Jurij Vasziljev

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: Acélos magatartás, Önuralom, Udvarias, Adakozó, Figyelmes, Határozott, Fegyelmezett, Elegáns, Kellemes megjelenésű.

◆ negatív tulajdonságok: Ha akar, tud félelmetes lenni, Szigorú, Követelő, Makacs, Szenvedély beteg...bár ezt tudja korlátozni. Kapcsolatok az orosz alvilággal.

◆ egyebek: amit fontosnak tartasz a karakterről

Történet vagy szerepjátékos példa

Juri élete, mint ahogy az a legtöbb milliárdosnál lenni szokott, nem volt éppen tündérmesékbe illő történet. Neki nem voltak milliók a bölcsőjében mikor megszületett, nem volt akkora anyagi háttere ami biztosította volna számára azt az életet, mint amit a végén sikerült össze hoznia magának. Juri Moszkvában született, az emberiség egyik legkeményebb telén 1987. december 6. napján. A Moszkvai időjárásnak megfelelően a hó úgy ömlött a városra, mintha egyetlen célja az lett volna, hogy végleg eltemesse a várost. Juri családja egy Moszkvai sikátor mélyén lévő kicsiny, kis bérházban lakott. Nem volt a legjobb környék, de legalább biztonságban voltak a széltől. A magas, rusztikus orosz épületek felfogták a vihar erejének legnagyobb részét. A lakás egyetlen helyiségből állt, ez volt egyszerre a szoba, a konyha, és alkalmanként a fürdő kádat is ide hozták be, hogy alatta begyújtva tudjanak meleg vizet készíteni. Az élet, nem indult gördülés mentesen. Juri édesapja egy ezüst bányában dolgozott, magas, izmos acélos ember volt, igazi orosz mentalitással. többnyire szótlan volt, Juri egyszer sem hallotta tőle hogy azt mondja, „szeretlek fiam”, és bár sosem mutatta ki érzéseit, keményen dolgozott hogy egyetlen fiának mindene meglegyen. Édesanyja, a piacon dolgozott, hóban, fagyban, esőben, jégben, neki kint kellett állnia, és árulnia a halakat, amiket egy közeli halfeldolgozó cég szállított Moszkvába értékesítésre. Juri gyakran besegített édesanyjának amíg kicsi volt, mellette iskolába járt, megtanulta az élet alapjait. Már ott érezhető volt hogy a kisfiúnak nagyszerű érzéke van az üzlethez. Gyakran megcsinálta hogy egy nagyobb hal árát, ledolgozta édesanyjával, a halat újságpapírba csomagolva elvitte az iskolában, és ott eladta egy tanárnak, vagy diáktársának úgy hogy legalább annyi haszna legyen belőle, hogy hazafelé menet kalácsot tudjon venni magának a közeli pékségnél. A nyolc osztály befejezése után Juri édesapja mellé került. Idősebb Jurij  úgy gondolta a fia elég nagy férfi már, hogy ne a piacon kelljen az asszonyok munkáját végeznie. így került a fiú 16 esztendősen a bányászok közé. De nem volt egyedül. Számos orosz család hozta új növendékét az ezüst iparba, több pénz, és jobb élet reményében. Bár, bérük még így is elég csekély volt, de futotta gyógyszerre, ruhára,és ételre. Szegényesen ugyan, de meg éltek. Az évek gyorsan elrepültek, Juri a bányákban edzett, izmos fiatalemberré cseperedett. A huszadik születésnapja után, a bányászat vezetője kijelentette, hogy a bánya jelentős részét gépesíteni fogják, e pedig komoly leépítést jelent a bányában. Juri apját, és Őt magát is elbocsátották, így a viszonylagos jólét évei megszakadtak, édesanyja gyógyszereire nem volt elég pénz, és az asszony kicsiny béréből épp hogy futotta annyi ételre, hogy ne haljanak éhen. A moszkvai kormány ugyan juttatott nekik valami kicsiny kis pénzt, de ez sem segített sokat. Juri édesanyja nem sokkal az elbocsátás után meghalt. Az apa belebetegedett a fájdalomba, és maga Juri sem bírta már sokáig ép ésszel. Elméje kezdett megbomlani, mígnem az őrület határán táncolva saját magát látta nevetni a tükörben, pedig az Ő arca sírt, és nem nevetett. Juri elméje megbomlott, a tudata meghasadt, és önmagával kezdett társalogni. Az apa, látva fia skizofrén hajlamait, talpra állt a bánatból, az anya temetése után minden erejével azon volt hogy kigyógyítsa egyetlen fiát a betegségből. Ez volt az ami erőt adott neki az életben maradáshoz. De hiába próbált bármit is, pénz nélkül nehéz volt. Az idő múltával Juri megtanulta kontrolálni saját benső énjét, és hasznot húzott betegségéből. a Skizofréniának köszönhetően a szó szoros értelmében két elmével gondolkodott, képes volt a dolgok mind két oldalát látni, és ezáltal mérlegelni az adott helyzetet. A bánya, ahol éveken át dolgoztak, csődöt jelentett, arra hivatkozva hogy elfogyott az ezüst. Juri személyesen ment el a bányászati vezetőséghez azzal a céllal, hogy átveszi a bánya irányítását. Mivel pénze nem volt, a vezetőség kinevette, azt mondták a fiú őrült, ha egy üres bányát akar felvásárolni, de a fiú váltig állította hogy bánya nem üres, sőt, több ezüst van a mélyén mint azt a vezetőség gondolná. A vezetők, csakis a szórakozás kedvéért, ráálltak Juri javaslatára. A fiú megígérte nekik, ha a vezetőség engedi a bánya használatát, 2 éven belül az eredeti érték kétszeresét fizeti majd ki nekik. Így is lett. Miután a fiú megkapta a bányát, összeszedte azokat a barátait akik hajdanán a leépítés előtt ott dolgoztak. Két robbantási szakértőt, és 15 jóra való, kemény bányászt. Juri jól tudta, hogy a bánya mélyén már nincs semmilyen ezüst, de azt is tudta hogy lehet valami egészen más. Platina. Egy év alatt, semmit nem találtak, de a lelkesedés nem tört meg. túl mohón, és túl mélyre jutottak, már már veszélyesen mélyre, és ott megtalálták azt, ami gazdaggá teheti mindanyiukat, Platinát. Ezt követően a 180 fokos fordulatot vett a fiú élete, a tulajdonosokat am megadott határidőn belül kifizette. Ezt követően megvásárolta a bányát, pár év alatt több ezüst bányát is vett Oroszország területén, majd az Államokban is. Alig öt év leforgása alatt milliárdossá vállt, és soha többé nem kellett nélkülöznie semmit sem.