Esős az idő, de Ken a kocsijában csak külső szemlélője az egésznek. Munkára vár, hogy valamelyik gazdag embernek el kell szállítania egy dolgot A-ból B-be. Sokat szoktak neki fizetni egy-egy szállításért, amiből tökéletesen jól megél. Pihenhetne, ám kell neki az izgalom és az adrenalin. Mindaddig ezt a munkát fogja csinálni, míg valami meg nem változtatja az életét. Hallgatja a szélvédőre hulló kövér esőcseppek kopogását. Klasszikus zenét hallgat a rádióban, miközben a telefonja előtte van a tartójában. Délelőtt nem hívták, és jelenleg délután két óra van. Úgy érzi, hogy a mai nap nem is lesz szükség a szakértelmére, így kikapcsolja a mobilját. Előveszi a másikat. Egyiken csak a munkákat bonyolítja, míg a másik a rendes. Beindítja az autót, majd egy perc után elindul hazafelé. Út közben egyszer megpillant egy siető hölgyeményt, aki valószínűleg hazafelé megy a meleg otthonba. Mivel nem szeretné, hogy teljesen átázzon és megfázzon, akkor mellégurul az autóval, és az ablakot lehúzza egy gombnyomásra.
- Szebb napot! – szólítja meg a fiatal nőt, aki minden bizonnyal észrevette már a mellette guruló királykék színű Opel Insigniát. Pompás autó, főleg, hogy a legmodernebb dolgok vannak benne. Kikapcsolja a zenét, hogy ne zavarja meg a beszélgetésüket. Látszik a másikon, hogy el van ázva kissé, s ha így folytatja, akkor megfázik.
- Hazavihetem? Nem tenne jót, ha bőrig elázna. Ráadásul úgy hallottam veszélyes a környék. Egyszóval szívesen hazaviszem ingyen és bérmentve. – meséli kedvesen, amit ráadásul egy mosollyal tetéz. Reméli, hogy a nő megbízik benne annyira, hogy beszáll a kocsijába. Megteheti utána a következő lépést. Hogy az mi? Nos az várat magára. A szépségnek kell döntenie, hogy szeretne teljesen elázni, avagy megbízik egy autós férfiben, aki lovagiasan felajánlotta a segítségét ezen a csúnya esős napon. Minden egyes cseppel jobban rátapad a másikra az öltözéke, ami a megfázás esélyét nagyban megnöveli.
- Ön dönt, s nem szeretném befolyásolni ebben. – teszi hozzá nyájasan, mikor végleg elhallgat. Megnézi a másik vonásait, azonban a figyelmét a másik arcára szegezi inkább. Teljesen félreérhető állapotba kerülnének, ráadásul a jelenlegi mentőakcióját hiúsítaná meg. S ki ez a lovag? Egy gyönyörű fekete öltönybe burkolt 26 éves férfi.

Másokkal ellentétben én szeretem az esőt. Az eső illatáért például megveszek. Ez ugyanolyan, mint ahogyan sok ember viszonyul a frissen vágott fű szagához.
Most viszont, most nem szeretem az esőt. Az ernyőm eltörött, ezért ki kellett dobnom az egyik utca sarki kukába. Pedig olyan szép esernyő volt. Ha jól emlékszem, még apa vette nekem egy éve, mikor Európában járt. Hogy pontosan hol, arra már végképp nem emlékszem. Színes volt; kék, piros és sárga. Imádtam. Egészen a mai napig, amíg meg nem adta magát az ostoba anyatermészetnek. Muszáj volt visszaadnom őt az enyészetnek. R.I.P. drága esernyőm.
Fogalmam sincs, mióta gyalogolok az esőben. Mert persze, most kellett annak a fantasztikus ötletemnek támadnia, hogy kocsi nélkül gyalog megyek be a stúdióba. Ha csak ezen múlott volna, elvitettem volna magamat Tony-val, de ő már lelépett, mire én befejeztem a saját munkámat. Megengedte, hogy bent maradjak ameddig akarok. Így legalább utol tudom magamat érni a munkába.
- Úristen!- kiáltok ijedten, mikor kiszakítanak a gondolatmenetemből. Pedig már épp átkoztam volna a várost és a rossz időjárást. Buta eső. Buta Ash. Buta, buta, buta esernyő.
- Hát ennél szebbet- morgom, majd jobban megvizsgálom, kivel is hozott össze is a sors.
Még sosem találkoztam vele, viszont a kocsija tetszik. Hehe, Opel, ami sose kop el. Elég elcsépelt ezzel kezdeni a beszélgetést, nemde? Így inkább távolról-közelről csodálom a kocsiját, bár nem vagyok Opel párti.
- Nem lenne...- kezdek bele, de épp akkor szólal meg ő is. Ezért a kezemmel intek, hogy fejezze be csak nyugodtan, amit elkezd.
Megkönnyebbülten felsóhajtok.
- Igazából pont ezt akartam tőled kérni- vallom be mosolyogva. Kinyújtom a kezem, hogy a lehúzott ablakon keresztül kezet tudjunk fogni.- Amúgy Ash vagyok, csak a mihez tartás végett. Remélem, nem vagy baltás gyilkos. Csak mert ha mégis, akkor most mondom, hogy az FBI-nak dolgozom. És sok fontos, ismétlem fontos ismerősöm van, akik nagyon féltenek. Ha nem jelentkeznék egy megadott időn belül, akkor keresni kezdenének.
Próbálom kicsit rendbe szedni magamat, mielőtt behuppannék az autóba. Mégsem akarom összevizezni a kocsiját. Körbenézek, nehogy elüttessem magamat. Majd gyorsan beszállok az anyós ülésre.
- Remélem, nem gáz, hogy ide ültem. De ha tényleg olyan veszélyes a környék...- kuncogok.- Szóval csak mondom, nincs szex, pénzbe fizetek... Mert azért mégis csak elviszel. És három betű, barátocskám; FBI.

Nagyon megijed az esőben ázó szépséges hölgyemény, amiért kicsit átkozza magát. Nagyon ráijeszthetett, pedig szerinte nem olyan halk az autója, hogy ne lehetne meghallani. Meghallgatja, hogy mit morog, amin jót mosolyog magában. Ha ténylegesen tette volna meg, akkor talán megsértődött volna a nő. Neki nem ismerős a másik, ezért érdeklődve kutatja a másik tekintetét.
- Pompás. Ha ezt akartad kérni tőlem, akkor szívesen megteszem. - látja közben, hogy benyúl az autóba, hogy meglegyen a kézfogás. Mikor megtörtént, akkor nem ereszti el olyan hamar, mert kezét megcsókolja. Utána tényleg elengedi a lány finom kacsóját. Nevetnie, kell mikor meghallja a másik beszédét. Egyrészről, ő biztosan nem baltás gyilkos. Arra végképp nem mond semmit, hogy FBI ügynök. Nem nézi ki a másikból, attól sokkal kedvesebb. Ráadásul van egy nő az életében, akiről jobban el tudja képzelni róla, hogy ügynök.
- Egyáltalán nincs gond azzal, hogy hová ültél. A környék pedig tényleg veszélyes. Múltkor éjszaka úgy kellett kimenekítenem egy fiatal nőt két erőszakos részeg markából. Letépték a ruháját a szemem láttára, aztán meg akarták erőszakolni. Szerencséje volt, hogy erre kocsikáztam. – meséli el, hogy ő bizony jófiú egyik részt, de a másik fele rossz. Vagyis hát annak ellenére, hogy jót cselekszik rendesen benne van az alvilágban.
- Szex? Fizetés? FBI? – hitetlenkedik, hogy nem tud túllépni a másik a személyén, ezért úgy gondolja, hogy ezt orvosolnia kell valahogy. Közben az ablakokat felhúzza, hogy nehogy beázzon az autó. Elindul, miközben megszólal.
- Tudod nem tudom, hogy honnan szedted ezeket a dolgokat, de én biztosan nem szexért cserébe viszlek el a helyre. Fizetni meg nem kell, mert mondtam, hogy ingyen és bérmentve teszem. Ha ki akarsz fizetni, akkor úgy veszem, hogy szexelni akarsz és még fizetsz érte. - cifrázza meg a dolgokat, miközben somolyog egy sort. Már csak az utolsó talányra kell megfelelnie. Nagyon agyal az FBI kérdésen.
- FBI ügynökök nem szokták magukat ilyen nyilvánosan felfedni magukat, ha nem muszáj. Ráadásul meg szokták mutatni az kártyájukat. Mivel te nem tetted meg, így kezdek kételkedni a dologban. Meg elég bunkó dolog valakit baltás gyilkosnak titulálni, csak azért mert segítő kész és jó fej. Akkor minden ember baltás gyilkos lenne.