HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
FONTOS!
Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK!
Bővebb információ: ITT
Az új elérési cím: ITT
A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszót!
Chatbox

Latest topics
» Muzsika Tv
Kedd. Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes

» Colors Of Seattle
Csüt. Ápr. 07, 2016 7:49 pm by Vendég

» Admin hírek
Csüt. Jan. 28, 2016 12:08 am by Danny Doyle Haynes

» Giulia Bianchi
Vas. Jan. 24, 2016 12:28 pm by Giulia Bianchi

» Avatarfoglaló
Kedd. Jan. 19, 2016 12:40 pm by Vendég

» Elkészültem!
Hétf. Jan. 18, 2016 11:29 am by Vendég

» Bernadette Ainsworth
Szomb. Jan. 16, 2016 3:11 pm by Bernadette Ainsworth

» Minden, ami Las Vegas
Szer. Jan. 13, 2016 9:34 pm by Admin

» Avataros oldalak gyűjteménye
Szer. Jan. 13, 2016 9:19 pm by Admin

Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

nincsen

A legtöbb felhasználó (26 fő) Vas. Jún. 01, 2014 9:04 pm-kor volt itt.

Share | .
 

 Roden & Isabella

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Roden & Isabella   Kedd. Jan. 28, 2014 3:24 am

Se kliens, se bár, ám mégsem volt maradásom. Otthon, a szuroksötétségű, ragacsos magány nem kellett. Nem éreztem magam biztonságban, sokkal inkább vágytam a forgatagra, az emberek zajára, erotikától fülledt levegőre, amit ha itt nem is kaptam meg, mégis az egyik adrenalin bombának számított az életemben az éneklés a szex mellett. A lágyan megerőszakolt dallamok olyan gyönyört adtak nekem, mint amit semmi más az életben. Kellett, szükségem volt rájuk mindennél jobban.

A martinis pohárban már csak az olíva vacogott egymagában, miután elfogyasztottam az átlátszó, száraz, kesernyés italt, nyelvem hegye pedig végigsiklott az üveg száján, lenyalva körben lágyan a sódarabkákat, csak hogy mindent eltüntethessek, amit szerettem. Úgy igazán.  Engedve, hogy a zöld bogyó az asztalra csússzon a pohárból, tenyerem alatt görgettem azt a bútorlapon, hagyva, hogy a fülbemászó melódia húrként feszüljenek meg a bensőmben, engedve, hogy éltessen, életre keltsen a zene.

A japán, kínai, koreai, ki tudja, milyen nemzetiségű szó szerint kis f(érf)iú, aki ránézésre több volt, mint harminc, nagy átéléssel, hamis akcentussal, enyhén nőies beütésű hangjával idézte meg Whitney Houston sorait egyenesen egy szőke kebelcsodának énekelve végtelen szerelmét és odaadását, amit amaz semmibe sem vett, legalább tőlem megkapta az elismerést. Egészen addig, ameddig úgy el nem kezdte hajlítgatni a hangját, hogy még egy hivatásos guminő is megirigyelte volna. Azonnal legurítottam egy sex on the beech-et is, ami nem tartozott a kedvenceim közé, de Mary sehol sem volt. Pontosabban valószínűleg egy helyi őstulokkal vezette le a felgyülemlett feszültséget, ami már napok óta fel-felkavarta az állóvízként nyugvó lelkét. Nos, szerette a cunamit távol-keletisége ellenére is. Az orkánt, és ha egy hímtag volt az ajkai közt.

A színpadon éneklő kölyök egy pillanatnyi hatásszünetet tartott, ahogy az utolsó taktusok hangjai is elhaltak fájón, néma csendet hozva a tömegre, akik amint meghajolt a kisfickó, ujjongásban törtek ki, én pedig lassan csúsztam ki a vérvörös bőrhuzatos boxból, hogy leváltsam a fickót. Én jöttem. A sorrendet pedig érdemes volt betartani, mert a nők nem szerették, ha Mike-nak, avagy Gale-nek hívták őket, hacsak nem éltek a plasztikai sebészet csodáinak. Ujjaim bársonyként siklottak végig a húszas éveket idéző álló mikrofon fémborítású állványán, ajkaimat benedvesítve nyelvemmel, hosszú, kihívó pillantással végigmérve a karaoke bárban jelenlévőket, rámosolyogva egy szőke, bátortalan és felettébb egyedül üldögélő szemüveges, pelyhes arcú gólyára. Már csak ránézésre is szűz volt, de jelenleg nem érdekelt, most nem dolgoztam. Most csak szimplán élvezni akartam a zenét, dallamának elsöprő erejét.

- Oké, megvagyok. Mehet a zene - mosolyogtam ki a számítógép mögött ülő vöröskére, aki eddig is csodásan végezte a munkáját.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Roden Landstrom

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 39
◮ tartózkodási hely : Vegas külterülete
◮ hozzászólások száma : 20
◮ join date : 2013. Sep. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Csüt. Feb. 06, 2014 11:45 pm


A motor morgása lassan halkulva el csorogtam be a klub elé. Nem volt sietős. Egyáltalán nem. Ehhez az egészhez nem volt kedvem, de jól tudtam, Phil nem az az ember aki kockáztatná az egész üzletet. Járhatna rosszabbul is.. ha betör a sok sárga.. vagy a maffia, ők nem elégszenek meg ennyivel és az is biztos hogy előbb-utóbb az ujjai bánnák meg. - húztam elő a kabátom belső zsebéből a doboz cigimet és egy szálat előkotorva megkocogtatva a tankon a számba toltam.
Csendes volt minden. Mindenfele. Már rég nem félték a colort erre vagy csak nyíltan nem menekültek, de a város élte a maga életét. Emberek.. gyerekek.. anyák.. néhány kurva is alig két utcával lejjebb, tudtam én hogy kiszemeltek, a ringyók mindig ugranak a jelre, de most nem foglalkoztam vele. Most üzleti ügyben vagyok, és Logan nem tűri a lezserséget. - toltam fel magam a motorról, átemelve a lábamat és kitúrva a farzsebemből a gyújtómat lobbant a láng a szál előtt. Minden a lehető legtökéletesebb..

A lengőajtót betolva egyből arcul csapott a füst és a gomolygó piaszag orrfacsaró bűze. Néhány nő.. na igen, az is ahogy az ember beleszagol a levegőbe, de most ez sem érdekelt. Csak egy pillanatra álltam meg amíg végigfuttattam a terepen a szememet, és amint minden oké, tartottam is tovább a pult felé.

- Helló, Phil! - könyököltem meg alig néhány méterre tőle, ahogy kiszolgált egy igencsak szakadtnak tűnő csövest. - Látom ide már mindenkit beengedsz.. - vonul fel a mosoly a képemen, de igazából egy percig sem érdekel. Csakis a pénz az amiért itt vagyok.

- Új hónap van.. - felelem egy kiadós sóhajjal kiengedve, mert igazából egy percig sem fűlik a fogam ehhez. - Logan azt üzeni, a sárgák terjeszkednek. - húzom félre a fejem nyomatékos jelleggel és felrakom magam az egyik korántsem tisztának tűnő bárszékre. - És dobj meg egy whiskyvel is! - fűzöm hozzá csak úgy hirtelen, mert valahogy megkívántam.
Ekkor halkul el az előbbi vonyítás, és én örömmel veszem tudomásul hogy a fószer most sem akar balhét. Nem szerettem összetörni a berendezést, hát még az embereket, de néha szükséges rosszhoz kell folyamodni hogy a tisztelet meglegyen. Most viszont... nincs erre szükség. Nem telik két percbe már csúszik is elém a pohár, néhány szóval egyetemben hogy a pénz is azonnal követi, én meg véletlenszerűen emelem a tekintetem a színpad felé, ahogy egy igenis mutatós, hosszúcombú szépség ring felfele, szinte némasággal töltve meg maga körül a levegőt. Csak figyelem... Nem tudom miért, nem keresek rá indokot, csak figyelem ahogy maga elé húzza a mikrofont, felcsendül a zene, én nagyot sóhajtok, volt már részem ebben-abban erre, és több volt az ocsmány mint a tényleg értékes. És akkor volt valami ami megváltozott...

A fülsértő ricsaj helyett az ami kijött abból a torokból..

- Angyali.. - éreztem ahogy suttogom a fogaim között, és a cigarettáról lehulló hamu találkozik a kővel. Megdermedtem. Igen, mondhatni valami ilyet arra ahogy az a hang a székhez szegezett és megbizsergette minden egyes sejtemet. Csak figyeltem.. Minden egyes percben és képtelen voltam levenni róla a szememet mintha csak attól félnék ha leveszem egy pillanatra egy szemvillanás alatt tűnik el, és vége. Vége ennek a mesének.. ennek a valótlan érzésnek, ahova egy pillanat alatt rántott bele, és ahol fogva tart mint egy átkozott egeret és nem ereszt... Megbűvölt... Valami ilyesmit éreztem, ahogy anyám mesélte régen.. még gyerekként a régi, ősi családi mesékben ahol a sárkányok ellen puszta kézzel mentek az ősi vikingek és ahol az asszonyok.. a boszorkányok és a kuruzslók tartották fenn az életet, a lelket.. és az otthoni melegséget...

Phil volt az aki kirázott a pillanatnyi elmélázásomból és rántott vissza a jelenbe.

- Annyi amennyit megbeszéltünk. - landolt előttem a pénz, én meg azonnal ránézek a kötegre és a számba dugva a cigarettát gyorsban átpörgetve számolom meg.

- Annyi. - biccentek mellé, nem is tökölve többet vele, csak becsúsztatom a belső zsebembe és visszafűzöm a pohárra a kezemet. - Kösz, Phil! Megháláljuk. - bólintok mellé a szemeibe, és jól tudja az ígéret, ígéret. Legalábbis a mi colorunk színe alatt.
- Ki a csaj!? - mutatok aztán hirtelen a nőre, aki még mindig énekel, kecses csípőrázásokkal is megszédítve és a körülötte beálló néma csend bizonyítja hogy nem csak én vagyok az akit a hatás ér.

- Nem tudom, új a nő! Valami Isabella. - vágja hozzám Phil egykedvűen, az én szemem meg még mindig a nőn legel.

- Szóval Isabella. - ismétlem utána elsodorva a cigimet, és egy utolsó adag füstöt kifújva elindulok a színpad fele ahogy látom hogy végzett.
- Kisasszony... - nyújtom ki felé a kezem hogy a három szem lépcsőn lesegítsem, a kérdés elfogadja e. Ha nem.. akkor majd meglátjuk mit hoznak a továbbiak...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Csüt. Máj. 01, 2014 7:20 pm

A zene volt az, amely mindig is megnyugtatott. Hallani, ahogy a hangszerek életre kelnek, maga volt az álom és a béke szigete. Egy hang odabent sosem hagyta, hogy elcsendesüljön a lelkem, valamilyen dallam mindig égetett belülről, ezért is hagytam, hogy a hangom szinte szárnyra kapjon, elveszve minden egyes pillanatban a zene világában. Talán sikerült is elsikkadnom a részletek felett, nem engedve, hogy a közönség felől érkező mély, egyetlen hang nélküli figyelem megzavarja azt, hogy átadhassam magamat teljesen az éneklésnek.

Mintha a szeretőm lett volna arra a pár percnek tűnő örökkévalóság, ujjaim követték a mikrofon állványát, ajkam pár centire a fémtől mosolyodtam el, mialatt testem megadta magát a dallamoknak és mozdult meg csípőm úgy, mintha csak egy férfi előtt volnék felkészülve arra, hogy átadhassam magam neki. Hergelve, egészen lassan belelendülve a mozdulatba engedtem, hogy a közönség figyelmét ne csak az ajkaim közül kiáramló hang ejtse ámulatba, hanem az is, ahogy játszottam velük. Részemről az volt, egy olyan játék, aminél soha, semmi nem adott nagyobb élvezetet nekem, és ezt imádtam, minden egyes pillanatát annak, hogy azt tehettem, amit szeretek anélkül, hogy bárki is beleszólt volna, mit hogyan teszek.

Ahogy az utolsó szótagok elhaltak ajkaimon pillantottam ki az engem nézőkre csak egy lusta, élveteg mosoly jelent meg arcomon, ahogy ismételten megkerestem azt a fiatal gólyát a szemeimmel, a felhangzó tapsra pedig kissé kipirultan felnevettem halkan egy alig hallható köszönömöt belesuttogva a mikrofonba, és ahogy megindultam lefelé, az elém érkező férfire komoly pillantással néztem, egészen addig, ameddig a kezét nem nyújtotta. Arcáról az ujjaira vándorolt pillantásom, hogy a következő mozdulattal már karcsú ujjaimat csúsztathassam kezébe és az ő segítségét igénybe véve lépkedtem le, egészen közel lépve hozzá. Természetesen nem lett volna szükségem erre a gesztusra, de értékeltem. Nagyon is.

- Nagyon köszönöm, uram - néztem bele immár mosolyogva a szemeibe, leküzdve köztünk azt az apró távolságot is, hogy az arcára adhassak egy puha puszit a kedvességéért, egyetlen másodpercre csak elmerülve a halvány füstréteg alatt megbúvó férfi saját illatában is, szabad kezem ujjaival az alkarját érintve, hogy azért valamennyire megtarthassam magam, ne teljesen rá hagyatkozzak. - Még senkit nem bűvöltem el ennyire itt, hogy felajánlja a karját nekem. Ön az első ebben - haraptam bele alsó ajkamba ábrándos mosollyal, levezetve tekintetemet a testén a nadrágjáig a felsőtestén, végül mögé pillantottam a bárpultra.

- Emiatt pedig tartozom annyival, hogy kísérője legyek az itala mellé - sóhajtottam fel, és mielőtt nemet mondhatott volna, fogást váltottam a kezén, ujjaimat az ujjai közé fonva, végül elindultam a bartender felé, aki csak összevonta szemöldökeit, mintha rosszat tettem volna, de nem érdekelt. Meg akartam hálálni a jóképű idegennek, hogy lelkes közönségem volt ma, amiben nem tudtak megakadályozni. És nem is hagytam volna senkinek, egészen addig, ameddig meg nem tudtam volna valamit a férfiről, már ha engedte, hogy vezethessem és nem húzódott el tőlem. Ha mégis hagyta, hogy kis időre átvegyem az irányítást, akkor felcsúsztam egy szabaddá váló bárszékre, megvárva, hogyha akart, akkor helyet foglalhasson mellettem.

- Hogy szólíthatom a továbbiakban? És mit fog inni? - pillantottam a férfire hamiskás mosollyal, és annyit már tudtam... nagyon is szimpatikus volt az, hogy egyáltalán nem felelt meg a mai divatnak.. a hosszúra hagyott borostája és a hosszú haja pedig meggyőzött. Szerettem, ha valami izgalmasabb volt és eltért az átlagostól.


•Szörnyű, azt hiszem, és bocsi a nagyon durva késés miatt :/
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Roden Landstrom

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 39
◮ tartózkodási hely : Vegas külterülete
◮ hozzászólások száma : 20
◮ join date : 2013. Sep. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Hétf. Máj. 05, 2014 3:22 am


A bőre.. egészen olyan bársonyos érzést keltett mint korábban a hangja, mégsem szorítottam meg. Csak lesegítettem, minden egyes lépésben segítve.

- Roden.. Csak Ro.. - akadt benn útközben, mikor számomra is meglepő módon lépett elém és simult a szája a bőrömre. Csak egy percre, de lecsukódott a szemem.

- Ez meglep. - mondtam ki a lényeget, de amikor mögém nézett, szemeimmel én is követtem. Ekkor csapott csak az első dolog fejbe. Micsoda szívélyesség! Nem voltam hülye, jól tudta minden tag a környéken a nők mennyire harapnak a jelre, de főként a kurvák. Meg is torpantam, de aztán.. ha már ennyire odaadó a nőcske, ne hagyjuk annyiban a dolgot, akár még némi profit is lehet belőle, ha nem számítja drágán.
Az ujjaim közé fűzött ujjaira szorul a kezem, nem annyira hogy fájjon, csak úgy kellemes mértékben és követem a pultig. Ahogy teljesen elkényelmesedve felcsúszik a székre, én is lerakom magam, vissza a whiskyhez és két alkaromat egymás elé fűzve megtámaszkodom a kemény fán.

- Roden vagyok - ismétlem most már kellemes hangerővel megspékelve, nem mintha bármit is számítanának a nevek. - És egyelőre egy whiskyvel kezdtem, de... - intek is Phill-nek, az meg alig két másodperccel lerendezve a korábbi vendéget már közeledik is hozzám. - Phill, adj a Kisasszonynak amit kér! - intek lomha engedéllyel, végül is, menjünk bele a játékba ha úgy tartja kedve. Kíváncsi vagyok meddig akar elmenni. És főként mikor kerülnek a piszkos anyagiak a képletbe! Isten úgyse még valami nagyobb összeget is megérne ez a nő!


A hozzászólást Roden Landstrom összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Máj. 20, 2014 1:16 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Vas. Máj. 11, 2014 12:42 am

Sosem szerettem tudni nagyon korán az illetők neveit. Az egyikük feledhető volt, a másikuk hájas, a harmadik pedig bűzös leheletű. Mind egyre ment, de ha akarták, annak szólítottam őket, amit kívántak. Nem voltam soha válogatós, s ahogy folytatta, csak enyhén, finoman ívelődött a szemöldököm a szavaira, hiszen igazat mondtam, és csak azt csináltam, amit élveztem, amiben elveszhettem és amiben otthon éreztem magam. Nekem a dallamok voltak a menedékeim, a hangok pedig a mentsváraim.

Mégsem akartam a soron következő előtt befoglalni a színpadra jutás lehetőségét, így immár Roden ujjaimmal a kezemben foglaltam el a székemet, és amikor a kérdésemre ismételten megválaszolta a nevét, ajkamra szórakozott mosoly költözött.

- Roden... - nyaltam meg lassan alsó ajkamat, ahogy ismételten ránéztem a férfire, a kezei közt tartott üvegpohárban feszülő barnás italt megnézve magamnak, és ahogy a pultos megérkezett, egy fesztelen mosollyal néztem az úrra. - Csak egy száraz martinit kérnék - figyeltem, ahogy a Phil-ként említett pultos beszédes pillantással nézett a mellettem ülőre, amit nem akartam észrevenni, még akkor sem, ha túlontúl egyértelmű is volt. Mégsem hagytam el a süllyedő hajót, mégsem csináltam hisztit, egyszerűen csak egy egészen rövid időre megnéztem a szemben felsorakoztatott italos üvegeket magamnak, és amint Phil elsétált, hogy eleget tegyen a kérésemnek, a lábaimat keresztbe vetettem, ujjaim csúsztak végig a szabaddá váló sima bőrfelületen a combomon, ahogy a szoknya kissé felgyűrődött, eljátszva ujjaimmal az anyag finom csipkemintázatával annak alján.

- Elárulná, hogy mi volna a whisky folytatása? Tán egy erősebb ital, vagy mást szeretne inkább? - pillantottam fel a mellettem ülőre a combomon nyugvó ujjaimról, és amikor Phil megérkezett a kért rendelésemmel, egy újabb kedves mosollyal megköszöntem azt, azonnal kivéve a szabad kezemmel az olívabogyós fogpiszkálót, amit a szalvétára pakoltam, hogy egyetlen, gyors nyalintással csak annyi sót szedjek le az üvegpohár szájáról, hogy kényelmesen hozzáférhessek az italhoz.

- Csak mert az italkészítésben nem segíthetek, ellenben másban.. talán - folytattam a beszélgetést, mert ahhoz volt kedvem. Valamire csak reagálni fog. És hogy elárulom-e majd neki a nevem, az attól függ, mégis mit akarna folytatásként. Sosem szerettem elárulni korán a valódi nevem.

• Remélem, hogy tetszeni fog :)
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Roden Landstrom

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 39
◮ tartózkodási hely : Vegas külterülete
◮ hozzászólások száma : 20
◮ join date : 2013. Sep. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Kedd. Máj. 20, 2014 3:18 pm


Nem kerülte el a figyelmem az ajkán végigfutó nyelve, és mit ne mondjak.. izgató volt. Teljesen az. Ezzel a hanggal meg megspékelve.. - küldtem le egy kiadós adagot a whiskyből és valahogy szomjazni kezdtem még egyre.
Mikor megint beszélt, a szemeim inkább az ujjainál cövekeltek le, végig azon a mesés bőrön, felidézve az érzést a kezemben, de nem mentem tovább. Nem mert nem kéne, hanem egyszerűen tetszett ez a kis nő, pláne a kifinomult jelleme, még ha tisztában is voltam vele hogy mindez csak játék és nem szól másnak mint a pénznek, most valahogy mégis tetszett.

- Először is még egy. - dünnyögtem útközben, megemelve a poharat Phil-nek - Egy duplát! - adtam a kezébe, és utána fordultam csak vissza a nőhöz.

- De kíváncsi vagyok mit tudna ajánlani. - tartottam magam még mindig a szerephez, és még számomra is meglepő volt ez a helyzet. Hogy mikor volt utoljára hogy én egy játékba belemenjek? Nem mostanában történt. De ma jókedvem volt. Ha nem is kirobbanó, de sokkal jobb mint az utóbbi időkben. Hát akkor.. ne pazaroljuk el semmittevésre az ajándékba kapott perceket. Lássuk mit hoz
a mai nap ígérete!

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Csüt. Okt. 09, 2014 6:20 pm

Már megint egy. A férfiak teljesen kiszámíthatóak voltak. Elég volt csak egyetlen mozdulat, egyetlen olyan érintés, amit az követett, hogy képtelenek voltak levenni a pillantásukat. Roden sem tűnt olyannak, aki kivétel lett volna. S mindezzel a munkámat könnyítették meg. Ritka pillanat volt az, hogy nekem kellett vért izzadnom értük.

A felhangzó szavakra csak egy csalfa mosoly volt részemről a válasz, megvárva, hogy az újabb ital rendelése végbe menjen, addig visszacsúsztattam a pultra a kezemet a saját poharamért nyúlva, könnyedén kikerülve az olívabogyót, amit még csak látni sem akartam.

Amint Roden megszólalt ismételten, egészen sokáig nem válaszoltam, csak a pohárban lévő átlátszó löttyön át figyeltem a fapult erezetét, többféle válaszlehetőséget fontolgatva magamban. És a terv, hogy ma csak jól érzem magam, nem pedig a munkámra koncentrálva valaki más kéjelgésének teszem magam alá, úgy tűnt, borulni látszik. Hogy őszinte legyek, nem tudtam volna megmondani, hogy a magam szórakoztatására pénz nélkül mikor voltam utoljára bárkivel is.

- Igazán nem sokat - engedtem el egy rövidnek ható mosolyt válaszképp, de az volt a sejtésem, hogy ennyivel nem elégedne meg. Tulajdonképpen ha én akartam vele játékba bonyolódni, a kezdő lépés után muszáj voltam továbbiakat is megtenni az irányában. Nem igaz? - A hangommal már elértem azt, hogy felfigyeljen rám. Az ujjaimmal azt, hogy meg is nézzen magának.. Talán a nyelvemet is hasznosíthatom - zavartalan, fesztelen mosoly csúszott arcomra, ahogy a férfi szemeibe néztem, még ha ő esetleg másfelé is járt a pillantásával.

Ám az ajánlat csak eddig tartott és nem tovább. Kellemesen, könnyed mozdulattal emeltem a számhoz a poharat és kortyoltam végre bele a martinibe ráérősen, nem elsietve az alkohol ízét kiélvezve, hagyva, hogy a torkomon folyjon le a folyadék.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Roden Landstrom

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 39
◮ tartózkodási hely : Vegas külterülete
◮ hozzászólások száma : 20
◮ join date : 2013. Sep. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Szer. Dec. 03, 2014 6:59 pm


Felcsigázott a nő. Azt mondják a luxus kiviteliek értik ám a dolgukat, és nagyon úgy tűnt, hogy ez a nő, minimum ezen a kategórián fut.
Az, ahogy játszik az itallal.. az, ahogy megvárat.. bár máskor, mástól, nem tűrtem az ilyet, most mégis kíváncsivá tett. És valahogy fogékonnyá.
Pedig Logan biztos hogy vár a pénzére...

Megmozdulok a széken amint kiadja az utolsó szavakat. Marilyn-nel sorra leadom az ilyen feszültséget, most mégis valahogy két perc alatt keltette fel bennem. És nem vágyom Marilynre...
Bedobom a dupla adag whiskymet és csak én is vagy fél percig bámulva a fapultot az orrom előtt, vissza a szemeibe válaszolok.

- És mennyibe kerülne ez nekem. (?) - a legfontosabb kérdés. Mostanában nem fut túl jól az üzlet, mióta a zavargások beférkőztek a negyedbe, Logan is, én is, és az egész banda meg kell hogy húzza a gatyaszíjat és nincs kidobnivaló pár ezresem egy ilyen isteninek tűnő szépségre. Pedig valami azt súgja, egyszeri ez az alaklom!
És azt hogy istentelenül megérné...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Csüt. Dec. 04, 2014 1:00 am

Felesleges lett volna siettetni. Ahogy én sem siettem sehova. Az est nagy része csakis az enyém volt, és úgy akartam tölteni, ahogy korábban, már rég nem volt alkalmam. Azt tenni, amihez kedvem volt.

Nem mozdultam meg jobban a kelleténél a pultnál, Roden mellett, kivártam, hogy ő tegye meg a kezdő mozdulatot, és ahogy megszólalt, úgy görbült mosolyra az ajkam csak egy egész piciny rándulással, és habár a választ már tudtam, megint csak nem rohantam annak elmondásával.

- Az attól függ - kezdtem bele, ám az alkohol, a pohár jobban kísértett, mint a saját hangom, ezért is kortyoltam ismét bele a martinibe. - Semmi kedvem újra pénzt kérni azért, amit most élveznék. Remélhetőleg - pillantottam a szemeibe hosszan, elmerülve csak abban az ismeretlenben egy időre, megfeledkezve arról, hogy akár itt, a pub közepén is bármit tehetne velem.

- Tegyen arról, hogy élvezzem. Úgy csak a whiskey-t és a martini-m árát kell megfizetnie - mosolyodtam el lassan, kényelmesen helyezkedve el a székemen, ujjaimmal újra megsimítva rövid szoknyám csipkeszegélyét, halkan sóhajtva csak fel. Persze ha ezt a csekély árat is visszautasította, nem bántam volna akkor sem. Mindennek volt ára. Annak ellenére, hogy mindent megadtam, amit kértek - többségében - mégsem mondtam olyat most, hogy a számat.. a torkomat most nem csak éneklésre fogom használni. Úgyis fogja érezni, amennyiben akarja. Ha pedig nem.. továbbra is utálom a zöld kis olívabogyókat.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Roden Landstrom

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 39
◮ tartózkodási hely : Vegas külterülete
◮ hozzászólások száma : 20
◮ join date : 2013. Sep. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Csüt. Dec. 04, 2014 2:19 pm


- És mégis mitől.. - nézem még mindig azokat a zöldellő szemeket, és tisztában vagyok vele hogy játszik velem, ezek mind ezt teszik, de én mégis belemegyek a játékba.
Csak figyelem ahogy az ital lecsúszik a torkán, ahogy a poháron keresztül csak egy pillanatra megjelenik a nyelve, de aztán a szemeié minden figyelmem. Egyre jobban vágyom arra a válaszra...

És meg is kapom. Rejtvényekben beszél, de talán már megszokhattam volna tőle, ha lett volna.. valaha is ilyen nővel dolgom, de nem volt. És ki tudja hogy most lesz e.

- Vagyis azt akarod mondani.. - váltok hirtelen tegezésbe - Hogy az enyém vagy, ha neked is jut az élvezetből..? - igen, talán most én lepődtem meg. A kezem megáll az eddig feszültségben forgatott üres whiskyspoháron és várom a választ. Türelmetlenül. Tényleg ilyen szerencsém lenne? Vagy csak ez a nő is a bolondját járatja velem...
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Csüt. Dec. 04, 2014 10:53 pm

Nem kerülte el a figyelmem az, hogy a magázás, a távolság a két egyén között hirtelen tűnt el, és a hirtelen lelkesedés mosolyt csalt az arcomra. Élveztem az egész játékot vele, de tudtam, hogy nem húzhatom sokáig mindezt, mert megunja. Mind megunták, ami néha üdítő színfoltja volt a napjaimnak. Látni, ahogy egyre morcosabbak és akaratosabbak lettek.

- Az Öné? - kérdőn, réveteg mosollyal pillantottam az arcára végigvezetve a pillantásom a szemein, arccsontjának vonalán, az arcélét fedő szakállán, végül a szemeim megállapodtak az ajkain egyetlen rövid másodpercig. - Ameddig élvezem, nem kell fizetnie. Amint csak a saját orgazmusával fog foglalkozni, a pénz lesz az úr és nem Ön - fejeztem be csak egy pillantást vetve az ölére, és mielőtt még bármit mondott volna, lecsúsztam a székről, mellélépve pedig az ujjaim simultak a nyakának bőrére lassan, beletúrva ujjaim hegyével a hosszabb hajba is.

- Addig viszont Ön diktál. Ön mondja meg, mit tegyek. Addig a tulajdona leszek
- néztem bele ismét hosszan a szemébe, elvonva róla, tőle a kezemet is, mielőtt még idő előtt önállósította volna magát. Mindent a maga idejében! Mégsem léptem el, a közelében maradtam. Nagyon közel.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Roden Landstrom

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 39
◮ tartózkodási hely : Vegas külterülete
◮ hozzászólások száma : 20
◮ join date : 2013. Sep. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Pént. Dec. 05, 2014 5:03 pm


Visszakérdez. Pedig biztos vagyok hogy megértett, de folytatja, és be is bizonyítja hogy nem kellenek ide felesleges szövegelések.

Egyfolytában beszél.. elhúzott hangon, lassított felvételben, szinte a bőrömön lépked, de tetszenek a szavai. Ahogy.. beszél... Elégedettséget érzek, és csak kis híja a kezemben, hogy a pohár nem törik darabokra.

Hirtelen szólalnék meg. De előbb kerül ő mellém, és ahogy a szemeibe nézek, le is kell hunyjam az enyémet, ahogy megérzem a kezét. Puha és meleg.. pont mint a színpad mellett, és már tudom hogy másképp nem dönthetek. Az enyém lesz ma estére!

- Tetszenek a szavaid. – intézem hozzá, de közben már lököm is fel magam a székről, hogy egyetlen húszast dobjak Phil-nek. Így is túl van már fizetve... - És tetszik az ajánlat. – rövid szünet – Mehetünk! - intek fejjel az ajtó fele, és megindulok. Ha jön.. magától utánam, nem veszem a fáradságot hogy közelebb menjek, de ha nem… a kezem ráfűződik az övére. Azt mondta az enyém lesz. Hát akkor.. hű ölebként kövessen. És az kurva isten hogy élvezni fogja!


A hozzászólást Roden Landstrom összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Dec. 09, 2014 6:02 pm-kor.
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Pént. Dec. 05, 2014 5:57 pm

Felsóhajtottam a reakciójára. Ahogy mindig, ha az érintésem ezt váltotta ki belőlük. Vajon lesz valaki aki nem csak a ribancot, az enyészetet látja majd bennem? Elmosolyodtam, amikor meghallottam Rodent.

Hátrébb lépve hagytam, hogy tegye a dolgát, legfőképpen azt akartam végignézni, ahogy a pénz landol a pulton, és annak az útját szerettem volna végignézni, főleg azért, hogy milyen gyorsan tűnt el. Mindenki megfizethető. És mindenkit meg is fizetnek. Kit így, kit úgy.

Amint beszélt, megint figyeltem. Felfelé, engedve, hogy a szavak egyet jelentsenek nekem a munkával, ám amit mondtam, azt be akartam tartani. Ha élvezni fogom, az orgazmus lesz a fizetsége. Elindulva hagytam Rodent, pár lépés erejéig őt követtem, amint a kezemet érintette, de aztán.. meggondolva magam kivontam tenyerének melegéből az érintésem, és ha rám nézett, csak egy mosollyal jeleztem, hogy nem gondoltam meg magam, egyszerűen csak nem helyes az, ha érintett. Itt. Így.

Nem voltam még kezdeményező. Fogalmam sem volt, mit akart, vagy hogyan akarta. Nem mondott semmit, addig pedig nem akartam önállósítani magam, ezért kiérve az ajtón csak kérdőn rá pillantottam lámpafény alatti alig-sötétben közel hozzá, beharapva alsó ajkamat pedig körbenéztem kíváncsian, de megálltam, hogy bármit is kérdezzek. Egy kivételével:

- Mi maradjon fent rajtam? - voltak aberrált kérések. Már csak azt kellett tudnom, ő mit szeretne.

Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you

avatar
Roden Landstrom

Egeret ide és lenyílik!


◮ age : 39
◮ tartózkodási hely : Vegas külterülete
◮ hozzászólások száma : 20
◮ join date : 2013. Sep. 09.

Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Kedd. Dec. 09, 2014 6:07 pm


Kilépek a fénybe. Az ajánlat íze még mindig felmarta a torkomat, de tovább indulva már nem hallom ott mögöttem.
Megtorpanok. Előszőr hátra nézek, de ahogy látom megállt az ajtó mellett, lelépem azt a párat visszafele. Egy ilyen nőért érdemes…

- Valami probléma van? – kérdezem fél szemöldököm megemelkedve, de valahogy nem erre kapom a válaszom.
Meglepődöm. Talán. De lehet csak nem számítottam a kérdésre, mégis megvannak a válaszok. Ott, valahol magukba gyűrve.

- Az attól függ, mit szeretnél fennhagyni. – válaszolok részlegesen, de hogy nekem mi számít tökéletesnek, az tökmindegy. Majd a helyzet dönti el. – Ott van nem messze a motorom.. – mutatok irányba csak hogy tökéletesen képben legyen – És két sarokra egy Motel. – jelölöm meg a helyet, ha bármi ellenére lenne még érvelhet, elvégre.. ugye ő az aki állja a cehhet. Mondjuk. Isteni egy esténk lesz…
Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Vendég

Egeret ide és lenyílik!
Vendég


TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   Szomb. Dec. 13, 2014 6:57 pm

Elmosolyodtam. Szórakozottan, kíváncsian, de leginkább várakozva arra, hogy vajon neki milyen vágyai lehettek, milyen dolgokat szerethetett. Mind mások voltak. S hogy én mit akartam? Fogalmam sem volt. Ebben a percben még nem.

Ahogy irányba mutatott, követte pillantásom, s ahogy a motorokra néztem, egyetlen pillanatra csak, de Roden szemeibe néztem. Elismerés? Kötve hiszem, de legalább nem volt kényes úgy, mint az autóikat csodáló sznob férfiak.

- A motor és a motel is megteszi - csaltak mosolyt arcomra a saját szavaim, de nem volt ez számomra kevés, sokkal inkább csak játszani akartam volna, ezért is nézve a szemeibe léptem el mellette, egészen óvatosan csak súrolva a testét a sajátommal, megindulva a motor felé, nem rázva jobban magam, mint amennyire a csípőm mozdult minden lépésnél. Nem figyeltem, jön-e utánam. Biztos voltam, hogy nem marad a pub ajtaja mellett, ha egyszer mást is kaphat, valami sokkal jobbat. Amikor egy Chopperhez értem, ujjaim siklottak végig annak fémjén, de aztán elhúztam róla ujjaim tétován.

- Ez nem lehet a tiéd - még a fejemet is megráztam nemlegesen, felpillantva a férfi szemeibe, de többet nem tippeltem. Elég volt a semlegességből. Dologra fel! - Menjünk.. a végén még meggondolnám magam, és annak egyikünk sem örülne - mosolyodtam el, megkerülve az előző motort pedig Roden mellé léptem.. remélhetőleg már az ő kétkerekűjéhez. - Nadrágot kellett volna húznom. A ruha a nyakamban lesz, mire leszállok mögüled - nem mintha bántam volna. A testemből éltem. Sosem voltam szégyellős. Csak egy munka. A magánélet pedig teljesen más.


Vissza az elejére Go down

The city of sins awaits you


Sponsored content

Egeret ide és lenyílik!



TémanyitásTéma: Re: Roden & Isabella   

Vissza az elejére Go down
 

Roden & Isabella

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékonkívül :: Archívum :: Gé játékai-