HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Csüt. Okt. 10, 2013 1:33 am

to Nicholas


Esett... Nagyon ritka errefelé, most mégis kifogtam a harmadik esős napot. Ilyen a formám. - sóhajtottam nagyot, feltúrva az utolsó zacskót, benne a már rommá száradt utolsó darab kenyeret, és rájöttem hogy mennem kell. Muszáj lesz.. - sóhajtottam a következőt, a darabot bevágva a sarokba és megállva az ablak előtt csak figyeltem az esőcseppeket. A város távoli fénye még ide is adott magából, még itt is bevilágította ezt a kihalt negyedet, és valahol hálás voltam érte. Az ember legalább úgy érzi hogy.. él. Még ha belülről már piszok régen halott.

Alig húsz percbe telt mire elkészültem. Nem adtam sokat, most nem telefonra megyek, minden régi vendég hallgat, a hűtő üres, muszáj hogy a térre menjek, bármennyire is nem szerettem az ismeretleneket.
VESZÉÉÉLYES! - villogott folyamatosan a hang a fejemben ahogy egymás elé tettem a lépteimet és az utolsó szál cigaretta füstje szinte beborította az egész képemet. Esőkabátot vettem. Feketét. Ami elrejt a sötétben, mégis jól tudtam hogy ezt az estét nem úszhatom meg. Muszáj.. - villogott valami kötelezvényként a fejemben és jól tudtam hogy igazam van. Ennem kell. És ha erre nincs más mód mint egy ismeretlen.. Hát akkor HADD SZÓLJON! - szívtam mélyre a tüdőmben az utolsó forró füstköteget, és résnyire húzott szemeimen már láttam is a felüljáró alatt az embereket. Ritkán jártam ide. Csak ha a szükség úgy hozta, ha akár napokig hallgatott a telefon, ha nem volt ismerős menet, akkor.. Nem volt egyszerű itt az élet. Mindenki vetélytárs. Minden egyes új arc.. elhappolja előled a vendéget és sokáig tartott amíg megszoktak erre. Kapcsolatok... mondjuk. Először csak verések.. aztán jutalék.. azután idővel.. feljebb lépsz valamivel, megismered az itt tengődő embereket, és már tudod hogy ki az akinek fizetned kell..
Ez a nap is olyan volt mint a többi. Mint a többi éjjel, amit itt kellett töltenem, csak most.. Esett...
Egyetlen biccentés Craignek, nyilvánvalóra vette hogy megérkeztem, aztán fordult is már egy épp megálló autó felé, megriszálva magát keményen, hátha összejön az a menet.
Aztán már nem figyeltem őket. Megtaláltam. Azt a sarkot ahol az én helyem.. az eső csak esett, csaknem adta fel a szándékát hogy bőrig vizessé tegyen, és én ekkor húztam csak a fejemre a kapucnit.

Órák teltek el. Talán már éjfél is lehetett, egyesek mentek.. aztán jöttek, és megint újabb kör volt terítéken, néhányan csak arra hátul, a bokorsor mögött intézték el, páran meg.. nem. Nem voltunk sokan akik csak álltak.. és várták hogy valami jobb legyen, de a percek csak teltek, órák.. aztán alábbhagy a nem létező lelkesedésed.. leülsz egy kőre.. vagy valami betonizé feszül a farod alatt, és összefűzöd magad előtt a kezeidet. Nem, nem imádkozol. Az imákról már letettél nagyon régen, ahogy Istenről is. Talán ott, gyerekkorodban.. régen, talán csak sokkal később, amikor minden megváltozott, vagy akkor amikor először estek neked vadul és keményen, és a fájdalomtól kibuggyant a könnyed. Nem, nem hittem az imákban. Nagyon régen... Magamban hittem. Önmagamban. Hogy egyszer ennek vége lesz. Egyszer.. valamikor.. vár majd egy új élet, egy kellemesebb.. békésebb.. de leginkább szeretettel teljes. Igen, bíztam benne. Még mindig bíztam. És tudtam ez nem fog meghalni bennem sohasem. A hit... Hogy egyszer vége lesz...
Az eső halkan kopogott, egész csendesen töltötte be az egész fejemet, a gondolatok szárnyaltak, talán egészen máshol, talán a jövőben.. a szép.. és reményteli ábrándok között, és ekkor jött az a hatalmas lökés..


A hozzászólást James Edgar Scott összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 10, 2013 4:43 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Csüt. Okt. 10, 2013 4:24 pm




To James


Talán most volt az első alkalom, hogy nem térdeltem Nate előtt örömmel. Pedig szerettem neki örömöt okozni, de ez más, legszívesebben ráharapnék számban járó tagjára, de visszafogom magam, bármennyire is szeretném, nem hagyhatom, hogy a dühöm elhatalmasodjon rajtam. Felnézve látom, hogy közel jár, még szívok rajta pár erőset, és mikor elélvez, szó nélkül állok fel, megtörölve a számat. Csókra hajol, megadom neki, de csak hűvösen, érzelem mentesen.
- Pont időben, Asa meg is jött. - Én is hallom a kapkodó lépteket, de még egy kicsit kizárom tudatomból.
- Elmennék az estére, de reggel hazajövök - Néztem rá kérdőn, és mikor bólintott, csak sarkon fordultam és kifele vettem az irányt,  szinte helyet cseréle a befele igyekvő Asával, nem néztem rá és legyűrtem azt a késztetést is, hogy meglökjem vállammal vállát. Utáltam őt, azt, hogy Nate megadja neki, amit nekem nem. Szereti. Tudom, hogy a fogadott fia, és fontos neki, de nekem meg Nate fontos, és szerelmes vagyok belé, ő pedig... Neki csak egy luxus prosti vagyok, akit megvett, alap, hogy ott van, ha valahova be akarja dugni. Egy szép kiállítási tárgy. Olyan különbözőek vagyunk Asával... Az ő holló fekete haja, az én tejfölszőkémmel szemben, zöld pillantása, az én kékemmel... Tökéletes fiú, és bármit is állítanak, tudom, hogy Nate megfektette, mielőtt örökbe fogadta volna, annyira nyilvánvaló!
Dühöngve mentem be a szobámba, és kapkodva öltözködtem, melegen, kint hideg van.
Zsebre vágtam csomó pénzt, annyi volt, hogy akár fürdőt is vehettem volna bennük, és a volt házam kulcsait, majd kabátot, és mentem is. Gyalog vágtam neki az éjszakának, még mindig dühtől fűtötten. Fogalmam sem volt, hogy merre megyek, csak mentem. Étteremben vacsoráztam, nyugis helyet kerestem, ami lehiggaszt. Nem szoktam inni, most mégis ledöntöttem egy pohár vörös bort. A családomban mindenki rosszul bírta az alkoholt, tudtam, hogy én sem lehetek jobb ebben a műfajban, de nem zavart annyira. Nem lettem részeg tőle, de a fejembe szállt, kellemesen elkábított, máris jó ötlet volt, hogy nem hoztam kocsit. Tovább sétáltam, elértem a felüljáró alá, de megálltam a szélén. Tudtam, hogy mi van alatta, nem voltam benne biztos, hogy be akarok menni, aztán megszólalt a kisördög; nekem szó nélkül kell végignéznem, ahogy Nate lefekszik a fél várossal, de nekem tilos? Francokat. Én is akarok mással lenni... Itt a lehetőség, és a házam nincs is messze... Mert , hogy az biztos; itt nem csinálom, nagyon koszos, esik is. Végül beléptem a felüljáró alá, az fogadott, ami pár hónappal ezelőtt, ilyenkor néha hálát adok mégis Nate- ért. Nekem nehéz megbíznom az emberekben, félek tőlük, nem tudnám ezt csinálni. Léptem párat, de elég bitonytalanul; az alkohol nem tesz jót... Elestem, pontosabban felestem valakiben. Szerencsére seggre ültem, de száraz helyre.
- Bocs... - Motyogtam felnézve rá. Wáo... Nem semmi srác, talán még... Na igen. De ha most rákérdezek esetleg, és mégse prosti, akkor kínos lesz. Viszont most rossz napom van, dühös vagyok, és nem  is teljesen színjózan, szóval leszarom. Ne is finomkodjunk, vágjunk bele.
- Mennyi egy éjszaka? - Kérdeztem kertelés nélkül.
- Nem itt, a házam közel van, itt meg eső szag van és minden nedves - Fintorogtam, majd letoltam a kapucnimat, és beletúrtam szőke hajamba. Leszarom Nate szabályait, mert ő meg az érzéseimre tesz magasról.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szomb. Okt. 12, 2013 4:05 am

to Nicholas



MEGIJEDTEM! Szégyen.. nem szégyen, első gondolatom az volt hogy valaki letámad itt helyben, végem lesz és… Emlékeztem még a régi időkre..
Eltartott pár pillanatig míg realizáltam a helyzetet, és a földön félig fekvő fiút(??) lerántott kapucnival kérdőre vegyem, mégis.. mi a fene volt ez… de a végére már értettem. Nagyjából… értettem.

- Egy egész éjszaka? – kérdeztem vissza lenézve rá, ahogy útközben felegyenesedtem hogy felé nyújtva a kezemet felsegítsem. Kuncsaft. És nem mondhatom hogy nincs szerencsém ebben a pokoli időben ezért megérdemel minden cseppnyi tiszteletet.

- A te házadban egy egész éjszaka 100 dollár. Abba minden belefér kifulladásig. A te.. kifulladásodig. – bólintottam rá ha sikerült felállnia és már szemben állt velem. – Akármit kívánsz... – tartottam a szemem az övéiben, csak ekkor engedve el a kezét és végigsimítva a vizes hajamon. – Én teljesítem. – bólintottam rá még egyet, egy percig sem eresztve azokat a fürkésző szemeket. A mai a szerencsenapom! Biztos voltam benne! Ebben a szakmában hamar kell felmérned, tiszta.. rendes.. az illata is kellemes és még nem is kövér, ráncos vagy öreg! Kész főnyeremény ma estére!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szomb. Okt. 12, 2013 9:09 am




To James


Fogalmam sincs, hogy mi ütött belém mégis, én mindig be szoktam tartani a szabályokat, de most a legteljesebben szembe mentem velük, az, hogy le készültem feküdni egy halál idegen sráccal, őszintén még engem is megdöbbentett. De vissza akarok ütni Nate-nek, még akkor is, ha nem fogom elmondani neki, mert reggelre már magamnál leszek annyira, hogy hülyének tartsam magam, de most még ez a legjobb öteletm, és még vágyom is rá, akarom, annyira kivagyok, látszik, hogy teljesen elvesztettem a kapcsolatot a józan eszemmel. Vagy ez csak a szerelem. Ja, valószínűleg ilyen. Aljasan oda üt, ahol a legjobban fáj, ami nekem jelen esetben a szívemnél van. Csak kicsit túlzásba vitte, mert ezt nem fogom bírni örökké. Lehet, ott kell majd egyszer hagynom, és én is csak ilyen felüljáró alatt sétálgató fiú leszek, amit nem bírnék el, ennyire ismerem magamat, nagyon alacsony a tűrőképességem, de igyekszem, mint mindig, nem szabad feladnom.... de néh kifújhatom magam. Modnjuk most.
Kérdésére vállat vontam. Őszintén, gőzöm nem volt, meddig bírom, nem hiszem, hogy egész este, de ha nem, akkor az neki csak jó! Előbb elmehet, ugyanannyi pénzzel, vagy velem marad reggelig, normálisabb helyen alszik, mint talán alhatna, melegben, és szintén távozik ugyanannyival. Ő dönt, nekem bármelyik jó.
- Ühüm, miért ne... - Rántottam vállat, és még ücsörögtem volna kicsit a földön, de kezet nyújtott nekem, és én elfogadva, felálltam végre. Áhhh... nem vagyok magasabb nála, sőt, egy kicsit talán alacsonyabb is. És ahogy látom, fiatalabb, de ez nem biztos. Bár az én tizennyolcammal elég ritkán találkozom errefele olyannal, aki ne verne rám korban. Nem eresztette el a kezem, én pedig nem húztam el, hagytam, hogy beszéljen, az árra csak felhúztam a szemöldököm. Oké, tőlem legyen így, van nálam ennyi, és nem fogok kiszaladni a világból, ha neki kell adnom.
- 100? Rendben - Bólintottam rá, és mikor eleresztett, zsebre vágtam a kezem, és felsóhajtottam. Szar lehet neki, nem irigylem... na de lényegre!!!
- Gyere, közel lakom, ott megkapod a pénzt is, de nem gondolom, hogy a többiek előtt kéne az ilyen csinálni - Intettem fejemmel kifele, és elindultam, nem fordultam vissza megnézni, hogy követ-e, nagyobb gondom volt, hogy ne csússzak el a sárban. Végre feljutottunk valami értelmes útra, és körülnéztem. Gyorsan, esik!!! Jobbra fordultam, elég központi helyen volt, nem kellett megijednie, hogy valami sötét helyre viszem, és nekiesek, meg amúgyis... nem nézek ki valami izomkolosszusnak, én mindenki alatt vagyok, tőlem igazán nem kell tartania senkinek. Ahogy megérkeztünk a ház elé, visszafordultam megnézni, hogy követett-e, majd beléptem, őt is beengedve. Nem volt nagy a ház, hiszen a maradék pénzemből vettem még Nate előtt, és most ő fizeti. Hátrafordultam a sráchoz.
- Nicky vagyok, téged hogy hívnak? - Kérdeztem, mert azért van, amit szeretnék tudni arról, akivel készülök lefeküdni. Itt megáll a kívácsiságom, de ezt még szeretném tudni. Közben lerúgtam a cipőimet, felcsavartam a fűtést, és a kabátomat is levettem, alatta egy vörös pulcsi volt rajtam, meg egy fekete, simulós farmer. A farzsebemben kotorászva előkeresztem a pénzt, és a kellő összeget letettem a cipősszekrényre. Nekem mindegy, hogy mikor veszi el, nem fogok szarságokon fennakadni. Szereztem egy törölközőt, és megtöröltem vizes hajamat, majd felé fordultam.
- Te kérsz? - Kérdeztem, a törölközőre értve.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szomb. Okt. 12, 2013 1:40 pm

to Nicholas


Nem volt túl meggyőződött, de épp ez a feladatom. Meggyőzés! Az.. lenne.. Hm. Még ha én többnyire nem is szerettem felhasználni az embereket. Ő dönt.. én meg kutyaként engedelmeskedem. Így megy ez.. Megtanultam már régen.
Mégis nagy kő esett le a szívemről amikor rábólintott. Nem dolgozom drágán.. Igen, ezt tudom, ha csak a környéket nézem, Vegas drága hely, és talán pont ezért adhatok hálát hogy ide születtem, mégis.. néha egy-egy átutazó vagy csak vigalomra vágyó vendég magasra húzza az orrát az árak hallatán, egyből példálózva hogy márpedig Los Angeles..
Nem szoktam akadékoskodni. A mi szakmánkban az nem módi, legalábbis ha enni akarsz harcolj is meg érte, törd meg a hited.. a morált, az álmodat.. édesmindegy, csak maradj életben. Most viszont nem volt szükség árengedményre és ez újabb bizalommal töltött el. Tisztességes.. nek tűnik, ránézésre sem nagydarab, nem hinném hogy kellemetlenkedne, ha mégis.. nem lenne nehéz megvédeni magam. De soha nem mehetsz biztosra..

Csak biccentettem az újabb szavakra, nem éreztem szükségét beszélni és ahogy elindult követtem. Jókutya.. Ugye így szól a fáma, és az én érdekem. Csak a fejemre húztam megint a kapucnit, nem érdekelt hogy vizes a hajam, hogy a borzongató hűvös lé végigfolyik a hátamon, mindvégig csakis egy cél lebegett a szemem előtt. A kuncsaft.. és az általa kijelölt utam.

A házat elérve nem néztem körül. Nem szoktam. Sosem szeretik a vendégek, mindig élnek a kétségek, hogy nem e akarok lopni.. felmérni, betörni, és nem szerettem ha iyen apróságokon múlik az üzlet.

- James.. – vágtam rá egy cseppet sem határozottan amikor megállt előttem. Nem volt új nekem csak.. mondjuk hogy szokatlan. Minden további szó nélkül szabadultam meg én is a cipőktől, a kabát, még minidg csöpögve róla a víz került a helyére, és a hajam.. két kézzel simítottam rajta végig a fejemen, hogy a maradék vizet beszívja a pulcsim hátrésze.
Nem voltam.. megrökönyödve mikor az összeg kikerült a szekrényre, csak a szemem volt ami követte, majd egy lépés, közelebb.. fel a kézbe, gyors számolás, és már csúszott is be a farzsebbe.

- Ha Téged nem zavar.. nekem jó így. – kúszott fel az első, kis túlzással őszinte mosolyom a törölköző elé intve és rátértem a lényegre. – Szóval.. Mi az amit szeretnél…? Amit kívánsz tőlem.. És ahogy szeretnéd hogy bánjak veled? – tettem fel a legelső és legfontosabb kérdéseket, csak egyetlen egy lépést téve meg közelebb, de még mindig elég távol tőle ahhoz, hogy ha azt akarja hogy a szolgájává tehessen, még ne sértsem meg a köreit.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szomb. Okt. 12, 2013 4:07 pm




To James


Nem, én nem tudom feldolgozni, mit művelek, ez annyira nem én vagyok, ez az egész nevetséges, egy prosti fizet a másiknak, hogy lefeküdjön vele, áááh! Meg kéne tépnem magam, hogy ekkora egy idióta vagyok, de most, ha már itt vagyunk, akkor ennyi, most meglesz, levezetem a feszültséget, holnapra leszek olyan fáradt, hogy beletörődjek a szokásos Asa- Nate látványba, bármi is lesz az, amit látni fogok, nem érdekel, a ma este az enyém, rólam szól, és ki fogom élvezni, erre kell koncentrálnom. Sóhajtva a hajamba túrtam, nem hagyom, hogy összeroppanton egy tizenhét éves kisfiú! Ő nem vetély társ, hiszen a fia, én csak féltékeny vagyok, már annyiszor magam fölé kerekedtem, itt az újabb lehetőség, hogy erős legyek, és meg fogom tenni. Azzal kezdem, hogy kifizetem a számlát Nate-nek, és viszonzom a szívességét, hogy mindenkivel lefeküdt. Még akkor is, ha nem fogja tudni, én igen, és jól fog esni, ahogy ez az éjszaka is szuper lesz. Annak kell lennie, hogy feloldódhassak, visszahelyezkedve a használati tárgy szerepébe Nate mellé.
Igen, ez lesz. Kezdjük a nevével, tudnom kell. Mikor megmondja gyenge mosoly költözik ajkaimra és bólintok. Értékelem, hogy megmondja, nem titkolódzik és nem alakoskodunk. Megtöröltem magam, láttam a tükörben, hogy orrom kicsit piros a hidegtől, majd elmúlik. örültem az őszintének tűnő mosolynak, nem kell, hogy szenvedjen, nem akarok neki rosszat, remélem, nem ijesztem el, egy szinten egy cipőben járunk. Látom, hogy már eltűnt a pénz, rendben, nem sajnálom tőle, szüksége van rá. Felnéztem kezemről rá, ahogy közelebb lépett, nem hátráltam, álltam pillantását, és halványan elmosolyodtam. Ebbe nem gondoltam bele. Elnyíltak ajkaim, majdnem mondtam neki valamit, majd becsuktam, összevontam a szemöldököm pár pillanatra, próbáltam gondolatokat kicsiholni zsibbadt agyamból, de nem ment, helyette csak megszólaltam... és nem azt mondtam, amire eddig gondoltam.
- Te vagy a vezető, én vagyok alul, és... - Elhallgattam, szemeim előtt lepergett pár köröm Nate-tel, mire lehunytam a szemem, és hajamba túrtam.
- Legyünk szeretők egy éjszakára - Néztem végül fel rá. Igen, ez pontosan a Nate-tel való kapcsolatom ellentéte. Nincs benne falhoz vagdosás és durvaság. Csak tudni akarom, mit adhatna nekem, ha bármilyen kedves érzés is helyet kapna a szívében irántam.
- Ezen belül szabad kezet kapsz - Vontam vállat, majd mégközelebb léptem hozzá és megcsókoltam.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Hétf. Okt. 14, 2013 5:53 pm

to Nicholas


Vártam. Nem tettem többet, vártam az utasítást, bármit hogy mihez kezdjek és nem is kellett sokáig várakozzak. Eljutott idáig az alkohol bűze, de nem fintorodtam meg. Nem zavart. Megszoktam már az ilyet, ilyen-olyan esetekben, ki csak ideges.. ki csak sajnál valamit, ki az életét ki valami egészen mást, van aki csak szórakozik, elengedi magát vagy mindent egyetlen lapra tesz fel. Próba.. szerencse.. Vegasban mindent lehet, sokan építenek erre, ilyenben is volt már részem, de ez a fiú... Nem álltam neki tovább boncolgatni a miérteket, elhangzott az utasítás, én bólintottam egyet, de aztán jött még több. Oké, értem.

- Rendben. - mondtam ki hangosan is a következő levegőt véve, de ő volt az aki megelőzött, közelebb lépett, és nekem automatikusan csukódott le a szemem. Kellemes volt.. a hűvös ajka íze, még ha nem is ezért voltam itt éppenséggel, de szeretők... Így mondta az előbb, és én jól tudtam hogyan is kell viselkedjek.
A kezem automatikus iramot vett, lassan emelkedett meg a csípőjére, lassan simítva végig a nadrágja oldalán, majd feljebb, az anyag fedte bőrére, az oldala.. a háta.. egyre feljebb, és egyre erőteljesebben fonódva bele a csók ízébe, ahogy a másik, észrevétlenül a derekát ölelve át, lassan magamhoz húzva kúszott fel. Élveztem. Talán.. Ám nálunk tiltott dolog az élvezet, ha elvész a kontroll, elvész a figyelem és itt, most csakis egy dolog a legfontosabb. A kuncsaft elégedettsége.

Talán csak percek múlva váltam el, alig elhúzódva tőle, csak hogy megnyílva a szemem a szemeibe nézzek és lassú mosollyal adjam tudtára mennyire is élvezem, hogy az enyém lehet.
Jobb kezem lassan engedte el, lefűződve a dereka mögül előre, míg a másik, a hátáról lejjebb térve óvatoson tört be a pólója alá.

- Csak hunyd le a szemed.. - suttogtam még mindig alig néhány centiméterre tőle - képzeld el, hogy ő van itt veled... Hogy ő az aki ennyire szeret.. - folytattam tovább, szabad kezemmel az arcának jobb oldalát érintve. Lassan húzott végig rajta a tenyerem, és nem kellett lángelmének lennem, hogy jól tudjam miről is szól ez az egész.
A bőrét simító kezem egyre feszesebben simított rajta végig.. a hátán.. Érezte az alatta feszítő melegséget.. a megremegést.. néha, ha elidőzött egy-egy környéken, majd visszatérve az oldalán, a másikkal egyetemben nyúlt a póló alá, hogy lassan lesegítsem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Hétf. Okt. 14, 2013 7:46 pm




To James


Most valószínűleg egy kívülálló szerint igazán határozott, és rendíthetetlen vagyok, de igazából ezeknek pontosan az ellentétét testesítem meg. Mindenkinek engedek mindenben, szónélkül teljesítem a kívánságokat és csak hátrálok. De van, ami túlságosan gyomorszájba tud vágni, és csak toporogni tudok tehetetlenül. Csak az a helyzet, hogy nem tudok meglenni szeretet nélkül úgy, hogy szeretek valakit. Ezért is lesz jó James- szel lenni, még akkor is, ha csak a szeretet imitálása van meg, nekem őszintén már az is elég, szomjazom rá, ezért se vártam meg, hogy James kezdjen, hanem én léptem előre és csókoltam meg. Még nem tudtam felmelegedni, hideg volt ajkam, az övé melegebb. Vágyakozva, szomjasan csókoltam meg, nem érdekelt, hogy prosti-e vagy sem, én is az vagyok, ennyi, még ha máshogy is, ő nem kevesebb, mint én, és helyes, kedvesnek is tűnik, szóval az ezzel kapcsolatos gátlásoknak ezzel annyi. Reméltem, hogy fog történni valami, nem csak én fogom csókolni, de hamarosan csatlakozott, átvette az irányítást és boldogan adtam át neki. Éreztem kutakodó kezét is, ahogy nadrágomtól halad egyre feljebb, nagyon jó érzés volt, készségesen léptem közelebb, ahogy húzott, testünk összefonódott, kezeim nyaka köré tettem. Ahogy tartott magánál a feszültség oldódott bennem, erre vágytam, hogy ilyen legyen.Mikor elhúzódott kapkodtam kicsit a levegőt, felnéztem rá, enyhe pír öntötte el arcom mosolyára, ajkamba harapva viszonoztam is, közben éreztem, hogy ujjai felsőm alá törnek forró bőrömhöz. Olyan közel volt, éreztem az illatát, ujjaim tarkóján táncoltak, szavainak engedve lehunytam a szememet, lehelete nyakamat simogatta, a mondat folytatására pedig egy végigsuhant arcomon egy apró fájdalmas- szomorú fintor, ami csak annak tudható volt be, hogy esélyem nincs erre, ha csak nem vagyok olyan kis moncsicsi, mimt Asa, de mindegy.
Igaza van, az csak növelni fogja az élvzetet, és félig megadja, amire igazából vágyom. És ha egy pillanatig kételkedtem is James tanácsában, ahogy végigsimított arcomon, Nate arca megjelent, szívem pedig kicsit hevesebb iramba kapcsolt, ajkaim elnyíltak, ahogy ujjai a közelükbe értek, reszketeg sóhaj suhant ki ajkaim közül. Egyre birtoklóbbakká váltak mozdulatai, testem pedig remegett karjai közt, szívem dobbanásai mintha az egész testemet betöltötték volna, ereimben pedig folyékony tűz keringett volna. Mikor pedig másik keze is elmerült felsőm alatt, eleresztettem őt, felemelve kezeimet hagytam, hogy lehúzza az anyagot. Utána tejfölszőke tincseim szemembe estek, kék pillantásom mégsem szakadt el övétől, én is lehúztam az őfelsőjét, ujjaim kíváncsian fedezték fel a felszabadult területet, hozzá visszalépve pedig lágy csókokkal hintettem tele nyakát, vállát, majd visszafele is, álla alá is becsókoltam, ajkaira, közben megfogtam a kezét, és finoman behúztam a hálóba. Lekapcsoltam a lámpát az előszobában és fel a szobában, de csak félhomályig csavartam a kapcsolót, így tökéletesen láttam őt. Megint nyakába tettem karomat, de most hajába túrtamés újra csókot kértem tőle. Nyelvem végigsimított alsó ajkán, ezzel kihívva az övét. A csók, az érintések, a lassúság, hogy nem térünk azonnal a lényegre, kis dolgok voltak, de nekem annál fontosabbak, hiszen ilyen téren most volt itt az ideje, hogy kiéljem magam. Vékony testem az övének feszült, hátam találkozott a fallal, de csípőm James-ének simult, ahogy ajkaim se váltak el tőle, így testem egy S alakot írt le.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Pént. Okt. 18, 2013 4:26 pm

to Nicholas


Háttér.. ♫

Figyelem.. Ez a kulcs az egészben és én minden egyes feszült percben figyeltem.
Hangtalanul suhant a már haszontalanná vált ruhadarab és került le a fotelbe a helyére. A szemeibe néztem. Mindvégig amióta megnyitotta őket. El kellett hitetnem. És én pokoli jó voltam ebben.
Amikor közelebb lépett, és ujjai a már csupasz mellkasomon tettek felfedező utat, az enyémek sem tétlenkedtek. Csak lassan simítottak ahol értek, nem kapkodva el, csak kedvesen, és ahogy a nyakamnál értek azok a követelő ajkak, egy könnyed mosollyal a feje felett csúszott feszült simításba a tarkóján a kezem. Élveztem. Szó se róla, néha van a munkának kellemes gyümölcse, most mégis elsődleges a partnerem. Újabb csókok.. ölelések.. felhevült hangulat, érintések, az idő megszűnik.. most nem játszik szerepet az óra ketyegése, és ahogy lassan belekapott a kezembe, én egyetlen szó nélkül követtem.
Csak egyetlen pillanatra lépett el. Csak egyetlen egyre amíg az egész szobát gyenge sötétség takarta be és én mosollyal fogadtam ahogy újra ott állt előttem és a nyakamra fűződött a keze.

Hogy szerettem? Ezt a részét igen. Ki ne szerette volna ha törődnek vele, ha ííígy törődnek, ha nem ütnek, erőszakosak vagy kényszerítenek, ha illatos.. ha hamvas.. ha fiatal, ha kedves...
Lecsukódott a szemem, ahogy éreztem a nyelvét végigfutni az ajkamon és minden egyes porcikám bizseregni kezdett. Nem szoktam ezt.. Egyáltalán nem szoktam ezt. A bánásmódot, a kedvességet, az éhséget.. - maródott bele gyengén az oldalába a két kezem, ujjaim csak vigyázva martak utat a bőrében, mégis egyre jobban éhezve indult forrásnak a vérem, ahogy a nyelvem önkéntelenül válaszolt. Nem tudom mikor húztam közelebb. Mééég közelebb. Azt se hogy mikor törtek felszínre az érzések és hallottam az óvatos de mély koppanást ahogy negyed fordulatot véve már a fal oldalának préseltem fel. A kezeim csak szorították... Továbbra is, tíz ujjam feszengve mart a bőrébe, mikor letértem a nyakán.. ajkaim csak kellemesen csúszva végig, harapva.. marva csak figyelve amint a derekánál várakozó kezem lassan csúszott át a fenekére és habozás nélkül élesen mart bele.
Csak ekkor szakadtam el… Már hevülten és rendesen lihegve, egy mosoly.. ennyi volt ami felköltözött a képemre, majd újra a szájára kaptam, már jóval erőteljesebben, amikor bal kezem nem is teketóriázva tovább csúszott előre, hogy egyelőre csak a nadrágon keresztül de vágyakozva simítsam és érintsem.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Pént. Okt. 18, 2013 11:21 pm




To James


Más volt, nagyon más, és egy cseppet sem zavart, mert minden változás pozitív volt. Nate nem nagyon nézett rám, és ez csak kényszeresen ráerősített arra az érzésre, hogy semmit nem érek neki, vagyis egyáltalán nem többet annál, mit amire pillanatnyira használ... fene se tudja, lehet, tényleg csak ennyi vagyok neki, de ha így van, azt én nem akarom megtudni. Ezért volt kicsit fura, és ismeretlen, hogy Jamie állja a pillantásomat, ilyen csak a legelső volt, Freddel, de kellemes az emlék, és örülök, hogy megújíthjatom ezt most Vele. Nem a szexre voltam kiéhezve, Nate étvágya mellett őszintén, ez fel sem merülhet, hanem a szeretkezésre. Nem is tudom, fél éve voltam talán úgy valakivel, de az sem szeretet volt, csak imitáció. És ez oké... egy ideig.
A szobámra bevallom, már nem is nagyon emlékeztem... itt még tényleg senkivel nem voltam, innen indultam el Nate-hez... mert eladott neki a nagybátyám. Klasz... az az egy szerencséje, hogy azóta nem láttam. Mindegy. Ezek nem vehetik el a kedvemet, nem, ma este semmi. Éreztem, hogy nyelve válaszol az enyémre, és ujjai bőrömbe kapnak, tetszett az éhsége, olyan volt, mintha azt érezné ami bennem is lángol. Vágytam rá, az övé szerettem volna lenni ma estére. Közelebb kerültem hozzá, aztán a falamhoz is, mikor nekidöntött. Tetszett, hogy határozottan fog, nem mintha most készültem volna elfutni az ellenkező irányba... sőt, nem is tudom, hogy mikor vágytam ennyire valakire, mint most Jamie-re. Ahogy ajka lejebb vándorolt, kapkodtam a levegőt, pillantásom egy kicsit zavaros lett, imádtam amit csinál, fejem oldalra billenve adott utat kutakodó ajkainak és halk sóhajokkal díjaztam működését, közben én is nekiindultam és hátán járkáltak ujjaim cirógatva a szabad velületet, gerince vonalát, le nadrágja kezdetéig, de nem tovább és vissza, viszont ez a  mozdulat befagyott, mikor belémmarkolt, egy nyögés tört utat ajkaim közül, fejem a falnak feszült, és egy pillanatra lehunytam a szemem. Gyönyörű volt az érzés, amit adott nekem, megremegtem karjaiban, és csípőjébe kapaszkodva próbáltam megtartani magam, éreztem, hogy figyel, és felnéztem rá. Szép volt, tetszett, ujjaim gyengéden simogatták meg arcát, mielőtt még újra ajkaimra tapadt volna, és utat adtam nyelvének számba, hogy ott forró-lágy táncba kezdjünk, szuszogva kapkodtam a levegőt orromon keresztül, de semmi pénzért nem szakadtam volna el ajkaitól. Váratléan érzés volt, mikor elöl végigsimított rajtam, és a csókba nyögtem.
- Megőrjítesz - Tájékoztattam halkan, akadozó lélegzettel. Arcom kipirult, pár pillanatra oxigén után kapkodtam, majd mikor picit magamhoz tértem, még loptam egy csókot forró, lüktető ajkaitől, majd továbbmentem nyakára, annak vonalát csókoltam végig, és vállát, kicsit bele is harapva, de nem úgy, hogy nyomot hagyjon, majd a vöröslő felületre csókot leheltem, és arca vonalát is végigcsókolva visszatértem ajkaira, míg ujjaim már mellkasán kalandoztak. Ez isteni este lesz, tutira nem fogom elfelejteni jó ideig.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szomb. Okt. 19, 2013 4:36 pm

to Nicholas


Háttér.. ♫

Elmosolyodtam. Már lihegve, igen, de egyáltalán nem tartott vissza attól hogy tovább akarjam hogy érezzen, ezért az ágyékán figyelő kezem egyre fokozott tempót vett. Nem rohant vagy sietett el semmit sem, egyszerűen csak éreztem az ütemet, és azt adtam amire szüksége volt, hogy egyre inkább ellazuljon és egyre kevésbé feszengjen.
És ahogy éreztem ez egész jól is ment..
Amikor ő tért le a nyakamon az arcomon már könnyed vigyor feszített, de egy pillanatra sem tágít a kezem, a másik a tarkójánál marva a hajába csúszott be az illatos fürtökbe, ahogy csókol.. ahogy harap.. nem szisszentem fel, de megadta a következő löketet.
Automatikusan jött a mozdulat.. bár őszinte lehetek, ritkán volt hogy valaki ennyire feltüzelt, mégis mint valami betanult mozzanat tolta őt óvatosan hátrébb a kezem, csak hogy a szemeibe mosolyogjak, ahogy végigcsúszok a mellkason, egész le és kapaszkodok bele végül a nadrágja övébe, amit semmit nem sietve el, csak végignyalva az ajkamon ahogy koncentrálok, lassú léptékkel bontok ki, egyetlen gomb.. csúszik a cipzár és vár az éden, ahogy lassan tör utat beljebb a kezem, és a nyakára hajolva, szuszogva a felfeszült levegőket, lehunyt szemmel öleli körbe, és minden egyes kitörő levegőjét vele együtt élvezem.

- Olyan kemény vagy.. - suttogom csak halkan, két újabb elkóborló csók között a nyakon a fülébe, majd nem várok tovább, szabadon eresztve csúszik a nadrág oldalába a két kezem és egyetlen lassú mozdulattal tolom le, ahogy útközben az enyémet is megbontva mert már piszkosul kényelmetlen, végig a szemeibe nézve térdelek le.
Hogy mikor jött az érzés!? Nem tudom. Hogy honnan tudod hogy eljött a pillanat!? Egyszerűen érzed. Hogy mikor kell azt tenned amit a vér követel tőled és te élvezettel engedelmeskedsz neki. Most.. élvezettel..
Éreztem a testéből feszülő reszketéseket ahogy nyelvemmel és számmal körülölelem... ahogy áramlik a vér.. egyszerűen kitöröl a fejedből mindent. Az hogy nem ismerem.. számít az? Fizet érte, ez most mégis valahogy valamivel több! Te irányítasz, te teszed meg a lépéseket, te vagy az aki életre hívja az élvezetet és te vele együtt élvezed. Igen, most már biztosan élveztem. Ahogy megremeg a kezeimben és ahogy minden lépésnél egyre feszültebben marok a fenekébe míg csak nem érzem hogy eljött az a pont.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szomb. Okt. 19, 2013 9:46 pm




To James


Elegem lett, hogy csak én adok Nate-nek élvezetet, persze, én is... élvezem az aktust magát, de előtte  mindig csak neki szól az előjáték, de ez most olyan más volt... rólam szólt, és róla, ketten voltunk benne, új dolog volt amit adott, és testem szomjasan szívta magába a törődést, komolyan, minden kis részemben éreztem, hogy hozzám ér, az, hogy ilyen közel volt... összezavart, de jó értelemben, tényleg! Az illata, a pillantása, ahogy éreztem, hogy levegőt vesz, teljesen összezavarta az érzékeimet, hogy aztán hirtelen újra rá összpontosítsak, mint a mágnes és a fémreszelék, szomjaztam erre, a törődésre, arra, hlogy adjon nekem valaki, de persze én sem tudtam teljesen passzív lenni, szerettem volna, hogy neki is jó legyen, így én is kényeztettem, ahogy csak bírtam, és ahol csak értem, olyan selymes volt a bőre, jó volt mellette lenni, és nem tartottam tőle, mert bármennyire is akartam hitegetni magamat; Nate-től igenis tartottam kicsit, mert el tudta veszteni a fejét és akkor minden olyan hirtelen csapott át jóból kellemtel és fájdalmasba.
Jamie  nagyon hamar megtalálta a hangot rajtam, mintha egy hegedűvirtuóz játszana a hangszeren. Értett hozzám, szinte a fejemből olvasta ki, mire van szükségem, és mikor kell megtennie mit. Mindig a legmegfelelőbb pillanatban ért hozzám a kellő helyen, ezzel az őrületig fokozva vágyaimat. Megízlelem bőrét, mélyen beszívom illatát, miközben ő szőke tincseimbe fúr, érzem, hogy neki is jó, hát persze, ez volt a célom, egyedül élvezni nem olyan jó muri. Hátrahúzta fejem, én pedig pihegve szakadtam el tőle, újra a falnak simulva, nehéz volt állni a pillantását, mert közben éreztem, hogy vetkőztet, az utolsó ruhadarabjaimtól készül megfosztani, ami zavarba hozott, nem mintha Nate nem vetkőztetne le folyton, néha úgy érzem, felesleges ruhát felvennem, de Jamie ezt is máshogy csinálta, sokkal érzékibben, ezzel pedig külön pírt csalt arcomra. Keze utattör már nyitott nadrágomba, és rámfog, így folytatja, én pedig kicsit megroggyanok a forróságtól, ami kezdi átvenni az uralmat a testemen, de ő máris ott van, megtart, ahogy teste az enyémnek feszül, és arcát nyakamba hajtja, csak lehunyt szemmel kapkodom a levegőt, és benne próbálok kapaszkodót lelni, szavaira viszont majdnem tényleg összecsuklom ahol vagyok, válaszolni szeretnék, de a leggyengébb részemre hint csókokat, és összeakad a nyelvem, képtelen vagyok visszanyelni az uralmat magam felett, minden feszültség elenged, nem is tudom, mikor voltam ilyen ellazult. Fejem teljesen kiürült, csak Jamie volt benne, az ajkai a nyakamon, a lüktető forróság... Kétségtelenül átadtam magam neki, nem voltak feltételek, korlátok, csak az övé akartam lenni.
- Miattad... teljesen... elveszed a józan eszem - Nyögöm végre ki, de hangom nem lehet több, mint suttogás, ajkaim kiszáradtak, csak akarom még még még. Nem tudom visszafojtani a kikivánkozó hangos nyögést, ahogy szájába vesz. Fejem a falnak nyomódik, és ujjaim hajában találnak kapaszkodót. Nem fájón, nem húzzák. Még soha... tényleg soha  nem kényeztetett így senki, de olyan volt, mint egy orkán, a forró nevdesség, ahogy körülölelt, nagyon kellett koncentrálnom, hogy meg tudjam tartani magam, ebben az is segít, hogy még mindig határozottan fog lent. Az új érzés teljesen feléget bennem mindent, és nagyon hamar kerülök a határra, ahol már csak egy kis lökés kell.
- Mindjárt... - Egy pillanatra megijedek. Gyerekes, tudom, de mi van ha, most ... ha most elérem a csúcsot, és Jamie elmegy? Nem, nekem szükségem van rá, többet szeretnék belőle, abból, ahogy hozzám ér. Aztán eszembe jut; egy estét fizettem neki, ez még csak az eleje. Ez a gondolat, ujjai maró mozdulata fenekemnél, és ahogy újra elmerülök ajkai közt... nem bírom tovább tartani, és az élvezet robbanásszerűen tölti be a testem. Örülök, hogy nincs szomszéd, mert akkor elég érdekes fejet vágna a belőlem kitört hangokra, Jamie vállába kapaszkodom, és kérlelően húzom meg, jelezve, hogy álljon fel. Muszáj valamiben megtámaszkodnom, vagy feláll, vagy én csúszom le hozzá. De ha feláll, izzadtságtól tompán fégyló testem az övének simul támaszt keresve , homlokom vállának nyomom, úgy kapkodom a levegőt, ágyékom az övéhez ér, és érzem, hogy neki sincs ellenére a helyzet. Finom csípőmozdulatokkal dözsölöm hozzán magam és óvatosan lejjebb tolom a nadrágját. Legyen már helye... Csak ne mozduljon el, vagy fogjon erősen.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szer. Okt. 23, 2013 7:58 pm

to Nicholas


Dettó háttér.. ♫

Kósza mosoly... Ennyi ami megjelenik az ajkamon ahogy szaggatva jönnek a válaszok és mielőtt letérdelek. Kell ennél több elismerés!? Hogy az ember jól teszi azt amit tesz, még ha közben minden egyes porcikájában is érez. És én éreztem. Továbbra is, amikor már a kezeim vették könnyed pártfogásba.. a szám.. a nyelvem.. mind jól értette a dolgát, hiába az elnehezült köd a fejemen, éreztem minden egyes rezdülést. Figyelem.. Igen erről szól ez az egész. A véletlen mozzanatok.. az elfogadás, a felfedezés.. mint egy játék egy örökérvényű hangszeren.
Halk hangok.. De nem kell hogy beszéljen, minden pontját érzékelem, és ahogy a teste végül megreszket a kezeimben, én is élvezettel marok szorosan a fenekébe, aztán.. vége. Az első körnek, de hosszú még az este, így végigtörölve a szám szélén, engedelmeskedve a szótlan kérlelésnek csak élvezettel nézve a szemeibe, óvakodva simít végig a testén, a mellkasán a kezem, és állok fel előtte.
Megtartom.. ahogy a testemnek dől, nem mozdulok csak ölelem és én is vele együtt lélegzem amikor.. mosolygok. Igen, talán, pedig úgy egyébként ritka az ilyen helyzet, mégis lecsukódik a szemem ahogy lassan dörzsölődni kezd, úgy tűnik életre kelnek az elfáradt kezek, és megérzem a nadrágomon az ujjait. Nem ellenkezek. Egy percig sem, csak hagyom hogy vezessen, hogy a szeretőm legyen, és egyik kezem őt elengedve megtámaszkodik mögötte a falon. De nem húzódom el tőle. Egy percig sem, hacsak nem késztet erre, csak nézek mélyen a szemeibe.. ha ő megtalálja az enyémeket, és nyelnem kell. Nem beszél, mégis mindent értek. Egy könnyű mosoly árnya ami átszalad a képemen és a megjelenő hangok.

- A tiéd vagyok..

Halk, és féligmeddig erőtlen, de hangok. Én vagyok az aki vezet, de szabad kezet adok. A szeretője vagyok. Hagyom hogy ő döntsön a következő lépésben...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Szer. Okt. 23, 2013 10:14 pm




To James


Nem mondanám, hogy a szüleim előtti életem felhőtlen volt. Az apám sokat volt részeg, és szeretett anyának esni, én meg közéjük álltam, mikor lehiggadt, szépen rendbeszedtem magam, és feltakarítottam. A saját véremet is. Szóval nem voltam teljesen új abban a témában, amit a  nagybátyámnál láttam; a fizikai és lelki terror kiváló példája. Mégis ő volt az, aki többször csúszott vissza gondolataimba, mint egy vírus. Nem tudom, bioszból tanultam még az egész előtt, van egy olyan, ami egy darab, és fogja, és átcsavargatja maga körül a DNS-eket. Szépen megfertőz mindent, kitölti az agyam, majdnem annyira, mint Nate, és rohadtul mind a ketten az őrületbe kergetnek. De a nagybátyám, én... megbíztam benne. Viszont nem a lelkizésért vagyok itt, és nem is azért, hogy az emlékekre megint kedvtelenül kuporodjak le a sarokba összehúzva magamat. Csak azért jutott eszembe, mert félhomály volt, és így szerencsére nem olyan kivehetőek a sebeim. Mármint a hegek, és ez sokat segít a nemlétező önbizalmamnak.
Olyan bizonytalan voltam, esetlen, mint mindig, ha új emberrel találkozom, nem arról van szó, hogy nem tudnám szeretni Jamie-t ma. Mert tudom, teljes szívemből és testemből is. Érzem, hogy figyel, és én felnézek rá, zöld pillantásom találkozik az övével, mosolya bátorít, de szinte semmit nem ér szavaival szemben. Ezt szerettem volna, a kölcsönösséget, hogy ne csak én legyek valakié, akkor is, ha mindig alul leszek. Ujjaim arcára simultak és lábujjhegyre állva homlokom az övének döntöttem, lehunytam szemem egy pillanatra, orrom az övének dörzsöltem, majd lágyan csókoltam meg, ajkaim elhagyták az övét és lejjebb csúszva további területeket kényeztettek; nyakát, majd mellkasát, kezeim kioldották nadrágját. Én is örömet szerettem volna okozni neki. Gyengéden fordítottam velünk és őt döntöttem finoman, lassan lejjebb haladtam, míg le nem térdeltem elé. Lejjebb húztam a nadrágját, és be kellett vallanom magamnak, hogy ez az első, mikor teljesen önszántamból készülök erre, nem azért, mert valaki térdre nyomott. Én nem a fenekébe kapaszkodtam, hanem a csípőjébe, lassan engedtem be a számba merevségét. szerettem volna annyi élvezetet nyújtani neki, amennyit lehet, mert jobban átéreztem a helyzetét, mint gondolhatta volna. Valószínűleg ugyanolyan magányosak és kiszolgáltatottak vagyunk. És lehet, ugyanarra vágyunk, egy kis szeretetre és törődésre. Így nem agyaltam sokat azon, amit tettem. Egyik kezem közben átcsúszott fenekére, de csak simogatás szinten, a másik pedig alhasára, most volt az első, hogy ezt az egészet nem tartottam megalázónak és kényelmetlennek. Csak Jamie-re figyeltem.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Csüt. Okt. 31, 2013 12:53 pm

to Nicholas


Háttér(n.v.).. ♫

Lecsukódik a szemem.. ahogy ujjak jelennek meg az arcomon, de nem számít kihez tartoznak a kezek. Kedvesek.. és ez az egyetlen lényeg. Nem vadak, nem követelők, nem hajtanak alázatba és nem agresszívek. A munka.. a munka minden volt. A szükséges rossz, hogy ha kell egyek, de voltak, akadtak elvétve különleges esetek, ritkán.. de néha volt hogy kedvem telt benne és ez egy ilyen különleges eset volt.
Ajkak az ajkamon.. forró, vágytól sugárzó szemek, mosolygok. Nem tudom miért teszem, de nem is érdekel. Az övé vagyok és egy percig sincs semmi megbánás ebben, ahogy tovább haladnak az ajkak.. birtokukba vesznek a forró kezek és én engedelmeskedek. Nem mert kell, hanem egyszerűen mert akarom. Akarom hogy érintsen, ahogy megfordul velem, és én készséggel érzem a hátam mögött a falat. Kapaszkodok. Bele a megfáradt tapétába, a falat kaparom, de nem kapok bele. Képtelen vagyok. Mégis csak hátra koppan a fejem amikor megérzem, megfeszülve húzódik össze a szemem, de nem mert belém mart a fájdalom. Élvezem. Hihetetlenül, ahogy gyengéden kecsegtet, ahogy simítanak a kezek és odafigyelve bánik velem.
Nem tudom meddig élveztem. Az idő megszűnt létezni körülöttem, csak amikor érzem hogy rossz vége lesz, fordítom le a fejem, és boldog mosollyal fűzve a tekintetem a szemeibe, szabad kezem végigsimítva az arcán, hogy az álla alá kapjon kedvesen, csak lehajolok hozzá egy könnyű csókra és magam felé, fel.. emelem.
Amikor ott áll előttem, csak akkor kóstolom meg megint az ajkait. Nem kapkodok, nem sietek sehova sem. Csak a dereka köré fonódik a bal karom, és vigyázva szorítva a testemen, rá-rákapva az ajkaira előrefelé lépkedek. Ő hátrál.. pedig én nem kényszerítem, mégis, ha engedi hogy rendelkezzek vele, csak az ágy szélénél állok meg és mindvégig tartva a derekát borítom rá egészen. Egy percig sem engedem azt a tekintetet. Azt az arcot, a tengerkék szemeket, az ajkakat mindvégig figyelem, és fölé hajolva teljesen a lábai között ér ágyat a térdem, csak hogy megtámasszam magamat.
A kezem.. az egyik engedve a késztetésnek a feje mellett támaszkodik meg, míg a másik végigsimít a mellkasán, szemeimmel mindvégig követem, és végignyalok az ajkamon.

- Élvezni fogod.. - suttogom már a füle mellett, forró a leheletem, de nem csókolom meg. Igen. Élvezni fogja. Mert ez a feladatom és mert akarom, még akkor is amikor már a csípőjén csúszik le a kezem és magába foglalva a fenekét, becézgetve simítom és ölelem, ahogy néhány csók találja meg a mellkasát, majd végigcsúszva a nyelvem a combja közén.
Hogy újra élvez? Részem lesz benne. És ahogy felbátorodva kezd lassú masszázsban a megfelelő helyen a kezem, a szám, továbbra sem adva fel csókokkal halmozza el hogy minden a legfájdalommentesebben és a legtökéletesebben menjen.


A hozzászólást James Edgar Scott összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Nov. 29, 2013 6:34 am-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Csüt. Okt. 31, 2013 10:10 pm




To James


Lassan mozog számban férfiassága, e nem is erre figyelek, hanem fel, rá, nézem, ahogy élvezi, és örülök, hogy örömet okozhatok neki. Új érzés, hogy nem nyomja le fejemet közben senki, nem erőszakoskodik, és durváskodik, nem nyomja belém magát mélyen, hanem hagyja, hogy úgy csináljam, ahogy nekem tetszik. Nate-nél már megtanultam, hogy hogyan kell, úgy, hogy minél beljebb tudjam bevenni, és, hogy levegőt is kapjak, ne öklendezzek, sokat könnyített rajta, hogy hagyta, hogy a saját tempómba csináljam. Éreztem, hogy közeledik a csúcs felé, nem tudtam, hogy hogy szeretné, szeretne-e elmenni a számban, vagy még nem, de arra jutottam, majd leállít, ha nem tetszik neki a helyzet. És ez így is lett. Rámmosolygott, és már ettől is boldogan dobbant szívem, ujjaira arcomon, kicsúszott számból merev tagja, és engedelmesen billentettem hátra fejem, ahogy állam alá nyúlt. Lehajolt hozzám, szája nedves ajkaimra simult, és én halk sóhajjal engedtem be, lassan csókoltam vissza, miközben hagytam, hogy felhúzzon, felálltam.
Alig szakadtam el ajkaitól, máris újra az enyémek után kapott, és én készségesen viszonzom közeledését, karjába simulok, ahogy átölel, és lassan hátrálok, ahogy lépked. Ő irányít, ő a vezető, és én a rabja  lettem annak, amit adott. A forróságnak, a törődésnek, kedveskedésnek. Elszakad tőlem, én pedig kipirult arccal, levegő után kapkodva nézek szemébe, pillantásom ködös a vágytól, megnézem szép arcát, csillogó pillantása megnyugtat, lassan enged le az ágyra, határozottan tartja csípőmet, puhán érkezem le, szőke hajam kócosan pihen a takarón, csak őt figyelem, ahogy fölém mászik, olyan, mint egy oroszlán, vagy tigris, ami a vadat akarja becserkészni. Lábaim kicsit szétnyíltak, közéjük tudott térdelni, és ahogy megtámaszkodott fölöttem, teljesen ki voltam szolgáltatva neki. Ujjaim oldalán siklottak végig óvatosan. Másik kezével hozzám ért, szívverésem felgyorsult, kicsit elbizonytalanított, talán halványan meg is ijesztett, mennyire védtelen vagyok vele szemben, mennyire vágyom rá, és akarom, hogy magáévá tegyen. De mintha csak a gondolataimban olvasna, megszólal, és szemeim lecsukódnak, és izmaim ellazulnak alatta, megremegek forró lélegzetére.
- Bizom benned - Ujjaim áttérnek alhasára, végigcirógaatják a puha bőrt. Keze egyre inkább birtokba veszi testem, minden kis részemet bejárja, míg meg nem találja, amit keresett, a fenekemet. Ahogy rásimít, felsóhajtok, amit tesz velem, mind idegen nekem, nem vagyok hozzászokva a kényeztetéshez, és amit  Jamie tesz, az az. Combjaim mégjobban szétnyílnak, utat engedve neki, és csak sóhajtozni, nyögni tudok alatta.
- Még soha nem éreztem ilyett - Suttogtam halkan, és ujjaim hajába túrtak, és ajkaim forró tűzzel vágytak az övéi után. Az alsóba haraptam, de ezzel nem enyhült a vágy, mikor nem bírtam tovább, picit meghúztam a haját.
- Csókolj meg, kérlek, érezni szeretnélek - Néztem rá könyörgőn, igen, semmire se vágytam jobban, mint arra, hogy elmerüljön bennem, hozzám simuljon, és közben csókoljon, míg csak bírjuk oxigénnel. Szeretetet éreztem iránta, nem szerelmet, de ez elég volt ahhoz, hogy a karjaim közt akarjam tudni.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
James Edgar Scott

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 21
◮ tartózkodási hely : Las Vegas nyomornegyede
◮ hozzászólások száma : 42
◮ join date : 2013. Sep. 25.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Pént. Nov. 29, 2013 7:08 am

to Nicholas


Háttér(nincs vált.).. ♫

Végigszalad a hátamon a hideg, ahogy az ujjai érintenek, és egy gyenge, önkéntelen mosoly ki is siklik az arcomon. Én is érintem... Ahol csak érem, ahol neki kellemesnek érzem, ahogy tapasztalom hogy felforrósítja a vért elöntve a véredényeket. A fülébe suttogok, és nem is késlekedik a válaszom. Igen.. valahogy így kell ez kinézzen. Biztos voltam benne. Ha egyszer.. Valaha.. őszintén.. Ha nem akárkivel, pénzért, pont így kéne éreznem.
Mégis mosolygok. Most is, de nem törődöm vele hogy okokat keressek. Nem érdekel. Egyszerűen csak teszem amit diktál a fejem, most a vérem is önként csatlakozást véve, és simítom ahol érem.. ahol a bőröm befogadja az érzéseket és ahol az övé felnyögéssel válaszol.
Hamar megtalálja a nyelvem.. ott ahol a legérzékenyebb, ahol a leginkább vágyja az érintésem és ahol a legjobban szeretem, csókom csatlakozik a kezeim mellett, amikor simító kezemmel elengedem hogy lassan.. csak egész óvatosra véve fordulásra késztessem, de ő az aki másként válaszol. Nem ellenkezek. Csak engedem, ahogy a hajamba marva a hangját hallom, újabb mosoly, csak a hasánál, közvetlenül a bőre mellett, és engedelmesen közelítek feljebb, útközben a jobb lábát is magammal ragadva.

- A tiéd vagyok.. – suttogom halkan már a szemeivel farkasszemet nézve, - egész éjjel.. – folytatom az ajkára, majd újra a szemeibe és nem váratom tovább. Lassú tűzzel kóstolom meg, nyelvem csak érzéssel kergetve miközben odalenn tovább készíti elő a terepet a kezem és az óvatos kényeztetésre nyelvem felelve szakítom el rövid idő után magam.

- Felkészültél? – kérdezem csak egész halkan már a füle mellett, nyelvem végigsimít a vonalán, belekóstol az ívébe és fülkagylóját lélegzetem tölti meg… és amennyiben bólint, vagy igennel felel csak rövid időre szakadva el, amíg az előkészített óvszert felhelyezem újra végigtapogatva a nyelvem.. végig a mellkasán, egészen a nyakán majd az álla alatt végcélt érve útközben kissé megemelem.. és csak egész óvatosan, a szemeibe nézve tolom belé magam.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   Vas. Dec. 01, 2013 2:06 pm




To James


Olyan volt ez, mint mikor a fuldoklót valaki a víz fölé tolja, és ő nagy levegőt vesz. Muszáj volt kicsit engednem, kiengednem a szorító gőzből, melytől nem kaptam oxigént, túl sok volt nekem Nate, nem tudtam mit kezdeni vele, és azzal, ahogy bánt velem. Erre vágytam, amit Jamie adott, a finomabb, kényeztetőbb érintésekre, apró törődésre, mindennél jobban, mert ha hajlandó voltam elfogadni, ha nem, igénylem ezt az egészet, nem hagyhatom figyelmen kívül, mire vágyom belül. Tudom, nem választottam a legjobb munkát ehhez, de nem is én választottam! Mindegy, visszafelé nem vezet út, nem kaphatom meg, amit elvesztettem, rettenetesen béna vagyok, de feladni nem akarom, csak küzdeni, harcolni ellene, magamért, a sötétséggel szemben... ameddig bírom, és remélem, ez sokáig így lesz még. Ez most megnyugtat, ahogy kényeztet, lehunyt szemmel élvezem minden kis mozdulatát, de fájón vágyom rá.
Érezni szeretném, ahogy csókol, és hozzám simul, de ahhoz fel kell jönnie. Meg is teszi ezt nekem, a mosolya megnyugtat, rettenetesen közelinek érzem őt, minden aggodalmam elpárolgott, nem ellenkeztem, mikor emegemelte a lábam, arcára simítottam a kezem, selymes volt a bőre, és az ajkai túl hívogatóak ahhoz, hogy ellen tudjak állni. Felnéztem a szemébe, mikor beszélt, és az én ajkaimra is gyenge mosoly költözött, hüvelykujjammal megsimogattam arcát, ahogy ajkaink összeértek megkönnyebbült sóhaj szaladt ki számon, éhesen fogadtam nyelvét. De egy idő után elszakadt tőlem, kérdésére bólintottam.
- Igen - Válaszoltam csendesen, nyelvének érintésére pedig megremegtem. Lehunyt szemmel élvezem minden mozdulatát, kényeztetését, könnyűnek érzem magam... könnyűnek, de üresnek, fejem hátrabillen, mikor nyakamat csókolja, kapkodom a levegőt, alhasamban szorító érzés a vágy. Aztán mégis. Ránézek, látni szeretném szép arcát, pont ekkor érzem, hogy belém csúszik; testem egy pillanat erejéig megfeszül, a vállaiba kapaszkodom, szerencseé, hogy nincs körmöm, így csak ujjaim szántják végig hátát lapockájától csípőjéig a hóna alatt átnyúlva. Halkan szuszogok, élvezem, hogy kitölt, reszkető sóhajjal jelzem, mennyire tetszik, ajkamba harapok. Ez a gyengéd odafigyelés már magában teljesen ledönt a lábaimról. És maga James, szép, ahogy felettem van mégszebb.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...   

Vissza az elejére Go down
 

Nick & Jamie - Egy véletlen találkozás...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Véletlen találkozások
» Geista Kahoko
» Tenrai Hankou (Isteni Kihívás)
» Utahime vs. Ayse - Androgün találkozó
» Nolah & Ashley // Első típusú találkozás.

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-