Még hogy felmegyek-e hozzá egy kávéra? A bélyeggyűjteményét nem mutatja meg? Miért néz minden csaj légypapírnak? Már egy sima, szia, helló, bulizunk, már nem is megy? Már harmadjára találkoztunk, az elsőn még tök jó fejnek tűnt, és csodák csodája, ért a kamerákhoz is. De a végén a szalvétára írt telefonszám...  hiába terveztem, hogy nem fogok vele összefutni, csak elintézte. A mai a közös haverokkal bulizás volt a bárban. Simán lehazudtam, hogy nincs olyanom, hogy elmúltam 21 éves, mégis bementünk. És hiába ültettem más mellé, csak mellettem landolt. Tettettem, hogy berúgtam, holott sima narancslét kértem. Ha valóban lett volna benne ízesítő, három korty és asztalba bukás. Lehet, hogy az kellett volna. Mikor lesz már zöld?
Holnap meg tuti fel fog hívni, hogy repetát kér, az ajtónál is csőrözni akart, úgy imádkoztam, hogy jöjjön az apja. Jött. Ami utána történt, az nem tűrt nyomdafestéket. Amikor a nyeregbe ültem, olyan hálát adtam az égnek az apjáért, mint a huzat. Jó fej az öreg, apám dettó ilyen, csak mellett még sznob is. Ha tudná, hogy nem pénzügy szakra járok...
~ A rohadt, nem látja, hogy nekünk van zöld, mit rohangál be egy kölyök az útra? Baszki!!!! ~
Muszáj vagyok elrántani a motort, és fogalmam sincs, hogy jönnek-e még utánam, a visszapillantóban látok ugyan fényt, de még messze van, én már fékezek, csak lelassít, de hogy én matricát csinálok ebből a gyerekből, ha egyenes vonalú mozgást végzek...
Elrántom és a megmaradó, koránt sem csekély sebességgel bevágódok egy puccos kocsiba. Vagyis a motor, én meg a további, fennmaradó lendülettől át bucskázom a kocsi tetején és megnyalom a járdát. Ilyenkor mondják, hogy a bukósisak életeket ment és kivételesen van rajtam. Így is eltűnik feketeségbe a világ egy másodpercre. Azért alattam csak nincs senki. Elsöprő élményben lehetett része, mint ahogy nálam a súlytalanság boldogsága is oly’ röpke ideig tartott. Felnyögök és oldalt fordulva megpróbálok felülni. Letépem magamról a bukósisakot, elhessegetem a járókelőket a nagy segítési szándékuk buzgóságával együtt. Még a végén abba döglök bele. Egy hegyomlás mégis felém tart. Most vagy biztonsági, vagy tulaj. Lécci, legyen a előbbi, azzal még elleszek.
- A parkoló két méterrel odébb van, oda nem tudtál beállni? – szééép nyitás Ricky, olyan jófej lettem ettől mint osztrigának az édesvíz. És hogy a rendes beszéd se megy, nagyjából úgy beszélek, mint aki be van rúgva, az szép. Az eséstől lenne? Mindenesetre elég vicces raccsolni és pöszíteni, meg selypíteni egyszerre.