1987. január 3. Los Angeles, California 27 Rendőrhadnagy Cops Brett Dalton

Ladies and Gentleman…

◆ pozitív tulajdonságok: becsületes, kitartó, elhivatott, barátságos, nyílt, jó humorú

◆ negatív tulajdonságok: Makacs, néha beképzelt, karrierista, titkolózik, alkalmasint káromkodik (főleg, ha kényelmetlen helyzetben érzi magát)
◆ egyebek: PTSD-ben szenved, nem tud hosszan és pihentetően aludni, ha nincs valaki más is a helyiségben (az állapotának hozománya)

… welcome to my life again.

2014. június. 12. – Felvétel Flynn Carter hadnagy kezeléséről, Dr. Johannes Margen rendelőjében:

– Kezdjük talán a gyermekkorával, hadnagy.
– Miért, mi akar hallani, doki? Hogy apám egy alkoholista volt, aki minden nap megvert? Vagy, hogy anyám meg prosti volt? Akkor csúnyán ki kell ábrándítanom, főnök. Egyik sem igaz. Apám katona volt, büszkén szolgálta a hazáját, anyám tanítónő volt a környék egyik legjobb iskolájában. Volt egy bátyám, Edward, és egy rakás barátom. Hmm, így visszanézve nem lett volna valami rossz élet az.
– Azonban…
– Maga aztán jól felkészült, mi? Rendben, essünk neki. Amikor apám 1991 után hazajött a háborúból, már másféle ember volt. Éjszakánként nem aludt. Hallottam üvöltözni, sírni, hallottam dührohamot kapni, és láttam, ahogy pofon vágta anyámat, csak azért, mert a kanalak túl hangosan estek a földre a konyhában. Amikor Edward megpróbált közbelépni, úgy megverte, hogy három hétig nekem kellett pátyolgatnom. És igen, a drogokra is rákapott, pedig azelőtt rohadtul utálta őket. Azt hiszem, segítettek neki elaludni.
– És maga úgy gondolja, magának is segítenének?
– Nem vagyok hülye, doki, tudom, hogy ha csak a kezem rátenném azokra a szarokra, búcsút mondhatnék az egyenruhámnak. Márpedig én inkább megtartanám az állásom. – Rövid sóhaj hallatszik. – De tudja mit? Néha átfutott az agyamon. Visszatérhetek a történethez, ha már annyira akarta, hogy elmeséljem?
– Rendben, folytassa.
– Szóval, az egyik napon elegünk lett. Vagy öt évvel azután, hogy hazajött, anyám összepakolt bennünket, és elköltöztünk egy motelbe. Gyerekként persze annyit értettem az egészből, hogy nincs többé üvöltözés, senkinek sem törött a csuklója és csokoládé van a párnán. Csakhogy utánunk jött. Nem tudom, honnan tudta, de megtalált bennünket. hangos veszekedés, rövid dulakodás, és bumm – így lettünk árvák, én meg Edward. Apám leszúrta anyámat, őt meg vitték a börtönbe. – Rövid szünet. Apró sóhaj. – Még mindig folytassam, doki?
– Kérem.
– Maga aztán nem tudja, mikor kell abbahagyni. De rendben. – Újabb szünet. – Rövidesen mi lettünk a város legismertebb kölykei. Nem hivatalosan, persze, de minden szomszéd rólunk beszélt, mi voltunk a pletyka. Edward nem bírta ezt, így összepakoltunk, és mindabból a pénzből, amit fölmarkoltunk – biztosítás, örökség, a ház eladása – fogtuk magunkat és elköltöztünk. Ide. Ő akkor már nagykorú volt, és rendőrnek kezdett tanulni. Pizzafutárkodott, másodállást vállalt valami kaszinóban, én meg iskolába jártam. Ekkor már kérdés sem volt, hogy rendőr leszek-e, ha felnövök. Szóval, miután elvégeztem a gimnáziumot, jelentkeztem.
– És a bátyja ekkor…?
– Már házas, második gyerek úton, az első éppen beszélni tanul. Vicces volt, velem voltak a legtöbbet a gyerekek, amíg felnőttek. A kislánynak, az elsőszülöttjüknek nem is az volt az első szava, hogy „Apu” vagy „anyu”, hanem az, hogy „bácsi” – Halk, elhaló nevetés hallatszik. Bőr súrlódik bőrön, majd a szék karfájába törli a kezét. – Meg fogom ölni azt a szarházit. Mindet. Amit azokkal a gyerekekkel műveltek…
– Egyelőre haladjunk…
– Mégis miért? Mi a büdös fenét nyer ebből a rohadt történetből, doki? – Emelt hang, valami felborul, fémes dörrenés, majd csörömpölés.
– Én semmit. Maga fog, idővel – Papír súrlódik műbőrön. – És ha azt akarja, hogy aláírjam ezt, akkor tovább folytatja.
– Maga megzsarol egy rendőrt? Kedvelem magát, doki. – Száraz nevetés. Valami megmozdul a földön. – Sajnálom a vázáját. Szerzek majd magának egy újat, rendben? És akkor folytatom… Az első társam egy Monica Chewers nevű nő volt. Ma már az osztályvezetőnk. Ha valaha ismert őrült zsarut, duplázza meg. Nem lenne rám valami büszke. Ő szentül hitte, hogy a prostitúciót fel kellene számolni, hogy a drogdílerek mind hat láb mélyre valók, lehetőleg még élve… De a stílusa volt a legjobb. Odament valakihez az utcán, mondjuk egy gyanúsítotthoz, és simán lebeszélte arról, hogy a következő három évben drogot vegyen. Isten sem tudja, hogyan csinálta, sosem voltam jelen. Őrült egy nőszemély volt.
– Térjünk át a születésnapjának estéjére.
– Pedig már éppen kezdtem jól érezni magam. Rendben. Bár már nem éltem velük, a bátyám mindig ragaszkodott hozzá, hogy együtt ünnepeljük a születésnapomat. Ő, én, Monica, néhány munkatárs, meg a családja. Emlékszem, milyen büszkén mondta, hogy Peter Rouss nyomában van… Hogy pár nap, és talán lesz valami kemény bizonyítéka is ellene. Monica már pár óra után lelépett, a többiek pedig szépen, lassan szállingóztak el. A végére már csak én maradtam meg a család, de én olyan részeg voltam, hogy járni sem nagyon tudtam. – Hosszú csönd, az átlagos ember azt hinné, a felvételnek itt vége. Pár perc után azonban két dolog hallatszik. A doktor levegőt vesz, talán kérdezni akar, de mielőtt megszólalna, a páciens folytatja. – Hajnalban jöttek. Én a konyhában feküdtem, oda nem néztek be. Gyorsak voltak és csöndesek. Edward és Helen a hálószobájukban aludt. Fejlövéssel végeztek velük. A fiukkal szintén. A lányuk… Nem volt ilyen szerencsés. Az orvosszakértő szerint megerőszakolták, legalább hárman. Utána ölték csak meg. Elvágták a torkát. Aztán távoztak. És én végigaludtam az egész kibaszott ügyet…
– Ha nem teszi, magát is megölik.
– Ha nem teszem, valamelyikük talán még mindig élne. Bassza meg, talán az egész család élne még. Tudja milyen dolog fölébredni egy olyan házban, ahol megöltek négy embert? Mert én tudom, doki. Azt akarja tudni, miért nem tudok aludni? Láttam az unokahúgom csupa vér ágyát. Láttam a bátyámat, egy vörös folttal a fején. Szóval bassza meg Monica, ha azt hiszi, levehet az ügyről, és átrakhat valami kölyök mellé…
– Mára végeztünk, Carter hadnagy. – Léptek hallatszanak. Ajtó nyílik, majd csukódik. Majd a felvételnek vége szakad.