Szóval mi is a helyzet...akárcsak a Ponyvaregényben én és a társam is bérgyilkosok vagyunk. Na jó ez erős túlzás inkább gátlástalan zsoldosnak hívnám magunkat. Hisz nem vagyunk csendesek mint Hitman vagy Sam Fisher, hanem baszom nagy géppityukkal megyünk és irtjuk a népet. Most éppen New Yorkban kocsikázunk és a kocsi rádióján a rohadt Phil Collins megy. Ne értsetek félre, bírom a számait, de nem mai és én igazán szeretem követni a divatot. Bár kissé öreg vagyok a mostani számokhoz, amiket őszintén szólva még véletlenül se szólítok zenének, de ha megy valami jó kis hangulatfokozó szer mely a fülemen keresztül késztet pozitív meglátásra, hát a picsába is meghallgatom. A társam nem így van vele. Lassan negyven éves és már csak a régi zenéket hallgatja. Eric a neve. Legalábbis nekem ezen a néven mutatkozott be és valljuk be, egy csávót akit négy megyében is köröznek és mellesleg kurva veszélyes, nem hiszem hogy csak úgy kiteregeti magát, akár a frissen mosott ruha.
Egy szó mint száz lényeg, hogy ültünk bent abban az ezer éves dobozos Fordban és hallgattuk a kibaszott Phil Collinst. Erre Eric megszólal.
- Te, ez a fickó még él?
- Ja, hogyne.
- Esküdni mertem volna, hogy már rég meghalt.
- Nem haver, él és virul.
- Akkor miért nem lehet róla hallani?
- Mert asszem volt valami balesete vagy szarakodás a hátával és abba kellett hagynia a karrierjét...
Eric vigyorogva horkantott egyet.
- Cöhh...puhapöcs.
Értetlenül bámultam rá, ő pedig amint megállt az első piros lámpánál felém fordult és magyarázni kezdett.
- Figyelj, engem háromszor lőttek már hátba, anno mikor még a kibaszott bankokat raboltam. Két hétig le voltam bénulva és láss csodát! Negyven éves vagyok és még kurvára űzöm az ipart! Nem hagytam azért abba mert fáj a hátam.
Említettem, hogy Eric imádja magát így kifejezni? Nem? Akkor mondom: Eric kurvára imád káromkodni. És rám is ragadt az ő hülyeségéből.
- De öreg, ő bele is halhat ha folytatja a karrierjét. Mint egy gitáros aki ha sokat rázza a fejét, akkor bármelyik pillanatban gerinc-faszom-sérvet kaphat.
Eric erre hahotázva felnevetett.
- Szerinted egy kibaszott hát lövésbe nem lehet belehalni, hmm? Ha egy baszom nagy Magnumnak a golyója belefúródik a lapockádba, kibaszottul belehalhatsz!
Igen, határozottan jó érv volt. És visszahallgatva azt a baromságot amit én mondtam, elkezdtem röhögni. Hamarosan zöldet kaptunk és a kocsi tovább zötykölődött az úton. Majd félóráig pedig csend honolt a járgányban. Majd egyszer csak megszólalt Eric.
- Passzolj egy cigit!
- Haver, le kéne szoknod róla!-dünnyögtem majd a zakómból előkaptam egyet.
Nem dohányzom, de Eric mindig elhagyta a saját bagóját ezért én hordtam az övét. A srác rögtön rágyújtott majd nagyokat slukkolt belőle és miután láttam az elégedettséget az arcán csak utána szólalt meg.
- Remélem még sokszor felemlíted.
- Igen, baszd meg felemlítem. Mert kurvára beledöglesz. Mert egy rohadt koporsószeg.
Eric megcsóválta a fejét.
- Öreg, szavakkal nem tudsz meggyőzni. Ezek általános kész érvek, amiket minden hülye hadovál.
- Menj, Európába, ott a dobozokra képek is vannak ragasztva.
- Milyen képek? Cigiről?
Legyintettem.
- Faszt, szétrothadt pofákról meg szarrá bagózott fogakról. Ha ezek nem győznek meg akkor semmi!
Eric arcára szórakozott mosoly jelent meg.
- Nem kell Európába mennem ilyenért. Bármelyik boltban találok ilyen képet. Tudod, mostanság minden dobozra tesznek ilyen marhaságot.
- Már itt Amerikába is?
- Bizony, baszd meg, Amerikába is.
Ekkor a kocsi felhajtott egy felhajtóra. Eddie Morbonhoz jöttünk. Kísérőnek béreltek fel minket. Eric kiszállt a kocsiból majd én is. Az övemen ott fénylett a Colt, akárcsak a társam oldalán is. Bár negyvenéves volt még csak, de már ősz haja volt és a sok sebhelytől már ráncos volt a képe. De a ruhája egy zsoldoshoz mérten elegáns volt. Bár rajta nem volt zakó, velem ellentétben.
A csávó ház különösen szép volt a belvárosi kecókhoz mérten. Színes és nem olyan ódon fos, mint amilyen a többi. Körülbelül négy emeletes lehetett. Eric ment előre én pedig követtem.
- Szóval mi is a faszinger, neve?
- Eddie. Eddie Morbon.-válaszoltam.
- Morbon? Hmm...ez amerikai név?
- Nem. A srác skót.
- Bassza meg...nem csipázom a népüket.
- Mi bajod van velük?
Megállt a bejárat előtt majd egy rövid sóhaj után felém fordult.
- Bőrhenyes, vérhajú, szoknyás majmok. Ocsmány, nem bírom a vörösöket.
- Így már értem...de nem mehetnénk be? Szerintem lassan elkésünk...
Eric mint aki csak most szállt le a fellegekből bólintott majd beléptünk az épületbe. Bent sötét volt a folyosónak nem voltak ablakai, az építész egyértelműen csak a házakba tervezett ablakot. Nem tetszett.
- Ki is nyírnám magam, ha egy ilyen trágya helyen kéne élnem.
- Szokj hozzá a gondolathoz, megtörténhet még. Fiatal vagy.
- Ezt most úgy mondod, mintha kis húsz éves szar lennék.
- Miért mennyi vagy?
- Harmincnyolc, bazdmeg! Két szaros évvel vagy nálam idősebb!
Igaz ami igaz, tényleg elég kölyökképem van, főleg ha meg is borotválkozok. Mint aznap. A szőke fürtjeimben még egy ősz száll sem jelent meg. Na meg, Erickel ellentétben nem kezdek kopaszodni. Csak a szemem alatti karikák idősítenek egy kicsit.
Mint kiderült tévedtem. A másodikon lakott. Egy vörös ajtó mögött volt a lakása. Ki is volt függesztve a neve: Mr.Morbon. Eric halkan bekopogtatott. Semmi válasz. Újra megtette. Még mindig semmi. Fáradtan felsóhajtott.
- Faszom, ha nem dugja elő a büdös skót pofáját ez a köcsög, letépem a fejét.
- Hadd próbáljam meg én.-szólaltam meg.
Azzal arrébb toltam Ericet majd könyökkel bele baszkodtam néhányat az ajtóba.
- Eddie! Hé, Eddie! Mr. Eddie Morbon! Hé!
Még mindig síri csend. Némán álldogáltunk, mire Eric megszólalt.
- Mi van, bazdmeg ha itthon sincsen?
- Áh, lusta dög! Láttam, hogy itt van a motorja. Anélkül egy lépést sem tesz meg.
- Hmm...milyen motor?
- Suzuki.-válaszoltam.- Egy sportmotor.
- Azokat csípem...te nézd már meg, hogy nyitva van e az ajtó!
Lenyomtam a kilincset, mire nyikordulva kitárta magát előttünk. Egymásra néztünk majd beléptünk. Bent egy apró lakás fogadott, ahol büdös volt és kupleráj. Leginkább egy kibaszott szartanyának hívnám, amiben robbanás volt. Nem túlzok, tényleg olyan volt mintha szar lett volna szétszórva az egész házban. Az egyik kisebb ajtó mögül víz csobogás hangja hallatszott.
- Te, szerinted ott lehet bent?-suttogtam mire Eric furcsálva és normál hangerővel válaszolt.
- Honnan a faszból tudjam és mi a csipás-picsát suttogsz?
Megcsóváltam a fejem majd az oldalamról leakasztottam a Coltot. Eric az övéről egy vadászkést akasztott le. Történetesen közelharcban a csávó, kibaszott veszélyes volt. Mint valami rohadt ninja és szamuráj keveréke úgy kezelte a pengéket.
Lassan lépkedtünk az ajtóhoz majd jeleztem Ericnek, hogy rúgja be. A srác bólintott majd nagy lendülettel beletalpalt, pont a közepébe. A bent fogadott kép, nem volt túl szokványos. Először a padlón heverő fekete zsákba csomagolt test volt a feltűnő ami egy kis üveges szekrény előtt hevert majd a kádban álldogáló vékony faszi volt. Bár igen cafka volt testalkatilag, de azért feszült rajta izom. A képe olyan volt mint egy meglepett rozmárnak. Sötét haja csapzott volt, az arca pedig istentelenül nyúlt és elnagyolt. Abszolút angol volt. A fickó fennhangon felüvöltött.
- Ki a faszok vagytok?! Tűnjetek innen!
Egyértelműen nem Eddie volt. Erről Eric kezdett érdeklődni, a maga sajátos udvarias módján.
- Te ki a fasz vagy?! Ha azt mondod Eddie, itt helyben megöllek! És vegyél magadra valamit!
- Miért, nem láttál még faszt?-kérdeztem félszemmel Ericre bámulva.
- De, bazdmeg láttam faszt! De kösz elég a sajátomat látnom!
- Miért nem néztél még pornót? Hé, aranyom maradj csak abban a kurva kádban, vagy fejbe lőlek!
A csávó kapásból ott maradt a vízsugár alatt.
- De néztem pornót Cyrus, de kurvára nem érdekel! Én meg vagyok a saját farkammal ha döngethetek egy nőt!
- Hát ez kész...mi a faszomat mondtam neked az előbb?! Azt, hogy maradj a kádban!
A csávó továbbra is ott álldogált, csak közben feltette mindkét kezét. Nagy levegőt vettem majd rászóltam Ericre.
- Nézd meg, ki van a zsákban!
A társam lehajolt és kinyitotta a zsák száját, addig én a meztelen faszira rátartva a pisztolyomat álldogáltam.
- Tyhű, ezt a faszt jól kinyírták!
- Eddie az?-kérdeztem.
- Kurvára nem tudom, a fél feje nincs meg csórikámnak!
- Hogy az a...hé pöcsös, hogy hívnak?
A meztelen fickó meglepődötten bámult rám.
- Hogy engem?
- Nem az anyámat, na mi a neved?
- Tyler.-válaszolt röviden.
Vicces, nem tűnt ijedtnek. A pofája felé tartottam a pisztolyom, de a srác arcán a meglepődésen kívül nem volt semmi különös. Ez profi volt, basszus.
- Oké, Tyler. Három kérdés, ha nem válaszolsz, meghalsz. Érthető?
- Az.-válaszolt nyugodtan. Még csak nem is remegett.
- Remek. Első kérdés: mi a faszt keresel te itt? Netán Eddienek valami haverja vagy?
Rövid csend után Tyler halkan válaszolt.
- Nem vagyok a haverja. Miután kinyírtam ezt az alakot, nem akartam tökig véresen megjelenni az utcán, ezért lemosakodtam.
Eddigre Eric is megjelent, immár a kezében egy csinos kis pisztollyal. Ugyanolyanja volt mint nekem, csak az övé fekete az én ezüst színűmmel ellentétben.
Újra megszólaltam.
- Oké. Második kérdés: ki vagy te?
- Tyler Cromm a nevem és hivatásos bérgyilkos vagyok. Ma ő volt a célpont.
Hirtelen Eric meglepetten felkiáltott.
- Cromm? A kurva életbe! Ez a pöcs nyírta ki, Stephen Rylert! Tudod, a jamaicai drogkereskedőt!
Tyler helyeslően bólintott.
- Én voltam. Rohadtul megfizettem érte. Két hétig ki akartak nyírni.
- És baszd meg, ki is nyírlak ha valami rossz mozdulatot teszel vagy hazudsz!-mordultam rá.
A fickó szeme megvillant és a kezét letette.
- Következő kérdés?
- Ki a pöcs hever a zsákban?
A fickó csendben álldogált. Kezdte felkúrni az agyamat. Beletüzeltem a falba, pár centire a combjától.
- Válaszolj, a kurva anyádat!
Tyler fogai hangosan összecsikordultak majd felüvöltött.
- Kibaszott, Eddie Morbon!
Bumm-bumm-bumm!
Cromm teste ide-oda rángatózott ahogy belecsapódtak a golyók, a mellkasából és a szájából is vérpatak szökkent elő, ahogy a töltények belecsapódtak a testébe. Kurva nagy hangzavart keltettünk, főleg én mert nekem a számból kibaszott hangos káromkodás sorozat tört elő. Eric arcán is látszott a düh, ám jeges nyugalommal tüzelt a testbe. Mikor kifogytam dühömben a falhoz vágtam a fegyvert.
- Baszdmeg, baszdmeg, baszdmeg! Hát nem meghalt, baszd meg?!
Eric némán odasétált Tyler holttestéhez és fejcsóválva bámulta.
- Tyler Cromm...geci kemény egy csávó volt...
- Hát én kurvára leszarom!-üvöltöttem és közben a néhai Eddie holtteste mellett ülve.- Itt van az akit meg kéne védenünk és ez a faszjancsi kinyírta a havi zsebpénzünket! Kurvára ki leszünk végezve!
Eric lehajolt hozzám majd benyúlt a zakózsebembe és elővett egy cigit majd rágyújtott.
- Hát igen...ezt benyaltuk.