Matthias Munchausen

Karakter személyisége

Egy szörnyeteg vagyok. Összetöröm a testedet, a lelkedet, és a darabjaidat újra összerakom, úgy ahogyan az nekem tetszik. Ne is próbálj ellen állni, nincsen semmi esélyed velem szembe. Ha akarok kedvedre behatolhatok fejedbe, és mindent tudok az emberi testről amire szükségem van ehhez. Az összes vágyadat ki fogom deríteni, akkor is ha hallgatsz vagy próbálsz félre vezetni. Előttem nem maradnak titkok, és eljön az idő amikor önként fogod elmondani sajátjaidat. Nagyképű vagyok? Fent hordom az orromat? Túlzottan magabiztos vagyok és elbizakodott? Az elsőt nincsen okom tagadni, hiszen van mire büszkének lennem bőven. Az orromat pedig nem azért hordom fenn, mert ennyivel jobbnak gondolom magam, ha nem mert ennyivel feletted állok. Elbizakodottságom és a magabiztosságom pedig egyáltalán nem túlzó, mindent amint mondok színtiszta tény. Gondolom ezek után már is megutáltál, esetleg a gyűlölet szikrái éledeznek benned. Semmi probléma, nincsen szükségem szeretettedre, se az elismerésedre. Te pedig úgy is esedezni fogsz az enyémért, így nem fogok azért küzdeni, hogy megkedvelj. Azt azonban vedd figyelembe, hogy mennyivel több mindent tettem le az asztalra, mint amit te valaha is fogsz. Tudtad, hogy több mint tíz évet szolgáltam az amerikai hadsereg kötelékébe? Igen és közbe végeztem ez az egyetemet, szóval úgy lettem orvos, hogy közbe te segged védelmére is edzenem kellett. Az én kezeimmel életeket mentek, és ezt sokszor ingyen teszem. Igen, egy perverz, aberrált állat vagyok, de valami hiba bennem is kell, hogy legyen. Tudod, hány végtagot, és emberi lelket foltoztam már össze? Fogalmad sincsen ugye? Akkor kis öreg fogd be a szádat, és ne ítélkezz felettem!

Történet vagy szerepjátékos példa

Dr, Matthias Munchausen 44 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, New York egyik előkelő magán kórházába. Apja Mathias Munchausen német származású üzletember, és biztosítási ügynök aki fiatalon települt át a kontinensről. Anya Loreta Jakobs gazdag előkelő család sarja, akinek az édesapja annak biztosító cégnek volt az elnöke, ahol Mathias is dolgozott. Gyerekkora békésen és boldogan telt, mindent megkapott amit csak szeretett volna, de nevelése sok tekintetben hiányosnak mondható. Édesanyja keményen dolgozott, hogy megfelelően ellása a családját, apja és a nagyapja, folyton a céggel voltak elfoglalva, így szinte mindig a nagymamájára vigyázott rá. Jakobs nagyi pedig mindent megadott neki, és soha nem fegyelmezte őt, ezért nagyon hamar egy elkényeztetett úri fiú lett belőle. Iskoláit a legjobb New Yorki magán oktatási intézményekbe folytatta, ahol mindig kitűnt kiváló tanulmányi eredményeivel, jó sport teljesítményével, és példás közösségi munkájával. A tanári és diáktársai körében nagy népszerűségnek örvendett, csak az iskola legalsó rétegeinek volt róla rossz véleménye. Matthias ugyan is egyáltalán nem volt olyan tökéletes, mint amilyennek látszott. Amikor a tanárok félre néztek, rendszeresen bántalmazta az iskola szegényebb, vagy kevésbé rangosabb diákjait. Ezek kezdetben csak kisebb tréfák voltak, majd jöttek keményebb pletykák és gúnynevek, végül pedig a fizikai erőszak is. Feljelentést senki nem mert tenni, ha pedig még is inkább neki hittek, és a baráti köre is mindig hajlandó volt fedezni őt. (Annál is inkább mert bár ő volt a főkolompos, a többiek se maradtak ki a buliból.) A kitűnőre sikerült érettségi után kikövezett útja volt a főiskolára, de gimnázium utolsó évében a családi élete összeomlani látszott. Egyre nehezebben tudta kezelni az agresszív énjét, az apja pedig megpróbálta fegyelmezni, amivel már bő tíz évet elkésett. Matthias fizikailag, és szellemileg is erősebbé vált a szüleinél, ráadásul a nagymamája és a nagyapja teljes mellszélességgel mellette álltak. Ez akkor mutatkozott meg a legjobban, amikor hősünket az apja pofon vágta, de visszaütés helyett egyszerűen megfenyegette, hogy kirúgatja az állásából. 18 évesen el is költözött otthonról, és soha többet nem is foglalkozott a közvetlen családjával. A kapcsolata szüleivel végleg megromlott, és innentől valóba nem volt senki aki kordába akarta volna tartani.
A tanulmányait a New Yorki egyetem természettudományi karán folytatta, ahol orvosi előkészítő ismereteket, és műszaki tudományokat tanult. A nagyszülei pénze, a jó tanulmányi eredményei és megnyerő viselkedése utat nyitott neki a legmagasabb körökbe, ahol több befolyásos barátra tett szert. Ez lett később veszte, hiszen eddig is mindenre rosszra kapható volt, és az új társasság amibe belecsöppent, ezt maximálisan ki is használta. Egyik buliból a másikba járt, sokat ivott, drogozott és persze rengeteg partnerrel élt szexuális életet. Emiatt egy-két gyengébben sikerült fél is becsúszott, valamint többször volt kórházba és kisebb ügyekkel a börtönbe is. A befolyásos ismerősök, és a rokoni kapcsolatok azonban mindig kihúzták a bajból, még priusza se lett soha. A nagy változás végzős korában következett be, amikor ittasan ült a volánnál és autóbalesetet szenvedett. Ő és barátai akik egy nehéz terepjáróval közlekedtek sérülés nélkül megúszták, de autóban utazó férfi súlyosan megsérült. A társai szinte mind elfutottak a helyszínről, de Matthias a helyén maradt és amennyire képes volt rá ellátta a férfit, még a mentők a helyszínre nem értek. Az ügynek természetesen hatalmas visszhangja lett, és a szokásos módon megpróbálták eltussolni, de hősünk a sarkára állt és életében először (Valószínűleg utoljára!) vállalta felelősséget a tetteiért. A diploma megszerzése után bevonult katonának.
A tengerész gyalogság kötelében szolgált, annak ösztöndíjasaként folytatta az orvosi egyetemet. Ez igen kemény kihívás volt a számára, hiszen a munkát, a fizikai edzéseket és gyakorlatokat, valamint a tanulást rendkívül nehéz összeegyeztetni. Többször kellett megszakítani tanulmányait, egy-egy kiküldetés vagy tanfolyam miatt, és ha éppen iskolába járt, akkor is aktív szolgálati állományba maradt. A rezidenségének első éveiben, pedig egy kis dél-amerikai katona kórházban töltötte. A régi barátok elmaradtak mellőle, és az egyénisége is sokat változott. Komolyabb lett, fegyelmezettebb, ugyan akkor bunkóbb és agresszívabb is. Talán csak az mentette meg az elbocsátástól, hogy jó barátságba került, az egyik katonai pszichiáterrel aki vállalta a kezelését, és némi ellenszolgáltatás fejében, mindig alkalmasnak nyilvánította a szolgálatra. A női ügyei is rendeződtek valamelyest, már csak egyetlen nő volt az életében. Igaz, az illető az egyik katona társának a felesége, Alexandra Perkins volt. Mr. Perkins egy magának való, nem túlzottan jóképű fiatal tűzszerész tiszt volt, aki nem igazán foglalkozott feleségével, így könnyedén el tudta az asszonyt csábítani. Három éve tartott már viszonyuk, amikor a boldogságuk útjába álló férfi egy robbantás során halálos sérüléseket szenvedett, két évre rá összeházasodtak. Mathiasnak saját gyereke soha nem született, de Perkinsék lányát a nevére vette és egészen különleges kapcsolat alakult ki közöttük. (Aki egyébként lehetett volna akár az övé is, de a DNS teszt az ellenkezőjét állítja.)
31 éves korábban feladta a nemzetközi szolgálatot, és egy whasingtoni katona kórház orvosa lett. Az élete tehát kezdett a rendes mederbe terelődni, de nem maradt sokáig ott. A feleségét igazán soha se tudta boldoggá tenni, mert a párja titokban még mindig az előző férjéhez vágyott és bűntudat gyötörte. Zavarta az is, hogy a kislánya nagyon kötődik Matthiashoz, hiszen nem ő volt a vér szerinti apja, és vele egyáltalán nem is akart foglalkozni. Hősünk se volt azonban az a minta férj. Mivel egyre inkább betegessé váló szexuális vágyait, a felesége nem tudta kielégíteni folyton más nőkhöz járt, és a munkájába temetkezett. Ennek következtében Alexandara kezdetben betegesen költekezni kezdett, és felélte a család egyáltalán nem szerény tartalékait. Később, mikor a vásárlás már nem elégítette ki az alkoholhoz fordult vigaszért, és ezzel végleg megpecsételte a házasságukat. Egy ideig még próbálták rendbe hozni a dolgot. Math otthagyta a hadsereget, hogy jövedelmező magán praxist nyisson, miközben a neje elvonóra ment, de egyiknek se volt érdemi hatása. A tartozásaikat végül a nagyszülők rendezték, majd külön váltak az útjaik.
33 éves volt amikor beadta válópert, amely egy év alatt szépen le is zárult. A lánya felett kizárólagos felügyeleti jogot kapott, és gondoskodott is róla, hogy minél messzebbre kerüljön az utolsó vér szerinti szülőjétől. Los Angelesben, egy plasztikai sebész ismerősével nyitott közös praxist. Eredetileg pszichiáterként kellett volna a műtétre jelentkezőket megvizsgálni, de mivel ilyen gyakorlattal nem rendelkezett inkább, mint segéd orvos dolgozott. Hamarosan plasztikai sebész vizsgát tett, és egyenrangú társa lehetett a partnerével. Rövid idő alatt nagyon sok és igen előkelő vendégük lett, ennek azonban nem csak a kivalló munkájuk volt az oka, ha nem inkább a kapcsolataik. Mind a ketten jó kiállású, egyedül álló férfiak voltak, így rengeteg szeretőjük akadt akik szállították nekik a megbízásokat, és istápolták őket a felső tízezer köreiben. Mathias, mivel fiatal korábban hasonló körökben mozgott különösen könnyen ment a beilleszkedés, de ugyan akkor nagyon zavarta is az egész helyzet, hiszen éppen ez elől menekült el otthonról. Egyre magányosabb és visszahúzódóbb lett, hamarosan felhagyott a nőzéssel és csak a lánya érdekelte, akinek a nevelésre különösen nagy gondot fordított. Lassan kezdte a kislányt, a saját képére formálni, és mikor elég idős lett hozzá, rajta élte ki beteges szenvedélyeit. 36 évesen ennek a nehéz, változó időszaknak a végén, sorozatosan érték a tragédiák. Először a nagymamája vesztette életét, majd kilenc hónapra rá a nagyapja is életét vesztette, mint ha csak nem lett volna értelme így már az életének. A tragédiában apró örömlángként pislákolt a tény, hogy egyedüli örökösként szerepelt a végrendeletben, így nem elhanyagolható mennyiségű készpénz több nagyobb értékű ingatlan és részvény csomag került a birtokába.
Ekkor ott hagyta a jól fizető, de gyűlölt magán praxisát és Kaliforniai egyetem klinikáján vállalt el egy oktató orvosi állást. Itt sebészeket oktatott, miközben egészségügyi plasztikai műtéteket végzett és égési sérültek rehabilitációjával kapcsolatos kutatásokban vett részt. Szépészeti műtéteket csak kivételes esetben, és rendkívül magas áron vállalt, bár többen voltak akiknek így is ő kellett. Az örökölt pénznek csak elenyésző részét költötte magára, miután elhelyezte azt a megfelelő befektetési alapokba, saját alapítványt hozott létre, amelynek célja a fiatal orvosok egyetemi költségeinek a támogatása, a veteránok és rászorulók egészségbiztosításhoz való jutásának segítése, valamint a gyógyszer kutatóknak is elkülönített egy saját alapot. Munkájához felhasználta a hosszú évek alatt kiépített kapcsolat rendszerét, így rengeteg emberen tudott segíteni. Minden igyekezete ellenére, azonban továbbra is rengeteg nehézséggel kellett szembe néznie. Először a szülei próbálták tőle a kislányt elperelni, majd az egyik nála dolgozó nővér perelte be szexuális zaklatásért. Mindegyiket megnyerte, sőt vissza is perelte a támadóit, de botrányt már nem tudta kikerülni. Jobb ötlete nem lévén ismét költözött, és egy Las Vegasi kórházban vállalt el egy vezető helyettesi állást. Négy éve él a városban, meglehetősen zárkózott életet, amelyben csak a munkájának és az időközben a nőjévé érett lányának van komoly szerepe.

Előtörténetből kimaradt érdekességek, pontosítások:
- Több nyelven beszél és két anyanyelvű. (A második anya nyelve értelemszerűen a német.) Folyékonyan beszél még Franciául, és elboldogul a spanyollal, valamint a latinnal is. Mandarinból és a japánból is ráragadt valami, a harcművészek miatt, de ez egészen minimális.
- Mikor a New Yorki egyetemre járt egy évet a párizsi Sorbonon, egy félévet pedig az angiliai Oxfordban tanulhatott.
- Nem szereti a nagymellű nőket, és nem hisz a szépészeti plasztikai műtétekben.
- Rendelkezik Pszichiátriai, általános, és plasztikai-égési specializációval is.
- Második mester fokozaton űzi a Whin-Chun Kung-fu-t, és az amerikai hadseregben több harcművészettel is foglalkozott, ellenben nem valami ügyes cél lövő.
- Imádja a kocsikat és motorokat.
- Tisztaság, rend és szabály mániás.