HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Vas. Dec. 29, 2013 4:06 am

Mély barna íriszei elgondolkodva siklanak lassan körbe a képeken, vékony ujjai a térdein fektetve dobolnak halkan, törökülésben foglal helyet a földön, körbe véve a galéria legújabb kiállítására bocsájtott festményekkel. Vagyis, ha pontosabban akarunk fogalmazni, akkor leginkább ez az első kiállítása, amit Courtneynek kell rendeznie. Las Vegasra már leszállt az éj, az ablak felől hallatszik a forgalom zaja, bár éppen hogy.... hiszen a rádió elnyomja. Fogalma sincs hány óra lehet, de biztos abban, hogy későre járhat már, a többiek is régen leléptek, csak ő maradt ott. Az apja üzleti úton van éppen Los Angeles felé, így az új házukban magányosan és ami a legfontosabb egyes egyedül kellene töltenie a félig még üresen álló házban az éjszakát. Akkor már inkább itt van szívesebben, a festmények között, ahol biztonságban érzi magát, pedig nem kellene... mert rajta és a festményeken kívül senki sincs már a galériában.
Sosem adott igazán az öltözködésre, sőt inkább igyekezett elrejteni formás alakját a kíváncsiskodó szemek elől, nem igazán vágyott arra, hogy a férfiak megbámulják, vagy megdicsérjék, inkább el akart rejtőzni előlük. Leginkább félelmet, rettegést és undort érez velük kapcsolatban. Most is egy egyszerű szürke melegítőnadrág van rajta, egy hozzá illő fekete magasított tornacipővel, egy ugyan olyan szürke pulóverrel középen rózsaszín betűkkel díszeleg az NY felírat. Világos barna hajkoronája, egyenesen omlik a hátára, halvány fényben körülöli a lány törékeny hátát. Szomorúan bámulja az előtte lévő festmény, mely egy tengerpartot ábrázol naplementében. Keserű sóhaj hagyja el félig szét nyílt ajkait, ahogy szomorú emlékek tengerébe temetkezik.
Még ma is tisztán emlékszik arra a napra, pedig legszívesebben elfelejtkezne róla, habár már lassan betölti a huszonnegyedik évét, még ma is élénken él benne az elmék tövise.
Mindig is úgy tervezte, hogy majd annak adja oda az ártatlanságát aki valójában megérdemli.... csak hogy sajnálatos módon az élet vagy a sors közbe szólt. Tizenhetedik születésnapján történt a dolog, éppen haza felé igyekezett, lassan szürkült az ég alja, forró júliusi este volt. Úgy gondolta, azzal, hogy lerövidíti az utat, időt spórol meg és hamarabb ér haza, jobban járt volna, ha nem próbálkozik. Egy férfi támadt a sikátorban rá, Courtney-nek mielőtt egyáltalán eszébe juthatott volna még csak a menekülésnek a gondolata, az már a falnak szorította. De jobbnak látta, ha nem ellenkezik, ha nem csinál semmit, csak egyszerűen hagyja megtörténni a dolgot, akkor talán minél hamarabb véget ér, akkor talán nem tűnik úgy, mintha örökké tartana. Bár így is lehetetlenül sok időnek tűnt, valahogy mégis elviselhetőbb volt, a fájdalom kínozta a testét mindenhol, de a lelke sokkal jobban fájt, összetört, jeges könnyek marták az arcát, nem vágyott másra csak mielőbb haza érjen ahogy magányba burkolózhat, ahol beülhet a zuhanyzóba, ahol a forró vízcseppek lemossák a kín és a szégyen foltjait a lelke mélyéről.
Azóta rá se bír pillantani egy férfira sem az édesapján kívül, ha teheti az utcán sem nagyon mászkál azóta sem egyedül, ha pedig mégis erre kényszerül.... akkor inkább kocsival jár, mindig hord magánál gáz-sparyt. Habár sokan nem tudják róla, remekül tudd karatézni, már évek óta műveli ezt a sportot, hogy ha az élet úgy hozná akkor meg tudja védeni magát. Bár amennyire lehet inkább be vackolja magát a külvilág elől, a falat amit sikerült maga és a szíve köré emelnie áthatolhatatlan és sziklaszilárd, még egy bomba sem tudná szét zúzni.
Gondolataiból egy apró zaj ragadja vissza a valóság talajára, azon nyomban felugrik, a jegyzettömb az öléből a földre hullik hirtelen. Ijedten próbál pislogni és többet látni a halvány fényben, csak a rádióból szóló ritmikus zene hallatszik.
-Van... van ott valaki...?- mondja halkan, reszkető hangon, ahogy azon gondolkodik hogyan jusson el a táskájáig.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Vas. Márc. 02, 2014 12:39 am

Előzmény...


Fuss!!! - ez volt egyedül ami megfogalmazódott az agyamban amikor megláttam a fickó őrült vigyorát. Nem tévedtem. Követett, és ez ebben a pillanatban esett le. Lehettem volna gyorsabb is. Ha Gabe itt lenne, tuti azt vetné a szememre, hogy neki mennyivel hamarabb feltűnt volna a változás, és hogy őőő.. mire tanított. De most ez volt a legkevesebb ami uralta a fejemet, helyette egyetlen parancsszó: Fuss!
És én engedelmeskedtem.
Nem néztem merre, nem néztem kin gázolok át, bíztam az ösztöneimben. Tudtam hogy Toretto embere. Tudtam hogy nem zsaru, a fánkzabálók ennél lomhábbak és ostobák. És ha nem zsaru, én vagyok az aki rajtaveszthet, túúúl fürge, túl előrelátó, és mivel nem kevesebb mint a fejem kell, nem kunszt áthágni a szabályokat. Mert ebben a játszmában nincsenek szabályok. Egy fej kell, vagy a fogak. Bármi ami bizonyítja hogy a munka elvégezve és kézbe kaphatja az ezreket vagy talán milliókat, és én nem kívántam megadni neki.
A következő utcasarkon a kukákba kapaszkodva rántottam elé az akadályokat. A szemem pásztázott. Jobbra-balra-fel és le, keresve a következő menekülőutat, és bár éreztem hogy nyerésre állok, az egyik már lekopott, de biztos voltam benne, hogy a másik, a valamivel élelmesebb nem adja fel egykönnyen. Rohantam. Még mindig, előre, szinte kicentizve a helyeket, sikátor.. kerítés, egy dühös kutya a seggembe, mind benne volt a képletbe és én még mindig nem tudtam hová tartok.

Hirtelen jött a gondolat. Ha a bőröd a tét, nem válogatsz, nem teszel fel kérdéseket, kéne vagy nem kéne, egyszerűen csak teszed amit az ösztön diktál a fejedben, újabb sikátor.. eleje majd a vége, fél utca előnyöd van, még egy kuka, és hopp.. már benne is fekszel, lapítasz, egy kurva szót nem szólsz, meg se mukkansz, még csak levegőt se veszel, nem számít hogy beleken térdelsz vagy a füledet rágják a férgek, csak kussolsz. Mint aki ott sincs. És hogy elhiszik? Nos.. számtalan alkalommal bejött már a csel, és még ha tudtam is, hogy egy ilyen vérbeli kopó nem adja fel egykönnyen, bíztam a kitartásomban.

Nem tudom meddig dekkoltam ott. Benn, a szemetesben. Ami tuti, hogy amikor először kidugtam a fejemet, már rég besötétedett. Hogy bűzlöttem?? Mint az atom! De abban biztos voltam, hogy a kocsiért vissza nem mehetek, mert tuti hogy ott figyelnek, és csak arra várnak hogy odadugjam a pofám. B-terv kell.. - söpörtem le magamról a sok szemetet, almahéj.. kávé.. valami bűzlő fekete izé, és a szemem pásztázva a terepet lépkedtem. Néma csönd.. Mindenfele. Hány óra lehet? Ez érdekelt a legkevésbé, de kell szereznem egy helyet. Bármit, ahol meghúzhatom magam. Csak ma estére. Aztán holnap kitaláljuk hogy hogyan tüntessük el a seggfejeket. És még éhen is döglöm!
Minden egyes újabb próbálkozás zárt utakat talált. Boltok.. üzletek.. csak a sötétben kúszva mint a patkányok lépkedek, és sehol nincs semmi menekülés. Aztán egy gomb mégis csak engedett. Először meglepődtem, korom sötét, de nem tököltem vele, fordul az ajtógomb, majd halkan csukódik a hátam mögött, kiélezett figyelem és gyorsban felmérem a terepet.
Hideg.. A helység, csupasz falak, fehérre festettek de most nem tárlatvezetésen vagyunk. Valami ehető kell.. Valami ruha.. valami amin alhatok, helyette viszont egy hang. Megtorpanok. Csak ott a sötétben, behúzódva a fal mögé és onnan lesek.

- Bassza meg.. - csúszik ki, de nem hangosan, nem vagyok hülye. Felmérem a csajt. Vékony.. gyenge. Nem jelenthet problémát, a telefon.. A telefon messze, én leszek a gyorsabb, nem éri el, és míg úgy egy percig még eljátszom az egésszel hogy hagyom a fenébe keresek másik helyet, aztán mégis a maradás mellett döntök.
Lapulok.. Lapulok és figyelek. Ott a fal mögött, szemmel követem minden mozdulatát, a kérdés hogy idejön.. megnézi jól hallott e, akkor nekem lesz nyert ügyem vagy én vagyok az akinek lépnem kell..




A hozzászólást Nevil Turner összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jún. 25, 2014 1:09 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Kedd Jún. 17, 2014 12:25 am

Az élet mindenki számára egyszerű, az emberek azokká válnak amikké nevelik őket, nem azokká, akiknek születnek. Egy szülő számára nehéz feladat felnevelni egy gyereket, ápolni ha beteg, gondoskodni róla, esetenként fegyelmezni, terelgetni a helyes útra. Pláne nehéz, hogy ha egyedül neveli bármiféle segítség nélkül. Courtney hamar elvesztette az édesanyját, sajnálatos módon az bele halt a szülésbe. Mégis édesapja úgy nevelte fel, hogy mindig érezze a jelenlétét, hogy vele van, és ennek köszönhetően a lány mindvégig érezte is, olyan volt, mintha ő is ott lenne végig az életében. Nem csak akkor bele pillantott a tükörbe meglátta anyjától örökölt szív alakú arcát, vagy éppen pisze orrát, esetleg elefántcsonthoz hasonlító bőrszínét, vagy éppenséggel a tőle örökölt érzékeit a kultúrához, vagy esetleg a festészethez. Igen, imád festeni, egész nap képes lenne elbabrálni velük. Természetesen az édesapjának nagyon könnyű dolga volt egy olyan lány felnevelésével, mint Court, hiszen minden volt csak rossz kislány nem. Mindig megírta a leckéjét, hamar megtanult főzni, így amikor édesapja fáradtan esett haza a munkából, akkor már vacsora várta, a ház mindig rendben volt, csak jóféle barátnői voltak, bár azokból sem bővelkedett túlságosan. Minden vágya volt, hogy egyszer saját galériát vezessen, a saját képeivel kiállítva, de addig is bőszen festette a munkáit, a legváltozatosabb dolgokat örökített meg, és úgy ahogyan azt ő maga látta.
Igen könnyű élete volt addig a percig, míg egy véletlen folytán nem választotta a rossz utat, a szó legszorosabb értelmében, mivel hamar haza akart érni, jobban tette volna, ha szokásos útvonalon teszi ezt meg.
Elég egy rossz sikátor, pár pislákoló utcai lámpa, egy részeg férfi, aki nem bírja meg fékezni a vágyát amikor meglát egy törékeny kislányt és már meg is történik a baj. Elég egyetlen alkalom, és nem csak rettegni, de undorodni is kezd a férfiaktól, attól a perctől kezdve Court annyira magába zárkózott, hogy szinte az utcára is alig mert kilépni, egyedül meg csakis akkor, ha kocsival közlekedett. Valamint olyan mélyen belé gyökerezett a félelem, hogy újra megtörténik az ami évekkel ezelőtt, ezért elkezdett karatézni tanulni, már évek óta. Habár egész jól csinálja, biztos benne, ha elérkezne a pillanat, amikor meg kellene védenie magát, képtelen lenne rá, lefagyna, vagy futásnak eredne, de semmiféleképpen sem jutna eszébe, még csak az sem hogyan kellene felemelnie a lábát, nem hogy rúgnia. Elmerülve a képzeletben, ahogy éppen tökön rúg egy olyan férfit, aki megérdemelné, egy igazi rossz fiút, miközben rátámad, és ő a menekülés helyett végre valahára a harcot választaná. Keményebben pillantana a támadója íriszeibe, majd megmutatná, hogy milyen is az ha egy nő valóban bepipul. De sajnálatos módon, azt nem is gondolta, hogy valóra is váljon a képzelgése, de amikor valami zajt hall, erre enged következtetni. Mint minden normális ember.... nő, a helyett, hogy ahogy az a nagy könyvben megvan írva, keményen reagálna, ijedten ugrik fel a földről. Mikor a sötétbe suttogja remegő hangon a kérdését, és amire tudta, úgy sem kap választ, mégis megtette. Vesz egy mély levegőt, reszkető kezekkel túr bele sötét tincseibe, bátorságot erőltet magára, miközben lassan próbálja elérni az asztalt ahol a táskája van, amiben a spray.
-Na jó.... tudom, hogy van itt valaki, szóval azt ajánlom, hogy lépjen elő, különben hívom a rendőrséget,- hangja még az ő fülének is túl idegenül cseng, de most nem foglalkozik ezzel, már csak pár méter, sikerülnie kell.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Jún. 25, 2014 1:08 pm

Fél... Ebben egész biztos vagyok, a hangja elárul mindent. Elgondolkozom hogy merre is lépjek, odakinn... odakinn talán még ott van az a görény meg a hájfej, itt meg... Csak lapulok, mintha ott se lennék. Csak felkenődve a falra a sötét sarok mögött, az arcom szinte a falnak préselem és csak fél szemmel kilesve figyelem. Nem láthat ide. Ebben biztos vagyok, itt túl nagy a homály, ott kinn meg a fény.
Hallom ahogy megint beszél. Oson.. A táskája felé araszol, vajon mi van benne?? Telefon..? Fegyver?? Nem hagyhatom!

- CSAK ÉN! - lépek elő a sötét mögül, csak hogy rendesen lásson. A kezeim a levegőben a fejem mellett, üresek, de a hátamnál figyelő késemet tudom használni ha kéne. - Csak én.. - veszek kisebb hangerőt, nem erősködöm, csak araszolok, oldalt.. egy újabb és újabb rövid lépéssel, csak hogy a táskája és a lány közé kerüljek.

- Ne félj.. Nem foglak bántani.. - nem állok meg, továbbra is szakaszosan lépkedek, és ha futásnak ered.. Hááát, ha az ajtó felé kifele, sokat nem tehetek. Már ha nyitva van egyáltalán, de ha a táska fele, útközben egy pillanat alatt kapom el, hogy a dereka köré fűzzem a karomat és megemeljem ha kapálózni kezdene.



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Júl. 02, 2014 4:36 am

Általában ha az emberek attól félnek, hogy van valaki rajtuk kívül még a közelben, holott fél perccel ezelőtt teljesen egyedül érezték magukat.... nos ők igazából azt szeretnék, hogy ne legyen ott senki sem. Pontosabban el hiszik, hogy nincs ott senki sem, nem véletlenül így vannak megalkotva a horrorfilmek. Ha azt hiszed senki nincs ott tuti, hogy valaki olyan van aki elmetszené a torkod... csak úgy snasszból. Ha azt hiszed, hogy nem léteznek vámpírok, démonok, Hannibálok,  tündérek, biztos lehetsz benne, hogy nem csak hogy léteznek az adott filmben de történetesen téged akarnak és nem csupán egy forró, szenvedélyes éjszakára. Sokkal inkább valami halálosabbra vágynak és meg is kapják, mert te vagy a beszari főszereplő, aki csak azért is meghal.... na meg mert idióta. Courtney jelen pillanatban így érezte magát, vesz egy mély levegőt ahogy elkerekedett szemekkel próbál a vaksötétben látni. Mégis minek képzeled magad, Batman-nek?- teszi fel magában az ironikus kérdést, miközben azon agyal, hogy mit is kellene csinálnia. Minél jobban vágyott arra, hogy ne legyen ott senki, annál jobban kezd az a gyanúja lenni, hogy igen is van valaki rajta kívül.... és most nem az erre kóborló koromfekete perzsacicára gondol, sokkal valami veszélyesebbre. A félelem úgy söpör végig rajta, mint valami tornádó, egész keze remeg, erőt kell vennie magán, hogy ne szaladjon ki a világból azon nyomban. De racionálisnak kell maradni, nyugtatja ismételten magát, ha kiszökdel  a vak világba, hajnal egy óra tájt... lehet megint úgy járna mint annak idején és erre a legkevésbé sem akar gondolni. Inkább marad a helyén, lehet hogy tényleg csak a túl gazdag képzelete kelt ismét szárnyra... ugye az a rengeteg film, mait le kell csökkentenie. De hát valamin szórakoznia kell... nem igen jár emberek közé ez az egyetlen formája amin kicsit kiélheti magát. Na nem mintha annyira kiszeretné, mert nem, de ezt élvezi. És nem is testközelből kell megtapasztalnia, hanem sokkal inkább a televízió előtt, jóval biztonságosabb, mint az utcán ilyen szituációba keveredni. Némán kezd el fohászkodni, hogy még véletlenül se legyen itt rajta kívül. Eszébe jut apja pár órával ezelőtti búcsúzkodás, miszerint aznap legalább ötödszörre kérdezi meg, hogy mégis elmenjen vagy inkább maradjon vele, de azt a lehetőséget is felvetette, hogy talán elmehetne vele Court. A lány nem akart apjának csalódást okozni, így inkább megpróbálta megnyugtatni, hogy nyugodtan menjen nem lesz vele semmiféle probléma. Ja ő is ezt gondolta, egészen addig  a pillanatig, míg nem kezdte el úgy érezni, hogy szinte megfojtja új otthonuk, így aztán gondolkodás nélkül fogta  a táskáját és indult el a galériába. Csak hogy   mire ide ért már majdnem elmentek innen, és akik maradtak is túlórázni.... már rég otthon alusszák az igazak álmát. Most bezzeg átkozza magát, hogy hogy lehetett ekkora barom... és most kit hívjon? A rendőröket? Vagy az apját? Egyik se érne ide három perccel korában, így aztán letesz róla. Meg aztán ha telefonálna, azt  a végén kiderülne, hogy hamis riasztás? Mindenki hülyének nézné, ezt nem akar, főleg az új kollégái előtt. A helyzet pikantériája kezd ismerőssé válni, azon az estén is ilyen érzés kerítette hatalmába. De a helyett, hogy akkor is hallgatott volna a hatodik érzésére, vagy női megérzésre.... vagy bárki bárminek is nevezze. Igen hallgatnia kellett volna rá, éppúgy ahogy most hallgatnia kellene rá. De valahogy nem megy, mert a józan ész irracionális gondolatai a hatodik érzés helyességét képtelen elfogadni, képtelen megemészteni, ezért.... hát úgy dönt, hogy még egy percig vár, ha továbbra is ilyen feszült lesz a helyzet, akkor elmenekül ajtón, ablakon bármin keresztül csak messze legyen, biztonságban. Bár itt a bibi, ezért nem szaladt még el, vajon kint mitől lenne biztonságosabb? Semmitől, sőt ha lehet még rosszabb is lenne. Mikor már azt hinné, hogy valójában csak a képzelete játszik vele, mocorgást hall, a következő pillanatban egy közel harminc körüli férfi lép elő feltartott kezekkel. Annyira meglepődik ezen, hogy először nem hisz a tulajdon szemeinek. A férfi közelebb lép, miközben ismétli, hogy csak ő. Mintha ez olyan sokat elárulna magáról, úgy mondja,- gondolja szarkasztikusan, de hang sem tör elő  a torkából.
Annyira lefoglalja az, hogy elérje a táskáját, hogy nem tűnik fel neki ahogy a pasi is ezt teszi. Meg sem fordul  a fejében, hogy fusson, mert a férfi három  másodperc alatt érné el, és védekeznie sem tudna, szóval mindenáron így kell eljutnia.
-Ugye csak viccelsz?- pillant rá meghökkentve, miközben már csak pár centi választja el drága táskájától.- Ha nem akarnál bántani minek bujkálsz itt? Miért nem jöttél ide azonnal, mint a nagyok. Minden bűnöző sunyi,- feleli ahogy megpróbálja elérni végre hőn áhított tatyóját....
De ekkor valami olyan történik amire nem számít: hirtelen megérzi karcsú dereka körül izmos alkarját ahogy átfogja. Azonnal elkezdi püfölni mellkasát ökölbe szorított apró kezeivel, ahogy rúgkapál és ütögeti, egyszer csak a lába nem érzi a talajt. A sok mozgástól felcsúszik a legalább két számmal nagyobb póló, szinte azonnal perzselni kezdi annak a selymes bőre.
-Azonnal engedj el vagy esküszöm tökön rúglak.... és hidd el tanultam kick boxolni, szóval semmi szín alatt lezúzlak!- alig kap levegőt ahogy minden erejét bele viszi. Miután pár percre sem hajlandó  a férfi elengedni, ezért felkészül arra, hogy végre rúgása megfelelő célba érjen: a férfiasságán!
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Júl. 02, 2014 11:52 pm

Nevetnem kell. Talán mert a hangja az ami tetszik, talán a megfogalmazás, de mégis muszáj visszaszorítani a nevetésemet. Nem lenne jó ötlet.. - valami azt súgja nekem, ezért továbbra is csak figyelem, enyhén összehúzott szemekkel, és letapogatom minden mozdulatát.
És fut!
Én meg nem is habozok mozdulni feléje, a levegőbe kapom, mielőtt bármit is tehetne, már nem érdekel mi van a táskában, pisztoly, telefon vagy gázspré, az az egyetlen lényeg hogy el ne érje, de amikor veszettül rúgkapálni kezd, az én fejemben is felrémlik a veszélyes szituáció.

- Hé... HÉ! Hé-hé-hé.. Mondom hogy nem akarlak bántani! - erősen tartom, de muszáj kitérnem a néha fejemet célzó ütések elől - ez tényleg tanult kickboxolni?? - de aztán egyből lejön az egészben, hogy ide más módszerek kellenek.

- Nem bántalak, hallod!? Csak állj már le! Nyugodj le! - próbálkozom megintcsak félre-félrerántva a fejemet, amikor alul... Betalál...
Nem mondom hogy a fájdalom nem nyilal azonnal a gerincembe. De ami biztos, hogy abban a pillanatban ejtem el, és épp nem abban a helyzetben hogy törődjek vele hogy ér földet, összegörnyedek, megtéve néhány lépést hátra..

- Te.. te eszement egy tyúk vagy.. - nyögdécselem még rendes fájdalmak közepette - mondtam hogy nem bántalak... - a kezeim még mindig a lábaim között, de útközben tisztában vele, hogy ha közben összekapja magát, és megint cél a táska, muszáj intézkednem, mert ennek rossz vége lehet. És én rohadtul nem akarok megrohadni se a sitten, se a föld alatt!


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szomb. Szept. 13, 2014 3:54 am

Van az az érzés amikor érzed, hogy valaki van a sötétben, valaki árnyék mögé bújva lesi minden mozdulatodat. Courtney jelen pillanatban úgy érezte magát, hiába próbálta bemagyarázni magának, hogy ugyan már senki sincs itt rajta kívül. De valahogy nem tudja kitörölni emlékei közül a kegyetlen képeket amikor pár évvel ezelőtt az az ember berángatta valami sötétebb és sikátorba és megerőszakolta. Hiába teltek el évek azóta az a pillanat rányomta bélyegét az életére, egyetlen egy férfit tűr meg életében. Az édesapját, rajta kívül, ha egyáltalán csak szembe jön vele az utcán egy férfi. Már csak azért is megy még a szomszéd utcában lévő boltba is kocsival. nem hiába tanult meg kick-boxolni, habár nem volt alkalma tesztelni, mennyire is jó benne, gyanítja, hogy valószínűleg nem is lesz, még szerencse, különben legelső alkalommal felsülne.
Végül ahogy a lány érezte a férfi elő támolyog a sötétből, annyira meglepődik a lány ezen, hogy először azt hiszi…. délibábot lát. De lassan rá kell ébrednie, hogy tulajdonképpen nem a képzelete játszik vele,  a férfi igen is ott van.
Legelső gondolata a menekülés, még ki sem forr agyában, lábait máris egymás után szedi. El kell érnie a táskáját, jól fog jönni a gázspray, ami táskája mélyén lapul. Csak pár méter, ennyi távolság még neki sem lehet akadály, csak egy kicsit kell gyorsabbnak lennie, mint a férfinak. Majd jól szembe fújja, és utána… addig aztán eltud menekülni…. egészen a meddig is, a kocsijáig? És ott mit csinál? Az apja másik államban, a munkatársai is messze laknak, semmi esélye sem, és a rendőrséget meg sem próbálja, hiszen három utcányira van.
De mielőtt bármit is tehetett volna az illető szorosan magához ölelve tartotta fent a levegőben. Courtney gondolkodás nélkül kezdi el püfölni öklével a mellkasát, nem bír tisztán gondolkodni, csak az a rémes emléket látja lelki szemei előtt. hallja, hogy a férfi nagyon magyarázz neki valamit, de képtelen oda figyelni rá, egyszerűen csak egy gondolat motoszkál a fejében: ki kell szabadulni az őt körül ölelő idegen karok elől, azonnal. vaktában rugdos és ütögeti izmos mellkasát, míg nem egyszer csak fájdalmasan ér földet a hátsójával, elkerekedett szemekkel bámulja őt. Először azt hitte, hogy tényleg el hitte fenyegetőzését, miszerint Jet Lee módjára boxolja le, bár még ő maga sem hinne magának. De akkor látja, hogy nagyon szorongatja a lába közét, összevont szemöldökkel méregeti, ahogy a fájdalom kiül a férfi arcára. lassan felkecmereg a földről, fenekét súrolgatva. Egy kicsit, egy nagyon kicsit megsajnálja őt, de nem annyira, de még mindig csak az ellenséget látja benne, képtelen máshogy tekinteni rá.
Bátortalanul tesz felé egy lépést, majd inkább vissza tolat, pókerarcot varázsol magának, ahogy keresztbe fonja mellkasa előtt a kezeit.
-Én meg azt mondtam, hogy engedj el, de te nem engedtél el…. szóval,- végül megesik rajta a szíve,- izé… ne…. szóval ne haragudj azért, nem akartalak bántani, komolyan. De mondtam, hogy engedj el, szóval nem az én hibám.- böki ki felemelt fejjel.
Majd egy óvatlan pillanatban ismételten elindul a táskája felé, ha most sem éri el, akkor el is áshatja magát, hiszen… szegény pali épp, hogy állni tud két lábon.
-Ne haragudj, előre,- suttog, ahogyan látja maga előtt a célt, pár centi és végre megmenekülhet.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Hétf. Szept. 22, 2014 6:26 pm

Tetszik a kiscsaj váratlan váltása, kár hogy ezen most nem tudok gondolkodni. Kurvára fáj.. valami eszementen, de elég néhány perc hogy tudjam, ha megint közeledni merne, jobb lenne az a lelépő mint megkockáztatni ebből még egyet.

- Ott! Ott maradj! - emelem fel a mutatóujjamat és remélem ért is a szóból, nem kell újabb cselekvéshez folyamodjak, habár erős a gyanú hogy az inkább a menekülés lenne. Vagy mégsem!??

- Mondtam hogy nem bántalak! - lépek hátra kettőt, akármi is van azóta a kezében, fél szemmel a hátsó ajtót is belőve a sötétben, de még nem adom fel. Elég nagy a távolság ahhoz hogy bármivel is próbálkozni kezdjen, kivéve ha a zsaruk... Most gondolni se akarok erre. - Én csak.. én csak.. engem kergettek! - makogok mint valami idióta, de az előbbi kis incidens emléke mélyen befészkelte magát a fejembe. - Nem bántalak.. csak.. csak egy menedék kell.. - hátrálok még mindig ha közben közelítene, és magam elé emelem a kezeimet. Viszont ha nem mozdul egy tapodtat se, én se szedem a lábaimat, megállok ott egyálltó helyemben és remélem a következőkben minimum fordul a kocka. Legalábbis bízom benne. Nem lenne jó ezt az estét valami hirtelennel elrontani...



Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Kedd Dec. 30, 2014 6:01 am

Courtney soha életében nem gondolta volna, hogy lesz alkalom amikor látja a félelmet, az ijedséget… egy férfi tekintetében, és konkrétan ő az egésznek a forrása. Valamint azt sem hitte volna soha, hogy még azoknak a verekedési óráknak hasznát veszi, amikor szükség van jár valami mestert megszégyenítő módon rúgja le ellenfelét. Természetesen tisztában van vele, hogy valószínűleg a szerencsének köszönheti, hogy épp eltalálta, ha nem sikerült volna akkor más lenne a helyzet, akkor a férfi lenne előnyben. Örülnie kellene, hogy úgy mond egy pasit így le tudott szerelnie, édes mindegy, hogy minek köszönhető, de nem érzett semmi ilyesmi, csakis és kizárólag… sajnálatot. Fahéj színű íriszei a tőle pár méterre szenvedő és ácsorgó pasira siklik, majd vesz egy mély levegőt. Nos, Courtney, hahó itt a megfelelő alkalom, kapd fel a táskás és szaladj a kocsiig, ha oda érsz…. akkor nyert ügyed van, egy kocsi után tuti nem tudna szaladni, igen tudta a lányt, hogy ezt kellene tennie. De lábai nem mozdultak, lelki szemei előtt felrémlik édesanyja arca, angyali volt, nem evilági. Kék szemei mindig kedvesen csillogtak, bárkinek oda adta volna mindenét, nála jószívűbb emberrel még nem találkozott. Bár tizenhat éves kora óta nem nagyon mászott ki főleg kocsi, vagy kíséret nélkül…. nem akarja hogy megint megtörténjen, de füleiben anyja hangja csendül amint azt hajtogatta, hogy aki segít a rászorulókon az rossz ember nem lehet, hogy mindenki az amit a tettei mutatnak, éppen ezért nem tud csak elsétálni, pedig azt kellene tennie. De…, mert mindig van egy de, ahogy most is szorosan ékelődik be a jó és a rossz között, nem tudja, hogy a helyeset, vagy a biztonságosat kellene tennie. Hiába gondolkodik, tudja magában, hogy megfogja tenni, nem tud rossz ember lenni, nem akarja azt akár létezik a menny akár nem, és édesanyja bárhol is legyen de csalódott lenne, azt akarja, hogy büszkén figyelje őt.
-Huhh de megfogom ezt bánni, -morogja halkan, végül vesz egy mély levegőt,- Rám ijesztettél, sajnálom…. tényleg, ki az aki kerget?- vonja fel kíváncsian a szemöldökét, majd megrázza a fejét, nem is akarja tudni, jobb ha semmit sem tud, biztonságosabb neki,- nos… ha nincs hova menned, és szeretnéd akár…. hozzám is eljöhetsz, egy kiadós fürdésre is szükséged lenne, mert bűzlesz,- mosolyog rá,- és akár ehetnél is, ha szeretnél, megígérem, hogy többet nem rúglak meg, a kocsim kint áll a galéria előtt- zavartan fűzi mellkasa előtt össze kezeit, remélvén, hogy nem Hasfelmetsző utódja és nem bánja meg.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Jan. 07, 2015 3:52 am

A lány meglep. Talán annyira, hogy a levegőm is beakad elsőre és talán azt vizsgálgatom hogy ez most szórakozik velem, vagy tényleg komolyan gondolja. De nem történik semmi. Úgy értem.. semmi rossz, vagy jel a szemeiben ami azt mondaná ironizál, vagy esetleg felismert volna, végtére is.. hol van ide San Francisco…!
Véletlen estem be, kicsi az esélye hogy errefelé is híre jár hogy vérdíj van a fejemen, a zsaruk meg.. Ugyan, az a rablás már több mint 8 éve volt! Azóta annyi minden történt, már biztos rohadtul nem keresnek.. – győzködöm magam, de még mindig túúl gyanús a történet. De aztán...
Orbitális sóhajt veszek ahogy felegyenesedem. Még mindig sajog, rohadtul nem akarok belefutni a következőbe, talán egy kóbor nyilalás ki is csúszik a fejemen, de igyekszem ráncbaszedni a pofám.

- Úgy érted.. – dadogom, de nem mint aki be van szarva, sokkal inkább mint aki nem hiszi el hogy azt hallja amit értett – úgy érted  elmehetek.. hozzád, és adsz ennem?? – marad meg a lényeg elvégre.. a hangra kajakból kordul a gyomrom egyet, nekem meg eszemben sincs ellenkezni. – Anélkül hogy élnél egy következő.. – torokköszörülés – hasonló lehetőségével. - rántom meg a nyakam de inkább csak feszültségi reakció az emlékre mint tényleges üzenet – Így tök.. ismeretlenül? Csak azért mert azt mondtam nem bántalak?? – magam alatt vágom a fát. Amint kimondtam én is érzem, és nem mintha tényleg.. kedvem lenne bárkit is lekaszabolni – persze aki nem érdemli meg – mégis meglepően ér ez a választás...


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Csüt. Márc. 26, 2015 12:44 pm

Igazából maga sem tudja, hogy mi üthetett belé, vagy hogy egyáltalán mit gondolt amikor felajánlotta, valószínűleg benne van a pakliban, hogy az édesanyja erre nevelte és ezt várná el tőle, hogy segítsen a rászorulókon és a hajléktalanokon. De ahogy a hapsi bámul rá, mintha azt latolgatná, hogy neki most komolyan elment a kedve, hogy most komolyan diliházba kellene szaladnia vele, vagy a minimum az, hogy kivizsgáltassa vajon mikor is mentek el neki otthonról. Vesz egy mély levegőt, majd az apja jut eszébe, vajon mit szólna hozzá? Nyilván nem örülne neki, enyhén szólva is szívrohamot kapna hogy azonnal is temethetné el, de az apja most nincs itt, ugye bár, tehát nem kell félnie, igazából meg sem fogja tudni, addig a srác lepattan, biztosan. De most akinek nagyobb szüksége van a segítségre az, láthatólag nem más, mint a fickó, és érezhetően is, olyan bűzbomba árad belőle, hogy a szomszéd kukában lakó hajléktalan bőven megirigyelhetné, pedig ő is van hogy egy ideje nem is fürdött, meg de még csak rá sem nézett a vízre. Courtney elgondolkodik azon, hogy talán vissza kéne szívnia ezt a baráti felajánlást, ha az ember segíteni akkor is ezt kapja, na tessék, így próbálj meg jótékonykodni bárkivel is, még abban is a hátsó szándékot nézik.
-Úr isten, komolyan ennyire nehéz a felfogásod? Vagy csak tetteted ezt a fantasztikus elmét, amivel megáldott az ég?Igen úgy értem, hogy adok kaját és még fürödhetsz is, mert olyan büdös vagy, hogy a patkányok az alagsorban irigykednek rád.- vágja oda neki fölényes hangon, majd kiereszti a bent tartott levegőt,- oké, tudod mit? Nem erőszak, én csak segíteni akartam rajtad, mert látszik,hogy nem ártana, de ha nem… hát nem, ha akarsz jössz, ha akarsz nem. És nem, nem azért, semmi köze nincs hozzá, ezt úgy hívják jó szívűség, emberség, biztos hallottál már róla, -- mondja neki cinikus hangon,- és nem mellesleg remekül tudok verekedni, illetve fegyvert használni,-hazudja a képébe, hogy higgye csak, hogy ha kell megvédi ám magát. Felkapja a táskáját majd kérdőn néz rá, hogy jön vagy marad….
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Ápr. 15, 2015 5:57 pm

Elmosolyodok. Csak röviden és nem is teli torokból, de azért mosoly volt az! Komolyan.. szórakoztat, de amikor újabb nyilallás a tökeimbe, már nincs kedvem annyira nevetni. Fintorodom, de hamar ráncbaszedem a fejem, ez még egy darabig fájni fog...!

- Nem.. nem.. igazad van.. - vágok aztán bele, végtére is.. ha adnak fogadd el, vagy nem!?? - Én csak.. - hebegem. Már megint! - Csak nem szoktam hozzá. - tisztán és egyszerűen - De ha tényleg esküszöl hogy többet nem próbálkozol ilyennel... - jobb szemem rándulása a tökeimre, ami lássuk be.. egy kis jeget simán megkíván, jobb lehetőségem úgysincsen!

- Szóval benne vagyok! - vágom rá, már az a szokásos vigyor is kimászik a fejemre, és nem érdekel semmi más. Végül is.. mit aggódjunk, a lényeg hogy a két gyökér a nyomomat vessze!


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Pént. Ápr. 17, 2015 6:40 pm

Jéé, a hapsi ismeri a mosoly fogalmát, sőt mi több tudja is hogy hogyan kell azt csinálni, akaratlanul is vissza mosolyog. Bár az ész járása hagy némi kivetnivalót maga után, nagyon lassan és nehezen fogja amit a lány próbál a tudtára adni. Vagy hülye, vagy csak tetteti magát, esetleg olyan meglepő a számára, hogy léteznek olyan emberek a földön akik segíteni akarnak neki? Vannak olyanok, akik nem csak hátsó szándék nélkül akarnának segíteni egy embertársuknak? Hova fajul ez a világ? Court-ot az édesanyja mindig arra nevelte, hogy segítsen ott ahol tudjon, hogy ne hunyjon szemet mondjuk egy hajléktalan fölött, vagy egy bajba jutott emberen. És most éppen ezt teszi.
Végül csak elér a tudatáig, majd lassan bele is egyezik, nocsak még a végén kiderül róla, hogy tényleg van valami a fejében és nem csak káposztalé lötyög benne.
-Kicsit rám ijesztettél, és pánikhelyzetben ilyen dolgokat teszek, elnézést kérek érte, és ja… cserkészbecsszó, hogy többet nem akarlak megrúgni,- kuncog fel félhangon, -oké, akkor lépjünk,- jegyzi meg miközben elindul a kijárat felé, maguk után bezárja a galériát, miután megnézte, hogy minden rendben van-e. Ezután a táskájából elő kutatja a kocsija illetve édesapja kocsijának a kulcsát, és beül. A fickó eldönti, hogy majd hova is akar ülni. Van férfi aki nem szeret kocsiba ülni amikor egy nő vezeti, ha az úriembernek ilyen problémái vannak, kénytelen lesz legyűrni azokat.
-Courtney vagyok,- mutatkozik be ahogy beköti magát a biztonsági övvel.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Ápr. 22, 2015 6:30 pm

- Oké.. jogos.. - egyezem bele, na nem mintha így azér' el lenne intézve, de megnyugtató hogy nem lesz második próbálkozás. Bízom benne.

Ahogy elindul.. én is megteszem. Mondjuk a biztos távolságot azért még tartom tőle, egy darabig, és ahogy kilépek az ajtón, szemem máris kémleli a terepet, látom e még valahol a két balfaszt. Mondjuk.. azért ennyi idő alatt csak kereket oldott a két tag, max a kocsinál várhatnak, fingjuk sincs hol vagyok.
A láány.. a lány közben valamit matat.. valami kulcsokkal.. zár, aztán.. aztán megközelíti - vélhetően - a kocsiját, legalábbis az csipog fel az orra előtt.
Nem is rossz!

- Ezaz!? - hülye kérdés, választ se várok rá csak ahogy int, nyitom az ajtót, és beszállok az anyósülésre mellette. Ekkor jön a bemutatkozósdi..

- Öööö.. Josh! - köpöm ki az első, általában általam használt nevet, és valamiféle biccentésre is futja mellé, de az a lényeg hogy induljunk. - Most pedig vezess! - óvatos ösztönzés a tényekre, elvégre.. azért sose lehet elég biztos az ember.
Húzzunk el innen minél messzebbre!

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Kedd Ápr. 28, 2015 5:25 pm

Oké? Meg jogos? Azt hiszem ezt a palit kiskorában a fejére ejthették, mert valami baj van vele. Szerintem örüljön, hogy nem hívtam a rendőrséget, amiért be akart ide történni, nem hogy ápolgatni szegény lelki világát. Bár azért nem úgy néz ki, mint valami gyilkos, és valamiért megsajnáltam, talán a kölyökkutya szemei miatt, vagy inkább a … oké lehet az volt a baj, hogy véletlenül megrúgtam ott a lába között, de mentségemre szolgáljon, én… én szóltam ám neki, hogy ha nem tesz megjárhatja. Mondjuk az még nekem is újdonságként hatott, hogy nem csak, hogy megpróbáltam megrugdosni, de még célt is találtam… és nem is akárhová, ez azért lenyűgöző, nem?
Végül elindulunk és ő követ, lekapcsolom a villanyokat, majd bezárom, s csak ezután veszem célba apa kocsiját, biztos szörnyülködne, ha megtudná, hogy egy hajléktalant (jobbik esetben) utaztatok a méreg drága kocsijában, de hát amiről nem tud az nem fáj neki.
Mikor megkérdezi, hogy ez az, először elképedve bámulok rá, hogy ez most komolyan kérdezi, majd nem bírom ki, hogy aranybarna íriszeimet ne forgassam meg, mondom én, hogy a srácot a fejére ejtették, különben nem tenne fel ilyen ostoba és nyilvánvaló kérdéseket, legalábbis azt hiszem, sose lehet tudni.Aztán lenyelem a csípős választ ami kikívánkozna ajkaimról, inkább beülök a kocsiba.
Miután bemutatkozik ahogy bevágódik mellém ő is, aztán elkezd parancsolgatni, vagy nem is tudom mit csinálni, először felvont szemöldökkel reagálok.
-Te még nem hallottál a jó modorról, Josh?- kérdezem tőle, ahogy felbőgettem a motort, és a sebességkorlátnak megfelelően elindulok a házunk felé.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Ápr. 29, 2015 12:01 am

- Ööööö.. - húzom egy darabig az egészet - Most hogy mondod valami rémlik, de fogalmazzunk úgy hogy sürgős lenne. - egy mosolyt azért csak kipréselek a végére, és ahogy elindulunk... KOMOLY! Ezen a kocsin azt se hallani hogy megy! Micsoda egy gazdag spiné lehet ez..?

Döcögünk.. döcögünk.. Unalmas a menet, és eszemben sincs hogy beledumáljak, végül is jól biztos nem esne ha beráág.. azt.. elfelejtio hogy mit is ígért elsőre, vagy.. vagy akár kirak itt a fenébe a.. - nézek ki az elsuhanó fényekre az ablakon - tököm se tudja hol, ahogy azt se hogy hogy jutok vissza a kocsihoz. És RÁADÁSUL!
Még nem is számoltam a két gyökérrel, akiket örülhetek ha nem kapták szét a kocsimat teljesen, ééés.. ha egyáltalán lesz időm.. módom.. vagy akármi más a közelébe férkőzni hogy.. Na igen.
Ez még a jövő zenéje lesz.

- Te mindig összeszeded az ágrólszakadtakat..? - jön aztán a semmiből, őszintén.. fogalmam sincs miért is kérdezem meg csak úgy.. Hát kicsúszott. Mindenesetre csak figyelem, és remélem.. bízom benne hogy nem hergelem fel annyira hogy.. ja. Háttt.. az a korábban említett kiugró lehetősége.
Semmi kedvem Vegas ismeretlen köveit koptatni...

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Kedd Jún. 09, 2015 8:48 pm

Felvonom a szemöldököm, ahogyan oldalra pillantok, azért a srácnak van humorérzéke, azt meg kell hagyni. Viszonzom a mosolyát akaratlanul is, majd újból az útra szegezem pillantásomat ahogy egyre inkább közeledünk az otthonom felé, a rádióból valami slágerzene szól halkan, ha apám itthon lenne szerintem azt mondaná, hogy elmentek nekem otthonról, és lehet, hogy el is mentek otthonról? Erről a paliról nem tudok semmit, azon kívül, hogy be akart surranni a galériába. Nem úgy néz ki, mint valami sorozatgyilkos. Nem mintha találkoztam volna eggyel is, mert igazából még nem volt szerencsém hozzájuk, nem is szeretném, hogy legyen. És nem mellesleg nézzük csak Lecter-t ő sem néz ki valami pszihopata kannibálnak akik emberi húson él, és mégis az.
-Sürgős lenne? És miért? -kíváncsiskodom érdeklődve tőle, bár nem hiszem, hogy megtudom az okát. Bizonyára a képembe fog hazudni, én is azt tenném azt hiszem. De a körülmények ahogyan feltűnt, lássuk be igen csak gyanús, enyhén szólva. Az éjszaka közepén beszökni valahova nyilván azt jelenti, hogy bajban van, olyanba amibe talán nem kellene nekem bele keverednem. Apám azt hiszem hívta volna a rendőrséget és az ő gondjaira bízta volna, és ez lett volna az igazán logikus gondolkodás, ezt kellett volna tennem. De valamiért megsajnáltam őt, talán a kölyökkutya pillantásaitól, egy kölyökkutyának sem lehet ellenállni, legalábbis én képtelen vagyok rá, és ezzel szerintem más is így van. Meg amúgy mikor véletlenül sikerült tökön rúgnom szegényt, úgy éreztem tartozom neki, végül is, nem nagyon akart bántani eddig, ami jól jel, akár honnan is nézzük a dolgot.
Ekkor kanyarodom fel az utcánkba amikor megszólal, vidáman pillantok rá, ahogy lassan beparkolok a házunk elé.
-Te mindig galériákban akarsz bujkálni kukaszagúan?- kérdezek vissza tőle szemtelenül,- igazából…. Te vagy az első,- bököm ki végül az orrom alatt. Nem tudom mi késztetett arra, hogy haza hozzam, és felajánljam a forró fürdőt a számára, talán tényleg megsajnáltam amiért fájdalmat okoztam neki. Kipattanok a kocsiból, megvárom, míg ő is, bezárom és elindulok a bejárati ajtó felé, és amint bejutunk az előszobába szembe fordulok vele.
- Nem mintha aggódnék… de remélem nem Hannibal fia vagy…- jegyzem meg azért neki.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Jún. 10, 2015 2:10 pm

A nyilvánvaló kérdés. Amire egy darabig nem válaszolok, hezitálok, csak bámulok ki az ablakon mintha valami érdekes lenne, a kocsi halad, előre.. Eddig JÓ!
De aztán csak megadom magam, elvégre mi baj lehet belőle ha egy minimum milliomosnak tűnő - de lehet milliárdos - lányka magával ránt a kis kuckójába, én meg mesélek neki ezt.. azt... Csak kevésbé részletesen..

- Mondjuk úgy hogy jobb mielőbb eltűnni innen. - végülis igaz, vagy nem!??
Többet nem beszélek, már ha nem kérdez, ha mégis, majd valahogy kivágom magam. Mesteri vagyok benne!
Aztán ahogy beül a csönd, ő se szól és én se, valahogy mégis csak kicsúszik az a kérdés, amire mikor lelassít, csak akkor érkezik a válaszom.
EjjjjHA! Szép kis megtermett kecó ez!

- Nem jellemző, de volt már rá példa.. - beszélek a képnek, amiről nemigen tudom levenni a szemeimet, rég láttam már ilyen puccos helyet, SŐT! Még soha a büdös életben nem láttam ilyen közelről! És csapva is a kocsiajtót a hátam mögött, ha már azt mondja, követem.

Belépek.. de a szemem még mindig a környezetet pásztázza. Bevallom, az is felugrik fejben, nem e kéne innen megpattintani valamit. Elvégre GALÉRIA! Talán valami értékes festmény.. - csúszik végig először az előszobán a szemem, csak aztán a nappalin, ott hátul, amiből még alig látok valamicskét, de aztán beleütközök a lányba előttem.

- Ööööö.. Hogy MI!??? - valószínű guvad a szemem, mire kapcsolok. - JA!??? Hogy az!!? - nevetem el hangosan - Nem.. nem, nem hinném, legalábbis nem tudok róla, de az apám.. - marad a mondat egy pillanatra félbe - Őszintén fogalmam sincs róla ki volt. - mosolygom alig pár centire tőle, és várom az egyszerű.. de nagyszerűnek tűnő bebocsátást. Végre egy érdemleges este! Egy olyan amilyet megérdemlek...!

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Jún. 17, 2015 2:08 am

A fickó maga elé bámulva ücsörög a kocsiban és egy percig még válaszolni is elfelejt. Vagy inkább csak keresi a megfelelő szavakat, gondolkodik, hogy mit találjon ki,- súgja a hatodik érzékem, amit ebben a pillanatban elnyomok magamban. Amikor hirtelen pirosra vált a lámpa, akaratlanul is oldalra fordítva a fejem fixirozom az arca fél oldalát, úgy is olyan mélyen bele van merülve a saját gondolataiba, hogy biztosan nem fog neki feltűnni. Csokoládé színű szembogaraim figyelmesen vizslatják, mármint ami a kocsiban uralkodó félhomályban látok. Azt hiszem eléggé kedves… és jóképű arca van, nem az olyan szappanoperába való macsóféle, sokkal inkább amolyan bűnözős azt hiszem. Erre a gondolatra nyelnem kell egyet, ugyan is, akármi lehet, tolvaj, sorozatgyilkos, kannibál, de még akár hős is. Bár nem valószínű, hogy normális emberek éjszaka elbujdossanak, nem igaz? Mielőtt észre venné, gyorsan elkapom róla a pillantásom, amint zöldre vált a lámpa már indulok is, nem sokára otthon vagyunk.
-Hmm, menekülsz valami elől?- kíváncsiskodom továbbra is kedves hangon, nem is tudom miért nem tudom befogni, vagy miért érdekel ez egyáltalán engem? Hiszen, ilyen válaszból már az is kiderül, hogy a pali füle mellett vaj van, a kérdés az csak, hogy mennyi. Jó nagy hülye voltam, még sem félek tőle, sőt mi több, inkább izgalmasnak mondanám az én magam magányomban ez már az, lehet, hogy ezért mondtam, hogy jöjjön velem, na meg mert nem akartam egy nagy házban egyedül lenni. Ha arra gondolok még a szívem is elfelejtett egy másodpercre dobogni.
Ahogy megérkezünk észre veszem, hogy elkerekedett szemekkel bámulja a házunkat, mire csak felvonom a szemöldököm. Nem vagyunk milliárdosok, de apám munkája miatt van pénzünk, mégis meglepő látni a reakcióját, hol élt eddig, viskóban? Na jó.. ez nagyon hülye kérdés volt, úgy néz ki mint aki két hete nem fürdött.
-Ki gondolta volna,- bököm ki szarkasztikus hangon ahogy elindulok befelé, de ahogy beérünk az előszobába megtorpanok, és olyan gyors vagyok, hogy izmos mellkasának ütközöm.
-Izé… bocs,- ugrok azonnal arrébb, azóta az évek óta eltelt eset óta még az érintést se preferálom igazán, egy csődtömeg vagyok amiatt a szemét miatt. De most nem akarok erre gondolni.
Látom rajta, hogy először azt sem tudja miről beszélek, majd lassan esik le a tantusz, és mekkorát koppant.
-Akkor azt hiszem megnyugodtam,- mosolyodom el, majd a következő mondata miatt akaratlanul is megsajnálom, együtt érzek vele, halvány mosoly költözik az arcomra viszonozva az övét.
-Saj… sajnálom, én is csak a képekről ismerem az anyámat, belehalt a szülésbe,- felelem együtt érző mosollyal, majd elindulok befelé, és éppen lepakolnék a kanapéra amikor megfordulok.
-Mielőtt bárhová is leülnél le fogsz zuhanyozni, nagyon mocskosan nézel ki, és.. undorító a szagod,- vágom oda neki vigyorogva, majd elindulok a lenti fürdőszoba felé, és benyitok.
-parancsolj, - az egyik szekrényből lekapok és a kezébe nyomok egy törülközőt,- találsz férfi tusfürdőt is ilyeneket… azt hiszem magadra hagylak,- mondom végül és elindulok kifelé, hogy nyugodtan lefürdesse a ki tudja hány napos, hetes bűzt magáról.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Nevil Turner

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 29
◮ tartózkodási hely : Jelenleg Vegas
◮ hozzászólások száma : 95
◮ join date : 2013. Oct. 22.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    Szer. Jún. 24, 2015 4:26 pm

Ééééés a NYERŐ KÉRDÉS! De mi lenne a nyerő válasz!??
Felé fordulok, egy darabig talán nézem is, mikor egy kiadós sóhajt rántok a tüdőmbe.

- Eltaláltad. - egyszerű a válasz de van még tovább is - Van itt néhány fickó aki vagdaltat akar csinálni belőlem. - vissza előre, ha kérdez még muszáj leszek kamuzni valami értelmest, de erről szól az egész életem.
De aztán megérkezünk. Ahhoz a házhoz, amiiiii.. Na jó, még jóindulattal se mondható, hogy a városszéli motelekhez közelítene, sokkal inkább egy palotának mondanám! Szegény halandó lelkeknek..
A következő szavai elcsúsznak a fülem mellett, viszont kiszáll. Hát én is megteszem, és ahogy befelé vezet, csak nem sokkal utána, az előszobában állok meg.
Vagyis ő az aki megállít...
És meg is lep a kérdése, az oké, hogy ja, lehetnék één magam a vagdalkozó gyilkos unokaöccse, de gondolta azt hogy ezt a szemébe mondanám??
Elvigyorodom, de csak mert tetszik a naiv béketűrése, aztán némi családi szösszenet.. Hm. Senkinek sem tökéletes az élete.

- Sajnálom. - biccetem rá, de minden érzelmet mellőzve, azt se tudom ki ő! Azt leszámítva hogy simán felvesz egy idegent, hazacipeli és még egy fürdőt is felajánl nekem, amiért joggal mondhatom hogy a mai a szerencsenapom.

Újra indulás, aztán megint megtorpan. Én meg mögötte, nem tehetek mást, aztán int hogy kövessem. Felőőőőlem.. - guvad elsőre a szemem, de megyek csak utána, benyit valami helységbe, én az ajtóban megállva körülnézek. Ő belép, előkap valami.. igen, egy törölközőnek nézem, és máris landol a mellkasomon.
Na hurrá!
Egy újabb sóhajjal jutalmazom, nem mintha ellenemre lenne, de.. aztán kilép mellettem én meg ott maradok egyedül.
Oookééé .. - emelkedik a szemöldököm a helységre, ha az ajtót nem csukta be, ez a részlet nemigen érdekel, csak fogom magam megnyitom a kellemes vizet, és teszem amit kértek tőlem.


Jól esik.. A csend.. a nyugalom, az hogy nem kell fél fülel folyton kifelé hallgatnom, de azért lazán résen vagyok. Ablak.. itt sehol sincs ablak, kötöttek a menekülőútvonalak, de ott van a gatyámnál a késem, amit rendszerint a bakancsomba rejtek, és ha valaki rajtamütne.. Megoldom a helyzetet.
Eltelhettek órák.. vagy csak hosszú percek, ahogy előre döntve a fejemet a forró víz csak zuhogott a tarkómra én meg csak a fehér csempén kapaszkodtam meg, kitörölve a fejemből az egész eddigi napot. Pláne ott a galériában azt a telibe találó térdest! Még most is megnyílalnak a golyóim az emlékre...
Aztán.. idővel aztán csak feladom az egészet, a bőröm már ráncos.. szinte, csak részben törölközve meg kilépek és a derekamra kötöm azt a törölköző darabot.
Szembe állok a tükörrel. csak a tükörképemet nézem. A víz még egyes helyeken csurog, de nem érdekel, most a gondolataimban járok.
Hogyan.. tovább...
Ha itt meg is húzom magam, akkor is eljön a reggel, és reggel.. a kocsimért kell menjek és az a két rohadék.. talán még mindig ott figyel és huss, a ma esti kis menekülésemnek.
Megdörgölöm az egész fejemet...
Majd lesz valahogy..
Aztán kilépek.



VÁGÁS!


Folytatás...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTárgy: Re: Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója    

Vissza az elejére Go down
 

Nevil & Courtney avagy a félelem béklyója

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Hull a pelyhes fehér hó avagy Gundan karácsonya
» Nariko - Avagy a verebek újra szállnak
» [Játékos Küldetés] Félelem és Bátorság
» Kazuma (avagy egy zombi élete :P)
» Ki micsoda, avagy a foglalkozás lista

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-