Genevieve & Hale

[You must be registered and logged in to see this image.]
Bőrfotelemben ülve hallgattam a falióra kattogását, és vártam. Gyűlöltem várakozni, úgy gondoltam mióta azzá váltam, aki vagyok, és megszereztem magamnak a hírnevet, hogy nem érek rá holmi várakozásra. Ez volt az egyik legutálatosabb dolog a számomra. Az időm drága volt, és egyes helyeken jól megfizették. Elég csak ránézni egy TV-s interjú után kapott csekkre, vagy egy koncert utáni fizetésre. Nem mintha szükségem lett volna még a pénzre, annyi volt belőle, hogy el sem tudtam volna költeni. De azért elég erősen próbálkoztam.
A felhőkarcoló penthouse-ában ülve, amit otthonomnak hívhattam, úgy tűnhetett, hogy én vagyok a világ legráérőbb embere. Tény, jelenleg semmi dolgom sem volt, a nyári turné még nem kezdődött, a legújabb album rögzítésével pedig már végeztem. Most volt az ideje a szórakozásnak... Na meg a turné és a lemez népszerűsítésének. Interjú követett interjút, jöttek a gálavacsorák, a partyk. Utóbbiból Vegasban valami lehetetlen mennyiségű jutott. Nem volt olyan éjszaka, mikor ne mozdultam volna ki, vagy ne tartottam volna itthon valamit, ami tartalmazott alkoholt, drogokat, valamint a városban elengedhetetlen kellékeket: a prostikat.
Finnyás voltam rá, hogy kit engedek be az ágyamba, éppen ezért hajlandó voltam megfizetni az árát az igényesebbeknek. Rabja voltam a diszkréciónak, amit biztosítottak, és ami hiányzott életem legtöbb területén. Legalább itt azt tehettem velük, amit csak akartam, és biztos voltam benne, hogy semmi sem jut ki a szoba falai közül. Volt az a pénz.
Egy hajnalig húzódó buliból vetődtem haza csupán percekkel ezelőtt. Még mindig azt a fehér, feltűrt ujjú inget és fekete farmert viselem, ami ott volt rajtam. Sötét hajam még viszonylag tökéletesen áll, éppen úgy, ahogyan elhagytam a lakást néhány órával korábban.
Valamilyen sok éves whiskeyt kortyolok, amelyet még ajándékba kaptam valamikor, valakitől. A nevek és az események összefolynak, az arcokat is nehéz megkülönböztetnem egymástól, főleg, hogyha jelentéktelen emberekről van szó, akik néhány félmondatnál nem játszanak nagyobb szerepet az életemben. Érzem, ahogy a folyadék kortyról kortyra végigégeti a nyelőcsövemet, kellően tompítva tovább érzékeimet. Nem volt semmi durva drog a partyn, így egyedül a fű segített ma este az önpusztításomban. Talán az alkohol még egy kicsit rásegíthet, és eljuttathat a kellő hangulatba.
- Késtél. - Pillantásomat a kezemben tartott whiskey-s pohárról a belépőre emelem. Ismerem őt, nem is csoda, hogy "az ügynökség" őt küldte. Kiemelt ügyfélnek számítottam, és tudták, hogy hajlandó vagyok bármennyit fizetni néhány óra gyönyörért.
Elvégre mi másra költeném ezt a halomnyi pénzt, mint egy kis örömszerzésre?

Hale & Genevieve

[You must be registered and logged in to see this image.]
Remek kilátásaim voltak az estére nézve. Hívtak, hogy különleges ügyfélnek, különleges szolgáltatásra van szüksége, mindent meg kell adnom, azt is, ami nem fér bele. Ezek a kedvenc melók, hiszen mikor máskor szórakozhatnék jobban, mint amikor elkényeztetett celebekkel kell foglalkoznom? A mostani sem lehetett különb az összes többinél, így nem erőltettem meg magam, a pontosság amúgy sem volt az erősségem. Persze ennyi pénzért elvárható lett volna, hogy legalább időben érkezzek, de kinek van ilyesmihez kedve? Össze kellett készülnöm a hosszúra nyúló éjszakára, a kuncsaft nevét csak pár órával indulás előtt kaptam meg. Kiült az elégedett vigyor az arcomra, hiszen párszor már találkoztunk. Nem volt annyira vészes eset, vagy legalábbis találkoztam már rosszabbal.
Indulás előtt fél órával már készen voltam, viszont nálam alapszabály, hogy józanul sosem kezdünk a munkába. Egy füves cigi kellően oldotta az amúgy állandó idegességemet. Bár évek óta űztem az ipart, sosem jelentett élvezetet, csak annyit adott, amennyit kaphattam. Én pedig annyit adtam, amennyivel megkaphattam, amit akartam. Taxiba ültem és nagyjából tíz perces késéssel érhetett földet magas sarkúm, mely kopogva jelezte közeledésemet. Szőke hajam kibontva omlott vállamra, szemem csupán egy szemceruzával kihúzva, ajkaimon azonban vérvörös rúzs. Hosszú kabátom alatt alkalomhoz illő ruha, ami garantáltan nem engedi, hogy bárkinek a kíváncsisága is lohadjon, akár egy pillanatra is. A folyosón leterített szőnyeg tompította léptim hangját, azonban a szoba elé érve, ha akartam volna sem tudtam volna megállni. Határozottan nyitottam be, majd kattintottam a zárat. Rögtön szembetaláltam magam Hale-el, aki bőrfotelében ülve dobolászott. Talán nem kedveli, ha megváratom.
- Van, amire megéri várni – mondtam, miközben háta mögé mentem és kezeimmel finoman vállát kezdtem masszírozni. Hallottam róla, hogy a lemez miatt rengeteg munkája van, ki sem látszik belőle, lazítania kell, amihez az első lépés egy kis oldódás. Ujjaim kényeztetően súrolták bőrét az anyagon keresztül, nem fejtettem ki túl nagy erőt, a cél egyáltalán nem ez volt. Lassanként nyakát is érintettem, finom, óvatos mozdulatokkal húztam végig rajta kezem, persze a kabátomat még le sem vettem. Miután úgy gondoltam, végeztem, elléptem és levetettem az említett ruhadarabot, így mutatva meg nem kis bőrfelületet. Fekete, combközépig érő, testhez simuló szoknya, ami lépteim után mindig egy hangyányit feljebb csusszant, egy, a hátán kivágott felső, ez azonban bordó színben pompázott. Az intimebb textilekről talán később, ha eljutottunk addig, most egyelőre érdemes megérdeklődni, mi lesz a menü.
- Na mesélj, mit szeretnél? – hangom kissé negédes volt, ahogy megindultam felé és körbejártam az ülőalkalmatosságot, közben nem véve le róla kezemet egyetlen pillanatra sem. Azért voltam itt, hogy teljesítsem minden kívánságát, amit annál szívesebben tettem, hiszen Hale igazán jó fogás volt. Minden értelemben.

Genevieve & Hale

[You must be registered and logged in to see this image.]
Ahogy beteszi a lábát az aktuális prosti a lakásba, megcsap a drága parfümillat. Számat egy féloldalas, elégedett mosolyra húzom, legalább látszik, hogy miért fizettem. Gyűlöltem, hogyha egy nő igénytelen volt a megjelenésére, mert egyrészt rosszul mutatott az oldalamon, másrészt pedig úgy gondoltam, megengedhettem magamnak, hogy gyönyörű hölgyekkel vegyem körbe magamat. Főleg, hogy nem keveset fizettem értük. Általában nem érdekelt, hogy éppen escort vagy luxusprosti volt a kísérőm, hogyha jól néztek ki, jöhettek, és mindenki jól járt. A média az életben rá nem jött, hogy mi is a hölgy társaságomnak a foglalkozása, ahhoz túlságosan jól őrizték a titkot.
Felismertem őt, bár a nevét nem tudtam volna megmondani. Találkoztunk már néhányszor, emlékeim szerint minden alkalommal kifogástalan volt a találka eredménye. Máskülönben nem küldték volna őt, vagy egyáltalán nem is lenne a luxuskategóriában. Persze ezek a lányok már-már annyira profik voltak a hivatásukban, hogy kevésszer fordult elő, hogy elégedetlen lettem volna az általuk nyújtott szolgáltatást illetően.
Erősen reméltem, hogy ma este sem lesz más a helyzet. Szükségem volt egy kis kikapcsolódásra, a bulik és az interjúk, az egész promóció alatt felgyülemlett feszültséget ki kellett adnom magamból valahogy. És erre a szőke prosti éppen megfelelt. Mindig a szőkék voltak a kedvenceim, a hajszínük kissé talán ártatlan megjelenést kölcsönzött nekik, holott nyilvánvaló volt, hogy közük sincs a szende szüzekhez. Szerencséjükre. Így részt vehetnek az élet legélvezetesebb dolgaiban is.
- Talán. De ha fizetek valamiért, elvárom, hogy az pontos legyen. - Ennyi bőven kijárt azért a halom pénzért, amit évente az ügynökségnél hagytam. Gyűlöltem a várakozást, mint azt már említettem, hozzá voltam szokva, hogyha valamit akarok, azt megkapom azonnal. A pénz csodákra képes.
Szememet lehunyva koncentráltam az engem érintő ujjára, határozottan zavart a bőrünket egymástól elválasztó ing. Ki kellett szakadnom az életemből legalább néhány órára, és ezt ő is pontosan tudta. Értékeltem, hogy nem is húzta az időt holmi bájcsevejjel, felesleges lett volna. Mindkettőnk számára tiszta volt, hogy miért is van itt, így gyorsan a tárgyra tértünk.
- Először is kevesebb ruhát rajtad. - Ajkaimhoz emelem a whiskeys poharat és egy utolsó húzással kiürítem. Most, hogy itt van a lány, az alkoholnál erősebb kedvcsinálóhoz is hozzájuthatok.
Ügyel rá, hogy mindig hozzámérjen valahogy, amit én sem tűrök csupán egy helyben ülve. Bár a rajta lévő miniszoknya és kivágott felső nem hagy meg sokat a képzetet számára, az én ízlésemnek még mindig túl nagy a testének rejtett felülete. Ahányszor csak elsétál mellettem, teszek róla, hogy a szoknyája még feljebb és feljebb csússzon. Csupán az ujjhegyeimmel érintem a bőrét egyre feljebb és feljebb, közeledve a célomhoz.

Hale & Genevieve

[You must be registered and logged in to see this image.]
A korholás akár figyelmeztető jel is lehetett volna számomra, de nem volt az. Valójában baromi jól szórakoztam a reakcióján, amit kicsit hisztisnek neveztem volna így elsőre. Valahol persze igaza volt, de egy ilyen apró-cseprő dolog miatt problémázni… Tipikus celeb hozzáállás. Nem is vettem komolyan, magamban elkönyveltem, hogy legközelebb is kések. Ez a minimum, amit megtehetek érte, bár azt díjaznám, ha nem lenne ilyen harapós. Igyekeztem mindezt a sok munkának betudni, de akkor is. Igen, prostituált vagyok, de ember, amit lehet, hogy a rengeteg pénze miatt neki nem kell tudomásul vennie, de én azért itt csendben és halkan és nyugalomban jelzem. Végül úgy döntöttem, viccesen reagálom le a szemrehányást.
- Azért nehogy megegyél – kacéran kacsintottam rá egy mosoly kíséretében. Erre egyetlen férfi sem tud nemet mondani, vagy haragudni. Főleg annak tudatában, hogy mi lesz még az este folyamán. Az egész egy egyszerű masszázzsal indul, ellazítani a feszült ügyfelet, kicsit ráhangolni az eseményekre finom érintésekkel. Egyetlen ing választott el minket, ami még egyelőre nem zavart, de tudtam, hogy később fog. Ujjaim a nyakát is érintették futólag, de épp csak annyira, hogy rendes bőrfelületet tapinthassak, kis ízelítőt adjak. Mikor elérkezettnek találtam az időt, elé sétáltam és levettem kabátomat, hogy megvillanthassam combjaimat és hátamat, valamint karjaim és nyakam vonalát. Nem takart túl sokat a rajtam lévő gönc, de épp ez volt a lényeg. Megindultam Hale felé és szép lassan, minduntalan hozzáérve jártam körbe-körbe körülötte. Szóval még kevesebbet akar látni. Mikor mellé értem lerúgtam magas sarkúmat, így szabadulva potom tíz centitől, amennyit az dobott rajtam. A keze persze csak feljebb és feljebb csúsztatta a szoknyámat, amit egy mosollyal nyugtáztam. Elég türelmetlen volt, pedig még csak most érkeztem.
- És aztán? – kérdésem feltevése közben felsőm pántjai lecsúsztak vállamról, hogy aztán egyetlen mozdulattal kibújhassak belőle és a földre dobjam a bordó textilt. A fekete, csipkés melltartó kifejezetten ízlésesen mutatott és takart egyszerre. Még egy utolsó kört mentem, mielőtt megálltam volna előtte, hogy szoknyám cipzárját lehúzzam és egy finom mozdulattal engedjem a földre csúszni. Nem haboztam túl sokat, láthatóan most nem az incselkedésre volt kíváncsi. Egy pár pillanatig így álltam előtte, majd közelebb léptem és nemes egyszerűséggel beültem az ölébe.
- Mondd el, mire vágysz… – mondtam neki, miközben ujjamat ajkától indítva finoman végighúztam állán, nyakán, míg egyenesen ingje gombjaihoz nem értem. Alsó ajkam egy cseppet be is haraptam, de ezt csak a látvány miatt, ezzel is jelezvén, hogy az övé vagyok. Bár kijelenthetem, hogy utálom valahol a munkámat, az elszívott füves cigi megtette a hatását. Tulajdonképpen annyit ért el, hogy leszartam, mit kell csinálnom, sőt, még élvezetet is nyújtott. Egyszer úgyis lesz rá alkalmam, hogy kiszakadjak ebből a melóból és nevet változtatva lelépjek a picsába. Ahhoz viszont előbb a kuncsaftokkal kell foglalkoznom, nem is akárhogyan. Gondolataimat vissza is tereltem a szobába ahhoz, akinek az ölében ültem. Kékjeim továbbra is kíváncsian világítottak rá, miközben ujjaim gombjaival játszadoztak.

Genevieve & Hale

[You must be registered and logged in to see this image.]
Őszintén magasról tettem rá, hogy mit is gondolt rólam és a viselkedésemről. Nem azért volt itt, hogy beszélgessünk, vagy azért, mert kedvelt. Egyszerűen csak el kellett végeznie egy munkát, amiről biztos voltam, hogy mindkettőnknek kellemes kikapcsolódás lesz. Igaz, nem kellett volna odafigyelnem rá, lehettem volna önző állat is, mint ahogy rengeteg exem lefestette, de szerettem látni, hogy mekkora hatással vagyok rájuk. Na meg egyértelmű volt az én tulajdonságaimmal, hogy nő nem maradhat kielégítetlenül. És ezt ő is tudta.
Okkal szerettek velem lenni, szintén oka volt annak is, hogy különösebb erőbedobás nélkül tudtam volna lefektetni bárkit. A koncerteken rajongók százai vetették a lábaim elé magukat, és bár ritkán válogattam belőlük, az egoizmusomat növelte, hogy szinte bárkit megkaphatnék. Igaz, nem értem be holmi jöttmenttel, inkább fizettem a mennyiségért, csakhogy a tökéleteset kapjam. És igenis megérte. Élveztem, hogy még azelőtt tudták, hogy mit akarok, hogy konkrétan elmagyaráztam volna, élveztem, hogy profik voltak, és megtettek mindent az én gyönyörömért.
Nem érdekel, hogy ő is ember. Ebben az iparágban kvázi eladta magát az emberségével együtt valamennyi - esetünkben egy vagyonnal felérő - pénzért. Éppen ezért elvártam, hogy ne legyenek meg benne a számomra idegesítő átlagemberi tulajdonságok, mint a késés. A másik oldalról viszont éppen ezzel, hogy megvárakoztatott, elérte, hogy még jobban akarjam. Őt, a szexet, az érintését. Élvezettel tölt el, ahogy éppen hogy csak hozzámér, miközben körülöttem sétál, ezt a kis szívességet én is folyamatosan viszonozom a combján.
Nem válaszolok, inkább a pillantásomat már-már zavarba ejtő aprólékossággal futtatom végig rajta. A karjai vonalán, mellei domborulatán, a karcsú derekán. Ahogy kilép a magassarkújából is, csak azt éri el, hogy kezem még feljebb csússzon, sodorva magával a szoknyáját is. Alig kéne néhány centi, hogy elérjem a bugyi vonalát, de egyelőre várok. Mindig jobb kivárni, azzal is erősíteni a vágyat. A kevesebb textil határozottan kedvemre van, de nem mozdulok ülőhelyzetemből.
- Vedd le az ingemet. - Hangom határozott, ugyanakkor nem túl hangos. Tudom, hogy mit akarok, és biztos vagyok benne, hogy ő ezt meg is fogja adni nekem. Ahogy az ölembe ül, kezeimet ismét a combjaira csúsztatom, ujjaim a bugyijának pántjával játszanak, miközben pillantásom még egyszer alaposan végigjárja a testét, különös figyelmet szentelve a melleinek. Érzem, hogy a nadrágom szűkülni kezd, és biztos vagyok benne, hogy ezzel ő is tisztában van.

Hale & Genevieve

[You must be registered and logged in to see this image.]
Sosem értettem azokat az embereket, akik csak és kizárólag a vágyat és az élvezetet hajkurászták. Persze, nyilván mindenki vágyik a teljes és totális kielégülésre, de én részemről nem mindenáron, sokkal inkább úgy, hogy mindkét fél előnyösen jöjjön ki belőle. A munkámat is ezért végeztem úgy, ahogy, hiszen itt nem egyetlen ember akaratáról volt csak szó, mert bárki is hiszi azt, hogy nekünk nincs beleszólásunk a dolgokba, igenis van. Tudom úgy irányítani a kuncsaftot, hogy nekem is jó legyen és ne csak ő látogasson el a csúcsra. Ez szerintem fontos dolog. A kölcsönös élvezet.
Hale-ről nem sokat tudtam. Pont annyit, amennyit a magazinokban lehet olvasni róla. Mindig lecsekkolom az ügyfeleimet, volt, aki kifejezetten arról akart velem beszélgetni a szolgáltatás behajtása előtt, hogy ő milyen tökéletes. Szánalmas egy csevej volt és valamiért hálás voltam a fiúnak, hogy ő ezt nem várta el. Ha kéri, természetesen megteszem, fizet érte annyit, hogy ez ne legyen kérdés, de így legalább nem fordul ki a belem a dologtól. Mindenben meg kell látni a pozitívumokat.
A ruháim közben sorra potyogtak le rólam, rohamos tempóban. Nem különösebben bántam. Miután leültem az ölébe, rögtön játszadozni kezdtem vele, finom érintésekkel, csak semmi elsietett mozdulat. Minden kívánságát lestem, miközben érdeklődve fogadtam, ahogy a fehérneműmet birizgálta. Akár egy kaján vigyor is kiülhetett volna arcomra, de visszafogtam magam, jobban érdekelt a következő kérés. Mit ne mondjak ezer örömmel láttam neki, hogy teljesítsem, hiszen volt már alkalmam találkozni ezzel a felsőtesttel és igen ínyemre valónak találtam már akkor is. Nem az a túlizmozott bokszzsák, de nem is egy kis vézna gebe. Igazából pont az aranyközépút, amit kevesen találnak el.
Ujjaim lassan, egyesével kezdték kigombolni az inget, nem felejtve el megérinteni mellkasát, majd hasát is. Ráérősen haladtam lefelé, pontosan úgy, ahogy akkor szoktam, ha valakinek húzni akarom az agyát. Idegtépő tempóban, túlfűtött érintésekkel tűzdelve értem el az utolsó gombig. Immáron szabad utam volt a felsőtesthez. Mindkét tenyerem hasfalára tettem, természetesen az ing alatt, majd szépen haladtam a válla felé, hogy lesimítsam róla a textilt és némi segítséggel végleg megszabaduljak tőle. Felséges élmény volt, tagadhatatlan. Csakhogy közben nem felejtettem el észrevenni azt, hogy valakinek nagyon szűk lett a nadrágja. Csak egy ici-picit csusszantam beljebb, hogy hozzádörgölőzzek, de olyan ártatlan fejjel, mintha angyalokat mintáznának rólam. Persze, ha elég jól figyelt, talán észrevehette a szememben a csillogást, bár nem is tudom… Szerintem a melleimet kinevezte szemeknek, ez amolyan előléptetésféleség volt.
- Mire vágysz még? – most már csak suttogtam, miközben hagytam, hogy egyik melltartópántom „véletlenül” lecsusszanjon a vállamról. Kezeim megint megindultak, végig az egész karján, alig súrolva őket, hogy aztán a vállán végigsimítva nyaka köré fonjam kacsóimat. Bírtam ezt az adok-kapok játékot, főleg, hogy közben rajta legeltethettem a szememet. Bár néha ő is zavarba ejtően mért végig, nekem ez tetszett. Tetszett, hogy tetszem. Ha már ebből kell megélnem, legalább a visszajelzés legyen pozitív, hogy jól tettem, hogy erre a pályára léptem.

Genevieve & Hale

[You must be registered and logged in to see this image.]
Ujjaim szórakozottan piszkálják a fehérneműjének pántját, hol becsusszannak alá, minthogyha le akarnám húzni róla, hol pedig csak játszanak az anyaggal. Másik kezem a combjáról a fenekére csúszik, és úgy húzom őt közelebb magamhoz, minden gyengédséget nélkülözve. Biztos vagyok benne, hogy a bőrébe vájódó ujjaim nyoma még napokig meg fog látszani, ami csak egy újabb elégedetten arrogáns félmosolyt csal az arcomra. Már csak a belső szemeim elé vetítve is biztos voltam benne, hogy az éjszakánk fárasztó, ugyanakkor üdítő lesz, és azt akartam, hogy ez nyomot is hagyjon rajta.
A férfiakra oly' jellemző birtoklási vágy engem sem került el, ugyanakkor nekem nem volt rá szükségem, hogy ugyanazt a személyt birtokoljam nap mint nap. Bőven elegek voltak számomra ezek az éjszakák, hiszen még a prostikkal, akik odaadták magukat bárkinek egy eléggé vastag pénztárcával is tudtam érzékeltetni, hogy az enyémek. Csakis az enyémek arra a néhány órára, amit a társaságomba töltöttek. Nem érdekelt, hogy életük hátralévő részében mit kezdenek magukkal, hány férfival fekszenek még le, volt bennem egyfajta bizonyítási vágy. Azt akartam, hogy az éjszaka, amit velem töltenek az emlékezetükbe égjen, és még sokáig ne hagyja őket nyugodni. Szerettem megjelölni őket, még akkor is, hogyha emiatt ők a következő napokban kellemetlenségeknek voltak kitéve, vagy éppen azért. Így még tartósabb volt az a néhány velem töltött óra a fejükben. És igen, azt akartam, hogy csak rám gondoljanak. Ne úgy, mint a rajongók százai világszerte, hanem úgy, mint egy normális, majdnem teljesen átlagos férfi, akivel hihetetlen és kielégítő éjszakát éltek át.
Pillantásomat a mellei és a szemei között jártatom, miközben ő sorra bújtatja ki ingem gombjait a gomblyukakból. Elégedett arckifejezéssel nyugtázom, hogy egyszer sem felejti el megérinteni a bőrömet, éppen ez az a profizmus, amiről beszéltem. Igaz, hogy apróság, de éppen ezek a parányi dolgok teszik a szexet annyira élvezetessé és a várakozást idegtépővé. Tisztában voltam a testi adottságaimmal is, része volt az imidzsemnek, nem hagyhattam magamat eltunyulni. Nem is akartam. Tudtam, hogy a nőkre mekkora hatással volt egy-egy szépen és jól kidolgozott felsőtest, az enyémre pedig ez különösen igaz volt, hiszen a hírnév is hozzáadódott.
Elfojtok egy nyögést, ahogy hozzám nyomja magát egy kicsit jobban, erősebben. Teljesen biztos vagyok benne, hogy szándékos volt, ahogyan az én ujjaim is szándékosan haladnak egyre közelebb az érzékenyebb területei felé. Hirtelen hajolok előre, és harapok bele a melle oldalába nem éppen finoman. Érzem, ahogy a vágyam egyre növekszik, a bennem élő ösztönlény kezd egyre türelmetlenebbé válni.
- Vedd le a melltartódat. - Az ingem lekerülésével egyre fogynak közülünk a ruhadarabok, de a fehérnemű még mindig takarja a legizgalmasabb testrészeit. Hogyha megteszi, amit kérek, és leveszi a melltartóját, a bugyijánál lévő kezem azonnal felcsúszik, ügyelve, hogy folyamatosan érintsem a szabad bőrfelületét, és egy türelmetlen mozdulattal markolja meg a mellét. Arcom annak ellenére, hogy ágyékaink szorosan egymáshoz préselődnek, kifejezéstelen, nem hagyom neki, hogy lássa, hogy mennyire akarom ezt. Én irányítok, és ez fontos, főleg szex közben.
- Térdre! - adom a következő parancsot, és hogyha mozdul, hagyom, hogy kimásszon az ölemből. Igaz, hogy róla már lekerültek a textilek, rajtam azonban még éppen elég van hozzá, hogy kellemetlenül szorítsa egyre keményedő férfiasságomat.

Hale & Genevieve

[You must be registered and logged in to see this image.]
Egy éjszaka sok mindentől lehet jó. Ott van például a vágy. Ha nem kívánod a partnered, eleve halott ügy a dolog. Szükség van még vonzalomra. Hogy ha meglátod, azt tudd mondani, hogy „ő kell nekem”. A technika is fontos. Időhúzás, gyengédség, határozottság, akaratosság, irányítás… Ezek olyan dolgok, amik a mérleg nyelvét minden esetben a jó, vagy a rossz irányba döntik. Hale és köztem minden adva volt. Ha megjelentünk valahol, feltűnést keltettünk, a kémia csak úgy tombolt, na és a vágy is. Nem mellesleg – mielőtt elfelejteném – baromi jól néztünk ki egymás mellett. Címlapfotóra való párost alkottunk, ezt senki sem tagadhatta, a bökkenő mindössze annyi volt, hogy én luxusprosti voltam, ő meg rühellte a monogámiát. Már ha ismerte ezt a szót.
Inge gombjait lassan bújtattam ki, mígnem az utolsóval is végeztem és megérinthettem teljes valójában azt a bizonyos felsőtestet. Sok jelző eszembe jutott róla és a szexi csak a legenyhébb volt. Nem bírtam hát megállni, hogy ne érintsem meg újra, míg megéreztem, ahogy bugyimmal babrál. Visszafojtottam egy mosolyt és hagytam, hogy magához húzzon, majd rásegítésképp egy kicsit hozzá is dörgölőztem. Erre mondják azt, hogy bestia vagyok. Lehet benne valami. Ahogy hirtelen előrehajolt és beleharapott mellem oldalába, önkéntelenül is beletúrtam hajába, egészen egyszerűen ez kell. A nyögést visszatartom, helyette ajkam szívtam be egy kicsit, így szorítva vissza a feltörni készülő sóhajt. A kérés hallatán azonnal engedelmeskedtem. A csat engedett, egy pillanatra a textil megroggyant, majd lecsúszott rólam. Megfogtam és valahova a padlóra ejtettem. Szép rendet fogunk magunk után hagyni, az is fix. Érintése határozott, érzem, hogy tudja, mit csinál, főleg azt, hogy mit akar. Amikor megragadta melleimet, kicsit én is bekeményítettem, és újra közelebb húzódtam hozzá odalent. Férfiassága már bőven túllépte a készültség határát, amit nem átallottam még egy picit izgatni.
Az utasítás nem ért teljesen váratlanul, így könnyedén keltem fel róla, természetesen újra végigsimítva minden területet, amit érhetek, majd kezem az övén állapodott meg. Előtte térdeltem, a legkevésbé sem etikus pozícióban és rögtön oldottam az akadályokat. Nem csak neki kezdett sürgetőbb lenni, én is türelmetlenebbé váltam, csak míg nekem vissza kellett fognom magam, hogy az ő tempójában haladjak, addig ez számára nem volt fontos. Ő úgy időzített és azt tett, ami jól esett, mert ő volt az, akit ki kellett szolgáljak, tehát teljes mértékben az igényeihez kellett igazodnom. Ahogy az övvel végeztem, a nadrág gombját és a sliccet, mint nehezítő tényezőt is kiiktattam, hogy végre valahára lazuljon egy kicsit a férfiasságát érő szorítás. Ha belegondoltam, hogy egyre kevesebb textil választott el bennünket, megint rá kellett jönnöm, hogy újra ugyanazt csinálom végig, mint minden áldott alkalommal. Úgy tűnik, az az elszívott füves cigi ezúttal nem funkcionált kellőképpen. Túl sokat gondolkodtam.
- És most? – kacér pillantásom mellé ajándékba, még a combján is végigsimítottam. Csak hogy érezze a törődést.

Genevieve & Hale

[You must be registered and logged in to see this image.]
A közöttünk lévő szexuális feszültség szinte tapintható volt a levegőben. Erre nem lehet ráfogni csupán azt, hogy mindketten jól néztük ki, és vonzóak voltunk, nem. Ez annál sokkal több volt. Az emberekről könnyedén el lehet dönteni, hogy szexuálisan vonzóak-e a számodra, még akkor is, hogyha nem éppen ők a legtökéletesebb külleműek a világon. Ennek a vonzódásnak is vannak mindenféle beteges vonulatai, a csúcs viszont határozottan az, ami közöttünk volt. Elég volt egy pillantást vetnem rá, hogy lássam, ő is mennyire akarja. Lehet, hogy prostituált volt, de attól még a gyönyört érezte ennyi ügyfél után is, és ennek a gyönyörnek a hajszolása volt kvázi az életünk lényege. Elég volt bárkinek ránk néznie, hogy megállapítsa, mennyire fergeteges szex történhetne és történik is meg közöttünk. Ez a feszültség érezhető volt két ember között, még kívülállók számára is. Belülről pedig felemésztett minden más gondolatot.
Akartam őt minél előbb, azonban ugyanakkor ki is akartam várni, elhúzni, nyújtani a pillanatot, ameddig csak tudtam. Arra volt szükségem, hogy minden más gondolat eltűnjön a fejemből, és csak ő maradjon ott. Az, hogy mit szeretnék vele megtenni, mikor, hogyan, milyen pózban... Hogy milyen reakciókat akarok kiváltani belőle, hogy milyen érzéseket akarok látni az arcán. Éppen ezért nem siettem el a dolgot, hiába éreztem, hogy türelmetlenségem egyre inkább felébredt.
A teste nyilvánvalóan közel volt a tökéleteshez, ahogyan az enyém is. Mellei megbabonáztak, ahogyan az ágyékomhoz préselődő részei is, és tudtam, hogy éppen ezt akarta elérni. A nadrágom vészesen szűkült, és még nem is tettünk semmi konkrétat. Ez is a szexuális vonzalom egyik mellékhatása volt közöttünk. Amellett, hogy én közel kész voltam rá, tudtam, hogy ő is legalább annyira készen áll a fogadásomra. De még nem, még húztuk.
Ahogy kezei gyakorlott mozdulatokkal csatolják ki az övemet, majd gombolják ki a nadrágomat és húzzák le a cipzárt, izmaim kissé ellazulnak, ahogyan a hímtagom körül kissé enyhül a szorító érzés. Ennek ellenére még mindig érzem, ahogy az ereim lüktetnek, és a testem nagy részéről oda tódul minden vér.
- Húzd le a nadrágomat, vele együtt az alsógatyát is, és kezd el húzogatni a kezedet rajtam. - Tudom, hogy tudja, hogy mit akarok, mégis azt várja, hogy kimondjam. Az egész egyszerre felesleges, ugyanakkor izgató, és egyre csak fűti a hangulatot. Hogyha megteszi, amire utasítom, hagyom, hogy néhányszor végighúzza rajtam a kezét, minden mozdulattal egyre növelve férfiasságomat.
- Vedd a szádba! - szólalok meg néhány perccel később. Akarom őt érezni magam körül, és ez a vágy egyre türelmetlenebbé tesz.

Hale & Genevieve

[You must be registered and logged in to see this image.]
A ruhák számának csökkenésével a feszültség nőtt. A hangulat tökéletesen megvolt, ezt a pasit akkor is akartam volna, ha nem fizet, így meg vegyük úgy, hogy nem csak szimplán megkapom, de a pénzem is jár, ami nem kevés. Ez az üzlet tiszta haszon volt számomra. Nem is fért kétség ahhoz, hogy nem Hale az egyedüli ember a szobában, aki most nagyon akar valamit. Igen, jómagam is hasonlóképpen éreztem. Minden érintése kiváltott belőlem valamit, habár az összest elfojtottam, nehogy már az elején elragadtassuk magunkat. Ahogy lekerült a melltartóm, az események is kezdtek felgyorsulni. Egy szívás itt, egy érintés ott, szaladgáló ujjak mindenfelé. Ha nem prostituált és ügyfél közötti kapcsolatról beszélnénk, azt mondanék, valami túlfűtött, vad szerelmespár esett egymásnak. A kényeztetés lényege abban rejlett, hogy tudtam, mit akar és ezt képes is voltam megadni neki. Nem kis teljesítmény ez, hiszen az a helyzeti előnyöm megvolt, hogy valamennyire ismertem az igényeit. Mások ezzel a hátránnyal nem feltétlenül tudtak volna ilyen jól indítani. Ha ránéztem, tudtam, milyen a hangulata, ezért is tartunk már most itt. Nekünk értenünk kell az emberek nyelvén, ez valami elvárás féle ebben a szakmában.
Már épp tétlennek érezhettük volna magunkat – vagy legalábbis én magamat -, mikor megérkezett a következő kívánság. Csigalassúsággal lemásztam róla, hogy kioldjam övét és lehúzzam sliccét, ezzel könnyítve rajta valamelyest. Vártam, hogy mit akar és az utasítás hallatán egy halvány mosoly jelent meg arcomon. Megragadtam a nadrágját deréknál és húzni kezdtem lefelé, mígnem az földet ért, pontosan a lábaim előtt. Ezután következett az alsónadrág, ami valószínűleg kész megkönnyebbülés lehetett a számára. Bármi is legyen a helyzet, nem siettem el a munkámat, direkt végigsimítottam combján és lábszárán, majd meredező hímtagja felé fordítottam a figyelmemet. Ujjaim ráfonódtak és először csak finoman kezdtem izgatni őt, majd egy kis idő elteltével hatékonyabb fokozatra kapcsoltam. Mit ne mondjak, Hale igen erősen készen állt egy egész estés bulira, ráadásul volt egy olyan megérzésem, hogy ez csak a szolid kezdet.
A következő kérés sem volt nehéz feladat, mintha legalábbis a mellettünk lévő szupermarketből szalasztott nyalókát kaptam volna kézhez, úgy vettem a számba és mind ajkaimmal, mind nyelvemmel könnyedén játszottam, hogy eljuttathassam a kielégüléshez. Neki jobban kellett vigyáznia, mint nekem, mert én bizony baromira tudtam, hogy mit csinálok. Hiába volt már alkalmunk élvezni egymás társaságát, voltak újdonságok, mindig tudtam olyat nyújtani, amit korábban nem. Talán ezért is lehettem kelendőbb az átlagnál. Nem tétlenkedtem sokat, kezeim váratlanul indultak meg lábán, egészen a csípőjéig meg sem állva, hogy ott kicsit rászoríthassak a bőrre. Gonosz trükk, meg kell hagyni, gonosz trükk. Innentől ő dönt, meddig menjünk és, ha végeztünk, mi legyen.

Genevieve & Hale

[You must be registered and logged in to see this image.]
Kezdett felforrósodni a hangulat, és én ezt egyáltalán nem bántam. Persze, az előjáték jó dolog volt a másik feltüzelésére, az idegeinek húzására és a hangulat fokozására, de jelen pillanatban nem akartam várni, hogy megkaphassam, amiért eleve idehívtam. Fogalmazzunk úgy, hogy az elmúlt napok stresszesek és fárasztóak voltak a számomra, kellett a kikapcsolódás, ő pedig éppen egyenlő volt ezzel a szóval. Okkal küldték őt, éppen elégszer találkoztunk ahhoz, hogy tudja, mit akarok és hogyan.
Mindig is szerettem a prostituáltakban a kiismerhetetlenségüket - a szexuális úton -, tetszett, hogy tudnak újat mutatni, még nekem is. Nem árulok el titkot vele, hogy nagyjából a világ egészét bejártam, és felismertem, hogy az átlag nők mindenhol ugyanolyanok. Talán kinézetre nem, de belsőre, viselkedésre, szexre igen. Kevesen tudtak valami kis pluszt mutatni, és az a maroknyi is prosti volt. Amit egyáltalán nem láttam problémának, legalább egy élvezetes befektetése volt a pénzemnek, amiről már-már magam sem tudom, hogy mennyi is van. Én is nyertem a lányokkal, nyilvánvalóan ők is nyertek velem. Win-win helyzet volt.
Mikor Genevieve kigombolja a nadrágomat és lehúzza a sliccemet is, elönt a megkönnyebbültésg, és nem tudom megállni, hogy egy pillanatra lehunyjam a szememet. A feszítő érzés a nadrágom táján emgszűnik és átadja a helyét teljes egészében a vágynak. A kényelmetlen ruhadarabtól megszabadulva nem is tétlenkedik, hanem azonnal követi a kérésemet, ami akár parancsszámba is mehetett volna. Az ujjai finoman fonódnak férfiasságomra, az egyre gyorsuló tempó hatására pedig kiszalad egy nyögés az ajkaim között. Akarom őt, és ezt ő is tudja. Az ujjait viszonylag hamar felváltja a szája, a forró érzésre és a gyakorlott technikára csak egy elégedett morgással reagálok. Pillantásom végig őt nézi, ahogy annyit nyel le belőlem, amennyire csak képes, míg kezemmel szőke hajába túrok, még inkább lefelé, azaz magamra nyomva őt.
Ez folytatódik néhány percig, annak ellenére, hogy kivált belőlem néhány nyögést és morgást, még a körelében sem vagyok a kielégülésnek. Ezzel sosem akadt problémám, mindit vissza turtam tartani magamat ameddig csak akartam. Hirtelen húzom el a hajánál fogva a hímtagomtól, és felállva a fotelből egyenesen a -törhetetlen anyagból készült - hatalmas ablakhoz irányítom, így a háta préselődik az egész városra való kilátást biztosító üvegnek. Kétlem, hogy ilyen magasan bárki is láthatnak minket, na de egyáltalán nem vagyok olyan állapotban, hogy erre koncentráljak. Ujjaim gyakorlott mozdulatokkal szabadítják őt meg a bugyijától, miközben erősen szívni kezdem a nyakát, és miután a csipkés anyag eltűnt az utamból, a csiklóját kezdem izgatni, miközben meredező férfiasságom az alhasához préselődik.
Határozottan nem mostanában lesz vége ennek az estének.

Hale & Genevieve

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hogy szeretem-e a szexet? Természetesen igen, máskülönben az első pillanattól kezdve sírva menekültem volna el a kuncsaftjaim elől. De vajon mi az a határ, amin túl már nem lehet menni, mi az, amit már egy prostituált gyomra sem fogad be? Gyanítom, hogy ilyen nagy valószínűséggel nincs. Azt kell mondjam, hogy ez fokozottan érvényes a luxuskiadásokra, hiszen milliókat kaszálunk, mindössze pár óra alatt, ebbe pedig szinte kivétel nélkül minden belefér. Nem azt mondom, volna az a dolog, amit nem szívesen tennék meg, de erre ott van a közvetítő, aki szépen lerendezi az illetőt, ha sokat akar. Szerencsére stricik mindig is voltak és lesznek is, ami legalább némi biztonságot jelent azok számára, akik a mi szakmánkban próbálnak szerencsét, vagy éppen találják meg az örömüket. Nem egy olyan lánnyal találkoztam, aki pusztán azért vállalta be, hogy egy sztárral kefélhessen. Mit ne mondjak, érdekes látásmód, de ha nagy unalmában már nem tud mit kezdeni magával, engem aztán olyannyira nem érdekel, mivel tölti az idejét.
Az a bizonyos feszítő nadrág igen gyorsan lekerült Hale-ről, amit nem bántam, bár ő sem. Bőven készen állt arra, hogy úgy igazán magáévá tegyen, de előtte kellett az előjáték, mert ugye az ilyesmi bőven elengedhetetlen. Nyelvemmel és ajkaimmal játszi könnyedséggel kényeztettem, aminek eredményeképp pár elégedett nyögést és morgást kaptam válaszul. Nem voltam szívbajos típus, így lassú, ám annál igényesebb mozdulatokkal dolgoztam, mígnem úgy tűnik Hale elégségesnek találta a mutatványt, ugyanis hajamnál fogva ragadott meg. Akár fel is szisszenhettem volna, de annyira erős nem volt sem a szorítás, sem a rántás. Helyette viszont gyorsan talpra kerültem és hamarosan már az ablaküveghez préselődve találtam magam. Az volt a mázlim, hogy törhetetlen anyagból készült, különben már szellősen szállnék alá.
Drága ügyfelem egyetlen percig sem tétlenkedett, könnyedén rántotta le rólam a textilt, mely immáron valahol a többi sorsára jutott a földön. Bőröm nekinyomódott a hideg üvegnek, miközben ujjait megéreztem csiklómon. Nos, ő sem feledkezett meg az előjátékról. Gyakorlatlanabbaknak most megroggyant volna a lábuk az érintéstől, de egyelőre még könnyedén tartottam magam, hagyva, hogy hasamhoz nyomja ágaskodó férfiasságát. Már majdnem elfelejtettem a méreteit, szóval emlékeztetőnek ez a kis akció egészen tökéletes volt. Nem maradhattam hát rest én sem és sóhajaim közepette újabb támadást intéztem nyaka ellen, majd utána a válla, végül pedig álla és arcéle következett. Mikor foggal, mikor ajkaimmal, esetenként nyelvemmel éreztettem a felé irányuló törődést, ráadásként pedig kezem finoman becsusszant közénk, hogy hímtagjára kalandozzon. Nem gondoltam úgy, hogy bármi ellenvetés is származhatna hirtelen jött ötletemmel kapcsolatban, így nem álltam meg, kissé rászorítottam és végighúztam rajta ujjaimat. Egymásnak passzolgattuk a labdát, de már éreztem, hogy a főfogás következik viharos sebességgel, főleg, ha tovább provokálom. Én pedig így tettem.

Genevieve & Hale

[You must be registered and logged in to see this image.]
Hazudnék, ha tagadnám, hogy nagyon is élveztem az estét. Bár az ember már-már elvárná, hogy minden prostituálttal így legyen, az elmúlt évek tapasztalatai alapján biztosan állíthatom, hogy nem így van. Prostikból, még a luxuskategóriából is akad, hogy nincs kémia köztük és az ügyfelek között, ami egy végzetes hiba. Ezért is küldik az ügynökségek inkább azokat a lányokat újra és újra, akik egyszer már beváltak, akikkel biztosak voltak a fizetőképes ügyfél elégedettségével. Ez volt az oka annak is, hogy Geneviev-vel nem először találkozunk. Persze, mikor jött egy-egy újabb nagykutya, a "kezelőknek", ahogy magukat hívták is kísérletezniük kellett, hiszen nem tudták, hogy az új hús éppen mire vágyik. Ezért is kényszerítették a prostikat egy férfiak által aktualizált jelmezbe: feltűnő színű haj, erős smink, a mellek pedig kitéve. Úgy gondolták, hogy ez a legtöbbeknek bejön, és a látvány már megalapozza az este hangulatát, és ez legtöbb esetben így is volt, azonban akadtak kivételek. Hiába nem voltam az a reklamálós fajta, de velem is előfordult már, hogy egy-egy találkozás nem alakult annyira kielégítően, míg mások észveszejtők voltak. Jelen társaságommal emlékeim szerint az utóbbiból volt részünk, nem is egyszer. Most sem azért volt rá szükségem, mert nem tudtam volna magamnak máshogy nőt szerezni, egyszerűen csak tetszett, amit tőle kaptam. Kirángatott a valós, rohanással teli életemből.
Miután lekerül rólam a nadrág, és a szájával kezd játszadozni már így is éppen elég kemény hímtagomon, figyelek rá, hogy semmilyen érzés ne látszódjon az arcomon, holott nagyon is élvezem. A pillantásomat az övébe fúrom, határozottan hozzá tudnék szokni az ajkai látványához magam körül. Főleg ilyen állapotban. Azonban semmi ilyen célom sincs, a változatosság gyönyörködtet - szó szerint. Ebbe a mozdulatsorba is viszonylag gyorsan beleunok, vagyis inkább az este fő attrakciójára szeretném tartogatni a fölös energiáimat. Biztos vagyok benne, hogy hosszadalmas lesz, különösen vele.
Ahogy hirtelen az ablaküveghez kerülünk és az események felgyorsulni látszanak, ügyelek rá, hogy ő is kellőképpen kész legyen az éjszakánkra. Vannak, akik, hogyha prostival vannak, oda sem figyelnek az előjátékra, mondván a saját gyönyörükért fizettek, és ez valamilyen szinten így is van. Én mégis úgy gondolom és mindig is úgy gondoltam, hogy a szex az szex, két ember közötti kapcsolat, akár fizetnek érte, akár nem, így értelmetlen fájdalmat okozni, amit néhány jól irányzott mozdulattal könnyedén megelőzhetünk.
Az ujjaim továbbra is a csiklóján játszanak, míg a szabad kezemmel a derekánál fogva húzom még közelebb magamhoz. A férfiasságomon játszó ujjai érzésére egy elfojtott morgás tör fel a torkomból, és becsúsztatok egy, majd egy újabb ujjat, tágítva egy kicsit az érkezésemre. A nedvessége nem megy észrevétlenül, nem teszem szóvá, de az ajkaim körül beképzelt mosoly játszik.