Bulik, bulik mindenütt! A ma este abszolút arról fog szólni, hogy kiélvezzem a szabadságom. Véget ért a fotósorozat és kaptam pár szabadabb napot, ami annyit tesz, hogy körbejárom a várost, szerencsejátékozom, szórom az amúgy töménytelen mennyiségű pénzem, csajozok és élvezem azt, amim van. Úgy unblokk elmondható, hogy ritkán járok a pórnép között, mint a fehér holló, de ez senkit se tévesszen meg. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy egy korombeli srác mit szokott csinálni szombat esténként, hiába nem bevett gyakorlat a normális életmód. Nem csíptem ki magam túlságosan, hajam kócosan meredezett mindenfelé, amin nem sokat segített, hogy bizonyos időközönként ujjaimmal végigszántottam rajta. Egy kopott farmer, egy laza póló – kivételesen nem a feltűnésre hajtottam, bár nekem ezért tepernem sem kell, mellesleg megjegyezve -, hozzácsapva egy tornacipő. Már csak a vadító tekintet hiányzott, de mint tudjuk, egy pillanatra csukom csak le a szemem, mikor pislogok, így az mindig látszik. Szóval igen, ahogy az ügynökségnél fogalmaztak, tökéletes vagyok. Indulás előtt nem használtam semmilyen cuccot, józanul vágtam neki az éjszakának, hiszen később úgyis részeg leszek.
Hogy őszinte legyek, iszonyat jól néztem ki már elindulásnál is, hát még most a szórakozóhely forgatagában. Páran fel-felismernek, volt, aki a mellére kért autogramot. Meghökkentő kérés ugyan, de ki vagyok én, hogy ellenálljak? Természetesen dedikáltam mindent, aztán táncoltam velük, talán kicsit forróbban is, mint az elvárható lenne. Erre legjobb haverom hívja fel a figyelmemet – történetesen Danie -, így unszolására a bárpult felé veszem az irányt, immáron csak vele, hölgyemények társasága nélkül.
- Egy whisky-t kérnék – intek a pultosnak, majd elégedetten és némileg öntelt vigyorral fordulok Daniel felé. A fogadásunk szerint, aki ma több csajt fűz be, az fizeti a másik egy havi kiadásait. Természetesen egyértelmű, hogy abban az egy hónapban a nyertes a gatyájából is kiforgatja a másikat, aki ennek köszönhetően háromszor annyi melót vállal. Hülye szórakozás, de néha úgy érzem, mi már tényleg nem tudjuk, mivel üssük el az időnket.
- Haver, ha ezt így folytatod, komolyan beverem azt a tökéletes képed – hangosan röhögve bokszol bele a karomba, mire csak megrántom a vállam. Megdöntenünk nem kell a lányokat, elég, ha egy ital, vagy egy tánc becsúszik, no meg persze ott a szikra. Végignézünk a termen és mindenhol mozgó, izzadt, szexi testeket látunk. Elképesztő.
- Kéne már valami normális csaj nekünk – sóhajtok fel, majd lehúzom a whisky-t és Danielre bámulok. Neki most ért véget egy kapcsolata, nekem meg még sosem volt. Ezt hívják szintnek.
- Számodra a monogámia teljesen ismeretlen fogalom, de ha meg akarsz állapodni… - széttárja karját és a tömegben keresni kezd egy lányt. Amint kiszúrja, felé bök és rögtön magyarázni kezd. – Ott az a vörös. Miért nem próbálkozol meg nála? – kérdő tekintettel találom szemben magam, aztán elmosolyodom.
- Talán az lenne az első lépés, hogy nem megfektetni akarok valakit. Ha valami kisül belőle, legyen – azzal odapillantok, és a hölgyeményt kezdem végigmérni. Tulajdonképpen elég jó bőr, hiába nem esetem a vörös. Tetőtől talpig szemügyre veszem, ami Danie figyelmét sem kerüli el és fél szemmel látom az elégedett vigyorát. Közben persze ő is kiszúr magának valakit, csak az a lány szőke és egyértelműen lerí róla, hogy egyéjszakás kaland lesz. Hiába érdekel, mit hoz ki belőle a haverom, én továbbra is a vörös csajt bámulom és gondolkodóba esek.