Yvonne Richards-Haworth

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok:
- Melegszívű: Túl jó vagyok. Mindenkivel. Szeretek megbízni az emberekben, és hamar megszeretek valakit. Könnyű a szívembe férkőzni, már-már naiv módon hiszek az emberek jóságában.
- Önzetlen: Mindig adok... Még akkor is, ha nem kapok vissza, de ez sosem érdekelt.
- Megbízható: Rám mindig lehet számítani. Ha azt mondom, hogy ott leszek, akkor az úgy lesz. Megbíznak bennem az emberek, bár ez elengedhetetlen a munkámhoz.
- Ragaszkodó: Én ezt pozitívnak gondolom, hiszen, akiket szeretek, azokhoz nagyon ragaszkodom, főleg Daniel-hez. Szerencsésnek gondolom magam, hogy ő van nekem.
- Pozitív: Mindenhez pozitívan állok, harcolok az igazamért, és sosem adom fel, ha valamit el akarok érni.

◆ negatív tulajdonságok:
- Makacs: Ha valamit a fejembe veszek, annak úgy kell történnie, mert ha valami nem úgy sül el, hisztérikus rohamokat kapok.
- Hangulatember: Sosem tudhatod, éppen milyen napom van. Rettenetesen gyorsan változik a hangulatom, egyik pillanatról a másikra esek letargiába, vagy éppen változom házisárkánnyá.
- Önző: Egyke gyermek lévén rettenetesen önző vagyok, és mindent azonnal akarok. Sosem érdekelt, hogy mások mit gondolnak erről, nem akarok ennyi idősen már változni.
- Kétszínű: Főleg a munkámban, hogy feljebb juthassak végre. Magam akartam megküzdeni az üzletvezetői címért, és ezért nem félek bármilyen eszközhöz nyúlni.
- Naiv: Igen a sok tulajdonság mellett ez a legnagyobb bajom, hogy könnyen hiszek az embereknek, még ha azt mondják, hogy ne tegyem, akkor is. Valahol szeretnék hinni abban, hogy minden ember jó... Ez az én betegségem.

◆ egyebek: Őszintén szeretem a férjemet, akit én szedtem fel, és nem ő engem. A többi már jött magától.

Történet vagy szerepjátékos példa

Hirtelen riadok fel. Dan még mellettem szuszog, nem kelhetek fel előtte. Nem akarom, hogy gyanút fogjon. Csukva tartom a szemem, de már negyedik reggel kelek hányingerrel. Borzalmas érzés. Tegnap megvettem a tesztet, de senkinek sem mertem szólni. Legfőképpen nem Danny-nek. Nem tudom, mi lesz, ha pozitív lesz. Mély levegőket veszek egymás után sokszor, mire valamennyire visszaalszom, de nem túl mélyen. Hallom a férjem ébresztőjét, majd felkel, a szokásosnál lomhább mozdulatokkal. Furcsa, hogy még meg sem csókol, ahogy szokta. Nem tudom, mi baja lehet, mostanában elég fura... Talán összeveszett Ray-jel. Nem csodálom. Nincs bajon vele, csak olyan, mintha folyton titkolózna, olyan rideg, annyira más mint Dan. Sosem értettem, hogy lehetnek ők jó barátok, mégis azok. Amikor hallom, hogy kattan a zár, és Danny elmegy, még az ablakból nézek utána, ahogy a kocsijával kihajt, majd a mosdóba sietek, és nőies vagy nem, felcsapva a kagylót kiadom magamból a tegnap esti kevéske vacsorám maradékát. Szörnyű érzés, de nem tudom abbahagyni...
Talán tíz percig öklendeztem még a vécé felett, mikorra végre fel tudtam állni mellőle, fogat mostam, megmostam az arcom, majd remegő kézzel csomagoltam ki a tesztet... Tudnom kell... Rápisiltem, miközben készülődtem, hiszen dolgoznom is kell. Remegve mentem vissza a fürdőbe, és néztem meg a tesztemet, és az eredmény láttán forogni kezdett velem a világ.
- Ez lehetetlen... Nem... - Támaszkodtam a mosdó szélébe, mert kibillentem az egyensúlyomból. Nem lehetek terhes. Nem akarok terhes lenni! szedem azt az átkozott gyógyszert is. Dan sem akart soha gyereket. Mély levegőt veszek, és a tesztet, a csomagolását, mindent a kis táskámba téve pattanok be a kocsimba, és nyomom a gázpedált. Félúton megállok egy kuka mellett hogy kidobjam a tesztet, látni sem akarom, többé...


Negyed óra múlva már a szalon parkolójában állítom le a kocsimat. Csendes kis környék, Vegas-ban kevés az ilyen. Az ideg még mindig szétfeszít, melyen Dena meg is lát rajtam...
- Yve, mi van veled? - Kérdezi, majd leül mellém, és biztatóan megszorítja a karom. Ő a legjobb barátnőm, akivel mindig mindent meg tudok beszélni.
- Terhes vagyok! - Nyögöm magam elé a szavakat, és látom Dena-n, hogy lesokkoltam, majd egyik pillanatról a másikra ölel magához, végül egy kissé ideges arckifejezéssel ül vissza mellém.
- Dan tudja? - Kérdezi komoran.
- Nem. Most tudtam meg, de tudom, hogy ő nem akar apa lenni - Fejtem ki hosszabban a dolgokat, bár ezt Dena nagyon jól tudja. Sosem kedvelte Dan-t.
- Daniel elmehet a picsába! Nem kényszeríthet semmire, érted? - Mondja ki nyíltan, mert látja az arcomon, hogy mit tervezek ezzel a terhességgel.
- Nem akarom emiatt elveszíteni őt, nagyon szeretem! - Jelentem ki elkeseredve, hiszen félek, hogy Dan el fog hagyni emiatt.
- Te nem vagy normális Yvonne Richards! Nehogy hülyeséget csinálj! Inkább most azonnal menj el az orvoshoz! - Jelenti ki, és igazat kell adjak neki... Csak még azt nem tudom, hogy adom ezt be Danny-nek úgy, hogy ne törjön ki. Nehéz néha kezelni a hangulatingadozásait, de minden tőlem telhetőt meg kell tennem... Kezdem megszeretni ezt a kis magzatot a hasamban... Megcsóválom a fejem. Nem akarom semmibe sem beleélni. Még Danny véleményét sem hallottam.
Nem akarom elveszíteni emiatt...