Kedves régi és újonnan érkező Játékosok! Az oldal ELKÖLTÖZIK! Bővebb információ: ITT Az új elérési cím: ITT A költöz(tet)és még folyamatban, de lassan minden a helyére kerül. Addig is szeretettel várunk mindenkit!
Warning
Az oldalon erotikus tartalmú játékok is fellelhetőek. Obszcén és durva kifejezésekkel találkozhatsz, amikért felelősséget nem vállalunk, az alkotók szabad kezet kapnak a nyelvezet megválasztásában. Ne feledjétek, hogy a játéktéren karakterekkel találkoztok. Megértéseteket köszönjük!
Belépés
Chatbox
Legutóbbi témák
» Muzsika Tv Kedd Aug. 16, 2016 1:10 pm by Danny Doyle Haynes
Tárgy: Alison Lockheart Kedd Május 07, 2013 9:18 am
Alison Lockheart
19 · New York · Escort Girl · vadócka · Troian Bellisario
Karakter személyisége
◆ pozitív tulajdonságok: - Ha a helyzet úgy követeli meg tudok kedves lenni és a legjobb énemet mutatom meg az embereknek. - Megfelelő, kifinomult színészi képességgel rendelkezem. - Az emberekkel könnyen kommunikálok, társasági lény vagyok. - Szenvedélyes és tüzes vagyok, amivel a férfiakat az őrületbe kergetem és igen ez az amit élvezek az egészben. - Bátran és vakmerően állok a dolgokhoz, ha az szükséges. - Kíváncsi természetű vagyok, ami néha előnyömre néha pedig hátrányomra válik. - Az igazamért mindig ki állok, még ha ez bajba is keverhet. - Sokan butának tartanak, de csak mert megjátszom magam. Az intelligens, okos lányoknak már értékük veszett a mai világban.
◆ negatív tulajdonságok: - A bizalmatlanság királynőjével álltok szemben. Ahogy bennetek, úgy bennem se bízhatnak meg. - Kétszínű vagyok, de nem átlátszó. - A pesszimizmusom másokat a halálba kergethet. - Előfordul, hogy meggondolatlanul cselekszem hirtelen haragomnak köszönhetően. - Ha akarnál se tudnál kiismerni, ahhoz én túl szeszélyesé váltam. - Gyakran káromkodom és a az alkohol mámoros ízét se vetem meg. - A gyengeségemet és a törékenységemet utálom magamban a legjobban. Utálom, hogy bárki bármikor kedve szerint kitulajdoníthat.
◆ egyebek: Utálom apámat!
Történet vagy szerepjátékos példa
Az élet úgy van elb*szva, ahogy van. Előre is bocsánat a sok káromkodásért, de mára már szokásommá vált. Bukdácsolsz ebben a mocskos világban és próbálsz életben maradni. Kérdem én: Mi a büdös p*csának, ha egyszer nincs remény, amibe kapaszkodhatnék? Ebben a szép borítású, csilivili füzetbe fogom leírni az életemet, amit amúgy mások naplónak neveznek, de miért legyek egy a sok közül, akik ilyen sz*rságba jegyzik fel az életüket. Elismerem egy lettem a sok közül, hiszen én is épp ezt csinálom, annak ellenére, hogy tudom k*rvára nem fog megérinteni senkit a nyomorom. Kérditek ti: Miért? Kérlek szépen azért, mert mindenki csak saját magával törődik. Én is, te is, mindenki. Nem írok időpontokat, hogy melyik napokon írtam és azt a bizonyos " Kedves Naplóm'"-at se fogom hangsúlyozni. Minek? Már így is elég őrültnek tűnhetek. Szóval akkor elkezdem.
Egy nő kínlódik a szülészeti osztályon. Az orvos arcán látszódik az aggodalom. A nővérek szemébe könnyek gyűlnek. Mindenki tudja az igazat és szívek szakadnak meg. A szülést levezetik, a gyermek már az orvos kezében, de a nő már nem lélegzik. Nem érte meg, hogy a kislányát a kezében tarthassa. Nem érte meg, hogy megismerhessen. Bele halt a születésembe. Megöltem.
Mondják sokan: Néha nehéz az élet, de hidd el előbb vagy utóbb minden helyre jön. Ez egy kib*szott nagy hazugság. Semmi sem jött rendbe. A kín ami mai napig gyötör anyám halálának okáért nem csökkent és soha a büdös életbe nem is fog. Míg anyám mindent megtett azért, hogy életben tartson, apám annyit se mondott: B*szódj meg kislányom! Elhagyott még az a pillanat előtt, hogy az arcárt az emlékeim közé véssem. Utálom és tiszta szívből kívánom, hogy fulladjon meg ott ahol van! Miatta kerültem árvaházba, ő az akit okolok az egész elcseszett életemért.
Mit mondhatnék. Az árvaházban minden nyomorult gyermeknek megvan a saját története. Vas szigor és szabályok közt neveltettem. Megtanultam a fegyelmet, a kultúrát és a tiszteletet. Mégis hiányzott valami. Hiányzott a szabadság. Azt akartam, hogy valaki igazán szeressen. Szükségem volt erre, de minden olyan pocsék volt.
Az évek teltek. 13. életévemet töltöttem be, amikor valaki eljött értem. Magas, barna hajú, középkorú férfiról beszélek. Magához vett, azzal az indokkal, hogy ő majd segít nekem. Megismertette velem a külvilágot. Barátokra tettem szert, rendes iskolába járhattam. Jakkel apa-lánya kapcsolat alakult ki. Minden tökéletes volt egészen addig a napig, míg meg nem értem a dolgokra. 16 éves koromra telt idomokkal rendelkeztem, ami felkeltette a körülöttem élő férfiak figyelmét. Beleértve Jaket is. Jake fiatalon vett magához, így éppen, hogy megüti a 30-as éveket. A kaján vigyorából és, ahogy nap, mint nap végig mért tudtam, hogy köztünk megszakadt az apa-lánya viszony. Az ő szemében biztosan.
Késő este volt már, amikor Jake bejött a szobámba szólni, hogy kapcsoljam ki a laptopom és feküdjek le aludni. Nem engedelmeskedtem neki, ezért odajött és megnézte, hogy mit csinálok. Látta, hogy egy fiúval beszélek. Lehajtotta a gépem és kérdezősködni kezdett Markról. A nevére, a lakcímére, a korára volt kíváncsi. Mindent tudni akart. Olyan érzésem volt, mintha egy féltékenységi jelenetnek lennék a szemtanúja. - Semmi közöd hozzá. Az én magánéletem. - Válaszoltam neki a rengeteg kérdésére. Ő csak megrázta a fejét és gyengéden végig simított az arcomon. Félelemmel töltött el, ahogy rám nézett. Az irántam érzett vágyat láttam a szemében. - Jake. Kérlek ne. - Kezdtem bele a monológomba, de ekkor már mindegy volt. Ajkát az ajkamra tapasztotta és nyelvével utat törve magának kereste az enyémet. Próbáltam ellökni, de gyenge voltam hozzá képest. Az ágyra terített és a combomat kezdte simogatni. - Ne. -Sikítottam fel, de kezével befogta a szám és vetkőztetni kezdett. Védtelen voltam. Meztelen testemen végig simított és engedve a saját vágyainak férfiasságát belém helyezte. Könnyek közt szenvedtem végig azokat a perceket, amíg Jake el nem élvezet. Miután végzett ott hagyott, mint egy fadarabot, ami már semmire se jó. A takaróm magamra húztam és összekuporodva órák hosszat sírtam. A fájdalom, amit akkor éreztem leírhatatlan.
A történtek után nem tudtam hova mehetnék, de menni akartam. A szökés az, ami megmenthetett volna. Nem tudtam Jakre nézni. A vele együtt élés még nehezebb volt. Mégis. Hova mehettem volna? Semmim nem volt. Egy árva vasam se. Maradnom kellett, annak ellenére, hogy minden megváltozott. Jake teljesen megőrült egy fajta perverziója lettem. Féltem tőle, így minden áron azon voltam, hogy elmenekülhessek. Mivel gyenge voltam és törékeny, ezért az ütéseknek és az erőszaknak nem tudtam ellen állni. Jake számára kiszolgáltatottá váltam.
Az ember azt hinné, hogy az életében az lesz a legnagyobb probléma, hogy 1-est kapott matematikából vagy, hogy szakított vele a barátja. A legtöbbekkel így is van. Amit ők problémának tartanak én áldásként fogadnám. Számtalan szökési kísérlettel próbálkoztam, de mindig kudarcot vallottam. Nem segítettem, csak rontottam a helyzeten. Jake még idegesebb lett és az agresszióját rajtam töltötte ki. Fenyegetett, megvert, megerőszakolt. Rendőrökhöz akartam fordulni, de nem volt hozzá elég merszem. Szégyelltem a történteket.
Aztán egy napon végre lett elég bátorságom és szerencsém, hogy menekülni kezdjek a sors csapása elől. Jake dolgozott és nekem ez elegendő ok volt, hogy csomagolni kezdjek. Egy heti élelmet és ruhát pakoltam. A pénzről is intézkednem kellett, ezért Jake dugi pénzét használtam fel, ami elegendőnek tűnt a szökéshez. A legelső buszra felszálltam, amit elértem. Nem érdekelt, hogy merre és hogyan tovább. Az az apró remény éltetett, hogy megváltoztathatom az életem és megpróbálhatok normális körülmények között élni. K*rvára csak ez éltetett. Buszokról buszokra szálltam, míg végül Las Vegasban elfogyott az élelmem és az útra szánt pénzem is.
Megváltás vagy k*baszott nagy szerencsétlenség, hogy sikerült megszöknöm? Na és az, hogy Jake még nem talált rám? Éheztem, fáztam és féltem a következő napokban. Aztán, mint valami Isteni csoda Rám talált az a srác, aki még ha nem is a legjobb irányba, de megváltoztatta az életem. Felkapott a koszos, mocskos földről az egyik sikátorban és felvitt a hotelba, ahol ő lakik. Lemosdatott és az ágyával kínált. Törődött velem anélkül, hogy bármit is tettem volna érte.
Idővel megkedveltem ezt a srácot, de ahogy én se, ő se beszélt soha a múltjáról. Tony volt az, aki megmentett aztán újra a mélybe lökött le. Ahhoz, hogy megtudjak élni munkát ajánlott nekem. Munkát, de mégis milyen munkát lehet ajánlani annak, akinek se érettségije se semmije nincs? Egy senki voltam, csinos pofival. A következtetéseket már vonjátok le. Én lettem egy a sok escort lány között. Utálom ezt is és b*szódjon meg az összes férfi.
[You must be registered and logged in to see this link.] All we know is... She's called The Stig.
The city of sins awaits you
Vendég
Egeret ide és lenyílik!
Vendég
Tárgy: Re: Alison Lockheart Csüt. Május 09, 2013 6:08 pm
ELFOGADVA Oh, kedves milyen borzalmas életed volt! Személy szerint jobban szerettem volna, ha a csoportod prostituált, mert bevállaltam volna egy játékot veled olyan ellenállósdit, igazán bejött volna, de a csoporttól függetlenül is nagyon tetszett szóval semmi kifogásolni valót nem találok az előtörténetedben. Foglalj avit és titulust, aztán nyomás játszani, szerintem bárkire ráírhatsz szívesen játszik veled. U.i.: Nem kell kicsillagoznod az obszcén szavakat ^^