THAT COME FROM THE SKY

Camille hosszas noszogatásának köszönhetően rászánta magát, hogy jelentkezzen arra az álláshirdetésre ahol régi hivatását űzhetné. Egyáltalán nincs ínyére a dolog, de már csak a beígért hatos karton sörért is megérte felkelnie kanapéjáról és megerőltetnie magát ahhoz hogy emberi kinézete legyen és ne több száz apró szilákra tört tükör okozzon neki évekig balszerencsét. A lehető legjobb formáját kell hoznia, hogy egy teljes kartont kaphasson kedvenc cigijéből lakótársától. Ha nem csak unaloműzésként veti papírra fantáziájában túltengő ötleteket - ergo megszerzi az állást -, akkor duplán megérte vennie a fáradtságot.

Legkiemelkedőbbnek ítélt firkálmányaival teli mappával indul el. Munkái közé főleg régi idők festményeinek modern korivá rekonstruálása, új szuperhősök megalkotása tartozik, habár volt példa arra hogy valaki felkérte őt fancfiction-ökhöz illusztrátorként. Utóbbi időkben megpróbálkozott karikatúrákkal is foglalatoskodni, viszont úgy érzi az az ág teljesen távol áll tőle, nem leli benne örömét. Unalmas.

Sétál, mivel jobb szeret úgy közlekedni nyáron mintsem kocsival, ahol a hőségben sokszor a letekert ablakok, a klíma semmit sem érnek. Az úton piros Marlboroja helyett borsmenta ízű e-cigijével pöfékel, nehogy kapásból rossz pontot szerezzen lehelete miatt. Fás illatú Eucris parfümjéből csak módjával fújt magára, tehát illatával semmiképp sem fogja elbódítani interjúztatóit. Borostáját meghagyta, lakótársa kérésére felvette szemüvegé - mert állítólag attól okosabbnak tűnik. Rajzoláshoz vajon miért is kellene ész? Elég ha a fantázia érvényesül, nem miértekre kell válaszolni. Az interjúkérdéseknél rögtönöz, nem tanult be interneten tucatjával található tömegpéldákat, amik háromnegyede nagyrészt rontanak az emberek helyzetén.

Fülében dobhártyaszaggatóan szól néhány alternatív rock, ezáltal léptei lassúból gyorsba majd gyorsból lassúba váltanak át a zenék ütemére. A pontos címhez érve zsebre vágja fülhallgatóját, a lépcsőn felmenve a negyvenkilences ajtó előtt nagy levegőt véve kopog be azon, ahol egy komor arckifejezésű, ötven év feletti férfi tessékeli be. A rá jellemző kimért higgadtsággal mutatkozik be és a rázúdított kérdésekre gondolkodás nélkül adja meg a válaszokat, néhány kegyes hazugságot is belecsempészve.

A másfél órás degradáló fecsegés végén elhangzik a munkavállalók által jól ismert majd értesítjük maszlag, Mäel pedig mindenféle érzelmet mellőzve ballag ki az ajtón. Amint elhagyja az épületet, rögtön cigarettásdobozához nyúl amiből egy szálat előkapva azonnal rágyújt mintha ezen múlna az élete. Nagy megkönnyebbüléssel, mélyen szívja be az első slukkot és lassan ereszti ki annak füstjét. Úgy érzi magát mintha az elvonóról szabadult volna és hetek óta nem füstölt.
Mappáját hóna alatt cipeli, séta közben pedig mobilján babrál, ahol mindvégig skyrock-on kapott üzeneteire válaszol. Káromkodások hagyják el ajkait mikor nekimegy egy villanyoszlopnak illetve két utcai szemetesnek.
Út közben betér a közeli trafikba, vesz egy üveg jéghideg sört aminek kupakját az kijáraton átlépve azonnal lecsavarja. Mäel marka akár egy sörnyitó, habár azon elven működik, miszerint mindenből lehet sörnyitót fabrikálni vagy annak használni. Húzóra inná meg a gyöngyöző italt, ellenben annak hőmérséklete meggátolja ebben. Néhány nagyobb korty után folytatja útját, ami a Rotary Park-hoz vezet. Megakarja lepni Camille-t azzal, hogy elé megy az egyetemre, viszont a lány két-három óráig még hallgatja az unalmas előadásokat, így hát van ideje kedvenc időtöltésének élni - online haverjaival. ezen felül két netes szeretőjével társalogni.

Ahogy a parkba ér, félárnyékban keres egy padot amire törökülésben ül le, majd folytatja a chatelést. Két üzenet közt tekintetét a játszó lurkókon és szüleiken legelteti, pár perccel később pedig a futókat mustrálja. Néhány magányosan gyaloglót is szemügyre vesz, és arcmemóriájának köszönhetően egy általa ismerős arcon akad meg a szeme. Noha csak virtuálisan él társasági életet, TV-ben illetve interneten böngészve rengeteg hírhedt, híres arcot lát nap mint nap. A kiszemeltje nem hozzá, azonban felé sétál, így hát ha lesz alkalma, leszólítja.

- Hé, hé! - szabad kezével legyez a levegőben, jelezve a lány felé honnan ered a hang.
Nem hajlandó felállni, továbbra is a padon ül. Lábai immár a talajon, jobb füléből kiveszi a vékony piros drótot.
- Nem te vagy az új innovációnak nevezett uborkás krém arca? - telefonján buzgón elhívja Google-t, ám reményei szerint előbb kap választ szóban.
Ajkai közt félig leégett cigaretta parázslik, a csikket akkor csípi ujjai közé mikor tekintete találkozik a lányéval és ő szóba elegyedik vele.

Mégis hogyan ismerte fel? - Néhány női magazin a kezébe kerül, amit Camille-nek köszönhet. Csak a képeket nézegeti, esetleg elszörnyülködik egy-egy cikken. Titkon néhány nőknek szánt tesztet is végigcsinál, amik eredményén sokszor tágra nyílnak szemei csodálkozása közepette.

Hogy lakótársa felnéz, esetleg rajong e a szőkeséghez hasonló lányokhoz? Nem tudja, de mindenképpen szerezni szeretne egy aláírást. Esetleg egy közös fotót. Vagy mindkettőt.