Agatha Warner

Karakter személyisége

◆ pozitív tulajdonságok:
☞ buja
☞ okos ~ Harvardon vagyok végzős, a diplomamunkámat írom
☞ sport szerető ~ ez jó pont a férfiaknál
☞ adok magamra ~ sosem hagyom el magamat,
még sem lehetek slampos
☞ szenvedélyes szerető

◆ negatív tulajdonságok:
☞ általában túlzott ragaszkodó
☞ rendetlen ~ mindent széthagyok
☞ őrülten féltékeny
☞ önfejű ~ sosem hallgatok senkire
☞ öntörvényű ~ nem érdekel más véleménye

◆ egyebek: biszexuális vagyok, és nem igazán rejtem véka alá. ugyanúgy szeretem a nőket, mint a férfiakat, bár az imádatom mostanság nem a hímnemű egyedek felé hajlik.

Történet vagy szerepjátékos példa

Idegesen fújom ki a levegőt, nem bírom a feszültséget. A legrosszabb, hogy egyre csak nő bennem. Nyugtalan vagyok, zavartan tördelem a kezemet. De ő mintha ebből semmit sem érzékelne, ugyanúgy néz engem merően.
- Ne nézz így már- simít végig az arcomon, mire összerezzenek.
A gyomrom összeszorul. Magamat sem értem. Ilyet még sosem éreztem, nem tudom, mit kéne tennem. Mi lenne a helyes?
- És... és apa mit fog szólni?- kérdezem bizonytalanul.
- Ugyan, ő fog a legjobban örülni annak, hogy ilyen jól kijövünk. Nemde?- búgja selymes hangon.- Nem akarsz közelebb jönni?
A válaszomat sem várja meg, úgy von magához. Érintése nyomán felforrósodik a bőröm. Hogy érezhetem mindazt, amit eddig még soha senkivel. Ez az érzés nem helyes, nem és nem. Még túl fiatal vagyok, de azt tudom, hogy ilyet senki sem művelhet a nevelőanyjával. De Ingrid túl csábító, túl lágy. Ahogyan magához vonz, mint egy mágnest.
- De apa...- motyogtam elhalóan, mikor nemcsak magához húz, hanem az ölébe is ültet.
Kényelmesen elhelyezkedek a combjain. Ölem lüktet, tőle lüktet. Nem bírom a feszültséget, közelebb akarom érezni. Hozzá simulok, mire átölel. Szinte anya- lánya látszatát keltjük. Eltekintve attól, hogy Ingrid csak a mostohám és közel sem anya- lánya a kapcsolatunk. Ujjai lustán vándorolnak felhevült bőrömön. Nem tudok mást tenni csak szenvedően felnyögök. Úgy látszik, tetszik neki a reakcióim. Kezei letévednek a combjaimra, nem telik más tőlem, mint a sóhajtozás. Eddig ilyet még nem éreztem. Hirtelen zavarba jövök, lehajtom a fejemet. Arcomon a vörös számtalan árnyalata játszik.
- Nem szégyelld magadat, kicsikém- egyik kezét elveszi a combomról, és felemeli a szabaddá tett kezével az államat.- Nekem így is tetszel.
Suttogja, majd a szám sarkába puszil, mire nem tudok másképp reagálni, mint hangosan felsóhajtani. Könyörögni akarok, hogy hagyja abba. Nem helyes, nem szabad. Mégis csak nézem az arcát, ahogy minden figyelmét az ölemre irányítja. Ujjai egyszer csak betalálnak a szoknyám alá, mire összeszorítom a lábaimat. Ismeretlen nekem még ez az érzés, és nem helyes.
- Ugyan drágám, ne is tiltakozz- hajol a nyakamhoz, és a fülembe harap.- Szép a bugyid, és tőlem kaptad. Viseld azt, amit tőlem kaptál.
Nem bírok szólni, csak kéjesen nyögök. Homorítok, nyüszítek. Az ujjai kutakodóan végigsimítanak a fehérneműm szélén. Úgy tűnik, ő sem bírja tovább. Még mindig a combján ülök, és gondolok egy merészet. Előre csúszok az öle felé, majd vissza. Érzem, ahogyan bőre és a bugyim találkoznak egymással. Ingrid engedi, hogy kibontakozhassak. Míg én csúszkálok, ingerlem magamat, addig ő lassacskán kigombolja az ingemet. Egy pillanatra felnézek az arcára, nem látok mást, mint kéjt. Lassan, kábítóan megnyalja a száját és csillogó szemekkel néz rám. Közelebb ránt, vadul csúszok végig a combján, míg végül hozzá simulok. Ajkába harap, mutatóujját a csöppnyi mellbimbómra helyezi.
- Olyan apró, olyan kicsi- nyögi és körözni kezd a bimbóudvaron. Akarom neki mondani, hogy persze, hisz csak tizenkét éves vagyok, de nem tudok semmit sem kinyögni.- Csókolni valóak- felsóhajt, és a másik kezét és a mellemre teszi.
Még jobban homorítok, akarom, hogy hozzá férjen. Lágyan megmarkolja képződő halmaimat. Bizsergető, szenvedélyes. Az egész lakásban csak mi vagyunk, csak az én lihegésem és nyögéseim keverednek az ő apró szuszogásával. Egyik keze a hátamra siklik, így megtartva engem a combjára fektet. Gerincem kényelmesen fekszik a combján, lábaimat mellé teszem. Sőt, dereka körül összekulcsolom. Csak vigyora jelzi, hogy tetszik neki merészségem. Lábujjamat masszírozza, majd combom belsején végig haladva kikerüli lüktető ölemet. Végül rám hajol, mellé kemény, és bizsergető. Kellemesen nehezedik rám, szájával pedig rá tapad először az egyik bimbómra, azt pedig vadul szívni kezdi. Utána a másikat is kezelésbe veszi. Kezeim tehetetlenül lógnak le a földre, nem tudom, mit kéne csinálnom. Mintha megérezné hirtelen jött bizonytalanságomat, mert hátradől és magára húz.
- Rajta, édesem- suttogja, és két kezébe veszi arcomat.- Tudom, hogy akarod...- vadul hajamba túr, hátrafeszíti fejemet. Torkomra csókol. Eltűnik a gyengéd mostohaanya, helyébe egy vad szerető lép.
Aznap este egyikünk sem aludt, szerencsénk volt. Apa nem érkezett haza, mert gond volt a munkahelyén, így kedvünkre elmerülhettünk egymásban. Elképzelhetetlen volt nekem akkoriban, egy teljesen újvilág nyílt meg számomra. Tudtam, hogy azután az emlékezetes este után semmi sem lesz olyan, mint régen. Valami megváltozott akkor bennem. Rájöttem, hogy nem csak a szomszéd Peter kelt bennem gyomorszorító érzéseket. Utolsó éves vagyok a Harvardon, de egy évet halasztok. A diplomamunkámat kell már csak befejeznem. Elméletileg arra szolgál ez az egy év, hogy megírjam. Gyakorlatilag fel akarom fedezni a bennem rejlő erotikát. Itt, Las Vegasban.