Los Angeles, 1990.Március 14. 24 Anya, tanítónő Civilians Lea Michele

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: okos, jól főz, szereti a gyerekeket, barátságos,szereti az állatokat/kivéve amelyiket nem/

◆ negatív tulajdonságok: hamar felkapja a vizet, nem nagyon szeret takarítani, nem eszik meg minden ételt, fél a bogaraktól, sokat szeret aludni

◆ egyebek: Van egy 3 éves kislánya. A barátja elhagyta azután, hogy kiderült, terhes. Vannak tetoválásai. Szüleire, testvéreire és legjobb barátnőjére számíthat már csak. Jól énekel, mindene a kislánya. Dohányzik. Néha szemüveget hord.

Történet vagy szerepes példa

Hogy mi is az én történetem? Amilyen szépen indult, kissé hepe - hupásan folytatódott, majd kupidó kis nyilacskája eltalált, közbe jött egy kis baj, de számomra nem is mondható annak.
Los Angeles-ben születtem, ezelőtt 24 évvel. Egy rendes családi környezetben születtem meg elsőnek a családba. Én utánam, még született, 4 év múlva egy öcsém, és 2 év múlva egy húgom. Elég nagycsalád vagyunk. Egy nagy házban éltünk. Mint minden családban, nálunk is voltak nézeteltérések, veszekedések, szobafogság, szabály megszegések, nem megyek időben haza, stb…
A gyermekkorom mesés volt, szinte mindent megkaptam, amire csak vágytam, kiváló nevelést kaptam. Az általános iskolában kitűnő voltam minden évben mindenből. De miután közép suliba, kerültem, mint minden kamasz, én is mentem a sok hülye után. Nem tanultam valami jól, lógtam, buliztam, cigiztem, ittam. Aztán közép suli utolsó év elején észhez tértem és tanulni kezdtem, hisz le kellett, hogy érettségizzek és tovább tudjak tanulni ének tanárnak, ugyanis az szerettem volna lenni. Imádtam énekelni akkoriban és most is imádok. Összeszedtem magamat és azért nem kitűnővel, de 4-esekkel megkaptam az érettségimet. Ide Los Angeles-be az egyik legjobb egyetemre adtam ebe a jelentkezésemet és sikeresen fel is vettek. Kicsit félve kezdtem el az első évemet az énektanári szakon az egyetemen. Eleinte egyedül voltam és nem jól éreztem magamat, de azután, lett egy legjobb barátnőm, aki mindenben mellettem volt, bármiről is volt szó. Na és persze a nagy szerelem. 18 éves koromban történt meg, pár hónap után, hogy odamentem az egyetemre, egy akkor 20 éves srácba szerettem bele. Eleinte nem kedvelt, de a napok múlásával megkedvelt és ő is belém esett. Összejöttünk egymással és boldog 3 évet töltöttünk együtt, viszont történt valami, ami elsőnek ledöbbentett, de boldog voltam tőle. Terhes lettem! Azt hittem, hogy ő is úgy fog vélekedni erről a dologról, mint én! Először kicsit illyedten, de azután boldog. Ez nem így lett, ugyanis otthagyott engem.... minket. Azt mondta, hogy vetessem el, de én ezt nem akartam, hisz az én termésem gyümölcse növekedett bennem.
Miután anyuék megtudták, eleinte kiborultak, de azután, azt mondták költözzek hozzájuk, hogy tudjanak vigyázni rám. A szüleim mellett, a legjobb barátnőm is támogatott engem és mellettem volt minden percemben, meg persze a testvéreim is. Amíg csak tudtam, mentem és bejártam az egyetemre, hogy ez a pár hónap se essen ki a terhességem miatt.
Jelenleg 24 éves vagyok és van egy csodálatosan szép 3 éves kislányom. Las Vegas-ba költöztünk a kislányommal, mondjuk, így anyuék nem tudnak a kicsire vigyázni, de nem baj.
Az egyik középiskolában tanítok, mellette még egy bárban vagyok pultos, mert sajnos a tanári fizetésemből nem nagyon élünk meg, ezért kell még egy munka.
Kapcsolatom az óta sem volt, de nem is szeretnék egyenlőre, mert a kislányom a legfontosabb most számomra.