Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
Ismét csak a munka. Rosszkedvűen haladtam a hotel felé, ahova mennem kellett. Sejtettem, hogy mi van megint az üzlet hátterében, hogy megint nem fog történni semmi, mert Xaviér megteszi, amit meg kell tenni. Ennyi történt, és nem több, tehát már előre fel voltam készülve, hogy utána odamenjek, és lecsesszem, mint mostanában szokásommá vált. A város egyik legnívósabb hotelje előtt megállva elégedetten konstatáltam, hogy megint kitett magáért a nagyfőnök, és kényelmes kalandnak nézek elébe. Felmentem az ötödikre, majd egyenesen be a szobába, ledobtam a táskám, és a fürdőbe mentem. Minimális smink -, mert minek ide 6000 kiló? -, és egy rövidnek sem nevezhető ruha volt rajtam, testhezálló, vonzó. Nem mindig öltöztem szakmához illően, ma este például egy elegánsabb darab mellett döntöttem, hiszen amennyi információt kaptam, egy ilyen helyre nem árthat a kifinomult öltözet. Így legalább nem tudják ki, vagy mi vagyok, és minek vagyok itt. Visszamentem a szobába, töltöttem magamnak egy pohár chardonnay-t és az egyik plüssfotelben kényelembe helyeztem magam, jobb lábamat keresztbe tettem a balon, majd kortyolgatni kezdtem a finom italt. Tökéletes kilátás tárult elém az ablakból, a város kivilágítva, a nyüzsgés, amit láttam egyszerűen elvarázsolt, mint mindig el tud varázsolni. Nem sokkal különb, mint New York, mégis más. Egészen addig a kilátást bámultam, míg nem hallottam az ajtó nyitódását. Érdeklődve néztem, kit kaptam ma estére, miközben az utolsó korty chardonnay-t is lenyeltem.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Alek&Cassie Csüt. Jún. 12, 2014 12:51 am
Hogy ez mekkora lúzer! Eszem megáll, hogy ilyen balekot még mindig találni a vegasi utcákon. Hogy élnek vajon túl az ilyenek? Vagy hogy nem gatyásodott még le az utolsó koszos kis motelszobáig és az élet alatti körülményekig? Kész vicc, mióta Amerikában vagyok, talán még nem is pipáltam ilyet. Még a liftben állok, így van időm elővenni a telefonomat és egy rövid üzenetet küldeni a bátyámnak: „Akkora sztorim van! Otthon mesélek, kifogtam egy kibaszott nagy balekot. - Alek” Küldés gombra rányom, üzenet elküldve. Ennyi. Felnézek az emeletszámlálóra, hogy hol jár a lift, de a boldog, széles és nyilvánvalóan kárörvendő vigyor csak nem akar eltűnni az arcomból. - Beszarás, ez zseniális. Egy SZERELMES STRICI. Ráadásul az egyik kurvájába az, ez valami olyan irreális sztori, amit eddig csak filmekben láttam. A másik, hogy milyen hihetetlenül szánalmas. Arról nem is beszélve, hogy még annál is veszteségesebb, főleg, ha így intézi a dolgait. Lenne akkor már inkább a kitartottja vagy hasonló. Ennyi pénzt sem alkudtam még prostiból, de itt még próbálkoznom sem kellett. Egy szerelmes pimp. Megakadt a lemez, nem tudok túllépni, olyan ez, mint amikor az ember nézi a bugyuta, kínos vígjáték legszánalmasabb jelenetét: undorító, hányna, becsukná a szemét, áttekerné, de egyiket sem teszi, csak vigyorog, mint a hülye, és nézi tovább. Megérkezik a lift, halk súrlódással nyílik az ajtó, közben a drága hotelekre jellemző rövid, csilingelő hanggal jelzi, hogy a célállomáshoz értem. Megigazítom zakómat, nyakkendőm nincs, sose volt, csak kényelmetlen macera az is, amit Niko jobban visel, mint én. Lehet elegánsnak lenni anélkül is, hogy megfojtana egy nyakkendő. Menet közben még egyszer megingatom a fejem. Szerelmes strici, hát nem hiszem el. Still a better love story than Twilight. Na de, hogy képes volt visszafizetni a csaj árának több, mint felét azért, hogy ne nyúljak hozzá.. várj, várj, mondok jobbat: képes volt elhinni, hogy tényleg nem fogok hozzányúlni! Túlságosan becsületes embernek néz, de legyen, vállalom, hogy hitvány alak vagyok, majd az e fölött érzett végtelen bűntudatomat és szomorúságomat megvigasztalom egy vagy több menettel. Így jártál, faszikám. Csendesen záródik mögöttem az ajtó, ez nem valami lepukkant lebuj, ahol nincs pénz tisztességesen megolajozni a sarokvasakat. Végigmérem a fotelben ücsörgő lányt, már amennyire rálátok belőle, de kifejezetten csinos, formás, gömbölyödik, ahol kell, panaszra nincs okom, hogy egy anorexiás gebét akarnának rám sózni. - Üdv, Cassie. Cassie, ugye? – Biztos vagyok benne, hogy ő az, inkább csak amiatt van szükség a kérdésre, hogy jól jegyeztem-e meg a nevét. A Cé betűsökkel valahogy mindig meggyűlik a bajom. Szórakozott mosollyal biccentek. Általában nincs ilyen jó kedvem, de ez a kis jelenet az imént a… barátjával –gondolatban megint elfog a nevetőgörcs– abszolút megalapozta a jó hangulatomat. - Az én nevem, Aleksander, csak hogy kölcsönösen tudjuk egymást hogy szólítani. Látom, már kényelembe helyezkedtél.