Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
“ Ki lehet ő, hogy így hat rám? Semmi nincs jól, miért e boldogág „
Kellemes ebédnek nézek elébe, komolyan mondom. Szerencsémre nem süt hétágra a nap, langyos az idő, de nem forró, vannak felhők, egy kis szél, pont jó igazából. Főleg itt, az épület tetején. Szeretem az ilyen kávézókat, rettenetesen vonzanak, hiszen alattam a város, nem jár ide minden elmeháborodott idegbeteg, úgyhogy általában kifinomultan nyugodt is. Ezért is beszélem meg ide a találkozóimat. Itt mindenki visszafogja magát, ha megmondom az árát. Mivel drága vagyok, ez gondolom mindenkinek teljesen szembeötlően nyilvánvaló tény. Ha már mindent megszerzek, akkor szépen mindennek megkérem az árát. Nem véletlenül van luxuskocsim, és rettentően drága lakásom. Ők fizetik azzal, hogy hülyeségekhez ragaszkodnak. Egy mélykék, szűk koktélruha van rajtam, egyébként Európából hozattam, tegnap érkezett meg, olasz. Mivel elég kis alacsony vagyok, egy hófehér telitalpú cipőt húztam mellé, ami illik a ruha selyemszalagához a csípőn, mely hátul óriási masniban végződik. A háta egyébként egészen a gerincem aljáig kivágott, csak fehérneműt takar. A körmeim királykékek, a napszemüveg Dior, a smink tökéletes. Ez után egyébként i kifutós munkám van, ma éppen modell vagyok. Háttal ülök a legtöbb férfinak, de esküszöm, érzem, hogy bámulnak. Ez egészen hízelgő valójában, de legyűröm a késztetést, hogy hátrafoduljak megnézni az alanyt. Helyette rágyújtok egy vékony szál mentolos cigire. A pincér szinte rögtön megérkezik, kérdezi, mit kérek. Rendelek egy jegeskávét, limonádét és két muffint. Szeretem, hogy a napszemüveg van olyan sötét, hogy elrejtse a szemem, így bárkire nézhetek bárhogy. Mikor elsiet előveszem a kis fehér naplót és belelapozva kinyitom a lány nevénél. Tamsin. Ha sokat mondogatom Tapsi lesz belőle. Csodálatos. Egy ismerősőm küldte hozzám, ritkán dolgozom így, szeretem, ha távol állnak tőlem a kliensek. Idegesítenek az intim dolgok. Minél nyíltabb, annál jobb, az valahogy feszélytelenebb. Átvághatom, átnézhetek rajta, semmi sem történik. Ez viszont... wah, ezért még kérek tőle egy nagy szívességet, erre mérget vehet. Megajándékozom egy mosollyal a pincért, aki kiszolgál, majd beleöntöm a cukrot a kávéba, felkeverem, csekkolom az időt. Öt percnél soha nem várok senkire tovább, igaz, én most még mindig előbb vagyok itt, de hamar le is léphetek.
Tell me, do you feel the same? Hold me in your arms again
Ezer hála és csóközön egyetlen Theo fejére, amiért volt olyan drága és elárulta kire bízhatom rá a dolgot. Még magam sem hiszen el, hogy képes vagyok ezt tenni a saját anyámmal és mostohaapámmal, de ezt muszáj elvégeznem, fontos nekem azaz ócska családi ereklye, amit apa nekem ígért. Engem illet, senki mást, az anyám pedig nem lehet akkora szemétláda s ha Ő magától nem fogja ideadni, akkor elvetetem erőszakkal, nem sírnék, ha véget érne jelentéktelen élete. Számomra ott meghalt mikor beállított azzal az alkoholista, pöcsfej hapsival, majd rá pár hónapra már be is kapta a legyet. Nem tartom velük a kapcsolatot, örülök a szabadságomnak, a kötetlenségemnek és a családtalanságnak. Vannak percek mikor úgy érzem szükségem lenne rájuk, de ekkor eszembe jut kikkel is vagyok körülvéve. Rengeteg kedves barátom van, meg egy új családom, aki tárt karokkal vár és hívogatnak, zaklatnak. Szeretem ám őket. Kellemes szellő szántja végig szabadon hagyott bőrfelületeimet, hajamba vág és kócolja össze azt míg átvágok a parkolótól egészen az étteremig vezető úton. Fekete Sandro Rime által tervezett ruha van rajtam, fekete, enyhe virágmintákkal rajta, és áttetsző anyagból készült nyaki résszel, lábamon hozzá illő, ugyancsak fekete fordított bőrből készült bokacsizma található meg a Burberrytól. Kevés kiegészítő, egy kistáska az oldalamon, ez adja meg a mai kinézetemet, amiről sugározhat az, hogy ha jól végzi a munkát akkor bizony képes vagyok megfizetni az áldozatait. Leheletnyi szájfényt rakok még magamra, ahogy a lifttel haladok felfelé egészen a tetőtérig. Megállok az ajtóba, magabiztos tekintettel pásztázom át a terepet, a személyem után kutatva, akit végül meg is pillantok háttal ülve mindenkinek. Theo elmondta, hogy egy vörös démont kell keresnem, eltéveszteni biztos nem fogom, igaza is lett. Félmosolyra húzom ajkamat, hajamba túrok és megindulok felé. Útközben végignézek jó feltűnően minden egyes férfin, hogy érezzék most már ők kényelmetlenül magukat. Megérdemlik. Vigyorom egyre csak nő, míg kezem a táskám pántjába kapaszkodik. - Miss. Roostwod? – állok meg mellette, mert hiába vagyok teljesen biztos a kilétében, attól még megkérdezem, nehogy tévedjek. Akaratlanul is végigsiklik rajta tekintetem, bár próbálom nem megbámulni. – Tamsin Blavatsky vagyok, velem beszélt telefonon.– világosítom fel, ha nem lenne nyilvánvaló neki, majd leülök vele szembe. Fürge pincér siklik oda mellém egyből, leadom a rendelésem, miszerint egy pohár ásványvizet szeretnék meg egy Blue Arrow koktélt. - Gondolom egyből szeretne a tárgyra térni… Nos… - hátrasimítom szőke rakoncátlan tincsem, majd a táskámba nyúlok és előhúzok egy képet. – Az anyám házába kéne betörni, onnan pedig elhozni apám üknagymamájának a medálját. Így néz ki.– csúsztatom elé a képet, melyen az említett tárgy van a nagymamám nyakában. Több ezer, pici igazgyöngy ékesíti, a közepén pedig több színes gyémántból álló medál helyezkedik el.
“ Ki lehet ő, hogy így hat rám? Semmi nincs jól, miért e boldogág „
A kilátást nézem és igen, bevallom, megfordult már a fejemben a leugrás, de nem öngyilkossági szándékkal. Hanem mert imádok zuhanni, repülni. Már rengeteg magas helyről vetettem le magam, persze ejtőernyővel, vagy kötéllel, hasonlók, végül is teljesen bolond nem vagyok szerencsére. A limonádémat iszogatom, és az egyik muffinba is belekezdtem szép lassacskán unalmamban. remélem, Tamsin tényleg ide fog érni nem sokára, igazán van jobb dolgom is. A nevem hallatára felemelem a fejem, és apró mosolyt villantok a szőkeciklon felé. - Igen, tudom, ülj le - Intek a másik szék felé. Remek, ha várnánk még valakit, akkor már három bombázó ülne itt, és a férfiaknak jegyet kéne venniük a teraszra, hogy bámulhassanak minket. Csak az az igazság, hogy ők nem bámulni akarnak. Fúj. Olyan gusztustalanok tudnak lenni, hogy őrület. Hagyom, hogy rendeljen nyugiban, én pedig a kávémba szórom az összes ccukrot. Emiatt sose zavartattam magamat. Ilyen az alkatom. Jól van, legalább okos, azonnal a lényegre is tér. Magam elé húzom a képet és megnézem. Tapintatosan figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a saját anyjához küld, ehh, míg nem az enyémről van szó, nem érdekel, kihez kell menni. Felmérem a tárgyat, megbecsülöm az értékét magamban. Az asztalra fektetem a képet. Elég drága. Nyelvem hegye végigsiklik ajkaimon. - Mennyibe kerül ez a nyaklánc, Tamsin? Ne csak a gyöngyöket számolja bele, hanem azt is, mennyire fontos neked. Mondd meg az árát ezek alapján - Szólítom fel, kettőnk közé rakva a képet. Na nem, mintha ő elfelejtené, hogy néz ki. Miután megmondja, hátradőlök. - Ennek az árnak a felét kérem azért, hogy elhozzam. Plusz az esetleg felmerülő költségeket - A nyaklánc e számítás alapján kijövő ára borsos, a feléből egy család el tud élni egy éven át. Nekem egy új, csodálatos kocsit jelent, esetleg még egy kisesélytit. Ér ennyit ez Tamsinnak? Ha belemegy, folytatom. - Add meg a címet, és hogy hol lehet a házon belül. - Kérem meg kedvesen és a képeet elrakom. Bár gondolom, erre számított. Mégsem jegezhetek meg mindent, amit be kell szereznem.
Tell me, do you feel the same? Hold me in your arms again
Próbálok nem elkésni, mert Theo említette mennyire rühelli a lány, ha valaki nem ér oda időben. És örülök annak, hogy nem hagytam elmenni ezt a szépséget, mert igen elbűvölő látvány terült elém mikor leültem vele szembe. Nem is csodálom azt, hogy a férfiak ennyire nézték már a hátát. A HÁTÁT. Hátradőlök a kényelmes székben majd megrendelem a szükséges italokat ehhez a beszélgetéshez. Nagy becsben tartottam ezt a képet, mert mindig is vágytam erre a nyakláncra, az pedig, hogy az anyám nem képes ideadni eléggé kikészít. Elvégre ki a fene ő, hogy megtiltsa? Apa nekem adta, szerintem érezte azt, hogy amint meghal egyből átpártol mutter egy másik férfihoz. Meg amúgy is, Jack, a kisöcsém, amúgy sem hordhat ilyet azt pedig nem fogom hagyni, hogy esetleg a barátnőjének ajándékozza. Balek azért nem vagyok. Átadom a képet, és az arcát tanulmányozom. Kérdésén elmosolyodom, lehajtom kicsit a fejem és a poháralátéttel kezdek el játszadozni. Igazán szórakoztatónak tartom ezt a dolgot, mondjuk nekem nem menne a tolvajkodás, de neki igazán jól áll. Egy ilyen bájos pofira senki sem gyanakodna, csak az a helyzet, hogy féltem. Remélem nem fogják soha elkapni, még így ismeretlenként is eléggé a szívemen viselném a sorsát. A börtön szörnyű hely, nem kéne bekerülnie oda. - Rengetegbe. Az érzelmi alapja felbecsülhetetlen számomra, igazán örülnék, ha a kezembe tarthatnám a nyakéket. Mindazonáltal meg kellett neveznem egy árat… - a táskámba nyúlok és előhúzok egy kis cetlit, amire felírtam az árát, amit képes vagyok kifizetni azért, hogy elhozza azt nekem. - Természetesen megkapja a pénzt, egy részét még a munka előtt, a másikat pedig akkor, ha már nálam lesz a tárgy. A plusz költségeket is kifizetem, ezen nem kell aggódnia. – beleegyezzek semmi akadékoskodás nélkül. Ha már megcsinálja ezt nekem, betör az anyám házába és elhozza a cuccost, akkor nem lehet egy szavam se. - Madison Taylor PI utca, 21-es szám. Szerintem valahol a hálószobájában tarthatja a nyakláncot. Tudja már régóta nem tartom a kapcsolatot az anyámmal, így nem igazán tudom merre keresse. De ha ez segít akkor forgassa fel az egész kecót, én pedig a dupláját fizetem. Rendben? – kérdőn pillantok rá, remélem belemegy a dologba. A pénz számomra nem akadály, elég szép összeget hagyott rám apám, amit az én nevemre írt, és ehhez még hozzájön a nagymama pénze. Tehát nem szűkölködöm, de nem is nagyzolok azzal mennyi papírpénz és aranyrúd pihen a bankban.
Kezdőlap
Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by 
Tárgy: Tamy + Shay