Kicsit furcsán éreztem magam. Még sosem volt ilyen érzésem. Még sosem éreztem magam így. Hisz ez csak szex. Az meg nekem teljesen természetes. Akkor miért érzem mégis ilyen furcsán magam? Prosti vagyok, nekem ez megy. Ebben jó vagyok. Ebben vagyok a legjobb. Ráadásul én vagyok az egyik legjobb. Na nehogy már pont Deborah Kinsey legyen ráparázva egy ilyen dologra. Próbáltam magam azzal nyugtatni, hogy borsos árat fizetnek a dologért és könnyen fog menni. Csak…én hetero vagyok. Lánnyal még nem csináltam. De…azt hiszem, mindig el kell kezdeni valahol. A pénzért bármire képes vagyok. Még erre is. Azt hiszem. Na jó, ez most így egy kicsit tényleg furcsa. Meg az is furcsa, hogy furcsának gondolom. Egy magamfajtának nem kéne gondot okoznia. Csupán amiatt érezhetek így, hogy a pasikhoz vonzódom. De ki tudja, lehet, hogy még élvezni is fogom. Bár, ha az összeg lebeg a szemem előtt, akkor annyiért bármit képes lennék élvezni.
Egy jó barátnőm helyett ugrottam be este egy night clubba dolgozni, szóval az este dupla pénzforrás. Végeztem a saját munkámat, meg egy kis plusz szórakozáshoz is juthattam. A lóvé csak gyűlt és gyűlt, majd az aznap esti kliensem zsebébe csúsztattam egy cetlit az ideiglenes öltözőm kulcsával, melyben megírtam, hogy húsz perc múlva várjon ott.
Még összeszedtem egy kis összeget, amit majd erre-arra el tudok költeni, aztán utamat az öltözőm felé vettem. Lépteim lassúak, de határozottak voltak. Lassan, de biztosan kezemet a kilincsre helyeztem, amint az ajtó elé értem, majd egy mozdulattal benyitottam. Becsuktam az ajtót miután megbizonyosodtam róla, hogy senki sem követ, majd a kliensem felé indultam egy ravasz mosollyal.
-Szeretem, ha megelőlegezik a munkám – igen, valóban nagyra tudom értékelni, ha csekély kis előleget adnak. Persze, akkor sem sértődök meg, ha egyben nyomják a kezembe vagy a melltartómba vagy épp a bugyimba az összeget. Az alkalmi partnerem fölé hajoltam, miközben felkaptam a kulcsot, hogy be tudjam zárni az ajtót biztosítva, hogy nem nyitnak ránk. Ha rajtakapnának itt most egy lánnyal, kidobnának, mint macskát szarni. Azt nem szeretném.
Lassú, ribancos léptekkel közelítettem az ügyfelem felé. Vajon mi fog ebből kisülni?