Az egyetlen ember, akit tényleg a barátomnak mernék nevezni. Akivel nem felszínes a kapcsolatom. Noha a családi hátteremről, pontosabban arról, hogy apám egy kőkemény maffiavezér és engem is belekényszerített az üzelmeibe, mit sem tud. Vonzódunk egymáshoz, de soha semmi komolyabb nem volt közöttünk, a felszínen csak barátok vagyunk. Nem merek közeledni felé, mert félek, hogy veszélybe kerülne az élete. Egyébként is jobbat érdemel nálam. Viszont mindent megtennék, hogy megóvjam őt minden bajtól. Mellette akarok lenni, még ha csak barátként is. Már ha sikerül féken tartanunk a vágyainkat és a vonzalmunkat egymás iránt.