Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
- Akkor így lesz.. – bólintok, egy gyenge mosolyt is kóboran csempészve bele – Bízd ide! – kacsintok szinte rá, némi játékos éllel fűszerezve, és nem mondom hogy elkerülte a figyelmemet a szemében megjelenő apró lelkesedés szele, mégsincs időm nyíltan mosolyogni. Talán az azt követők… Talán egyszerűen csak ráérzek, a testbeszéde, mindaz ahogy áll előttem és nem is telik túl sok időbe, mire kétséges megjegyzések csapják meg a fülemet. Felelek. Minden tudásomat bevetem, vele a jószándékom és lelkiismeretem, mégis úgy tűnik nehezen jönnek a szavak. Megemelem a fél szemöldököm, nem hogy gyorsabb beszédre bírjam, csupán hogy érezze, nem szándékom beleavatkozni az életébe, egyszerűen csak így gondolom. Mégsem az jön amire vártam. Egyáltalán vártam én valamire??
- Nos.. – odázom el kissé a válaszadást, két kezem belekapaszkodik a korlátba mögöttem és fejemben sorra cikáznak a gondolatok mi is az amit most mondanom kéne. Egyáltalán.. kéne valamit mondanom? – Katherine… Tudod hogy a pszichológia a munkám egy része. – rövid szünet – És tudom hogy nem várod hogy előjöjjek most különböző szakmai szövegekkel, de én azt mondom.. Akármi is történt, nem éri meg elpazarolni rá egy egész életet. – Nem mosolygok. De még csak közönyös képet sem tükröz az arcberendezésem, vagy lesajnálót, vagy bármi mást, aminek negatív szele lenne, egyszerűen csak.. reményt?? Talán… - Mint ahogy én is.. – fordulok véletlenszerűen meg, hogy már a korlátot szorító kezemnek dőljek és kissé kihajoljak a korláton. Egyszerűen mert így kényelmes. – Mindannyiunknak megvan a maga keresztje, a lényeges az, hogy meddig vagyunk hajlandóak cipelni. És főként hogy hogyan.. – egyre halkul a vége, de nem biztos hogy ezt szánom a végső beszédnek.
- Nem azt mondom hogy dobj el mindent! Azt mondom hogy tarts néha szünetet! – kacsintok rá most tényleg élesben. – A gondok elől.. Néhanapján… - bagoly mondja verébnek.. Mondhatnám a tükörképemnek, de mégis… Rettentő pocsék őt ilyennek látnom.
Kezdőlap
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by 
Tárgy: Re: Jake & Katherine