Nicholas & Francesca~Kínos pillanat

Vendég

Mérgesen ácsorog a tükör előtt, tudja, hogy kell a pénz, de most ezerszer fontosabb dolga van, minthogy pénzt keressen. Először is azt a gazt kell valahogy ki irtania az életéből, amit úgy hívnak, hogy Alessandri Di Salvatore. De tudja a lány, hogy főnöke miért osztogatja olyan nagyon a munkákat az olasz lánynak. Egyszer elkövette azt a hibát, hogy ki engedte a markából amikor össze vesztek, és Frannie egyenesen a nagybátyja karjaiba szaladt. Hát nem kellet volna, és aztán Alex is többet tud.... jóval többet tud a nagybácsiról, mint amennyit kellene. És a nagybácsi már így is túl sokat képzel és gondol magáról.... tulajdonképpen már évekkel ezelőtt olyan jogokat akar formálni rá is és a húgára is, ami tulajdonképpen nem létezik, beteges és perverz. Abban Frannie is tisztában van, hogy segítség kell, olyan valakinek a segítsége aki nem fél senkitől, főleg nem az Alessandro -féle emberektől. Igazából Alex is ilyenféle, még az árnyékától sem ijed meg, de Frannie nem akarja, hogy valami nagyobb baja legyen, mert képes lenne egy szó nélkül neki menni a nagybátyjának, és így sem tudja teljesen az igazságot, a mocskosabb, szennyesebb részt inkább csak elrejti jó mélyen egy ládikóban és a kulcsát pedig elrejti valahova, olyan helyre ahol senki sem akadna rá, még ő maga sem. De nem.... ő a helyett, hogy végre ennek az ügynek szentelhetné minden idejét, dolgoznia kell, természetesen.... kell a pénz is neki, jó hogy kell, mivel az öröksége is Alessandro markában csücsül, már csak amolyan olaszos kicsesszésből is. Már az is hatalmas problémának számít, hogy alig hogy be tette ide a lábát, mindent magának akar, és már el is rabolta egyszer, és tudja nagyon jól, hogy ez csak a kezdet, nagyon nagy kezdet. Valamit muszáj tennie az üggyel kapcsolatban, különben leshet, és ismét a markában lesz, még azt is ki nézné a nagybátyjából, hogy vissza rángatná őt és a húgát Palermoba, majd bezárná őket egy szobába, a kulcsát pedig valami über titkos helyre. Szóval mielőtt újból át akarná venni az irányítást élete minden területén, jobb lenne lépni előbb. Gondolt már arra, hogy hivatalos szervhez is fordulhatna akár, de abban is biztos benne, hogy a végén képes lenne és még ő kerülne a rács túloldalára, mekkora szerencséje lenne nagybátyjának meg mekkora hatalma van már itt is.
Magára kap egy mély piros színű rövid nadrágot, hozzá egy meggy színű, csipkés topot, lábaira kedvenc, fekete színű platform cipőjét húzza. A sminkelést nem viszi túlzásba, egy kis szempilla spirál, enyhe pirosító, telt, húsos ajkaira vörös rúzst varázsol, egyik kedvenc vanília illatú parfümmel permetezi körbe magát, magára kapja fekete bőrdzsekijét a szél ellen.
Egy órán belül már a megadott cím előtt kopogtat az ajtó előtt, majd vár, hogy feltáruljon előtte, utoljára végig simít a ruháján, majd bele túr csokoládé színű hullámos tincsekbe.

Vendég

Csupán egy ujjatlan atlétában, és egy fekete szabadidőruhában üldögélek olcsó lakásom nappalival ötvözött hálószobás konyhájában, és nézem a TV-t, amikor valaki kopog az ajtómon. Egy lusta mozdulattal megállítom a lejátszót, pont abban a pillanatban, amikor egy pacák hülye arcot vág, gondolom azért, mert épp ekkor kap egy óriási, nyíl formájú piercinget a szívébe. Ebben a sorozatban ez nagyon népszerű, de azért meg tudom érteni, hogy a valóságban miért nem elterjedtebb.
-Egy pillanat - kiáltok, és már fel is pattanok a fotelből, igaz nem esik jól a mozgás. Már két órája itt ülök, és mivel szabadnapom van, az igazat megvallva azt terveztem, hogy ez így is marad legalább hajnalig, akkor is csak az ágyig terveztem elmászni...és mivel a fotelből ültömben tettem rá a távirányítót, az sem lett volna nagy túra. Na igen, a lusta szabadnapok...
-Ki az ördög lehet az... - mormogom a bajszom alatt, ugyanis nem vagyok oda érte, ha megzavarják a lusta szabadnapjaim. Az ajtóig viszont nesztelenül lépkedek, hogy aki kopogott, ne hallja a közeledésem, aztán a kukucskáló lukon át meglesem, ki ez a bátor.
~Mi a...~
Oké, ez meglepett. Bevallom, Mike-ra számítottam egy hatos csomag sörrel, vagy valamelyik szomszédra, hogy halkítsam már le ezt a vackot. Aztán mondjuk lehet, hogy tényleg erről van szó, de kétlem, arra csak emlékeznék, ha lenne egy ennyire dögös szomszédom. A kezemben lévő pisztolyt becsúsztatom az övembe a hátam mögött, és így nyitok ajtót a hölgy előtt.
-Jó estét....miben segíthetek? - Kérdem, szelíden mosolyogva a nőre. Sejtelmem sincs róla, hogy az a szemét társam azt mondta a futtatójának, hogy szinte biztosan "úgy fogok tenni", mint akinek fogalma sincs, miért jött ide a csaj, ugyanis az a perverzióm, hogy ártatlan mintapolgárnak tettetem magam.