Dorian Hudson

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: kíváncsi, szeret kísérletezni és új dolgokat kipróbálni, ha kell akkor tud kedves is lenni

◆ negatív tulajdonságok: dohányzik, néha drogozik, magasról tesz a szabályokra, kissé szadista

◆ egyebek:-

Történet vagy szerepjátékos példa

7 évvel ezelőtt


Hideg fém kattan a csuklóim körül, szorosan meghúzzák, széle a bőrömbe nyomódik. Nem a legjobb érzés, amit valaha is volt szerencsém tapasztalni, de ebben is van valami érdekes…
- Na, mi van Greg, mi ez a bánásmód? Csak nem félsz, hogy megszökök?- Arcomon egy féloldalas, gúnyos mosoly jelenik meg. Tudom, hogy utálja, hogy már megint miattam verték fel az éjszaka közepén. De a francba is, nem érdekel, mert baromira megérte!
- Ha rajtam múlna, már rég egy börtönben rohadnál te kis szarházi.
- Ne mondj nekem ilyen szépeket Greg, még a végén elpirulok.- vigyorgok rá, miközben bezsuppol a rendőr kocsi hátsó ülésére. Mérgesen vágja be mögöttem az ajtót, majd a vezető üléshez vonszolja hatalmas, sörtől, és csokis fánkoktól megnőtt hasát, és beül, majd gyújtást ad a kocsira, és szépen döcögve elindulunk.
- Utálom az ilyet. Piperkőc senkiházi, azt hiszi övé a világ. - Morogja magában. Biztos azt hiszi, hogy a motor zúgó hangja, és a rádióból szóló sramli zene miatt nem hallom, amit mond.
- Ó Greg, én is szeretlek! Ha továbbra is ilyen szépeket mondasz nekem elérem, hogy feleségül gyere hozzám! - Hirtelen belelép a fékpedálba én meg felkenődök a az elválasztó rácsra. Ajkaimmal csücsörítek, mintha azt várnám, hogy adjon egy cuppanós szájra puszit, de csak a tenyerével csap oda, egy hatalmasat, majd fel is jajdul, én meg hangosan röhögök rajta, így kell neki, ha annyi esze van, hogy egy fém rácsot kezd el csapkodni.
- Ha házasok lennénk, most bizony fel kéne jelentenem téged házasságon belüli erőszakért. - Vigyorgok rá, majd kényelmesen hátradőlök az ülésen, lábaimmal szétterpeszkedek.
Negyed órával később gurulunk be a rendőrség paskolójába, és már rángat is ki Greg a hátsó ülésről, ahol már kis híján elaludtam. Mások reszketve ülnek végig, ha ide kerülnek, én inkább csak szundítok egyet. Kényelmes az ülés, és még meleg is volt bent.
Greg bekísér az épületbe, majd rögtön le is passzol az egyik kollégájának. Greg utál engem, de nem érdekel, én csípem őt. Könnyű felbosszantani, és roppant szórakoztató látvány, amikor vörösödik a feje, és legszívesebben visszavágna nekem valamivel, de nem tehet semmit sem. Bevisznek az egyik kihallgató terembe, leülök az egyik székre és türelmesen várok. Pár perccel később Joey lép be.
- Hey! Hogy vagy? Asszony, gyerekek? - vigyorgok rá. Joey jó fej, vele lehet szórakozni. Ő vevő a mókára, nem úgy mint az a szerencsétlen társa.
-Dorian. Megvagyunk, köszi, Ana végre meggyógyult. Már megint mi a fenét csináltál?- Vigyorog, miközben a fejét rázza. Talán arra gondol, hogy mennyire örül annak, hogy az Ő fia egy cseppet sem olyan, mint én. Int, hogy álljak fel, szót fogadok neki, fölállok, és ellépek a széktől. Leveszi a kezeimről a bilincset, én pedig megdörzsölöm kipirosodott bőrömet. Oldalsó középtartásba teszem a kezeim, hogy Joey meg tudjon motozni. Nem talál semmit sem, természetesen. Vagyis semmi olyat, ami miatt még nagyobb bajba keverednék. Egyik szemöldöke felszökik a homlokára, mikor az egyik zsebemből egy tűzpiros, csipkés női tangát húz elő, és dobja az asztalra. Sokatmondó vigyorral a képemen ülök vissza a székre, Ő pedig az asztal túloldalán foglal helyet.
- Szóval, most mit csináltál?
-Csak jól éreztem magamat.
-Ezt egyből gondoltam. - Rázza meg a fejét mosolyogva. - Bővebben?
- Szexeltem a játszótéren. Öregem, a hintát neked is ki kell próbálnod! valami eszméletlenül jó abban dugni! - hangosan felnevet, majd beletúr rövidre nyírt hajába.
- Te állat. Többet nem ültetem bele abba a lányomat.
- Nem is azt mondtam, hogy vele próbáld ki... inkább a nejedet vidd magaddal. - vigyorgok rá, majd kivágódik az ajtó, és Greg jelenik meg. Feje vörös, akár egy nagyra nőtt lédús paradicsom. Baromira pipa valamiért.
- Hudson, elmehet. - szólal meg, majd sarkon fordul, és magában pufogva elvonul.
- NEm semmi... öt perce se vagyok itt. Még látjuk egymást. - Vigyorgok Joeyra, majd fölállok, és húzok is az Örsről a fenébe.