Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
Tárgy: Golden Nugget - fizetett rabszolgaság Vas. Dec. 14, 2014 10:00 am
lucy & j
MY PLEASURE
[You must be registered and logged in to see this image.]Golden Nugget… Ilyen idióta nevet egy hotelnek. Állok a hallban és a tükörben elemzem magam. Úgy nézek ki mint egy gazdag picsa? Biztosan nem. De még ha nem is nézek ki úgy, van pénzem. És csak ez számít. Egyszerű fekete farmer és bőrkabát simul a testemre, a hajam pedig a megszokott káoszt mutatja. Nem dobtam fel sminket, minek tetszelegjek egy ribancnak? Neki kell kidobnia azt ami van. Hátamon a laptop táskám, oldalamon a fényképezőgép. Elkattintok pár képet, figyelem az embereket. Mindig keresem az újabb arcot a következő karakternek. Egy biztonsági pillant felém, megindulok a kaszinóba. A picsa pimpje azt mondta ott koccanunk. Rápillantok az órámra, már megint előbb vagyok itt. Mindegy, feltérképezem a helyet. Elvileg a black jack asztalnál fog várni. Vegyes a társaság, a gazdag németek hamar kilógnak a sorból. Kaffogó beszédjük bántja a fülemet. Lerí róluk hogy csak szórni akarják a pénzt cél és értelem nélkül. Baby, a legjobb helyen jártok… Csak jussatok is vissza kolbászföldjére. A pénzéhes szajhák magányosan vadásznak az újabb hülyére akit megkopaszthatnak, szerencsére egyik sem áll le velem beszélgetni. Nagyon kilógok a sorból. Talán a hotel fényképészének néznek? Páran még direkt le is fotóztatják magukat. Bemondok egy fake címet amire írhatnak majd továbbállok. Legalább lesz anyagom a következő projekthez. Projekt. Milyen vicces egy scam-t így nevezni. Olyan vagyok mint egy üzletasszony. Az alvilág üzletasszonya? Nem, ahhoz meg túl kicsi hal vagyok a vízben. Nagyjából egy bolhafaszomnyi. De ez pont jól is van így. Semmi kedvem a feltűnéshez. Nehéz ezt bevallani de egy kicsit ideges vagyok. Luxusprostim még sosem volt. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy tud-e többet nyújtani mint az utcaiak. Remélhetőleg jól kitörölte a seggét. Hátamat az oszlopnak vetem és onnan figyelem az asztalt. Kezd egy kicsit tömegiszonyom lenni a helytől. Persze én voltam a fasz, minek ezt a szar lebújt választottam? Jah, hogy imponáljak? Szórom a pénzt mert megtehetem, ezzel a kurvával is csak felejteni akarok. Egy élvezetet mely minden mást felülír és feledtet. Ez az én drogom. Még most sem tudom eldönteni mennyire jó ez nekem.
Míg várok elteszem a gépet, kezd idegesíteni hogy minden harmadik idióta egy fényképet akar. Izzad a tenyerem és szorít a mellkasom, biztos nem nyújtom a legszebb látványt a nagyközönségnek. De tartom magam. A fene sem akarna egy orvos kezei közé kerülni. Ujjaim a laptop cipzárjával játszanak, kezemben a mobil simul. Legalább elintézek pár fontos üzenetet míg nem tűnik fel a ribanc. Jobb esetben úgysem lesz rá időm pár óráig. Egy újabb üzenet tőled. Azt mondod szeretnél látni. Már hányszor eljátszottuk ezt a témát… Egy otrombaságot vágok a fejedhez és törlöm is az egész beszélgetést a francba. Szeretnék megszabadulni végleg az emléked ízétől. Ahogy kitöröltem a beszélgetést már meg is bántam az egészet. Újra küldök egy üzenetet, hitegetlek azzal hogy egyszer még visszatérek a nagy almába. Vajon sejted mi történt? Azt hogy kurvára hazudok? Miért vagy ennyire baszottul naiv? Gyűlölöm ezt. Elrakom a telót a kabát zsebébe és körülnézek. Itt az ideje megkeresni a ribancot. Unom már a várakozást. Teszek egy kört az asztal körül, figyelem az arcokat. Végülis megcsörgethet majd, tudja a számom. Időben érkezik vagy késős? Mi a trend az ilyeneknél? Egész libabőrös vagyok ha arra gondolok hogy egy high street termékhez érnek majd mocskos kis ujjaim. Olyan mintha egy porcelánbabát kopasztana meg az ember. Még nincs is itt az idő de a telefon már a kezemben van. Figyelem a villogó kijelzőt de senki sem hívott. Csak a szokásos twitter, instagramm és fb-s értesítéseim jöttek. Valahogy meg kell nyugodjak. Körbejár a tekintetem, elkapom az arra járó pincérnő könyökét. Ő csodás mosolyt villant felém, biztos elküldött az anyámba hogy megijesztettem, de nem mutatja jelét a méregnek. Megvillantok egy ötvenest és felé nyújtom, de mielőtt még elvehetné lassan a dekoltázsába csúsztatom azt. Ez egy játék, és sok tapasztalat kell ahhoz hogy az ember jól művelje. Figyelem kék szemeit, az apró ráncokat melyek megbújnak szemei sarkában és várok a rekacióra. Vajon vegasban mennyire lehetnek erkölcsösek a pincérnők? Ahogy látom semennyire. Mint egy engedelmes kiscica, úgy dorombol az érintésemre. Vagy csak a pénz átkos szaga bódította el?
- Két tequilát. – még mielőtt megszólalna hogy ez kevés lenne hozzáfűzöm – Ez csak a borravaló. – lassan ejtem le a kezem, tekintetét nem engedve, ujjaim hegyével óvatosan érintve melle vonalát, hamis félmosollyal eresztve az útjára. Remélem ez kicsit megsietteti. A nagy segge úgyis nagy hátrány neki a gravitációval vívott csatában.
A hozzászólást Joy Hendson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Dec. 14, 2014 6:45 pm-kor.
Ma épp csak beértem a házba, amikor jött is a vezető, hogy ma külsős munkám lesz. Nem kicsit lepődtem meg, mert erre nem számítottam. De ezek szerint jól végzem a munkámat, hogy most már kienged külső helyekre is. Ma a Golden Nugget hotelbe kell mennem, ami a maga nevében nem kis pályásnak számít. A második meglepetés az ügyfél volt. Nő. Erre nem számítottam, na jó ez így hazugság. Volt dolgom már nővel, meg minden, csak nem kettesben, hanem hármas felállásban. Így ez lesz az első ilyen akcióm, ahol csak én leszek egy nővel. Más nem lesz ott. Persze láttam már lezbiket, meg ha azt nézzük én is biszex vagyok jobban belegondolva. Szóval nem lesz gond, mert nem taszít meg egyebek, csak furcsa lesz. És lehet az elején izgulni fogok. A kérdés csak az, hogy mennyire fog ez rajtam meglátszódni, és mennyire fog ez esetleg tetszeni az ügyfélnek. Nemet nem akartam mondani a mádámnak, mert nem szeretnék visszakerülni az utcára. Itt minden szempontból biztonságosabb. Mivel még volt időm , így a lányok szobája felé vettem az irányt, hogy megfelelő ruhákat keressek magamnak, meg fehérneműt , egyéb dolgokat. Nem kaptam semmilyen utasítást, így nem tudtam, hogy most vigyek e magammal valamit, vagy sem. Végül pár lány tanácsára raktam be pár eszközt a táskámba. A hotelt nézve elegáns, így egy fekete mini ruha mellett döntöttem. Ehhez felvettem a megfelelő fehérneműt, ami tiszta csipke volt, majd a harisnyatartót, a harisnyát, végül egy csizmát. Megigazítottam a sminkemet, parfüm, haj igazítás, bár ez már előtte is rendben volt, még is tökéletesen akartam kinézni. Mire végeztem a kocsi már várt rám, és elvitt a hotelhez. A sofőr mondta, hogy most el megy, de egy óra múlva vissza jön, és a hotel parkolójában fog rám várni. Megkaptam a telefont is, amin gyorshívón volt a száma, ha esetleg gond lenne. De nem lesz semmi. Jól fogok szerepelni, és ha ez jól megy bizonyára több külsős munkát is fogok kapni. Amint beléptem a hotelbe körbe néztem, hogy merre találom a casinót, mert oda volt megbeszélve a találkozó. A black jack asztalnál fogok a nővel találkozni, így ahogy beléptem már a kezembe is tartottam azt a piros zsetont, amiről meg fog ismerni. Belépve megkerestem az asztalt, és az ujjaim között forgatni kezdtem a zsetont.
Ahogy követem tekintetemmel a pincérnőt, aki egyre nagyobb ívben rázza a seggét, megakad tekintetem az asztalnál. A vacsora tálalva lenne? Előveszem a fényképezőt a táskából és ellövök pár képet, figyelem a nőt. Érdekes. Tetszik-e? Nem is tudom. Jobb mint a kinti áru, ennyi szent. A többit majd meglátjuk. Még mielőtt valamilyen tahó ráakaszkodhatna átvetem a vállamon a pántot és megállok mellette. Szemtelen közelségben foglalok helyett, nem hagyok kétséget a szándékaim felől.
- A huszonötöst tedd meg. – mondom szenvtelenül, keresve tekintetét a ribancnak. Ez volt a megállapodás. Ő hozza a piros zsetont én pedig mondom a jelszót. Én választottam a huszonötös számot. Aznap haltam meg. Csak szerencsét hozhat. Vagy még több szerencsétlenséget? Vizslatom, mintha csak valamilyen áru lenne. Be kell valljam, elég magas elvárásaim vannak ennyi pénzért. A Madame azt mondta nem fogok csalódni. Mennyire hihetek a szavának? Lehet még jobban pontosítani kellett volna? Az izgatottságon túl kételyek is vannak bennem melyeket nem tudok csak úgy elnyomni. Tudom, hogy jobb megszabadulni a pénztől minél előbb, de… Ennyi elég lesz? Ezt kell folytatnom? Így kiteljesedhetek?
Nincsenek érzelmek vagy bánatok, mogorván bámulok rá. Előkeverek a zsebemből egy cigit és rágyújtok, nem kínálom meg. A cigi valahogy mindig a szívügyem volt, elég kevesen szoktak kapni kis dobozkámból. Bár nem mintha sokat szoktam volna foglalkozni mások véleményével… Komótosan rakom vissza a dobozt a zsebembe míg mélyet szippantok. Még csak meg sem próbálom elfordítani a fejem, ráfújom a füstöt. Mielőtt még megszólalhatnék, esetleg felinvitálnám a szobába, a pincérnő zavarja meg a kettősünket.
- A kért italok, hölgyeim… - kacéran kacsint, már most elegem van a vén picsából.
- Mennyi az annyi? – a ribancom szemeit bűvölöm, a vén picsa iránt elvesztettem az érdeklődésem. Úgy tűnik megsértődhetett mert már nem közli olyan vidáman a végeredményt.
- Hatvanöt dollár. De ha a hotel vendégei felírhatjuk a számlájára is. Csak a szoba kártyája kéne és…
- A név, jah. Ismerem a dörgést. – villantom meg az arany kártyát és hazudom be a nevet. – Dr. Manson. – harminckét fogas vigyort virítok a ribancnak. Vajon felismeri a nevet? A pincérnő felvont szemöldökkel veszi el a kártyát és húzza le a gépén. Nyilván vágja, hogy ez ne az igazi nevem de nem nagyon erősködik. Amint aláírtam a papírt már el is húz és kettecskén maradunk a nagy tömegben, immár az italok társaságában.
- Remélem bevállalós vagy. – tartom a tálcát és várom hogy nyúljon az italért. A mondat kettőségét még csak nem is sejtheti.
Leültem az asztalhoz, kezemben a zsetonnal, és vártam, hogy felbukkanjon az ügyfelem. Elvileg itt találkozunk, és a zsetonról fog megismerni. Amíg vártam nézelődtem, hátha látok valami érdekeset. Na meg a helyet is megnéztem magamnak, és kicsit álmodoztam is talán, amik aztán tova is repültek, mint a riadt madarak. Már csak azért is, mert egy nő lépet mellém. Egyértelmű volt számomra ki lesz ő még mielőtt megszólalt volna is, hiszen elég közel volt hozzám. Felpillantottam rá, ahogy megszólalt. Érdekes arca volt, és kisugárzása, de nekem nem ezzel kel l foglalkoznom, hanem azzal, hogy jól érezze magát ,és megkapjon tőlem mindent. - Lucy vagyok - mutatkoztam be neki. Nem zavar, ahogy megnéz, már megszoktam. Rámosolygok, és elteszem a zsetont, hiszen ez nem azért van, hogy eljátsszam. Az másfajta játék bevezetőjének kell, ami meg is érkezett. Persze sosem tekintek az ügyfélre úgy , mint valami játék. Ez nem játék. Próbáltam felmérni ,hogy tetszik e a nő. Kicsit férfias beütése van, vagy legalább is viselkedése. Így egyértelmű, hogy én maradhatok a női szerepnél. Viszont jó lenne tudni, hogy mit akar, és ezt itt nem igen tudjuk megbeszélni. Pedig jó lenne mielőtt szobára megyünk. Ahogy rám fújja a füstöt állom, kicsit zavar, de legalább nem köhögöm el magamat. Nem tudom, hogy venné ki a dolog, de sikerült megállnom, hogy ne kelljen. Közben megérkezik a pincér, így megint nincs alkalmam arra, hogy az üzletre térjünk kicsit. A szememet egy pillanatra se veszem le a nőről, és az ajkamat harapdálom, amíg ő az italt intézi el. Ezzel is jelezve neki finoman, és ha már leült kezem a combjára tévedt. Nem igazán érdekelt a pincérnő, vagy az, hogy mit szól. Nekem innentől csak egy dolgom van. Így nem is igazán figyeltem azt, hogy ők mit beszélnek, vagy miről van szó. - Vannak határaim- kacsintottam a nőre, majd elvettem az egyik poharat. Először csak belenyalintottam, majd miután tudtam mit tartalmaz a pohár lehúztam. - Meg tudnánk beszélni egy félre eső helyen, hogy mit szeretnél pontosan, mert a nagyasszony nem mondott semmit sem – súgtam oda neki, és oldalra pillantottam a beülők felé, ahol az egyik üresen állt. Csak ránk várt, arra, hogy odaüljünk, megbeszéljük, mit szeretne, esetleg kicsit ismerkedjünk, ha más nem testileg. Ha beleegyezett, akkor elriszáltam a szabad asztalig, és beültem, majd ha leült közelebb húzódtam hozzá, hogy a minimális testi kontaktus meg legyen. - Mit szeretnél ? Van e valami különleges kívánságod? – nézek rá kíváncsian miközben kezem a combján pihen újra,ha engedi.
Elhúzott a tehén, szemem sarkából látom, már más el is kapta egy újabb rendelésért. Vajon egy hármas nem lett volna jó? Elmerengek egy fél pillanatig de aztán elvetem az ötletet, a ribanc biztos nyekeregne érte. Nem tudom, hogy az a vén picsa mit mondott neki. Egyáltalán gyakorlott? Fiatalnak tűnik. Míg futkosnak a gondolatok a fejemben elrakom a kártyát és visszapillantok rá. Nem mutatja hogy felismerte volna a nevet, a vigyorom lehervad. Utálom a buta ribancokat.
- Ahha. – konstatálom a nevet, de nem mutatkozom be. Egy ribanc sem ismeri vagy ismerheti a nevem. Azt hogy hogyan kell hívnia majd később úgyis megtudja. Lehúzom az italt, gyakorlott mozdulatokkal nyalom le a sót majd harapok bele a citromba. Negédes emlékek kúsznak az agyamba az emlékre, elégedetten ízlelgetem. Egy rég kihunyt tüzet csihol fel újra a testemben. Már-már elkalandozna a figyelmem amikor finom érintése térít magamhoz. Ragadozók könnyelmű mosolya sejlik fel ajkaim szegletén megragadom kecses ujjait ha nem tudná időben elkapni azokat. Elsőre akár durvának is tetszhet a hirtelen mozdulat, de nem feszülnek szorosan ujjaim az ujjain. Ha akarná ellophatná kicsiny kezét.
- Szégyenlős vagy? – játszadozom a finom bőrrel, hüvelykujjam végigpereg kis ujjain. Gondosan manikűrözött körmein egy hiba sincs. Ajkaimhoz emelem kezét, [ha nem vette volna el] ujjai hegyét csókolom negédes szenvedéllyel, tőlem meg nem szokott gyengédséggel. Valami megzavar. Ismered az érzést, nem? Amikor tudod, hogy valaki figyel. Fejemet oldalra kapom, tekintetem dühösen villan a fiatal férfira. Leejtem kezét, dühösen csattanok fel:
- Mi a jó büdös faszt akarsz? Valami gond van?! – rontok neki annak a kis faszcibáló véglénynek de nem tud semmi értelmes kerekedni a dologból mert már el is húzott a faszba. Lucy kérdése hamar visszaránt a valóságba. [ha engedi] Kezemmel lágyan simítok végig arcélén, közelebb hajolok egy leheletnyivel.
- Ne aggódj szivi… Mindenki vágja hogy egy kurva vagy. Szóval… Nem érdemes bújkálni. – hátradőlök, egy újabb cigit dugok a számba, elégedetten szívem magamba az emésztő tüzet.
- A vén pina nem mondott semmit? Milyen meglepő. Nekem azt mondta ügyes vagy. Remélem nem értettük félre egymást. – leszállok a székből, a tömeg egyre rosszabbul hat rám. Itt az ideje tesztelni mit tud a kicsike. Megigazítom a dzsekit, az üres pohárba elnyomom a cigit.
- Akkor hajrá. – próbálom leplezni izgatottságom és idegességem. Legszívesebben már most előkapnám a füves cigit de abból lehet nagyobb bajom is lenne. Így csak ideges táncot járnak az ujjaim a táskán, remélve a szorító érzés egyszer csak alábbhagy. Zúg a fejem a rossz zenétől és a beszéd kellemetlen zajától. Figyelem jön-e a ribanc, formás kis csípője lágyan ring mellettem. [remélhetőleg ] A megszokott képhez tartanom kell a szokásaimat. Vonásaimat szigorúság uralja, gyanakvóan tekintek bárkire aki a közelemben elhalad. Nem hat át a tipikusnak nevezett amerikai, öleljük kebelünkre a másikat, életérzés. Inkább olyan vagyok mint Grincs, kívülállóként, magamban bosszankodva figyelem a világot mely nem hajlandó az én ütemem szerint haladni. Megállok a lift előtt, legalább százszor megnyomom a gombot. A közelben felharsant nevetés bosszantott fel? Magam sem tudom miért növekszik bennem az indulat. Csak szeretném már végre valakin kitölteni.
Amint elment a pincérnő bemutatkoztam, bár láttam rajta, hogy nem is érdekli. Ezek szerint egy újabb olyan ügyfél, aki oké kurva, megdugom, bár ő ezt nem igazán szó szerint fogja tenni, és mehet dolgára. Azt hiszem hiába kerültem feljebb a ranglétrán, még így is kapok olyan ügyfeleket, akik szó szerint tárgynak kezelik az embert. Értem én, tényleg, de azért egy kis emberséget olykor csak elvárna az ember lánya, ha már a testét adja kölcsön másnak. Az ital így tényleg jól esett, hogy húzóra megittam. Így legalább lesz, ami belülről melegít, és erőt ad az este folytatásához. Így első lépésként finoman megérintettem, remélhetőleg tetszik neki a dolog, hiszen még is csak el kell kezdeni az intimitást valahogy kettőnk között. Ahogy a kezem után kap kicsit megrándulok. Igen egy pillanatra megijesztett, de nem volt durva az érintése. Így nem vettem vissza a kezemet, igaz, amúgy se tehetném meg. - Nem vagyok, csak jobb szeretem az üzletet négyszemközt megbeszélni, és így kissé ismerkedni – mondom neki. Ha szégyenlős lennék , akkor szerintem nem ebben a szakmában dolgoznék. Csak egyszerűen jobb szeretem tényleg ketten megbeszélni a dolgokat, főleg így, hogy semmi utasítást nem kaptam azon kívül, hogy jöjjek ide. De ha tényleg stimmelne az előbbi dolog, akkor egy gyors menet lesz, és már mehetek is vissza a házba. Ajkamat beharapva figyelem, ahogy az ujjaim hegyét finoman csókolgatja. Talán megint tévedtem? És még se lesz annyira rossz ez az este? Furcsa egy lány meg kell hagyni. Főleg azok után, ahogy arra a fickóra ráripakodott. Ha eddig nem néztek meg minket, akkor most már tutira, és ennek a madam nem biztos, hogy örülni fog, ha beszámolok neki. A válaszára teljesen rácsodálkozom. Az előbbi kis jelenete után ebben magam is biztos vagyok,hogy most már páran tudják mi is vagyok pontosan. Pedig első ránézésre egy szimpla vendégnek tűnök, és így is éreztem magamat, amíg nem ültem le az ügyfélhez. - Nem mondott semmit sem és természetesen eleget fogok tenni ahhoz, hogy feldobjam az estédet. nem ez az első estém a munkámba – jegyzem meg neki, hogy megnyugtassam, bár azt nem vallom be , hogy ő lesz az első csaj, hogy egyedül leszek vele. Az akkor hajrára, és hogy elnyomta a cigijét arra következtetek, hogy megyünk. Tehát még is csak egy fajta dugás és csókolom, ágyő használati tárgy. Tartom vele a lépést egészen a liftig. Szemem sarkából láttam, hogy pár férfi utánam fordult. Nem csoda. A mini szoknya és a risza megteszi a hatást, bár ez most nem nekik szól. A liftbe szerencsére csak mi ketten vagyunk, így bátran teszem fel neki a kérdésemet újra: - Mit szeretnél? – néztem rá kíváncsian, majd ha engedte, akkor közelebb álltam hozzá. Finoman végig húztam a karomat a karján így megcirógatva őt.