- Akkor nyitod ki a szád amikor én mondom és azt veszel a szádba amit mondok, nem önkényeskedsz. - Feleli nyugodtan és a kelleténél talán sokkalta hűvösebben, remélve, hogy a fiú ebből is csak tanulni fog és nem pedig még jobban megijedni, mint amennyire már jelen pillanatban meg van. Vagy ha ez még nem is igaz, akkor is egészen biztos, hogy bizonytalan a saját helyzetéről és talán már valahol legbelül menekülni is akar, legalább is miután a testi igényei ki lettek elégítve.
Azon igyekszik, hogy megfeleljen a másiknak, miközben a saját gyönyörével is próbál foglalkozni, de csak nem tudja elérni önző céljait, tehát megelégszik egyelőre azzal, hogy a fiút láthatja elélvezni, simogatja utána még egy kis ideig, majd mikor már minden egyes cseppet kipréselt belőle akkor oldozza el és adja ki az utasításokat amivel talán végre Ő is elélvezhet.
Hosszasan elnyúlik a francia ágyon, háta mögé párnákat halmoz, hogy tökéletes szögből láthasson majd mindent, türelmetlenül vár amíg Carmin össze szedi magát és végre hozzá ér, de amíg erre vár addig kénytelen saját magához nyúlni, és úgy mozgatni magán a kezét ahogy szereti, viszont amint Carmin feje az öléhez közelít félre teszi a kezét és hagyja a másikat érvényesülni.
Mély nyögés tör fel torkából amint hozzáér a puha száj. Egy ideig hagyja, hogy kénye kedve szerint dolgozhasson szerszámán a fiú, de utána már a hajába túr és a csípője is önállósítja magát, hajszolja az élvezetet, amit végül el is ér, erősen belemarkol Carmin hajába és a nevét nyögve élvez el. A szorítása enyhül, végül el is engedi a finom szálú hajat. - Jól van, elég lesz. - Szólal meg végül, és a karjánál fogva magára húzza, majd hálásan megcsókolja az ügyes kis száját, nem törődve azzal, ha még nem tudott mindent szépen lenyelni. Hosszasan simogatja a fiú hátát és fenekét, nagy tenyere teljesen lefedi a vékonyka derekánál. Olyan, mint egy nő, és bármennyire is furcsa ez tetszik neki.
- Ügyes voltál. - Szólal meg dorombolva, ezzel félbe szakítva a csókot. - Majd megfürdetlek, ha szükségét érzed majd felkelni innen. -

Egészen különös érzések kerítik hatalmába, olyanok amiket eddig még sohasem tapasztalt egy-egy aktus után. Idegen neki ez a helyzet és bármennyire is próbál megbarátkozni vele nehezen megy neki, egész egyszerűen nehezére esik elképzelni azt, hogy ez mostantól mindig így fog menni. A fiú itt fog lakni nála, nem egy előre meghatározott időintervallumot töltenek majd együtt, hanem amikor itthon van akkor a fiú is itt lesz és... boldoggá kell tennie, szórakoztatnia, habár nem tartja magát valami szórakoztató társaságnak, mindig is kissé magának való volt, csak a munkája és a hobbija foglalkoztatta.
Meglepően természetes a mozdulat amivel simogatja a csinos kis hátat, amin még mindig ott van a minta amit rá csöpögtetett, elégedettséggel tölti el a látványa, szívesen lefotózná és rajzolna mást is, hogy aztán egy kiállítást készíthessen a képekből. Carmin úgy is modellkedik ebből nem lehet problémája, maximum az eshetne rosszul neki, hogy Dante fizetni akar a szolgáltatásaiért, amit gyorsan el is vet magában, mivel nem célja megbántani a kis szöszit.
- Nem haragszom, nagyon ügyes voltál - dicséri meg szavakkal is, ha már a csók nem volt eléggé árulkodó.
- Ne mocorogj, nem fogod látni, csak ha tükör elé állsz, azt pedig nem fogom hagyni. Nem lett foltos, csak kicsit kipirult, de az is el fog múlni, ne aggódj, mondtam, hogy nem fogok kárt tenni a testi épségedben. Nem szokásom hazudni az ilyen dolgokban. - Egyenesen sértő a feltételezés, hogy olyan dolgot művelt a fiúval aminek örökre nyoma maradna. Szereti a hibátlan bőr látványát, nem lenne olyan botor, hogy Ő maga teszi tönkre azt ami oly tökéletes. Szépen lassan és óvatosan elkezdi leszedni a fiú hátáról a rászáradt viaszt, nem tudja, hogy mennyire lett érzékeny a fiú bőre a forró viasztól, és nem akar fölöslegesen fájdalmat okozni neki.
[i]- Terveztél mára valamit, vagy itt maradsz most már nálam? f/i]

Igazán kellemes ez a testhelyzet, ahogy vékonyka kis testével rám nehezedik, eléggé kényelmes és nem akarok ezen változtatni, ha fel akarna kelni valószínűleg nem engedném, de ebben nem vagyok egyelőre még teljesen biztos, csak abban, hogy... jól érzem magam így ahogy vagyok. Vele.
- Meg eléggé igyekeztél az ágyamba bemászni, de ez tetszett. - Kinézek az ablakon és látom, hogy már tényleg régen besötétedett és az eső halk kopogását is hallani az ablakpárkányról. Így nem engedhetem haza, plusz a ruhái is mind még csurom vizesek, az enyémekben pedig még sem küldhetem haza, mégis mit gondolnának róla az utcán? Nem, határozottan itt kell maradnia velem.
Halkan kérdezi, talán attól fél, hogy most rögtön el fogom őt küldeni, pedig ez nincs így, nem akarom, hogy többé elmenjen innen.
Válaszolnék már épp, de nem hagyja, hogy bármiféle hangot is kiadjak, mert beszélni kezd, engedélyt kér és igen csak meglep vele.
- Miért akarod ezt csinálni? - Kérdezek vissza, majd gyorsan számításba veszem, hogy mik is történhetnek utána, ha csak ott ér hozzám ahol megkérdezte, akkor abból nagy baj nem lehet.
- Kérlek maradj velem az éjszakára. - Mondom először ezt, majd szájon csókolom, de csak röviden.
- IGen, azt hiszem szabad, de mondd el miért akarod. - talán meg szeretne harapni titokban, de azt nem tűrném el most tőle.
[/i][/i]

Felnevet, mosolyogva nézem ahogy édesen hahotázik, ha akarnám se tudnám levenni róla a szemeimet. A szavai is tetszenek, nem is tudnék hirtelen olyan dolgot mondani ami ne tetszene benne és ez nagyon nagy baj, már mint nem nekem, hanem Carminnak, még a végén annyira belopja magát a szívembe, hogy tényleg nem fogom elengedni őt soha többet. Maximum iskolába, vagy dolgozni.
Nem tetszik, hogy csöndben marad, most már kedve szerint jártathatja azt a csinos kis száját hiszen szemmel láthatóan végeztünk az aktussal. Megsimogatom az ügyes kis száját. - Most már beszélhetsz amennyit csak akarsz. - mondom neki, hogy biztos lehessen benne, mert nem szokott Ő csak úgy csöndben maradni.
Türelmesen várok és várok a válaszára, addig a hátát és az oldalát simogatom, bár a kezem néha letéved a formás kis fenekére is, tekintetem a gondolkodó arcon időzik el hosszabb ideig. Meglep a válasza kissé, azt szeretné ha én is végig csókolnám a testét? Mondjuk nem rossz ötlet, nagyon csábító bőre van, de eddig még nem igazán csináltam ilyet sohase, talán épp itt lenne az ideje elkezdeni, de egyelőre hagyom még beszélni és szemlátomást nem igazán izgatja az, hogy mit is fogok neki mondani, hogy engedélyezem vagy megtiltom az érintésnek eme puha formáját a számára, hiszen olyan közel hajolt a bőrömhöz hogy érzem ahogy veszi és kifújja a levegőt.
- Felizgatni megint? Hát nem volt elég a mostani? - telhetetlen kis fiúcskával van dolgom úgy tűnik. - megcsókolhatsz, de ha lehet kérni a számat se hagyd ki, ott is szeretem az ilyesmit. - felelem végül egy kis gondolkodás után és máris nyújtózok, hogy én bizony a számra kérek először csókot, utána oda ad ahova csak szeretne.