Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
◆ pozitív tulajdonságok: Szerencsére a jó Isten kedves volt hozzá, mert egy kis humorral még őt is megáldotta. Igaz kicsit száraz, meg morbid, de lehet rajtuk nevetni. Segítőkész (de csakis kizárólag az öregekkel). Szerencsére észosztáson is ott volt, diplomatikus, nagyjából türelmes, energikus, precíz.
◆ negatív tulajdonságok: Igazából nem ismeri azt a szót, hogy kedves. Alapjáraton hidegvérő, jól is végzi a munkáját. Bunkó, flegma, lekezelő, úgy beszél az emberekkel, mint a kutyákkal. Persze ez alól egy két kivétel van, a főnöke, a családja és Dave. Őket tiszteletben tartja és megpróbál normálisan hozzájuk állni. Hirtelen haragú, fapofa, agresszív, nem kíméli az embereket az őszinteségével, kiszámíthatatlan, iszonyat mód féltékeny tud lenni.
◆ egyebek: Nem mindig volt ilyen, régen az egyetem első féléveiben, még jó fej volt. Közvetlen, poénkodott mindenkivel. Azonban egyik este sétált vissza a kollégiumba, amikor egy hajléktalan leszólította, hogy adja oda mindenét. Kést rántott, megvágta Damot, majd a srác bepöccent elvette tőle a kést és habozás nélkül elvágta a csavargó torkát. Minden bizonyítékot eltüntetett. Kicsit sem bánta meg, sőt még élvezte is. 180 cm, mogyoró barna szemek tulajdonosa, most már rövid szintén barna haja van, izmost teste. Hobbija a gitározás és Dave. Szeret könyveket olvasni, kedvence Shakespeare. Összesen 23 tetkója van és az elsőt 16 éves korában varratta magára. Nem mellesleg a szerb maffia targja röpke másfél éve. Ott tanulta ki a bérgyilkosság fortélyait.
Történet vagy szerepes példa
Fel alá járkál a szobában. Dam ideges. Alsó ajkát harapdálja és másodpercenként beletúr hajába. Még szoknia kell az érzést. Rövid és már nem is raszta. Tud a félrelépésről és azt a bizonyos harmadikat már meg is találták a munkatársaival, el is rendezte, de Vele még nem tudott beszélni. Ahhoz le kell nyugodnia, nem akar kárt tenni benne. Csakhogy ez nem olyan egyszerű. Idegesíti a tudat, hogy más is hozzáért úgy, mint ahogy ő szokott. Nem osztozkodik, és úgy rémlik neki, hogy ezt mondta is Dave-nek már a legelején. Ezek szerint még sem jutott el a tudatáig. Dühíti ez az egész, de nem tesz semmit. Még vár, ha kell egy hetet is képes végig ülni itt a szobájában, nem sürget ő semmit, ezt Dave is tudhatná, hiszen két év az két év. Már kiismerhette volna. De nem, neki el kellett tűnnie, Isten tudja hova lett az a gyerek. Az viszont halál biztos, hogy utána fog menni, de nem most. Nincs rá ideje, meg kell előtte ölnie valakit és majd csak utána. A főnöke rohadt sokat fizet ezért a melóért és nem hagyhatja elúszni még akkor sem, ha a magánéletéről van szó. Bármennyire is ragaszkodik, a másikhoz most engednie kell és később megoldania a problémáikat. Két hét várakozás, ennyit bírt összesen. Addig amennyire lehet leterhelte magát munkával, hogy még ne is gondoljon rá, de néha napján nem jött össze és pár kis hibát vétett, amiket aztán kijavított. Kialvatlan volt, minden éjjel csak forgolódni tudott, vagy a nagy becsben tartott fegyvereit tisztogatta és közben gondolkozott. A végén már olyan szinten belement a témába, hogy elkezdte magát hibáztatni, amiért nem nagyon figyelt Dave-re, de aztán gyorsan tovább lépett. Ilyenkor elővette a mappáit és az eddigi áldozatait és a mostani célpontokat lapozta végig. Eddig 45 áldozat és még 10 van a várólistáján. A trófeáit is átnézte, amiket eddig begyűjtött. Mindre egytől egyig büszke volt. Aztán a kezébe került egy kis cetli rajta egy címmel a saját kézírásával. Összeráncolt szemöldökkel olvasta végig a motel nevét és címét. Már másfél hete a mappájába tette, hogyha itt az idő és kelleni fog kéznél legyen és hát most nagyon úgy nézett ki, hogy nem lesz visszatéve. Szitkozódva szedte össze a cuccát, hívta pár haverját, a főnökét, hogy most egy darabig nem lesz elérhető ilyen olyan okok miatt majd a kocsijába pattant. Jó sok ruhát vitt magával, na meg persze pár fegyvert, egy noteszt, a címet és a mappáját, na meg egy fekete dossziét, amiben azok a bizonyos képek voltak. Hamar oda akart érni, úgyhogy végig a gázt taposva még sötétedés előtt odaért a megadott címre. Se szó se beszéd a recepcióst letámadta, hogy merre találja Dave-t majd az emeletre ment. Már egy kicsit lassabb volt, de nem azért mert gondolkoznia kellett mit is mondhatna. Egyszerűen felkészült a belépőjére. Az ajtóhoz érve beszorított levegővel neki ment talppal a bejáratnak. A zsanérok és az ajtófélfa hangos reccsenő hanggal megadta magát. A pár lapból álló deszka ajtó nyomban a földre feküdt, nem maradt semmi akadálya annak, hogy Dam a szobába menjen. Egyből kiszúrta a tékozló fiút.
Üdvözletem! Hogy én mennyire bírom ezt a Samuel gyereket. *_*
Előre is elnézést azért, amiért csak most sikerült eljutnom hozzád.
Őszintén szólva, ez a nagyjából türelmes-hirtelen haragú párhuzam kissé furcsa...bár ha jobban belegondolok, helyzetfüggő az egész, nemde? Shakespeare-kedvelését pedig hatalmas pirospont!
Nincs egyszerű életed, sőt! Óvatosan kell járkálnod az utcákon, hisz’ bármelyik óvatlan pillanatban lecsaphatnak rád. Ki tudja ki(k) után szimatolnak a kopók. Ami pedig Dave-t illeti, kíváncsi vagyok mi lesz most veletek...ha már az időt visszatekerni nem lehet - sajnos -, mégis meg tudjátok Ti ezt majd normális körülmények közt is beszélni. Drukkolok! Azért érdekelne lennék miként kerültél be a maffiába, de remélem előbb-utóbb fény derül a titokra!
Nyomás foglalózni, eztán már Tied is a játéktér! És csak óvatosan, mindig nézz a hátad mögé!