Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
Két dolog van, mait nem értek, vagyis... nem teljesen. A főnököm miből gondolja azt, hogy én olyan jól kijövök másokkal, hogy minden aprócseprő dolgot rám bíz. Az addig oké, hogy nem hagyom, hogy felhúzzanak, mert nem hagyhatom, mert.... azt én szívom meg, és elég volt nekem bőven a reggeli roham, nem kívánok még egyet a mai nap folyamán, de... vizsgák közepette marhára nem hiányzott nekem egy találkozás, még ha a jelenlegi illető az elviselhető kategóriába is tartozik. Az ilyeneket mindig ritka kincsként kezelem, mert már-már elkönyveltem, hogy a pasik... nos, bunkók és a többi. Tiszta feminista felfogásom lett az idők során. Legalább éhen halni nem fogok. Vonom le a számomra nagyon is pozitív jellegű következtetést, miközben a Liztől kölcsönvett kocsival szelem Vegas utcáit, hogy az étteremben kössek ki majd. Abban már nem is reménykedem, hogy a megbeszélt időpontra odaérek, mint mondtam az a fránya roham rendesen keresztbe tett nekem. Én voltam hülye, megint valami apróságon zaklattam fel magam. - Nyugi Liz, egyben vagyok.. minden oké - nevetek fel, mert a telefonon keresztül is érzem nővérem aggodalmát. Pedig ő tudhatná, hogy ezek már nem annyira parás helyzetek, vagyis... oké, nem kéne, hogy legyenek, de ha már naponta előjönnek, megszokhatóvá válnak, nem mellesleg, neki is bőven kijutott a "jóból". Leparkolva, még egy utolsó pillantást vetek a hajamra, ami most kiengedve omlik a vállamra, ezzel is félig-meddig eltakarva az arcom. Igen, megkaptam már, hogy egy fodrászhoz járunk Samarával, és a többi, de hogy őszinte legyek, nem igazán érdekel. Mivel már ígyis elkéstem, nem sietek annyira befelé, mondván, már úgyis mindegy, na meg... azért kicsit feszélyeznek az ilyen helyek, ki gondolta volna ezt egy huszonkét éves alig nőről, igaz? - Elnézést a késésért - ülök is le a férfivel szemben, miután olyan ünnepélyesen vették el tőlem a kabátom, és mutatták meg a kérdéses asztalt, hogy komolyan elgondolkodtam rajta, nem bújtam-e öntudatlan valaki más bőrébe.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Lazar & Zoe Hétf. Május 19, 2014 7:45 am
Ma Zane Ramsey leszek. Legalábbis a tárgyaláson, amit nem halaszthattam el. Valami rendezvényre kell küldjek pár lányt, de csak telefonos megkeresés volt, és bővebben nem tudok semmit az üzletről. Szeretem a meglepetéseket. A telefonpartner azt mondta, ő személyesen nem tud eljönni ügyes-bajos dolgai miatt, én pedig csak remélni tudom, hogy valaki olyat küld, aki a felbosszantás helyett tökéletes mederbe tereli az üzlet kimenetelét. Nem szeretem a nyitott szavakat, és nem szeretem, ha valamit nem tudok. A lányaim csak olyan helyre mehetnek, ahol biztos nem lesznek irritáló alakok. Ráadásul van, hogy én is megyek velük. Persze őrökkel, de azt nem sokan szeretik. Mégis készenlétbe helyezem őket. Mintha sztárok lennének, holott csak escortok, és páran még kicsit többet is vállalnak. De ez csak igény szerint, nem sűrűn hangoztatom, csak ha kifejezetten rákérdeznek. Rövid időre elmentem, és még nem rázódtam vissza, bár Lilith gondoskodott a lányokról, és ilyenkor csak az fontos. Ilyenkor beszerzőkörútra szoktam menni, de most csak szimplán elegem lett, és felszálltam a gépre, hogy kikapcsolódjak egy kicsit. Őszintén már rám fért. Sokan nem is tudják, milyen erőfeszítés az, amit én csinálok meg. Minden nap megtéveszteni a zsarukat, holott tudnak rólad, de nem biztosak magukban. Hiszen nem tudják ki vagy. Nem tudják, honnan jöttél. Semmi biztosat nem tudnak, és nem is akarom, hogy ez változzon, de számolnom kell a következményekkel. - Semmi baj, Lilith, a te nagy és erős bátyád mindent megold... Nem, nem szúrom el... Minek is nekem nyugtató? - bólogatok csak. Ha egyszer elszalasztasz valamit, hónapokig hallgatod. Volt egy balhém, mert az az idióta felhúzott. Nem tudom, hogy mire volt jó neki, de bevertem a képét. Talán erre vágyott. Jó én is kaptam tőle, de most megint hallgatom a telefonban a húgomat, aki elmeséli az egész sztorit újra. - Jó-jó, ígérem jó kisfiú leszek, most mennem kell - csapom rá a telefont, de hazudtam. Igazából a másik fél még mindig sehol. Majd meglátok egy nőt. Esélyem sincs, hogy azt a barna szépséget küldték. Vagy mégis? Ide tart, hát felállok, és a kezemet nyújtom. - Üdv, Zane Ramsey vagyok. Én még pont előtte jöttem - egy eldugott asztal a miénk, jól elkerítve, dohányzó rész, mert fizettem eleget. Lilith ki lenne, ha tudná, mennyit költök, mert szerinte spórolnunk kéne, szerintem meg élni. Nem vagyunk milliárdosok, mégis van elég pénzünk. Nem vagyok egy híresség, de jól nézek ki. Két étlapot tol elénk a pincér, majd az ital után érdeklődik. - Hozzon egy üveggel a legjobb borukból - mondok csak ennyit, majd vissza fordítom a tekintetem a nő felé. Nem fogok belekezdeni a dolgokba, hagyom, hogy ő kezdje el. Hagyom, hogy elmondja a főnöke vágyait. Én pedig közben igyekszem nem felkapni a vizet. Azt hiszem így, hogy nő a másik fél, aki gyönyörű is, könnyebben fog menni..
a hozzászólás Zoe Delia Wrightnak készült, 449 szót tartalmaz, és írás közben a [You must be registered and logged in to see this link.] című számot hallgattam. Még bele kell jönnöm a karakterbe...
Bízom benne, hogy nem kell rám sokat várni, mert nem vetne túl jó fényt rám. Persze azzal tisztában vagyok azzal, ha elmondanám késésem okát, máris más lenne a helyzet, csak hát nem vagyok annyira hülye, hogy veszélybe sodorjam magam. Így is csoda, hogy nem derült ki, és a fejem a helyén van, csak piszkosul zavar, hogy Derek kezében van egy hatalmas ütőkártya, amit bármikor felhasználhat ellenem, na ehhez nem vagyok hozzászokva. Tudom, akkor rászorultam a segítségére, és megígérte - mintha számítana -, hogy tartja a száját, eddig be is tartotta. Igen, eddig, de akkor is feszélyez a tudat. Igen, ezek a nők tényleg ennyire bonyolultak, nem csak dajkamese az egész. A tükörben megint csak megállapítom, hogy modell mondjuk sose leszek, se valamilyen szépségtermék reklámarca, csak arra kellene rájönnöm, ez miért kezdett el zavarni. Aztán mégis csak legyintek, mert bár gyönyörű nem vagyok, szét tudok rúgni jó pár segget, ami abszolút nem hátrány, főleg, ha önvédelemről van szó, amire a nőknek márpedig nagyobb szükségük van, mint push up melltartókra. Kissé tanácstalannak tűnhetek első látásra, ahogy az asztalom keresem, de aztán csak odavezetnek az úrhoz, mellesleg egy elég vonzó úrhoz, én meg próbálok nem hülyét csinálni magamból. Meglátjuk, meddig fog az menni. - Hála égnek, utálok másokat várakoztatni - kissé megkönnyebbült mosollyal fogok vele kezet, majd ülök is le. Oké, remélem nem könnyű leszűrni, hogy kicsit idegennek hat ez a hely, mert bár megtehetném, hogy egy héten legalább egyszer itt eszek, semmi vonzót nem látok ebben a puccparádéban, de most jó kislány leszek, és nem kezdek ennek ecsetelésébe, mert nem ezért jöttem. - Köszönöm - mosolygok egy sort a pincérre is, bár kissé kényszeredetten, de hát az illem, az illem ugye. - Oké, sejtem, hogy nem rám számított, igazából az okát se tudom megmondani annak, miért épp engem küldtek.... - kezdek bele félszegen, mert egy golyót beleereszteni valakibe... mi az nekem, na de ha társalgásról van szó, csúfos kudarc az eredmény, sose voltam túlzottan szociális, sőt. - ... mindenesetre a helyzet az, hogy a "céget", amivel az ilyen jellegű "szerződéseket" kötötte a főnököm, nem régiben felszámolták. Gondolom, nem kell részleteznem, egy ilyen munkának mekkora buktatói vannak. És hát... azért jöttem ide, hogy most Önnel kössünk egy ilyen szerződést. Vagyis nagyon remélem, hogy ezért, mert én így tudom, azt viszont nem tudom, Önnek mit mondtak - mosolyodok el, mert igen, ez valami poén akart lenne, de nem is értem, miért próbálkozok ilyesmivel, mikor nyilvánvaló, hogy nincs humorérzékem.