak azt hallják, hogy blablabla, na meg ha úgy gondolod, hogy tökéletes az egyetértés, csak kérdezz vissza az öt perccel ezelőtti beszélgetésedre vele.. és tudni fogja  a melltartó méreted, de hogy mást is megjegyezzen?! Luxus!? Oké, én is hibás voltam, mert például az ott hagyott kugligolyó fejűekről én sem akartam megtudni, mikor helyezték fel nekik a műprotkót. Van, amit nem illik tudni a másikról.
És ráadásul még a sok beszédben na meg a bubis kólától is szökdécselve sikoltozott a gyomrom, mert enni kell és enni kell! Ha mondá az úr, avagy a gyomrom, én aztán nem tiltakoztam, hirtelen elgondolkodva már kevesebb ruhában, megfosztva Mr. Pingvin jelmeztől Jerome-ot célba is vettem az ételeket, amiben persze megakadályozott a menetben, a hangjára pedig felé fordultam, na meg közelebb is léptem hozzá, ha már húzott, én meg nem gondoltam, hogy hű de nőies lenne előtte eltaknyolnom. Kíváncsian néztem az arcát, a szemeit a halkabb kérdése után, mérlegelve a döntésemet. Maradni, vagy menni?! Hamlet igazán büszke lehetett volna rám, én nem voltam öngyilkos hajlamú, és ha életben lett volna, biztos vagyok benne, hogy megérdemeltem volna tőle egy arcon nyalást. Vagy máshol nyalást.. Hmmm.... hmmm.. nyalnom kell!
- El is mehetek akár - eltűnődve néztem a szemeibe egy újabb mosolyt felfestve az arcomra. - Csak akkor azoknak a halálpártiaknak kell valamit behazudni, hogy fáradt vagyok, vaaagy hogy rosszul, mint gyomorrontás, esetleg mint valami eszelős tyúk bevisíthatnám a legnagyobb csendben, hogy terhes vagyok. Vagy épp szifiliszes - felsorolva a lehetőségeket egy pillanatra néztem csak fel a szemeibe, a szabad kezemet a csípőmön nyugtatva, miközben a cipőm sarkával kezdtem karcolgatni a laminált padlót. - Mit gondolsz? Melyik lenne a legjobb ötlet? - itt már hosszabb ideig néztem fel a szemeibe, azokba a kékekbe, de már eldöntöttem. A legstílusosabb akkor lehetek, ha azt hazudom be Gerard-nak, hogy rosszul lettem, nagyon sajnálom, és majd otthon megvárom. Tudtam, hogy egy csomó magyarázkodás lesz a végéből, de bármit bevállaltam, csak ne kelljen még egyszer megnyalnom azt a ráncos arcot!
- Velem jössz magyarázkodni, vagy egyedül küzdjek meg a Tojásfejűvel? - kíváncsiskodtam, miközben kissé távolabb húzódtam tőle, nehogy a sok eszement liba azt higgye, hogy Jerome nekik nem szabad préda. Mert az volt. Egy kólaivó, sokkolható pingvin - legalábbis szerinte. Így, mindenféle hivatalos ruha nélkül egészen emberinek tűnt. Férfinek.



♣️ Egyre jobb xDDD Már ringyónak is nézik -.- xDDD Zene pedig ez volt. Wink♣️


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Szomb. Nov. 16, 2013 1:12 am

Erre innom kell.. – ez volt az első gondolatom ahogy jött az újabb rakat szöveg, de azt már nem tudtam volna megmondani hogy azért hogy jobb legyen, vagy azért hogy ez az egész.. kereplés amit általában leművel ne szívja ki még minden, megmaradt épeszű agysejtemet, mert félő.. tényleg megbolondulok. Vagy elalszok. Azt hiszem az utóbbi a nyerőbb végkifejlet.

- Értem.. – sóhajtottam útközben nagyot, de a francokat! Viszont valahol már félúton rángatni kezdett, miután félig le is vetkőztetett és úgy éreztem magam.. háttt.. mint ahogy szoktam, amikor a stylistok meg a sminkesek úgy egyszerre nekemesnek ha épp nyilvános szereplésre kerül a sor. Egy bábu.. Igen, a legtökéletesebb marionett.
Mégis valahol útközben az itt és az ott között sikerült megállítanom. Hogy mire készül!?? Engem nem kell odarángatni a sok öltönyös félkegyelműhöz, én vigyorgok hogy ha kell, teli pofával ha épp megkövetelik tőlem, de nem áll szándékomban velük töltenem, a véletlenül és hirtelen felszabadult időmet, mert.. mert NEM! Jól tudtam hogy úgyse lesz sokáig mentségem, Dave előbb vagy utóbb megtalál, elkapja az öltönyömet.. vagyis.. hááát.. most már azt ami maradt belőle, amiért lefogadtam megint hallgathatok majd tőle, de most.. egész egyszerűen nem érdekelt.
Megállt. Szerencsémre, mert nem akartam a terem közepén jelenetet, és azt se akartam hogy ujjal mutogassanak később vagy visszaköszönjön a címlapon „Avici megint egy ismeretlen nővel heveskedett(?)”. Na. Mert ezek mindent kiszagolnak és kitekernek én meg.. Nem volt kedvem újabb fejmosást átvészelni.
Aztán megint beszélt. SOKAT! És már megint hülyeségeket, ami egy percre elgondolkoztatott, hogy jó ötlet e, mi van ha egy gyilkos!? Ha egy tévéből ismert feketeözvegy aki így szedi fel az áldozatit és.. Ááá, Jerry, fogd már be! – intettem helyre a saját fejem, hát nem eltűnni akarok innen!? Dehogynem! Akkor meg tökmindegy hogy kivel csak EL!

- Énnn.. nem tudom.. – hebegtem zavartan, még mindig nem tudtam követni a menetet, de a következő dolog már tiszta volt. Miii??? Hogy ééén!?? DEHOGY! -  Menj.. menj csak egyedül, addig én.. – néztem sebtiben körbe, szememmel először Dave-et belőve, de aztán visszatáncolt a pulthoz – Majd ott megvárlak! – mutogattam az irányba, közben fejben mérlegelve, hogy mennyire lesz egyszerű menet kislisszolni Dave figyelő szemei elől. Hát még a paparazzik!


A hozzászólást Jerome Brightman összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Nov. 29, 2013 7:15 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Pént. Nov. 29, 2013 7:01 am

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Valahogy érzékem van azokhoz a pasikhoz, akik nem beszélnek sokat. Komolyan, akár illegethetném is magam jobbra is, meg balra is, akár a rúdon is, Jerome akkor sem fog áriákat énekelgetni kedvemre, akár az Aidából. Hirtelen rántottam össze a szemöldökeimet, ahogy tudatosult ez a gondolat, és még én is megrémültem. Honnan a fenéből szalajtottam pont egy ilyet?! Biztos voltam abban, hogy ez csakis Gerard műve lehet, ott, a kopasznyakúak táborából, aki orgazmikus élvezettel szürcsölte bőszen a pezsgőjét, tanítani valóan kicsapva oldalra a kisujját - már ahogy meg tudtam állapítani, ahogy nekem hátal állva tette mindezt. Oké, túloztam, csak elképzeltem ezt a jelenetet, de biztos voltam abban, hogy kényes volt, a "nemesebbik" fajtából.
- Szóval én most akkor elmegyek - jelentettem be a szöszinek, aki mellől valahogy nem volt kedvem elmozdulni, csak hogy valami hihetetlen kifogással végül leléceljek innen.  Nehéz az escortok élete, hát na! - És bejelentem, hogy rosszul vagyok - bólintottam is meggyőzően a szavaim mellé, és a távolból fixíroztam csak azt a bácsikát, akivel sikerült egy randit lefixálnom. - Mondjuk.. hogy kiloptam a kezedből valami mérget, nehogy véletlenül meghalj, és most én kezdtem haldokolni - kevésbé meggyőzően motyogtam mindezt, de csak egy pillanat volt, hogy egy hatalmas lélegzettel a tüdőmbe engedjek annyi frissnek mondható, kölnivel és parfümmel teleengedett levegőt, amennyitől még nem voltam rosszul. - Te menj csak oda nyugodtan. Úgyis megtalállak, csak a pingvinmentesítettet kell keresnem - hirtelen széles mosoly futott az arcomra, ahogy a pult felé böktem a fejemmel, és azzal ott is hagyva Jeromot megindultam...
Hogy beteljesítsem az akaratot... a végzetet, bármit, ami hozzásegíthetett ahhoz, hogy végül aztán a munkáltatóm egy következő napom lecsesszen, csak mert nem végeztem normálisan a munkám. De egyszer adná ki magát egy ilyen korosodó pókháló barátnőjének és megtudná, hogy nem Csipkerózsika álma tulajdonképpen ez a munka! A fenéket!
Mint ahogy az egyértelművé vált, szerettem beszélni, egyedül a pszichológusomnak nem. Neki különben is fizettem, szóval részben a prostim volt - futott át a gondolat a fejemen és ezen felvillanyozódva léptem oda Gerard-hoz, hogy eltávot kaphassak tőle. Tíz perc, és megannyi ismerkedős párbeszéd után, mint hogy.. "- Nuria, szivecském, ma este ünneplünk" amiket aztán a részemről olyanok követtek, hogy "Muszáj pihenned, drágám, holnap fontos nap lesz". Persze erre a többiek azt gondolták, hogy a fickó újabb frigyre lép, amin csak egy hangyányival nevettem fel hangosabban a kelleténél, de végül sikerült moderálnom magam és egy bűbájos mosolyt sikerült az arcomra tapasztanom, amivel bőven kimerítettük volna akár a fiatalkorúak megrontását is Gerard-nál. Legközelebb fogok hozni magammal egy plüssmacit is, esküszöm!
Húsz perc! És vagy ötöde annyi agysejttel és energiával sikerült kiverekednem magam - na nem szó szerint - a nyugdíjas klub táborából, és csak hogy hitelesebbnek tűnjek, nem kezdtem őrülten menekülni Jerome felé, csak a megszokott, lágy cipőkoppanásokkal szeltem át a termet, elé érve pedig felmosolyogtam rá már nyugodtan.
- Úgy tudják, hogy, hogy migrénem van - gyorsan kikértem még egy kólát a pultos sráctól, ebben az esetben jéggel, és csak úgy szolidan, nőiesen beletúrtam ujjaimmal a jéghideggé vált barna szmötyibe, hogy kihalásszam az egyik formára fagyasztott kockát, amit aztán az ajkaim közé a nyelvemmel simítottam végig egy jóleső sóhajjal. - Imádom elnyalogatni a jeget - futott ki ajkaim közül ez az amúgy totálisan felesleges információ, amit naná, hogy megspékeltem egy tök jó folytatással. Ez az Nora, csak így tovább! - Kicsi koromban mindig jégnyaló versenyeken vettem részt - felnevettem jókedvűen egy kacsintással megspékelve is azt, de végül rendeztem magamat, a már az időközben kisebbre nyalt kockát eltüntettem a számban.
- Ha gondolod, akkor mehetünk - váltottam végül témát egy gyors körbekémleléssel a teremben. - Elöl, vagy hátul szeretnél? Mondhatnám a behatolást, de most éppen kifelé indulnánk - kiszélesedett a mosolyom, ahogy Jerome-ot figyeltem, és hölgyhöz illendően most nem taperoltam végig. Különben is már elég mintát vettem róla, amikor vetkőztettem őt. - Mennyire vagy gyors? Csak mert úgy is csinálhatjuk. Vagy sompolyoghatunk is akár - elgondolkodva, félhangos beszéddel tartottam szóval (magamat?) őt, találomra elindulva előre. Valamerre arrafelé lehetett a ruhatár.


♣️ :(Remélem nem olyan szörnyű, mint amilyennek én érzem Rolling Eyes Zene ez volt. Wink♣️


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Szer. Dec. 04, 2013 5:16 pm

- Oké! – vágtam rá egy kiadós bólintással is megtoldva első körben, mert nemigazán tudtam már hogy mi is az amit akarok. Jobb haaa.. szabadulok ez elől a flúgos nőszemély elől, vagy aláírom hogy épp arra készülök hogy meglógva a felvigyázóm és menedzserem orra elől, rábízzam a bőrömet. Hát.. nem is tudom melyik az ésszerűbb döntés! A fenéket nem…
Mégis egyetlen szó vagy mukkanás nélkül hallgattam végig az újabb sületlenségeket és amint elindult, talán lapos kúszásban én is elindultam a bár fele.

- Egy vodkát! De gyorsan… - adtam ki a csaposnak a pultra csapva nem annyira meggyőződötten, de jól tudtam.. ha ezzel a lánnyal akarok lelépni, ahhoz valami erősebb kell! – Kösz. – vetettem oda a fiúnak amikor már csúszott is elém a pohár, igen.. hát gyorsan, én meg egy darabig szemeztem még vele, nem szoktam inni.. na jó, ritkán, akkor is inkább pezsgőket, de elég volt egyetlen pillantás a lányra nem is olyan messze ahhoz, hogy ne gondolkodjak többet és egyetlen füstre öntsem is le a torkomon.
Köhögtem. Mint a fene, de igyekeztem hamar elnyomni az egészet. Nehogy már azt mondják rám hogy gumigyerek.. Én Avicii vagyok! Egy ISTEN! – diktáltam a fejembe a sületlenségeket, de most ez az egyetlen volt ami erőt adott. Bátorságot?? Kitartást.. AKÁRMIT! Mégis már teljes szélességgel fordultam a távolban feszítő lány felé, mikor az megjelent a látómezőmben.

- Azt hiszem ide kelleni fog még egy.. - csapkodtam a pultot fél kézzel, de a szemeimet még mindig rajta legeltetve, és hogy meg fogom ezt szívni?? Biztos voltam benne! Abba is hogy NAGYON! Dave, sosem viccelt, hát még az újságírók ha meglátnak részegen, de ez most egy percig se tudott lebeszélni semmiről.
Mikor hallottam a folyadék csorgását, csak akkor fordultam vissza a fiúhoz megint, és találtam a szemeibe. Fura volt. Nem lenéző csak.. – Hát.. ehhez a nőhöz kell az energia.. – vettem egy bocsánatkérő vállrándítást, mintha bármivel is tartoznék feléje, de az meg a legnagyobb meglepetésemre viszont az orrom elé tolt egy papírt.

Persze.. – firkantottam fel a nevemet, pontosabban.. azt amit adtak nekem, már igen akadozó nyelvvel, de végül is nem azzal kell lejegyeznem, szóval.. Csak egy biccentés, a fiú vigyorgó feje, na képzelem, ennek is jó emlékei lesznek, én meg feltornáztam egy tanult mosolyt a sok közül, kétséges sikerrel és inkább belekapaszkodva a következő pohárba ledöntöttem. Eeeeez.. már nem volt annyira fájdalmas. Vagyis.. erős a sanszom hogy csak nem éreztem, de aztán.. csak megjelent megint az a hang a fülemben, én meg már ösztönösen rázkódtam össze.

- Igeeeen?? Hát ez remek.. – vágtam rá csak félig megbágyadva a szemeibe, viszont ahogy azt a jégkockát nyalogatni kezdte, na ott belém fagyott minden. Csak álltam ott. Vagyis ültem! Hosszú percekig némán, de az is lehet hogy órák voltak, nem érzékeltem, amikor újabb szavak és én észbe kaptam.

- Értem. – eresztettem le az útközben valószínűleg bennragadt levegőmet és igyekeztem az üres poharamra koncentrálni. Már a szaga se tetszett. – Már hogyne mehetnénk! – reagáltam aztán mégis a következő szavak tekintetében, már felé fordulva és ha esetlenül is de letornáztam magam a székről. Legalábbis azt hiszem. – Ööö.. hátul.. – zavarodtam bele az egészbe, de aztán csak sikerült kibogozni – Muszáj hátul mert elől tolonganak aaaa.. – húztam el az egészet, na igen, a szavak nem annyira jöttek a fejembe, de aztán mégis.. TÁKK! – a fotósok! – sikerült mentenem a helyzetet. – Nem lenne jó ha meglátnának miközben.. hmh.. – sikerült félúton leeresztenem – miközben szökök! – vágott ki egy széles vigyor a fejemen, és NA.. most sikerült realizálnom a helyzetet, hogy éhgyomorra.. na meg amúgy is.. sooook volt az a két feles. Ami amúgy rendben van, csak most már nincs visszaút, csak előre.

- Vagyis gyorsan. – ráncoltam a szemeimet, miközben jobb tenyerem már a kezéért kutatott, nem is figyeltem oda, csak amikor megtaláltam.. valamit, szorosan kapaszkodtam bele, és irányba amerre az ajtót még emlékeztem, húzni kezdtem magam után…
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Szer. Dec. 18, 2013 12:49 pm

Could’ve been a princess, crown out of thorns...
I wanna free you, bring you out of everything.

Elfelejtettem neki szólni, hogy nincsen átlátszó kóla. Márpedig az, amit ivott.. menet közben meglátva, mit hajtott fel, nagyon nem tűnt  fekete gumipiának. A reakciói pedig egyértelműsítették, hogy még csak nem is sprite-ot, sem pedig ásványvizet nem ivott. Felvontam picit a szemöldökömet, de nem szóltam érte, még nem. Viszont az egyértelmű volt, hogy a jégkockás akciómmal sikerült őt megakasztanom, és nem kicsit élveztem a pillantását rajtam. Talán ezt is akartam elérni, kirángatni abból az egyszerű egykedvűségből, amiben megfeneklett.
- Nem szereted, ha fényképeznek? - kíváncsiskodtam már a magyarázkodására, nekem nem volt semmi gondom vele. Megtanultam, hogy legyek még dögösebb a képeken, mintha ebben a fekete szűk, testhez álló ruhában már ne lettem volna elég szemrevaló egyébként is. Már éppen indultam volna a "csak gyorsan"-ra, amikor Jerome mást gondolva nem nyúlt a kezemért, amit sikeresen meg is fogott, ugyanabban a pillanatban pedig eltérített az elöl való szökésről, és ahogy korábban én vezettem őt, most ő volt az, akit én követtem.
- Hova sietünk amúgy ennyire? - kíváncsiskodva értem be, és ahogy mellette sétálva néztem rá oldalra, hirtelen nem tudtam elgondolni, mit szeretne. - Lesz olyan hely, ahonnan nem akarsz majd megszökni? - beszéltem tovább neki, mert tényleg érdekelt, hogy hol akart elbújni, na meg főleg velem, amikor eddig nem igazán volt együttműködő. Mondhatnám azt is, hogy sokkoltam újra és újra, de hát istenem. Ezek szerint megszokta. Szökött fel megint a szemöldököm értetlenül a homlokom felé, amit azért nehezemre esett elképzelni. Ő nem tudta, mit akart tőlem, így muszáj voltam vele önmagam lenni. Nem véletlenül beszéltem annyit! Jutottam a felismerésre, és ez összezavart. Általában azt mondtam, amit elvártak tőlem, nyájas voltam, kevésbé ironizáló, Jerome mellett pedig mást sem csináltam. Sóhajtva húztam el a számat is, de azért derűs maradtam, egészen addig, ameddig Jason-t meg nem láttam. Arcomról lefagyott minden kezdeti lelkesedés, ahogy afelől jött, amerre a szöszi húzott, és egy pillanat alatt megmakacsoltam magam, ha Jerome nem akarta, hogy felnyaljam a padlót, muszáj volt megállni. Vagyis muszáj lett volna, ha azonnal nem rántom őt vissza, csak hogy a következő pillanatban már az addig szabad kezem fusson fel az oldalán, hogy "elbújva" az ajkam az ajkára ne forrjon lassan, émelyítően édesen, csak úgy tapogatózva eleinte, s ha hagyta, akkor elmélyíthessem a csókomat, hogy húzzam az időt, ameddig Jason el nem tűnt a képből. S hogy az mikor volt? Fogalmam sem volt róla, mert úgy helyezkedtem, hogy a hátamat láthassák mások, míg az én testem hozzásimult Jerome-hoz, ujjaim pedig az oldaláról felszaladtak a mellkasára, majd a nyakára is, lassan elhúzódva a csókból, de még a közeléből nem.
- Eltűnt? - suttogtam a nyakába, folytatva, hogy értse is, miről dumálok. - Magas, sötétbarna hajú... és azt hiszi, övé mindenki. Egoista vadbarom, sötétszürke öltönyben, makkos cipőben és a libák csak úgy nyáladzanak utána - adtam meg a leírást neki, nyelvemen a vodka ismerős ízével, orromban a férfi kölnijének illatával. - Tényleg el kell innen húznunk a francba! - folytattam torkomat megköszörülve, kis mosollyal felnézve Jerome szemeibe is, az ujjaimat pedig elvontam a bőréről. - Bocsi - haraptam bele az alsó ajkamba egy pillanatra. - A csók miatt. Mehetünk? - váltottam hirtelen, de azért azt megvártam, hogy valóban szabad volt-e a menekülési útvonalunk. Mert már nekem is volt okom arra, hogy kereket oldjak.


♣ Bocs, hogy csak most, na meg hogy nem teljesen olyan.. mint kellene. Rádiót hallgattam írás közben. ♣



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Szer. Jan. 22, 2014 9:22 pm

- Öööö.. dehogynem szeretem..! - sikerült némi jókedvű éllel a hangomban, holott egy percig sem voltam vidám. Vagyis.. DE! Vidám voltam! Nagyon is boldog, ami ha jól számolom úgy a legutolsó otthoni muri óta nem esett meg velem, és még ha valahol mélyen, tudtam is hogy ez most nem az az.. igazi boldogság, hanem ez csak valami mű, egy percig se tudott érdekelni. Csak tűűűnjünk.. el innen. Talán élveztem hogy megint "bűnözhetek".. - éreztem ahogy vigyor feszít az arcomon, még ha nem is volt senki akire rávillantsam, de a lány keze volt a tenyeremben, vagy ha legalábbis nem valami egészen mást fogtam meg, és csak húztam magam után. Az meg beszélt. Milyen meglepő.

- Figyelj! - torpantam meg miután megrántott, és tőlem egész szokatlan módon, - de most bátor voltam mint az atom - felemelt mutatóujjal kezdtem el magyarázni a szemeibe, csak útközben.. útközben azt felejtettem el, hogy MIT! Szóval itt bukott meg a dolog...
Ő viszont.. ő viszont egészen úgy tűnt hogy képben van, vagy legalábbis.. erre biztosan nem számítottam. Hogy zavart e?? A fenéket!! Először még.. azt mondom meglepődtem amikor úgy mászott a számba mint akit odarendeltek, de aztán már.. hátt.. nemm annyira volt ellenvetésem ahogy a hátam bizseregni kezdett, a nyelve érintése a nyelvemen, na meg a többi.. khm.. nem bocsátkozok most részletekbe de.. hátt.. jah! Szóval ott volt! Teljesen.. És valamiért most eszembe se jutott kérdezősködni hogy miért is van ez.

Fogalmam sincs mennyi idő telt el.. még az se számított hogy az előbb még lépni akartam, már nem volt annyira sietős. A kezem a derekán.. nem tudom mikor vagy hogy került oda, a tüdőm már igen csak kapja a levegőket, én meg egyre jobban élveztem ahogy elveszek benne, na meg ahogy elveszik benne az igencsak felsprengelt vérem, és már el is felejtettem mit is akartam az előbb.
Aztán.. aztán elhúzódott. Én még csak úton voltam arra, hogy egyáltalán felfogjam a magam körüli világot, amikor motyog a nyakamba.

- Mi...? - rövid szünet - Hogy mi..? - sikerült ennyi, de lényegében tudatában sem voltam mit is akarok tudni, hogy egyáltalán akarok e valamit, nem csak őt.. vissza. De aztán beletelt néhány pillanatba, na meg igen, az újabb szövegelése is adott némi támpontot, hogy úgy nagyjából belőjem a helyzetet. - Nem.. nem tudom.. - folytattam a következőkkel, de az épeszű gondolkodás még mindig valahol nagyon messze volt tőlem, amikor még alig csillapodva a légvételek száma a tüdőmben, felnézett a szemeimbe. Na OTT.. megakadtam. Pont ott, fogalmam sincs az enyém mit is tükrözhetett, de biztos vagyok benne hogy nem azt, hogy: Hát ez fasza volt! De nehogy még egyszer megpróbáld, mert lenyakazlak! Szóval úgy.. el voltam veszve.. Mondjuk. Egészen addig míg megint ő az aki lépett, pontosabban csak az a kellemes meleg eltűnt a mellkasomról, de felváltotta valami más. Azok a csillogó szemek, amiiiiik...

- Há'... huh.. persze.. mehetünk! - bólintottam akkorát, hogy a fejem majd leesett, de ez most nem számított. Úgy igazából.. most semmi nem számított. Csak az, hogy valami istentelenül jóban volt az előbb részem! És emellett elbújhat bármelyik teltházas koncert!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Vas. Május 18, 2014 4:15 am

Nem igazán érdekelt, hogy mit akart mondani, nekem muszáj volt tennem valamit, muszáj, hogy elbújjak, hogy segítsen, ezért sem teketóriázva rántottam őt, vagy inkább magamat a csókba, és ha meggondolhattam volna sem tettem volna másként. A kezdeti ellenkezése felolvadt, ahogy az ajkát, a nyelvét éreztem a sajátomon, a testét nekipréselve az enyémnek, és ahogy a keze felfutott a szűk ruhámra, megreszkettem előtte, ezért is hagytam abba az egészet, mert.. nem.. kellett volna élveznem az ízét, és úgy egyáltalán az egészet. Pénzért voltam valaki pincsije.. cicája, tök mindegy, nem pedig... ezért is beszéltem hirtelen megint, hogy addig is kiűzzem a fejemből és a testemből azt az érzést, amit a közelsége váltott ki. Halkan, egészen szórakozottan nyeltem egyet, miután kiengedtem a tüdőmből az addig benn tartott levegőt, rá.. puhán és forrón a nyakára, amivel tudtam, hogy nem fogok kedvezni neki.
- Jerome... akarom mondani Jason - motyogtam, ahogy azokba a kék íriszekbe pillantottam, és akaratlanul is beharaptam alsó ajkam őt nézve, de aztán.. eszembe jutott valami, amit korábban akartunk mindketten. Elhúzni innen a fenébe, ezért is váltottam megint, mielőtt még túlságosan is hiteltelenné váltam volna a megrendelő szemében, akinek a nevére ebben a pillanatban nem is emlékeztem.
- Oké.. akkor menjünk el.. - pislantottam csak úgy egyet magam felé zavartan. - Úgy értem hogy innen. El. Gyorsan - sürgettem meg magamat is, és ezzel őt is, hogy aztán a következő pillanatban ismételten a kezéért nyúljak, ujjaimat fűzve az övéi közé elindultam végre afelé az átkozott kijárat felé, ahol aztán felszívódhattunk volna. A gondok ott kezdődtek, hogy valami egészen más kezdett járni a fejemben, ezért fel is sóhajtottam panaszosan és morcosan egyszerre, hogy ilyen butaság ennyire foglalkoztatott.
Már olyan közel volt a kijárat, pár méterre csak, amikor hirtelen léptem oldalra, belökve az ajtót is, magam után vonva Jerome-ot, meg sem nézve, hogy bárki is tartózkodott-e a helyiségben. Azonnal toltam is neki a mögötte csukódó mosdóajtónak, hogy a tenyerem érinthesse ingének anyagán keresztül a hasfalát, és mielőtt még bármit is szólhatott volna, vagy megint megállított volna, az ajkaim ismételten ráfonódtak az övére birtoklón, kevésbé sem tapogatózón, ahogy az előbb a nyelvem is őt kereste. Akkor csak.. kellett, hogy valamivel elfoglaljam magam. Most viszont az érintését akartam és az ízét rajtam, az illatát körülöttem, ezért is dőltem neki teljes testsúlyommal, hogy minél nagyobb felületen érezhessem a melegét, és a még mindig őt érintő ujjaimmal a derekamra húztam előbb a kezét, hogy azt ismételten irányítva a következő pillanatokban már a fenekemet érinthesse, ha akarta.
Nem voltam szégyellős. Nem voltam... gyengéd, nem arra vágytam abban a másodpercben, hogy kényeskedve, ismeretlenként tapogatózzak érte, ezért is csúsztak fel hasáról mellkasán át vállaira az ujjaim, ahonnan már csak kis utat kellett megtenniük.. hogy a tarkójánál a hajába markolhassak, ha nem tolt el magától. Ha nem szakította meg a csókot és ha nem ellenkezett azzal, amit tettem. Abban az esetben muszáj leszek lenyugodni és muszáj leszek tőle kissé távolabb maradni...


♣️ Óriási késés, ne haragudj kérlek :/ Remélem azért valamennyire használható lesz :)♣️
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Hétf. Május 19, 2014 2:17 pm

Megreszketett a hátam ahogy éreztem a nyakamon felfutott levegőket. Hogy.. hogy.. mit akar ez a lány... Nem egészen voltam képben, de ez a része most valahogy nem is érdekelt. Próbáltam kimagozni a szavak közül a lényeget. Jerome.. Az én vagyok! Aztán Jason... Az meg ki?? Elvesztem az egészben, de aztán megint hirtelen lépett, "Mehetünk?" Naná, hogy igen, bólintottam rá majd felborulva ott egyálltó helyemben, de amiben tuti biztos voltam most ebben a percben, hogy még akár a világvégére is elmennék vele.
Nem is teketóriázott az egésszel, mert aztán megint a kezemben érzem, és megránt! Én meg megyek.. már hogy a jó életbe ne mennék, emberek.. vigyorgok mint a tejbetök, legalábbis azt hiszem, de még mindig nem tudom eldönteni hogy az két vodka éhgyomorra, vagy ez a lány teszi ezt velem, de az is lehet hogy a kettő együtt. Csak bámulok mindenkire, aki elhalad mellettünk útközben, valahol még a mélyben kapisgál hogy ezt rohadtul meg fogom szívni, másnap, ha Dave fülébe jut, az újságírók.. az emberek.. de rohadtul nem érdekel, és még akkor se lepődök meg, amikor újra ránt rajtam egyet, a világ hirtelen fordul meg, ki a négy sarkából, fogalmam sincs merre van a hátra vagy az előre, aztán csak valami irdatlan csapódás, a fejem zúg, a hátam csapódik neki valaminek és.. és ő nekem. Ennyi ami megmaradt az egészben, a hév, a hő, és a teste. Egész biztos hogy ő volt az előttem, éreztem az ízét.. a korábbi illata terítette be az egészet, és én csak engedelmeskedtem. Asszem.. A szám járt, kapaszkodott a nyelvem, a kezem.. igen, a kezembe is belekapott, húzta fel a ruha sima anyagára előttem, aztán... Akkor kaptam először észbe amikor a kezem már a fenekén díszelgett. Kivágódott a szemem, de egyszerűen képtelen voltam megállni.. leállni, ellenemenni, ellenkezni, vagy úgy egyáltalán abbahagyni az egészet, mert annyira.. ANNYIRA jó volt! Valami hihetetlen, és nem, nem mondom azt hogy soha nem csókolóztam még életemben, de soha nem volt még ilyen lányban részem. Ilyennn.. letámadós vagy nem is tudom minek nevezzem egyszerűen csak.. IMÁDTAM AZ EGÉSZET!
A második kritikus pont.. - Ugyan Jerry mi a fenét művelsz!?? Rohadt 23 vagy! És SZŰZ!!! az Isten szerelmére.. - amikor a hajamba markol a keze és ekkor volt másodszor hogy ellenkezni kezdtem. Próbáltam...

- Hé...! Hé... - igyekeztem de a szám csak nehezen engedte - Ez most... ez most mi? - toltam el már valahogy elszabadult jobb kézzel, de nem elég messzire, csak hogy még mindig elég közelről, de a szemeibe nézhessek. A szemeibe. Amik érdekes színben játszottak, vagy csak a saját fejem hitette ezt velem, de jószerével még én se tudtam mit is akarok igazán. Tényleg nem?? A FENÉKET! De itt... Most... Jerry, mi az isten van VELED!?   És ekkor csapódott ki egy távolabbi ajtó.

- El.. elnézést.. - egy megremegő női hang, azt hiszem lány volt.. szerencsére, nem igazán fogtam a helyzetet, de.. Csessze meg hol vagyok!??
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Vas. Jún. 01, 2014 12:34 am

Hogy mégis mi a francot műveltem? Ez a kérdés szajkózott a fejemben már hozzá simulva, a nyelvével az ajkaim közt, az ízével a nyelvemen, a teste melegével előttem... pont időben lett vége, mielőtt még teljesen elment volna az eszem attól az előző csóktól, és ahogy megszólalt, úgy néztem fel a szemeibe, rászánva az időt arra, hogy mély levegőt vegyek. Egyszer, kétszer, háromszor... emlékeztetve arra, hogy hol voltunk és hogy mit csináltam. Őrültség! Jutott el az agyamig a saját gondolatom és az is, ahogy Jerome reagált a tetteimre, ezért lassan megnyaltam az ajkamat, nyelvemmel az utolsó ízfoszlányokat is lenyalva róla, tőle elszakadva pedig egy lépést elhátráltam, kezeimet is elhúzva a testéről, a hajából.. elhagyva azt a korábbi egészen szeretett meleget.
- Ne haragudj - bicsaklott el a hangom is, ahogy elvontam róla a pillantásomat egy hosszú sóhaj kíséretében, csak hogy a mosdó falát nézhessem mellette, egészen lent, a padlótól csak pár centivel feljebb.
Szinte úgy rezzentem össze az újabb ajtónyitásra, meglátva a nőt pedig sikerült kipasszíroznom egy várakozó mosolyt is az arcomra, megvárva, végignézve, ahogy a mosdókagylóhoz ment, le nem véve a kettősünkről a szemeit, az ítélkezés a pillantásában pedig józanítóbb volt, mint bármiféle hidegzuhany a főnökömtől, akitől holnap biztosan fogok kapni. Kényszeresen megköszörültem a torkomat, kihúzva magamat pedig  az idősebb nő mellé lépve a tükörben megnéztem magam, beharapva alsó ajkamat nyitottam csak meg a vizet egy oldalsó pillantást vetve a(z) -még mindig? - ajtónál ácsorgó Jerome felé, és ameddig az idősebb nő ténykedett, egy szót sem szóltam, csak akkor fordultam a fiatal férfi felé, amikor a nő.. dámás mozdulatokkal akart távozni a mosdóból, és ha sikerült a terve, azt is megvártam, hogy becsukódjon az ajtó.
- Jobb lenne, ha mi is mennénk, mielőtt bajban lennénk mindketten - mosolyodtam el haloványan, félig-meddig már lenyugodva, folyton azon törve a fejem, hogy biztosan elment az eszem, de... nem is csodáltam volna. Bébiszittert kellett volna játszanom egy idősebb úr mellett, és helyette pedig.. valami újat kaptam... aminek vége... sóhajtottam fel megint, utoljára nézve bele a tükörbe csak futólag, hogy a szöszi mellé lépjek, ujjaimmal a kilincsen pillantottam fel a szemeibe. -Még egyszer... bocs. Többször nem foglak berángatni mosdókba és nem támadlak le. A végén még sokkot kapnál - nevettem fel halkan, és ha nem volt ellenvetése, akkor kinyitottam az ajtót, hogy végre eltűzhessünk a fenébe.. ki-ki a maga dolgára, amilyen gyorsan csak tudtunk.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Vas. Jún. 01, 2014 1:59 am


- Nem.. nem haragszom csak.. - hebegem, próbálom rendbeszedni a légzésemet és minden egyes porcikát ami akar még belőle, de a hirtelen jött ajtónyitásra összerezzenek. A fenébe... -akad benn a levegőm, a nő szemeibe nézek és nincs szerencsém. Valahonnan ismerem. Nem tudom hol, nem tudom mikor és ki mellett de láttam már valahol...
Egy további szót se szólok amíg lejátszódik a jelenet. Ahogy a nő közelít felém, és még egyszer szinte nem helyeslőn megrázva a fejét a szemeimbe néz, egy pillanat alatt lépek félre, és valami azt súgja.. IGEN! Csessze meg..! - kapom magam elé a kezemet, és a gatyám...

- Azzzttt.. hiszemmm.. nekem szükségem lesz még néhány percre.. - hebegem és abban se vagyok biztos hogy útközben nem vörösödtem el. Bassza meg... - nyelek nagyot, kizártnak tartom hogy nem vette észre, de mikor végül elnevet, azt hiszem lassan meg is oldódik az egész.

- Nem.. nem erről van szó... - ráncolom a szemöldököm, de.. nem is egy fogadáson megismert nagyszájú lánynak fogom elmagyarázni mi is a helyzet, hisz az újságírók..  Dave tuti megölne érte! Akármilyen jó íze is van... - sóhajtottam fel helyette.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Csüt. Jún. 12, 2014 2:12 am

Lassú mosolyra húzódik a szám a reakcióra. Természetesen nem kerülte el a figyelmem az, hogy.. ha el is tolt magától, az ágyéka engem követelt, de nem akartam megadni neki könnyedén. Valamit.. tennie kellett neki is, és a zavar az arcán, az az édesen vöröslő rákfej pedig... egyértelműen jelezte, hogy itt mégsem az volt, amit először gondoltam. De nem ám!
- Már tudom, hogy nem arról van szó - gondoltam meg magam, és mielőtt kidugtam volna a fejem az ajtón, vagy bárki más be akarta volna foglalni a mosdót, egyszerűen csak végignéztem, ahogy az a nő távolodik a színhelytől, és már csuktam is vissza... a zárat elfordítva, hogy még csak véletlenül se zavarjanak meg minket. Jerome hallhatta a kattanást, és még csak elrejteni sem akartam ezt az egészet... mi értelme lett volna?
- Mit gondolsz, megint megpróbálhatjuk? - néztem fel azokba a jegesen kék szemekbe, és mielőtt tiltakozhatott volna, újfent közelebb léptem hozzá, tenyeremmel a mellkasán toltam neki ismét az ajtónak, amíg a háta fel nem simult a műanyag lapra. - Vagy esetleg mást szeretnél? - döntöttem oldalra a fejemet évődőn, miközben a tenyerem lassan csúszott végig a mellkasán, érintve minden egyes izmot... és nem izmot az inge alatt, kitapintva azt, mi is rejlik az anyagba bújtatva. Ha válaszolt.. ha belé fojtottam a szót, ha még gondolkodott rajta, ismételten hozzásimulva felnéztem az arcára, de ahelyett, hogy megcsókoltam volna, csak a nyelvemet futtattam végig ajkain egyetlen csókot lehelve az állára, majd onnan lefelé a nyakára apró csókokat és nyalintásokat engedtem meg magamnak lassan, nem elkapkodva.. hagyva, hogy bármikor leállíthasson, ha akart. És ameddig odafent lefoglaltam, a kezeim csak centiről centire lassan haladtak lefelé, hogy még csak eszébe se jusson eltolni magától.. sokkal inkább akarjon engem, de nem kényszerítettem arra, hogy érintsen. Szabadon megtehette. Minden egyes ellenkezés nélkül.
- Még mindig van szükséged pár percre? - suttogtam a nyakába, forrón lehelve a bőrére szavaimat is , mialatt kézfejére futott egy tenyerem, gyengéden leszedve az ágyéka elől a takarást... s annak a helyét átvette az én kezem, finoman érintve csak meg ott, nadrágon keresztül az ágyékát. Mégsem gondoltam úgy, hogy ugyanolyan hirtelennek kellett volna lennem, ő dönt a folytatásról... mindenképp. - Vagy mehetek tovább, Jerome? - nem.. nem akartam mindent egyelőre. De tudnia kellett, hogy ez jó... hogy bármilyen aranyos is, ha egy férfi elvörösödik... élvezné, és ebben biztos voltam. Értettem már annyira a férfiakhoz, hogy ezt ténylegesen is állíthassam. Mert a reakciók... egytől egyig ugyanazok voltak. És ha válaszolt is... ha nem... én újra és újra megsimítottam őt, érezve az izgatottságát nem túlságosan elállva a menekülés útját, ha azt választotta. Mindenesetre nem akartam, hogy olyanba menjen bele, amit nem akart. Elvileg... menekülni.. távozni szeretett volna. És ez.. egyáltalán nem az a helyzet lett volna. De mégis az ő kezében volt a döntés.


zene: Muse - Feeling Good
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Pént. Júl. 04, 2014 12:38 am


Ráncolom a szemeimet, de nem is tudom mit is mondjak. Tudja!? Tényleg tudja!?? - próbálom munkára bírni az agysejtjeimet, de a vér épp egész másfelé kódorog. Hogy rohadna meg..!
Amint az ismeretlen ismerős kilép, valahogy megakad még a kép a fejemben. Talán ettől várok segítséget, vagy egyszerűen csak felmérem hogy veszélyes lehet e, amikor olyan hirtelen csukja az ajtót, hogy még meglepődni sincs időm, mikor odakapom a fejem.
A zár.. kattan. Nem mondom, nem használt a véremnek, a lábam mégis egyenesen a földbegyökerezett én meg próbálom a fejemben tartani hogy ugyan miért is nem akarom én ezt az egészet, de a szavait meghallva, és ahogy közeledik, egyre nehezebb meló.

- Én.. én.. - hallom ahogy hebegek, de a hátam megint találkozik az ajtóval, a fülemben zúg a vérem, és egyre kevesebb ellenállással élek, ahogy a keze végigfut a mellkasomon. Érzem, hogy izzadok. Teljesen, a megmaradt fél a háttérben azt súgja húzzak innen, meneküljek, de egy másik csak annyit: Minek!(?)

- Figyelj.. én.. én..- hebegem megint ahogy egyre lejjebb tér az a forró kéz, a vér már a füleimben lüktet, majd szétküldi a dobhártyám de én csak nézem, figyelem azt a vándorló kezet és egy percig sem állítom meg.
Aztán megint minden olyan hirtelen történt! Nyekkenek, ahogy megint a mellkasomon feszít, a felém közelítő szemeiben a szemem, a tüdőm érzem hogy hevesen kapkodja a levegőket, és próbál.. szabadulni.. a megpróbáltatás kereszttüzében, én meg.. Nekem mégiscsak lecsukódik a szemem ahogy a nyelve ér.. ahogy elhúzódik, összepréselem az ajkam csak hogy érezzem, de aztán újabb csók.. a nyakamon érzem.. és megint.. lejjebb... A két kezem úgy tapad az ajtólapra mintha kötelező lenne, mintha csak.. az adhatna mentséget, mintha megmenthetne, pedig minden csepp sejtemmel ugrani akarok.
Érzem a kezét.. szinte centiméterenként halad lejjebb, a bőröm ég a helyén, a lábam reszket... A hangja a nyakamon.. muszáj nyelnem..

- Nem.. én.. - ennyi a lényeg ahogy félrefordítom a fejem, de nem mert nem akarom, talán hogy jobban hozzámférjen, és amikor végre megérint a keze, a fejembe küld egy egész löketet és szemvillanás alatt rázkódom össze.
Nem félek. Ebben egészen biztos vagyok, miért félnék, hiszen férfi vagyok. De akkor is..

- Mit.. mit akarsz tőlem.. - hebegem, de nehezemre esik kipréselni minden mondatot. Mintha nem lenne egyértelmű... De miért itt. Miért most!? Miért én?? Vajon mindenkivel ezt csinálja? Vagy csak a hírnév az ami kell neki belőle? Ugyan, mi a szart jár a fejed, itt a lehetőség, harapj bele! - hallom a saját gondolataim, ahogy a keze csak jár és én egyre jobban elveszem az érzésben, és igazából már azt se tudom igazán, mi a fene is az amit akarok...


A hozzászólást Jerome Brightman összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Nov. 10, 2014 2:30 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Vas. Okt. 19, 2014 10:33 pm

Ritka alkalom volt, amikor nem a férfi irányított. Legalábbis a múltamban minden esetben rá kellett, hogy bízzam magam ismeretlenekre, visszajárókra és olyanokra is, akiktől inkább menekültem volna, most mégis úgy esett, hogy az én kezemben volt a gyeplő, amit... az alkohol után meglehetősen éreztem. Azt a látszólagos ellenállást, amit Jerome tanúsított, nem igen vettem figyelembe, mert csak a szavai voltak bizonytalanok, a teste, a reakciók, amit kiváltott belőle az érintésem, a nyelvem a bőrén egyértelműen jelezte, hogy nem akart elmenni. Legalábbis úgy nem, ahogy azt normál esetben tennénk.
- Mi van veled? - szaladt lassú mosolyra a szám a suttogó, érzéki kérdést követően, mialatt az ujjaim őt érintették újra és újra végigsimítva a fiatal férfi testén, és ahogy a fejét elfordította, önállósítva magamat nyaltam végig megint egészen hosszan nyakának bőrén, apró harapással a füle mögött azt, a forró levegőt lágyan engedve rá bőrére. A testem egészen az övéhez simult, és ahogy látszólag megadta magát nekem egyáltalán nem tiltakozva már, az ujjaimat felszabadítva csak egészen ráérős mozdulattal pattintottam ki a lyukból a gombot is, el nem húzódva tőle.
Az akciómban az újra felhangzó szavai törtek meg csak egy apró momentumra, s ahelyett, hogy az átlag lányokhoz hasonlóan megakasztottak volna és elhúzódtam volna, csak még tovább menve húztam le óvatosan a cipzárt is a könnyebb hozzáférhetőség végett.
- Most azt, hogy csendben legyél és ne legyél ennyire merev - vigyorodtam el hirtelen, ahogy a kétértelmű szóra gondoltam, végül oldalra döntött fejjel pislogtam fel rá, miközben az odalent játszó kezem.. s ujjaim a nadrág szabaddá váló részén befurakodtak Jerome alsójához. - Pontosabban mást akarok - ahelyett, hogy kimondtam volna, a szabad kezemmel lefejtve az ő jobbját az ajtó lapjáról gyengéden... Az ujjait és tenyerét cirógatva, ha ő is partner volt benne, a csípőmre húztam a kezét, s onnan levezettem azt a fenekemre is, amit alig takart a ruha. Otthagyva az alsónadrágját a kezemmel az álláért kapva fordítottam magam felé az arcát, és mielőtt tudatosult volna benne, vagy megint elkezdett volna beszélni, az ajkára tapadtam hosszan, szenvedélyes csókkal alig-alig elhúzódva és rácsókolva az ajkaira újra és újra.
Amennyiben partner volt és nem tolt el magától, csak akkor csúszott le ismételten a testén az addig állát érintő kezem, betörve ismét a szétszedett nadrág nyílásába, hogy ismételten érinthessem őt.



zene: Smoke Weed Everyday - remix
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Jerome Brightman

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 25
◮ tartózkodási hely : jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 47
◮ join date : 2013. Sep. 11.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Hétf. Nov. 10, 2014 6:37 pm


Hallom a hangját... Válaszolnék, de valami nem hagyja bennem. A vér csak lüktet az ereimben, egyre erősebben akarja... akarja őt.. a kezét.. hogy megérintsen... És ő nem ellenkezik...
Nyelnem kell, de nem megy. Kiszáradt a szám, nem vagyok rá képes, de a nyelve a nyakamon.. összeszorítom a szemeimet, csak hogy fékezzem.. Az érzést, ami robbanásra készen kezd lüktetni a fejemben és egyre lejjebb, és én nem akarom hogy azonnal vége legyen.
Hebegek.. Igen, ezt én is felfogtam, szavakat présel a nyelvem, de fogalmam nincs róla mit is beszélek, csak ahogy belém harap...
Hirtelen rázkódok össze, nyelnem kell, ezt már biztosan érzem és meg is kockáztatok egy hatalmasat.
Aztán jön a gomb. Szinte a porcikámban érzem, cipzár hangja cseng, és akkor már tudom. Nem menekülök.. Nem akarok.. Végem.

Megnyílik a szemem, és az övébe nézek. A tüdőm liheg, a fejem majd szétpattintja a vér feszültsége, mégis tudni akarom. Látni akarom. Őt akarom látni.. A lányt... Nem egy újabb éjszaka magányom sűrűjében, és ahogy becsúszik a keze...
Fejem az ajtón koppan.. megint, ahogy hátrarántva az érzés megint szűkül a szemem. A levegő megakad, a nyelés félúton kerül egyet, de a keze csak jár, újra és újra odalenn, és az én fogaim már egymáson csikordulva meg állnak ellen az érzésnek, az érzésnek, hogy elengedjem.

Aztán még valami mást is történt. A bőrömön, a kezemen érzem a meleg kezét, nem látom, de érzem, ahogy anyag siklik az ujjaim alatt, aztán lejjebb húz.. a bőre, és ekkor koccannak a fogaim másodszor.
Aztán eltűnik. Hiányzik a meleg érzés, de még időm sincs felfogni az egészet, már az államon a keze és pillanatok múlva már a számban érzem. Nem ellenkezem. Úgy kapok rá, mint szomjazó a vízre, a kezem.. a kezem belesimul a fenekébe és nem átall önálló életre kelni. Belemarok.. mert így diktálja valami bennem, a nyelve jár, kergetőzik az enyémmel, és én egy percig se akarom abbahagyni.

- Hih.. hihetetlen vagy.. - lihegem, valamikor akkor amikor levegőt hagy nekem, de már megint a keze..
Felnyögök, és már képtelen vagyok visszafogni az egészet. Száguld.. szanaszét az ereimben, és a fejem a vállára dől.. de csak egy pillanatra, amíg megint érzem, az egész hirtelen kapkodóba kezd, újabb csók a nyakán, újabb és újabb, ahogy a fenekére tapad a másik kezem és akarom.. akarom.. AKAROM! Azt akarom, hogy ezt tegye velem! Egyszerűen megdöglöm érte!

És hogy ki ez a lány? Ez ebben a pillanatban egy szemernyit sem érdekel. Kell nekem. Kell az érzés.. a kéj.. és mindaz amit tesz velem.
Akarom őt! Úgy mint eddig még soha semmit nem...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   Csüt. Márc. 19, 2015 6:49 pm

+18-as tartalom

Valami eltört benne. Talán a határozottsága, talán az, hogy nem tudja, mit is akart... mindegy is! Minden egyes másodperccel csak egyre inkább sodródott afelé, ahol szerettem volna tudni. Hogy felszabaduljon, hogy elengedje magát, hogy ne legyenek gátjai... őt akartam, azt, aki a szabályok alatt volt.
Felsóhajtottam halkan, ahogy a keze végre ott maradt, ahova húztam, s ahelyett, hogy a nyögését visszhangoztam volna, csak mélyen a tüdőmbe engedtem sürgetőn a levegőt. Belém mart... talán először úgy igazán ő is akarta az egészet, s ahogy az ajka a nyakamat érte, úgy haraptam be az alsó ajkam, hogy ne nyögjek fel nagyon hangosan... csak érzéssel, amit csak ő hallhat meg. Mert most az övé voltam egyedül.
Csak ekkor, azt a pillanatot választva ki, amikor már nem bírta nyugodtan és az ujjai.. az ajkai... engem akartak.. akkor csúszott ténylegesen is az utolsó anyag alá a kezem megérintve és ujjaimmal körbefonva a férfiasságát, amit már eddig is érezhettem. Elmosolyodtam.. bele a sóhajokba, amiket kiváltott belőlem, de aztán meggondolva magamat vontam el róla az ujjaim, de csak annyira, hogy a boxer (?) anyaga alatt a kézfejemmel végigcirógatva az érzékeny bőrt el nem jutottam a csípőjéig. Nem mozdultam el előle. Egy milliméterrel sem messzebb, s mielőtt még tiltakozhatott volna, a másik kezemmel is az anyag után kapva hirtelen, egyetlen mozdulattal vontam lefelé azt, óvatosabban az érzékeny területnél, hogy még csak véletlenül se vonulhasson vissza.
Leküzdöttem a nadrágot, s vele együtt az alsót is csak a combja közepéig, s így a nadrág megadva magát a gravitáció erejének Jerome bokájáig csúszott, már ha... Lázas tekintettel néztem bele a kék szemekbe, amikben ott rejlett a felkorbácsolt vágy, a türelmetlen érintés utáni sóvárgás is, de ahelyett, hogy megadtam volna neki teljesen magam.. remélhetőleg a kezei közt fordultam csak meg óvatosan, hogy az ujjai a fenekemről a csípőmön át akár előre, a hasamra csússzanak, s hogy én? A fenekemmel csak óvatosan érve az ágyékához simultam hozzá egészen lágyan dörgölőzve csak a domborulataimat alig takaró ruha anyagával, reszketeg sóhajt hallatva, csak egy picit elhúzódva oldalra, mert akartam valamit.. nagyon akartam.
Szabad kezemmel elvontam a nyakamból a hajamat is, s a vállam felett felmosolyogva rá érintettem meg a combhajlatát finoman, ingerelve őt, ahonnan alig araszolva el, a lehető leglassabban érintettem meg újra a férfiasságát, teljes hosszán végigsimítva azon az ujjbegyeimmel, s mielőtt elhagyhattam volna a bőre puhasága alá feszülő keménységet, ujjaimat köré fonva, tenyeremmel, s ujjaimmal kezdtem őt kényeztetni eleinte lassabb, majd később gyorsabb ritmusban, remélve, hogy a csípőjével ő is besegít majd a későbbiekben..
Hogy ő közben mit tett.. teljesen rábízva magam hagytam, hogy kiélhesse a vágyait, az érintését rajtam. Én pedig élveztem.. tetszett, hogy teljesen elveszett mellettem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Jer & Nora   

Vissza az elejére Go down
 

Jer & Nora

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-