George Virgil Wilkins

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok: Nem tartom magam egy rohadt Einsteinnek, de azért láthatod, többször is sorba álltam, mikor az észt osztották. Elvégre nem lennék ott, ahol most vagyok..és nem ilyen körülmények között..természetesen. Ha Vegasban pénzügyi tanácsadásra adod a fejed, jobb, ha nem vagy sötét, mint a vakond belső zsebe. Már ha élni akarsz. Karrierista vagyok. Egyesek (főleg a nők) ezt a negatív tulajdonságok között tartják számon, de mégis örülnek, ha a hitelkeret nem merül ki.. kibaszott kurvák. Mindegyik!
Magabiztos vagyok és tudom, hogy hogyan érjem el a céljaimat. Az eszközök nem számítanak. Ha van pofád nagyot álmodni, akkor ne sipogj, mikor le kell taposni néhány gyökeret a wonderlandbe vezető úton. Ha meg a picsogó fajtából vagy, akkor inkább ne is álmodozz..jobb lesz úgy neked. Logikusan gondolkodó, gyorsan reagáló ember vagyok, aki nem szokta megbánni a döntéseit. Tudom, hogy a bűntudat, a megbánás, a múlton kesergés csak fölös energiapazarlás. Az meg csak az otthon ülő, körmüket reszelgető vagy fecskében a medence partján napozó népségnek opció, nem nekem.

"Amióta tönkrement a házassága, totál szétcsúszott az ürge. Pár éve még a szakma egyik csodagyereke volt...nagy jövőt jósolt neki mindenki. Összeszedett, profi és törtető volt. Mindene megvan, ami a sikerhez kell, de mostanában inkább piál és kurvázik. A melót meg magasról leszarja. Kár érte." -egy volt kolléga és barát

◆ negatív tulajdonságok: Két lábbal járok a földön, úgyhogy tudom, még én sem lehetek tökéletes, bár az előbb szerintem már majdnem elhitettem veled ennek az ellenkezőjét. Nos, ha elhitted, úgy kell neked. Hirtelen haragú vagyok, és a rövid reakcióidő, amire amúgy büszke vagyok, sokszor átok. Ha eldurran az agyam, sok olyasmit mondok, amit higgadt fejjel nem mondanék ki. De a fenyegetéseimet igyekszem beváltani. Már csak a szavahihetőségem miatt is. Tudod, a pénzszakmában a hitelesség alapkövetelmény. Elég hamar eljár a kezem is, ami azt illeti. Nem mondom, hogy nem érdemli, aki kapja, de nem lehet mindenkit büntetlenül bucira verni. Ezen nem ártana kicsit változtatni, de halott ügy..nem szakadok bele a nagy próbálkozásba.
Régebben még olyan ostoba voltam, hogy hittem benne, az embernek valahol a világban igenis van egy másik fele...egy jobbik fele. Azt hittem, hogy én meg is találtam az enyémet, de kurvára rábasztam a hiszékenységemre. Szóval az érzelmek, mint olyan nem igazán szerepelnek a szótáramban, leszámítva a haragot, dühöt, gyűlöletet..mert ezeket viszont még ma is gyakorta tetten érem, ha magamba nézek.

"Jaj, nem rossz ember ő. Jó fiú volt mindig is, csak valahogy sose tudta, mi az, hogy feladni. Mindig addig ment, amíg el nem érte, amit akart. Ma is így van ez. Kicsit ugyan hirtelen természetű, de ez csak amiatt a nő miatt van. Az egész, miatta van, igazából..." - az anyja


◆ egyebek: Ha ez egy állásinterjú, akkor én vagyok, akit keresel. A legjobb a szakmámban, a legkeményebb gyerek az pályán, az aranytojást tojó tyúk. Ha viszont csak tovább faggatóznál, akkor kopj le!

Történet vagy szerepjátékos példa

"Kibaszott szék..." félhangos morgás volt inkább, mint hangosan kimondott szavak, de Sue, az asszisztensem így is összébb ment néhány centit, mikor meghallotta a hangom. - Már rendeltem újat, ahogy kérte, hamarosan elfelejtheti ezt a nyikorgó vackot. - igyekezett egy bíztató mosolyt is mellékelni a mondandójához, de nem jött össze neki. Sebaj, majd otthon lesz ideje gyakorolni, ha kirúgom. Vagy lehet, hogy csak le kéne tépni a ruháját és félholtra kefélni...akkor talán őszinte lenne az a kibaszott mosoly.

Nem egy szexuális zaklatás miatt indított perről álmodozom esténként, úgyhogy felkaptam az aktatáskám és szó nélkül kiviharzottam az irodából, mielőtt még túlságosan felhúztam volna magam és elveszítem a fejem. Bevágódtam az autómba és a kresz minden kurva szabályára fittyet hányva indultam haza. A lakásom a város egyik elit részén van, az erkélyemről beláthatom az esténként fényárban úszó város nagy részét. Nem mintha érdekelne. Újabban szinte mindennel így vagyok. Mióta Nitta kilépett az életemből, nem nagyon foglalkoztat, mi lesz holnap, vagy hogy épp mi folyik körülöttem. Az egyetlen felüdülés, ha találkozom ővele.

Tudom, hogy ő nem a feleségem, de annyira hasonlítanak, mintha testvérek lennének. Egy részem nagyon jól tudja, hogy semmiféle kapcsolat nem létezik a két nő között, de néhány pohár vodka után hajlamos vagyok megfeledkezni erről. Dasie, Nitta... egyre megy. Kurva mindkettő. A rohadtnagy különbség csak az, hogy egyikük nyíltan vállalja, míg a másik sunyi módon évekig játszotta a hűséges, szerelmes asszonykát. Költötte a pénzem; szép ruhákat, drága cipőket és ékszereket vásárolgatott, hogy aztán más férfiaknak tegye szét a lábát. Ribanc...

Ugyan még csak délután 5 óra volt, de máris elővettem egy üveg Stolit a hűtőből. Dühös voltam. Éreztem, ahogy a bensőmet karcolja, az agyamat elködösíti az a fajta emészthetetlen, múlhatatlan düh, amitől úgy érzed, jobb lenne felrobbanni, mert az is elviselhetőbb, mint tehetetlenül várni a megnyugvást. Kirántottam az egyik fiókot és egy barna dobozból két kis tablettát csaptam a pultra. Válium. Reméltem, hogy kibebaszottul kiüt. A pohár alja és az éjfekete márványpult között pillanatok alatt porrá zúzódtak a fehér kis pirulák. Hezitálás nélkül söpörtem a port a kurvadrága és "himalájatiszta" vodkába. Felhajtottam és vártam a megváltást. Persze nem tétlenül, az nem én lettem volna. Néhány cigi és még pár pohár vodka után a telefon után nyúltam és tárcsáztam Nitta számát. Dasiét. Nittáét... ma este Dasie megint Nitta; más nem is lehet.
A beszélgetés nem volt hosszú. Tudja, hogy nincs választása. Ha azt mondom, találkozunk, akkor találkozunk. - És ma inkább ne késs! - vetettem még oda félájultan, köszönés helyett, és elnyúltam a szófán. Néhány óra és újra láthatom őt. Megérinthetem, belé hatolhatok. És megmondhatom neki, hogy egy kibaszott ordas kurva. Ezzel a kéjes gondolattal és a képemen virító keserű mosollyal süppedtem a tudatlanság ölelő karjaiba.