Záhony, 1989.09.09 25 Embercsempész, fogdmeg, háziállat Maffia Tatiana Maslany

Karakter személyisége

◆ Pozitív tulajdonságok:

Leleményes: Van, aki egy lakatlan szigeten, a jég hátán, a sivatag közepén is megél. Ő pontosan ilyen. De nemcsak, hogy túlél, ehhez az élethez még a kellő kényelmet is tudja biztosítani magának... valahonnan... valahogy.

Autodidakta: ...ehhez az a tény igencsak sokban hozzájárul, hogy mindenhez ért, amihez akar. Mint egy szivacs úgy szedi magába az információkat: Látott egy videót egy ékszíjcseréről, és ő lesz az első, aki megjavítja a kocsidat. Felszed minden motorikus technikát, ám az elméleti témáknál csak a felszínes tudásig jut.

Egyszerű lélek: "Megvan a józan paraszti esze." Míg mások túlvariálnak, a diplomácia és a bürokrácia útvesztőiben elvesznek, ő egy huszárvágással teremti meg a saját, egyszerű és logikus szabályait. Időt is spórol, és ennek hála semmit nem bonyolít túl az életben. Ráadásul nincsenek nagy igényei.

Fitt: Mintha folyton egy rugó feszülne a lábában, mindig ugrásra kész, mindig ő bírja tovább, és nő létére sokszor ő az erősebb. Még akkor is, ha épp valami tripp mossa el a valóság vonalait, kiérzi, hol a teste.

Érdekes: Furcsa kettősség van benne, a maga abszurd módján valahogy képes lehetsz hozzá kötődni. Ha a bolygók együttállnak és jó helyről nézed kifejezetten aranyos. Méginkább olyan, mint egy kicsit elvadult, de játékos kisállat: könnyen idomul az emberekhez, nem makacs, könnyed lélek, egyszerű örömökkel. Izgalmas tanulmány, bevonzhat, mint lepkét a lámpafény.

◆ Negatív tulajdonságok:

LSD-addikt: Meglegyen a bélyeg és mehet a trip. Napi kettő - lefedve a huszonnégy óra. Mit ad érte? Bármit... persze. Eleve lazán tartja a kontrollt a valósággal, amivel tökéletesen tud élni, de sokszor durván csúszik át az agya kreálta illúziókba. Lehet, hogy beszéd közben jön a flash, és akkor a fejed fölött elúszó stroboszkóp-halak lesznek az érdeklődése tárgyai. Nem láttad még sosem lejövőben, még az is lehet, hogy már az első adag után odaát ragadt.

Kiszámíthatatlan: Pontosan az a fajta egzotikus vadállat, aki egyik pillanatban a lábadhoz dörgölőzik, aztán mégis inkább leharapná...

Céltudatlan: Csak egy fajta túlélési stratégiája van (ha ez nevezhető egyáltalán annak), mégpedig az egyik napról a másikra. Sodródik az árral, sodródik ahhoz, akinek épp az ő munkájára van kereslete. Nincs egy kockakő amit a sajátjának tudhat, és egy fix hely, ahol megtalálható lesz holnap.

Érzéketlen: Ember alatti létben él, önző létforma - a maga életét, a maga jólétét mindig előbbrevalónak tartja másokénál. Nem kell azonban emögé semmi hatalomvágyó, nárcisztikus jellemet képzelni. Ember-embernek farkasa, és még sosem élt túl úgy senki az alvilágban, hogy ő lett volna Szent Kibaszott Terézanya. Messze van mostanra tőle, hogy meghassa bárki nyomora.

Pimasz: Ismered azt a macskát, amelyik pontosan tudja meddig lehet idegesítően pofozni a képedet, mielőtt odacsapsz...? Ő az.

◆ Egyebek:

• Alek és Niko Madsen házikutyája, illetve a kapcsolatainak hála tőle jönnek át a szerencsétlen és buta ukrán/magyar lányok az itteni bizniszbe.
  
• Apjának hála az ukránon kívül a magyart is beszéli a szláv akcentusos, igencsak puritán angolja mellett.
  
• Az időjárást és a hőfokot ignorálva jár kel széles választékban összehordott ruhákban. Ez sokkalinkább az LSD mellékhatása miatt történik, mint különcségből. Ugyanis nem érzi se a hideget, se a meleget, így azt vesz fel, amihez épp kedve van.
  
• Kedvenc étele a Kentucky fried chicken alsócomb.
  

Történet vagy szerepes példa

Cssss, nem kell félni, ne szaladj arra, maszatos leszek, behordom a trágyát, máty nem fog örülni. A múltkor is azt mondta, visszaad batkónak ha mégegyszer valami gezdeséget csinálok. Meghogy átdob a határon a cigányembereknek.
Tááááááh, ne szaladj, el foglak találni a kővel, ha addig élek is, pedig meg akartam simogatni a tarajad, belenézni a szemedbe, és elénekelni azt a dalt, amit akkor tanultam, amikor egyszer az iskolában voltam.
Ne szaladj, mert ha nem szaladsz, így, békében vágom el a nyakad, a tollaidat meg eltemetem, amikor máty nem látja. Odarakom az első hóvirágot, és a szemedre gondolok majd, ahogy kihunyt belőle az élet.
Mert az lesz, hiába szaladsz. Úgyis megeszünk. Mindenkinek van haszna, neked ez. Nekem meg, hogy pénzt hozzak a házhoz, amíg máty át nem dob a határon, mikor megtudja, hogy nincs utánam segély, mert nem megyek az iskolába többet.

Egy picike lapocska átitatva két cseppel. Az utóbbi időben már nem bajlódom a papírosokkal, és nyomom a bélyeget a nyelvem alá. Jobb ötletem volt. Cukorka. Gumicukor, tű nélküli fecskendő. Pötty. Pötty.
A film befűzve, a jegyet megvettem, alig egy fél óra, és indul a móka. Az én mozimat adják mindenhol, az égről leszakadnak a csillagok, kupolát építek a lepukkant motelszoba mennyezete alá. A fejem, a fejemből. Aláfestő, kakofónikus hegedűmuzsika a sírás a falon túl. Nem szabad félnem, megérzi, és akkor az árnyékok a sarokból nem lesznek szépek, kivájják a szemem.
Aztán sokáig semmi, megyek a dolgomra, vezetek, barkácsolok, és ahogy elbambulok a főnök vitrinje mögötti whiskeysüvegekre, a borostyán hullámok között vagyok, úszok, édes, alkoholos illatot sodor felém a nemlétező szellő. A percek egybefolynak ott. Milyen gyors a gondolat? Élővilág, szépiahínár nő ki körülöttem. Egy homokszínű, cakkos uszonyú delfin megragadja a grabancom és húz. Hullámot vetek. Húz, fogja a gallérom és ránt vissza a valóságba.
Rámosolyogok, meglapogatja a fejem. Üdv újra itt, Olgicska. Még egy kör Csodaországba? De előtte tegyél meg nekem valamit...

Cssss, nem kell félni, ne szaladj arra, maszatos leszek, behordom a vért, nem fognak örülni.
Tááááááh, ne szaladj, iderántalak, ha addig élek is, pedig meg akartam simogatni azt a selymes hajadat, belenézni a szemedbe, és elénekelni azt a dalt, amit akkor tanultam, amikor egyszer az iskolában voltam.
Ne szaladj, mert ha nem szaladsz, így, békében adlak át, hogy betörjenek, a nyelvedre orvosságot teszek, ha nem látják. Betakargatlak az első után, és közben a szemedbe nézve figyelem majd, ahogy kihuny belőle a remény.
Mert az lesz, hiába szaladsz. Úgyis megteszik. Mindenkinek van haszna, neked ez. Nekem meg, hogy pénzt hozzak a házhoz, itt, átdobva az óceánon. De legalább nem megyek az iskolába többet.